2017. július 24. hétfő, Kinga és Kincső napja
Mindent újra kell tanulni
Révay András
2015.04.01 00:30
Harmadik alkalommal szervezik meg a Tokaji borvidék legfontosabb rendezvényét. A Tokaji Tavasz eseménysorozatát a vidék több helyszínén tartják április 24 – 26 között. A változatos programok sok érdekességet – no meg jó borokat kínálnak a vendégeknek.

 A programsorozat a Tokajban élők nagyszerű eredményeit igyekszik bemutatni. A világon mintegy kétszáz borvidéken termelnek édes bort, ezek rangsorában kell elhelyezni Tokajt. Kétségtelen, hogy a legösszetettebb természeti adottságú, talajú borvidékről van szó – állapította meg Szepsy István, a Tokaji Borlovagrend elnöke. A borvidéken 27 településen, 418 dűlő található, ahol hatvanhárom különféle kőzettípust különböztethetünk meg, ezeknek minden átmenetével, keverékével, rétegeződött formájával együtt. Az alaptípusok is erősen eltérnek egymástól, noha mind vulkanikus. Az andezit például robbanásos kitöréssel jött a felszínre és emiatt mállik. A legszélesebb skálán a riolittufák mozognak. Van zeolitos, vasoxidos és még sok más.

A XVI. században, amikor a törökök elöl menekültek a későbbi birtokosok, ott vásároltak területet, ahol nyilvánvaló volt, hogy jól eladható bort készíthetnek. A talajtani térképen kívül van egy másik is, az 1800-as évekből, amin láthatók a háromszáz évvel korábbi parcella-kiosztások. Rangsorolták őket, I. osztályúak voltak, melyek borát a legdrágábban, külföldön adják el. Már akkor! A Tokaji Szamorodni a világon bármely édes bornak versenytársa, de az előállítása is az egyik legdrágább, az árának ehhez kell igazodnia! Kétszáz éve tudták, hogy legjobb borok szőlőjét magasan fekvő, lejtős, több rétegű, köves talajú helyről, idős tőkékről, kis hozammal szüretelték. Ma az a feladat, hogy amit a korábbi évtizedekben elrontottak a tokaji borral kapcsolatban, azt céltudatos munkával helyreállítsuk. Az egyes termelők borának „pozícionálása” pedig megoldhatatlan a borvidék együttes hírnevének visszaszerzése nélkül.

Többek között ezért is nagy jelentőségű az áprilisi rendezvénysorozat, ahol a borárverésen sok külföldi is részt vesz – mondta el a Borlovagrend Tanácsának tagja, Szabó Hajnalka. A program április 24-én, már Budapesten elkezdődik, a MÁV nosztalgia-vonatot indít a Nyugati pályaudvarról. A Királyi váróteremben reggelivel várják az utasokat, a vonaton borkóstoló, ebéd és a tokaji dűlők bemutatása segíti az idő gyorsabb múlatását. Tokajban az érkezés után dűlőtúrákon vehetnek részt a vendégek, majd némi pihenés után borkóstolós vacsoraestre kerül sor a Disznókő Szőlőbirtokon. Szombaton, 25-én a licitálni kívánókat elviszik a sárospataki várba, ahol lehetőségük lesz az árverésre benevezett borok vakkóstolására. A palackokat csak betűvel jelölik, így nem befolyásol senkit a termelő neve. A kóstolást ebéd követi, majd 14.30-kor elkezdődik az árverés. Eddigre már a kódolt borok termelőinek nevét is tudni fogják az árverezők. Licitálni megbízással és telefonon is lehet, akár külföldről is. Az elmúlt években a tételek mintegy fele külföldön talált gazdára. Az árverési tétel vagy egy gönci hordó (136 liter) vagy félhordónyi (68 liter) mennyiség lehet. A program este gálavacsorával másnap pedig a pincészeteknél kóstolóval végződik.

 Érdekes megállapítást tett Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikus. Szerinte az ilyen fajta árveréseket újra meg kell tanulni. Olyan tételeket kell bemutatni, melyekhez sehol máshol hozzájutni nem lehet. A mi borvidékeink sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a hasonló értékeket termelő francia vagy olasz területek. A legfontosabb, hogy a borokban maguk a termelők higgyenek legjobban! Ha ők nincsenek tudatában annak, hogy mennyire különleges és egyedi tételeket tudnak előállítani, akkor nehéz lesz erről másokat meggyőzni. A vevőknek pedig azt kell tudni, hogy nem feltétlenül az adott termelő legkiemelkedőbb boraira licitálnak – bár sok ilyen is van közöttük. A szakmai zsűri ugyan előzetesen válogat, de nincs minden évben mindenkinek „csúcsbora”. A borgyűjtők viszont hozzájuthatnak olyan tételekhez, amik sehol, senkinek nincsenek meg.

