2017. december 16. szombat, Etelka és Aletta napja
Az a jó bor, amitől libabőrős lesz az ember
Révay András
2017.12.06 17:16
Nagyon ritkán van arra lehetőség, hogy tíz – egyaránt a prémium kategóriába tartozó - borásszal találkozzon az ember egyazon este, és ráadásul még mindegyikük borait és történeteit élvezhesse saját hangulatának, kedvének megfelelő sorrendben. Most, karácsony közeledtével, erre kínált alkalmat a Gastro Design díjjal elismert Zwack Füves Bár, az idei decemberi Zwack Open keretében.

Mint az várható is volt, a tél közeledtével kevesebb fehér, inkább több vörösbor szerepelt a kínálatban, rosé is csak elvétve. A Gyöngyöspatán dolgozó Szecskő Tamásban már korán felébredt a vágy: nem pusztán csak termelni, hanem valami egyedit, megismételhetetlent létrehozni. Szabadon élni, harmóniában a természettel. A pincészet két ritkának nevezhető fajtát hozott a bemutatóra. Egy telt, érett szőlőből készült Zöldveltelínit és egy Turánt, mindkettő 2015-ös. Sokáig gondoltuk úgy, hogy a Zöldveltelíni csak Sopron környékén számottevő, mostanában ez megdőlni látszik. Náluk ez az ültetvény már harminc éve létezik. A Turán magyar nemesítésű fajta, Kadarkából, Csabagyöngyéből, Teinturierből és Medoc Noirból hozták létre. Életének első szakaszában ibolyás, rózsás illatjegyeket mutat, később ezeket levetkőzi és jó vörösboros megjelenésű. Mindkét borról elmondható, hogy amióta áttértek az ökológiai gazdálkodásra, a savak jobban megmaradnak a borban. Az ízeknek pedig a tartályos eljárás kedvez, a hordó mindig tesz hozzá „hordófűszereket”, egy kis vaníliát, kókuszt. A pincészetnél „átállás” közben vannak, folyamatban van a minősítési eljárás, biogazdálkodáshoz.

 A Bolyki pincészetből „Jani” nemcsak a borairól híres. Világlátása, életszemlélete is figyelemre méltó. Eger vidékén dolgoznak, termékskálájuk változatos. A Királyleányka, „aki” a Marinka dűlőben lakik - ott ez a szőlő valóban jól érzi magát - reduktív eljárással készült, könnyű, friss, fehérbor. Jani szerint ideális fröccsbor, a nyári melegben vagy a jó ebéd, vacsora után. Esetleg csak úgy, barátokkal fogyasztva. Az „Indián nyár” aminek sajnos a naptárban már vége, de a palackban még ott van – remélhetőleg a poharakba is jut jó sokáig – ugyancsak nem egyszerű szerzet. Olykor kilencvennél is több összetevő alkotja, gondos kóstolásokkal, összeillesztésekkel. Most a Blauburger és az Oportó dominál benne, Jani szerint nem sikerült elrontani, testes, jó egri vörösbor élményét adja.

 A Kislaki Pincészet Balatonboglártól mintegy két kilométerre, Szőlőskislakról, öt vörös, két fehér és egy rosébort hozott erre a bemutatóra. Közöttük három újbor. A 2017-es Birtokbor fehér cuvée, Királyleányka, Rizlingszilváni és Zenit alkotja. A somogyi dombság védett, belső domboldalain, természetközeli szőlőműveléssel foglalkoznak. Az elnevezés, a „birtokbor” azt jelzi, ezek az alapvető fajták, melyek a birtok jellegéről árulkodnak. A rosé, Cabernet Sauvignon, Shyraz és Kékfrankos házasítás, míg a harmadik újbor tiszta Merlot. Ez érintetlen, kezeletlen, szűretlen, kénezetlen állapotában mutatta itt meg magát. Erjedés után rögtön palackba töltötték. Így őrzi meg legjobban a Merlot karakterét, piros bogyós, gyümölcsös ízeit. A rosé ugyancsak gyümölcsös jegyeket mutat.

