2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Bormedence
Révay András
2017.12.13 16:36
A cím talán félreérhető is lenne, ha valamiféle bortartó edényt vagy nagyobb tároló helyet gyanítanánk az olvasatán. Egészen másról van szó! Egy eddig még sosem volt, de elképzelhető, hogy ezután majd máskor megismétlődő rendezvény zajlott a budapesti Olasz Kultúrintézet patinás épületében. Az viselte ezt a címet.

 Az ötlet ragyogó és igazán érdemes arra, hogy a rendezvénynek folytatása legyen. Arra a felismerésre épült, hogy a Kárpát-medence talán az egyetlen olyan hely a világon, amelyik – bár több országnak része - felfogható egyetlen nagy bortermő területként is. Valóban nem más, mint egy óriási bormedence! A rendezők célja az volt, hogy mintegy ötven kiállító meghívásával, egyszerre, egy helyen mutassák be a Kárpát-medence rendkívül sokszínű borkultúráját. Sajnos ez nem egészen sikerült, megmutatkoztak az első szervezés gyermekbetegségei. A meghirdetetthez képest jelentős csúszással kezdődött, nem is jött el minden meghívott és az érdeklődés is kisebb volt, mint amit az esemény megérdemelne. A „Bormedence” ugyanis kiváló alkalom lenne arra, hogy a magyarországi és a külhoni borászok találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, valamint, hogy a hazai borkedvelő közönség olyan borokat kóstolhasson – és később talán meg is vásárolhasson – amihez eddig nem jutott hozzá. Ez utóbbi igény különösen az ukrajnai pincészetek esetében volt szembetűnő. Mivel Ukrajna még nem tagja az EU-nak, boraikat csak nagy nehézségek árán tudnák Magyarországon forgalmazni, pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy lenne rájuk vevő.

 A rendezvény díszvendége Érmellék volt – Ady Endre pátriája. Emlékét arra felé a mai napig ápolják – mondta el Hegedűs Attila, aki Érmihályfalváról jött el erre a bemutatóra. Vannak ott néhányan, akik újra kezdik éleszteni a szőlőtermesztést, bortermelést, összejárnak, mulatoznak és olyankor sok minden szóba kerül. A vidék talajadottsága vegyes. Van homok, máshol gazdag fekete-homok, egy kevés lösszel. A kékfrankos talajánál közel van az agyagréteg, egy másik helyen a Móka dűlőben régen vízfolyás volt, az üledékből jó termőtalaj maradt vissza. A gazdaság kicsi, 0,8 hektár, de ezen négyezer tőke terem. Kékszőlőből a Kékfrankos vezet, van Merlot, egy kevés Fekete Leányka és egy kis Cabernet Sauvignon. Ám a gazda „szíve csücske” a Szürkebarát. A vesszők még Bihardiószegről a Zichy birtokról származnak, ami híres borgazdaság volt a maga idején. A bora száraz, benne a savat 4-5 gramm maradék cukor egyenlíti ki, elegáns hatást keltve.

 Sass Krisztián, a történelmi Alsó-Bereg-Ugocsa borvidékről, Kígyósról, Ukrajnából érkezett. A falura visszatekintő 21 hektáros Visszatekintő dűlőn hét hektáron gazdálkodik. A terület jelentős részén az alapkőzet vulkanikus, erre utal az egyik palack címkéje, a Riolit is. A palackban egy cuvée, 80% Fehér Bakator és 20% Furmint található. Ugyancsak kevéssé ismerős minálunk a piros Tramini, amit Traminer néven palackoztak. Színe mélyebb intenzitású, a bor négynapos héjon áztatással készült. Jellegzetes rózsaillata szépen érezhető. Készítenek belőle arrafelé egy saját borpárlatával erősített különlegességet is, Kárpátalja rózsája néven. A meglepetéseknek ezzel még nem volt vége, mert az asztalon sorakozó palackok egyikének a címkéjén ugyan Merlot állt, de a színe szemlátomást nem a megszokott vörösbor volt. A szőlő préselve sem volt, a zúzás-bogyózás után azonnal átfejtették a „szín lét” és ezt erjesztették. Így a színanyagoknak nem volt idejük kioldódni. A Merlot tulajdonságaiból azért mégis magával vitte a könnyed, gyümölcsös, epres, málnás jelleget.

