2018. január 18. csütörtök, Piroska napja
Az újdonságoké a jövő
Révay András
2017.12.11 18:42
Mint az elmúlt 26 évben mindig, az idén is kihirdették „Az év bortermelője – 2017” díj nyertesét. A kiválasztás folyamata egy évig tart és megszervezését, lebonyolítását a Magyar Bor Akadémia - mint a szőlő- és bortermelés legnagyobb szakmai szervezete – tartja kézben.

 Bár még igencsak van tennivaló a pincékben emlékeztetett rá Zilai Zoltán a Magyar Bor Akadémia elnöke, éppen hogy túl vagyunk a következő esztendőre szóló termésjósló Borbála napon, az Akadémia is eljutott a legnagyobb hírű, legfontosabb eseményéhez, 27. alkalommal immár, meg kell nevezni ki, kell hirdetni, ki lesz idén „az év bortermelője. A folyamat lényegében állandó, két fő részből áll. Az elsőben, a jelölésben 631 személynek, a bor körül dolgozó, oktató, kutató intézmények vezetőinek, a vendéglátás, gasztronómia szakembereinek, a témát jól ismerő újságíróknak küldtek jelölőlapot, amin három borászt lehetett megnevezni. A megkérdezettek közel fele, 290-en válaszoltak. A szabályok szerint a legtöbb szavazatot kapott öt bortermelő közül viszont már csak a Bor Akadémia tagjai választhatnak. A 290-szer három név közül nem öt, hanem hat került a döntőbe, mert – bármilyen furcsa ilyen nagy számnál – szavazategyenlőség alakult ki. Róluk az Akadémia 155 tagjából 125-en szavaztak – titkosan. Mind a hat jelölt lehetőséget kapott arra, hogy az eredményhirdetésre meghívott közönség előtt bemutassa egy borát.

 Elsőként Jásdi István (Balatonfüred – Csopaki borvidék) mutatta be Pinot Gris borát. Elmondta róla: nem híve ennek a kereskedők által erőltetett elnevezésnek. Jobban szeretné, ha megtartanánk a hagyományos Szürkebarát nevet. Igaz, az elmúlt években sikerült kicsit lejáratni, ezért a magyar névvel palackozott bor nehezebben eladható. Pedig ez a szép, világos bor kellemes hatású, száraz, könnyed, illatos. Korán, már augusztusban szüretelték, így üde, friss bort adott. A fajta jó cukorgyűjtő, hordóban erjesztve és ügyelve a harmóniára „nagy borok” készítésére is alkalmas. A savak és az alkohol aránya, egyensúlya fontos.

Koch Csaba 2017-es Cserszegi fűszerese volt a második a sorban. A Hajós-Bajai borvidéken dolgozó termelő úgy látja, nem becsüljük eléggé a saját fajtáinkat, saját értékeinket. Mind az Irsai Olivér, mind pedig a Cserszegi fűszeres olyan érték a magyar borászok kezében, amit szép lassan – ha nem figyelünk – a külföldi versenytársak elvisznek és többre mennek vele, mint mi magunk. Rendben van, hogy ragaszkodunk a hagyományokhoz, a fahordós érleléshez, a régi magyar szőlőfajtákhoz. De az újdonságoké a jövő! A Cserszegit sok helyen termesztik Magyarországon, de sajnos csak középszerű borokat készítenek belőle, mert a talaj minőségére és a túltermelésre érzékeny. Ők feketeföldön, különleges művelési móddal termesztik. A bemutatott, szép tartalmas, testes bor teljesen száraz, jellegzetes illatát jól mutatja. A minőségét jelzi, hogy Franciaországban, Japánban, Amerikában is vannak vásárlói. Ez a fajta az országnak is jó hírvivője lehetne, ha mi magunk végre komolyan vennénk!

 

A 2015-ös Gella Olaszrizling, Figula Mihály (Balatonfüred – Csopaki borvidék) bora komoly hagyományokkal bíró tájról érkezett. Ott új fajtákban gondolkodni felesleges. Az Olaszrizlinget nagy területen termelik, a Furmint most kerül vissza a vidékre, és a Kékfrankos – mint Magyarország talán legfontosabb kékszőlő fajtája – is egyre elterjedtebbé válik arrafelé. Az Olaszrizling nehezen vívta ki a helyét a fogyasztók körében, hiszen régen minden száraz fehérbort rizlingnek hívtak. Ma már a belső- és a külpiacon is egyaránt keresett ez a bor. A karakterét a termőhely egyértelműen meghatározza. A Figula pincészetben 2015-ben hatféle Olaszrizlinget készítettek és – meglepetésükre – igen jó visszajelzéseket kaptak erről a válogatásról. A Gella a borvidék legmagasabb pontján, 420 méteren fekvő dűlő neve, igen kitűnő talaj és éghajlati adottságokkal. Itt kilencvenéves tőkék élnek, róluk származik a bemutatott elegáns, kristálytiszta szerkezetű, nemes egyszerűséget tükröző bor.

