2018. augusztus 18. szombat, Ilona és Ilka napja
A tulipán mindig beszél
Révay András
2018.01.30 21:53
Különleges élményben volt részük a sajtó meghívott munkatársainak azon a tájékoztatón, ahol – Magyarországon először – bemutatták az „Ország Tojását”. Az értékes műalkotás tizenegy különböző technikával készült és több jelentést is hordoz.

Az Ország Tojásának alapját egy különleges strucctojás adja. Abban még nincs semmi meglepő, hogy egy strucctojás jóval nagyobb, mint a nálunk megszokott tyúk-, kacsa- vagy libatojás. Ám ez a Hajdúnánás külterületén, Debrecenhez közel dolgozó, Nánás Strucctelepről származó tojás a maga kategóriájában is szokatlanul nagynak számít. Megmunkálása egy évig tartott, csak maguknak a motívumoknak a felrakása négy hónapot vett igénybe. Az Ország Tojásán látható motívumok, képek és jelek őseink útján haladva mesélik el a magyarság történelmét, a ritka alkotás így szeretné gazdagítani Magyarország kincseit, művészi értékeit. A nézőt azonnal magával ragadja bámulatos szépségével, különlegességével, míves kidolgozásával, beszédességével.

Az alkotó, a Kecskeméten élő és dolgozó Zsigóné Kati, népi iparművész fest tájképeket, lovas témájú képeket, kazettás mennyezetet, népi bútorokat, üveget. Készít hímzett terítőket, blúzokat, mellényeket. A kedvence mégis a tojás. Készült róla portréfilm „A Tojásdíszítés Királynője” címmel, de illik rá „Az ország nyuszija” elnevezés is. Sikerei alapján joggal nevezhető világhírűnek, hiszen 2009-ben Dubaiban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, egyszersmind ez azt is jelentette, hogy Európában is ő a legjobb. Hímes tojás kiállítása volt Brüsszelben a Dán Kulturális Intézetben, Dubaiban és Herenden, a színvonalat jelzi, hogy itt a nemes porcelánokkal együtt állították ki az ő alkotásait! Hímes tojás és Húsvét témában három könyve is megjelent, az egyiket már német nyelvre is lefordították.

Az Ország Tojásáról elmondható: egy sokéves álom megvalósulása. A legtöbb időt a megtervezése igényelte, hogy a végén szólni tudjon mindenkihez. Összesen hetvenkilenc fajta jel, szimbólum, gondolat van rajta. Nyomon követhető rajta történelmünk. Ebben az évben van István királyunk halálának 980. évfordulója, róla is megemlékezik. A tojáson látható aranypatkókat Rabotka György ékszerész készítette és helyezte fel. A tojáson számos hungarikum motívum is felismerhető, például a halasi csipke, a kalocsai és a matyó minták, közöttük olyan, ami az UNESCO szellemi Világörökség listáján is szerepel. Ezen kívül rajta van a Honfoglalás vagy a későbbi időkből a Nagy- és a Csonka Magyarország. Az egyik fajta technika, ahogyan a tojás készült, sehol máshol a világon nem ismert. A nevét is az alkotó adta: tűszúrás.

 Megtalálhatók a tojás képein a koronázási ékszerek csakúgy, mint a vérszerződés, a csodaszarvas vagy a turulmadár. A patkók mellett is különböző jelek vannak, mint például a tulipán, a kéz jele, a halszimbólum vagy az életfa. A tulipán mindig beszél, ebben az esetben a gyermekét féltő szülő jele, ahogy a magot a virág körbeöleli. Az előállítás – túl a művészi tehetségen – különös gondosságot igényelt. Az egyik fázisban két nap – két éjszaka figyelemmel kellet kísérni egy vegyi folyamatot, nehogy túlmaródjon a tojáshéj. A művész folyamatosan mintegy harminc különféle díszítési móddal dolgozott, ezek közül a legnehezebb és a legnagyobb óvatosságot igénylő munkafázis a faragás volt. A tojás bemutatása során a művész kiemelte: remekművével célja, hogy a Magyar Állam tulajdonába kerüljön, és hogy a világ számos pontján megtekinthető legyen kiállításokon is.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszeme
Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszemePiran a Szlovén Riviéra hangulatos városa. A Dél-Szláv háborús osztozkodásban Szlovéniának csak 45 km hosszú partszakasz jutott, melyen öt település található. Úgy tűnik, hogy a közel 6000 km hosszú horvát tengerpart nem elég a horvátoknak, még próbálnak néhány km.-nyi szakaszt elvitatni Szlovéniától. Gazdasági szempontból Koper a legjelentősebb, mint kereskedelmi kikötő. Ha bulizni akarsz, irány Portoroz, de ha az ivászat és buli helyett tartalmas nyaralási élményekre vágysz, akkor Piranba kell látogatnod.Piran történelmi óvárosa a velencei stílust idézi. A város neve, a legendák szerint, a görög pyros (tűz) szóból származik. Éjjelente fáklyák világítottak az Isztriai-félsziget északnyugati csúcsán, a mai rondella környékén, utat mutatva a közelitő hajóknak. A római birodalomban Piranum néven említik, később bizánci, majd a velencei városállam fennhatósága alá került. A modern időkben a város az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, azután az olaszoké lett, majd Jugoszlávia része, melynek széthullásával a független Szlovénia tengerparti nyaralóhelyeként fogadja a látogatókat.A város központja, a leghíresebb szülöttéről, Giuseppe Tartini zeneszerzőről elnevezett hangulatos tér. A gyönyörűen felújított ódon házakkal keretezett Tartini térről indulnak a kis utcácskák a városka minden részébe.A szobor mögötti impozáns épület a neoreneszánsz városháza, mely középkori elődje helyén épült a XIX. sz. közepén. A tér egyik legszebb épülete a Benečanka, a jellegzetes velencei gótikus stílusban épült palazzo-t egy gazdag, Beppo nevű kereskedő építtette fiatal szeretőjének. Kedvesét a környék rossznyelveitől óvva, a homlokzatra íratta, Lassa pur dir, azaz „Csak hadd beszéljenek!”.Szent György-templom:Az óváros felett magasodik a templom és a velencei Szt.Márk–toronyra emlékeztető campanilé, ahova az edzett látogatók 147 lépcsőfokon tudnak felmászni és kissé elhomályosult látással gyönyörködni a páratlan tengeri panorámába, de a templom körülifalakról is káprázatos a kilátás. A templom kapuja általában nyitva áll, egy rácsozaton keresztül lehet benézni a barokk stílusú belső térbe.Nézelődjünk kicsit!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9gdF-fNDlX8                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!