2016. december 4. vasárnap, Borbála, Barbara és Boróka napja

Egy kis felújítás után ismét megnyitotta kapuit a Zwack Múzeum és Látogatóközpont. Tíz borász, több mint 30 féle bor és az idei karácsonyi Zwack Open vendégei találkozhattak egymással, hogy a kóstolgatás, beszélgetés során eldönthessék, ki-ki melyik palackot látná majd legszívesebben az ünnepi asztalon?

Idén huszadik alkalommal kerül megrendezésre magazinunk ezoterikus karácsonyi fesztiválja, amire természetesen ünnepi programmal készülünk. Ez évi sztárvendégünk Horgas Eszter világhírű fuvolaművész lesz, aki nemcsak zenéjével varázsolja majd el a látogatókat, de – Jakab Istvánnal beszélgetve – életének, karrierjének izgalmas részleteit is megosztja a jelenlévőkkel.

Akár csak tavaly, idén is, a tizenharmadik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A közönség egyöntetű álláspontja szerint jó lenne, ha ebből is hagyomány jöhetne létre. Ez a fesztivál ugyanis már az!

Ha tél, akkor irány a Tátra! Ezzel a felszólítással sokan egyetértenek, mert a Magas és az Alacsony Tátra nemcsak a közelsége miatt vonzó célpont. Elsősorban a síelők keresik fel, de sokan vannak, akik a természeti szépségekért utaznak a hegyek közé.

kiemelet ajánlataink

Szeretettel várjuk ebben a különleges környezetben, ahol a varázslatos természet és a magyar vendégszeretet harmonikus összjátéka várja a testet – lelket egyaránt elkényeztetni vágyó vendégeket.

Barcs Somogyország déli részén, a Dráva partján helyezkedik el. Nagy forgalmú határátkelőhellyel rendelkezik, így Somogy déli kapujaként is szokták emlegetni.

Cserkeszőlő a Tiszazug szívében található, Szegedtől mintegy 82, Kecskeméttől 42, a fővárostól pedig 127 kilométerre.

Rovatok
Budapest

A Turizmus Világnapján nyitotta meg ismét a kapuit Pest városának legrégibb épülete, így a főváros legújabb turisztikai látványosságává vált. A páratlan építészeti és kulturális örökséggel büszkélkedő Belvárosi Plébániatemplom több mint két éves rekonstrukciót követően újból látogatható és a nyitás után tudatosan törekszik a helyszínben rejlő turisztikai adottságok kihasználására.

Új városrésszel gazdagodott a főváros XIII. kerülete. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél egy jelentős területet a rendszerváltás utáni legelső köztársasági elnökről, Göncz Árpádról neveztek el. A kerületnek tehát az eddigi négy – önálló elnevezéssel jelzett – városrésze mellett már egy ötödik is van: a Göncz Árpád Városközpont!

Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországot évről-évre rengeteg külföldi turista keresi föl és ez a gazdaságunknak jó. Azt is tudjuk, hogy jöhetnének még sokkal többen, tehát a bevételeink lehetnének lényegesen nagyobbak, de hát ezért többet is kell tennünk. Ennek érdekében a tavasszal jelentős változás következett be a turizmus ágazatának hazai irányításában.

gasztronómia

Bár a cím igaz, a világért se gondoljunk valami piros karikás 18-as rendezvényre! Ezt a fesztivált – néhány tízezer felnőtt mellett - több ezer gyerek is látogatta és minden korosztály nagyon jól érezte magát. Az égiek is kegyesek voltak, hőség nem volt, csak szép, napos idő, mindhárom napon. Mindezek mellett a 18-nak mégis helye van. A látogatók egyöntetűen sikeres rendezvényként őrzik majd magukban a nagykorúságába lépett, 18. Szolnoki Gulyásfesztivál emlékét!

Hiába őrködik oroszlán a bejáratnál, fején a magas, fehér sapka mutatja, csöppet sincs harcias hangulatban. Mögötte, az épületben pedig – a nevéhez illően – valódi, békebeli hangulat fogadja a belépőt. Valami olyan, ami a XIX. század fordulóján volt uralkodó a Császárváros vagy Budapest cukrászdáiban.

Negyvenhárom pincészet és mintegy háromszor annyi különféle pezsgő adott egymásnak – és a közönségnek – találkozót a Hotel Corinthia báltermében. Mindazok, akik a szakmai titkokban is elmélyedni kívántak, mesterkurzusokon frissíthették fel tudásukat.

művészet, kultúra

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

érdekesség

Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.

