Az ötlet jó és már a kezdetektől több figyelmet érdemelt volna. Ám a végén, ha kicsit késve is, de sajtótájékoztatón ismertették a program részleteit a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A gyerekek lesznek a jövő múzeumlátogatói, a határon túl élőkben pedig erősíteni kell a magyar identitást. Ez a két gondolat befolyásolja a Szentendrén végzett munkát is – hangsúlyozta Dr. Cseri Miklós, főigazgató. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum mintegy kétszázezer látogatót fogad évente és ebből legalább 80-90 ezer a gyermek. Nem mindegy, milyen útravalót kapnak az élethez, milyen információkkal találkoznak. A múzeum az elmúlt években különös figyelmet fordított a határon túli népi hagyományok és az épített örökség megőrzésére. Folyamatban van a Skanzenben az erdélyi tájegységet jelképező rész felépítése. Kutatásokat folytatnak a Pennsylvániában élő és az Argentínában élő magyarság körében is. Ezeken a helyeken cserkészcsapatokkal is találkoztak – és ez nem véletlen. Magyarország az egyetlen állam, amelyiknek külföldön is vannak cserkészcsapatai – emelte ki a főigazgató.
Magyarországon a Cserkészszövetség 1989 februárjában alakult újra és jelenleg mintegy húszezer tagja van – vette át a szót dr. Henn Péter, a Magyar Cserkészszövetség országos ügyvezető elnöke. A csapatok fele Magyarországon működik, a többi a Kárpát-medencében, illetve a távolabb élő magyarság körében. A cserkészet pedagógiája nagyon egyszerű: a cselekedve tanulás. A gyerekek az élményen keresztül ismerik meg a világot. Építsünk sátrat, rakjunk tüzet, kezdjünk közösen játszani! A számítógépek mellől vissza lehet hozni a gyerekeket a beszélgetéshez és a megtapasztaláshoz. Az évközi munka koronája pedig a nyári tábor.
A „Határtalanul” tábor főszervezője, Merza Péter szerint a táborok célja, hogy értékalkotó, szabadidős, hagyományőrző és kulturális programokat kínáljanak a fiataloknak. A határon túli magyarlakta települések diákjainak és kísérőinek magyarországi látogatása elősegíti továbbá a határon átnyúló kapcsolatépítést is, illetve anyaországi élményeket adva erősíti a résztvevők kötődését és nemzeti identitását. A cserkész tematikájú programok a magyar cserkészcsapatokhoz és kisközösségekhez való csatlakozásra kívánják ösztönözni a résztvevőket. A táborok öt héten keresztül 150 személyes turnusokban zajlanak Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza kastélyban, és nyújtanak felejthetetlen élményt a lelkes határon túli magyar gyerekeknek. Bár ez nem sátortábor más tekintetben igyekeznek számukra „tábor élményt” nyújtani.
A táborozás első állomásaként a fiatalok sétát tesznek az Országház épületében, ahol megtekinthetik a Szent Koronát és a nemrégiben megnyílt Országgyűlési Múzeumot. Ellátogatnak a Szent István Bazilikába, ahol megnézhetik a Szent Jobb Kápolnát és a Kincstárat, illetve a körkilátóból gyönyörködhetnek a város panorámájában. A kulturális programok közül a Budai Vár és a Mátyás-templom megtekintése sem marad ki a sorból. Esténként szabadtéri táncházban sajátíthatják el közös néptánc hagyományunk alapjait. Mindez nemcsak a vendég gyerekeknek és kísérőiknek nyújt páratlan élményt, de az itthoni fiataloknak is segít egymás jobb megismerésében.
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum egész napos programmal várja a több turnusban érkező résztvevőket, ahol a gyermekek a magyar kultúra gyökereivel és a helyi hagyományokkal ismerkedhetnek meg játékos formában. Lehetőségük van nemezből játékokat készíteni és megismerni a bőrművesség rejtelmeit, majd olyan helyi finomságokat kóstolni, mint a kenyérlángos, vagy a házi készítésű szörpök. A Budai-hegyekben tett kirándulás mellett a gyerekek szabadtéri játékokon, akadályversenyen, métázáson vesznek részt, a bátrabbak pedig a Budakeszi Vadaspark kalandparkjában tehetik próbára ügyességüket. A hőségben a Palatínus Strandfürdő medencéi és csúszdái nyújthattak számukra felfrissülést. Az eseményeket a program partnereinek jóvoltából díjmentesen vagy jelentős kedvezménnyel látogathatták a Határtalanul tábor lakói.
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
