2019. április 25. csütörtök, Márk, Márkó és Márkus napja
Bányavidékből túravidék – 1. rész
Révay András
2018.05.25 10:41
Salgótarjánt és környékét sokáig a magyar szénbányászat fontos területeként tartották számon, ipara is jelentős volt. Mára se bányászat, se ipar, az itt élők figyelemre méltó küzdelmet vívnak a megmaradásért. Egy dolog viszont szinte változatlan maradt az elmúlt ezer évben: a természeti környezet, és ezt részben kiegészítheti az épített környezet, a műemlékek. Lassan már egy évtizede, hogy kezdik felfedezni az ebben rejlő lehetőségeket.

Aki Budapestről indul errefelé kirándulni, mielőtt a városba érne, el kell haladjon Tar község határában. Jól teszi, ha megáll itt egy órácskára, ritkaságot fog látni. A Kőrösi Csoma Sándor emlékparkban áll a buddhista Békesztúpa és a Szabadító Buddha Anya templom. A helynek nincs valós köze a nagy magyar Ázsia-kutató utazóhoz. Halálának 150. évfordulója alkalmából emelte egy magyarországi buddhista közösség. A sztúpa állandóan nyitva van, szabadon látogatható, benne motor-hajtotta, nagy réz imamalom forog. Az 1992 nyarán tartott felavató ünnepséget őszentsége, a Dalai Láma is megtisztelte jelenlétével. A templom viszont csak a szervezett vallási programokon, szertartásokon látogatható, ám hasonlót csak Mongóliában vagy Tibetben láthatunk. A helyszín a nem hívők számára is érdekes, a kiakasztott buddhista tanítások szövege bizony elgondolkodtató.

 Közeledve a városhoz, Sámsonháza határában érdemes újból megállni. Annak idején mindannyian tanultuk az iskolában, hogy 19-20 millió évvel ezelőtt hazánk területét tenger borította. Ám arról valószínűleg nem esett szó, hogy ennek a tengernek a fenekén elég sok vulkán működött. Mindegyikük többször is, több fázisban tört ki, és a víz alatti vulkáni működés nyomai, annak rétegei most kitűnően láthatók – akár itt is, Sámsonházánál. A különböző időszakokban más-más összetételű láva kihűlésekor eltérő színű rétegek keletkeztek, majd – évmilliók múlva – a vulkánosság megszűntekor az egészre tengeri üledék rakódott. Persze mára már az is megkövesedett. A helyszínen a Novohrad-Nógrád Geopark munkatársai több ismertető táblát is felállítottak, kitűnő segítséget adva ezzel a tanulmányi kirándulásra ide érkező gyerekcsoportoknak.

Jellemző a vidék gazdagságára, hogy az igazán érdeklődő utazó még most sem Salgótarjánt célozza meg. Nem is kell, mert a népviseletéről híres Kazár is útjába esik. Az 1800 lakosú faluban élők tisztában vannak az értékeikkel. Már az iskolában a művészeti oktatás része a néptánc, a népzene, no és persze a népviselet. Noha ez utóbbi múltja nem túl hosszú, valójában csak az 1900-as évek elejéről származik, mégis igen látványos, különleges. A 3-5 vasalt, keményített alsószoknyára gazdagon díszített felsőszoknya, kötény (itt ganga a neve), ingváll, piros kendő kerül. Az öltözetet fekete bőrcsizma, fehér harisnya, hosszú szárú, hímzett bugyi egészíti ki. Ismernek egy trükköt is: a keményítőoldatba tett bórax meggátolja, hogy az értékes anyag a vasalóhoz tapadjon. A díszes főkötő feltétele előtt a hajat sok ruhával rögzítik. Többféle főkötőt viselnek – olykor egymás fölött. Van rózsás, brosstűs, üstalakú, arany – ezeket különböző gyöngyfűzések ékesítik. Nincs szabály, mindenki a saját fantáziája szerint készíti. A nyakba kasmírkendő és gyöngykaláris kerül. A 36 évnél idősebbek már fejkendőt hordanak, ünnepeken az is díszített. A férfiak ruhája sokkal egyszerűbb: mellényes, fekete kordbársony, két gombsorral. Hímzett ing, fekete csizma tartozik hozzá.

 Kazáron megőrzik a régi „ámbitos” parasztházakat, hétben is helyi múzeum működik, Tájház és külön „Kézművesház” is van. A múzeumok nem veszik fel a versenyt a nagy, városi intézményekkel, de nem is ez a szerepük. Sok apró érdekességet rejtenek. Az egyikben kétezer darabból álló gyufacímke gyűjtemény van, a tárlókban megbújik néhány igazi ritkaság, például az olimpiákról. Egy másikban vasalógyűjtemény kapott helyet. Akad közöttük, amit embert próbáló feladat felemelni, még két kézzel is. Ott vannak a jól ismert szenes vasalók, több közülük igen szépen kovácsolt ornamentikával, mellettük a villanyvasalók írnak kortörténetet, némelyiket ma már biztos, hogy forgalomba se engednék, annyira veszélyesnek látszik. Ebben a sorban az egyik legérdekesebb darab, egy amerikai, dobozba csomagolható úti vasaló. A gyerekek – egészen biztosan – az ugyancsak 2000 darabot számláló macimúzeumban töltik a legtöbb időt.