Az árverésről szóló tájékoztató része volt a tokaji borok Tokaj Grand elnevezésű, nagyszabású seregszemléjének a budapesti Corinthia szállodában. Ennek során lehetőség nyílt megkóstolni párat az előző évek árverési tételeiből. A Tokaj Kikelettől a Váti dűlőből származó 2012-es Hárslevelűnek a borvidék „emblematikus” borai között helye van. A pincészet családi birtok Tarcalon. Boraik szelídebb, lazább szerkezetű, barátságosak és a Hárslevelű a fajta sajátosságaival ezt még csak növeli. Az évjárat nem volt igazán kiemelkedő, a nagy meleg és a hosszantartó szárazság gondokat okozott. Ez a bor viszont minderre rácáfol. Illatában a fajtára jellemző mézes karakter érezhető, aromája citrusos, alkoholtartalma sem tolakodó.

 A Füleky pincészet tizenhat hektáron gazdálkodik Bodrogkeresztúron. Első száraz bora a Király dűlő keleti oldaláról, a 2012-es Király Furmint négyhektoliteres hordóban erjedt és érett. Illatában ennek a nyomai érezhetők. Az évjárat melegsége megmutatkozik az alkoholtartalomban is, de a bor szerkezeti egyensúlyát ez nem bontja meg. A dűlő ásványossága felismerhető. A bor határozottan „hosszú” tartalmas, de semmiképpen nem nehézkes. Megmaradt a „virgoncsága”, finom, gyümölcsös karaktere. Fogyasztás előtt célszerű hat - nyolc óra levegőztetést is adni neki, hogy koncentrációját képes legyen tökéletesen megmutatni.

Samuel Tinon, amikor először megjelent hegyaljai boraival, még Szamorodnijaival hívta fel magára a figyelmet. Azóta már mindenki örömmel fogyasztja száraz Furmintjait is. A Szent Tamás dűlő 2013-as Furmintját a 2012-es Király Furmint után kóstolva, nyilvánvaló az évjáratok közötti különbség. Büszkék lehetünk arra, hogy itt minden évjárat képes komoly „játékteret” adni. Egészen más savszerkezet, egészen más arányok jellemzik a két bort. Ez a kimondottan lendületes, karcsúnak tűnő, de nem vékony karakter pontosan a 2013-as évjárat sajátsága. Az alkohol, az ásványosság, tökéletes egyensúlyban van.

A Szepsy pincészetből a most bemutatott 2013-as Nyúlászó Furminthoz hasonló bor egy hordója egy korábbi árverésen a legmagasabb, nyolcmillió forintos értékelést kapott. A húszas években telepített szőlő túlélte a háborút, mára kiváló bort ad. Szinte száz százalékban „madárkás” Furmint. A kifejezés azt jelenti, hogy a bogyók nem mindegyike termékenyül meg. Vagy lepereg vagy apró szemű marad. Ez a bor kis – magyar - hordóban erjedt, a gazdag, összetett talaj mellett kiemelkedő minőségében ez is közrejátszik, csakúgy, mint ahogy selymességében az idős tőkék hatása érezhető. Ez utóbbi az, ami számos más szép és értékes Tokaji Furminttól megkülönbözteti. Úgy tud koncentrált lenni, hogy semmi túlzó nincs benne. Elegáns visszafogottságot kínál, de mégis kitölti a száj legapróbb zugait is.

Ahogy mondani szokták: „jobb sorsra érdemes” a tíz hektáron dolgozó Szent Benedek pincészet, mely évről-évre nagyon komoly fejlődést mutat boraival. Ma még kevesen ismerik őket. A negyvenes években telepített tőkéik dél-kelti lejtőn élnek. A talaj minőségét a dűlő „Köveshegy” neve is jelzi. Igyekeznek boraik alkoholtartalmát 12-13 fok között tartani annak érdekében, hogy „jól ihatóak” maradjanak, ne okozzanak gondot annak, aki többet szeretne inni belőlük. A 2009-es Furmint különösen sikeresnek mondható. Az érettség, érleltség uralja a bor jegyeit. Aromavilága, gazdagsága, ereje komoly rokonságot mutat a hasonlóan érlelt Burgundi Chardonnayhoz. Mivel a fejlődése elején tart, még sokáig kiváló marad.

