2016. szeptember 30. péntek, Jeromos és Médea napja

Új városrésszel gazdagodott a főváros XIII. kerülete. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél egy jelentős területet a rendszerváltás utáni legelső köztársasági elnökről, Göncz Árpádról neveztek el. A kerületnek tehát az eddigi négy – önálló elnevezéssel jelzett – városrésze mellett már egy ötödik is van: a Göncz Árpád Városközpont!

Új, időszakos kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Sajnos csak rövid ideig, november 20-ig lesz látható, ám akit érdekel a valódi tehetségek világa, nem fogja megbánni, ha szán egy kis időt a megtekintésére. A magyar fotóművészet „nagyasszonyaként” tisztelt Keleti Éva, Prima Primissima díjjal kitüntetett, érdemes és kiváló művész, 85. születésnapja alkalmából 85 – neves színészeket ábrázoló - fényképe került a falakra.

Volt a neve Lanka, később Simundu, a rómaiak Serandives-nek hívták. A portugálok a Ceilas nevet adták neki, általánosan ismertté az angol Ceylon néven lett. Ma úgy hívják: „Fényességes sziget”, az ottaniak nyelvén Sri Lanka.

A katonai repülőgépek világában járatlanok számára a cím joggal kelthet némi megütközést, ám mentségünkre szóljon, hogy mindkettő valós, ténylegesen használt elnevezés. Ráadásul mindkettő létjogosultságát a név eredeti – békés – viselőjéhez való nagyfokú hasonlóság támasztja alá. Ez állítás igazságáról bárki meggyőződhet, ha ellátogat Szolnokra a nemrég megnyitott RepTár kiállításra.

kiemelet ajánlataink

A 2008 nyarán megnyitott 4 csillagos Anna Grand Hotel **** Wine & Vital a Balaton északi partján, Balatonfüred történelmi központjában található, mely az 1800-as évek óta Magyarország egyik kulturális centruma, a balatonfüredi Anna Bálok helyszíne.

A gyógyfürdő területén feltörő csodahatású forrásokról már a XV. századból is találunk feljegyzéseket.

Sümegen, a több mint hét évszázada épült Sümegi Vár lábainál fekszik a Hotel Kapitány Wellness és Konferencia.

Rovatok
Budapest

Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországot évről-évre rengeteg külföldi turista keresi föl és ez a gazdaságunknak jó. Azt is tudjuk, hogy jöhetnének még sokkal többen, tehát a bevételeink lehetnének lényegesen nagyobbak, de hát ezért többet is kell tennünk. Ennek érdekében a tavasszal jelentős változás következett be a turizmus ágazatának hazai irányításában.

Van egy rangos nemzetközi szervezet, melynek mibenlétéről eddig inkább csak az építész szakma legjobbjainak voltak ismeretei. Rajtuk kívül más alig halott róla. Pedig tevékenysége kiterjed az egész világra, szakértőinek véleménye fontos, iránymutató. Ez a szervezet most egyszerre két budapesti kerület munkáját is díjjal ismerte el!

Ugyanazon a napon – néhány óra eltéréssel – két szálloda megnyitására is sor került Budapesten. Az AccorHotels 2016. május 24-én, egy ünnepélyes megnyitó keretében mutatta be az első két stílusos szállodáját Magyarországon – az Ibis Styles Budapest Centert és az Ibis Styles Budapest City-t.

gasztronómia

Bár a cím igaz, a világért se gondoljunk valami piros karikás 18-as rendezvényre! Ezt a fesztivált – néhány tízezer felnőtt mellett - több ezer gyerek is látogatta és minden korosztály nagyon jól érezte magát. Az égiek is kegyesek voltak, hőség nem volt, csak szép, napos idő, mindhárom napon. Mindezek mellett a 18-nak mégis helye van. A látogatók egyöntetűen sikeres rendezvényként őrzik majd magukban a nagykorúságába lépett, 18. Szolnoki Gulyásfesztivál emlékét!

Hiába őrködik oroszlán a bejáratnál, fején a magas, fehér sapka mutatja, csöppet sincs harcias hangulatban. Mögötte, az épületben pedig – a nevéhez illően – valódi, békebeli hangulat fogadja a belépőt. Valami olyan, ami a XIX. század fordulóján volt uralkodó a Császárváros vagy Budapest cukrászdáiban.

