2018. július 20. péntek, Illés napja
Hangszersimogató, meseóra, kerámia invázió
Révay András
2018.05.14 21:41
Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A megnyitó idejét megtisztelő zápor végül is nem vette el a kedvét az érdeklődőknek. Inkább csak a meleget mérsékelte, a port verte el – jöttek is a látogatók folyamatosan. Választékban pedig nem volt hiány. Az ismert, jó nevű pincészetek mellett ott sorakoztak a piacra most belépni, a közönséget most meghódítani kívánó termelők pavilonjai, a polcokon ott álltak a sorban a palackok. Dr. Dula Bence például egy olyan rosét hozott, amiből nem is túl sok készült. Pinot Noir-ból készített rosét, ennek a szőlőnek a bora pedig vörösborként is jól eladható. Kihasználja a fajta azon csodálatos tulajdonságát, hogy kékszőlő létére fehér bor is lehet belőle. Champagne-ban például a legfinomabb pezsgőket is ebből készítik. A rosé pedig… nos, hát a Provence-i típusú rosék ebből a leggyönyörűbbek. Illatosak, frissek, üdék és nagyon komoly az ízviláguk is. Elmondható róluk, hogy egy nyár, egy szerelem, új nyár új szerelem, ezért is kapta náluk a rosé a Nyáridő nevet! Készítésénél fontos a szüret időpontjának meghatározása. Ők a pH értéket mérik és 3,1-nél kezdődhet a szüret. Ekkor a leginkább ízgazdag, ekkor van összhangban minden beltartalmi értéke. Ezzel a borral Cannesben, a nagy nemzetközi rosé borversenyen már 4 arany és 3 ezüstérmet nyertek! Fontos még, hogy a rosét mindig hidegen kell fogyasztani és nem szégyen, ha fröccs is készül belőle.

 A Budapesttől mindössze hetvenöt kilométerre fekvő Neszmélyen dolgozik a Hilltop borászat. A Rosaliára kétféle rosét is hoztak. A Merlot-ból készült 2017-es rosét ők közép kategóriájúnak nevezik. Ez az a bor, amit sokan keresnek, igazi „beszélgetős”, esti, délutáni alkalmakra való. Kedves, „jól iható”, a klasszikus, magyar rosé stílus ismérveit mutatja, intenzív, gyümölcsös jegyekkel. A másik már a prémium kategóriába tartozik, ez 2016-os, Pinot Noir rosé. Borosabb karakterű, teltebb, vastagabb, krémesebb. Olyan bor, ami – ellentétben a rosé és a nyár kapcsolatára vonatkozó nézetekkel - télen is élvezhető. Kissé sötétebb színéről könnyen felismerhető. A kereskedelem számára Pastrani néven is palackozzák, minőségére jellemző, hogy akár két évig sem veszít értékéből. Mindkét bor tartályos technológiával készült, így lehet a gyümölcsben kialakult zamatokat a legjobban átmenteni a borba.

A Budai Borvidék zenitjén, a Nyakas-hegy lábánál meghúzódó kicsiny település ad otthont a Nyaka Pincének. Ők azt mondják: boraik titka, a több évtizedes szőlészeti, borászati szakmai tapasztalatban, és az emberek önfeláldozó munkájában rejlik. Acéltartályban erjesztett roséjuk négy bor házasításából készült. Kékfrankos (44%), Pinot Noir (30%), Kadarka (15%) és 11 százaléknyi Merlot alkotja. Kifejezetten gyümölcsös, cseresznyés, málnás jegyeket hordoz. Ha kell, egy kis humorért sem mennek a szomszédba. Az egyik boruk címkéjén ez a név olvasható: Aligvárom. Ez is egy cuvée, Müller Thurgau, Chardonnay, Irsai Olivér, és Pinot Gris adja össze benne a legjobb tulajdonságait. A névnek pedig helyi története van. A szájhagyomány szerint a hegynek csak jóindulattal nevezhető emelkedőre menvén az emberek már alig várták, hogy felérkezzenek és a munka megkezdése előtt leöblíthessék az út porát pár pohárkával. A címkén jelzett, stilizált lóalak is a múltba mutat, amikor a környéken még lovakkal is foglalkoztak.