A kóstolón az édes borok sorát a késői szüretelésű, 2013-as Szent Tamás – Makovicza Furmint vezette be. A mádi római katolikus templom védőszentjéről elnevezett hegy korábban valószínűleg egyházi, 1601-től viszont Rákóczi birtok volt. Tulajdonosai később többször változtak. A Makovicza dűlő a hegy déli oldalán helyezkedik el. Ehhez a borhoz az aszúszemek kiválogatása után megmaradt szőlőt dolgozták fel. Hagyományos módon préselték és ötszáz literes, zempléni tölgyből készült hordóban érlelték nyolc hónapig. Nem kelt cukros hatást, lendületes, gazdag gyümölcskosárra emlékeztető ízű, utóízében a zamatok sokáig megmaradnak. Sajnos sok édes bor kering a piacon, de a mi nagyon értékes borainkat ezek az árverések is segítenek a helyükre illeszteni.

A borvidék legdélebbi oldalán helyezkedik el a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok. Talaja vastag löszréteggel borított vulkanikus, ez boraik minőségét döntően meghatározza. Történelme több mint ötszáz évre nyúlik vissza. Aszúikat mindig friss, még nem erjedő mustban áztatott szemekből készítik, ez segít a lösztalaj által közvetített könnyedség megőrzéséhez. A 2010-es, hatputtonyos Aszú címkéjén a „7-es hordó” megjelölés a történet kezdeteire utal, amikor hét szőlőtáblából létrejött a birtok. Ma ezt a nevet mindig a legjobb tételek kapják. Jó példája ez a bor annak, hogy nehéz évjáratban is lehet kifogástalan minőséget, kimondottan egyedi karakterű borokat előállítani. Lenyelése után roppant gazdag aromavilág marad a szájban, a látszólagos könnyedsége ellenére sok finom ízzel örvendezteti meg kóstolóját.

A bemutató zárótétele, a Disznókő pincészet 2011-es, hatputtonyos Aszúja egy viszonylag új, magyar szőlőfajtából, a Zétából készült. A százhektáros nagybirtokon van ennek a szőlőfajtának a legnagyobb területe Tokajban és évről-évre kiváló minőségű aszúszemeket terem. Furmint alapborban való erőteljes áztatással gerinces, hosszú, savakban gazdag bort ad, ami tele van élettel. Aszújának önállóan két évjárata jelent meg eddig, a 2002-es és ez a 11-es. A tavalyi árverésen a borból az egész tételt egy kínai vevő vitte haza, az első borárverésen pedig 4,2 millió forintos hordónkénti árat értek el vele. A bor önmagában is tökéletes lenne, és az aszúsodás során a Botrytis már csak, mint kiegészítő tette rá a maga névjegyét. Finom savak, szép szerkezet, elegancia jellemzi. Várható, hogy az idei árverés is hasonló sikereket hoz, mert lassan Magyarországon is megjelennek a befektetők a borpiacon. Gyűjtésre érdemes és muzeális borokat már befektetési alapok is vásárolnak, olyanok, amelyek egy év alatt szinte hihetetlen - 200 százalékos hozamot is elértek.

Kapcsolódó témák

A Magyar Borút Rallye sikerének igazolására nem is kell több, mint egy szám: már 21 éve, mindig megrendezik. Az új ötlet tavaly társult hozzá; az autók mellett legyen egy rallye a motorok kedvelői számára is. Lett, és a kedvező tapasztalatok okán, az idén ismét megszervezik! A mezőny június 2-4. között vág neki a baráti és üzleti kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget kínáló motoros élménytúrának.

2017.05.05 22:24

Bizonyára bármelyik kvízműsorban sokaknak súlyos fejtörést okozna, ha ennek a három szónak a megfejtését kérné a játékvezető. Így elöljáróban azt is elárulhatjuk, hogy a minapi Zwack Open, borértőnek joggal nevezhető közönsége között is a megkérdezettek többsége, általában csak az egyikre tudta a választ.

