2019. április 25. csütörtök, Márk, Márkó és Márkus napja
Bányavidékből túravidék – 2. rész
Révay András
2018.05.28 21:08
Salgótarján környéke már a két világháború közötti időszakban is a bakancsos turisták egyik paradicsoma volt. Az enyhe emelkedők nem tették igazán próbára a természetjárókat, a táj szépsége, a várromok romantikája elegendően vonzónak bizonyult. Ma sincs ez másként, a helyzet annyival jobb, hogy a környék várait látogathatóvá tették és bár a szakemberek egyik-másik megoldást vitatják, azért mégis csak folyt helyreállítás.

Aki ere jön, jól teszi, ha legalább kétnapos kirándulást tervez. Szállásról, jó ételekről számára Etesen, a Palóc Vendégházban gondoskodnak. A konyhája egészen kiváló, a szobák barátságosak és a szolgáltatások minőségét jellemezni egy adat is elég: akkora az érdeklődés, hogy kénytelenek bővíteni, növelni a szobáik számát. A „vendégház” kifejezés nem is egészen pontos, ilyenkor az ember – ha még nem járt ott – valamiféle jobb turistaházra gondol. Hát nem! A szobák igencsak a négycsillagos hotelszoba szintjén vannak, a berendezésük bármelyik elemét tekintve. A Vendégház alkalmas nagyobb rendezvények, konferenciák, esküvők, csapatépítő tréningek megtartására és attól sem kell félni, hogy a nagyobb létszámú vendégsereg esetleg éhen marad. Nemcsak a mennyiség, az ételek minősége is állja a versenyt bármilyen – akár fővárosi – étterem konyhájával.

A helynek van még egy – igaz csak felnőttek számára értékelhető – vonzereje. Ez pedig a közvetlen szomszédságában működő Öregetesi Palóc Pálinkafőző. A működését 2010 augusztusában kezdte, célul tűzve ki, hogy a nógrádi, palócföldi pálinkakészítést - a hagyományok tiszteletben tartása mellett - korszerű, napjaink követelményeinek megfelelő irányba vigye. Az alapanyag feldolgozásától a cefrekészítésen keresztül, a késztermék előállításáig, végig a legmodernebb felszerelést használják, noha a hagyományos, magyar kisüsti pálinka készítésnek meghatározó elemével, a vörösrézből készült, kétlépcsős lepárló berendezéssel dolgoznak. A különböző versenyeken nyert díjaiknak számát sem tudják, sokat beszélni erről nem is érdemes. Oda kell menni, meg kell kóstolni!

 Nincs messze Etestől egy másik kis nógrádi falu; Eresztvény. Valaha bazaltbánya volt, innen eresztették le a csilléket – a neve ebből származik. Most viszont már másról nevezetes, itt van a Geopark másik látogatóközpontja. Az épület egykor bányakaszinó volt, ma a Geocsodák háza kapott benne helyet – no meg még más is! Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, Salgóbánya szülötte volt, emlékszobát rendeztek be számára. A központba a belépés ingyenes, érthető, ha hétvégenként 4-500 ember is felkeresi. A munkatársak diákcsoportok számára is szerveznek programokat, mindig van bent olyan ember, aki érdekes információkat tud adni, de vásárolhatók itt helyi termelők gyümölcsborai, pálinkái, mézei, lekvárok, gyümölcslevek, népművészeti, kézműves tárgyak. A vidéket családok, idősebbek is bejárhatják, túratapasztalat sem kell hozzá. Az ismeretterjesztő túrák – az igénytől függően – 1½ vagy akár ötórásak is lehetnek, mert közben megállnak, magyarázzák a helyi érdekességeket. Nyáron a napközis táborban száz gyereket tudnak egyszerre elszállásolni. Igen széleskörű kapcsolatokat építettek ki, mert azt tapasztalják: aki tájvédelemmel foglalkozik, nem nélkülözheti a társadalmi elfogadottságot!

