2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Az újdonságoké a jövő
Révay András
2017.12.11 18:42
Mint az elmúlt 26 évben mindig, az idén is kihirdették „Az év bortermelője – 2017” díj nyertesét. A kiválasztás folyamata egy évig tart és megszervezését, lebonyolítását a Magyar Bor Akadémia - mint a szőlő- és bortermelés legnagyobb szakmai szervezete – tartja kézben.

 Bár még igencsak van tennivaló a pincékben emlékeztetett rá Zilai Zoltán a Magyar Bor Akadémia elnöke, éppen hogy túl vagyunk a következő esztendőre szóló termésjósló Borbála napon, az Akadémia is eljutott a legnagyobb hírű, legfontosabb eseményéhez, 27. alkalommal immár, meg kell nevezni ki, kell hirdetni, ki lesz idén „az év bortermelője. A folyamat lényegében állandó, két fő részből áll. Az elsőben, a jelölésben 631 személynek, a bor körül dolgozó, oktató, kutató intézmények vezetőinek, a vendéglátás, gasztronómia szakembereinek, a témát jól ismerő újságíróknak küldtek jelölőlapot, amin három borászt lehetett megnevezni. A megkérdezettek közel fele, 290-en válaszoltak. A szabályok szerint a legtöbb szavazatot kapott öt bortermelő közül viszont már csak a Bor Akadémia tagjai választhatnak. A 290-szer három név közül nem öt, hanem hat került a döntőbe, mert – bármilyen furcsa ilyen nagy számnál – szavazategyenlőség alakult ki. Róluk az Akadémia 155 tagjából 125-en szavaztak – titkosan. Mind a hat jelölt lehetőséget kapott arra, hogy az eredményhirdetésre meghívott közönség előtt bemutassa egy borát.

 Elsőként Jásdi István (Balatonfüred – Csopaki borvidék) mutatta be Pinot Gris borát. Elmondta róla: nem híve ennek a kereskedők által erőltetett elnevezésnek. Jobban szeretné, ha megtartanánk a hagyományos Szürkebarát nevet. Igaz, az elmúlt években sikerült kicsit lejáratni, ezért a magyar névvel palackozott bor nehezebben eladható. Pedig ez a szép, világos bor kellemes hatású, száraz, könnyed, illatos. Korán, már augusztusban szüretelték, így üde, friss bort adott. A fajta jó cukorgyűjtő, hordóban erjesztve és ügyelve a harmóniára „nagy borok” készítésére is alkalmas. A savak és az alkohol aránya, egyensúlya fontos.

Koch Csaba 2017-es Cserszegi fűszerese volt a második a sorban. A Hajós-Bajai borvidéken dolgozó termelő úgy látja, nem becsüljük eléggé a saját fajtáinkat, saját értékeinket. Mind az Irsai Olivér, mind pedig a Cserszegi fűszeres olyan érték a magyar borászok kezében, amit szép lassan – ha nem figyelünk – a külföldi versenytársak elvisznek és többre mennek vele, mint mi magunk. Rendben van, hogy ragaszkodunk a hagyományokhoz, a fahordós érleléshez, a régi magyar szőlőfajtákhoz. De az újdonságoké a jövő! A Cserszegit sok helyen termesztik Magyarországon, de sajnos csak középszerű borokat készítenek belőle, mert a talaj minőségére és a túltermelésre érzékeny. Ők feketeföldön, különleges művelési móddal termesztik. A bemutatott, szép tartalmas, testes bor teljesen száraz, jellegzetes illatát jól mutatja. A minőségét jelzi, hogy Franciaországban, Japánban, Amerikában is vannak vásárlói. Ez a fajta az országnak is jó hírvivője lehetne, ha mi magunk végre komolyan vennénk!

 

A 2015-ös Gella Olaszrizling, Figula Mihály (Balatonfüred – Csopaki borvidék) bora komoly hagyományokkal bíró tájról érkezett. Ott új fajtákban gondolkodni felesleges. Az Olaszrizlinget nagy területen termelik, a Furmint most kerül vissza a vidékre, és a Kékfrankos – mint Magyarország talán legfontosabb kékszőlő fajtája – is egyre elterjedtebbé válik arrafelé. Az Olaszrizling nehezen vívta ki a helyét a fogyasztók körében, hiszen régen minden száraz fehérbort rizlingnek hívtak. Ma már a belső- és a külpiacon is egyaránt keresett ez a bor. A karakterét a termőhely egyértelműen meghatározza. A Figula pincészetben 2015-ben hatféle Olaszrizlinget készítettek és – meglepetésükre – igen jó visszajelzéseket kaptak erről a válogatásról. A Gella a borvidék legmagasabb pontján, 420 méteren fekvő dűlő neve, igen kitűnő talaj és éghajlati adottságokkal. Itt kilencvenéves tőkék élnek, róluk származik a bemutatott elegáns, kristálytiszta szerkezetű, nemes egyszerűséget tükröző bor.

