2019. november 22. péntek, Cecília napja
A szentek földjén – III. rész: Harangszó 11-kor
Révay András
2019.10.29 10:39
Nemcsak ember, egy ügy is válhat szentté, és a haza védelme bizony lehet egy ilyen ügy. Szombathelytől mindössze húsz kilométerre van egy város, melynek nevét kimondva, mindenkinek azonnal egy nagyszerű és hősies várvédelem jut eszébe, a vár és kapitányának neve is örökre összeforrott. A két név: Kőszeg és Jurisics, egymástól ma már szétválaszthatatlanok.

 A várost oklevelek 1242-ben említik először. A következő három évszázadban többször is gazdát cserélt, de legnagyobb próbatételét 1532-ben élte át. I. Szulejmán szultán Bécs ellen vonult, közel százezres seregének Kőszeg is útjába esett. A várat összesen mintegy félszáz katona és a környékről bemenekült parasztok közül legfeljebb 700 férfi védte. A Habsburg császártól hiába kértek többször is segítséget, semmit, senkit nem kaptak. Az első török rohamra augusztus 13-án került sor, de ezt és az összes többit is visszaverték a szinte teljesen rommá lőtt várat védő magyarok. A horvát nemzetiségű Jurisics korábban többször is járt diplomáciai küldetésben a szultánnál, ismerte hadviselési szokásait és most is tárgyalt az ostromlókkal. A közben a végsőkig kitartott, mert tudta, a közelgő esős ősz és a tél nem kedvez a törököknek. Számítása bevált, a támadók augusztus 29-én 11 órakor elvonultak a vár alól. Megelégedtek annyival, hogy elfoglalásának jelképeként kitűzhették rá a lófarkas zászlót. A harang ezért itt a déli 12 óra helyett már 11 órakor megszólal!

 Az ostrom után a várat újjáépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A sikeres védelem hírnevet és gazdasági felvirágzást hozott a városnak. III. Ferdinánd - Vas megyében egyedüli városként – Szabad Királyi Város rangjára emelte. A háborúk később is elkerülték, így mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett. Sajnos 1777-ben nagy tűzvész pusztította el a védőművek jelentős részét, az első műemléki helyreállításra csak 1955 és 63 között kerülhetett sor. Ezután a várba kulturális intézmények költöztek. Mivel az ötvenes években a határsáv elzárta az ország belső részétől, nem folytak nagy építkezések. Itt három kultúra, a magyar, a német és a horvát keveredik, a lakosság megőrizte hagyományait. Egy újabb felújítás 2010-ben kezdődött és 2014 decemberében zárult. Megtörtént a vár akadálymentesítése, liftet is építettek be, a pince pedig izgalmas történelmi játszótér lett, ahol a felnőttek, gyerekek korabeli ruhákba is beöltözhetnek.

Az emlékezésnek nem a harangszó az egyetlen alkalma. A Magyar Országgyűlés 1648. november 6-án szentesítette Kőszeg város visszatérést a Szent Koronához, ennek emlékére novemberben ünnepségeket szerveznek. Idén, november 6-tól kezdődően számos rendezvényre kerül sor, melyek közül kiemelkedik, hogy 9-én egy világviszonylatban is egyedülálló eseményre tekintenek vissza. A hagyomány szerint abban, hogy a város 1532-ben megszabadult a töröktől a szentnek fontos szerep jutott. Egy régi feljegyzés szerint az ostromlók egy csoportja már bejutott a városba, amikor a Rókafog bástyánál megjelent Márton lovas alakja. A jelenés Szent Márton európai kultusztörténetét tekintve is páratlan. Tiszteletére az idén emlékfát is ültetnek és a kőszegi vendégfogadók már 11-e előtt Szent Márton-napi libalakomával várják a vendégeket. Ugyancsak november 9-én mutatják be nyilvánosan, hogy melyik bor lett az idén a Királyi Város Bora?

