2019. november 13. szerda, Szilvia napja
Bor is lehet várvédő
Révay András
2016.10.16 21:31
Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.

Az Egri Borvárat, a 77 esztendős Tóth Ferenc pincészetét bátran nevezhetjük családi pincészetnek. A többgenerációs borászcsalád apraja-nagyja megszállottként dolgozik az egri bor jó hírének öregbítéséért. Tóth Ferenc a kadarka nagykövete, a Várvédő megálmodója, megannyi rangos díj birtokosa; 2013-ban megválasztották a 2012-es év egri borászának. Mindenben segíti felesége, akivel ötven éve élnek házasságban. Együtt indultak a szőlő és bor felé, együtt építették fel a családi gazdaságot. Lányuk, Katalin aktívan bekapcsolódik a gazdaság mindennapjaiba, a kereskedelem, a borturizmus, a marketing az ő területe. Tóthék úgy gondolják, talán az egyik unokának adják majd át a pincekulcsot. Boraik tíz százaléka külföldön talál gazdára, még Puerto Ricoban is van vevőjük.

 Tóth Ferenc már az ötödik generáció, aki borkészítéssel foglalkozik – mondta el a bemutatón Orosz Norbert, a pincészet borásza. Jelenleg 23 hektáron gazdálkodnak és kínálatukban 23 féle bor szerepel. Ezekből kilencet hoztak el a Borháló angyalföldi üzletében tartott bemutatóra. A család 2006-ban úgy döntött, a korábbi évtizedek kemény, de mégiscsak „iparos jellegű” munkája által teremtett alapokon egészen más dimenziókba helyezik a borászat működését. Az elhatározást tett követte, és a Kistályai úti pincészet bővítésébe kezdtek. Négy új, egyenként 50 méter hosszú alagutat vájattak a riolittufába, egyedülálló pincerendszert hozva létre a borok érlelésére és tárolására. Több ez, mint öt pinceág: 1100 négyzetméteres csoda a hegy gyomrában. Igazán egyedivé az esztétikai élmény teszi: nincs épített boltozat, nincs burkolat, csak az alagút és a hegy tömege. Itt télen-nyáron azonos a hőmérséklet és a páratartalom, ideális a borkészítésre.

Egerbe még ma is nagyon sokan a vörösborokért látogatnak. Ám az elmúlt évek bebizonyították, fontos ott a fehérbor is. Az egri borászok 2010-ben „kitaláltak” egy új bort, a Bikavér fehér párját. Az Egri Csillag legalább négy fajta házasításával kell készüljön és 50 %-ban kárpát-medencei fajtáknak kell benne lenni. Csak száraz lehet, félszáraz vagy félédes nem! Kora tavasszal fesztivált is rendeznek a tiszteletére, ahol mindenki bemutatja az új Csillagját. A Tóth pincészetnél a 2014-es ebből egy hatboros házasítás. Leányka, Királyleányka, Olaszrizling, Ottonel Muskotály, Sauvignon Blanc és Hárslevelű van benne. A bor vázát 20-20% mennyiségben Sauvignon Blanc, Királyleányka és az Olaszrizling adja.

Magyarországon a kereskedelemben mért borfogyasztás ma – fejenként és évenként – 21,6 liter. Ebben a csecsemők is benne vannak! Az olaszok 35, a spanyolok 33, a franciák 45 liter körül tartanak. Az adatok azt mutatják, hogy egy lassú növekedés nálunk is megindult, bár a pálinkafogyasztásunk még mindig nagyobb értékeket mutat. A borvidék legjelentősebb fehér szőlőfajtája a Leányka. A Kövérszőlővel alkotott hibridje viszont már a Királyleányka, mely sokkal illatosabb, valóságos illatbomba. Nem véletlen tehát, hogy A 2014-es Királyleányka borával a pincészet a New-York-i borversenyen ezüstérmet nyert! Reduktív eljárással készült, nem volt fahordóban, Meglehetősen aromás, alkoholtartalma 13 %. Ebből a félszáraz is roppant ízletes, zamatokban bővelkedik.

