2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Háromszoros jubileum
Révay András
2018.05.01 22:48
Egy ritka művészeti ág neves és elismert művelőjének nyílt kiállítása Budapesten, a XIII. kerületi Radnóti Miklós Művelődési Központban, ismertebb, népszerű nevén a RaM Colosseumban. Szalai Katalin kódexírónak, oklevélgrafikusnak ez alkalommal három oka is volt az ünneplésre. Saját, kerek születésnapja mellett, mint vállalkozó is a 25. évfordulóhoz érkezett és pályafutása során ez a mostani az ötvenedik önálló kiállítása!

Szalai Katalin kódexírónak, oklevélgrafikusnak jelzi önmagát. Az elnevezés kissé csalóka, hiszen ennek hallatán valami középkori szerzetes képe jelenik meg előttünk, aki szűk cellájában íróállványa előtt tölti életének legnagyobb részét. Modernkori utódának célja, hogy elgépiesedett világunkba visszahozza a manuális munka szépségét, ezáltal kösse össze a régit és az újat. Kerülettörténeti kódexlapjai láthatók már a XIII. kerületben, elkészítette Hévíz, Mór, Bicske és Vác krónikáját, volt kiállítása Pakson, Szekszárdon, Nyíregyházán, Győrben és Bécsben, a Collegium Hungaricumban is. Az igényességet, a precizitást nagymamájától tanulta, aki gyönyörűen írt – tudtuk meg a kiállítást megnyitó Görbe Márk művészettörténésztől, aki azt is elárulta, hogy a mama pedig textilművész, az Iparművészeti Főiskola oktatója volt.

A színek, a művészetek szeretetét tehát már gyerekkorától hozta magával. Felvételét a Főiskolára egy baleset akadályozta meg, így kirakatrendező, dekoratőrképző szakiskolát végzett. Dolgozott is kirakatrendezőként, míg egy újabb baleset közbe nem szólt. Ismét eltörte a lábát, ez a munka pedig gyakori létrára mászást igényel, az állást ezért feladni kényszerült. Számítógépes grafikával kezdett foglalkozni, ám azt viszont túl mechanikusnak érzete. Kapóra jött egy pályázat, 1993-ban Budapest Aranykönyvéhez kódexírókat kerestek. Pályázott, a nyertesek közé került, megbízást kapott a könyv első részének, Budapest történetének megrajzolására, 16 lapon! Felfedezte, hogy ez az a tevékenység, ahol a pontosságnak, kreativitásnak egyaránt tere nyílik, és igényes módon, a saját tempója szerint dolgozhat. Rövidesen nagy népszerűségre tett szert képes naptáraival ahol a hónapokhoz egy-egy megfelelő versrészletet is választ.

Amikor – 1997-ben – találkozott a merített papírokat készítő Vincze László mérnökkel, már teljesen nyilvánvaló lett számára: ezt az utat fogja járni. A nagyszakácsi Szakácsversenyen hatvannál is több oklevelet készített a résztvevőknek és ettől kezdve sorra jöttek a megrendelők. A következő lépést a városkrónikák jelentették. Ilyeneket a XV. századtól kezdve egyre kevesebbet írtak. A munka ugyanis nehéz, több ember összehangolt tevékenységének eredménye. A másoló a scriptor. A szöveget részekre tagoló, címeket kiemelő, a rubrikátor. Az aranyozást az illuminátor végezte, az iniciálékat miniátor festette, végül a munkát a korrektor és a könyvkötő fejezte be. Katalin mindezen feladatok tökéletes ellátására képes – meg is teszi – és ez a tény önmagában már elegendő bizonyíték rendkívüli alkotókészségére!

A mostani, jubileumi kiállításon a látogatók erről maguk is meggyőződhetnek. Az igen gazdag múltra visszatekintő kerületnek, Budapest belvárosának, a Lipótvárosnak történetét húsz lapon írta és rajzolta meg. A történelmi korokhoz illeszkedő illusztrációk kidolgozása, a színek megkeresése, az iniciálék megformálása, a szöveg aprólékos pontosságú megírása összesen hat évet vett igénybe. A kézzel írott és festett kódexlapok a középkori történetírás szellemében idézik fel a Belváros – Lipótváros múltjának emlékezetes pillanatait. Az elkészült munkát Wohlmuth István, az V. kerületi Önkormányzat Kulturális tanácsnoka kifejezetten kuriózumnak nevezte. Uniformizálódott világunkban, ahol mindenki ugyanazokat a dolgokat látja a boltokban, az ilyen művek üdítően hatnak.

A krónikákon, hivatalos okleveleken, tudományos szaktekintélyek díszoklevelein kívül családfákat is készít Szalai Katalin. Akad közöttük, amelyik az 1200-as évekig visszamenőleg rögzíti a família történetét. Értékmentő tevékenységet folytat azzal, hogy az idő vasfoga által megrágott nemesi oklevelek, felújítását is elvégzi, újrafesti. A címerek festésekor pontosan követi a heraldika különlegesen szigorú szabályait, ahol igen nagy figyelmet kell fordítani a színekre. Bátran kijelenthető, hogy hozzá fogható művész ezen a területen nincs ma Magyarországon. A komoly, történelmi feladatok mellett olykor kiruccan a könnyedebb témák vidékére is. Kézzel festett húsvéti tojások vagy - a férfiak örömére – ajándéknak alkalmas söralátétek is kikerülnek a keze alól. Alkotásai már külföldre is eljutottak. Az Európa Könyvkiadó a híres francia író Robert Merle számára rendelt tőle oklevelet és pár évvel ezelőtt a holland nagykövetség is belépett megrendelői sorába. Most, a RaM Colosseumban a látogatók Szalai Katalin művészetének szinte teljes keresztmetszetével megismerkedhetnek. A rendezvény érdekessége, hogy a művész május folyamán több személyes tárlatvezetést is tart. Ezekre a tocska@chello.hu címen lehet jelentkezni.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!