2018. június 19. kedd, Gyárfás napja
Elhivatottság, szolgálat
Révay András
2017.11.04 22:30
Az Intézmény saját díjainak kiosztásával, új Örökös tagjainak bemutatásával és koszorúzással ünnepelte Erkel Ferenc születésnapját a Magyar Állami Operaház. Az eseményen Ókovács Szilveszter bemutatta a MagyarOpera200 című, több mint 50 lemezből álló új kiadványt is, amelyből minden magyar zenei intézmény és az összes városi könyvtár is részesül.

1810. november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: ekkor nyílt újra az Opera másik játszóhelye, amelynek névadója is a neves zeneszerző. A Magyar Állami Operaház 2015 óta élő új hagyománya, hogy a magyar opera napja alkalmából jelenti be új Örökös Tagjait, valamint adja át azokat a régi alapítású elismeréseit és díjait, amelyeket korábban az évadnyitó társulati ülésen, szűk körben vehettek át az intézmény művészei és azon munkatársai, akik nap, mint nap a háttérben segítik az előadások létrejöttét. Az ünneplésre most a születésnapot megelőzően, november 3-án került sor, a színház művészei, dolgozói és a sajtó képviselőinek jelenlétében.

 Ugyancsak 2013-ban határoztuk el – emlékezett vissza Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója – hogy egy régi adósságunkat is törlesztjük, egy tizenöt éve elveszett könyvelés nyomán visszahozzuk az aranygyűrű adományozásának hagyományát. Így kerülhet sor a mai napon a hűséggyűrűk kiosztására mindazoknak, kik 25 éve szolgálják Operaházunkat. Átadjuk azon belső díjakkal együtt, melyek szintén fontosak intézményünk egésze szempontjából. Ez a mai nap még azért is nagyjelentőségű, mert végre kezünkben tarthatjuk Operaházunk kép- és hangfelvételeit összegyűjtő OperaTrezor-sorozat legújabb darabját, a több mint 50 CD-t tartalmazó MagyarOpera200 című kiadványt.

 A nagyrészt a Magyar Állami Operaház Zene- és Énekkara, szólistái, és más együttesek közreműködésével rögzített felvételek a magyar operairodalom elmúlt két évszázadából nyújtanak keresztmetszetet. A lemezek egyaránt tartalmazzák Erkel, Bartók, Kodály és Ránki népszerű operáit, valamint a 19-20. századi és kortárs zeneszerzők ritkán hallható műveit. Közöttük Szőnyi Erzsébet, Tallér Zsófia, Varga Judit, Balassa Sándor, Bella Máté, Bozay Attila, Dohányi Ernő, Durkó Zsolt, Fekete Gyula, Goldmark Károly Eötvös Péter, Lajtha László, Ligeti György, Petrovics Emil, Ruzitska József, Selmeczi György, Solti Árpád, Szokolay Sándor és Vajda János alkotásai is szerepelnek. Az egészében vagy részleteiben 35 magyar operát, valamint az intézmény által megrendelt újévi nyitányokat is tartalmazó kiadványt a megjelenést követően minden magyar zenei intézménybe és városi könyvtárba eljuttatjuk, ráadásul a Bartók Rádió november 7-én egész napos tematikus programot szentel ennek az összeállításnak.

 A magánénekesek közül a tavaly első alkalommal átadott Závodszky Zoltán-díjat, amelyet a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek kaphatnak meg, idén Sümegi Eszter vehette át. Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó Sudlik Mária-díjban Kasza Katalin, a biztos énektechnikán alapuló érthető hangképzés és a tiszta, szép magyar kiejtés magas szintű műveléséért odaítélhető Melis-díjban pedig Szüle Tamás részesült. A 2016/17-es évad énekkari művésze Töreky Katalin és Simándi Péter, zenekari művésze Winkler Balázs trombitaművész, kartáncosa Reidl Ágnes és Rónai András József. A Vasfüggöny-díjat Kőműves József díszlettár-vezető és Csukásné Huszár Lilla jelmezügyintéző kapta meg, míg „Az előadásokért” emlékérmet Barabás Izabella női szóló öltöztető és Dávid Andrea művészeti szervező vehette át. Emellett az Opera jubileumi arany emlékgyűrűvel köszöntötte azokat a kollégákat, akik 25 éve dolgoznak közalkalmazottként az intézménynél. Ez az évforduló mintegy ezüstlakodalomként is tekinthető. Ők mindannyian negyedszázaddal ezelőtt léptek az Operaház kötelékébe és most nem a pálya végén tartanak. Ez inkább egy fogadalom megújítása. Számtalan örömet, olykor bánatot éltek át, de hűségesek maradtak. Ennél pedig nincs fontosabb, hiszen legnagyobb értékeink közé tartozik a huzamosság, a kitartás, az elhivatottság, a szolgálat!

