2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Elhivatottság, szolgálat
Révay András
2017.11.04 22:30
Az Intézmény saját díjainak kiosztásával, új Örökös tagjainak bemutatásával és koszorúzással ünnepelte Erkel Ferenc születésnapját a Magyar Állami Operaház. Az eseményen Ókovács Szilveszter bemutatta a MagyarOpera200 című, több mint 50 lemezből álló új kiadványt is, amelyből minden magyar zenei intézmény és az összes városi könyvtár is részesül.

1810. november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: ekkor nyílt újra az Opera másik játszóhelye, amelynek névadója is a neves zeneszerző. A Magyar Állami Operaház 2015 óta élő új hagyománya, hogy a magyar opera napja alkalmából jelenti be új Örökös Tagjait, valamint adja át azokat a régi alapítású elismeréseit és díjait, amelyeket korábban az évadnyitó társulati ülésen, szűk körben vehettek át az intézmény művészei és azon munkatársai, akik nap, mint nap a háttérben segítik az előadások létrejöttét. Az ünneplésre most a születésnapot megelőzően, november 3-án került sor, a színház művészei, dolgozói és a sajtó képviselőinek jelenlétében.

 Ugyancsak 2013-ban határoztuk el – emlékezett vissza Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója – hogy egy régi adósságunkat is törlesztjük, egy tizenöt éve elveszett könyvelés nyomán visszahozzuk az aranygyűrű adományozásának hagyományát. Így kerülhet sor a mai napon a hűséggyűrűk kiosztására mindazoknak, kik 25 éve szolgálják Operaházunkat. Átadjuk azon belső díjakkal együtt, melyek szintén fontosak intézményünk egésze szempontjából. Ez a mai nap még azért is nagyjelentőségű, mert végre kezünkben tarthatjuk Operaházunk kép- és hangfelvételeit összegyűjtő OperaTrezor-sorozat legújabb darabját, a több mint 50 CD-t tartalmazó MagyarOpera200 című kiadványt.

 A nagyrészt a Magyar Állami Operaház Zene- és Énekkara, szólistái, és más együttesek közreműködésével rögzített felvételek a magyar operairodalom elmúlt két évszázadából nyújtanak keresztmetszetet. A lemezek egyaránt tartalmazzák Erkel, Bartók, Kodály és Ránki népszerű operáit, valamint a 19-20. századi és kortárs zeneszerzők ritkán hallható műveit. Közöttük Szőnyi Erzsébet, Tallér Zsófia, Varga Judit, Balassa Sándor, Bella Máté, Bozay Attila, Dohányi Ernő, Durkó Zsolt, Fekete Gyula, Goldmark Károly Eötvös Péter, Lajtha László, Ligeti György, Petrovics Emil, Ruzitska József, Selmeczi György, Solti Árpád, Szokolay Sándor és Vajda János alkotásai is szerepelnek. Az egészében vagy részleteiben 35 magyar operát, valamint az intézmény által megrendelt újévi nyitányokat is tartalmazó kiadványt a megjelenést követően minden magyar zenei intézménybe és városi könyvtárba eljuttatjuk, ráadásul a Bartók Rádió november 7-én egész napos tematikus programot szentel ennek az összeállításnak.

 A magánénekesek közül a tavaly első alkalommal átadott Závodszky Zoltán-díjat, amelyet a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek kaphatnak meg, idén Sümegi Eszter vehette át. Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó Sudlik Mária-díjban Kasza Katalin, a biztos énektechnikán alapuló érthető hangképzés és a tiszta, szép magyar kiejtés magas szintű műveléséért odaítélhető Melis-díjban pedig Szüle Tamás részesült. A 2016/17-es évad énekkari művésze Töreky Katalin és Simándi Péter, zenekari művésze Winkler Balázs trombitaművész, kartáncosa Reidl Ágnes és Rónai András József. A Vasfüggöny-díjat Kőműves József díszlettár-vezető és Csukásné Huszár Lilla jelmezügyintéző kapta meg, míg „Az előadásokért” emlékérmet Barabás Izabella női szóló öltöztető és Dávid Andrea művészeti szervező vehette át. Emellett az Opera jubileumi arany emlékgyűrűvel köszöntötte azokat a kollégákat, akik 25 éve dolgoznak közalkalmazottként az intézménynél. Ez az évforduló mintegy ezüstlakodalomként is tekinthető. Ők mindannyian negyedszázaddal ezelőtt léptek az Operaház kötelékébe és most nem a pálya végén tartanak. Ez inkább egy fogadalom megújítása. Számtalan örömet, olykor bánatot éltek át, de hűségesek maradtak. Ennél pedig nincs fontosabb, hiszen legnagyobb értékeink közé tartozik a huzamosság, a kitartás, az elhivatottság, a szolgálat!

