2018. január 18. csütörtök, Piroska napja
Bormedence
Révay András
2017.12.13 16:36
A cím talán félreérhető is lenne, ha valamiféle bortartó edényt vagy nagyobb tároló helyet gyanítanánk az olvasatán. Egészen másról van szó! Egy eddig még sosem volt, de elképzelhető, hogy ezután majd máskor megismétlődő rendezvény zajlott a budapesti Olasz Kultúrintézet patinás épületében. Az viselte ezt a címet.

 Az ötlet ragyogó és igazán érdemes arra, hogy a rendezvénynek folytatása legyen. Arra a felismerésre épült, hogy a Kárpát-medence talán az egyetlen olyan hely a világon, amelyik – bár több országnak része - felfogható egyetlen nagy bortermő területként is. Valóban nem más, mint egy óriási bormedence! A rendezők célja az volt, hogy mintegy ötven kiállító meghívásával, egyszerre, egy helyen mutassák be a Kárpát-medence rendkívül sokszínű borkultúráját. Sajnos ez nem egészen sikerült, megmutatkoztak az első szervezés gyermekbetegségei. A meghirdetetthez képest jelentős csúszással kezdődött, nem is jött el minden meghívott és az érdeklődés is kisebb volt, mint amit az esemény megérdemelne. A „Bormedence” ugyanis kiváló alkalom lenne arra, hogy a magyarországi és a külhoni borászok találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, valamint, hogy a hazai borkedvelő közönség olyan borokat kóstolhasson – és később talán meg is vásárolhasson – amihez eddig nem jutott hozzá. Ez utóbbi igény különösen az ukrajnai pincészetek esetében volt szembetűnő. Mivel Ukrajna még nem tagja az EU-nak, boraikat csak nagy nehézségek árán tudnák Magyarországon forgalmazni, pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy lenne rájuk vevő.

 A rendezvény díszvendége Érmellék volt – Ady Endre pátriája. Emlékét arra felé a mai napig ápolják – mondta el Hegedűs Attila, aki Érmihályfalváról jött el erre a bemutatóra. Vannak ott néhányan, akik újra kezdik éleszteni a szőlőtermesztést, bortermelést, összejárnak, mulatoznak és olyankor sok minden szóba kerül. A vidék talajadottsága vegyes. Van homok, máshol gazdag fekete-homok, egy kevés lösszel. A kékfrankos talajánál közel van az agyagréteg, egy másik helyen a Móka dűlőben régen vízfolyás volt, az üledékből jó termőtalaj maradt vissza. A gazdaság kicsi, 0,8 hektár, de ezen négyezer tőke terem. Kékszőlőből a Kékfrankos vezet, van Merlot, egy kevés Fekete Leányka és egy kis Cabernet Sauvignon. Ám a gazda „szíve csücske” a Szürkebarát. A vesszők még Bihardiószegről a Zichy birtokról származnak, ami híres borgazdaság volt a maga idején. A bora száraz, benne a savat 4-5 gramm maradék cukor egyenlíti ki, elegáns hatást keltve.

 Sass Krisztián, a történelmi Alsó-Bereg-Ugocsa borvidékről, Kígyósról, Ukrajnából érkezett. A falura visszatekintő 21 hektáros Visszatekintő dűlőn hét hektáron gazdálkodik. A terület jelentős részén az alapkőzet vulkanikus, erre utal az egyik palack címkéje, a Riolit is. A palackban egy cuvée, 80% Fehér Bakator és 20% Furmint található. Ugyancsak kevéssé ismerős minálunk a piros Tramini, amit Traminer néven palackoztak. Színe mélyebb intenzitású, a bor négynapos héjon áztatással készült. Jellegzetes rózsaillata szépen érezhető. Készítenek belőle arrafelé egy saját borpárlatával erősített különlegességet is, Kárpátalja rózsája néven. A meglepetéseknek ezzel még nem volt vége, mert az asztalon sorakozó palackok egyikének a címkéjén ugyan Merlot állt, de a színe szemlátomást nem a megszokott vörösbor volt. A szőlő préselve sem volt, a zúzás-bogyózás után azonnal átfejtették a „szín lét” és ezt erjesztették. Így a színanyagoknak nem volt idejük kioldódni. A Merlot tulajdonságaiból azért mégis magával vitte a könnyed, gyümölcsös, epres, málnás jelleget.

