2018. július 20. péntek, Illés napja
A Kékfrankos érett korában mutatja értékeit
Révay András
2018.04.29 21:27
A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Az Etyeki borvidék a hétköznapi borfogyasztók számára inkább a fehérborairól híres, rengeteg pezsgő alapbor készül ott. Most viszont egy Kékfrankossal kerültek a Top-10-be. A magyarázat egyszerű és meglepő. A nyertes bor nem erről a borvidékről származik, az Etyeki Kúria 22 hektár tulajdonosa a soproni régióban! Díjnyertes Kékfrankosuk már harmadik éve van, a 2013-as és a 14-es is a Top-10-ben volt, és most a 2015-os évjárat a legjobbak között is az első helyen áll! Kezdetben 14 napig volt héjon, erjedés után 30 százaléka új fahordóban, a többi másod-, illetve harmadtöltésű, 300 literes, magyar tölgyfahordóban érett, 16 hónapig. Palackban még közel egy évet töltött. Pohárban intenzív, gyümölcsös illatot mutat, gyümölcsössége az ízében is megjelenik, fűszeressége hangsúlyos. Tanninossága nem „ugrik ki” köszönhetően az öregebb hordóknak. Palackban még jó néhány évig eltartható lesz.

A kékfrankos kóstolón egy külön szekció foglalkozott a Bikavérrel. A Tüske Pince Bikavére itt első lett a legjobb három között! Szekszárdon 12 hektár szőlőt művelnek, évente 30-35 ezer palack bort állítanak elő. A nyertes bor 2016-os Kékfrankos-Kadarka-Merlot-Cabernet Franc házasításából tevődik össze. A Kadarka nem, de a többi egyéves, fahordós érlelést kapott külön – külön. A kész bor a március elején tartott – rendkívül színvonalas – Bikavér párbajon már szerepelt, most itt is ugyanazt kóstolhatták a látogatók. Bár nem kimondottan illatos, mégis nagyon kellemes, szép benyomást kelt. Ugyanakkor inkább íze, karaktere hangsúlyosabb. Bár a házasítás ötven százaléka Kékfrankos, a húsz százaléknyi Kadarka miatt az összhatás rendkívül kiegyenlített. Színe is közepes erősségű, de szép, csillogó. Jól mutat a pohár oldalán lecsorgó gliceringyűrű, mely sokak számára a minőség egyik legfőbb jelzője.

Dula Bence Egri Bikavére is híres, de ezen a bemutatón mégis a Kékfrankossal került a Top-10 be. A Bikavéreik sem lehetnének sikeresek, ha nem a Kékfrankos lenne a meghatározó alapbora, ezért fontos náluk, hogy az mindig jó legyen! Szekszárdon a Nemzetközi Kékfrankos borversenyen évtizedek óta mindig aranyérmeket kapnak. A bor elkészítésénél számukra a terület kiválasztása a legfontosabb. Van egy Gőzmalmos nevezetű dűlő – régen ott valóban gőzmalom állt – ez a dűlő kiváló adottságokkal bír és azt ki is használják. Náluk a Kékfrankos 30-40 napig van csömöszöléssel a héján, utána fejtés következik, nem préselés, majd 3-4 évre 50 hektoliteres zempléni tölgyfahordókba kerül. Az elkészült bor palackban is áll 2-3 évig. Ezért 6-7 évesnél fiatalabb Kékfrankosuk nem kapható! Ennyi nyugalomra érlelésre van szüksége, hogy kiváló bor legyen belőle! Az a „férfi”, aki éretten teszik a nőknek. Nem vitatkoznak azokkal, akik szeretik a friss, új, kicsit viháncoló ízeket, amelyiknél még nem tudjuk, mi lesz, ami meghatározza majd a karakterét. Ám a Kékfrankos valójában érett korában tudja megmutatni az értékeit. Talajadottságai miatt az egri boroknak érlelésre van szükségük, nem beszélve a tufapincékről, ahol a hőmérséklet inkább tíz fok alatti, ezért a borok érése itt lassúbb. A Top-10 be most egy kilencéves Kékfrankosuk jutott be. A Bikavér Párbajon viszont nem indultak. Nem értenek egyet a megnevezéssel, sem azzal, hogy az egrit Hungarikumnak kinevezték. Általában a Bikavért kellett volna annak nevezni, hiszen a magyar ember azt már régen annak tekinti, függetlenül, hogy szekszárdi vagy egri. A kettő együtt érdemelte volna meg a Hungarikum jelzőt és az egri borászok többsége ezzel egyet is ért! A párbaj helyett inkább Bordeaux-ba viszik a Bikavért ahol a híres nagy borversenyen mindig kiválóan szerepel. Van egy, 1999-es Bikavérük - 50 %-a Kékfrankos - amelyik 2004-ben, majd tíz évvel később, 14-ben is aranyérmet kapott! Most, a húszéves évfordulóján szintén ott lesz Bordeauxban, meglátjuk, hogy szerepel!