 Innen elindulva több érdekes kirándulásra nyílik lehetőség. Még csak nem is fárasztó, inkább kellemes sétának nevezhető az út, ami hazánk legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkjára visz. Az 550 méter magasan fekvő Medvesen állandó a szél, ezért sárkányeregetésre ideális. A középkorban itt medvék éltek, néha ma is felbukkan egy-egy, de hiúzt, farkast is láttak már errefelé. A fennsík 17 km2 területű füves puszta, ahonnan körben vulkáni kúpok láthatók, jó kilátással a Salgó várra, mely alatt a vulkáni kúp 6,5 millió éves! A várral szemben emelkedik a Boszorkánykő, aminek két legendája van: ott gyűltek össze szombatonként a boszorkányok, de az is lehet, hogy onnan dobták le őket! A vár ingyen látogatható. A környék kerékpáron is bejárható, lehetőség van kerékpár kölcsönzésre is.

 A Salgó várától az út Somoskő várára Petőfi nevét viseli – nem ok nélkül. A költő maga is járt itt, verset is írt róla. Ám azt nem sejthette, hogy száz év múltán a hely inkább másról lesz nevezetes. A trianoni határokat oly „bölcsen” húzták meg, hogy következtében a falu Magyarországhoz, a hozzá tartozó vár viszont már Csehszlovákiához került! Amíg mindkét ország tagja nem lett az Uniónak, a vár előtt határőrök álltak, útlevelet kértek! Ennek nyomai ma is láthatók, hiszen a határ most is ugyanott húzódik a két ország között. A vár felújítását is szlovák pénzből, szlovák régészek végezték. Az út Eresztvénytől Somokőig kevéssel több, mint két kilométer, szintkülönbség alig van. A faluból a várba viszont már le kell győzni az ötszáz méternyi hegyet, de a látvány kárpótol a fáradtságért. A várat úgy állították helyre, hogy belül – fedett térben - piknikezni is lehet, padok, asztalok kínálják magukat az éhes, fáradt turistának.

 Van a közelben egy másik vár is, de annak már csak a romja. A Baglyaskő-vár környékén ma természetvédelmi látogatóközpont működik. A baglyas-kői vár romjainak műemlékké nyilvánítását még 1925-ben kezdeményezték, de csak 1975-ben került rá sor. Ám igazi sikert csak 2008-ban a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program hozott. Ennek keretében készült el 2010-re a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont és a védett értékek megóvása érdekében a területet bekerítették. Belül a Kárpát-medence fás szárú növényeit bemutató kert kapott otthont, a növények előtt ismertető táblák állnak. A kertet óvodai, iskolai csoportok gyakran látogatják. Várra persze itt már ne számítson senki, egy henger alakú bazaltkúp tetején állhatott egy, valamikor a XIII. század közepén. Némi nyomai fellelhetők, a kúpra kiépített út vezet. Érdekesség viszont néhány kisebb barlang, inkább bazaltüreg, ami az utóvulkáni tevékenység következménye lehet. A központ munkatársai - a természetvédelmi munka részeként – sérült madarak átmeneti otthonát is kialakították, őket a gyógyulás után elengedik. Évente mintegy ötven, fészekből kiesett vagy áramütést kapott madárral foglalkoznak és a kertbe mesterséges odúkat is kihelyeztek. Jól látható tehát, egy kirándulás erre a vidékre sok érdekes ismerettel gazdagíthatja mindazokat, akik rászánnak egy vagy akár több napot!

 

Kapcsolódó témák

Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Ezoterikus és természetgyógyászati előadások, művészeti programokm ingyenes állapotfelmérés, tanácsadás, biobüfé, kiállítások és vásár.

Vendégeket hívott első születésnapjának megünneplésére Elizabeth. Ám az érkezőket nem habos kakaó és csokoládétorta várta, bohóc sem bújt elő a sarokból. Jóféle pálinkával köszöntötték őket, és kisvártatva frissen főtt, ízletes halászlét tálaltak eléjük, finom borok sorakoztak az asztalon. Ennyiből máris sejthető, nem kisgyerek volt az ünnepelt!

Nem utazási iroda, mégis vásárolhatunk a segítségével utazást, foglalhatunk hotelszobát, panziót. A nevét mindenki ismeri, bár hallatán egy nagy bevásárlóközpont tűnik fel lelki szemeink előtt. Önálló irodája – ahová bemehetnénk tárgyalni, utakat válogatni – nincs, ugyanakkor már jó néhány éve jelen van a magyar piacon. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon jó árakat kínál!

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!