A borhoz egy másik évszázados hagyomány is kötődik. Már 1740 óta mindig Szent György napján rajzolják a „Szőlő Jövésének Könyvét”. A Gregoricus már a görögöknél is ünnep volt, április 24-én kezdődött a gazdasági év és tartott Szent Mihály napjáig. Kőszegen ezen a napon a reggel levágott szőlővesszőt bemutatták a Magisztrátusnak ott pedig értő kézzel berajzolták egy könyvbe. Ez a szokás a mai napig tart! A könyv biológiai és klimatológiai értelemben is jelentős. Volt, hogy a rügyek még teljesen zárva voltak, máskor pedig leveles hajtás díszlett, olykor már a fürtkezdemény is jelen volt. Sokáig ilyen könyv sehol a világon nem létezett, ma már pár helyen követik. Az eredeti, 18. századi könyv már betelt, a jelenlegi, melyet 1991 óta vezetnek, Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen an der Enz ajándéka. A rajzokhoz szöveges rész is tartozik, rögzítve a szüret kezdetét, a must fokát, az előző évi bor minőségét.

 Hagyományai itt, errefelé nem csak a szőlőművelésnek vannak. A Madarak és Fák Napja kezdeményezés Kőszegről indult 1903-ban! Közvetlenül a várfalon belül gyógynövénykertet találunk 124 négyzetméteren. A hozzá csatlakozó kis boltban bőséges tájékoztatást kaphatunk az Írottkő Natúrparkról, mely nevét a Dunántúl legmagasabb pontja, a 884 méter magas Írottkő csúcsról kapta. A park az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti emlékekben gazdag helyszíne, hivatalosan 1997. szeptember 28-án nyitották meg. Területe 200 km2, magyarországi részéhez 16 település tartozik, az ausztriai oldalon Rohonc és Léka községek határán is túl húzódik. Tevékenysége főként a természet- és környezetvédelem, a helyi termékek piacra juttatása, az ökoturizmus fejlesztése és a turisztikai ismeretterjesztés.

 A tájra jellemző ételekben és italokban persze Kőszegen sincs hiány. A Portré panzió és étterem a város főterén, a műemlék városrészben található. Belül hangulatos, növényekben gazdag terasz is tartozik hozzá, itt a vendégek a házilag, hagyományos módon készült fagylaltot, a helyben főzött sört is megkóstolhatják. A város környékén a Soproni borvidéknek ez a része már hosszú ideje szépen fejlődik, így nem véletlen, hogy ebben a panzióban is évek óta szerveznek neves borászokkal borvacsorákat, melynek egyik jellegzetessége nem is bor! Helyi különlegeség az országos versenyeken már többszörösen díjat nyert Babusgatós kenyér. Nevét hosszú, másfél napos készítési idejéről kapta. A levegőből származó vadélesztő „hajtja” a kovászt, jelenleg 54 éves kovásszal dolgoznak. A „babusgatás” miatt a tésztában a glutén 90 %-a lebomlik.

 Egy-egy borvacsora alkalmával a környékről több borász is bemutatkozhat. Desits András pincéje Csepregen van, 2018-as Blauburger-Turán rosé házasításával – mely a fiatal gazda tevékenységében az első palackozás – Vas megye borversenyén máris aranyérmet nyert. Mándli Tibor fahordóban érlelt, 2017-es Cáki Chardonnay-ja pedig országos borversenyen nyer ezüstérmet. Az általa bemutatott Cserszegi fűszeres igen kellemes, a termőhely sajátosságait jól mutatja. Jagodics Attila pincéjéből került ki tavaly Kőszeg város bora. A család mindössze 22 éve borászkodik, valóban a nulláról kezdték. A 2018-as Kőszegi Blauburger az első fejtés után tíz hónapot töltött barrique hordóban, meg is nyerte a megyei borversenyt. Lényegesen öregebb a Stefanich pincészet, melynek saját múzeumában még a nagyszülők gyűjteménye is megtekinthető. Náluk Jurisics hősiességére emlékezve, a Jurisics vére elnevezésű cuvée készül. A fele Kékfrankos, hozzá még Cabernet Sauvignon, Merlot és Pinot Noir társul. Ez a pince zászlós bora, ezért nem is készítik minden évben. A 2017-es évjáratú egy évig állt fahordóban.

A szíveket dobogtató, hősi múlt, és egy ősi város szépen felújított, karbantartott emlékei mellett jó ételek, italok várják mindazokat, akik kirándulási céljaik közé Szombathely mellett a szomszédos Kőszeget is felveszik.

Kapcsolódó témák

A budapesti Hadtörténeti Múzeumban állítják ki 2019. november 18-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat. A ritka emlékeket felvonultató kiállítás 2020. június 30-ig látogatható.

