2018. november 14. szerda, Aliz napja
A Kékfrankos érett korában mutatja értékeit
Révay András
2018.04.29 21:27
A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Az Etyeki borvidék a hétköznapi borfogyasztók számára inkább a fehérborairól híres, rengeteg pezsgő alapbor készül ott. Most viszont egy Kékfrankossal kerültek a Top-10-be. A magyarázat egyszerű és meglepő. A nyertes bor nem erről a borvidékről származik, az Etyeki Kúria 22 hektár tulajdonosa a soproni régióban! Díjnyertes Kékfrankosuk már harmadik éve van, a 2013-as és a 14-es is a Top-10-ben volt, és most a 2015-os évjárat a legjobbak között is az első helyen áll! Kezdetben 14 napig volt héjon, erjedés után 30 százaléka új fahordóban, a többi másod-, illetve harmadtöltésű, 300 literes, magyar tölgyfahordóban érett, 16 hónapig. Palackban még közel egy évet töltött. Pohárban intenzív, gyümölcsös illatot mutat, gyümölcsössége az ízében is megjelenik, fűszeressége hangsúlyos. Tanninossága nem „ugrik ki” köszönhetően az öregebb hordóknak. Palackban még jó néhány évig eltartható lesz.

A kékfrankos kóstolón egy külön szekció foglalkozott a Bikavérrel. A Tüske Pince Bikavére itt első lett a legjobb három között! Szekszárdon 12 hektár szőlőt művelnek, évente 30-35 ezer palack bort állítanak elő. A nyertes bor 2016-os Kékfrankos-Kadarka-Merlot-Cabernet Franc házasításából tevődik össze. A Kadarka nem, de a többi egyéves, fahordós érlelést kapott külön – külön. A kész bor a március elején tartott – rendkívül színvonalas – Bikavér párbajon már szerepelt, most itt is ugyanazt kóstolhatták a látogatók. Bár nem kimondottan illatos, mégis nagyon kellemes, szép benyomást kelt. Ugyanakkor inkább íze, karaktere hangsúlyosabb. Bár a házasítás ötven százaléka Kékfrankos, a húsz százaléknyi Kadarka miatt az összhatás rendkívül kiegyenlített. Színe is közepes erősségű, de szép, csillogó. Jól mutat a pohár oldalán lecsorgó gliceringyűrű, mely sokak számára a minőség egyik legfőbb jelzője.

Dula Bence Egri Bikavére is híres, de ezen a bemutatón mégis a Kékfrankossal került a Top-10 be. A Bikavéreik sem lehetnének sikeresek, ha nem a Kékfrankos lenne a meghatározó alapbora, ezért fontos náluk, hogy az mindig jó legyen! Szekszárdon a Nemzetközi Kékfrankos borversenyen évtizedek óta mindig aranyérmeket kapnak. A bor elkészítésénél számukra a terület kiválasztása a legfontosabb. Van egy Gőzmalmos nevezetű dűlő – régen ott valóban gőzmalom állt – ez a dűlő kiváló adottságokkal bír és azt ki is használják. Náluk a Kékfrankos 30-40 napig van csömöszöléssel a héján, utána fejtés következik, nem préselés, majd 3-4 évre 50 hektoliteres zempléni tölgyfahordókba kerül. Az elkészült bor palackban is áll 2-3 évig. Ezért 6-7 évesnél fiatalabb Kékfrankosuk nem kapható! Ennyi nyugalomra érlelésre van szüksége, hogy kiváló bor legyen belőle! Az a „férfi”, aki éretten teszik a nőknek. Nem vitatkoznak azokkal, akik szeretik a friss, új, kicsit viháncoló ízeket, amelyiknél még nem tudjuk, mi lesz, ami meghatározza majd a karakterét. Ám a Kékfrankos valójában érett korában tudja megmutatni az értékeit. Talajadottságai miatt az egri boroknak érlelésre van szükségük, nem beszélve a tufapincékről, ahol a hőmérséklet inkább tíz fok alatti, ezért a borok érése itt lassúbb. A Top-10 be most egy kilencéves Kékfrankosuk jutott be. A Bikavér Párbajon viszont nem indultak. Nem értenek egyet a megnevezéssel, sem azzal, hogy az egrit Hungarikumnak kinevezték. Általában a Bikavért kellett volna annak nevezni, hiszen a magyar ember azt már régen annak tekinti, függetlenül, hogy szekszárdi vagy egri. A kettő együtt érdemelte volna meg a Hungarikum jelzőt és az egri borászok többsége ezzel egyet is ért! A párbaj helyett inkább Bordeaux-ba viszik a Bikavért ahol a híres nagy borversenyen mindig kiválóan szerepel. Van egy, 1999-es Bikavérük - 50 %-a Kékfrankos - amelyik 2004-ben, majd tíz évvel később, 14-ben is aranyérmet kapott! Most, a húszéves évfordulóján szintén ott lesz Bordeauxban, meglátjuk, hogy szerepel!

