2019. március 21. csütörtök, Benedek és Napsugár napja
Háromszoros jubileum
Révay András
2018.05.01 22:48
Egy ritka művészeti ág neves és elismert művelőjének nyílt kiállítása Budapesten, a XIII. kerületi Radnóti Miklós Művelődési Központban, ismertebb, népszerű nevén a RaM Colosseumban. Szalai Katalin kódexírónak, oklevélgrafikusnak ez alkalommal három oka is volt az ünneplésre. Saját, kerek születésnapja mellett, mint vállalkozó is a 25. évfordulóhoz érkezett és pályafutása során ez a mostani az ötvenedik önálló kiállítása!

Szalai Katalin kódexírónak, oklevélgrafikusnak jelzi önmagát. Az elnevezés kissé csalóka, hiszen ennek hallatán valami középkori szerzetes képe jelenik meg előttünk, aki szűk cellájában íróállványa előtt tölti életének legnagyobb részét. Modernkori utódának célja, hogy elgépiesedett világunkba visszahozza a manuális munka szépségét, ezáltal kösse össze a régit és az újat. Kerülettörténeti kódexlapjai láthatók már a XIII. kerületben, elkészítette Hévíz, Mór, Bicske és Vác krónikáját, volt kiállítása Pakson, Szekszárdon, Nyíregyházán, Győrben és Bécsben, a Collegium Hungaricumban is. Az igényességet, a precizitást nagymamájától tanulta, aki gyönyörűen írt – tudtuk meg a kiállítást megnyitó Görbe Márk művészettörténésztől, aki azt is elárulta, hogy a mama pedig textilművész, az Iparművészeti Főiskola oktatója volt.

A színek, a művészetek szeretetét tehát már gyerekkorától hozta magával. Felvételét a Főiskolára egy baleset akadályozta meg, így kirakatrendező, dekoratőrképző szakiskolát végzett. Dolgozott is kirakatrendezőként, míg egy újabb baleset közbe nem szólt. Ismét eltörte a lábát, ez a munka pedig gyakori létrára mászást igényel, az állást ezért feladni kényszerült. Számítógépes grafikával kezdett foglalkozni, ám azt viszont túl mechanikusnak érzete. Kapóra jött egy pályázat, 1993-ban Budapest Aranykönyvéhez kódexírókat kerestek. Pályázott, a nyertesek közé került, megbízást kapott a könyv első részének, Budapest történetének megrajzolására, 16 lapon! Felfedezte, hogy ez az a tevékenység, ahol a pontosságnak, kreativitásnak egyaránt tere nyílik, és igényes módon, a saját tempója szerint dolgozhat. Rövidesen nagy népszerűségre tett szert képes naptáraival ahol a hónapokhoz egy-egy megfelelő versrészletet is választ.

Amikor – 1997-ben – találkozott a merített papírokat készítő Vincze László mérnökkel, már teljesen nyilvánvaló lett számára: ezt az utat fogja járni. A nagyszakácsi Szakácsversenyen hatvannál is több oklevelet készített a résztvevőknek és ettől kezdve sorra jöttek a megrendelők. A következő lépést a városkrónikák jelentették. Ilyeneket a XV. századtól kezdve egyre kevesebbet írtak. A munka ugyanis nehéz, több ember összehangolt tevékenységének eredménye. A másoló a scriptor. A szöveget részekre tagoló, címeket kiemelő, a rubrikátor. Az aranyozást az illuminátor végezte, az iniciálékat miniátor festette, végül a munkát a korrektor és a könyvkötő fejezte be. Katalin mindezen feladatok tökéletes ellátására képes – meg is teszi – és ez a tény önmagában már elegendő bizonyíték rendkívüli alkotókészségére!

A mostani, jubileumi kiállításon a látogatók erről maguk is meggyőződhetnek. Az igen gazdag múltra visszatekintő kerületnek, Budapest belvárosának, a Lipótvárosnak történetét húsz lapon írta és rajzolta meg. A történelmi korokhoz illeszkedő illusztrációk kidolgozása, a színek megkeresése, az iniciálék megformálása, a szöveg aprólékos pontosságú megírása összesen hat évet vett igénybe. A kézzel írott és festett kódexlapok a középkori történetírás szellemében idézik fel a Belváros – Lipótváros múltjának emlékezetes pillanatait. Az elkészült munkát Wohlmuth István, az V. kerületi Önkormányzat Kulturális tanácsnoka kifejezetten kuriózumnak nevezte. Uniformizálódott világunkban, ahol mindenki ugyanazokat a dolgokat látja a boltokban, az ilyen művek üdítően hatnak.

A krónikákon, hivatalos okleveleken, tudományos szaktekintélyek díszoklevelein kívül családfákat is készít Szalai Katalin. Akad közöttük, amelyik az 1200-as évekig visszamenőleg rögzíti a família történetét. Értékmentő tevékenységet folytat azzal, hogy az idő vasfoga által megrágott nemesi oklevelek, felújítását is elvégzi, újrafesti. A címerek festésekor pontosan követi a heraldika különlegesen szigorú szabályait, ahol igen nagy figyelmet kell fordítani a színekre. Bátran kijelenthető, hogy hozzá fogható művész ezen a területen nincs ma Magyarországon. A komoly, történelmi feladatok mellett olykor kiruccan a könnyedebb témák vidékére is. Kézzel festett húsvéti tojások vagy - a férfiak örömére – ajándéknak alkalmas söralátétek is kikerülnek a keze alól. Alkotásai már külföldre is eljutottak. Az Európa Könyvkiadó a híres francia író Robert Merle számára rendelt tőle oklevelet és pár évvel ezelőtt a holland nagykövetség is belépett megrendelői sorába. Most, a RaM Colosseumban a látogatók Szalai Katalin művészetének szinte teljes keresztmetszetével megismerkedhetnek. A rendezvény érdekessége, hogy a művész május folyamán több személyes tárlatvezetést is tart. Ezekre a tocska@chello.hu címen lehet jelentkezni.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.