Negyvenhárom pincészet és mintegy háromszor annyi különféle pezsgő adott egymásnak – és a közönségnek – találkozót a Hotel Corinthia báltermében. Mindazok, akik a szakmai titkokban is elmélyedni kívántak, mesterkurzusokon frissíthették fel tudásukat.

művészet, kultúra

Valóban, így érkezett vissza Hanti Vilmos Indiából, de nem ennek okai, inkább az eredménye érdemel figyelmet. A hangsúly pedig itt azon van, hogy míg általában a kellemetlen eseménynél következményekről szoktunk beszélni, ebben az esetben mégis helyesebb eredményről szólni.

Maguk a művészek és a szervezők is meglepődtek, milyen sok érdeklődő gyűlt össze a budapesti Bolgár Kulturális Intézetben rendezett kiállítás megnyitóján. A három kortárs bolgár művész alkotásaiból rendezett tárlat szeptember 10-ig, munkanapokon 10 és 18 óra között látogatható.

A Magyar Nemzeti Galériában június végétől október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást - köztük 61 Modigliani-művet, aktokat, portrékat és szobrokat felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket.

érdekesség

Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.

A korok és szokások változásának számtalan jele van. Megmutatkozik mindennapi életünkben is. Elegendő például, ha megnézzük miben más egy asztal terítése ma és mondjuk 80-100 évvel ezelőtt. Eltérést fogunk látni akkor is, ha az összehasonlítást lehetőleg azonos színvonalon – egy ismert, drágább étteremben - megterített asztalnál végezzük.

Megismerkedve Cegléd város értékeivel, érdemes körülnézi a szomszédságában is. Két olyan hely is van a közvetlen közelében ahol egy kicsit elidőzve, meglepő dolgokra bukkanhatunk. Az egyik Nyársapát, a másik Újszilvás.

sör, bor, pálinka

Már csak egy hét, és kezdetét veszi a 21. Magyar Borok Útja Rallye, melynek száz autóból álló mezőnye idén a Balatoni Borrégiót fedezi fel. Az exkluzív élménytúra a megújulás jegyében – eltérően a korábbi évek gyakorlatától - a nagy borászok mellett kis pincészeteket is meglátogat.

A bor és a kereszténység jól megfér egymás mellett, hiszen a bornak szakrális értelmezése is van. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Fiatal Borászok Egyesülete és a DiVino borbár minden borkedvelőt egy közös ünnepre és találkozóra hív az ország egyik legszebb terén, Budapesten, a Bazilika elé.

Mostanában már nem számít szokatlan eseménynek, ha a Veritas Borkereskedésnél távoli vidékek különleges borait mutatják be. A kaliforniai borok ismertetése után, ezúttal Dél-Afrika néhány érdekességének kóstolójára hívták a szakembereket. Négy pincészet nyolc bora és egy pezsgő szerepelt a kínálati listán.