 Az „Örökös tag” megválasztásának szabályairól, körülményeiről szólva a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója, Szinetár Miklós elmondta: Az örökös tagságot első sorban az énekes és táncművészek számára alapították. Azoknak, akik esténként személyesen találkoznak a közönséggel, akik különleges kockázatot vállalnak, hiszen egy megfázás, vagy egy rossz lépés tönkre teheti pályájukat, akik kiszolgáltatottak, védelemre szorulnak, még akkor is, ha mindezért kárpótolja őket a közönség szeretete. Az örökös tagok többségének énekművésznek és táncművésznek kell lennie. Ezután következnek a karmesterek, akik szintén nem csak vezetők, de nyilvános szereplők is, és estéről estére vállalják a személyes kockázatot. Lényegesen kisebb számban jöhetnek még rendezők, koreográfusok, díszlet- és jelmeztervezők, akik munkássága maradandóan fennmarad az Operaházban. Végül egy-egy alkalommal olyanok is örökös tagok lehetnek, akik nem művészetükkel, de a vezetésben végzett munkájukkal szolgálják az intézményt. Nagyon nagy baj lenne, ha egyre több vezető kerülne az örökös tagok közé és ugyancsak nagy baj lenne, ha egy-egy különleges személyiség nem kaphatná meg ezt az elismerést.

 Egy vezető csakis akkor lehet örökös tag, ha a tagság egyöntetű szeretetét bírja. Nagy öröm számunkra, hogy sok év után most is találtunk valakit, aki szinte minden operai tag szívében ott van, és most már az örökös tagok között van a helye. Uzoni Máriát, aki protokollfőnökként 32 éven át szolgálta az intézményt és a legkényesebb helyzeteket is megoldotta. Az örökös tagok testületének van még egy kötelessége, választani a tőlünk már eltávozottak közül. Poszthumusz tagnak választottuk a felejthetetlen Lehoczky Évát. Adina és az Éj Királynője, Lucia és Fiordiligi, csodálatos életre keltőjét, akinek nem csak gyönyörű hangja és nagyszerű muzikalitása, de különleges színpadi tehetsége is a biztosítja helyét a hallhatatlanok sorában. És poszthumusz örökös taggá választottuk a XX század egyik legjelentősebb magyar operaszerzőjét az Operaház egykori Igazgatóját majd főzeneigazgatóját, Petrovics Emilt.

 Ennek a választásnak tanulságai is vannak. Ez év során már korábban, a főigazgató úr jogkörével élve poszthumusz örökös taggá nyilvánította a kitűnő énekest és igazgatót Ütő Endrét. A rendszerváltás idején Petrovics Emil volt a színház igazgatója, akit nagyon sok mindenben támadott az akkori szakszervezet vezetője Ütő Endre. Petrovics Emil belebetegedett a támadásokba, szívműtéten esett keresztül, majd lemondott. Utóda Ütő Endre lett. Nagyon tanulságos, hogy 2017-ben, egy évben lett poszthumusz örökös tag Ütő Endre és Petrovics Emil. Ütő Endre, mint igazgató, egy már akkor is agyonpolitizált világban, mindig tisztességesen és pártatlanul képviselte a tagság érdekeit és ő állította vissza az örökös tagság intézményét is. Petrovics Emil pedig nagyban gazdagította a repertoárt, kiváló zeneszerzőként figyelte, értékelte és nevelte a művészeket, Az is neki köszönhető, hogy az Operában és Erkelben feliratozó gép szolgálja a jobb megértést. Íme, most együtt az örökös tagok sorában az egykori munkatársak: A „Bűn és Bűnhődés” az elmúlt század egyik jelentős magyar operájának zeneszerzője Petrovics Emil és az előadás főszereplője Ütő Endre. Együtt a két igazgató a hajdani ellenfelek. Mint a koncerttermekben Richard Wagner és Johannes Brahms, akik a maguk korában élet-halál harcot vívtak a saját irányzatukért. Ez hát a mai nap nagy tanulsága. Gyakrabban kéne gondolnunk József Attila szavaira: „A múltat békévé oldja az emlékezés.” És hadd tegyem még hozzá, a következő sorokat is: „Rendezni végre közös dolgainkat, ez mi a munkánk, és nem is kevés.” – fejezte be az ismertetést Szinetár Miklós.

A díszünnepség Erkel Ferenc szobrának megkoszorúzásával ért véget.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!