 Az „Örökös tag” megválasztásának szabályairól, körülményeiről szólva a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója, Szinetár Miklós elmondta: Az örökös tagságot első sorban az énekes és táncművészek számára alapították. Azoknak, akik esténként személyesen találkoznak a közönséggel, akik különleges kockázatot vállalnak, hiszen egy megfázás, vagy egy rossz lépés tönkre teheti pályájukat, akik kiszolgáltatottak, védelemre szorulnak, még akkor is, ha mindezért kárpótolja őket a közönség szeretete. Az örökös tagok többségének énekművésznek és táncművésznek kell lennie. Ezután következnek a karmesterek, akik szintén nem csak vezetők, de nyilvános szereplők is, és estéről estére vállalják a személyes kockázatot. Lényegesen kisebb számban jöhetnek még rendezők, koreográfusok, díszlet- és jelmeztervezők, akik munkássága maradandóan fennmarad az Operaházban. Végül egy-egy alkalommal olyanok is örökös tagok lehetnek, akik nem művészetükkel, de a vezetésben végzett munkájukkal szolgálják az intézményt. Nagyon nagy baj lenne, ha egyre több vezető kerülne az örökös tagok közé és ugyancsak nagy baj lenne, ha egy-egy különleges személyiség nem kaphatná meg ezt az elismerést.

 Egy vezető csakis akkor lehet örökös tag, ha a tagság egyöntetű szeretetét bírja. Nagy öröm számunkra, hogy sok év után most is találtunk valakit, aki szinte minden operai tag szívében ott van, és most már az örökös tagok között van a helye. Uzoni Máriát, aki protokollfőnökként 32 éven át szolgálta az intézményt és a legkényesebb helyzeteket is megoldotta. Az örökös tagok testületének van még egy kötelessége, választani a tőlünk már eltávozottak közül. Poszthumusz tagnak választottuk a felejthetetlen Lehoczky Évát. Adina és az Éj Királynője, Lucia és Fiordiligi, csodálatos életre keltőjét, akinek nem csak gyönyörű hangja és nagyszerű muzikalitása, de különleges színpadi tehetsége is a biztosítja helyét a hallhatatlanok sorában. És poszthumusz örökös taggá választottuk a XX század egyik legjelentősebb magyar operaszerzőjét az Operaház egykori Igazgatóját majd főzeneigazgatóját, Petrovics Emilt.

 Ennek a választásnak tanulságai is vannak. Ez év során már korábban, a főigazgató úr jogkörével élve poszthumusz örökös taggá nyilvánította a kitűnő énekest és igazgatót Ütő Endrét. A rendszerváltás idején Petrovics Emil volt a színház igazgatója, akit nagyon sok mindenben támadott az akkori szakszervezet vezetője Ütő Endre. Petrovics Emil belebetegedett a támadásokba, szívműtéten esett keresztül, majd lemondott. Utóda Ütő Endre lett. Nagyon tanulságos, hogy 2017-ben, egy évben lett poszthumusz örökös tag Ütő Endre és Petrovics Emil. Ütő Endre, mint igazgató, egy már akkor is agyonpolitizált világban, mindig tisztességesen és pártatlanul képviselte a tagság érdekeit és ő állította vissza az örökös tagság intézményét is. Petrovics Emil pedig nagyban gazdagította a repertoárt, kiváló zeneszerzőként figyelte, értékelte és nevelte a művészeket, Az is neki köszönhető, hogy az Operában és Erkelben feliratozó gép szolgálja a jobb megértést. Íme, most együtt az örökös tagok sorában az egykori munkatársak: A „Bűn és Bűnhődés” az elmúlt század egyik jelentős magyar operájának zeneszerzője Petrovics Emil és az előadás főszereplője Ütő Endre. Együtt a két igazgató a hajdani ellenfelek. Mint a koncerttermekben Richard Wagner és Johannes Brahms, akik a maguk korában élet-halál harcot vívtak a saját irányzatukért. Ez hát a mai nap nagy tanulsága. Gyakrabban kéne gondolnunk József Attila szavaira: „A múltat békévé oldja az emlékezés.” És hadd tegyem még hozzá, a következő sorokat is: „Rendezni végre közös dolgainkat, ez mi a munkánk, és nem is kevés.” – fejezte be az ismertetést Szinetár Miklós.