Blog ajánló
Egy nap a városban Hol tart a magyar streetfoodforradalom?
Azt látjuk, hogy mekkora változáson vagyunk túl: néhány éve még igazi kihívás volt rendes gyorskaját enni Budapesten, de akkora, hogy ma már minősíthetetlen éttermek voltak a sztárok az éjszakai életben. Emlékeztek még, hogy mekkora kultusza volt a fagyasztott hússal dolgozó csalamádés hamburgerezőknek és a körúti katasztrófákat áruló gyrososoknak? Amikor az első toplistáinkat írtuk, még nekünk is meg kellett küzdenünk ezzel a közeggel, a 2010-es hamburgertesztünk alatt például elég komoly nyomás alá helyeztek minket a kommentekben azzal, hogy demiértnemkerültfelaványamamahamburgeremikorolyanaranyos? Mert szar, azért. Az elmúlt években aztán fénysebességgel kilőtt a budapesti streetfoodműfaj és ma már a legjobb ötven-száz étterem bármelyikében olyan minőséget kapsz, hogy az a 2010-es Budapesten belefért volna a legjobb ötbe. És ez fantasztikus. Meg a változatosság is, hogy hányféle hamburger, jó gyros, pulled pork kapható. De elég ez? Mármint oké, hogy önmagunkhoz képest sokat fejlődtünk, de állapítsuk meg újra, hogy ez az önmagunk néhány éve még őszintén tudott örülni a fagyasztott húsból, konzerv csalamádéból és túlfújt buciból készített hamburgernek. Mit tud ehhez képest a világ és hol helyezkedünk el benne? Erre a kérdésre tök egyszerűen megkapjuk a választ, ha megnézzük, hogy mi a menő tőlünk nyugatra és keletre. A nyugati helyzetet az elmúlt egy évben elég alaposan sikerült felmérni: ettünk Párizs, London és New York legjobb vagy épp legelismertebb hamburgerezőiben, amik azért referenciapontnak meglehetősen jók. A párizsi hamburgeres élményt itt tudjátok megnézni 9:17-től: A londonit meg itt 12:33-tól: A New York-iról meg egy fotó készült: Párizsban egyebek közt a Cantine Californiában, Londonban a Honest Burgerben, New Yorkban meg a Shake Shackben ettünk, ezek mind kiemelt helyek, olyanok, amiket elismernek, amikről beszélnek. És hát az a helyzet, hogy mindegyik jobb volt, mint a magyar csúcsmezőny. A párizsiban minden közhelynek megfelelve olyan sajtok voltak, hogy azok egészen új dimenzióba helyezték a műfajt, a londoni éttermekben a hús minőségével sikerült kiváltani a, vigyázz, kemény szó, áhítatot, a New York-i meg egyszerűen nagyon egyben volt, tökéletes egyensúlyban volt a cucc. Csakhogy: a külföldi verziók jóval drágábbak, mint a magyarok. A londoni hamburger csak a font jó ideje tartó gyengülésének köszönhetően hozható el már 3500 forintért, nem is olyan rég még 4000 fölött volt az ára, a párizsi hamburger még most is 4,5 ezerbe kerül, egyedül a New York-i van a magyar árak közelében, a Shake Shackben már egy duplát is megkapsz valamivel kétezer fölött, de azt is tegyük hozzá, hogy ez tényleg nem sokkal mellbevágóbb, mint a magyar, csak valamivel jobb. A másik két esetben viszont a hazai ár duplájáért adnak jobb minőséget, és persze vannak is extra költségeik a bérleti díjakat és a béreket tekintve, de a húst, sajtokat, péksüteményeket itthon sem lehet olcsóbban beszerezni, ilyen árakat viszont nyilvánvalóan nem lehet nálunk elkérni. És mindezek mellett is az a helyzet, hogy bár a párizsi, londoni hamburger egyértelműen jobb, mint a budapesti, ezek már egyáltalán nem elérhetetlen vagy vagy innen nézve valószerűtlenül magas csúcsok. Ha a kiindulási pont a tíz éve még általánosan elérhető fagyasztott húsos konzervborzalom, az elérhető csúcs meg a londoni, párizsi csoda, akkor nagyjából úgy lehetne felvázolni a fejlődést, hogy az abszolút nulla és a maximális száz pont közti út hetven százalékát megtettük. Az, amit mi eszünk, aminek örülni tudunk, bármelyik nyugati világvárosban elmenne és ez hatalmas fejlődés ahhoz képest, ahonnan indultunk, vagy ami tőlünk keletebbre tapasztalható. Én sok mindent nem próbáltam arra, Attila viszont, a Vízum blog szerzője Moszkvában és Bukaresben is megpróbálkozott a helyi streetfoodkultúra megismerésével és nyilván nem próbált ki minden helyet, de azért szerzett némi tapasztalatot arról, hogy a helyiek szerint