Varga István is Kárpátaljáról Benéből jött a boraival Budapestre. Családi pincészetével kéthektáros területen, Beregszásztól 16 kilométerre dolgoznak, szőlőt vásárolnak is. Kínálatában ugyancsak akadt néhány szokatlan. Idehaza mi inkább csak kétfélét, az Ottonel és a Lunel Muskotályt ismerjük, ez viszont, a Pölöskei Muskotály – mint megtudtuk – más. Csemege- és borszőlőként is jól használható. A szemeknek vastag a héja, a gombás betegségeknek jól ellenáll, így sokáig kint lehet hagyni a tőkén, sok cukrot gyűjt. Olykor aszúsodik is. Az Odeszkij csornyíj, amit máshol Alibernet néven ismernek, ukrán szőlőfajta. Tairovban, egy nagy kutatóintézetben nemesítették. Színanyag olyan erős, hogy a poharat kétszer is ki kell öblíteni utána, mert a falára feltapadt csekély mennyiség is színez még. Festőszőlőnek is használják. Erős, tanninos, markáns vörösbort ad.

Egy harmadik, a Ruszlán borászat is Ukrajnából érkezett, Dercenből, a Munkácsi járásból, és annyi hamar kiderült róla, hogy nincs köze Glinka operájához, a Ruszlán és Ludmillához. A tulajdonosa, Orosz Ruszlán nevét viseli. Borászattal, szőlő- és gyümölcsfa-oltvány előállítással foglalkoznak. Tíz-tizenkét féle bort – többségében száraz borokat – készítenek. Azok, amiket erre a bemutatóra elhozott, mind ismeretlenek a magyar fogyasztók számára. A Citronnij magaracsa – egy fehér, bőtermő, ukrán szőlőfajta – bora muskotályos, citrusos illatú, Szolnokon egy borversenyen már aranyérmet is nyert. A vörösök közül a Saperavi, régi grúz fajta, kifejezetten „beszélgetős” bor. Többéves, hordós érlelés után testes vörösborként jelenik meg. A kutatók megállapították, hogy 6000 évvel ezelőtt már létezett. Sokan úgy tartják, hogy ez a szőlő és a bor atyja! Illata nem tolakodó, az íze bársonyos. Ami a Varga borászatban Odeszkij csornyíj, az itt Alibernet néven kerül a palackba, íze a fekete szederre, fekete csokoládéra emlékeztet. Alicante Bouschet és Cabernet Sauvignon keresztezéséből származik. A kóstoló vendégei számára talán a Kagor marad a legemlékezetesebb. Eredetileg I Péter orosz cár hozta magával Franciaországból Kaor városából. Az édes vörösbor Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc keverékéből különleges eljárással készül. A szőlő bogyózás után egy hatalmas tartályba kerül, ahol több órán keresztül 75 fokra hevítik. Sok vizet veszít, egy lédús massza marad belőle. Hűlni hagyják 24 óráig majd 3-4 fokosra engedik erjedni, utána tiszta szesszel megállítják az erjedést és 16 fokosra beállítják. Ezt 2-3 évig tartó tölgyfahordós érlelés követi. A pravoszláv templomban misebornak használják. Édes, de nem túlságosan, jól itatja magát, ám legyünk vele nagyon óvatosak! A 16 fokos alkohol nem „kiabál” ki belőle.

 A Kárpát-medence érdekességeit felvonultató bemutatón, a számos határon túli pincészet mellett, itthoniak is képviseltették magukat. A badacsonyi Málik pincészet néhány olyan palackkal hívta fel magára a figyelmet, ahol a címkéken nem a legközismertebb nevek álltak. Az egyik ilyen a Bakator, a másik a Zeus. A kettő között évszázadok feszülnek, mert a Bakator egy ősi magyar fajta, a Zeus pedig egy viszonylag új keresztezés eredménye. Ami viszont közös bennük, hogy Badacsonyhoz mindkettőnek köze van. A Zeus-t, Ezerjó és a Bouvier keresztezéséből állították elő 1951-ben. Bora telt, kerek, nagytestű, ételekhez jól illeszthető. A Bakator a Kárpát-medence minden borvidékén ott volt, de a filoxéra-vész után majdnem teljesen eltűnt. Később a „világfajták” szorították ki. Valójában neutrális fajta, kimagasló íz, illat nem jellemzi, de egyedi fűszerességet hoz és a termőhely jellemzőit tükrözi. A badacsonyi bazalt minerális jellegét kitűnően mutatja. Jó összehasonlítási alapot kínált a határon túli pincészetek boraival és megerősítette a szándékot – ilyen találkozót máskor is meg kell rendezni, csak kicsit jobban!

Kapcsolódó témák

Mint az elmúlt 26 évben mindig, az idén is kihirdették „Az év bortermelője – 2017” díj nyertesét. A kiválasztás folyamata egy évig tart és megszervezését, lebonyolítását a Magyar Bor Akadémia - mint a szőlő- és bortermelés legnagyobb szakmai szervezete – tartja kézben.

