2019. június 26. szerda, János és Pál napja
Egy ország, ahol nincsenek szegények
Révay András
2018.02.04 21:50
Szokatlan bemutatóra invitálták az érdeklődőket az 1000 Út Utazási Irodánál. Két szakértő, két különböző szempontból közelítve igyekezett Peru szépségeit, érdekességeit közel hozni a hallgatósághoz – és ez sikerült is nekik.

 Dél-Amerika harmadik legnagyobb országa tőlünk meglehetősen távol esik, de annyit bizton elmondhatunk róla, hogy különös érdeklődés övezi. Az ott élők úgy tartják: Isten arrafelé próbálgatta, milyennek is teremtse meg majd a Földet. A hatalmas, 1 285 216 négyzetkilométer alapterületű ország természeti szépségekben és történelmi emlékekben roppant gazdag. Csak a tengerpartja kétezer kilométer hosszan nyúlik és befelé a szárazföldön, a sivatagtól az őserdőig minden megtalálható benne. Állatvilágának ismerői nyolcvannégy különböző élőhelyet tartanak nyilván. Annak ellenére, hogy bővelkedik látnivalókban, nagyon kevés az, amit Európában Peruról tudunk, annál több viszont az előítélet és feltételezés. Elég, ha csak a Nazca vonalakra gondolunk. Ha több információt kapnának az odautazók, gyengülne ugyan az országot körüllengő misztikum, bár ettől még nem lenne kevésbé vonzó.

 Dr. Letenyei László kultúrantropológus, az ország jó ismerője. Tanulmányainak egy részét egy ősi, inka alapítású egyetemen végezte. Ha Peruról szól, mindig azzal kezdi: ő a fél szívét Peruban hagyta. Véleménye szerint minden utazás legfontosabb eleme az őszinte érdeklődés kell legyen! Ha az megvan, akkor már az sem számít, ha – akárcsak mint őt – Limában az utast az autóbuszon egy idős néni ölében helyezik el. Máshol ugyanis már nem volt hely és ez sokat elárul az ottani emberek hangulatáról, életszemléletéről! Peruban van a világon a legtöbb ünnep, sok közülük több napig is eltart. A legnagyobb a téli napforduló, ami nálunk Szent Iván éjszakájára esik. Valóban távoli és exotikus ország, de ne feledjük, nekik viszont mi vagyunk nehezen érthetők és különlegesek.

 Ez utóbbi állítással a jelenleg már Budapesten élő idegenvezető, Javier Zea is egyetért. Őt legelőször az fogta meg Magyarországon, hogy itt menetrend szerint járnak a buszok, működnek a közlekedési lámpák – ez egy tökéletes ország! A véleménye persze azóta már megváltozott! A különbségek más téren is nagyok. Nálunk az emberek hétvégeken bezárkóznak, Dél-Amerikában összejönnek. Itt alig néhány ember alkot egy családot, ott az szinte egy tömeg. A kultúrájuk valóban ősi, mintegy hatezer éves múltra tekint vissza. Rengeteg, nálunk jól ismert haszonnövényt, kukoricát, burgonyát, paradicsomot, paprikát, uborkát, dinnyét először ott termesztettek. Az Inka Birodalom a maga korában nem találkozott más civilizációval, önállóan fejlődött. Ők megoldották, hogy ne legyen szegénység a birodalomban. Az uralkodónak kötelessége volt gondoskodni a népéről. A terményt raktározták. Voltak helyek, ahol egy évig sem esett eső, mégsem haltak éhen. Kecsua nyelven a szegénységre nincs is szó! A spanyolok pusztítása után lettek szegények és akkor az anyagi szegénységre azt a szót kezdték használni, ami az egyedül, család nélkül élő embert jelentette.

Peruról persze mindenkinek a Nazca vonalak jutnak először eszébe. Mivel csak nagy magasságból nézve adnak értelmes mintát, Földön kívüli eredetűnek vélik. A kutatások szerint viszont egy inkák előtti civilizáció műve, akiknek Kon fontos istene volt. A vonalak valószínűleg nyújtott templomok voltak, mert Kon istent gyakran úgy ábrázolták, hogy repül. Felépült akkor egy hatalmas város is: Cahuachi. Templomok, utak öntözőrendszer, vízvezeték volt benne. Jelentős volt kerámia művészetük is, a tárgyakból több ezer darab megmaradt. A vonalak környékén nagyon sok összetört kerámia poharat találtak. Mivel a sámánok a mai napig összetörik és elássák a szertartáshoz használt poharakat, ez megerősíti, hogy a vonalak templomok voltak és nem az emberek, hanem Kon isten számára készültek, aki felülről jól láthatta.

A monumentális építkezéseket később az inkák is folytatták. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúrájának, amelyik a mi időszámításunk szerinti 13. és 16. század között létezett. Rengeteg ember dolgozott együtt sokáig, harmóniában. Száztonnás köveket is el tudtak szállítani. Ismerték, hogy bizonyos kövek keményebbek másoknál, azokkal meg lehet munkálni a puhábbakat. Így jött létre a máig is látható híres főváros, a Szent folyó fölé magasodó, sziklás hegygerincre épült Machu Picchu. Felkeresése minden úti program elengedhetetlen része. A perui kecsua indiánok roppant barátságosak. A közbiztonság kitűnő, az utcákon nincsenek kéregetők, koldusok. A falvakban a jobb és rosszabb adottságú földeket cserélgetve, egymást váltva művelik, nincs magántulajdon. Ilyen, és ehhez hasonló érdekességek garmadájával ismerkedik meg az utazó és alig telik el néhány nap és már a kecsua nyelv sem hangzik számára idegenül. Sétarepülés keretében láthatja a híres Nasca vonalakat, vonattal és utóbb autóbusszal érkezik meg Machu Picchu bejáratához. Bár az élmény páratlan, a túrák megterhelése miatt a szakemberek azt javasolják, hogy a szülők 12 éven aluli gyerekeket még ne hozzanak el perui utazásra.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!