mi ott most a menő. A román fővárosról írt is nekünk röviden: Bukarest belvárosában a városnéző séta végén épp vacsora után kutattunk, amikor a szemem megakadt egy érdekes foghíjtelken. Persze láttam már egy rakás Street Food udvart efféle környezetben, de a Kelet-európai régióban Budapesten kívül hasonló placcokkal nemigen találkoztam még. A hely maga nem nagy, de a térkép szerint van itt minden, román, olasz, török, sőt magyar is, no meg persze a kötelező burger. Körbejárva több ígéretes helyet is láttam, és bár a Kürtőseria lángosára is kíváncsi lettem volna (egy sima 620), mégis inkább a a steakes szendvicses felé vettem az irányt, amiből egy adag sültkrumplival 1800 forintért csak tudhat valamit. Na szóval: steakből nyilván nem a legjobb angol bélszínt vártam, de azért legalább valami színhúst, nem pedig daráltat. A sajt a legkommerszebb trappista volt, ráadásul túl vastagon és kb. majdnem olyan állagban ahogyan azt a hűtőből kivették. A saláta a gyorséttermekből ismert aprólék, némi majonéz, a kenyér pedig egy pita és pászka között valahol félúton lévő, már nem olyan kellemesen túlégetett valami volt. A krumpli különösebb említést nem érdemel, nem volt rossz, de boldogságérzet sem fogott el miatta. Egyszóval nem volt egy nagy élmény, legalábbis gasztronómiai értelemben, sőt, mondhatni csalódás. Mert amúgy tényleg drukkoltam annak, hogy Európa keletebbi tájain is találjak egy jó és ígéretes streetfood éttermet. Persze kár egyetlen próbából messzemenő következtetéseket levonni, de a bukaresti ismerőseim szerint ez egy olyan helyszín, ami új, izgalmas és érdemes kipróbálni. Szóval ha kicsit keletre nézünk, látjuk, hogy honnan indultunk, nyugatra meg ott lebeg előttünk a cél, de végignézve ezt a távolságot az látszik, hogy az út nagyobb és problémásabb részét már megtettük, lehet pezsgőt bontani! És ha neked is van tapasztalatod, akármelyik irányból, írd le kommentben!
Egy nap a városban Ezzel az appal elkezdhetsz bringázni Budapesten!
Izgalmas folyamat, ahogy a budapesti bringázás egy szubkultúra hobbijából tök átlagos közlekedési eszköz lett a kétezres években. Jó tíz évvel ezelőtt még csak a legelszántabbak ültek itt biciklire és sokáig tartotta magát az a legenda, hogy aki Budapesten bringázik, az az ördöggel cimborál. Aztán szépen lassan tanulók, könyvelők, igazgatók is elkezdtek tekerni és hirtelen azon kaptuk magunkat, hogy a bicikli már nem extrémsport többé volt légiósoknak és egyéb túlélőknek, hanem sima közlekedési eszköz. Néhány évvel ezelőtt részt vettem egy kerekasztal beszélgetésen, ott kezdte el feszegetni az egyik felszólaló, hogy milyen is pontosan a budapesti bringás. Tök jó érzés volt azt válaszolni rá, hogy igazából semmilyen: ez már nem egy homogén közeg többé, tízévestől kilencvenévesig mindenki teker, akkora tábora lett a bringázásnak, hogy a biciklit leszámítva szinte semmi sincs a közös halmazban. Tavaly volt egy óriásfelmérés is, amiből kiderült, hogy húsz év alatt megtízszereződött a kerékpáros forgalom a városban, az emberek leginkább hétköznap tekernek, tehát munkába járáshoz, ügyeket intézni, ha az időjárás tíz fok fölött van, a város tele van biciklikkel, főként a XI. kerület és XIII. kerület és a XIII. kerület és a III. kerület tengelyen. Én kábé öt éve kezdtem el tekerni Budapesten és eleinte azért volt ebben némi izgalom, hiszen egy szűk utcában elég stresszes tud lenni egy hirtelen mögötted megjelenő busz vagy teherautó, de még egy sima személyautó is. Bár azt is tegyük azért hozzá, hogy a legendásan állat módjára vezető autósokkal nekem többnyire csak jó tapasztalataim voltak ebben az öt évben - általában mindenki türelmesen vagy előzékenyen viselkedett. Ezzel együtt akkor és azóta is inkább a kerékpársávot használom, ha van ilyen, és a tavalyi monstre felmérésből is az derült ki, hogy az emberek többsége keresi a biztonságos közlekedési lehetőséget, pont azért, amit a cikk elején írtam: mert ez nem extrémsport többé, és a bringások nem a kalandot keresik, hanem azt, hogy miként