A korok és szokások változásának számtalan jele van. Megmutatkozik mindennapi életünkben is. Elegendő például, ha megnézzük miben más egy asztal terítése ma és mondjuk 80-100 évvel ezelőtt. Eltérést fogunk látni akkor is, ha az összehasonlítást lehetőleg azonos színvonalon – egy ismert, drágább étteremben - megterített asztalnál végezzük.

Megismerkedve Cegléd város értékeivel, érdemes körülnézi a szomszédságában is. Két olyan hely is van a közvetlen közelében ahol egy kicsit elidőzve, meglepő dolgokra bukkanhatunk. Az egyik Nyársapát, a másik Újszilvás.

sör, bor, pálinka

Beváltották a szervezők a tavaly – a XII. Újbor és Sajtfesztivál megnyitásán - tett ígéretüket. Persze könnyű dolguk volt, hiszen nem volt művészet előre látni, hogy 2016-ban olimpia lesz. Nos, idén, november 26-27-én, szombaton és vasárnap, a XIII. Újbor és Sajtfesztivált valóban az olimpia jegyében rendezik meg Budapesten, a Vajdahunyad várban.

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.

Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.

Blog ajánló
Városlátogatások Oslo Norvégia fővárosa
Oslo Norvégia fővárosaA fővárost a skandináv Snorre saga szerint III. Harald norvég király alapította 1049-ben. A „sagák” tulajdonképpen a korabeli történésekről szóló elbeszélő költemények. V. Haakan volt az első király, aki uralkodása (1299-1319) alatt ide telepítette teljes udvartartását, és Oslo-t fővárossá emelte. Évszázadokon keresztül megtartották az Oslo nevet, majd 1624-ben IV. Keresztény dán és norvég király átkeresztelte a várost Christianiának.A történelem folyamán Norvégiát hosszú időn keresztül uralták a dánok vagy a svédek, ilyenkor a főváros Koppenhága vagy Stockholm volt.Miután 1814-ben Norvégia elszakadt Dániától, a város nevét Kristianiára változtatták, mert ez norvégosabb hangzású. A városi polgárság azonban visszakövetelte az Oslo elnevezést, melyet 1924-ben a norvég parlament véglegesített. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, sorra épültek a mai arculatot meghatározó épületek.A város az Oslo-fjord torkolatánál fekszik csodálatos környezetben. A hatalmas terület nagy részét erdők, parkok és csillogó tavak teszik ki.Az alig több mint 600 ezer lakosú Oslo a világ egyik legdrágább városa, vásárlás helyett érdemes a természet szépségeit csodálni.A Városháza:A monumentális városháza 1933 és 1950 között épült, hatalmas tömbjei uralják a városképet. Az Oslo fjord felől érkezők elsőnek ezt az épületet pillantják meg, mely a város szimbólumává vált.A két magas torony középen található Európa egyik legnagyobb órája.  Itt működik a főváros tanácsa, a főváros közigazgatási hivatala és több kulturális szervezet.Az óriási méreteknek megfelelően a belső terek is hatalmasak, amelyeket az ország legjobb művészeinek freskói és képei díszítenek, melyek Norvégia történelmét, kultúráját és művészetét mutatják be.A városháza előtt szökőkúttal díszített szabad tér nyílik a tengeröböl partjáig.A nagyteremben kerül sor a Nobel Békedíj ünnepélyes átadására, minden év december 10-én. A tudományos és a kulturális Nobel Díjak átadása a stockholmi városházán történik.Egy kis visszatekintés Nobel Alfréd életére: Mint tudjuk Nobel hírnevét és vagyonát a dinamit feltalálása alapozta meg. Állítólag véletlenül jött rá, hogy a könnyen robbanó nitroglicerint kovafölddel kell felitatni, így ütésre nem robban. Persze ez sem ment simán, néhányszor felrobbantotta a szomszédjait, ezért kísérleteit csak egy bárkán folytathatta. Nobel végakarata szerint, a díjak odaítélésénél, az ötletek eredetiségét, a kreativitást kell értékelni.A rossz-nyelvek még azt is mondják, hogy Nobel csak a négy alapműveletet ismerte. Mindenesetre a találmányának kirobbanó sikere volt.Még egy kis pletyi: a fáma szerint a matematikusokat azért nem lehet a díjban részesíteni, mert egy matematikus elszerette Nobel kedvesét.Az Akerhus erőd: A vár meredek, sziklás dombon fekszik, védve a kikötőt. A város az erőd köré épült a XI.