Téved, aki a cím láttán gépelési hibára gondol. Nem elírás, nem véletlenül került az F helyére a T. A szó nagyon is átgondolt, ötletes lelemény, pontosan adja vissza egy rendezvény célját és hangulatát. Egy nagy szállodalánc borainak válogatása, tehát teszt zajlott, igazi fesztivál hangulatban.

A Kékfrankos hazánk legelterjedtebb kékszőlő-fajtája. Szinte az egész ország területén találkozhatunk vele. A Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóján a 12 hazai borvidék, közel ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére mellett, határon túli magyar borászatok és osztrák pincék Kékfrankosai tették igazán izgalmassá a választékot.

Huszonkilenc borászat, mintegy százötven borával – no és természetesen magukkal a borászokkal is – találkozhatott a látogató a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület hatodik alkalommal megtartott bemutatóján, Budapesten, a város legszebb kávéházában, a New York Palota termeiben.

Blog ajánló
Egy nap a városban Turistás helyek Budapesten: Gellért-hegy
Szóval akkor közkívánatra folytatódjon a múlt héten elkezdett sorozat, ami nem is sorozat igazából, csak ilyen cikkecskék abból az alaphelyzetből kiindulva, hogy az ember szinte sosem tudja úgy szemlélni a saját városát, mint mondjuk Párizst, vagy Rómát (kivéve, ha az ember párizsi, esetleg római), pedig ha egyet hátralépünk, észrevehetjük, hogy egy fantasztikus turistaparadicsomban élünk, ahol nagyon sok a látnivaló. És ez a felismerés őrült izgalmas: nem kell repülőjegyet venni, szállást intézni, nem is kell költeni egy forintot sem az útra, kis beleélőképességgel mégis viszonylag gyorsan úgy tudjuk érezni magunkat, mintha elutaztunk volna jó messzire. Főleg azért, mert a saját városunkban mászkálunk a legritkábban turistás helyeken, szóval minden ilyen túra egy új felfedezés. Persze, mindenki volt például a Gellért-hegyen, de mikor voltunk ott utoljára mindenféle kötelezettség nélkül, csak úgy? Amikor nem kísérők voltunk, nem házigazdák, nem dolgunk volt ott, csak következmények és elvárások nélkül lődörögtünk? Én például pont tegnap és szuper volt az élmény. A Gellért térről indultunk, onnan baktattunk fel kábé 10 perc alatt, ami ebben a hőségben azért jelent némi kihívást, de az útvonal szép, árnyékos (plusz természetvédelmi övezet) és menet közben sok a kilátó, ahol érdemes megállni. A cél persze a 235 méter magas hegytető, ami egyébként kábé 130 méternyi emelkedés után érhető el. Séta közben kis történelmi alapozás: a környéket nyilván belakták a kelták, aztán a rómaiak, aztán a Vata-féle pogányok elvileg innen lökték a mélybe a hittérítő Gellért püspököt egy szekéren. Gellért egyébként valószínűleg a mai Észak-Olaszország területéről származott. Később aztán gyakran szerepelt a hegy neve a boszorkányperekben, mert állítólag itt folytattak sötét mágiát az érintettek, aztán Haynau 1851-ben felhúzta itt a Citadellát, hogy idegállapotban tartsa a magyarokat, a parkot meg azután alakították ki a hegyen, hogy a filoxériajárvány kipusztította a szőlőt a hegyoldalból. A sziklakápolnát 1926-ban építették, Rákosiék befalaztatták, de 1992 óta újra megnézhető (akit bővebben érdekel a téma, nézegesse a Wikipediát). Felül meg ott van a Szabadság-szobor, a pálmafaágat tartó nő, Kisfaludi Stobl Zsigmond 1947-es alkotása, amit annak emlékére állítottak, hogy a szovjet hadsereg kiverte Budapestről a német erőket. Volt egyébként itt gépfegyveres szovjet katona is, de a rendszerváltáskor eltávolították. A szobor amúgy 14 méter magas, a talpazatával együtt negyven. A legjobb jóság persze a kilátás, aminek az élvezetéhez egyáltalán nincs szükség előképzettségre, vagy történelmi ismeretekre, mert tényleg őrült jól néz ki Budapest onnan fentről, és az ember kedvet kap ahhoz is, hogy sétálgasson egy jót odalent. Szóval ha van egy szabad órátok, érdemes felbaktatni a hegyre, jobban szeretitek majd utána a várost, ahol éltek.
Egy nap a városban Mi kerül egy párizsis szendvicsben 3000 forintba?