 A Kadarka kényes fajta. Vékony héjú, rothadásra hajlamos, ám Tóth Ferenc nagyon ért hozzá. Sokan őt „Kadarka nagykövet”-nek is nevezik. Korábban, a Kékfrankos előtt ez volt a Bikavér egyik alapbora. Érdekessége, hogy egyaránt lehet belőle fehérbort, rosét, sillert és vörösbort készíteni! A bemutatóra hozott 2015-ös Kadarka siller, joggal nevezhető a nyáresték borának. A siller mostanában reneszánszát éli. A lényege, hogy kékszőlőből vörösboros technológiával készül, míg a rosébort a kékszőlőből fehérboros technológiával állítják elő. A siller a szőlő fajtajellegéből többet mutat, de nem éri el a vörösborok szintjét. Ennél a sillernél a must három napig volt héjon áztatva. Főleg azok szeretik és annak ajánlható, aki a rosénál egy kicsit többet akar a bortól, de a vörösbor még sok neki. Ez siller csak a Borhálónál kapható, még a pincészetnél sem adnak el belőle.

 Egerben sajnos hiányzik az a fajta összefogás, ami Szekszárdon, Villányban, Tokajban, a Balatonnál érzékelhető a borászok között. Pedig a fogyasztó, ha ellátogat Egerbe, nagyon jó tapasztalatokat szerezhet a borok folyamatosan javuló minőségéről. Az egyik ilyen például a Merlot. Megjelenésében tiszta, rubinvörös szín jellemzi. Ízében a meggyes – szamócás jegyek mellett a hordós érlelésű aromák jól kiegészítik egymást. Harmóniája 17-18 C° -on a legszebb. A Kékfrankos viszont az a szőlőfajta, amivel a legjobban meg lehet mutatni a magyar borokban rejlő értékeket. A bemutatóra hozott 2012-es évjáratú bor 14 hónapot töltött másodtöltésű barrique hordóban, ez kissé vajassá, krémessé teszi. Savhangsúlyos, a 14,5 % alkoholtartalom nem „lóg ki”. Most van a csúcson és ezt 2-3 évig még meg is fogja tartani.

 A Tóth pincészet új címkéit egy fiatal egri hölgy tervezte. Mindegyik letisztult, világos, gyakran szerepel rajtuk az adott szőlőfajta tőkéjének jellemző alakja. Ugyanakkor mindegyiken van egy kis történet is. Ez áll a 2013-as Cabernet Sauvignonra is. A borászok szeretnek ezzel a fajtával dolgozni, jól ellenáll különböző gombabetegségeknek. Ez a pince egyik legjobb ár – érték arányú bora. Amit egy Sauvignontól elvárhatunk, a feketebogyós gyümölcsök íze, illata szépen megjelenik benne. Jól tesszük, ha fogyasztás előtt levegőztetjük, szakszóval dekantáljuk egy ideig. Alapszabály ilyenkor, hogy ahány éves a bor annyi óráig kell levegőztetni, de három óránál ne tartson tovább! Ma már kapható olyan szűrős levegőztető, amivel az idő jelentősen csökkenthető és kiszűri az üledéket is.

 Bár a Bikavér nevéhez mindenki azt teszi hozzá, hogy egri, a bor eredetileg szekszárdi kötődésű. Az elnevezés Garay János versében bukkant fel: „színe, mint a bikavér” – írta 1846-ban a „Szegszárdi bordal”-ban. Összetételét viszont 1912-ben, Egerben szabályozták először. Magyarországon ma legalább három, legfeljebb 13 bor alkothatja, a Tóth pincészetben a 2013-as, hat bor házasításával készült. Van benne Cabernet Franc és Sauvignon, Pinot Noir, Merlot, Kadarka és Kékfrankos. Ez utóbbiból van a legtöbb, 30 %, a második a Merlot. A borokat egy évig fahordókban külön érlelik. A házasítás után nagy fahordóba kerül az egész, ahol legalább fél évig pihen, majd a palackozás után még félévig áll a bor a pincében. A palackos érlelés nagyon fontos, mert az üveg is hat a borra.