 Ugyancsak Olaszrizlinget, de 2014-es évjáratút hozott az eredményhirdetésre a Badacsonyi borvidékről, Bácshegyről, Borbély Tamás. Már nem először került be a legjobb ötbe, a díj várományosai közé és önmagában már ez is jelzi, igen komoly munkát végeznek a Borbély Családi Pincészetben. Bár náluk is az Olaszrizling az egyik legkedvesebb fajta, mellette a Kéknyelű és a Rózsakő is szép borokat ad. Egymás után minden évjáratuk bizonyítja, hogy ezek a fajták nem véletlenül kerültek a Badacsonyi borvidékre. A Bácshegyről származó válogatás jól meg tudja mutatni, milyen lehetőségek rejlenek az Olaszrizlingben, milyen értékei vannak. Valóban megérdemli, hogy a fogyasztók is felfigyeljenek rá, jól tükrözi a termőhelyek különbözőségeit. Van 45 éves, de 60 éves ültetvényük is, ami már önmagában meghatározza az onnan lekerülő bor jellegét, és azt a szüretelés időpontjával, akár az aszúsodás meghagyásával tovább differenciálhatják.

A szintén 2014-es évjáratú Kővágó Furmint a Tokaji borvidéken, Szepsi István terméke. Egyetért azzal, hogy azok a szőlőfajták, amik egy-egy borvidék jellegét meghatározzák, sokkal nagyobb figyelmet kapjanak. Tokajban ez a Furmint. A terület hetven százalékán ezt találjuk. A feladat ott is, hogy előbb a fajtára hívják fel a figyelmet, majd a fajtán keresztül a termőhelyek változatosságára. Bár a borvidék történelme egyértelműen az aszú köré épült, most újra „pozícionálni” kell. A Furmint viszont száraz és édes borként egyaránt megállja a helyét. Tokaj erőssége a termőhelyek sokszínűségében rejlik, 218 dűlője van! A Kővágó nagyon magas, teraszos, csak kézzel művelhető dűlő, első évjárata a 2014-es. A bor a legegyszerűbb, leghagyományosabb módon készült, a szőlőművelés az évjárat és a borkészítés mikéntje egyaránt fontos a megfelelő minőség kialakításához.

 Végül az egyetlen vörösbor bemutatója, a Mátrai borvidékről érkezett Szőke Mátyás 2012-es Merlot-ja zárta a sort. A legillatosabb fehérborok a Mátra-alján teremnek a vidék mindig erről volt híres. Ám ha fehérborral ilyenre képes, akkor az vörössel is elképzelhető, így hát 2000-ben elkezdtek kékszőlővel foglalkozni. A száz legjobb magyar bort 2003-ban bírálták először és akkor egy innen származó Veresi cuvée – meglepetésre – a második lett a sorban. Azóta sokat szállítanak belőle Kaliforniába! Követte a Cabernet Franc és a 2012-es Merlot. Valószínű viszont, hogy a „jövő zenéje” a Kékfrankos lesz. Ezt a bort sehol máshol a világban nem készítik, csak Magyarországon és egy keveset Burgenlandban. Ha ezt a fajtát hagyjuk rendesen beérni, csodákat tud hozni! Egy 2004-es Kékfrankost nemrég kóstolva kiderült: egyáltalán nincs barna árnyalat benne. Az bor még mindig él, még mindig fejlődik. Ma a fogyasztó inkább a bársonyos, szép, krémes borokat kedveli. Kezdünk rájönni, hogy az igazi, nagy vörösbor nem az, amelyik összehúzza az ember száját! Inkább, amelyik simogatja az ember torkát, amikor lenyeli. A 2012-es Merlot pont ilyen.

A hat jelölt bemutatkozása után végre sor került az eredmény kihirdetésére. Zilai Zoltán a Magyar Bor Akadémia elnöke, elöljáróban rávilágított: figyelemre érdemes, hogy a szélesebb körű és a titkos szavazás eredménye szerint is a hat jelölt közül három a Balaton-régióból került ki. Az is szép reményekre jogosít, hogy két korábbi díjazott: Szepsi István és Figula Mihály fia a várományosok közé került az idén. Ráadásul hat jelölt közül három a fiatal borász generáció tagja, bizonyítékául annak, hogy a szülők megkezdett munkáját a fiatalok hasonlóan magas színvonalon képesek folytatni. Ám a díjat az idén olyan ember kapta, aki szinte pionírja a kilencvenes években újjáéledő magyar borászatnak. Szőke Mátyás személyében egy életmű megkoronázása, hogy 2017-ben ő lehetett „Az év bortermelője Magyarországon.