 A Pfneiszl pincészetet – sok máshoz hasonlóan – még a szülők hozták létre, de azután, 2006-ban, a lányaik, Birgit és Katrin kezébe adták az irányítást. Ők pedig úgy döntöttek: az egyes évjáratokat nemcsak számmal, hanem valami találó névvel is megjelölik. A „Távoli világ” Ausztráliára emlékeztet, és a Sopron környéki birtok területén – bármely hihetetlen – még kenguruk is élnek! Bár a szőlőben még nem jártak, a szőlőleveleket szeretik. A „Távoli világ” cuvée, de nem a kész borok összekóstolásával áll elő, hanem a szőlőfürtöket már a kádban összekeverik. Nagyon egyedi bor keletkezik, ilyet sehol máshol a világon nem találhatunk! Ám, aki megkóstolja, szinte mindenki azonnal beleszeret. Az „Újra együtt” Kékfrankost viszonylag fiatal ültetvényekről szüretelik. Bár reduktív módon, tehát tartályban készül, három hónapig használt barrique hordóban is érlelik, hogy kerekebb legyen az íze. A Prémium Kékfrankos már 18 hónapot tölt barrique hordóban. A legértékesebb, a „Mesés vidék” Kékfrankos, 2007-es évjárat, 4 évig érlelték barrique hordóban, és ugyanannyit magnum palackban. Ez a bor mutatja meg igazán, hogy mire képes a Soproni borvidék.

Volt vendége a téli Zwack Opennek a Délvidékről is. A Maurer Pincészet Hajdújáráson, a szabadkai homokpusztán, a Palicsi és a Ludasi tavaktól északra található. A bemutatóra 2016-os Kékfrankos sillert, Kadarkát, Pinot Noirt, Cabernet Sauvignont, Merlot-t hoztak. Náluk a Kadarka mindig különlegességnek számít, „ezerarcú” fajta. Most is egy nem annyira szokványos, de nagyon gazdag Kadarkával jelentek meg. Aki kóstolta csak csupa jót mondott róla. Enyhe hozamkorlátozást alkalmazva szüretelték. Lebogyózás után héjon ázott 10-12 napig, utána préselték. A kierjedt újbor a hordóban egy évig finomseprőn állt, nem fejtik át. Szűretlenül, derítetlenül palackozzák. A siller készítésénél – házi receptjük szerint - a szőlő kétharmadát nem áztatták héjon, egyharmada 48 órát állt. A kettő házasításából születik náluk a siller.

 A Ráspi borászatnál csak 40-100 éves tőkékről szüretelnek. Asztalukon igazi különlegességekkel is találkozhatott a Zwack Open látogatója. Ilyen volt például a 2009-es Máté cuvée, ami a 2006-os után most került először újra palackba, tehát közel száz hónapot volt hordóban. A név onnan adódik, hogy 2004. december 12-én megszületett a tulajdonos Máté fia, a Máté cuvée ihletője. Ő az a hely, ahol ebben a furcsa világban egy kis megnyugvást és menedéket talál a lélek. Ez a bor mindig arról szól, hogy a legszebből a legszebbet! Az összetétel mindig változik, de csak a legjobb évjáratokban készülhet ilyen bor. Talán idén is lesz, ám az mindig a hordóban dől el. A bort nem készítik, hagyják megszületni. Soha nem az számít, milyen fajta bor van, sokkal inkább, hogy honnét van a szőlő. Milyen a talaj, milyen a dűlő, milyen az évjárat? A Mátéban a százéves tőkék közül is válogatva Kékfrankos, és egy kevés Zwigelt tőkeválogatás található. Illata annyira jellegzetes, hogy kissé távolabbról is felismerhető, ám egy mondatban összefoglalva: „A jó bor olyan, mint az igazi szerelem, amitől libabőrős lesz az ember.”

Kapcsolódó témák

A cím talán félreérhető is lenne, ha valamiféle bortartó edényt vagy nagyobb tároló helyet gyanítanánk az olvasatán. Egészen másról van szó! Egy eddig még sosem volt, de elképzelhető, hogy ezután majd máskor megismétlődő rendezvény zajlott a budapesti Olasz Kultúrintézet patinás épületében. Az viselte ezt a címet.

Mint az elmúlt 26 évben mindig, az idén is kihirdették „Az év bortermelője – 2017” díj nyertesét. A kiválasztás folyamata egy évig tart és megszervezését, lebonyolítását a Magyar Bor Akadémia - mint a szőlő- és bortermelés legnagyobb szakmai szervezete – tartja kézben.