 A bemutató végére maradt a pincészet zászlósbora. Csak a legkiválóbb évjáratokban készítetik. Klasszikus bordói házasítás, tehát Cabernet Franc, Sauvignon és Merlot kerül bele. Összetétele: 60 százalék Franc, 30 százalék a Sauvignon és tíz a Merlot. Ám a bemutatott 2011-es évjáratú Várvédő egy kicsit furfangosabban készült: a Sauvignon hátrányára öt százaléknyi Kadarka is van benne. Illatában a Merlot emelkedik ki belőle. Íze lenyelés után még 6-8 percig érezhető a szájban. Szintén másodtöltésű barrique hordóban érlelték, 16 hónapig! Jelenleg ötéves, de várhatóan még 10-15 évig megtartja mostani csúcsminőségét. A „Várvédő” név az Egri vár hős katonáira emlékeztet, akik 40 évre megállították a török sereg előrenyomulását. Első évjáratát az egri vár védelmének 450 éves évfordulóra készítette Feri bácsi. A név védett!

www.borhalo.com/angyalfold

Kapcsolódó témák

Megszokott helyszínéről, az épületből kikerülve, ismét a gyárudvaron, a szabad levegőn fogadta vendégeit a Zwack Open rendezvénye. Míg Petőfi öt pohár bor után írta magáról, hogy „…ing a lábam, a hangom meg elakad” – itt tizenkét borászat hatvan borával nézhettek szembe a kóstolásra vállalkozók. Várta őket Don Olivér Centurio – igaz, a név ez esetben nem egy római katonatiszt, hanem két bor megjelölésére szolgált.

Akárcsak tavaly az idén sem vette el a látogatók kedvét a fenyegető zivatar, melyből azért jutott a 8. Rosalia idejére is Budapesten, a Városligetben. Szerencsére csak rövid ideig tartó esőről volt szó, így a 63 borászatot felvonultató rendezvény igazi fesztivál hangulatban fogadhatta mindhárom napon a kóstolni, szórakozni vágyó vendégeket. Érdemes is volt eljönni, hiszen az idei VinAgora Nemzetközi Borverseny magasan díjazott boraiból 16 is jelen volt a kóstolólistákon.

Kemény próba, a programfüzet tanúsága szerint 162 különféle bor megkóstolásának lehetősége várt azokra, akik bemerészkedtek az immár hagyományosnak számító, „Badacsony New Yorkban” rendezvényre. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett sétakóstolón a látogatók a borvidék hegyeit „járhatták be” és ismerkedhettek az adott hegy borászataival, boraival. Budapesten, a New York kávéház látványos helyiségeiben 37 pincészet mutatta be borait, mi most persze – nem vitatva az önkényesség vádját - ennek csak egy töredékére vállalkozhatunk.

Nem első eset már a budapesti Veritas Borkereskedés történetében, hogy Magyarországtól távol eső vidékek borait mutatják be törzsközönségüknek. Volt már a poharakban Dél-Afrikából és Kaliforniából származó bor, most a meghívás még nagyobb távolságra szólt – egészen Új-Zélandig!

A borkedvelők körében már évek óta tisztes rangot vívott ki magának egy hagyományos rendezvény a Zwack Múzeumban. Ám az idei utolsó Zwack Open még külön nevet is kapott – nem véletlenül. Az Adventi Zwack Open során tíz kiállítóval, az ők közel ötven borával, ráadásul még néhány meglepetéssel is találkozhatott a látogató.