Aki eljön Szombathelyre, hogy a város sok száz éves múltjával ismerkedjen, meglepve fogja tapasztalni: a közelmúlt évtizedei, sőt még napjaink is szolgálnak figyelemre méltó helyszínekkel. No és persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a turista bizony előbb utóbb megéhezik, megszomjazik, esetleg megtetszik neki, amit látott és szeretne egy napnál többet is eltölteni errefelé. Nos, ha így dönt, nem fog csalódni!

Valószínűleg kevesen tudják, melyik Magyarország legrégebben alapított városa? Melyik az, ahol két szent is járt, az egyik itt is született? Itt haladt át az egyik legfontosabb római kereskedelmi útvonal, római kori szentélye világszerte ismert. Mai nevét hetivásárról kapta, történelmi múltja, öröksége igen gazdag. Szokták a Nyugat kapujaként is emlegetni, percek alatt lehet innen átjutni Ausztriába. Így már könnyebb kitalálni?

A számos különböző szellemi hatásokból táplálkozó zsidó kultúra bemutatása fontos feladat. Hiszen a közös kultúra köti össze a zsidókat és nem zsidókat, a vallásosokat és nem vallásosokat, a fiatalokat és időseket, az anyaországi és a határon túli magyarokat. Erre a feladatra vállalkozik évek óta Budapest legnagyobb zsidó rendezvénye, a most már 22. alkalommal megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivál.

A Kiskunságban olyan ételeket és italokat kóstolhatnak az érdeklődők, melyek egyedülállóak hazánkban. Azon belül is, a Kiskunmajsához közeli, mindössze 2600 lakosú kisközség, Szank hívja fel magára számos érdekességgel a figyelmet. Aki már járt ott, egyet fog érteni azzal; még átutazóban is érdemes megállni itt, kicsit körülnézni, enni egy jó ebédet, megkóstolni más, helyi különlegességet. Az ittenieknek két jelmondatuk is van, a vendég tetszés szerint választhat belőlük. Az egyik filozofikusabb: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!”, a másik vidámabb: „Itt édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye”. A falu lakói dolgos, szorgalmas emberek és mindenek előtt optimisták. Hisznek abban, hogy még nagy fejlődés áll előttük. Erre a legjobb bizonyíték a falu határában felállított – a látogatókat fogadó – kép, melyen községükben toronyépületek láthatók. Ez az ő jövőjük: Szank-Franciso!

