2018. február 24. szombat, Mátyás és Jázmin napja
Elhivatottság, szolgálat
Révay András
2017.11.04 22:30
Az Intézmény saját díjainak kiosztásával, új Örökös tagjainak bemutatásával és koszorúzással ünnepelte Erkel Ferenc születésnapját a Magyar Állami Operaház. Az eseményen Ókovács Szilveszter bemutatta a MagyarOpera200 című, több mint 50 lemezből álló új kiadványt is, amelyből minden magyar zenei intézmény és az összes városi könyvtár is részesül.

1810. november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: ekkor nyílt újra az Opera másik játszóhelye, amelynek névadója is a neves zeneszerző. A Magyar Állami Operaház 2015 óta élő új hagyománya, hogy a magyar opera napja alkalmából jelenti be új Örökös Tagjait, valamint adja át azokat a régi alapítású elismeréseit és díjait, amelyeket korábban az évadnyitó társulati ülésen, szűk körben vehettek át az intézmény művészei és azon munkatársai, akik nap, mint nap a háttérben segítik az előadások létrejöttét. Az ünneplésre most a születésnapot megelőzően, november 3-án került sor, a színház művészei, dolgozói és a sajtó képviselőinek jelenlétében.

 Ugyancsak 2013-ban határoztuk el – emlékezett vissza Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója – hogy egy régi adósságunkat is törlesztjük, egy tizenöt éve elveszett könyvelés nyomán visszahozzuk az aranygyűrű adományozásának hagyományát. Így kerülhet sor a mai napon a hűséggyűrűk kiosztására mindazoknak, kik 25 éve szolgálják Operaházunkat. Átadjuk azon belső díjakkal együtt, melyek szintén fontosak intézményünk egésze szempontjából. Ez a mai nap még azért is nagyjelentőségű, mert végre kezünkben tarthatjuk Operaházunk kép- és hangfelvételeit összegyűjtő OperaTrezor-sorozat legújabb darabját, a több mint 50 CD-t tartalmazó MagyarOpera200 című kiadványt.

 A nagyrészt a Magyar Állami Operaház Zene- és Énekkara, szólistái, és más együttesek közreműködésével rögzített felvételek a magyar operairodalom elmúlt két évszázadából nyújtanak keresztmetszetet. A lemezek egyaránt tartalmazzák Erkel, Bartók, Kodály és Ránki népszerű operáit, valamint a 19-20. századi és kortárs zeneszerzők ritkán hallható műveit. Közöttük Szőnyi Erzsébet, Tallér Zsófia, Varga Judit, Balassa Sándor, Bella Máté, Bozay Attila, Dohányi Ernő, Durkó Zsolt, Fekete Gyula, Goldmark Károly Eötvös Péter, Lajtha László, Ligeti György, Petrovics Emil, Ruzitska József, Selmeczi György, Solti Árpád, Szokolay Sándor és Vajda János alkotásai is szerepelnek. Az egészében vagy részleteiben 35 magyar operát, valamint az intézmény által megrendelt újévi nyitányokat is tartalmazó kiadványt a megjelenést követően minden magyar zenei intézménybe és városi könyvtárba eljuttatjuk, ráadásul a Bartók Rádió november 7-én egész napos tematikus programot szentel ennek az összeállításnak.

