2018. június 19. kedd, Gyárfás napja
Bormedence
Révay András
2017.12.13 16:36
A cím talán félreérhető is lenne, ha valamiféle bortartó edényt vagy nagyobb tároló helyet gyanítanánk az olvasatán. Egészen másról van szó! Egy eddig még sosem volt, de elképzelhető, hogy ezután majd máskor megismétlődő rendezvény zajlott a budapesti Olasz Kultúrintézet patinás épületében. Az viselte ezt a címet.

 Az ötlet ragyogó és igazán érdemes arra, hogy a rendezvénynek folytatása legyen. Arra a felismerésre épült, hogy a Kárpát-medence talán az egyetlen olyan hely a világon, amelyik – bár több országnak része - felfogható egyetlen nagy bortermő területként is. Valóban nem más, mint egy óriási bormedence! A rendezők célja az volt, hogy mintegy ötven kiállító meghívásával, egyszerre, egy helyen mutassák be a Kárpát-medence rendkívül sokszínű borkultúráját. Sajnos ez nem egészen sikerült, megmutatkoztak az első szervezés gyermekbetegségei. A meghirdetetthez képest jelentős csúszással kezdődött, nem is jött el minden meghívott és az érdeklődés is kisebb volt, mint amit az esemény megérdemelne. A „Bormedence” ugyanis kiváló alkalom lenne arra, hogy a magyarországi és a külhoni borászok találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, valamint, hogy a hazai borkedvelő közönség olyan borokat kóstolhasson – és később talán meg is vásárolhasson – amihez eddig nem jutott hozzá. Ez utóbbi igény különösen az ukrajnai pincészetek esetében volt szembetűnő. Mivel Ukrajna még nem tagja az EU-nak, boraikat csak nagy nehézségek árán tudnák Magyarországon forgalmazni, pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy lenne rájuk vevő.

 A rendezvény díszvendége Érmellék volt – Ady Endre pátriája. Emlékét arra felé a mai napig ápolják – mondta el Hegedűs Attila, aki Érmihályfalváról jött el erre a bemutatóra. Vannak ott néhányan, akik újra kezdik éleszteni a szőlőtermesztést, bortermelést, összejárnak, mulatoznak és olyankor sok minden szóba kerül. A vidék talajadottsága vegyes. Van homok, máshol gazdag fekete-homok, egy kevés lösszel. A kékfrankos talajánál közel van az agyagréteg, egy másik helyen a Móka dűlőben régen vízfolyás volt, az üledékből jó termőtalaj maradt vissza. A gazdaság kicsi, 0,8 hektár, de ezen négyezer tőke terem. Kékszőlőből a Kékfrankos vezet, van Merlot, egy kevés Fekete Leányka és egy kis Cabernet Sauvignon. Ám a gazda „szíve csücske” a Szürkebarát. A vesszők még Bihardiószegről a Zichy birtokról származnak, ami híres borgazdaság volt a maga idején. A bora száraz, benne a savat 4-5 gramm maradék cukor egyenlíti ki, elegáns hatást keltve.

 Sass Krisztián, a történelmi Alsó-Bereg-Ugocsa borvidékről, Kígyósról, Ukrajnából érkezett. A falura visszatekintő 21 hektáros Visszatekintő dűlőn hét hektáron gazdálkodik. A terület jelentős részén az alapkőzet vulkanikus, erre utal az egyik palack címkéje, a Riolit is. A palackban egy cuvée, 80% Fehér Bakator és 20% Furmint található. Ugyancsak kevéssé ismerős minálunk a piros Tramini, amit Traminer néven palackoztak. Színe mélyebb intenzitású, a bor négynapos héjon áztatással készült. Jellegzetes rózsaillata szépen érezhető. Készítenek belőle arrafelé egy saját borpárlatával erősített különlegességet is, Kárpátalja rózsája néven. A meglepetéseknek ezzel még nem volt vége, mert az asztalon sorakozó palackok egyikének a címkéjén ugyan Merlot állt, de a színe szemlátomást nem a megszokott vörösbor volt. A szőlő préselve sem volt, a zúzás-bogyózás után azonnal átfejtették a „szín lét” és ezt erjesztették. Így a színanyagoknak nem volt idejük kioldódni. A Merlot tulajdonságaiból azért mégis magával vitte a könnyed, gyümölcsös, epres, málnás jelleget.

