2019. július 23. kedd, Lenke és Borisz napja
Bányavidékből túravidék – 1. rész
Révay András
2018.05.25 10:41
Salgótarjánt és környékét sokáig a magyar szénbányászat fontos területeként tartották számon, ipara is jelentős volt. Mára se bányászat, se ipar, az itt élők figyelemre méltó küzdelmet vívnak a megmaradásért. Egy dolog viszont szinte változatlan maradt az elmúlt ezer évben: a természeti környezet, és ezt részben kiegészítheti az épített környezet, a műemlékek. Lassan már egy évtizede, hogy kezdik felfedezni az ebben rejlő lehetőségeket.

Aki Budapestről indul errefelé kirándulni, mielőtt a városba érne, el kell haladjon Tar község határában. Jól teszi, ha megáll itt egy órácskára, ritkaságot fog látni. A Kőrösi Csoma Sándor emlékparkban áll a buddhista Békesztúpa és a Szabadító Buddha Anya templom. A helynek nincs valós köze a nagy magyar Ázsia-kutató utazóhoz. Halálának 150. évfordulója alkalmából emelte egy magyarországi buddhista közösség. A sztúpa állandóan nyitva van, szabadon látogatható, benne motor-hajtotta, nagy réz imamalom forog. Az 1992 nyarán tartott felavató ünnepséget őszentsége, a Dalai Láma is megtisztelte jelenlétével. A templom viszont csak a szervezett vallási programokon, szertartásokon látogatható, ám hasonlót csak Mongóliában vagy Tibetben láthatunk. A helyszín a nem hívők számára is érdekes, a kiakasztott buddhista tanítások szövege bizony elgondolkodtató.

 Közeledve a városhoz, Sámsonháza határában érdemes újból megállni. Annak idején mindannyian tanultuk az iskolában, hogy 19-20 millió évvel ezelőtt hazánk területét tenger borította. Ám arról valószínűleg nem esett szó, hogy ennek a tengernek a fenekén elég sok vulkán működött. Mindegyikük többször is, több fázisban tört ki, és a víz alatti vulkáni működés nyomai, annak rétegei most kitűnően láthatók – akár itt is, Sámsonházánál. A különböző időszakokban más-más összetételű láva kihűlésekor eltérő színű rétegek keletkeztek, majd – évmilliók múlva – a vulkánosság megszűntekor az egészre tengeri üledék rakódott. Persze mára már az is megkövesedett. A helyszínen a Novohrad-Nógrád Geopark munkatársai több ismertető táblát is felállítottak, kitűnő segítséget adva ezzel a tanulmányi kirándulásra ide érkező gyerekcsoportoknak.

Jellemző a vidék gazdagságára, hogy az igazán érdeklődő utazó még most sem Salgótarjánt célozza meg. Nem is kell, mert a népviseletéről híres Kazár is útjába esik. Az 1800 lakosú faluban élők tisztában vannak az értékeikkel. Már az iskolában a művészeti oktatás része a néptánc, a népzene, no és persze a népviselet. Noha ez utóbbi múltja nem túl hosszú, valójában csak az 1900-as évek elejéről származik, mégis igen látványos, különleges. A 3-5 vasalt, keményített alsószoknyára gazdagon díszített felsőszoknya, kötény (itt ganga a neve), ingváll, piros kendő kerül. Az öltözetet fekete bőrcsizma, fehér harisnya, hosszú szárú, hímzett bugyi egészíti ki. Ismernek egy trükköt is: a keményítőoldatba tett bórax meggátolja, hogy az értékes anyag a vasalóhoz tapadjon. A díszes főkötő feltétele előtt a hajat sok ruhával rögzítik. Többféle főkötőt viselnek – olykor egymás fölött. Van rózsás, brosstűs, üstalakú, arany – ezeket különböző gyöngyfűzések ékesítik. Nincs szabály, mindenki a saját fantáziája szerint készíti. A nyakba kasmírkendő és gyöngykaláris kerül. A 36 évnél idősebbek már fejkendőt hordanak, ünnepeken az is díszített. A férfiak ruhája sokkal egyszerűbb: mellényes, fekete kordbársony, két gombsorral. Hímzett ing, fekete csizma tartozik hozzá.