A díszünnepség Erkel Ferenc szobrának megkoszorúzásával ért véget.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Mit sportoljak Budapesten? - Forrójóga nyáron
Oké, én sem vagyok normális. Először tériszonyosan falat másztam, aztán meg elmentem cross trainingre teljesen leeresztett izomkultúrával. Most pedig tovább folytatom a sportkártyás próbálkozásaimat: nyáron kezdek forrójógázni. De hát istenem, keresem még a saját utamat, nem találtam még rá a kedvenc új sportomra. A forrójóga (ennek egyik fajtája a Bikram jóga) lényege, hogy eleve fűtött teremben zajlik az óra. Mármint túlfűtöttben, úgy 40 fokosban. Ez télen, átfagyva nagyon kellemesnek hangzik, de így kánikulában egy folyamatosan forró helyiségbe lépni őrültségnek tűnik. Mi a megfontolás? Hogy az izmaidat úgy melegíthesd be, hogy ne kelljen melegíteni. Így a jóga is hatékonyabb, kifejezetten a türelmetlen és időhiányban szenvedő nyugati embereknek találta ki egy indiai guru, hogy viszonylag elérhető időn belül élvezhessék a jóga jótékony hatásait. Az angyalföldi Forrójóga központba mentem, itt egy tök kellemes, barátságos tér fogadott, a korábban megismert budget jógaközpontok helyett egy relaxáló, kényelmes közegbe érkeztem. Látták, hogy új vagyok, ezért nyugodt, búgó hangon kezdték magyarázni, mire számítsak - egyébként pont a forrójóga-oktató talált meg -, elmondta, hogy matracot és törölközőt is bérelhetek, de mivel izzadós vagyok, eleve három óriási strandlepedővel érkeztem, plusz három liter vízzel. A terembe érve számítottam egy kis szagra, mert azért itt erős testkipárolgások zajlanak heti ki tudja hányszor, de az elszívás annyira erőteljes volt a teremben, hogy semmit nem éreztem. Csak a rohadt meleget, ami viszont nem volt annyira bántó. Főleg hogy valamiért fejben a szauna ugrott be odafelé menet, úgyhogy 90 fokra készültem belépéskor, ehhez képest csak szimplán ki akartam menni. Nem pedig kimenekültem abban a percben. Mit mondjak: nem adtam bele apait-anyait. A kitartott gyakorlatokat nem igazán tudtam a kellő ideig és feszítéssel megtartani, ezért aztán nem izzadtam jobban, mint egyébként testedzés közben. Egy sima jógaóra is jobban el tud áztatni, amennyiben már gyakorlottabb vagyok, és rendesen tudom az oktató után csinálni az ászanákat. De az már rég volt, így meg tudtam tartani a méltóságomat. Ez egyébként fontos ilyenkor, hiszen míg mondjuk egy spinning-tekerés során még üvölthetsz is nyugodtan a jellemzően férfitársaságban, addig mutatom, egy forrójóga előtt milyen lábbelik sorakoznak a bejáratnál. 40 fokban pedig cserebogárként kalimpálni a földön inkább egy magányos sportnak rémlik fel nekem. A helyre a Sportkártya előfizetés mellé fizetett 700 forinttal jutottam be. Tovább nyúzom a kártya lehetőségeit, jövő hónapban evezni szeretnék, utána pedig némi szabadtéri labdás játékokat néztem ki. Szóval most már tényleg komolyra veszem a nyarat, látni sem akarok működő radiátort. Viszont vissza fogok jönni ide, mert van kínai gerinctornájuk is, ami az ülőmunkában tönkrement négy csigolyám melletti izmokat fejlesztené, ami viszont egészségügyi okok miatt lenne fontos. Az már hűtött helyiségben, nem fűtöttben, úgyhogy megyek. Létezik egy kártya, amivel ti is pont azt tehetitek, mint én: hétfőn jógázni, kedden crossfit, szerdán kajak és így tovább. A sorozat szponzorai ők lettek, a kártya birtokosaként ti is felfedezhetitek Budapest sportolási lehetőségeit. A Victory Fitnessbe ingyen juthatsz be a Sportkártyával, és nemcsak ide, de országosan közel 400 elfogadóhelyre mehetsz díjmentesen vagy nagy kedvezménnyel.  
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!