 A magánénekesek közül a tavaly első alkalommal átadott Závodszky Zoltán-díjat, amelyet a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek kaphatnak meg, idén Sümegi Eszter vehette át. Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó Sudlik Mária-díjban Kasza Katalin, a biztos énektechnikán alapuló érthető hangképzés és a tiszta, szép magyar kiejtés magas szintű műveléséért odaítélhető Melis-díjban pedig Szüle Tamás részesült. A 2016/17-es évad énekkari művésze Töreky Katalin és Simándi Péter, zenekari művésze Winkler Balázs trombitaművész, kartáncosa Reidl Ágnes és Rónai András József. A Vasfüggöny-díjat Kőműves József díszlettár-vezető és Csukásné Huszár Lilla jelmezügyintéző kapta meg, míg „Az előadásokért” emlékérmet Barabás Izabella női szóló öltöztető és Dávid Andrea művészeti szervező vehette át. Emellett az Opera jubileumi arany emlékgyűrűvel köszöntötte azokat a kollégákat, akik 25 éve dolgoznak közalkalmazottként az intézménynél. Ez az évforduló mintegy ezüstlakodalomként is tekinthető. Ők mindannyian negyedszázaddal ezelőtt léptek az Operaház kötelékébe és most nem a pálya végén tartanak. Ez inkább egy fogadalom megújítása. Számtalan örömet, olykor bánatot éltek át, de hűségesek maradtak. Ennél pedig nincs fontosabb, hiszen legnagyobb értékeink közé tartozik a huzamosság, a kitartás, az elhivatottság, a szolgálat!

 Az „Örökös tag” megválasztásának szabályairól, körülményeiről szólva a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója, Szinetár Miklós elmondta: Az örökös tagságot első sorban az énekes és táncművészek számára alapították. Azoknak, akik esténként személyesen találkoznak a közönséggel, akik különleges kockázatot vállalnak, hiszen egy megfázás, vagy egy rossz lépés tönkre teheti pályájukat, akik kiszolgáltatottak, védelemre szorulnak, még akkor is, ha mindezért kárpótolja őket a közönség szeretete. Az örökös tagok többségének énekművésznek és táncművésznek kell lennie. Ezután következnek a karmesterek, akik szintén nem csak vezetők, de nyilvános szereplők is, és estéről estére vállalják a személyes kockázatot. Lényegesen kisebb számban jöhetnek még rendezők, koreográfusok, díszlet- és jelmeztervezők, akik munkássága maradandóan fennmarad az Operaházban. Végül egy-egy alkalommal olyanok is örökös tagok lehetnek, akik nem művészetükkel, de a vezetésben végzett munkájukkal szolgálják az intézményt. Nagyon nagy baj lenne, ha egyre több vezető kerülne az örökös tagok közé és ugyancsak nagy baj lenne, ha egy-egy különleges személyiség nem kaphatná meg ezt az elismerést.

 Egy vezető csakis akkor lehet örökös tag, ha a tagság egyöntetű szeretetét bírja. Nagy öröm számunkra, hogy sok év után most is találtunk valakit, aki szinte minden operai tag szívében ott van, és most már az örökös tagok között van a helye. Uzoni Máriát, aki protokollfőnökként 32 éven át szolgálta az intézményt és a legkényesebb helyzeteket is megoldotta. Az örökös tagok testületének van még egy kötelessége, választani a tőlünk már eltávozottak közül. Poszthumusz tagnak választottuk a felejthetetlen Lehoczky Évát. Adina és az Éj Királynője, Lucia és Fiordiligi, csodálatos életre keltőjét, akinek nem csak gyönyörű hangja és nagyszerű muzikalitása, de különleges színpadi tehetsége is a biztosítja helyét a hallhatatlanok sorában. És poszthumusz örökös taggá választottuk a XX század egyik legjelentősebb magyar operaszerzőjét az Operaház egykori Igazgatóját majd főzeneigazgatóját, Petrovics Emilt.