2017.12.06 17:16

Nagyon ritkán van arra lehetőség, hogy tíz – egyaránt a prémium kategóriába tartozó - borásszal találkozzon az ember egyazon este, és ráadásul még mindegyikük borait és történeteit élvezhesse saját hangulatának, kedvének megfelelő sorrendben. Most, karácsony közeledtével, erre kínált alkalmat a Gastro Design díjjal elismert Zwack Füves Bár, az idei decemberi Zwack Open keretében.

Lezajlott a szüret utáni időszak – borokról szóló - első nagyszabású rendezvénye; a most már joggal hagyományosnak tekinthető XIV. Újbor és Sajt Fesztivál. A helyszíne is a megszokott volt, két napon keresztül Budapesten, a Városligetben a Mezőgazdasági Múzeumban lehetett találkozni a termelőkkel, kóstolni a borokat, sajtokat. Az esemény rangját egyetlen szám is jól jelzi: a borversenyre szerte az országból 456 minta érkezett!

November 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.

Az újborok második bemutatóján ezúttal a Dél-Balatoni Borvidék pincészetei hoztak közel kilencven bort, palackozottat, tartály- és hordómintát a VERITAS WINEBAR-ban megrendezett kóstolóra. A borászok mind egyetértettek abban, hogy idén az időjárásra nem lehetett panasz.