 Ugyancsak Olaszrizlinget, de 2014-es évjáratút hozott az eredményhirdetésre a Badacsonyi borvidékről, Bácshegyről, Borbély Tamás. Már nem először került be a legjobb ötbe, a díj várományosai közé és önmagában már ez is jelzi, igen komoly munkát végeznek a Borbély Családi Pincészetben. Bár náluk is az Olaszrizling az egyik legkedvesebb fajta, mellette a Kéknyelű és a Rózsakő is szép borokat ad. Egymás után minden évjáratuk bizonyítja, hogy ezek a fajták nem véletlenül kerültek a Badacsonyi borvidékre. A Bácshegyről származó válogatás jól meg tudja mutatni, milyen lehetőségek rejlenek az Olaszrizlingben, milyen értékei vannak. Valóban megérdemli, hogy a fogyasztók is felfigyeljenek rá, jól tükrözi a termőhelyek különbözőségeit. Van 45 éves, de 60 éves ültetvényük is, ami már önmagában meghatározza az onnan lekerülő bor jellegét, és azt a szüretelés időpontjával, akár az aszúsodás meghagyásával tovább differenciálhatják.

A szintén 2014-es évjáratú Kővágó Furmint a Tokaji borvidéken, Szepsi István terméke. Egyetért azzal, hogy azok a szőlőfajták, amik egy-egy borvidék jellegét meghatározzák, sokkal nagyobb figyelmet kapjanak. Tokajban ez a Furmint. A terület hetven százalékán ezt találjuk. A feladat ott is, hogy előbb a fajtára hívják fel a figyelmet, majd a fajtán keresztül a termőhelyek változatosságára. Bár a borvidék történelme egyértelműen az aszú köré épült, most újra „pozícionálni” kell. A Furmint viszont száraz és édes borként egyaránt megállja a helyét. Tokaj erőssége a termőhelyek sokszínűségében rejlik, 218 dűlője van! A Kővágó nagyon magas, teraszos, csak kézzel művelhető dűlő, első évjárata a 2014-es. A bor a legegyszerűbb, leghagyományosabb módon készült, a szőlőművelés az évjárat és a borkészítés mikéntje egyaránt fontos a megfelelő minőség kialakításához.

 Végül az egyetlen vörösbor bemutatója, a Mátrai borvidékről érkezett Szőke Mátyás 2012-es Merlot-ja zárta a sort. A legillatosabb fehérborok a Mátra-alján teremnek a vidék mindig erről volt híres. Ám ha fehérborral ilyenre képes, akkor az vörössel is elképzelhető, így hát 2000-ben elkezdtek kékszőlővel foglalkozni. A száz legjobb magyar bort 2003-ban bírálták először és akkor egy innen származó Veresi cuvée – meglepetésre – a második lett a sorban. Azóta sokat szállítanak belőle Kaliforniába! Követte a Cabernet Franc és a 2012-es Merlot. Valószínű viszont, hogy a „jövő zenéje” a Kékfrankos lesz. Ezt a bort sehol máshol a világban nem készítik, csak Magyarországon és egy keveset Burgenlandban. Ha ezt a fajtát hagyjuk rendesen beérni, csodákat tud hozni! Egy 2004-es Kékfrankost nemrég kóstolva kiderült: egyáltalán nincs barna árnyalat benne. Az bor még mindig él, még mindig fejlődik. Ma a fogyasztó inkább a bársonyos, szép, krémes borokat kedveli. Kezdünk rájönni, hogy az igazi, nagy vörösbor nem az, amelyik összehúzza az ember száját! Inkább, amelyik simogatja az ember torkát, amikor lenyeli. A 2012-es Merlot pont ilyen.

A hat jelölt bemutatkozása után végre sor került az eredmény kihirdetésére. Zilai Zoltán a Magyar Bor Akadémia elnöke, elöljáróban rávilágított: figyelemre érdemes, hogy a szélesebb körű és a titkos szavazás eredménye szerint is a hat jelölt közül három a Balaton-régióból került ki. Az is szép reményekre jogosít, hogy két korábbi díjazott: Szepsi István és Figula Mihály fia a várományosok közé került az idén. Ráadásul hat jelölt közül három a fiatal borász generáció tagja, bizonyítékául annak, hogy a szülők megkezdett munkáját a fiatalok hasonlóan magas színvonalon képesek folytatni. Ám a díjat az idén olyan ember kapta, aki szinte pionírja a kilencvenes években újjáéledő magyar borászatnak. Szőke Mátyás személyében egy életmű megkoronázása, hogy 2017-ben ő lehetett „Az év bortermelője Magyarországon.

Kapcsolódó témák

Akik részt szeretnének venni Európa legnagyobb sörünnepén, azoknak nem kell egészen Münchenig utazniuk, hiszen most Budapesten is átélhetik a legnagyobb sörfesztivál minden örömét 2018. szeptember 27-30. között az Októberfest Budapesten! Az arányok persze mások lesznek, de ez számunkra inkább kellemesebb.

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!