A Garger Pincészetnél Vaskeresztesen, 2004-ben telepítették a szőlőt. Három hektáron a 15 ezer tőkéből 2000 Merlot, a többi Kékfrankos. Mellette az Ausztriában élő unokatestvérnek is művelnek pár hektárt. A Kékfrankosuk – az adott évjáratnak megfelelően – rendszeresen mindig az élvonalban van! Tavaly is a 2014-es, az idén is a 15-ös ott van a Top-10-ben! Már a szőlőben terméskorlátozást végeznek, 4-5 ezer kilónál többet nem szüretelnek hektáronként. Mindent kézzel csinálnak, a szőlő, fóliával letakarva, 1000 literes kádban erjed, közben vagy utána fapréssel préselnek. A bor előbb acéltartályba, majd használt ötszáz literes hordókba kerül, egy évre. Utána palackozzák és abban is áll legalább még egy évig! A mostani, a 2015-ös, a jellegzetes Kékfrankos ismérveit mutatja. Még a nem szakember is meg tudja különböztetni másik évjárattól. A termőhely távolsága ellenére a bor néhány nagyobb budapesti áruházban is kapható már.

A Kékfrankos kóstoló előválogatásánál a Takler Pincészet 2015-ös évjáratú Bikavére érdemelte ki a figyelmet. Bátran elmondhatjuk róla, hogy a pince csúcsbora! A legjobb alapanyagokat tették bele, hogy ellensúlyozzák az évjárat picit hűvösebb karakterét, bár egy Bikavérnél nem a test, nem tannin, nem a mélysötét szín a lényeg. Itt úgy gondolják: pont ellenkezőleg, egy szép komplex, vibráló fajtajellegeket jól mutató, élvezetes bornak kell lennie. Ezt az eredmények jól igazolják. A bor tavaly az országos borversenyen nagyarany érmet kapott, most a szekszárdi borversenyen ennek a Kékfrankos alapbora nyerte a legjobb Kékfrankos különdíját, ugyanez a Bikavér pedig ugyancsak nagyarany érmet nyert! Ráadásul a Nagykóstolón, itt a Gellért szállóban szintén a legjobb három közé választották. Ebben a borban 47% a Kékfrankos, 20 a Merlot, 20 a Cabernet Sauvignon, 8 a Syrah és 5% százaléknyi a Kadarka. Benne a Syrah ad gyönyörű stílust, picit édesfűszeres, vibráló karaktert. Igen kevés alig 10%-nyi volt a borokból új fahordóban, a többi pedig másod- harmadtöltésűben érett, 14 hónapig. Aki a pohárban megkapja, lendületes, gyümölcsös, fűszeres ízeket, illatokat, szép harmóniát, hosszú utóízt érez. Szekszárdon a Kékfrankosból Fuxli-t is készítenek. Ez egy érdekesség. Régen ott nagy hagyománya volt a siller boroknak. A Fuxli a róka nevéből adódik, ahogyan azt a címke is kötelezően jelzi. Szabály, hogy legalább a fele Kékfrankost és Kadarkát kell tartalmazzon. A nevet csak az használhatja, akinek – előválogatás után – a többi gazda is megítéli.

 

Kapcsolódó témák

Igaz ez akkor is, ha eltekintünk a gyermek születésének misztériumától és a kifejezést a szó tágabb értelmezésében fogjuk fel. Minden évben eljön az ideje a borok születésének is, szeretjük, keressük, várjuk az újbort, a szüret utáni első megjelenését nagy érdeklődés kíséri. Míg korábban csak a franciáknál volt nevezetes ünnep az újbor, a Beaujolais Nouveau megérkezése, az elmúlt években nálunk is mind népszerűbbé vált ez az esemény. Olyannyira, hogy az idén már tizenötödik alkalommal fogja megtölteni a Vajdahunyad vár termeit az Újbor és Sajt Fesztivál közönsége.

Akik részt szeretnének venni Európa legnagyobb sörünnepén, azoknak nem kell egészen Münchenig utazniuk, hiszen most Budapesten is átélhetik a legnagyobb sörfesztivál minden örömét 2018. szeptember 27-30. között az Októberfest Budapesten! Az arányok persze mások lesznek, de ez számunkra inkább kellemesebb.