 Ennek a választásnak tanulságai is vannak. Ez év során már korábban, a főigazgató úr jogkörével élve poszthumusz örökös taggá nyilvánította a kitűnő énekest és igazgatót Ütő Endrét. A rendszerváltás idején Petrovics Emil volt a színház igazgatója, akit nagyon sok mindenben támadott az akkori szakszervezet vezetője Ütő Endre. Petrovics Emil belebetegedett a támadásokba, szívműtéten esett keresztül, majd lemondott. Utóda Ütő Endre lett. Nagyon tanulságos, hogy 2017-ben, egy évben lett poszthumusz örökös tag Ütő Endre és Petrovics Emil. Ütő Endre, mint igazgató, egy már akkor is agyonpolitizált világban, mindig tisztességesen és pártatlanul képviselte a tagság érdekeit és ő állította vissza az örökös tagság intézményét is. Petrovics Emil pedig nagyban gazdagította a repertoárt, kiváló zeneszerzőként figyelte, értékelte és nevelte a művészeket, Az is neki köszönhető, hogy az Operában és Erkelben feliratozó gép szolgálja a jobb megértést. Íme, most együtt az örökös tagok sorában az egykori munkatársak: A „Bűn és Bűnhődés” az elmúlt század egyik jelentős magyar operájának zeneszerzője Petrovics Emil és az előadás főszereplője Ütő Endre. Együtt a két igazgató a hajdani ellenfelek. Mint a koncerttermekben Richard Wagner és Johannes Brahms, akik a maguk korában élet-halál harcot vívtak a saját irányzatukért. Ez hát a mai nap nagy tanulsága. Gyakrabban kéne gondolnunk József Attila szavaira: „A múltat békévé oldja az emlékezés.” És hadd tegyem még hozzá, a következő sorokat is: „Rendezni végre közös dolgainkat, ez mi a munkánk, és nem is kevés.” – fejezte be az ismertetést Szinetár Miklós.

A díszünnepség Erkel Ferenc szobrának megkoszorúzásával ért véget.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Egy nap a városban Elbűvölt a budapesti geek kocsma - Vault 51
9gag-olvasó vagyok. Egy régebbi írásban azt is megosztottam veletek, miért (ezzel kapcsolatban már egy rádióműsorban is megszólaltattak, szóval ha hallottátok: igen, én voltam). Itt találkoztam egyszer egy poszttal, amit több százezren láttak. Egy fotó volt, amin egy budapesti bárt mutatnak: egy geek kocsmát. Hogy, hogy nem, ez a 9gag közönségében elsöprő elismerést aratott. Úgyhogy elmentem megnézni ezt az immár világhírű helyet, ami ezzel az akarattalan (állítólag tényleg az) népszerűsítéssel tök jó pozícióba került, hisz a budapesti bulituristákkal megfelelő méretű közös metszetet alkotnak a külföldi mémgyáras geekek, akik így nyilván ellátogatnak legközelebb ide is. Ha erre járnak. Jövő héten, ilyesmi. Spoiler: egy óra múlva jöttem ki, leizzadva, földöntúli boldogságban. A hely maga a föld alatt van, egy régi légoltalmi bunkerben, úgyhogy a bejárat után egyből vaslépcsőhetünk. Odalent a bárpult mellett találunk egy étel-ital fogyasztására alkalmas részt, ahol mellékesen egy Super Nintendo, és vagy egy tucat elég komoly felszereltségű PC áll rendelkezésre annak, aki irtana valami ellent. A PC-k kölcsönzése egy órára 1000 forint, de ez helyben vagy későbbi időpontban lefogyasztható, italokat, éppenhogy ehető ételeket is felszolgálnak (hamburgert és hotdogot is próbáltam). A bérleti díjért ezresenként egy tokent kapsz, ami egy zöld műanyag izé, és legközelebb, ha maradt tokened, azzal fizethetsz a fogyasztásért. [...] Bővebben!
Egy nap a városban A hónap játéka: Összeszerelni egy igazi tekerőlantot!