 Salgótarjánba érkezve a város legforgalmasabb helye a Novohrad-Nógrád Geopark látogatóközpontja. Itt mindjárt a Geopark szó is magyarázatra szorul. Ebből az UNESCO szervezetből összesen kettő van Magyarországon: a Bakony-Balaton Geopark és ez itt Salgótarján környékén. Az UNESCO 1997-ben hirdette meg Geopark programját, 2000-ben hozták létre az Európai Geopark Hálózatot, melynek mára már 52 tagja van. Nálunk elsőként a Novohrad-Nógrád Geopark alakult meg, melynek külön érdekessége, hogy két országra terjed ki, Magyarországon 64, Szlovákiában 29 település tartozik bele. Mivel négyszázezer évvel ezelőtt itt még tűzhányók működtek, a besorolása vulkanikus geopark. A látogatóközpontot évente mintegy húszezer ember keresi fel, közülük mind többen a szomszédos Szlovákiából. Az érkezőknek rendszerint kevés információjuk van a területről, számukra ingyen szerveznek, ajánlanak 1-2-3 napos programokat. Errefelé vannak az országban a legjobban jelzett turistautak. Igyekeznek felhívni a vendégek, figyelmét arra, milyen érdekes környezetben élnek. Járnak ide túracsoportok, kerékpárosok, családok, kisebb-nagyobb gyerekekkel.

 Salgótarján 1920 óta város. A fellendülést a szénbányászat eredményezte. Különböző időszakokban, összesen negyvennégy bánya működött a környező falvakban. A kutatások után kiderült, a területen három barnaszéntelep van, akadt közöttük három méter vastag is, átlagosan 300 méter mélyen. A bányajáratok teljes kiterjedése a föld alatt mintegy tíz négyzetkilométer, több be- és kijárattal, szellőzőaknákkal. A József Lejtős Akna 1879-től 1952-ig működött, összesen 78 kilométeres vágatrendszere volt. Ma látogatható bányamúzeum – persze szigorúan csak vezetővel, előre bejelentkezve. Ez hazánk első, Európa második földalatti bányamúzeuma, melyet a megszűnt akna épségben, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében 1965-ben nyitották meg és 1980-ban ipari műemlékké nyilvánították. A helyszíneken működő, eredeti gépek, az egyes munkafázisok megjelenítése, bányászok, bányalovak viaszfigurái teszik élménnyé a látogatást.

A mélyből ismét a napfényre emelkedve, sokan – főleg a gyerekek – már másféle élményre vágynak, de szerencsére ez a kívánság könnyen teljesíthető. A közelben van az országos hírnévnek örvendő Kézműves Cukrászat. A 2014-ben elindult családi vállalkozás már igen hamar szép sikereket mondhatott magáénak. Cukrászuk, Szó Gellért alkotása lett 2015-ben és 2016-ban is az Ország Tortája! Itt persze nem állt meg, a fagylaltkészítés mesterfogásait az olaszországi Fagylalt Egyetemen sajátította el, a bonbonkészítést Franciaországban. Legújabb akciójuk kezdetét őszre tervezik, a részletekről már tárgyalnak a Cukrászszövetséggel és a református egyházzal. Maci alakú, vanília és csokoládé töltésű desszerteket fognak készíteni, Szeretnék, ha a receptjüket minél több cukrászda átvenné és az eladott desszertek árának 10 %-át a református egyház gyerekeket támogató alapítvány kapná meg. Pékségük is van. A felhasznált lisztet saját kőmalmukban őrlik, tizenötféle kenyeret sütnek. A burgonyás kenyerük rozskovásszal készül, az Amaltin kenyérhez pedig eredeti, 150 éves őskovászt használnak.

(folytatjuk)

Kapcsolódó témák

Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Ezoterikus és természetgyógyászati előadások, művészeti programokm ingyenes állapotfelmérés, tanácsadás, biobüfé, kiállítások és vásár.

Vendégeket hívott első születésnapjának megünneplésére Elizabeth. Ám az érkezőket nem habos kakaó és csokoládétorta várta, bohóc sem bújt elő a sarokból. Jóféle pálinkával köszöntötték őket, és kisvártatva frissen főtt, ízletes halászlét tálaltak eléjük, finom borok sorakoztak az asztalon. Ennyiből máris sejthető, nem kisgyerek volt az ünnepelt!

Nem utazási iroda, mégis vásárolhatunk a segítségével utazást, foglalhatunk hotelszobát, panziót. A nevét mindenki ismeri, bár hallatán egy nagy bevásárlóközpont tűnik fel lelki szemeink előtt. Önálló irodája – ahová bemehetnénk tárgyalni, utakat válogatni – nincs, ugyanakkor már jó néhány éve jelen van a magyar piacon. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon jó árakat kínál!

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!