-ik században Az erődöt magas tornyok védték, külső részeit földalatti folyosókon lehetett megközelíteni. Egy hatalmas középkori tűzvészben az erőd is megrongálódott, ezért később reneszánsz stílusban átépítették, de hadászati jelentősége csökkent. Az évszázadok során volt királyi lakhely, gabonaraktár, katonai bázis és börtön is. Ma állami fogadásokat tartanak itt, illetve múzeumként működik.Királyi palota:A Királyi Palota (Det Kongelige Slott) 1825 és 1848 között épült Károly János uralkodó megbízásából. A palotát hatalmas park veszi körül. A király nem érhette meg a palota befejezését, még azelőtt meghalt. Bernadotte svéd király, II. János Károly néven lett norvég király is, ma szobra ott áll az oslói királyi palota előtt, és a város egyik főutcáját is róla nevezték el.Egy érdekes királyi story: Az 1880-as évek elején, amikor XIII. Károly fia meghalt, a svéd országgyűlés külföldön keresett egy energikus uralkodót, akitől azt várták, hogy visszahódítja Finnországot. A választásuk Jean Baptiste Bernadotte-ra, Napóleon egyik tábornokára esett. A később sikeres uralkodónak magas volt a vérnyomása, és az akkor divatos terápia szerint az udvari orvos eret vágott a felséges karon, és mai szóhasználattal, majdnem dobott egy hátast, amikor meglátta a király tetoválását: „Mort aux rois”, azaz, halál a királyokra.A Vigeland park: Gustav Vigeland norvég szobrász életműve látható az impozáns parkban. Több mint 150 szobor van kiállítva. Vigeland az élet minden fázisát ábrázolta a kisgyerekkortól az öregségig. Varázslatos és hátborzongató alkotásai meglehetősen monumentálisak, a szocreál stílusra hajaznak. A szoborcsoport csúcsa, az egy tömbből faragott monolit. A teljes park jóval nagyobb a szoborparknál, kávézók, pavilonok tarkítják.A Székesegyház: Az Oslói székesegyház (Domkirke) J. Wigger tervei alapján épült és 1697-ben szentelték fel, majd a későbbiekben kibővítették és átalakították, a múlt század közepén nyerte el mai formáját. A templom belseje gazdagon díszített barokk stílusú.A modern Operaház: A jellegzetes formavilágú, szögletes épület a tengerből kiemelkedő jéghegy formáját mintázza. Az épület kialakításából adódóan, hogy nyugodtan felsétálhatunk a lejtős tetőre, ahonnan remek kilátás nyílik a kikötőre és a városra.A Nemzeti Színház: Az épület előtt áll a híres norvég író Henrik Ibsen és a kevésbé híres, de irodalmi Nobel-díjas Bjornswtierne Bjornson szobra. Érdekes, hogy még egy norvég írónő, Sigrid Undset is kapott Nobel-díjat, de a világhírű Ibsen pedig nem.A Fram Múzeum: A múzeum a sarkkutatás történetét, jelentős eseményeit és eszközeit mutatja be. A Fram az Északi-sark felfedezésére épített hajó neve, jelentése: „Előre.” Amundsen eredetileg az Északi-sarki expedícióra készült, de mivel Peary időközben elérte az Északi-sarkot, Amundsen titokban a Déli-sark felé indult. A sarkkutató szkúnert teljesen be lehet járni, közelről láthatjuk a fedélzetet, a kormányállást, a vezérlőt, Amundsen kapitány kajütjét és a hajó többi részét. Néhány szó a Déli-sark felfedezéséről:Amundsen 1911. december 14-én éri el elsőként a Déli-sarkot, Scott 1912. január 17-én. A vontatás módja sorsdöntő volt a felfedezők életében. Scott végzetes hibát követett el, amikor motoros szánokat és pónikat vitt magával, mert a motorok lefagytak, a pónik pedig elpusztultak a szélsőséges időjárásban. Amundsen eszkimó szánhúzó kutyáinak nem okozott nehézséget a hóviharokkal nehezített út. Scott és csapata lelkileg összetörve pillantotta meg a norvég zászlót a sarkon, a kimerültség, a csalódottság és az éhség végzett velük a visszafelé tartó úton.Itt látható még a Gjöa nevű hajó, amivel Amundsen az Északnyugati-átjárón eljutott az Atlanti óceánról a Csendes óceánra. A Viking hajók Múzeuma:A gyűjteményben számos híres és díszes viking hajót állítottak ki, amelyek közül a leghíresebb az 1903-ban talált Osebergit. Érdekes, hogy a hajót temetkezési célra építették, nem hajózásra szánták. Az Osebergit közel egy évezredig pihent egy agyagdomb alatt és tele volt gyönyörű korabeli faragott tárgyakkal.Képek a városról:Az első fotó az a szökőkutat ábrázolja, ahol egy nagy mutatóujj jelöli ki azt a pontot, ahol az 1624-es óriási tűzvész után IV. Keresztély király parancsára, újjá kellett építeni a várost.