Blog ajánló
Egy nap a városban Titkos tipp a Palatinus: a fürdő, ami szinte csak a tiéd
Budapest tele van fürdőkkel, rogyásig pakolták, szügyig, Budapest dúskál a fürdőkben. Ez azért nem gond, mert akármelyikbe bemész, tele van vendéggel: generációkon átívelő szórakozás fürdőbe járni, erre a biztos alapra jöttek bónuszként a turisták, akik közül sokan eleve azért érkeztek ide, mert hallották, hogy milyen jókat lehet itt fürdőzni. Szóval garantált a siker, ebből meg következik az, hogy a legtöbb hely akármennyire menő a történelmi-modern skála bármelyik végén, tele van látogatókkal. Szóval nem tudsz úgy leülni valahova, hogy ne ülne már ott eleve valaki. És akkor van egy fürdő, ami a legmodernebb mind közül, miközben úgy terpeszkedhetsz odabent, ahogy nem szégyellsz. Ez a Palatinus uszoda, amit iszonyú pénzekből újítottak fel két év alatt, nyáron jól tele is volt, télen viszont tök üres, mert ez történelmileg nem egy téli hely. A bauhaus épületet ugyanis nem nagyon használták évtizedeken keresztül semmire, az 1938-as építkezés óta csak folyamatosan romlott az állapota, kezdve azzal, hogy a világháború alatt szétkapták a homlokzatot egészen az évtizedek alatt bekövetkezett lassú elhasználódásig. Aztán 2015-ben nekiálltak az egésznek, elköltöttek rá közel 3 milliárd forintot, nyáron mindenki örült a szuper Palatinusnak, télen meg… télen meg mindenki elfelejtette, hogy nyitva van, vagyis senki sem felejtette el, az emberek eleve nem is tudják. Pedig tényleg megéri elmenni. Mondjuk busszal, mert mással nem jutsz be oda, de a 26-os elég sűrűn jár a Nyugati és az Árpád híd között, felugrasz rá és öt percen belül ott is vagy. A fürdő öltözője nagyon rendben van, látszik, hogy most készültek el vele, sehol semmi elhasználódás, kényelmes fülkék, megfelelő méretű kis tárolószekrények, amiket a karszalagoddal nyitsz, zársz. Mázli, hogy van egy gép, ami megmondja, melyik a te szekrényed, én ugyanis elég nagy zavarban voltam, amikor másfél órányi láblógatás után visszatértem az öltözőbe. Van sok hajszárító, tükör és van mérleg is, amit ingyen használhatsz. A fürdő két szinttel az öltöző alatt van. Az egyik oldalon találod a gyermekmedencét, ami hétköznap dél környékén konkrétan annyira üres volt, hogy ha odalátogatsz a gyerekeddel, úgy érzitek majd, mintha az egész csak a tiétek lenne. De a másik oldalon, a felnőtt medencében is csak négy-öt vendég volt, egy-egy szobányi sarkot el tudsz úgy foglalni, hogy csak a tiéd. A környezet egyébként kellemes, próbálták idézni a bauhaust, szóval semmi sincs túldíszítve, néhány elegáns fabetét, jól kiválasztott szék és növény dobja fel a hangulatot. A két fürdő közt van szauna, geotermikus szauna és gőzfürdő, egy folyosón végigsétálva meg a kültéri medencében találod magad, amit száz főre méreteztek, de összesen voltunk benne öten. Nyilván ez az állapot hamar változni fog, amikor megtalálják maguknak a Budapestien, feltelik majd a Palatinus, de még akkor is az egyik legjobb állapotú, legtisztább fürdő marad a városban, ráadásul itt vannak olyan spéci dolgok, mint a futójegy. Ezt direkt a futóknak szánják, kiváltod, átöltözöl, futsz egy kört, vagy többet, aztán újra belépsz, fürdesz egy kicsit, a kiváltástól számítva három órád van az egész bulira. Disclaimer: a Palatinus az Egy nap a városban blog hirdetője. PalatinusH-V: 8-20Budapest, Soó Rezső stny. 1, 1003
Egy nap a városban Látogatható Magyarország első magángalériája, csak épp csengetni kell az ajtónál
A budai várnegyed, azon túl, hogy a turisták számára kötelező látnivalókat tartogat, bújtat néhány rejtett gyöngyszemet is. Ilyen a Koller galéria, Magyarország első magángalériája, ahová Ági, az Egy nap a városban túravezető angyala kísért el minket (néha nekünk is tart városnézéseket). Ahhoz, hogy bejussunk, keressük meg ezt a cégért,... ...menjünk be az udvarba, el az utcalány szobra mellett, fel a lépcsőn,...  ... és csengessünk be. Csak bátran. Az ajtó kinyílik, és a galériáról lekukkant ránk Dániel, akinek a nagyapja kezdett még műalkotások értékelésével foglalkozni. - Körülnéznénk csak. - Persze, csak bátran. Ha kérdés van, állok rendelkezésre mondja Dániel, és már el is mélyed fent a munkájában. A falon modern alkotások, középen egy könyv, amiből kinézhetjük a részleteket és az árat. A poszt elején említettem, hogy ez Magyarország első magángalériája. Mit is jelent ez, mióta működik? 1756? 1843? 1911? Dehogy. Természetesen full hivatalosan csak 1989 óta. Hiszen korábban Magyar Fejedelemség, Magyar Királyság, Magyar Népköztársaság vagy Tanácsköztársaság névvel illették az országot, és a magángaléria intézménye a szocializmus magánvagyont korlátozó lépései után legelőször épp 1989-ben lett elérhető. Viszont a Koller galéria a Kft.-k bejegyzési lehetőségének első napján igényelt, és néhány nap múlva kapott is engedélyt, így az előnyük nem ölel fel eónokat, de napokat, heteket mindenképpen. Viszont ugyanezen intézmény korábban, 1953-tól Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége néven élt és virágzott megszakítások nélkül a rendszerváltásig, így azért nagyon is tekintélyes múltra tekint vissza az intézmény. A galéria mostani vezetője Köstler Dániel, akinek a nagyapja, Koller György vezette az alkotóközösséget, és a minőség iránti elköteleződése gyorsan ismertté tette. Ezt olvashatjuk a honlapon: Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt (illetve 1952-ben átmenetileg be is tiltották). Végül Csók István, Szőnyi István, Glatz Oszkár és mások segítségével, elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szorítva Koller György vezetésével tovább működjön akkor még Munkácsy Mihály utcai székhellyel.  Eleinte tehát a Munkácsy Mihály utcában volt a székhely, aztán 1980-ban költöztek a Várnegyedbe, hogy megnyissák az ország első “magángalériát” - itt még csak idézőjelben -, ami azt jelentette, hogy engedélyt kaptak a rézkarcok mellett szobrok, kisplasztikák, valamint festmények bemutatására és forgalmazására. A helyszín: Amerigo Tot, a világhírű magyar-olasz művész háza. Ugyanaz a ház, amit ma is meglátogathatunk, így a méretei is eléggé szűkösek. De pont emiatt nagyon bájos is az egész jelenség, a szűk lépcsővel, különös elrendezéssel és egy mesebeli hátsó kerttel, ahonnan lepillanthatunk a városra. Odafent, az emeleten külön kiállítást találunk az épületet a galériára hagyó Amerigo Tot életéről, itt aztán tényleg nagyon személyes lesz az egész élmény. Egész kellemes kilátással: Szóval tök jó élmény ide eljönni, bátran csengessetek be, ne érezzétek úgy, hogy meg kell vennetek valamit pár százezer forintért, hacsak nem éreztek ellenállhatatlan vágyat rá. Koller GalériaCím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 5.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!