Oké, a Ugears modell/puzzle-jeinek minden darabja lélegzetelállító. Egyrészt mert kizárólag fa alkatrészekből, kizárólag fa kötésekkel kell összeraknunk egy működő, mozgó, lélegző valamit. És nem valami hintát vagy falovat: színházat, villamost, versenyautót. És autó alatt nem azt kell érteni, hogy forog a kereke, hanem működő dugattyús motor hajtja, aminek minden eleme fából, ragasztás nélkül, a mi kezünk által lett összenyomogatva meg bepattintva. Én azonban akkor hidaltam le igazán, amikor megláttam a tekerőlantot: Ez egy hangszer! Egy olyan hangszer, aminek az alkatrészeit nyolc vastag falapra perforálták, a 292 felé robbantott darabokból pedig nekünk kell működő mechanikát összeállítani. Mi sem áll távolabb tőlem. Sosem volt Technic legóm, azt hiszem, ha valaki azt vett volna, még mindig felbontatlanul heverne valami pincében vagy padláson. Utálom összeszerelni az ikeás bútoraimat, és ha falfúrásról van szó, nagyokat sóhajtva és idegesen készülök neki ennek a férfit próbáló tevékenységnek. Viszont imádom a hangszereket, szoktam is vásárolni belőlük. Viszont a két terület sosem találkozott a fejemben: hangszert összebarkácsolni nálam az a kategória, mint az élet születése. Filozófiai mélységei vannak, egyszer még egy csomó fadarab, a következő percben egy hangszer. Hol az a pont, amikor a semmiből valami lesz? Hol van az Isten, aki lenyúl, és megérinti, hogy akkor működj? Úgyhogy ezzel a misztériummal vágtam neki az összeszerelésnek. Tíz órára becsülték a Reflexshop eladói a szükséges időt, végül valamivel több mint hat óra alatt végeztem: Csak raktam, és illesztettem, és viaszoztam, hogy csússzon. Fogalmam sem volt, éppen mit illesztek össze, de a tekerőlant mellé adott színes, hatalmas fotókkal telerakott füzet nagyon pontosan megmutatta mindig, mit kell tennem. Két alkalom volt csupán, amikor nem figyeltem, és összekevertem két nagyon hasonló alkatrészt, vagy épp fordítva tettem be egy másikat, ami szimmetrikusnak látszott, de nem volt az. Máskülönben nagyon világos volt a dolgom, és a perforált falapokon is úgy voltak elhelyezve és kivágva a darabok, hogy azokat könnyen kipattintsam a helyéről, és mindig átlássam, hol keressem a következőt (egyrészt a számozással is segítettek, másrészt minden lapnak vannak jellemző sziluettjei). Nem néztem vissza, csak raktam. Végül elérkezett a pillanat: az élet születése. A misztérium. A csoda. Befűztem a két horgászdamilt, ami húrként szolgált, majd felhangoltam a kicsikét. Ekkor jöttem rá, hogy a hangolókkal mikor is foglalkoztam, hogy a billentyűkkel, amik érintéssel lerövidítik a damil hosszát, így azok magasabb hangot adnak ki, mikor is szenvedtem sokat, és hogy még a kirakás legelején az a hatalmas kerék volt a hangképző eszköz. Rögtön a legelső mozzanatoknál egy ilyen kritikus darabot rakattak ki velem, volt bátorságuk. Oké, nem szól még úgy a tekerőlant, mint a videókon a profiknak. Vagy még csiszolnom kell a tárcsát, vagy feljebb hangolni, vagy állítani a húrmagasságon, ezeket próbálgatom. Kicsit hamis is két billentyű, ezeken is valahogy állítani kell majd. Mindenesetre hangszer, ami szól, és játszani lehet rajta. Látható a működési elve: egy fogantyúval egy nagy fakereket forgatunk, ami éppen hozzáér a húrokhoz, ezért azok rezonálnak, végig a testben. A billentyűk pedig, ha lenyomjuk őket, hozzáérnek a húrhoz, és csak a két kezünk közötti szakasznak engedik, hgoy rezegjen, ezáltal a rövidebb damil magasabb hangon szólal meg. A felső húrt D-re érdemes