A Nemzeti Galériában tartott ünnepséggel megnyílt a 27.Budapesti Tavaszi Fesztivál
A szónokok hangsúlyozták: hiába próbálták néhányan – semmibe véve az ország érdekeit – ismét csatatérré változtatni az utcákat – egy nappal a hamvába holt zavargási kísérlet után, mégis ünnepelni tud a város!
A napfényes, kifejezetten meleg időjárás lehetővé tette, hogy már az érkezőket is jókedvű táncosok fogadják a Galéria előtt. Rendőrnek, biztonsági intézkedéseknek nyoma sem volt, a sok száz főnyi érdeklődő és meghívott, akadály nélkül mehetett be a rendezvényre. A Budapesti Tavaszi Fesztivál az „Időn túl – a festészet vállalt hagyománya” című kiállítással kezdődött és a legcsekélyebb rendzavarás nélkül meg is nyílt.
A vendégek mindjárt egy kis ízelítőt is kaptak a fesztivál szenzációiból, a flamenco és a cigányzene találkozásának lehettek tanúi, Maria Serrano és Balogh Kálmán együttesének rövid műsorának láttán. Mindketten szenvedélyesen keresik művészetük újabb és újabb kifejezésének lehetőségét. Meggyőző előadásuk bizonyította, két teljesen eltérő népi kultúra olyan természetességgel rímel egymással, mintha nem is választaná el őket ezer kilométer egymástól.
Az megjelenteket Bereczky Loránd, a Nemzeti Galéria főigazgatója köszöntötte. A Galéria korábban is, minden évben egy-egy új kiállítással kapcsolódott a Fesztiválhoz. Mivel az intézmény az idén ötven éves, kiállításaik ebben az évben az évfordulóhoz is igazodnak. A most megnyíló, a jelenkor és a történelem kapcsolatát tárja föl, a művészet sajátos eszközeivel. A fiatalok, akik elfogadják az elődök hagyományait, az ő nyomdokaikon fogalmazzák meg önmaguk ars poeticáját, mely lehet hasonló, lehet eltérő, de mindenképpen a magyar kultúra szerves részét képezi.
Ezen a kiállításon a Sensaria Csoport tagjai és az általuk meghívott alkotók tesznek kísérletet, hogy kifejezzék a magyar festészet hagyományaihoz való viszonyukat. A kiállításon részben a Galéria történeti gyűjteményében fellelhető alkotók – Csontváry, Ferenczy, Fényes, Mednyánszky – szerepelnek, másrészt viszont rengeteg olyan, fiatal művész, akik eredeti látásmódjukkal, érdekes színvilágukkal hívják fel magukra a figyelmet.
Ez a város csodálatos, csodálatos az újjászületési képessége, hangsúlyozta Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere az egy nappal korábbi utcai rendzavarásokra utalva. A fesztiválra több tízezer külföldi várunk, óriási baj lenne, ha ők úgy gondolnák, nem szabad, nem érdemes ide jönni! Tavaly harmincezer külföldi érkezett, most 128 rendezvényt tartunk, a vendégek száma a korábbiaknál több lehet. Ezért döntött úgy a főváros, hogy bár saját költségvetése hét milliárd forinttal kevesebb az előzőeknél, egy fillérrel sem csökkentette a fesztivál támogatását. A fesztivál eseményeiről szólva a főpolgármester kiemelte: idén ötven éves a Bartók Vonósnégyes. Nincs a világon másik olyan együttes, amelyik változatlan összetételben ért volna meg ilyen évfordulót! A koncertprogramok közül Dimitrij Baskirov zongoraestjére és Maxim Vengerov hegedűestjére hívta fel a figyelmet.
Újhelyi István, mint az idegenforgalomért is felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára arról szólt, hogy a kultúra és a turizmus egymással kéz a kézben jár, de ahol utcaköveket hajigálnak, oda nem megy turista. Ezért is különösen fontos, hogy egy nappal a felelőtlenül feltüzelt mozgolódás után már képesek vagyunk fesztivált ünnepelni. Ezt a fesztivált 27 évvel ezelőtt a turisztikai szakma kezdeményezte, mert a főváros ilyenkor híján van látogatóknak. Kellett egy új attrakció. Köszönhetően a szervezők kitűnő munkájának és a támogatóknak, mára az egyik legismertebb, legnagyobb rendezvénnyé nőtte ki magát.
A kiállítás megnyitására a rendezők Hiller István oktatási és kulturális minisztert kérték fel, aki beszédét rövid visszaemlékezéssel kezdte. Tavaly ötven percig zúgott a taps Vengerov koncertje után – mondta – és ez sok-sok olyan napnak, órának eredménye, amit a művész nem a rivaldafényben töltött. Ilyen céltudatos munka áll a Tavaszi Fesztivál hátterében is. Ez a magyar kulturális élet legkiszámíthatóbb rendezvénye. A szervezők már a 2009. évi fesztiválon dolgoznak, a 2008-as készen van. Akkor hát melyik a mi igazi arcunk? Az utcán rombolóké vagy a tapsolóké? Az idén Kodály Zoltánra is emlékezünk. Ő mondta: „A Nyugat nem arra kíváncsi, hogyan utánozzuk, inkább, hogy magunkból és magunkról mit adunk?” Igaza volt. Az, amit ez az ország a kultúrájából és a tehetségéből meg tud mutatni, az legyen az igazi arc!
A jelen és a közeljövő egyik feladta, hogy egyre többet foglalkozzunk a kortárs magyar zenével, képzőművészettel. Nekünk kell felfedezni a köztünk élő nagyszerű alkotókat! Minden, ami a kortárs művészettel, zenével foglakozik, komoly figyelmet érdemel és ezért nagyszerű, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos megnyitása pont egy ilyen kiállításon történik. Köszönet illeti a Fesztivál szervezőit, a kiállítás rendezőit a Galériában, hogy lehetővé tették a magyar kultúra értékeinek ilyen páratlan felvonultatását.
A Tavaszi Fesztivállal együtt megnyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában április 30-ig látogatható.