Hát az, hogy hülye vagyok. Tegnap ugyanis elugrottam a Palatinusra, megnézni Bíró Lajosék legújabb projektjét, a Laza Palát, a strandbüfét, és elkövettem egy csomó hibát, de legalábbis egyet. Na jó, kicsit vissza: Lajosék egy rakás jó helyet nyitottak már a városban, amik mind kísérletezgettek valamilyen módon a magyar konyhával, és ez jó. A Bock bisztróban modern formában készítették el a hagyományos fogásokat, a Belvárosi piacon található Séf utcája és Buja disznók meg arra törekedett, hogy a legáltalánosabb kajákból csináljanak valami megfizethető, de minőségi verziót. Szóval a rántott húsból, a lecsókolbászból, ilyesmikből. Na ehhez képest sikerült még egy szintet egyszerűsödni a Laza Palában, ami lényegében egy strandbüfé, ennek megfelelően még hétköznapibb ételek kerültek fel a menüre, például a párizsis szendvics, aminél tényleg nehezebb lenne szimplább kaját elképzelni, persze Lajoséknak sikerült ezt is alaposan megpimpelni. És akkor az árakról: alapvetően egyáltalán nem vészesek, 1-2 ezer forintba kerülnek a fogások, és kábé mindegyik alkalmas a laktatásra, ami azért elég jó állítás egy Bíró-related étteremtől, és az átlagos strandáraktól sem szakadtunk el különösebben. Jó, persze a hetekig ugyanazt az olajat használó, rettenetes lángosos tud olcsóbb ajánlatot, de ha a katasztrofális mezőnytől eltekintünk, kábé rendben is vagyunk. Egyedül talán a párizsis szendvics 990 forintos ára tűnik túlzásnak, de nekem ez például már meg se kottyant, miután kifizettem 2000 forintot a belépőre, csak azért, hogy megkóstoljam a Laza Pala kajáit, aztán a kapun átlépve észrevettem, hogy pont ez a hely kívülről is elérhető, szóval tök feleslegesen vettem jegyet és fizettem így együtt 3 ezer forintot a szendvicsért. Aminek egyébként nem is tűnik olyan magasnak a 990 forintos ára, miután kiadják, mert azért ez egy elég izmos adag kaja, 15 deka minőségi párizsival (ennyi parizert egy család egy-két nap alatt szokott eltüntetni és nem ebben a minőségben). A fogás egyébként jó, bár a legjobb része a kenyér, az egyszerűen szenzációs, de látszik, hogy itt sokat gondolkoztak az ízeket, jó minőségű a párizsi, ügyes mellette a tojás, az uborka, a krém és a hagyma a kenyéren, de miközben ettem, és persze ízlett, amit ettem, az is eszembe jutott, hogy talán ezzel a szendviccsel sikerült egy kicsit túltolni az egész műfajt: egyszerűen nincs ennyi a párizsiban, vagy én nem tudok ennyit belelátni. Mármint hogy tök jó a sok erőfeszítés, de szerintem nem lett volna kisebb az élmény, sőt, talán önazonosabb is lett volna egy szelet jó kenyéren vékonyan kent jó vajjal, rajta vékonyan két szelet párizsival, rajta egy kis sajttal, azon meg egy kis paprikával és tádám. De lehet, hogy nincs fantáziám a parizerhez. A próba izgi volt, de ha legközelebb itt eszem: csak akkor veszek belépőt, ha amúgy is be akarnék menni a strandra a házi sült kolbászt kérem, mert olyat már a Belvárosi piacon is ettem, és az vitán felül őrült jó. Laza PalaPalatinus StrandH-V: 9-20
Városlátogatások Taormina, Szicília drágaköve
Taormina, Szicília drágaköveA szicíliai városkáról hallva, képzeletünkben azonnal a Görög Színház és Csontváry csodálatos festménye jelenik meg. A személyes élmény messze felülmúlja a képzelet szépségeit. Taormina nem véletlenül vált Szicília jelképévé, itt megtapasztalhatjuk az egész sziget romantikus és mediterrán hangulatát. Már az ókorban is kedvelt üdülőhelynek számított, kellemes klímája és varászlatos atmoszférája miatt.A település természetes teraszként magasodik a kék tenger fölé, lélegzetelállító kilátást nyújtva az idelátogatónak.Sétáljunk végig a város főutcáján, a Corso Umbertón!  