Blog ajánló
Egy nap a városban Hol lehet a legjobb hummuszt enni a zsidónegyedben?
Ki gondolta volna még pár éve, hogy ilyen címmel írok posztot? Én biztosan nem! A helyzet az, hogy a város multikulti gasztronómiai palettája folyamatosan bővül, egyre megszokottabbak lesznek idegen országok gulasch-ai, sőt már túl is haladunk azokon, a fejlődés következő szintjeit ostromolva. Ahogy a pho leves uncsivá vált abban a szent pillanatban, hogy elfogadható mennyiségű helyen lehetett belőle elfogadható minőséget enni (a szusi az egyetlen, ami azelőtt ment ki a divatból, hogy ehettünk volna belőle jókat ötnél több helyen), úgy jár ugyanerre a sorsra talán a hummusz is nemsokára. Pedig most kezdene beindulni. Izraeli ismerősünk például úgy húzza a száját a budapesti hummuszra, mintha Tel-Avivban minden sarkon lehetne első osztályú gulyást enni. Volt azonban egy hely, ami neki is megfelelt, sőt, oda jár minden alkalommal, amikor Budapesten időzik. “Olyan, mint Izraelben” - mondja. Úgyhogy kíváncsi voltam, hol ez a rejtélyes hely a zsidónegyedben. Először azt hittem, a Dobrumba lesz az. A helyen a megnyitása óta nagyon nehéz leülni evésidőkben, én a legjobb hummusz tálamat itt ettem például. A FEJEDELMI HUMMUSZ TÁL nevű költemény egy szem húst nem tartalmaz, de nem is hiányzik belőle. Van rajta tahinikrém, marinált csicseriborsó, bio hagyma saláta, savanyú uborka, zöld olivabogyó, tojás, koriander és sült édeskömény. Baromi izgalmas cucc, élmény, nem a hummusz miatt persze. Az egyszerűen csak rendben van, amilyen rendben csak egy hummusz lehet. Mint kiderült izraeli ismerősöm nem erre a helyre gondolt, bár ezt is próbálta. A Dobrumbát lelkes utazók alapították, összesen hat barát, akik bejárták a Közel-Keletet, és egyszerre szeretik az izraeli, az arab, az örmény, a török konyhát, mindezt pedig egyben mutatják meg, egy nagyvárosi food barban. Azt a helyet, amit mi keresünk, izraeli tulajdonos nyitotta, és első ránézésre semmilyen körülmények között nem mennél be. Már a neve is olyan, mint ami saját magát is unja: Falafel Bar. Pedig a Wesselényi utcában található hely tényleg ígéretes. A 2600 forintos dubrumbás fejedelmi tál helyett itt a maximum, amit kiadhatsz egy hummusz tálért, az 1990 forint, 1890-ért csirkehúsos verziót adnak, sok zöldséggel. A zöldségek frissek, ízletesek, de nem olyan izgalmasak, mint a másik helyen. Ami izgalmat adhat, az a csípős szósz, meg persze a hús is nagyon rendben van. Összességében viszont a tál jó, ízletes, öröm: De kóstoljátok meg magatok, ne bízzatok bennem. Mindkettő szuper élmény, jó hummusztál, mindenféle jósággal. A Falafel Bar inkább az "utcai verzió", helyi zöldségek, könnyű elkészítés, míg a Dobrumba a bisztrós verzió, különlegesebb, aprólékosabb cuccokkal. DobrumbaCím: 1074 Budapest, Dob u. 5 Falafel BarCím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 30.
Városlátogatások Chania
Chania, Kréta szigetének egykori fővárosaAz egyedülálló hangulatú, történelmi város Kréta északnyugati részén fekszik, 160 km-re a fővárostól, Herakliontól. Az ókori települést még Homérosz is említi Odüsszeusz történetében. A minószi királyság idején a virágzó város neve Kydonia volt, mai elnevezése a bizánci birodalomhoz köthető, eleinte Al Hanim-nak nevezték, majd az arab nevet módosítva, a Hania (Chania) lett a város neve. A település az évezredek során több ízben is gazdát cserélt, a görög, arab, bizánci, velencei és török uralom jellegzetességei ma is fellelhetőek. Az óváros jelentős része a velenceiek által létrehozott kikötő köré épült. A világ egyik legöregebb és legszebb világítótornya. ma a város jelképe. A kikötőt védő hullámtörő végére épült torony, ma már nem navigációs pont, csak történelmi emlék.A varázslatos település sajátos, mediterrán hangulatát, a faborítású ablakok, a tengerparti éttermekkel és kávézókkal díszített sétány, és a gyönyörű aprócska tereken megbúvó templomok teszik teljessé.A Velencei kikötő:A velenceiek által épített ívelt kialakítású kikötő, ma már történelmi és turisztikai látványosság, melynek egyik oldalán a várost védő Firka erőd bástyái magasodnak, míg a másik oldalon a már említett, egy minaret formáját utánzó világítótorony áll.A védett öbölben épült a Velencei hajógyár, melynek 23 műhelyéből napjainkra csak 7 maradt fenn.Panagia Trimartiri (Szűz Mária) templom:A templom a 13. századtól a török megszállásig (17. század) fogadta a hívőket, ekkor a hódítók elűzték a papokat és szappangyárat működtettek az épületben. Később megegyeztek a törökökkel és velencei stílusban újjáépítették.Agora:Chania árubőségtől roskadozó, a marseille-i piac mintájára tervezett, fedett piaca az agora, szintén a város egyik szimbólumává vált. A Hassan Pascha mecset:Az öbölben, a vízpart közelében található a gyönyörű mecset, amelyben most művészeti kiállítások láthatóak. