2019. március 21. csütörtök, Benedek és Napsugár napja
A kert felszabadul
Révay András
2018.01.10 17:42
Legalább is ezt állítják a szakemberek, mert több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárjában elkezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum épületét ölelő Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai.

 Bár a FŐKERT eddig is ápolta a Múzeumkert növényeit, átgondolt kerttervezésre, fejlesztésre a harmincas évek óta nem került sor – mondta el Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A Múzeumkert – meglehetősen bonyolult című – ötletpályázatának eredményeit 2016. augusztus 29-én hirdették ki, a részletek megtekinthetők a Múzeum honlapján (https://mnm.hu ). „A Múzeumkert, mint történeti közpark, átfogó, a hagyományt sokoldalú fejlesztési eszközök segítségével szolgáló rehabilitációja” elnevezésű pályázatra 12 pályamű érkezett, az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte. Az értékelés során a bírálók elsősorban a műemléki elvárások és szempontok betartását, megvalósítását vették figyelembe. A döntés után elkészült egy fejlesztési terv, most pedig megkezdődhet a feszített ütemű munka.

 A feladat rendkívül bonyolult erősítette meg Rezi Kató Gábor, a Múzeum főigazgató-helyettese. Nemcsak a kert történelmi hagyományai miatt, hanem, mert a munkálatok közben a Múzeum folyamatos működését is fenn kell tartani. Legelső lépésként elkészült a kert részletes növénykatasztere, ami a növényállomány értékeit és állapotát vette számba. A munka a 227 fa, 75 jelentősebb cserje és 50 cserjefolt leírásán túl értékelést, javaslatokat tartalmaz és még a talajtakaró kúszónövény foltokat sem hagyta figyelmen kívül. Sor került 152 fa műszeres, elektroakusztikus vizsgálatára, ennek során a fejlett faállomány 16,7 százaléka bizonyult veszélyesnek. Mivel a kertet sokan látogatják, az ő biztonságuk érdekében 38 fát mindenképpen ki kell vágni. A helyükre ültetendő fák között több növényritkaság - vörös juhar, ginkgo, magnólia - is szerepel, ezek erősítik majd a kert történeti hangulatát. Jóval nagyobb viszont a megmenthető, de ápolást igénylő fák száma, 167 darab, vagyis a teljes állomány 73,6 százaléka ebbe a csoportba esik.

A Pollack Mihály által tervezett főépület köré Pertz Ármin, akkori városi főkertész tervezte a kertet. Ma a cél, hogy új, korszerű megoldások mentén készüljön városi köztér, de az épület meghatározó ereje, kisugárzása miatt a történeti kapaszkodók mentén kell az újat megvalósítani. Társadalmi kérdéssé szélesedett az utcabútorok kandeláberek elhelyezése, stílusa. Ezek történelmi formájukban újulnak meg. A munkák során a kert egy részét lezárják, a bejáratok is változni fognak. Erről a múzeum kerítésén hirdetményekkel tájékoztatják majd a közönséget. A parkban igen sok a műemlék szobor, ezek mozgatása tisztítása szintén része a feladatoknak. Méltóbb, karakteresebb helyet kapnak. Az Arany János szoborhoz felállítása óta nem nyúltak, szerencsére jó állapotban van, még a belsejében a téglaépítmény is erős maradt. A talapzat és a szobor megtisztítása után március 15-re itt minden a helyére kerül majd.

A kert egészében a tájképinek nevezhető térstruktúrát állítják vissza. A sétányok, burkolatok is hasonlítani fognak az eredetihez, így a ki nem használt utak elbontásával a zöldfelületek arányi is nőni fog mintegy 10 – 15 százalékkal. A teljesen megújított növényfelület 8200 négyzetméter területű lesz. Ahol lehet, megtartják az eredeti burkolati elemeket. A kert olyan szabadtéri múzeummá alakul, ahol előadásokat is lehet tartani, például a szobrokhoz kapcsolódóan. Az egész közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú, új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-rendszer és kerti öntözőhálózat is készül. A teljes rekonstrukció várhatóan a nyár végére fejeződik be.

Kapcsolódó témák

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Budapest Főváros XIII. kerülte 2013 óta ítéli oda a XIII. kerületi Építészeti-díjat. A díj a kerület közigazgatási területén, az elmúlt harminc évben megépült és használatbavételi engedélyt kapott, kiemelkedő építészeti színvonalú épületek tervezőinek elismerésére szolgál. Odaítélésről a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásbizottság dönt.

Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Jehudi Menuhin kezdeményezésére, 1975-ben A Zene Világnapja rangjára emelte október elsejét. Ezt az alkalmat választotta Budapest Főváros XIII. Kerületének Önkormányzata, hogy emléktáblát avasson a kétszeres Kossuth-, valamint Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Kocsis Zoltán tiszteletére.