hangolni a készítők szerint, a másikat ízlés szerint oktávra, kvintre, tercre, ami jólesik. A Ugears Tekerőlant megvásárolható a Reflexshop két üzletében, vagy online itt, 21.990 forintért. Ha más Ugears modelleket is megnéznél, itt keresgélhetsz közöttük, az egészen olcsóktól a drágábbakig. A budai Reflexshopban kiállítottak egy összeszerelt színházat is. Érdemes megnézni, hogyan készülnek ezek a modellek, és hogyan vágják ki a darabokat a nyers fába lézerrel. Disclaimer: a Reflexshop az Egy nap a városban blog partnere
Városlátogatások Vilnius Litvánia fővárosa
Vilnius Litvánia fővárosaA város a Vilnia folyóról kapta a nevét, mely csak nagy jóindulattal nevezhető folyónak, inkább patak méretű, ellentétben a Neris folyóval, melynek mérete a Tiszával vetekszik.A várat Gediminas nagyherceg építette a folyók találkozásánál. A legenda szerint  Gediminas álmában hatalmas vasfarkast látott, amint üvöltött a Vilnia torkolata fölé magasodó hegyen. Az álom az jelképezte, hogy egy gyönyörű erőd és város épül majd ezen a helyen.Az egykori várból, mára csak néhány rom és a restaurált Gediminas-torony maradt, melyen hatalmas litván zászlót lenget a szél. A toronyból fantasztikus kilátás nyílik az egész városra.A Neris folyó partján emelkedik a mi Gellért hegyünkre emlékeztető, Három kereszt hegye, ahol a gyász és a remény szimbólumai láthatóak. A kereszteket mártír ferences rendi szerzetesek emlékére állították a XVII. században.  A legenda szerint a várost ostromló német lovagoknak a keresztek felállításával akarták tudomására hozni, hogy ők is áttértek a keresztény hitre.A katedrális:A város első templomát, a későbbi katedrálist, Mindaugas király építtette. Jagielo nagyherceg uralkodása idején vált a litván katolicizmus jelképévé. Az eredeti gótikus székesegyház, mai, klasszicista külsejét a XIX. század elején kapta. A szovjet időkben képtárnak használták.A katedrális előtt álló harangtorony  a régi városfal megmaradt része, a fiatalok kedvelt találkozóhelye.A székesegyház ékszerdobozként emlegetett barokk kápolnájában láthatjuk, Sándor király és IV. László király mauzóleumát. A kápolna oltárán elhelyezett ezüstkoporsóban találhatók Szent Kázmér herceg földi maradványai.Érdekes magyar vonatkozása is van, mivel anyai ágon Kázmér a magyar királyi cím várományosa volt, és Vitéz János, Janus Pannonius valamint apja biztatására hadba indult Mátyás ellen. Az összeesküvést leleplezték, Vitéz János börtönbe került, Janus Pannoniusnak menekülnie kellett az országból. A sikertelen próbálkozást Kázmér isteni jelként értelmezte, további életét Istennek szentelte, még szüzességi fogadalmat is tett.Kázmér tuberkulózissal küzdött, mely később halálát is okozta. A kor orvosai a betegség gyógymódjaként a szűz lányokkal való együttlétet javasolták. Kázmér ezt nem fogadta el, mondván: „Jobb Istennel, mint bűnben meghalni.” Azért ma is jó lenne egy ilyen gyógymód TB-re felírva.A hatalmas tér közepén áll Gediminas szobra, amint éppen álmot lát. Itt kell várost alapítania.Az Óváros:Vilnius óvárosa, mely a Világörökség része, az egyik legnagyobb Kelet-Európában. A középkori város fő útvonala a Vár utca volt, a Katedrális tér délkeleti sarkától a Hajnal kapuig. A tatárok ellen épített erődökből csak néhány kapu maradt.A belvárosi kanyargós, középkori macskaköves utcáin sétálva nem győzünk bámészkodni, aranyos kis kávézók, szuvenír boltok hívogatnak, közben érdemes megcsodálni a különféle színű borostyán ékszereket. A borostyán Litvániának egyik