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát.Fedezzük fel a történelmi város igazi arcát, sétáljunk az óváros zegzugos utcáin és régi, szemet gyönyörködtető velencei épületek, hangulatos kávézók és éttermek bukkannak elénk.Nézzünk meg egy videót:           https://www.youtube.com/watch?v=hotI_cIF08A                                                                   Készítette: vinpet                             
Egy nap a városban Házi tárlatvezetés egy fotóművésztől, aki mobillal fotózza a várost, ahol éppen jár
Amikor az ember sok dologgal foglalkozik egyszerre, időnként óhatatlanul is összeérnek az egyes tevékenységek. Még akkor is, ha elvileg nem érhetnének össze. Így aztán amikor levelet kaptam Sebestyén Sárától, hogy férjével megnéznék egy különleges helyen lévő high-tech házat, amit épp árulunk az én Menő Lakásom ingatlanközvetítői “lábán”, beugrott valami. Utánanéztem, és tényleg: Sára fotóművész, különleges formákat lát meg maga körül, ezekből pedig olyan összeállításokat készít, amik együtt képzőművészeti szempontból is értékelhető alakzatokat hoznak létre. Ahogy beszéltünk telefonon, rákérdeztem, és kiderült, hogy igazam volt. Közben persze benne voltam az ingatlanközvetítői “szerepben”, ami nálam pont olyan szerep, mint az összes többi, az újságírószerep, az urbanistaszerep, a gasztromegmondóember-szerep, a kritikus-szerep, az Apple-szakértő szerep. Levetkőznivaló, nyűgös, szűk ruha, amit az első adandó alkalommal eldobok, mert utálom, amikor egy elvárt viselkedési mintával vetnek össze. Feszengek, hülyén áll. Elvállalok időnként előadásokat, oktatásokat, moderátori szerepet is, csak hogy azok határait is kifeszegethessem annyira, hogy kényelmesen beleférjek. November végén egy T-Systems-es rendezvényen beszélek majd idegesítő vekkerekről és szemtelen tehenekről. Ez is egyfajta alkotó munka, azt hiszem. De lehet, hogy csak így érzem jól magam, vagy én így lázadok. Így teszem bele magam - a környezetembe. Szóval az ingatlanról gyorsan a művészetre terelődött a szó, onnan meg az ő házukra, ami egy hatalmas modern villa. – Egyébként eladó, nem akarod árulni? Ha eljössz, egy otthoni tárlatvezetést is tartok neked. – De, persze, megpróbálom eladni. A tárlatvezetés meg istenien hangzik, már indulok is. Ezennel összeolvadt a két szakma, elválaszthatatlanul. A ház maga egy nagyon különleges darab, egy 2000-ben átadott háromszintes villa, egy komoly építész munkája, aki értette, hogyan lehet izgalmas tereket létrehozni (eladó is, hehe). Itt kísért körbe Sára, aki elmondta: a képeket Leica lencsével ellátott okostelefonnal készítette, a hétköznapi élete, munkája, gyermekei nevelése közben. Elsőre azt gondolnánk, ilyet bárki készít nap mint nap, aki szeret közeli témákat fotózni, de Sára képei olyan arányokat, formákat fognak meg, amik valahogy, megmagyarázhatatlan módon "egyben vannak", és egyszerre tűnnek időtlennek és pillanatnyinak. Van, amelyik egy háztető és a napsugár találkozását örökíti meg, egy másik viszont egy függöny libbenését. Előbbi inkább időtlen, utóbbi inkább egyszeri és megismételhetetlen. Fény-árnyék, sima és egyenetlen felületek, textúrák. Olyan dolgok, amik körbevesznek minket minden nap, de így, kiemelve a kontextusból, figyelemreméltóvá válnak. Mindez egy különleges ház falain, átjárókban, szobákban, még a garázs egyik kivezető folyosóján is. Sára alkotását először a Három Hét Galériában, Maurer Dóra fotói mellett állították ki (összesen tíz művész munkáit lehetett megnézni), ezt egyébként igen megtisztelőnek érezte. Később