 Kazáron megőrzik a régi „ámbitos” parasztházakat, hétben is helyi múzeum működik, Tájház és külön „Kézművesház” is van. A múzeumok nem veszik fel a versenyt a nagy, városi intézményekkel, de nem is ez a szerepük. Sok apró érdekességet rejtenek. Az egyikben kétezer darabból álló gyufacímke gyűjtemény van, a tárlókban megbújik néhány igazi ritkaság, például az olimpiákról. Egy másikban vasalógyűjtemény kapott helyet. Akad közöttük, amit embert próbáló feladat felemelni, még két kézzel is. Ott vannak a jól ismert szenes vasalók, több közülük igen szépen kovácsolt ornamentikával, mellettük a villanyvasalók írnak kortörténetet, némelyiket ma már biztos, hogy forgalomba se engednék, annyira veszélyesnek látszik. Ebben a sorban az egyik legérdekesebb darab, egy amerikai, dobozba csomagolható úti vasaló. A gyerekek – egészen biztosan – az ugyancsak 2000 darabot számláló macimúzeumban töltik a legtöbb időt.

 Salgótarjánba érkezve a város legforgalmasabb helye a Novohrad-Nógrád Geopark látogatóközpontja. Itt mindjárt a Geopark szó is magyarázatra szorul. Ebből az UNESCO szervezetből összesen kettő van Magyarországon: a Bakony-Balaton Geopark és ez itt Salgótarján környékén. Az UNESCO 1997-ben hirdette meg Geopark programját, 2000-ben hozták létre az Európai Geopark Hálózatot, melynek mára már 52 tagja van. Nálunk elsőként a Novohrad-Nógrád Geopark alakult meg, melynek külön érdekessége, hogy két országra terjed ki, Magyarországon 64, Szlovákiában 29 település tartozik bele. Mivel négyszázezer évvel ezelőtt itt még tűzhányók működtek, a besorolása vulkanikus geopark. A látogatóközpontot évente mintegy húszezer ember keresi fel, közülük mind többen a szomszédos Szlovákiából. Az érkezőknek rendszerint kevés információjuk van a területről, számukra ingyen szerveznek, ajánlanak 1-2-3 napos programokat. Errefelé vannak az országban a legjobban jelzett turistautak. Igyekeznek felhívni a vendégek, figyelmét arra, milyen érdekes környezetben élnek. Járnak ide túracsoportok, kerékpárosok, családok, kisebb-nagyobb gyerekekkel.

 Salgótarján 1920 óta város. A fellendülést a szénbányászat eredményezte. Különböző időszakokban, összesen negyvennégy bánya működött a környező falvakban. A kutatások után kiderült, a területen három barnaszéntelep van, akadt közöttük három méter vastag is, átlagosan 300 méter mélyen. A bányajáratok teljes kiterjedése a föld alatt mintegy tíz négyzetkilométer, több be- és kijárattal, szellőzőaknákkal. A József Lejtős Akna 1879-től 1952-ig működött, összesen 78 kilométeres vágatrendszere volt. Ma látogatható bányamúzeum – persze szigorúan csak vezetővel, előre bejelentkezve. Ez hazánk első, Európa második földalatti bányamúzeuma, melyet a megszűnt akna épségben, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében 1965-ben nyitották meg és 1980-ban ipari műemlékké nyilvánították. A helyszíneken működő, eredeti gépek, az egyes munkafázisok megjelenítése, bányászok, bányalovak viaszfigurái teszik élménnyé a látogatást.