jelképe. Közben figyeljünk a műemlékekre is, hiszen majdnem minden épület ebbe a kategóriába tartozik.1918-ban a Pilies utca (gatve) 26. számú ház erkélyéről kiáltották ki Litvánia függetlenségét. Korábban Vilniust a gazdag zsidó kulturális élet miatt “Észak Jeruzsálemének” hívták. A német megszállás alatt a nácik a litvániai zsidókat kivégezték, vagy haláltáborokba deportálták. Ma csupán ötezer zsidó él a városban.Az elnöki palota:Valaha püspöki palota volt, de itt szállt meg Napóleon is az oroszországi hadjárata során. Stendhal a híres író, aki hadtápos volt a francia seregben, itt tanult meg orosz módra inni. A cári időkben itt lakott a helytartó, a szovjetek alatt ez volt a Művészeti Dolgozók Palotája.Az Egyetem:A jezsuita líceumot Báthory István 1579-ben emelte egyetemi rangra. A litvánok azt mondják, az utolsó nagy uralkodójuk Báthory volt.A Vilniusi Egyetem falán található emléktáblán Martinus Cromerus emlékversének sorai dicsőítik Báthory Istvánt.„A templomban több volt, mint pap,az államban több mint király,a csatában több mint harcos,jobban védve a szabadságot, mint egy polgár,a barátságban több volt, mint barát.”A Szent Anna templom:A litván gótikus építészet remekművét 33 különféle téglából rakták össze, mintha egy középkori lego játékot látnánk. Napóleonnak annyira megtetszett a kis templom, hogy haza akarta vinni és a Notre Dame mellé felállítani. A templombelső puritán egyszerűsége nem sok látnivalót kínál.A legenda szerint az építőmesterének lányát megszerette a mester egyik segédje: az apa azonban inkább elűzte a lányt, így a fiatalok csak a mester halála után lehettek egymáséi.Közvetlenül a Szent Anna templom mögött magasodik a Bernát rendiek kolostora, akik Lengyelországból költöztek ide. A város szélére épült kolostort megerősítették és lőrésekkel is ellátták. A templom-együttesen a stílusirányzatok tobzódását figyelhetjük meg. A teteje gótikus, a homlokzata reneszánsz, a harangtorony barokk stílusú.A közelben lévő szobor a lengyel-litván írót, Adam Mickiewiczet ábrázolja. Litvániában született, a Vilniusi Egyetemre járt, és ő írta a Pan Tadeusz című elbeszélést a litván társadalomról.A Hajnal-kapu: Vilnius egyetlen épségben megmaradt régi kapuja.  1671-ben a karmelita apácák emeltettek kápolnát a kapu fölé egy "csodatévő" Mária-képpel. A művész ismeretlen, a képet helyi aranyművesek aranyba és ezüstbe foglalták, csupán a fej és a kezek maradtak fedetlenül.Litvánia egyik legfontosabb zarándokhelye, ahová külföldről is érkeznek hívők. Nem csak az ikon előtt, hanem még a lépcsőkön is mindig sokan térdelnek és imádkoznak.A monumentális Szent Péter és Pál templomot az Óvároson kívül láthatjuk. A barokk építészet gyönyörű alkotását Casimir Pac litván katonai parancsnok megrendelésére építették. Pac sírkövét a templom falán egy tábla jelzi latin felirattal: „Hic jacet peccator”(Itt fekszik egy bűnös)Vilnius óvárosában még rengeteg középkori épület és templom található, a blogban a legjellemzőbbeket és a legszebbeket próbáltam bemutatni.Nézzünk meg néhány képet a városról.A város tiszta, rendezett, gyalogosan könnyen bejárható, a közbiztonság jó. A stílusok tobzódása révén lépten-nyomon egy-egy utcai művészettörténeti kiállítást láthatunk. Vilniusban, ha egy utca egy kicsit egyenesebb, akkor feltétlenül lejtős, ha pedig sík, akkor görbe – írta a város egy szerelmese.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=JdeJlkz5t10                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!