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

Blog ajánló
Városlátogatások Győr a folyók városa
Győr a folyók városaMár az ókorban is lakott terület volt, római kori neve ma is ismerősen cseng. A Felső Pannóniai római város az Arrabona nevet az Arrabo folyóról kapta, amit ma Rába néven ismerünk. A város a Mosoni Duna, a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is.A település történelme meglehetősen eseménydús volt A honfoglalás előtt hunok, avarok, majd frankok uralták a területet.Szent István székesegyházat építtetett és püspökséget alapított a városban. Győr fontos kereskedelmi központ és várispánsággal az élén megyeszékhely lett. Az évszázadok során dúlták a tatárok, tűzvész pusztította, a török időkben Bécset védő végvár szerepét töltötte be. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan tért vissza. A város korszerűsítése csak a XVII. században kezdődhetett meg. Az ide települő kereskedő és iparosok felépítették Magyarország egyik legszebb barokk városát, mely Mária Teréziától megkapta a szabad királyi város jogát. Egy rövid időre még Napóleon is elfoglalta a várost.Ismerkedjünk meg a mai várossal:Győr történelmi belvárosa:A Király utca a Bécsi kapu tér északi részét köti össze a Széchenyi tér sarkával. A macskaköves borítású ódon hangulatú utca valamennyi háza műemlék. Az utca északi házsora mögött húzódik a Káptalandomb várfala. Az olaszországi hangulatot árasztó sikátorban lakott gyermekkorában Blaha Lujza. Az utca nevezetesebb épületei a Napóleon-ház kétemeletes barokk épülete, a Probst-ház, a Pápai pálosok háza és az egykori Fekete Sas Fogadó.Napóleon császár egy napot töltött az épületben. A győri csatát a franciák olyan nagy fegyvertényként értékelik, hogy a párizsi Diadalívre is felvésték Győr német nevét, Napóleon győztes csatáinak a sorába.Az egykori Fekete Sas Fogadó a Király utcábanA bazilika:A Győri Püspökséget Szent István alapította. A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Az első tornyok Omodé püspök idejében, a XIII. században épültek. A XIV. század végén Héderváry János püspök gótikus kápolnával bővítette a templomot. A Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is itt található. II. János Pál pápa 1996-ban adományozta a bazilika címet.A herma:A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban őrzik. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. A Győrben látható ereklyetartó-másolat a tűzvész után készült. Az ereklye tisztelete az 1763-as földrengés után terjedt el. A hívek Szent Lászlót kérték, hogy a földrengés pusztításától mentse meg a várost. A katasztrófa elmaradt, ezért 1763. június 27-én Zichy Ferenc püspök hálaadó ünnepséget rendezett, és elrendelte, hogy minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét a belvárosban.Püspöki palota:A Káptalan-domb évszázadok óta a város központja Itt található az ezeréves győri püspökség székhelye, a Püspökvár is, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna.A II. világháborúban a kiszolgáltatott asszonyok védelmében vértanúhalált halt és boldoggá avatott Apor Vilmos emlékét kiállítás és szobor is őrzi.A Loyolai Szent Ignác Bencés templom:A kéttornyos kora barokk templom, Győr óvárosának főterén, a Széchenyi téren áll.Karmelita templom:A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legjelentősebb tere, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike. A tér déli oldalán álló templom Győr legjelentősebb barokk épületei közé tartozik.Győr hangulatos sétálóutcája a Baross utca hívogató üzletekkel, teraszos kávézókkal várja a látogatókat. A csónakos szobor mely a „Nosztalgia egy letűnt életkor után” címet viseli, nagy népszerűségnek örvend, mivel a legenda szerint, aki a csónakban ülő férfi fütyiét megérinti, azt a hölgyet szerencse éri a magánéletben. Úgy látszik sokan várnak valami kedvező lehetőségre, mert a testrész egyre fényesebb.A Bécsi kapu téren áll Kisfaludy Károly szobra, kezében jegyzetlapokat és tollat tart. A fáma szerint felírja a későn jövő diákoknak a nevét és a tilosban parkoló autók rendszámát.A Városháza:Korábban a város szimbóluma a Tűztorony, vagy más néven Várostorony volt. Amikor 1894-ben a városvezetés elhatározta, hogy lebontják a tornyot az új városháza építése miatt, a polgárok ragaszkodtak a régi torony megtartásához. A reneszánsz, neobarokk stílusú épületet a középső óratorony mellett, két kisebb toronnyal is díszítették. A toronyból minden órában a „Fújdogál a szél az öreg Duna felől” kezdetű népdal hangzik el, valamint 11 és 17 órakor egy kétperces harangjáték is felcsendül.Egyéb érdekességek:Itt tanított Jedlik Ányos, a dinamó és más elektromos készülékek mellett a szódavíz feltalálója. Történt egyszer, hogy Fáy András szüreti vendégségbe hívta barátait, ahová Jedlik magával vitte szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére szódavizet spriccel a borba. az italt németesen spriccernek nevezete el. Vörösmartynak nem tetszett ez a szó, és fröccsre módosította.Manapság Jedlik tiszteletére Győrben évente Fröccsfesztivált rendeznek. A vaskakas története:Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor állították széljelzőként a Dunakapu térre. A törökök hittek abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolták: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és a félhold teliholddá változik. Később, amikor a magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és a hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.A lőcsei fehér asszony története:Jókai Mór ismert regényhősnője, a „lőcsei fehér asszony”, Korponainé Géczy Julianna 1713-ban a régi városháza börtönében raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Valójában nem volt áruló csak leveleket és üzeneteket közvetített a két harcoló fél között, mégis úgy gondolták, hogy az ő árulása miatt esett el a város. Hosszas bírósági eljárást után 1715. szeptember 25-én a győri piactéren lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg „A lőcsei fehér asszony” című regényében.A városban szebbnél szebb cégéreket is láthatunk.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=MpenzvOljuI                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!