Kapcsolódó témák

A cím talán félreérhető is lenne, ha valamiféle bortartó edényt vagy nagyobb tároló helyet gyanítanánk az olvasatán. Egészen másról van szó! Egy eddig még sosem volt, de elképzelhető, hogy ezután majd máskor megismétlődő rendezvény zajlott a budapesti Olasz Kultúrintézet patinás épületében. Az viselte ezt a címet.

2017.12.06 17:16

Nagyon ritkán van arra lehetőség, hogy tíz – egyaránt a prémium kategóriába tartozó - borásszal találkozzon az ember egyazon este, és ráadásul még mindegyikük borait és történeteit élvezhesse saját hangulatának, kedvének megfelelő sorrendben. Most, karácsony közeledtével, erre kínált alkalmat a Gastro Design díjjal elismert Zwack Füves Bár, az idei decemberi Zwack Open keretében.

Lezajlott a szüret utáni időszak – borokról szóló - első nagyszabású rendezvénye; a most már joggal hagyományosnak tekinthető XIV. Újbor és Sajt Fesztivál. A helyszíne is a megszokott volt, két napon keresztül Budapesten, a Városligetben a Mezőgazdasági Múzeumban lehetett találkozni a termelőkkel, kóstolni a borokat, sajtokat. Az esemény rangját egyetlen szám is jól jelzi: a borversenyre szerte az országból 456 minta érkezett!

November 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.

Az újborok második bemutatóján ezúttal a Dél-Balatoni Borvidék pincészetei hoztak közel kilencven bort, palackozottat, tartály- és hordómintát a VERITAS WINEBAR-ban megrendezett kóstolóra. A borászok mind egyetértettek abban, hogy idén az időjárásra nem lehetett panasz.