Varga István is Kárpátaljáról Benéből jött a boraival Budapestre. Családi pincészetével kéthektáros területen, Beregszásztól 16 kilométerre dolgoznak, szőlőt vásárolnak is. Kínálatában ugyancsak akadt néhány szokatlan. Idehaza mi inkább csak kétfélét, az Ottonel és a Lunel Muskotályt ismerjük, ez viszont, a Pölöskei Muskotály – mint megtudtuk – más. Csemege- és borszőlőként is jól használható. A szemeknek vastag a héja, a gombás betegségeknek jól ellenáll, így sokáig kint lehet hagyni a tőkén, sok cukrot gyűjt. Olykor aszúsodik is. Az Odeszkij csornyíj, amit máshol Alibernet néven ismernek, ukrán szőlőfajta. Tairovban, egy nagy kutatóintézetben nemesítették. Színanyag olyan erős, hogy a poharat kétszer is ki kell öblíteni utána, mert a falára feltapadt csekély mennyiség is színez még. Festőszőlőnek is használják. Erős, tanninos, markáns vörösbort ad.

Egy harmadik, a Ruszlán borászat is Ukrajnából érkezett, Dercenből, a Munkácsi járásból, és annyi hamar kiderült róla, hogy nincs köze Glinka operájához, a Ruszlán és Ludmillához. A tulajdonosa, Orosz Ruszlán nevét viseli. Borászattal, szőlő- és gyümölcsfa-oltvány előállítással foglalkoznak. Tíz-tizenkét féle bort – többségében száraz borokat – készítenek. Azok, amiket erre a bemutatóra elhozott, mind ismeretlenek a magyar fogyasztók számára. A Citronnij magaracsa – egy fehér, bőtermő, ukrán szőlőfajta – bora muskotályos, citrusos illatú, Szolnokon egy borversenyen már aranyérmet is nyert. A vörösök közül a Saperavi, régi grúz fajta, kifejezetten „beszélgetős” bor. Többéves, hordós érlelés után testes vörösborként jelenik meg. A kutatók megállapították, hogy 6000 évvel ezelőtt már létezett. Sokan úgy tartják, hogy ez a szőlő és a bor atyja! Illata nem tolakodó, az íze bársonyos. Ami a Varga borászatban Odeszkij csornyíj, az itt Alibernet néven kerül a palackba, íze a fekete szederre, fekete csokoládéra emlékeztet. Alicante Bouschet és Cabernet Sauvignon keresztezéséből származik. A kóstoló vendégei számára talán a Kagor marad a legemlékezetesebb. Eredetileg I Péter orosz cár hozta magával Franciaországból Kaor városából. Az édes vörösbor Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc keverékéből különleges eljárással készül. A szőlő bogyózás után egy hatalmas tartályba kerül, ahol több órán keresztül 75 fokra hevítik. Sok vizet veszít, egy lédús massza marad belőle. Hűlni hagyják 24 óráig majd 3-4 fokosra engedik erjedni, utána tiszta szesszel megállítják az erjedést és 16 fokosra beállítják. Ezt 2-3 évig tartó tölgyfahordós érlelés követi. A pravoszláv templomban misebornak használják. Édes, de nem túlságosan, jól itatja magát, ám legyünk vele nagyon óvatosak! A 16 fokos alkohol nem „kiabál” ki belőle.

 A Kárpát-medence érdekességeit felvonultató bemutatón, a számos határon túli pincészet mellett, itthoniak is képviseltették magukat. A badacsonyi Málik pincészet néhány olyan palackkal hívta fel magára a figyelmet, ahol a címkéken nem a legközismertebb nevek álltak. Az egyik ilyen a Bakator, a másik a Zeus. A kettő között évszázadok feszülnek, mert a Bakator egy ősi magyar fajta, a Zeus pedig egy viszonylag új keresztezés eredménye. Ami viszont közös bennük, hogy Badacsonyhoz mindkettőnek köze van. A Zeus-t, Ezerjó és a Bouvier keresztezéséből állították elő 1951-ben. Bora telt, kerek, nagytestű, ételekhez jól illeszthető. A Bakator a Kárpát-medence minden borvidékén ott volt, de a filoxéra-vész után majdnem teljesen eltűnt. Később a „világfajták” szorították ki. Valójában neutrális fajta, kimagasló íz, illat nem jellemzi, de egyedi fűszerességet hoz és a termőhely jellemzőit tükrözi. A badacsonyi bazalt minerális jellegét kitűnően mutatja. Jó összehasonlítási alapot kínált a határon túli pincészetek boraival és megerősítette a szándékot – ilyen találkozót máskor is meg kell rendezni, csak kicsit jobban!

Kapcsolódó témák

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást!