A Garger Pincészetnél Vaskeresztesen, 2004-ben telepítették a szőlőt. Három hektáron a 15 ezer tőkéből 2000 Merlot, a többi Kékfrankos. Mellette az Ausztriában élő unokatestvérnek is művelnek pár hektárt. A Kékfrankosuk – az adott évjáratnak megfelelően – rendszeresen mindig az élvonalban van! Tavaly is a 2014-es, az idén is a 15-ös ott van a Top-10-ben! Már a szőlőben terméskorlátozást végeznek, 4-5 ezer kilónál többet nem szüretelnek hektáronként. Mindent kézzel csinálnak, a szőlő, fóliával letakarva, 1000 literes kádban erjed, közben vagy utána fapréssel préselnek. A bor előbb acéltartályba, majd használt ötszáz literes hordókba kerül, egy évre. Utána palackozzák és abban is áll legalább még egy évig! A mostani, a 2015-ös, a jellegzetes Kékfrankos ismérveit mutatja. Még a nem szakember is meg tudja különböztetni másik évjárattól. A termőhely távolsága ellenére a bor néhány nagyobb budapesti áruházban is kapható már.

A Kékfrankos kóstoló előválogatásánál a Takler Pincészet 2015-ös évjáratú Bikavére érdemelte ki a figyelmet. Bátran elmondhatjuk róla, hogy a pince csúcsbora! A legjobb alapanyagokat tették bele, hogy ellensúlyozzák az évjárat picit hűvösebb karakterét, bár egy Bikavérnél nem a test, nem tannin, nem a mélysötét szín a lényeg. Itt úgy gondolják: pont ellenkezőleg, egy szép komplex, vibráló fajtajellegeket jól mutató, élvezetes bornak kell lennie. Ezt az eredmények jól igazolják. A bor tavaly az országos borversenyen nagyarany érmet kapott, most a szekszárdi borversenyen ennek a Kékfrankos alapbora nyerte a legjobb Kékfrankos különdíját, ugyanez a Bikavér pedig ugyancsak nagyarany érmet nyert! Ráadásul a Nagykóstolón, itt a Gellért szállóban szintén a legjobb három közé választották. Ebben a borban 47% a Kékfrankos, 20 a Merlot, 20 a Cabernet Sauvignon, 8 a Syrah és 5% százaléknyi a Kadarka. Benne a Syrah ad gyönyörű stílust, picit édesfűszeres, vibráló karaktert. Igen kevés alig 10%-nyi volt a borokból új fahordóban, a többi pedig másod- harmadtöltésűben érett, 14 hónapig. Aki a pohárban megkapja, lendületes, gyümölcsös, fűszeres ízeket, illatokat, szép harmóniát, hosszú utóízt érez. Szekszárdon a Kékfrankosból Fuxli-t is készítenek. Ez egy érdekesség. Régen ott nagy hagyománya volt a siller boroknak. A Fuxli a róka nevéből adódik, ahogyan azt a címke is kötelezően jelzi. Szabály, hogy legalább a fele Kékfrankost és Kadarkát kell tartalmazzon. A nevet csak az használhatja, akinek – előválogatás után – a többi gazda is megítéli.

 

Kapcsolódó témák

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást!

Április 14-én, szombaton újra Budapestre érkezik a Badacsonyi Borvidék. Ezúttal 35 borászat több mint 150 féle bora mellett újdonságképpen tizenöt turisztikai szolgáltató kínálata is várja a látogatókat a New York Palota Róma termében.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!