Érdekesség, hogy a szoborra kiírt pályázatot egy magyar művészházaspár nyerte meg, így az ő alkotásuk látható a régi városháza előtti téren.„The Giant Pointing Finger Fountain"További képek:Egyéb érdekességek:Nem nagyon látni a vezető divatmárkákat, a kirakatokat is eredeti norvég igénytelenséggel rendezik be. Egy tehetséges, kreatív kirakatrendezőre biztos állás vár.Igazi multikulti város, tanúja voltam, hogy egy norvég egy „afronorvégtól” kért útbaigazítást.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=Bu9qTcbMfSQ       2016 augusztus                                                Készítette: vinpet
Városlátogatások Bergen, a fjordok kapuja
BergenNorvégia második legnagyobb városát a fjordok kapujának is nevezik. A tengerparti város színes faházaival, festői rakpartjával népszerű turisztikai célpont. A látogatókat még a szinte állandóan zuhogó eső sem riasztja el, nevezik az „esernyők városának” is. Volt, hogy 84 napon keresztül esett, ez több, mint a bibliai özönvíz.Egy kis történelem:A várost III. Olaf király alapította 1070-ben, régi neve Bjørgvin volt. A kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően a skandináv kikötőváros a középkori Norvégia fővárosa volt. A XIII. században a német a Hansa szövetség itt nyitotta meg újabb európai központját. Ebben az időben vált fontos exportcikké az északi partokról érkező szárított tőkehal. (kinézete nem kifejezetten étvágygerjesztő, később lesz róla fotó)  A halászat ma is meghatározó a város életében. A Hansa városrész:Bryggen vagy Tyskebryggen (norvégül „A rakpart” vagy „A német rakpart”) Bergen régi rakpartja, a Hansa szövetség virágkorában épült. Az épületegyüttes emlékeztet a város fontos szerepére a középkorban. Az élénk színekben pompázó régi kereskedőházak átvészelték az évszázadokat, és 1979 óta a világörökség részét képezik.A keskeny házak egy valóságos labirintust rejtenek. A szorosan egymás mellé épített házak belsejében át lehet menni egyikből a másikba. egy háztömbben több család is élt. Az egymás mellett álló házakat keskeny sikátor választja el a többitől. Majdnem minden ház homlokzatán különleges cégéreket láthatunk. Ma a házak földszintjén üzletek, éttermek és kávézók találhatók.A színes faházaktól csak pár lépés, a halpiac. A bőséges kínálat a látogatókat is kóstolásra csábítja. Bergenben nem csak a halak harapnak, a halpiacon mi is haraphatunk valamilyen tengeri csemegét. A már említett szárított tőkehal mellett, ehetünk kagylót, rákot és kaviárt, sőt még bálnahúst is. Szaláminak feldolgozva jobban ízlett, mint a jávorszarvas. A minőségre a kis trollok vigyáznak.Bergenben télen sincs igazán hideg. A Golf-áram hatására a fjordokat nem fedi jégtakaró. Mint annyi más város Bergen is hét dombra épült. A belvárosból induló panorámasiklóval alig néhány perc alatt feljuthatunk a Fløyen hegyre, ahonnan festői panoráma tárul elénk.Bergen a térség kulturális centruma, leghíresebb szülötte Edvard Grieg. A róla elnevezett múzeumban megismerhetjük a híres zeneszerző életútját. Itt élt Ole Bull is, akit virtuóz hegedűjátéka miatt Schumann „észak Paganinijének” nevezett. Gyakran koncertezett együtt Liszt Ferenccel is, akivel jó barátok voltak.Bergen rengeteg látnivalót kínál. Kedves, barátságos város, érdemes idelátogatni.Egy helyi mondás: "Bergenben azért esik mindig, mert ez Isten kedvenc városa, így minden nap tisztogatja, fényesíti, csiszolgatja".Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=JF7txFX5rEo            2016 augusztus                                          Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!