2020. január 24. péntek, Timót napja
A szentek földjén – III. rész: Harangszó 11-kor
Révay András
2019.10.29 10:39
Nemcsak ember, egy ügy is válhat szentté, és a haza védelme bizony lehet egy ilyen ügy. Szombathelytől mindössze húsz kilométerre van egy város, melynek nevét kimondva, mindenkinek azonnal egy nagyszerű és hősies várvédelem jut eszébe, a vár és kapitányának neve is örökre összeforrott. A két név: Kőszeg és Jurisics, egymástól ma már szétválaszthatatlanok.

 A várost oklevelek 1242-ben említik először. A következő három évszázadban többször is gazdát cserélt, de legnagyobb próbatételét 1532-ben élte át. I. Szulejmán szultán Bécs ellen vonult, közel százezres seregének Kőszeg is útjába esett. A várat összesen mintegy félszáz katona és a környékről bemenekült parasztok közül legfeljebb 700 férfi védte. A Habsburg császártól hiába kértek többször is segítséget, semmit, senkit nem kaptak. Az első török rohamra augusztus 13-án került sor, de ezt és az összes többit is visszaverték a szinte teljesen rommá lőtt várat védő magyarok. A horvát nemzetiségű Jurisics korábban többször is járt diplomáciai küldetésben a szultánnál, ismerte hadviselési szokásait és most is tárgyalt az ostromlókkal. A közben a végsőkig kitartott, mert tudta, a közelgő esős ősz és a tél nem kedvez a törököknek. Számítása bevált, a támadók augusztus 29-én 11 órakor elvonultak a vár alól. Megelégedtek annyival, hogy elfoglalásának jelképeként kitűzhették rá a lófarkas zászlót. A harang ezért itt a déli 12 óra helyett már 11 órakor megszólal!

 Az ostrom után a várat újjáépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A sikeres védelem hírnevet és gazdasági felvirágzást hozott a városnak. III. Ferdinánd - Vas megyében egyedüli városként – Szabad Királyi Város rangjára emelte. A háborúk később is elkerülték, így mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett. Sajnos 1777-ben nagy tűzvész pusztította el a védőművek jelentős részét, az első műemléki helyreállításra csak 1955 és 63 között kerülhetett sor. Ezután a várba kulturális intézmények költöztek. Mivel az ötvenes években a határsáv elzárta az ország belső részétől, nem folytak nagy építkezések. Itt három kultúra, a magyar, a német és a horvát keveredik, a lakosság megőrizte hagyományait. Egy újabb felújítás 2010-ben kezdődött és 2014 decemberében zárult. Megtörtént a vár akadálymentesítése, liftet is építettek be, a pince pedig izgalmas történelmi játszótér lett, ahol a felnőttek, gyerekek korabeli ruhákba is beöltözhetnek.

Az emlékezésnek nem a harangszó az egyetlen alkalma. A Magyar Országgyűlés 1648. november 6-án szentesítette Kőszeg város visszatérést a Szent Koronához, ennek emlékére novemberben ünnepségeket szerveznek. Idén, november 6-tól kezdődően számos rendezvényre kerül sor, melyek közül kiemelkedik, hogy 9-én egy világviszonylatban is egyedülálló eseményre tekintenek vissza. A hagyomány szerint abban, hogy a város 1532-ben megszabadult a töröktől a szentnek fontos szerep jutott. Egy régi feljegyzés szerint az ostromlók egy csoportja már bejutott a városba, amikor a Rókafog bástyánál megjelent Márton lovas alakja. A jelenés Szent Márton európai kultusztörténetét tekintve is páratlan. Tiszteletére az idén emlékfát is ültetnek és a kőszegi vendégfogadók már 11-e előtt Szent Márton-napi libalakomával várják a vendégeket. Ugyancsak november 9-én mutatják be nyilvánosan, hogy melyik bor lett az idén a Királyi Város Bora?