tudnak biztonságosan és gyorsan eljutni A-ból B-be, lehetőleg kerékpársávon. Na és akkor el is jutottunk a Bringamánia appig, amit a héten adott ki a biciklizős buliban különféle rendezvényekkel amúgy is évek óta szügyig elmerülő McDonald’s, és ami pont a fent vázolt problémára ad megoldást: ez egy bringás navigáció, ami nagyon-nagyon odafigyel a bringautas lehetőségekre, már ha erre van igényed. Ugorjunk vissza: indításkor vagy létrehozol egy új felhasználót, vagy belépsz Facebookkal, utóbbi néhány spéci előnnyel jár, de erről majd később. Belépés után jön a program egyik legszimpatikusabb vonása: be tudod állítani, hogy milyen biciklis vagy: kezdő, haladó vagy pro és a program ennek megfelelően ajánl majd útvonalakat. A készítők ugyanis a legtöbb budapesti utat beszámozták attól függően, hogy melyik milyen forgalmas vagy kockázatos. A kezdőknek óriási segítség ez a program, ami elintézi nekik, hogy szinte végig csak bringautakon és kisebb forgalmú útvonalakon kell tekerniük, én öt évvel ezelőtt a fél teleszkópomat odaadtam volna egy ilyen funkcióért (nincs teleszkópom). A haladóknál a program már képes az optimálishoz közelebbi útvonalat is választani, ezt használtam én, és van a pro beállítás, ami meg már majdnem egy autós navigáció, Nagykörúttal és egyéb nyalánkságokkal. És tök jól ajánl útvonalakat a program, kipróbáltam és a legtöbb esetben nagyjából pont arra visz, amerre én is szoktam járni két pont között, pedig én ezeket az irányokat hosszú évek alatt kísérleteztem ki. Sok a bicikliút, de szinte sosem kell kerülöm miattuk, viszont mindig elkerüli azokat az életveszélyes szakaszokat a program, ahova semmi kedvem menni. A navigáció egyébként úgy néz ki, mint bármelyik autós programban, látod magad előtt a teljes útvonalat és az app azt is mutatja, hogy mikor merre kell kanyarodni. A fejlesztők a kerékpáros szervezetekkel és gyakorlott bringásokkal egyeztetve arra jutottak, hogy a program nem beszél, mert akkor fülhallgatót kéne használnod, ami közlekedéstechnikailag veszélyes lehet, szóval ezt az appot a kormányra kell erősítened valami erre kitalált konzollal és időnként rá kell nézned, hogy merre tovább, bár forduló előtt pittyeg is egyet a mobil. Egyébként meg van még benne egy rakás opció, elmentheted a kedvenc célállomásokat, az app megmutatja az érdekességeket a közelben, nem kifelejtve persze a McDonald’s-okat és ha Facebookkal regisztráltál és az ismerőseidet meghívtad a programba, akkor akár chatelhetsz is velük. Sőt, az appba belépve láthatod azt is, ha nemrég valamelyik ismerősöd az appot használva húzott el melletted, szóval be tudsz mellé csatlakozni. Bónusz, hogy lehet jelezni vele az úthibákat. Persze arra senki sem vállal garanciát, hogy ki is javítják azokat a hibákat, de az is biztos, hogy ha tömegesen jelentik őket, akkor talán döntéshozói oldalról kevésbé lehet majd figyelmen kívül hagyni őket. Na és akkor egy vörös sarok: bringázni őrült jó dolog, Budapesten is. Van, aki még mindig csak egy extrém sportnak gondolja az ilyesmit, de ő megrekedt húsz évvel ezelőtt, a világ meg jól eltekert mellette. Ma már hatalmas tömegek bicikliznek a városban, mert gyorsabban és élvezetesebben jutsz célba, mint bármi mással. Aki bringázik, az nem áll dugóban, viszont olyan jól meg tudja figyelni a várost, ahogy senki más. És aki teker, az rengeteget tesz azért, hogy Budapest jobb hely legyen, ahol egy nap majd nem kell belefulladnunk a szmogba. Ahol nem kell néhány évvel kevesebbet élnünk a lehetőségeinkhez képest, csak mert annyira telepöfékelik a várost az autók. Az ilyen és ehhez hasonló appok, kezdeményezések azért jók, mert olyanoknak is segíthetnek elindulni, akik eddig nem mertek bringára szállni, viszont lehet, hogy őt év múlva már ők sem akarnak majd jó időben mással közlekedni, csak a biciklivel. És ez őrült jó minden szempontból. Az appot innen tudjátok letölteni iOS-re és Androidra is. Disclaimer: a Bringamánia app az Egy nap a városban blog partnere.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!