Lezajlott a szüret utáni időszak – borokról szóló - első nagyszabású rendezvénye; a most már joggal hagyományosnak tekinthető XIV. Újbor és Sajt Fesztivál. A helyszíne is a megszokott volt, két napon keresztül Budapesten, a Városligetben a Mezőgazdasági Múzeumban lehetett találkozni a termelőkkel, kóstolni a borokat, sajtokat. Az esemény rangját egyetlen szám is jól jelzi: a borversenyre szerte az országból 456 minta érkezett!

November 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.

Az újborok második bemutatóján ezúttal a Dél-Balatoni Borvidék pincészetei hoztak közel kilencven bort, palackozottat, tartály- és hordómintát a VERITAS WINEBAR-ban megrendezett kóstolóra. A borászok mind egyetértettek abban, hogy idén az időjárásra nem lehetett panasz.

Blog ajánló
Egy nap a városban A tényleg, de komolyan jó vegán gyorskaja - Las Vegans
Nekem alapvetően szimpatikus a vegánok hozzáállása a táplálkozáshoz: ha ártasz vele, inkább egyél mást. Nem is nagyon lehetne ezzel vitatkozni, ha valahol mégis vita alakul ki, azt a szélsőségek között lehet keresni. A vegán aktivisták és a nehogymármegmondják-aktivisták tudnak kiélezett helyzetet előidézni, egyik sem tesz jót egyébként a vegánok ügyének. Tudjátok, a vegán aktivistáknak mit kellene csinálniuk? Főzni. Alig van jó vegán kajálási lehetőség a városban, és sokszor azok is pocsékok. A pozitív kampány lényege, hogy nem ellenzed mások viselkedését, hanem mutatsz nekik jobbat. Senki nem gondolná, hogy az elektromos autó menő, amíg egy Tesla le nem gyorsulja a világ legdrágább sportautóit. Abban a pillanatban az emberek nem a hátrányait kezdik el látni az újdonságnak, láss csodát. A Las Vegans lakókocsiját láttam már párszor, de valahogy sosem mertem erre kísérletezni, legalábbis voltak prekoncepcióim, félelmeim. Volt már, hogy korábban is megkaptam: miért hasonlítom a vega, vegán kaják ízét másokhoz? Ami megint furcsa kérdés, tekintve, hogy az életem első felében evett falatjaimhoz hasonlítani életem második felében kóstolt falatjaimat eléggé logikus, az emberi gondolkozás alapja. És hát nem is vagyok vegán, úgyhogy ritkán találkozom ilyen ételekkel, legfeljebb a tízórai alma és a vacsora utáni narancs az, amiről bátran ki merem jelenteni, hogy nem tartalmaz állati eredeti dolgot. Ez egy igen hosszú bevezető volt. Szóval odaléptem a lakókocsihoz a Bijó parkolójában (ott is megjelentek átmenetileg az egyik hétvégén), egyszercsak. Szükség volt rá, Évi átmenetileg tejmentes diétát tart, így a vegán lehetőségek csábítónak tűntek a sajtokat igencsak kedvelő feleségem számára. Az, hogy rántott sajtos szendvicset ehet, teljesen felvillanyozta. Vettem neki egyet. Tehenet, tőgyet nem látott persze. És ledöbbentem, mikor kaptam egy kóstoló falatot. A sajt nyúlós volt, a pirított padlizsán isteni, a buci kellemes, a hagymalekvár meg jól aládolgozott mindennek. Legszívesebben kitéptem volna Évi kezéből a kaját, mert ekkorra már rájöttem, hogy kettőt kellett volna kérni. Akkor épp nem volt nálam fényképezőgép, ezért az ALLEE-nál pár nappal később megint kértem egy szejtános burgert, meg egy csicseriborsós tálat: A szejtános szendvics is nagyon jó volt. Nem annyira, mint a másik, de állatian élveztem ezt is, különösen a mellé adott vegán majonézt, ami egyáltalán nem volt olyan, amilyennek elképzeltem. Teljesen jó cucc. Szóval utasításba kaptam, hogy hetente többször hozzak a Las