Blog ajánló
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Egy nap a városban Könyvek Budapestről: Bolla Zoltán végigjárta Újlipótvárost, megírta a Bibliáját
Bolla Zoltán egészen máshogy ír könyvet Újlipótvárosról, mint ahogy mondjuk én állnék neki. Korábban a blogon bemutatott, Magyar Art Deco Építészet I. és II. kötete kapcsán is megjegyeztük: nem építész, nem gyakorlott író, és nem is volt kimondottan szakértője a témának. Elkezd fotózni, utánajár a dolgoknak, és a végére egy könyv születik. De Zoltán nem CSAK ÚGY fényképez, és nem CSAK ÚGY jár utána a témáknak. Maximalista, és ha elkezdi, akkor végigtolja: minden kapcsolódó épületet felkeres, minden elérhető információt begyűjt, majd ezeket rendszerezve elénk tárja. Nem híve a “best of” pillanatoknak, sztoriknak. A mindenre hajt. Ezért amikor megjelent Újlipótváros építészete 1861-1945 című kötete, azonnal lehetett sejteni, hogy alapos munkát végzett ismét. És tényleg: végigjárta a városrészt, és végigfotózott minden házat. Nem akármikor: minden utcába akkor ment, amikor besütött a Nap, hogy a legjobb arcát kaphassa le. Ha egy épület túl nagy volt, az utca meg túl szűk - gyakorlatilag egy Újlipótváros egyik definíciója -, akkor több széles látószögű fotóból rakta össze az egyet. Soha nem láttam még így ezeket a házakat, perspektivikus torzulás nélkül. A könyv egy Bevezetővel indít: Zoltán ugyanis végigböngészte a korabeli újságokat, több évtizednyi digitalizált papíron keresett meg minden utalást a városrészre, és 1890-től 1957-ig válogatott néhány cikkrészletet. Ez két oldal a könyvből, sejthetjük, micsoda munka van a 310 oldalban. Egy 38 oldalas történelmi áttekintés következik, a rómaiaktól máig. Annyira nagy sűrűségű a leírás, hogy képes megemlíteni minden fontos eseményt nemcsak Újlipótváros, de Budapest történetével kapcsolatban is. Az 52. oldalon a színes térkép is egy kincs: a mai háztömböket kiszínezte Zoltán, aszerint, hogy melyik milyen építészeti stílusban épült. Ezen a térképen látszik, micsoda változatosság van itt: historizmus, szecesszió, art deco, modern. Külön jelöli az elpusztult épületeket is, a könyvben ezekről is keresett képet. A könyvhöz felhasznált irodalom: három oldal. Maga a könyv központi magja az ezt követő invertárium. Vagyis a szerző számba vette az épületeket, lefotózta, bement a lépcsőházakba, és ha értékes kincsekre talált, azokat a fotókat is betette a könyvbe. Minden épülethez küölön adatlap jár, amin a ház adatai, építtetője, építésének részletei, és egyéb megjegyzések állnak, itt a különleges történelmi információk is helyet kaptak. De a könyben találunk táblázatot arról, melyik évben hány épületet húztak fel, vagy hogy a mai Pozsonyi út egyes házszámainál milyen tulajdonosokat jegyeztek be az idők folyamán. Hagyja, hogy mi magunk elemezzük ki az adathalmazokat. Egyetlen hiányosság, hogy az invertárium jelleg miatt a fotók - a könyv nagy alakja ellenére - viszonylag aprók, a lépcsőház fotók nem élvezhetőek, ezért a blogon nemsokára sorban publikáljuk a legjobbakat - nagyban. Ez tehát nem csak egy könyv Újlipótvárosról. Egyszerűen megkerülhetetlen azoknak, akik érdeklődnek a városrész iránt, mert biztosak lehetünk benne, hogy Zoltán figyelmét nem kerülte el semmi. Ha egy épület érdekel minket, ez az első könyv, amit kinyitunk, és utána lehet specializált, színesebb, érdekfeszítőbb leírások után kutatni, más szerzőknél. Ezért lehet azt mondani: alapmű. Egyébk könyvek Budapestről itt.
Egy nap a városban Házmesterek helyett éljenek a Közösségi Mesterek!
Ez a poszt két darab papírfecniről fog szólni, ennek ellenére ezt a két fecnit egy olyan bevezetővel fogom felvezetni, hogy azt gondolnátok, sokkal többről lesz végül szó. Nem lesz. Két fecni, amit az egyik lépcsőházban találtam, ahol a múlt héten jártam. Semmi több. De a papíron olvasott szövegek eszembe juttatták ezt a szót: házmester. A házmester szónak lett egy kellemetlen, büdös, sárgultbajszos csengése, és erről nyilván tehetnek a besavanyodott bácsik és nénik, akik ezzel a kitüntetéssel a zsebükben kiélvezték, hogy gyerekként beszélhetnek a lakókkal, függetlenül a köztük lévő nembeli, korbeli és taníttatásbeli különbségektől. Házmesternek lenni egyet jelentett a frusztráció kiélésével, azok részéről, akik mások vegzálásának lehetőségénél nagyobb kitüntetést életükben nem kaphattak volna. Aztán jöttek a közös képviselők, akik mindent tudtak, amit a házmesterek, kivéve hogy A. nem voltak elérhetőek a házban, és B. leszarták a csip-csup ügyeket. Sok helyen azonban továbbra is szükség volt egy olyan arcra, aki közel van, és foglalkozik a házzal, együtt él