Gyönyörű mediterrán házak, épületek, az ezernyi áruval csalogató boltocskák, éttermek és fagyizók követik egymást. A szűk sikátorokkal szabdalt főutcát szinte mindenhol virág borítja. Az erkélyeken, kapualjakban és ablakokban pompázó díszes virágerdő szépségével és illatával teljesen elbűvöli a turistákat.Taormina legjelentősebb antik épülete a Görög Színház. A „Teatro Greco” valóban a görög időkből származik, de a római korban átépítették. A fantasztikus látvány Csontváryt is megihlette, több képet is festett róla. Híres festménye: A „Taorminai görög színház romjai” mellett itt készült többek között a „Holdtölte Taorminában” című kép is.A színpad háttere a naxoszi tengeröböl és az Etna gyakran füstölgő csúcsa. Szicília második legnagyobb szabadtéri színháza napjainkban divatbemutatóknak, koncerteknek és színielőadásoknak ad otthont.Taormina és Castelmola távolról nézve bikaszarv alakot képez, innen ered a város elnevezése is. (Taormina - Taurus)A várost a XX. század elejétől a művészek és írók fellegváraként tartják számon, sok külföldi híresség látogat ide. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=waMuNfYNS1A                                                                                                  by vinpet
Városlátogatások Arad
AradA Maros folyó mentén elterülő város már az ókorban is lakott volt. A régészeti kutatások során napvilágra került bronzkori és vaskori leletek is bizonyítják. A honfoglaló magyar törzsek is megtelepedtek itt. Feltételezések szerint István király „Orod” nevű ispánjáról kapta a város a nevét. Sajnos lakosságának ma már alig tizenöt százaléka magyar anyanyelvű.Egy kis történelem:Arad mellett egy Szent István korából származó földvár maradványait tárták fel. Ebben a várban tartották 1131-ben azt az országgyűlést, amelyen felkoncoltak 68 főurat, II. (Vak) Béla ellenfeleit, akiket a király hajdani megvakíttatásáért felelősnek tartottak. A várat a tatárok lerombolták, majd a középkorban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadai foglalták el. A török idők után a várat megerősítették, új sáncokkal és bástyákkal látták el. A XVIII. század közepétől indult meg a város jelentős fejlődése, ekkor épült az új városháza is.A magyar szabadságharc bukása után a városba helyezte át főhadiszállását Haynau táborszernagy, a "bresciai hiéna", akinek utasítására egymás után születtek a halálos ítéletek a szabadságharcban részt vett főtisztek és politikusok ellen. 1849. október 6-án az aradi vár melletti vesztőhelyen végezték ki a magyar forradalom tizenhárom tábornokát.A magyar szabadságharc vértanúinak emlékére a kivégzés helyszínén egy márvány obeliszket állítottak.Zala György szobrászművész készített egy szoborcsoport is, „Ébredő Szabadság” címmel, melyen a szabadságot jelképező Hungária magasra tartja a babérkoszorút, fején Mátyás király Fekete seregének sisakja látható, és Szent István kardjára támaszkodik. A tizenhárom aradi vértanú domborított arcképe a talapzaton körben helyezkedik el.Az emlékművet eredetileg az aradi városközpontban állítottak fel, de a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra a „Megbékélési Park” nevű téren, ahol a román nemzetiségű 48-as forradalmárok emlékére egy diadalívet is elhelyeztek.Az Aradra látogató magyarok mindig elhelyezik az emlékművön a megemlékezés koszorúit.Séta a városban:                                                                  A vasútállomás                                                              A VárosházaPáduai Szent Antal katedrálisSzínházA víztorony és a sétáló utca                                                               Ortodox katedrálisTovábbi szép épületek:Egy aktualitás:Az Arad Megyei Múzeumban a napokban kibontották az 1977 óta feltekerve tárolt, Feszty Árpád Krisztus temetése című, triptichonját restaurálás céljából. A 13 méter hosszú, 4 méter magas triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második, jóval nagyobb olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.RészletNézzünk meg egy videót Aradról:https://www.youtube.com/watch?v=74LOG3Ja6FQ                                                                                                 by vinpet                                                                                             forrás: internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!