Vegansból haza szendvicseket, úgyhogy megpróbálom rávenni a tulajokat, hogy nyissanak egy helyet egy nekem útba eső helyen. Arra gondoltam, hogy ha a poszt miatt esetleg szóba állnak velem, lehet velük tárgyalni, szurkoljatok. (A Bijó parkoló pont jó lesz állandóra köszi) Egyébként holnap lesz valami vegán wonderland az Anker'tben, ott árul majd pizzát a vegażżi is, hogy az ég áldja meg a keresőoptimalizált nevüket, akikre nagyon kíváncsi vagyok. Csak egy tipp, ha már vegán. (Ők is eshetnének útba, ha van kedvük) Las VegansKaraván udvar (Kazinczy u. 18.) és ALLEE sétány
Egy nap a városban Fánkot karácsonyra? Ezeket az Isten is arra teremtette!
A Donut Library karácsonyi fánkkollekciót dobott piacra, ami önmagában egy csodálatos ötlet. Főleg, ha megnézzük, hogy festenek ezek a fánkok: És hogy milyen dobozban kapjuk őket: A Donut Libraryről 2013-ban írt először Csaba, azóta a hely a Pozsonyi út híres fánkozója lett. Az akkori dizájn a mai napig megállja a helyét, a high-tech fákospolc találkozása a kopottas könyvekkel nagyon megnyugtató együttállás. Azt a benyomást kelti, hogy járjunk bárhol az időben, ezer év múlva is lesznek könyvek, papírlapokkal, borítóval meg ilyenekkel. És lesz fánk. Lészen. Ahogy Csaba, én sem vagyok nagyon művelt fánkügyben, nem nagyon tudom, mit tud mondjuk a világ legjobb fánkja. Viszont nálam ezek a fánkok, amik kipróbálására a hely hívott el, egy új kategóriát hoztak el, el is neveztem őket bonbonfánknak. Nem azért, mert olyan aprók, rendes fánkméretűek ezek, körbe puha, finom fánktészta, középen töltelék. Viszont ez a töltelék pont olyan meglepetés, és pont olyan elemi erővel tódul a szájba, mint egy jó töltött bonbon esetében. Az eredmény is az lett: az autóban hazafelé, a dugóban állva szórakozottan beleharaptam az egyikbe, aztán még egy harapást, aztán a következőbe, aztán még egybe. Úgyhogy ha vendégségbe viszed, érdemes késsel elosztani, mert mindenki mindegyikből akar majd. A rózsaszín ajándékkal kezdtem, és milyen jól választottam: a mandulaízű töltelékről beugrott egy gyerekkori íz, amit utoljára akkor éreztem. Bumm, óvodás voltam, aki keresgéli az emlékeiben, hol és milyen körülmények között evett ilyet, és mi a fene volt az. A mackó málnakrémet rejt, míg kívül pillecukorral csábít, hogy nem lesz ez egy súlyos, megterhelő falat. Itt kezdesz rájönni, hogy ezeknél a fánkoknál a töltelék főszerepet kaptak. Nem mellékszereplők, hanem átvették az uralmat. A mézeskalács fánk íze - természetesen - mézeskalács. Mézeskalácseszencia. A karácsonyfa meglepő módon mákot rejt. Ettől megint meglepődtem, nem számítottam a visszafogottabb, kevésbé édes ízre. A hópehelyhes egy raffaello golyó fánkosítva. A nyalókás bonbon - bocs, fánk - klasszikus vaníliás ízt hoz, csokival, tök jó. A szakállas ember, nevezzük télapónak, eperízű krémmel van tölve, kicsit savanyú, meg persze édes.   Egy percet sem bántam meg abból a két és fél percből, amíg megettem őket. Amit láttok fent a dobozban, háromezer forint körül vettem. A legjobb “vigyünk valami édességet” tipp karácsonyra, ha nincs kedvünk bejglit készíteni. The Donut LibraryCím: Budapest, Pozsonyi út 22.Budapest, Karinthy Frigyes út 18. XI. kerületBudapest, Károly krt 7. VII. kerületNyitva mindhárom üzlet: H-V: 10:00 – 20:00 óráig Disclaimer: A Donut Library ezúttal az Egy nap a városban hirdetője.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!