A mélyből ismét a napfényre emelkedve, sokan – főleg a gyerekek – már másféle élményre vágynak, de szerencsére ez a kívánság könnyen teljesíthető. A közelben van az országos hírnévnek örvendő Kézműves Cukrászat. A 2014-ben elindult családi vállalkozás már igen hamar szép sikereket mondhatott magáénak. Cukrászuk, Szó Gellért alkotása lett 2015-ben és 2016-ban is az Ország Tortája! Itt persze nem állt meg, a fagylaltkészítés mesterfogásait az olaszországi Fagylalt Egyetemen sajátította el, a bonbonkészítést Franciaországban. Legújabb akciójuk kezdetét őszre tervezik, a részletekről már tárgyalnak a Cukrászszövetséggel és a református egyházzal. Maci alakú, vanília és csokoládé töltésű desszerteket fognak készíteni, Szeretnék, ha a receptjüket minél több cukrászda átvenné és az eladott desszertek árának 10 %-át a református egyház gyerekeket támogató alapítvány kapná meg. Pékségük is van. A felhasznált lisztet saját kőmalmukban őrlik, tizenötféle kenyeret sütnek. A burgonyás kenyerük rozskovásszal készül, az Amaltin kenyérhez pedig eredeti, 150 éves őskovászt használnak.

(folytatjuk)

Kapcsolódó témák

A Kiskunságban olyan ételeket és italokat kóstolhatnak az érdeklődők, melyek egyedülállóak hazánkban. Azon belül is, a Kiskunmajsához közeli, mindössze 2600 lakosú kisközség, Szank hívja fel magára számos érdekességgel a figyelmet. Aki már járt ott, egyet fog érteni azzal; még átutazóban is érdemes megállni itt, kicsit körülnézni, enni egy jó ebédet, megkóstolni más, helyi különlegességet. Az ittenieknek két jelmondatuk is van, a vendég tetszés szerint választhat belőlük. Az egyik filozofikusabb: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!”, a másik vidámabb: „Itt édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye”. A falu lakói dolgos, szorgalmas emberek és mindenek előtt optimisták. Hisznek abban, hogy még nagy fejlődés áll előttük. Erre a legjobb bizonyíték a falu határában felállított – a látogatókat fogadó – kép, melyen községükben toronyépületek láthatók. Ez az ő jövőjük: Szank-Franciso!

2019.07.08 21:05

Nincs abban semmi meglepő, hogy az első olvasáskor mindenki értetlenül néz majd a címre. A szavak jelentésével talán, ha két-háromszáz ember lehet tisztában, valahol a magyar Alföldön, egy kiskunsági faluban. Annyit viszont már most – elöljáróban – is elárulhatunk, érdemes eljönni erre, megismerkedni mindazzal, amit a vidék és az emberek kínálnak a látogatónak.

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti - bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat.

Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Blog ajánló
Egy nap a városban Kipróbáltuk a fagyit, amiről most mindenki beszél - Kell fagylalt?
Az utóbbi hetek legfontosabb híre volt fagyi fronton, hogy egy kultikus vidéki fagyizó nyitott budai egységet. A mindszentkállai Kő fagyi? egy olyan nevet választott, ami kicsit a budai úri népeknek ad fricskát. A Kell fagylalt? név önmagában nem poén, de a Kő fagyi? mellett egyértelmű a poén. A hely az Artigiana Gelati, szintén kultikus budapesti fagyizótól nem messze található, picit kiszorulva a Déli - Moszkva tér fő ütőereinek forgalmából, a csendeskés Maros utcában. Amikor ott jártunk, előbbi intézményben 20 fő állt sorba, utóbbiban senki. De ez azért elég hektikusan változik. Meg hát új hely még, de fontos tudni: nincs sor, nem kell fél órát várni, hogy kipróbáld azt, amikről most minden fagyiőrült beszél. A gyümölcsfagyikban nincs tej, tehát tejérzékenyek is simán ehetik, és az ízük mesés. Mégsem ez az igazi erősségük szerintem, én legalábbis a több helyen is kapható Damniczki-féléket, na meg a miskolci Desszertemben kaphatóakat jobban szeretem. Nekem a tejes fagyik jöttek be jobban, a csokoládé, tökmag, és főleg a mogyoró. A gombócokat itt nyugodtan nevezhetjük, debreceniesen, gömbnek. Mert azok, nemcsak a kanálból való távozás után, de kint, a melegben tíz percet ülve is. A citromot leszámítva mindegyik olyan stabilan tartotta magát, mint egyes kerekded szilikonbetétek a ráncosodó bőr alatt. Már-már gyanúsan jól bírták a kiképzést, és a kanál alig tudta megkarcolni őket később is, ami egyrészt jó, mert a nagy melegben tovább tart az állag, másrészt fura érzés ezt az állagot nyalni, vagyis inkább harapni. A Kell fagylalt? egy nagyon jó új fagyizó Budapesten azoknak, akik természetes ízű, jó minőségű fagyikat szeretnének kóstolni. Próbáljátok ki, a héten óriási meleg jön, most még tűrhető, most még annyian sem lesznek, mint eddig. Odabent le lehet ülni, a fagyi gömbje 350 forint. Kell fagylalt?Cím: 1122 Budapest Maros utca 17.
Egy nap a városban Elfogytak Budapest szabad tűzfalai? Lefestették az első budapesti tűzfalfestményt, a Vasarelyt
Amikor a folyamat elkezdődött, nem hittem volna, hogy idáig jutunk. Ma gyakorlatilag lépten-nyomon új tűzfalfestménybe botlunk, az egykor mindenfelé ásító, sokszor leromlott állapotban is lévő tűzfalakra egyre több helyen pingálnak színes alakokat. Eleinte találgattuk, melyik mit jelent, aztán versenyeket is rendeztek így, az utcán. Utcai művészet témakörben. Aztán, ahogy egyre több jött, egyre immunisabbak lettünk a dologra. Ahogy általában lenni szokott, a valódi aranykor sosem az akkor élőknek izgalmas. Az aranykor mindig előtte izgalmas, amikor beindul, és utána, amikor már nincs. A mai tűzfalfestmények egy része tetszik, más részük nem. Egy részüknek van célja, értelme, rendeltetése, másoknak nincs. Nekem nyilván azok tetszenek jobban, amelyeknek van: ilyen például a Róth Miksa festmény, ami Róth Miksa egykori lakóháza - ma Róth Miksa emlékház - közelében került fel a falra, így hatalmas, mindenki által látható formában tárja elénk a művész egy alkotását, és egyben tanít, hogy itt a közelben történt valami ezzel az alkotóval. És még sorolhatnám, de nem teszem. Az első budapesti tűzfalfestmény rendesen megelőzte ezt az aranykort, meg minden azt követő kezdeményezést. Ezt mindenki ismeri: Victor Vasarely egyik alkotását vitte fel a Városháza Park-i tűzoltóság falára Rapa és Vegaz, a Színes Város égisze alatt, immár 9 éve. Az alkotásnak szimbolikus jelentősége volt. Egyrészt ez volt az első, ezzel indult el a budapesti tűzfalfestés folyamata. Másrészt Victor Vasarely, született Vásárhelyi Győző művei egyébként is utcán bukkannak fel itt-ott, szülővárosomban, Győrben például a színház oldalán nézegettem minden nap gyerekkoromban egy művét. Ez a szimbólum most eltűnt. Helyette a napokban ez látszott: Aztán ez: De még nincs kész, legkorábban vasárnap lehet számítani az átadásra (frissül majd a poszt a kész művel). Lefestették tehát - az elsőt. Talán mert elfogytak a szabad felületek? Vagy az utcai művészet, a falfestmény sorsa, hogy vége legyen, átfessék, átadja a helyét az újnak? Megkérdeztem Flór Pétert a Színes Várostól: kiderült, hogy ők festik át a saját első munkájukat, és nem azért, mert nem szerették, vagy mert elfogytak a felületek. A fő ok elmondása szerint az volt, hogy a Vasarely alját hónapokkal ezelőtt telegraffitizték egy éj leple alatt, és ahelyett, hogy helyreállították volna a régit, kitaláltak egy újat. A fal mostantól olyan oplimpikonok előtt állít emléket, akik Budapest nevét öregbítették, olyan sportolók, mint Zsivóczki Gyula, Gyarmati Dezső, Balczó András vagy Egerszegi Krisztina. És nem, nem fogytak el a szabad felületek, a következő tíz évben még simán tudnak dolgozni Péter elmondása szerint üres felületre. Mostantól emlékeinkben létezik már csak az első, ami nekem egyébként nagyon bejött, mert visszafogott volt, nem harsányan, szélig tartó telítettséggel nyomta az arcunkba a színeket, hanem egy igazi művész érzékeny, arányos, valamit és semmit is tartalmazó munkájával. Áginak köszi a képeket
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!