Varga István is Kárpátaljáról Benéből jött a boraival Budapestre. Családi pincészetével kéthektáros területen, Beregszásztól 16 kilométerre dolgoznak, szőlőt vásárolnak is. Kínálatában ugyancsak akadt néhány szokatlan. Idehaza mi inkább csak kétfélét, az Ottonel és a Lunel Muskotályt ismerjük, ez viszont, a Pölöskei Muskotály – mint megtudtuk – más. Csemege- és borszőlőként is jól használható. A szemeknek vastag a héja, a gombás betegségeknek jól ellenáll, így sokáig kint lehet hagyni a tőkén, sok cukrot gyűjt. Olykor aszúsodik is. Az Odeszkij csornyíj, amit máshol Alibernet néven ismernek, ukrán szőlőfajta. Tairovban, egy nagy kutatóintézetben nemesítették. Színanyag olyan erős, hogy a poharat kétszer is ki kell öblíteni utána, mert a falára feltapadt csekély mennyiség is színez még. Festőszőlőnek is használják. Erős, tanninos, markáns vörösbort ad.

Egy harmadik, a Ruszlán borászat is Ukrajnából érkezett, Dercenből, a Munkácsi járásból, és annyi hamar kiderült róla, hogy nincs köze Glinka operájához, a Ruszlán és Ludmillához. A tulajdonosa, Orosz Ruszlán nevét viseli. Borászattal, szőlő- és gyümölcsfa-oltvány előállítással foglalkoznak. Tíz-tizenkét féle bort – többségében száraz borokat – készítenek. Azok, amiket erre a bemutatóra elhozott, mind ismeretlenek a magyar fogyasztók számára. A Citronnij magaracsa – egy fehér, bőtermő, ukrán szőlőfajta – bora muskotályos, citrusos illatú, Szolnokon egy borversenyen már aranyérmet is nyert. A vörösök közül a Saperavi, régi grúz fajta, kifejezetten „beszélgetős” bor. Többéves, hordós érlelés után testes vörösborként jelenik meg. A kutatók megállapították, hogy 6000 évvel ezelőtt már létezett. Sokan úgy tartják, hogy ez a szőlő és a bor atyja! Illata nem tolakodó, az íze bársonyos. Ami a Varga borászatban Odeszkij csornyíj, az itt Alibernet néven kerül a palackba, íze a fekete szederre, fekete csokoládéra emlékeztet. Alicante Bouschet és Cabernet Sauvignon keresztezéséből származik. A kóstoló vendégei számára talán a Kagor marad a legemlékezetesebb. Eredetileg I Péter orosz cár hozta magával Franciaországból Kaor városából. Az édes vörösbor Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc keverékéből különleges eljárással készül. A szőlő bogyózás után egy hatalmas tartályba kerül, ahol több órán keresztül 75 fokra hevítik. Sok vizet veszít, egy lédús massza marad belőle. Hűlni hagyják 24 óráig majd 3-4 fokosra engedik erjedni, utána tiszta szesszel megállítják az erjedést és 16 fokosra beállítják. Ezt 2-3 évig tartó tölgyfahordós érlelés követi. A pravoszláv templomban misebornak használják. Édes, de nem túlságosan, jól itatja magát, ám legyünk vele nagyon óvatosak! A 16 fokos alkohol nem „kiabál” ki belőle.

 A Kárpát-medence érdekességeit felvonultató bemutatón, a számos határon túli pincészet mellett, itthoniak is képviseltették magukat. A badacsonyi Málik pincészet néhány olyan palackkal hívta fel magára a figyelmet, ahol a címkéken nem a legközismertebb nevek álltak. Az egyik ilyen a Bakator, a másik a Zeus. A kettő között évszázadok feszülnek, mert a Bakator egy ősi magyar fajta, a Zeus pedig egy viszonylag új keresztezés eredménye. Ami viszont közös bennük, hogy Badacsonyhoz mindkettőnek köze van. A Zeus-t, Ezerjó és a Bouvier keresztezéséből állították elő 1951-ben. Bora telt, kerek, nagytestű, ételekhez jól illeszthető. A Bakator a Kárpát-medence minden borvidékén ott volt, de a filoxéra-vész után majdnem teljesen eltűnt. Később a „világfajták” szorították ki. Valójában neutrális fajta, kimagasló íz, illat nem jellemzi, de egyedi fűszerességet hoz és a termőhely jellemzőit tükrözi. A badacsonyi bazalt minerális jellegét kitűnően mutatja. Jó összehasonlítási alapot kínált a határon túli pincészetek boraival és megerősítette a szándékot – ilyen találkozót máskor is meg kell rendezni, csak kicsit jobban!

Kapcsolódó témák

Akik részt szeretnének venni Európa legnagyobb sörünnepén, azoknak nem kell egészen Münchenig utazniuk, hiszen most Budapesten is átélhetik a legnagyobb sörfesztivál minden örömét 2018. szeptember 27-30. között az Októberfest Budapesten! Az arányok persze mások lesznek, de ez számunkra inkább kellemesebb.

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!