A borhoz egy másik évszázados hagyomány is kötődik. Már 1740 óta mindig Szent György napján rajzolják a „Szőlő Jövésének Könyvét”. A Gregoricus már a görögöknél is ünnep volt, április 24-én kezdődött a gazdasági év és tartott Szent Mihály napjáig. Kőszegen ezen a napon a reggel levágott szőlővesszőt bemutatták a Magisztrátusnak ott pedig értő kézzel berajzolták egy könyvbe. Ez a szokás a mai napig tart! A könyv biológiai és klimatológiai értelemben is jelentős. Volt, hogy a rügyek még teljesen zárva voltak, máskor pedig leveles hajtás díszlett, olykor már a fürtkezdemény is jelen volt. Sokáig ilyen könyv sehol a világon nem létezett, ma már pár helyen követik. Az eredeti, 18. századi könyv már betelt, a jelenlegi, melyet 1991 óta vezetnek, Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen an der Enz ajándéka. A rajzokhoz szöveges rész is tartozik, rögzítve a szüret kezdetét, a must fokát, az előző évi bor minőségét.

 Hagyományai itt, errefelé nem csak a szőlőművelésnek vannak. A Madarak és Fák Napja kezdeményezés Kőszegről indult 1903-ban! Közvetlenül a várfalon belül gyógynövénykertet találunk 124 négyzetméteren. A hozzá csatlakozó kis boltban bőséges tájékoztatást kaphatunk az Írottkő Natúrparkról, mely nevét a Dunántúl legmagasabb pontja, a 884 méter magas Írottkő csúcsról kapta. A park az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti emlékekben gazdag helyszíne, hivatalosan 1997. szeptember 28-án nyitották meg. Területe 200 km2, magyarországi részéhez 16 település tartozik, az ausztriai oldalon Rohonc és Léka községek határán is túl húzódik. Tevékenysége főként a természet- és környezetvédelem, a helyi termékek piacra juttatása, az ökoturizmus fejlesztése és a turisztikai ismeretterjesztés.

 A tájra jellemző ételekben és italokban persze Kőszegen sincs hiány. A Portré panzió és étterem a város főterén, a műemlék városrészben található. Belül hangulatos, növényekben gazdag terasz is tartozik hozzá, itt a vendégek a házilag, hagyományos módon készült fagylaltot, a helyben főzött sört is megkóstolhatják. A város környékén a Soproni borvidéknek ez a része már hosszú ideje szépen fejlődik, így nem véletlen, hogy ebben a panzióban is évek óta szerveznek neves borászokkal borvacsorákat, melynek egyik jellegzetessége nem is bor! Helyi különlegeség az országos versenyeken már többszörösen díjat nyert Babusgatós kenyér. Nevét hosszú, másfél napos készítési idejéről kapta. A levegőből származó vadélesztő „hajtja” a kovászt, jelenleg 54 éves kovásszal dolgoznak. A „babusgatás” miatt a tésztában a glutén 90 %-a lebomlik.

 Egy-egy borvacsora alkalmával a környékről több borász is bemutatkozhat. Desits András pincéje Csepregen van, 2018-as Blauburger-Turán rosé házasításával – mely a fiatal gazda tevékenységében az első palackozás – Vas megye borversenyén máris aranyérmet nyert. Mándli Tibor fahordóban érlelt, 2017-es Cáki Chardonnay-ja pedig országos borversenyen nyer ezüstérmet. Az általa bemutatott Cserszegi fűszeres igen kellemes, a termőhely sajátosságait jól mutatja. Jagodics Attila pincéjéből került ki tavaly Kőszeg város bora. A család mindössze 22 éve borászkodik, valóban a nulláról kezdték. A 2018-as Kőszegi Blauburger az első fejtés után tíz hónapot töltött barrique hordóban, meg is nyerte a megyei borversenyt. Lényegesen öregebb a Stefanich pincészet, melynek saját múzeumában még a nagyszülők gyűjteménye is megtekinthető. Náluk Jurisics hősiességére emlékezve, a Jurisics vére elnevezésű cuvée készül. A fele Kékfrankos, hozzá még Cabernet Sauvignon, Merlot és Pinot Noir társul. Ez a pince zászlós bora, ezért nem is készítik minden évben. A 2017-es évjáratú egy évig állt fahordóban.

A szíveket dobogtató, hősi múlt, és egy ősi város szépen felújított, karbantartott emlékei mellett jó ételek, italok várják mindazokat, akik kirándulási céljaik közé Szombathely mellett a szomszédos Kőszeget is felveszik.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictador mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!