Esztergomban, szülővárosában, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában állított ki egy adag fotót Tomas Opitz, a TOBE Gallery vezetőjének kurátori segítsége mellett, nyert már díjat a Ph21 Gallery egyik nemzetközi fotópályázatán, és az Ukiyo-e pályázaton eddig beválogatták a legjobb 60 közé. Szerettem látni, hogy az értékes alkotás lehetősége mindenki előtt ott áll, sem technológiai, sem időbeli akadálya nincs annak, hogy a bennünk élő kreativitást értékes módon éljük ki. Eszembe jutott Ion Barlandeanu, és az Ion B. szerint a világ című dokumentumfilm. A román művész sorsa olyan, mint valami mese: az utcán, pontosabban egy panelház tövében, a szabad ég alatt élt, eközben a szemetesből kikukázott magazinokból vágott ki képeket, majd ezeket kollázsokká illesztette össze. Az így kapott képek annyira erősek és sokatmondóak voltak, hogy sztárművésszé változtatták a hajléktalan Barlandeanu-t, aki még a legfontosabb megnyitója előtt is az utcán borotválkozott meg. Eszköze a művészetére egy koszos olló és ragasztó volt, lehetősége arra, hogy bárki lássa a műveit: gyakorlatilag semmi. Tök jó látni, hogy megtörténhet velünk is, már amennyiben van mondanivalónk, és látásunk a vizuális vagy más művészetekre, esztétikára. És - ez nagyon fontos - alkotunk annak ellenére, hogy tudjuk, valószínűleg magunknak tesszük azt.
Városlátogatások Santorini
Santorini az Égei-tenger gyöngyszemeA napfényben fürdő kék-fehér mesevilág a valóságban is olyan, mint a reklámokban, az utazási irodák prospektusaiban.A tenger felől közelítve a vízből kiemelkedő hatalmas sziklát látod, melyet a hegytetetőn épült hófehér házacskák mirtuszkoszorúként öveznek.A közel 300 méter magas meredek szikla tetejére három féle módon lehet feljutni: felvonóval, szamárháton és gyalog. A 600 lépcső megmászása ember és szamárpróbáló feladat, nézzünk csak az előző képen a cikk-cakkban felvezető útra. Tájékoztatásul csak annyi: az egyirányú szamár 5 € -ba kerül, de lehet retúrjegyet is venni.Egy kis történelem:Santorini a görög szárazföldtől dél-keletre fekvő a Kikládok szigetcsoport legnagyobb és legnépszerűbb szigete. Első lakói a minósziak. Konstantinápoly bukása után velencei uralom alá került, ekkor kapta mai nevét is, korábban Thirának hívták. A következő évszázadokban Naxos urai és az oszmánok irányították a szigetet, egészen addig, míg Görögországhoz nem csatolták. A bájos, idillikus sziget kialakulása meglehetősen drámai módon ment végbe. Mai félhold alakját az ie. 1500 körül bekövetkezett vulkánkitörés után nyerte el a korábban köralakú sziget. A kitörést követő szökőár elpusztította többek között a krétai civilizációt is. Egyes kellő fantáziával megáldott történészek szerint az elveszett Atlantisz legendája szervesen kapcsolódik Santorini történetéhez. Fira, Santorini fővárosa a tengerből kiemelkedő kalderára (vulkáni szikla tetejére), épült. A félhold alakú beomlott kráter meredek és sziklás hegyoldalára, szinte egymásba érve épültek a fehér-kék házak és templomok.A sziget Európa egyik legismertebb idegenforgalmi célpontja, a világ minden tájáról özönlenek a turisták. Az öbölben naponta kötnek ki az óriás, többezer utast szállító luxushajók, az érdeklődők mellett Santorini kedvenc helye a nászutasoknak is, sokan itt fogadnak örök hűséget. Fira luxusüdülőhely, drága szállodákkal és üzletekkel, sok filmcsillag és más celebritás is ellátogat ide. Csodálatos a kilátás innen a kalderára, különösen naplementekor.Fira leghangulatosabb, legszebb utcája a Plátia Firosztefáni, ahol az Ájiu Miná templom is található: a kék kupolás, fehér harangtoronnyal rendelkező templom Fira egyik jelképe.A vakító fehér házak és a kék kupolák mellett, a kis utcácskákat virágerdő övezi, ez tényleg a földi Paradicsom.A sziget teleülései közötti közlekedésre a legnépszerűbb járgány a quad, bár a meredek szerpentineken nem árt az óvatosság. Egy helyi monda szerint a legveszélyesebb kanyarokban még a buszvezetők is becsukják a szemüket.Sétáljunk egy kicsit a szigeten:Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=y6YryG3rldw                                                                                                  Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!