Április 14-én, szombaton újra Budapestre érkezik a Badacsonyi Borvidék. Ezúttal 35 borászat több mint 150 féle bora mellett újdonságképpen tizenöt turisztikai szolgáltató kínálata is várja a látogatókat a New York Palota Róma termében.

Blog ajánló
Egy nap a városban Mit sportoljak Budapesten? - Forrójóga nyáron
Oké, én sem vagyok normális. Először tériszonyosan falat másztam, aztán meg elmentem cross trainingre teljesen leeresztett izomkultúrával. Most pedig tovább folytatom a sportkártyás próbálkozásaimat: nyáron kezdek forrójógázni. De hát istenem, keresem még a saját utamat, nem találtam még rá a kedvenc új sportomra. A forrójóga (ennek egyik fajtája a Bikram jóga) lényege, hogy eleve fűtött teremben zajlik az óra. Mármint túlfűtöttben, úgy 40 fokosban. Ez télen, átfagyva nagyon kellemesnek hangzik, de így kánikulában egy folyamatosan forró helyiségbe lépni őrültségnek tűnik. Mi a megfontolás? Hogy az izmaidat úgy melegíthesd be, hogy ne kelljen melegíteni. Így a jóga is hatékonyabb, kifejezetten a türelmetlen és időhiányban szenvedő nyugati embereknek találta ki egy indiai guru, hogy viszonylag elérhető időn belül élvezhessék a jóga jótékony hatásait. Az angyalföldi Forrójóga központba mentem, itt egy tök kellemes, barátságos tér fogadott, a korábban megismert budget jógaközpontok helyett egy relaxáló, kényelmes közegbe érkeztem. Látták, hogy új vagyok, ezért nyugodt, búgó hangon kezdték magyarázni, mire számítsak - egyébként pont a forrójóga-oktató talált meg -, elmondta, hogy matracot és törölközőt is bérelhetek, de mivel izzadós vagyok, eleve három óriási strandlepedővel érkeztem, plusz három liter vízzel. A terembe érve számítottam egy kis szagra, mert azért itt erős testkipárolgások zajlanak heti ki tudja hányszor, de az elszívás annyira erőteljes volt a teremben, hogy semmit nem éreztem. Csak a rohadt meleget, ami viszont nem volt annyira bántó. Főleg hogy valamiért fejben a szauna ugrott be odafelé menet, úgyhogy 90 fokra készültem belépéskor, ehhez képest csak szimplán ki akartam menni. Nem pedig kimenekültem abban a percben. Mit mondjak: nem adtam bele apait-anyait. A kitartott gyakorlatokat nem igazán tudtam a kellő ideig és feszítéssel megtartani, ezért aztán nem izzadtam jobban, mint egyébként testedzés közben. Egy sima jógaóra is jobban el tud áztatni, amennyiben már gyakorlottabb vagyok, és rendesen tudom az oktató után csinálni az ászanákat. De az már rég volt, így meg tudtam tartani a méltóságomat. Ez egyébként fontos ilyenkor, hiszen míg mondjuk egy spinning-tekerés során még üvölthetsz is nyugodtan a jellemzően férfitársaságban, addig mutatom, egy forrójóga előtt milyen lábbelik sorakoznak a bejáratnál. 40 fokban pedig cserebogárként kalimpálni a földön inkább egy magányos sportnak rémlik fel nekem. A helyre a Sportkártya előfizetés mellé fizetett 700 forinttal jutottam be. Tovább nyúzom a kártya lehetőségeit, jövő hónapban evezni szeretnék, utána pedig némi szabadtéri labdás játékokat néztem ki. Szóval most már tényleg komolyra veszem a nyarat, látni sem akarok működő radiátort. Viszont vissza fogok jönni ide, mert van kínai gerinctornájuk is, ami az ülőmunkában tönkrement négy csigolyám melletti izmokat fejlesztené, ami viszont egészségügyi okok miatt lenne fontos. Az már hűtött helyiségben, nem fűtöttben, úgyhogy megyek. Létezik egy kártya, amivel ti is pont azt tehetitek, mint én: hétfőn jógázni, kedden crossfit, szerdán kajak és így tovább. A sorozat szponzorai ők lettek, a kártya birtokosaként ti is felfedezhetitek Budapest sportolási lehetőségeit. A Victory Fitnessbe ingyen juthatsz be a Sportkártyával, és nemcsak ide, de országosan közel 400 elfogadóhelyre mehetsz díjmentesen vagy nagy kedvezménnyel.  
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!