Blog ajánló
Egy nap a városban Titkos tipp a Palatinus: a fürdő, ami szinte csak a tiéd
Budapest tele van fürdőkkel, rogyásig pakolták, szügyig, Budapest dúskál a fürdőkben. Ez azért nem gond, mert akármelyikbe bemész, tele van vendéggel: generációkon átívelő szórakozás fürdőbe járni, erre a biztos alapra jöttek bónuszként a turisták, akik közül sokan eleve azért érkeztek ide, mert hallották, hogy milyen jókat lehet itt fürdőzni. Szóval garantált a siker, ebből meg következik az, hogy a legtöbb hely akármennyire menő a történelmi-modern skála bármelyik végén, tele van látogatókkal. Szóval nem tudsz úgy leülni valahova, hogy ne ülne már ott eleve valaki. És akkor van egy fürdő, ami a legmodernebb mind közül, miközben úgy terpeszkedhetsz odabent, ahogy nem szégyellsz. Ez a Palatinus uszoda, amit iszonyú pénzekből újítottak fel két év alatt, nyáron jól tele is volt, télen viszont tök üres, mert ez történelmileg nem egy téli hely. A bauhaus épületet ugyanis nem nagyon használták évtizedeken keresztül semmire, az 1938-as építkezés óta csak folyamatosan romlott az állapota, kezdve azzal, hogy a világháború alatt szétkapták a homlokzatot egészen az évtizedek alatt bekövetkezett lassú elhasználódásig. Aztán 2015-ben nekiálltak az egésznek, elköltöttek rá közel 3 milliárd forintot, nyáron mindenki örült a szuper Palatinusnak, télen meg… télen meg mindenki elfelejtette, hogy nyitva van, vagyis senki sem felejtette el, az emberek eleve nem is tudják. Pedig tényleg megéri elmenni. Mondjuk busszal, mert mással nem jutsz be oda, de a 26-os elég sűrűn jár a Nyugati és az Árpád híd között, felugrasz rá és öt percen belül ott is vagy. A fürdő öltözője nagyon rendben van, látszik, hogy most készültek el vele, sehol semmi elhasználódás, kényelmes fülkék, megfelelő méretű kis tárolószekrények, amiket a karszalagoddal nyitsz, zársz. Mázli, hogy van egy gép, ami megmondja, melyik a te szekrényed, én ugyanis elég nagy zavarban voltam, amikor másfél órányi láblógatás után visszatértem az öltözőbe. Van sok hajszárító, tükör és van mérleg is, amit ingyen használhatsz. A fürdő két szinttel az öltöző alatt van. Az egyik oldalon találod a gyermekmedencét, ami hétköznap dél környékén konkrétan annyira üres volt, hogy ha odalátogatsz a gyerekeddel, úgy érzitek majd, mintha az egész csak a tiétek lenne. De a másik oldalon, a felnőtt medencében is csak négy-öt vendég volt, egy-egy szobányi sarkot el tudsz úgy foglalni, hogy csak a tiéd. A környezet egyébként kellemes, próbálták idézni a bauhaust, szóval semmi sincs túldíszítve, néhány elegáns fabetét, jól kiválasztott szék és növény dobja fel a hangulatot. A két fürdő közt van szauna, geotermikus szauna és gőzfürdő, egy folyosón végigsétálva meg a kültéri medencében találod magad, amit száz főre méreteztek, de összesen voltunk benne öten. Nyilván ez az állapot hamar változni fog, amikor megtalálják maguknak a Budapestien, feltelik majd a Palatinus, de még akkor is az egyik legjobb állapotú, legtisztább fürdő marad a városban, ráadásul itt vannak olyan spéci dolgok, mint a futójegy. Ezt direkt a futóknak szánják, kiváltod, átöltözöl, futsz egy kört, vagy többet, aztán újra belépsz, fürdesz egy kicsit, a kiváltástól számítva három órád van az egész bulira. Disclaimer: a Palatinus az Egy nap a városban blog hirdetője. PalatinusH-V: 8-20Budapest, Soó Rezső stny. 1, 1003
Egy nap a városban Látogatható Magyarország első magángalériája, csak épp csengetni kell az ajtónál
A budai várnegyed, azon túl, hogy a turisták számára kötelező látnivalókat tartogat, bújtat néhány rejtett gyöngyszemet is. Ilyen a Koller galéria, Magyarország első magángalériája, ahová Ági, az Egy nap a városban túravezető angyala kísért el minket (néha nekünk is tart városnézéseket). Ahhoz, hogy bejussunk, keressük meg ezt a cégért,... ...menjünk be az udvarba, el az utcalány szobra mellett, fel a lépcsőn,...  ... és csengessünk be. Csak bátran. Az ajtó kinyílik, és a galériáról lekukkant ránk Dániel, akinek a nagyapja kezdett még műalkotások értékelésével foglalkozni. - Körülnéznénk csak. - Persze, csak bátran. Ha kérdés van, állok rendelkezésre mondja Dániel, és már el is mélyed fent a munkájában. A falon modern alkotások, középen egy könyv, amiből kinézhetjük a részleteket és az árat. A poszt elején említettem, hogy ez Magyarország első magángalériája. Mit is jelent ez, mióta működik? 1756? 1843? 1911? Dehogy. Természetesen full hivatalosan csak 1989 óta. Hiszen korábban Magyar Fejedelemség, Magyar Királyság, Magyar Népköztársaság vagy Tanácsköztársaság névvel illették az országot, és a magángaléria intézménye a szocializmus magánvagyont korlátozó lépései után legelőször épp 1989-ben lett elérhető. Viszont a Koller galéria a Kft.-k bejegyzési lehetőségének első napján igényelt, és néhány nap múlva kapott is engedélyt, így az előnyük nem ölel fel eónokat, de napokat, heteket mindenképpen. Viszont ugyanezen intézmény korábban, 1953-tól Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége néven élt és virágzott megszakítások nélkül a rendszerváltásig, így azért nagyon is tekintélyes múltra tekint vissza az intézmény. A galéria mostani vezetője Köstler Dániel, akinek a nagyapja, Koller György vezette az alkotóközösséget, és a minőség iránti elköteleződése gyorsan ismertté tette. Ezt olvashatjuk a honlapon: Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt (illetve 1952-ben átmenetileg be is tiltották). Végül Csók István, Szőnyi István, Glatz Oszkár és mások segítségével, elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szorítva Koller György vezetésével tovább működjön akkor még Munkácsy Mihály utcai székhellyel.  Eleinte tehát a Munkácsy Mihály utcában volt a székhely, aztán 1980-ban költöztek a Várnegyedbe, hogy megnyissák az ország első “magángalériát” - itt még csak idézőjelben -, ami azt jelentette, hogy engedélyt kaptak a rézkarcok mellett szobrok, kisplasztikák, valamint festmények bemutatására és forgalmazására. A helyszín: Amerigo Tot, a világhírű magyar-olasz művész háza. Ugyanaz a ház, amit ma is meglátogathatunk, így a méretei is eléggé szűkösek. De pont emiatt nagyon bájos is az egész jelenség, a szűk lépcsővel, különös elrendezéssel és egy mesebeli hátsó kerttel, ahonnan lepillanthatunk a városra. Odafent, az emeleten külön kiállítást találunk az épületet a galériára hagyó Amerigo Tot életéről, itt aztán tényleg nagyon személyes lesz az egész élmény. Egész kellemes kilátással: Szóval tök jó élmény ide eljönni, bátran csengessetek be, ne érezzétek úgy, hogy meg kell vennetek valamit pár százezer forintért, hacsak nem éreztek ellenállhatatlan vágyat rá. Koller GalériaCím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 5.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!