a lakókkal, és pontosan tudja, hogy Mari néni miért állítja azt, ami egyébként nem igaz, és mi benne az igazság, de mi az, ami meg már túlzás, és Mari néni, tessék lehiggadni. A házmestereknek kinőtt egy új generációja, akik szerveznek közös összejöveteleket, és esetleg a közösségre úgy tekintenek, mint lehetőségre. Oké, hogy össze vagyunk zárva - gondolják ők -, de ez nem egy börtön, nem elviselni kell egymást, hiszen mindannyian itt szeretnénk élni, és mindannyian jól szeretnénk élni. Ez közös bennünk. Induljunk ki ebből. És most következzen a két papírfecni. Lássuk: Láthatjuk, hogy a szöveg írója maga is érdeklődik a fizika iránt, sokkal inkább, mint mondjuk a neveléspszichológia vagy a szociálpszichológia iránt. Ennek meggyőző tanúbizonyságát adja: ahelyett, hogy a lakók viselkedését támadná (“anyád nem tanított meg…?”), vagy a szemetelés következményeit taglalná (“ki akar disznóólban élni…?”) rögtön egy váratlan ismeretterjesztéssel indít. Nevel, tanít: képzeljétek, van egy állandó G, nagyjából ugyanannyi, mint a bolygón bárhol. Ezen pedig mindenki elgondolkozik. A neveletlen disznók is, akik simán elsikkadnának a disznóól és a faragatlanság említése felett, mert számukra az ismerős terep. A másik üzenet még jobb. Csak a pozitív dolgokra koncentrál, dicsér, szeret, ölel. Valahol, mélyen, mégis érezzük, hogy ez nem a teljes történet. Érezzük, hogy valahol meg lettek említve a neveletlen disznók is, és ezt a neveletlen disznók is érzik, ahogy olvassák. Szeretnék, hogy őket is megdicsérné valaki, de valahol tisztában vannak azzal is, hogy ez nem ma történt meg. Én éltem olyan házban, ahol a házmester színes kiemelővel húzta ki - önkielégítés jelleggel - a pattogó, kioktató, sértő mondatait, amivel nyilván a neveletlen disznókat akarta megszólítani, ehelyett megszólított vele mindenkit, akik egyébként pedánsan viselkednek. Legyünk inkább ilyenek: szólítsuk meg azokat, akikkel közösséget akarunk vállalni, a többiek meg érezzék annak minden hátrányát, hogy nem e közösség részei. Elég büntetés lesz az, ha egyébként jó a csapat. Házmesterek és közös képviselők helyett - vagy mellett - nevezzünk ki Közösségi Mestereket! Ámen.
Városlátogatások Chania
Chania, Kréta szigetének egykori fővárosaAz egyedülálló hangulatú, történelmi város Kréta északnyugati részén fekszik, 160 km-re a fővárostól, Herakliontól. Az ókori települést még Homérosz is említi Odüsszeusz történetében. A minószi királyság idején a virágzó város neve Kydonia volt, mai elnevezése a bizánci birodalomhoz köthető, eleinte Al Hanim-nak nevezték, majd az arab nevet módosítva, a Hania (Chania) lett a város neve. A település az évezredek során több ízben is gazdát cserélt, a görög, arab, bizánci, velencei és török uralom jellegzetességei ma is fellelhetőek. Az óváros jelentős része a velenceiek által létrehozott kikötő köré épült. A világ egyik legöregebb és legszebb világítótornya. ma a város jelképe. A kikötőt védő hullámtörő végére épült torony, ma már nem navigációs pont, csak történelmi emlék.A varázslatos település sajátos, mediterrán hangulatát, a faborítású ablakok, a tengerparti éttermekkel és kávézókkal díszített sétány, és a gyönyörű aprócska tereken megbúvó templomok teszik teljessé.A Velencei kikötő:A velenceiek által épített ívelt kialakítású kikötő, ma már történelmi és turisztikai látványosság, melynek egyik oldalán a várost védő Firka erőd bástyái magasodnak, míg a másik oldalon a már említett, egy minaret formáját utánzó világítótorony áll.A védett öbölben épült a Velencei hajógyár, melynek 23 műhelyéből napjainkra csak 7 maradt fenn.Panagia Trimartiri (Szűz Mária) templom:A templom a 13. századtól a török megszállásig (17. század) fogadta a hívőket, ekkor a hódítók elűzték a papokat és szappangyárat működtettek az épületben. Később megegyeztek a törökökkel és velencei stílusban újjáépítették.Agora:Chania árubőségtől roskadozó, a marseille-i piac mintájára tervezett, fedett piaca az agora, szintén a város egyik szimbólumává vált. A Hassan Pascha mecset:Az öbölben, a vízpart közelében található a gyönyörű mecset, amelyben most művészeti kiállítások láthatóak. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát.Fedezzük fel a történelmi város igazi arcát, sétáljunk az óváros zegzugos utcáin és régi, szemet gyönyörködtető velencei épületek, hangulatos kávézók és éttermek bukkannak elénk.Nézzünk meg egy videót:           https://www.youtube.com/watch?v=hotI_cIF08A                                                                   Készítette: vinpet                             
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!