A Bükk alján, Mezőkövesden él és dolgozik, volt kosárlabda játékos, majd edző, végül mégiscsak kikötött a családi birtok, a szőlő, a bor mellett Hajdu Roland. Célja kimondva nem túl bonyolult, de annál nehezebben teljesíthető: minimális beavatkozással, korrekt, termőhelyet és fajtát bemutató bükki borok készítése. Itt a Rosalián – úgy néz ki – ez sikerült is. Kékfrankosa jól bizonyítja, mire képes. Az alap, természetesen a vörösbor. De ott áll mellette a 2016-os rosé – és egy érdekesség, a 2017-es siller. Ez a két év két teljesen eltérő évjárat volt. A 16-os hűvös, a 17-es meleg. Így adódott, hogy a 2016-os északiasabb karakterű, de akár két évig vagy tovább is eltartható, frissebb bor lett. A siller „egy más történet”. A Dollár-hegy termőhelynek nem valami kiemelkedő, inkább búzának való a talaja. Vulkanikus kőzet már nincs benne. Az itt termett bor tehát az alföldi és a hegyi borok közé esik. Ezért aztán A Kékfrankos cefréjét 64 óráig héjon állni hagyták és már erjedés közben préselték. Az erjedést viszont már héj nélkül fejezte be. A trükkös eljárás következtében finom, diszkrét illatú, meggyes, szilvás ízeket mutató bort kaptak, amit csak öt nappal a Rosalia előtt palackoztak. A kóstoló közönsége igen elismerően nyilatkozott róla.

 Lényegesen ismertebb a fogyasztók körében az egri Juhász testvérek tradicionális, családi borászata. A szőlő telepítésétől az érlelésen át, egészen a palackozás befejezéséig, különleges gondossággal, odafigyeléssel dolgoznak. Az eredmény? Bátran elmondhatják, hogy övék Magyarország egyik kedvenc roséja! Akár a legjobban fogyó könyvre alkalmazott „bestseller” kifejezést is használhatnák a Kékfrankos – Merlot – Portugieser egyharmad arányú házasításából származó cuvée-re, melyet széndioxiddal enyhén dúsítva forgalmaznak. Ez a pincészet legfontosabb terméke, a teljes kapacitás közel felét teszi ki. A „bubis” népszerűsége akkora lett, hogy kénytelenek voltak mellé egy „csendes” rosét is készíteni, ugyancsak válogatott alapanyagból, a Paptag és a Kétágú dűlők terméséből. A 12,5 fok alkoholt tartalmazó bort halakhoz, fehér húsokból készült ételekhez ajánlják.

 A Rosalia bejáratánál a Rosé és Pezsgő Liget megjelölés persze nem volt véletlen. Könnyedén találhattak a látogatók pezsgőt kínáló pavilonokat is. Így azután nem is volt abban semmi meglepő, hogy az első eredeti olasz pezsgőcsalád, az 1850-ben alapított Gancia palackjai is ott hűltek az egyik pulton. A Gancia pezsgőháznál a munka a talaj kiválasztásánál kezdődik és – mint nálunk a Tokaji Aszúnál – a puttonyba szüretelt szőlőszemek átvizsgálásával folytatódik. Ők készítik a magyar közönség által már jól ismert Asti és Prosecco pezsgőket is. A Ligetben azért – érthető módon – a legtöbben a rosé pezsgő iránt érdeklődtek – és nem is csalódtak. A pohárba töltve intenzív aroma, leheletnyi rózsával, bogyósgyümölcsökkel lepi meg a kóstolót. Íze friss, száraz, mégis harmonikus. Kellemes utóíze sokáig érezhető. A szakemberek aperetifnek, ételek mellé a halakhoz, zöldségekhez, no meg az ízletes olasz tésztákhoz javasolják, lehetőleg 8-10 fokra hűtve! Már csak ennek a megkóstolása miatt is érdemes volt kilátogatni az idei Rosaliára!

Kapcsolódó témák

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást!

Április 14-én, szombaton újra Budapestre érkezik a Badacsonyi Borvidék. Ezúttal 35 borászat több mint 150 féle bora mellett újdonságképpen tizenöt turisztikai szolgáltató kínálata is várja a látogatókat a New York Palota Róma termében.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!