Amint itt a jó idő, a sötét, hideg tél után szeretnénk többet lenni a szabadban. Jólesik a kirándulás, a séta erdőn-mezőn. Ám arról is egyre több hír lát napvilágot, hogy ennek megnőttek a veszélyei. Elhárításukról, megelőzésükről tartott tájékoztatót a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület. Az általuk korábban készített felmérés azt igazolja, hogy az elmúlt évek időjárása kedvezően befolyásolta a vérszívó élőlények (elsősorban a szúnyogok és kullancsok) létszámának gyarapodását. Számuk növekedése magával hozta az általuk terjesztett fertőzések (pl.: a Lyme-kór) eseteinek többszöröződését. A vérszívók által terjesztett fertőző betegségek közül több hosszú időn keresztül lappang, a beteg éveken át nem tud a betegségéről. Amikor a tünetek - akár több év múltán - halmozottan jelentkeznek, a kezelőorvosnak számos költséges és időigényes diagnosztikai eljárás segítségével sikerül csak kideríteni, mi állhat a háttérben. A kezelés ilyenkor már csak tüneti lehet, a teljes gyógyulás nem minden esetben érhető el.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának egykori vezetője, dr. Ócsai Lajos a Lyme-kórról szólva elmondta, hogy 1500 – 2500 bejelentett megbetegedés fordul elő évente. Sajnos a betegek száma ennél lényegesen több, ugyanis az első tünetek nem utalnak a rovarcsípésre. Az arcidegbénulás és egyéb bénulások hátterében sok más kórokozó is állhat. Ugyanez vonatkozik az ízületi gyulladásokra is. A kullancsok által okozott fertőzések számának növekedéséért sokan a kullancsirtó szerek hiányát teszik felelőssé. Sajnos ez nem állja meg a helyét. A kullancsokból a klímaváltozás hatására van sokkal több. A mezőgazdasági területek rendszeres művelése is hagy maga után kívánni valókat, több a kullancsoknak táplálékot adó apró rágcsáló. A permetezés sem igazán hatásos, mert a méregnek érintkeznie kellene a kullanccsal az viszont sokáig az avar, a növényzet alatt rejtőzik.
A legegyszerűbben felismerhető, „kokárda” jellegű elváltozás biztosan kullancs-csípésre utal, de nem biztos, hogy ezzel mindenki orvoshoz fordul. A gyerekeknél ez a kör alakú elváltozás nagyon gyakran a fejbőrön jelentkezik. A haj takarása miatt a csípés hosszú ideig rejtve maradhat, a fertőződés zavartalanul kialakulhat. A kokárda terjedése előbb-utóbb elérheti a fület és a fülcimpában gyűlik össze kórokozó. Ilyenkor a fülcimpa megpirosodik. Erre a jelre feltétlenül oda kell figyelni! Egyértelműen utal a fertőzésre. A védekezés legjobb módja a zárt ruházat és a riasztószerek alkalmazása. A „zárt”, azért lehet könnyű. A szabadon maradt részeken kell a riasztószert alkalmazni. Ami pedig a legfontosabb: néhány óránként végig kell nézni egymást – főleg a gyerekeket – nincs-e valakin kullancs! Az első két órában még a fertőzött kullancs sem ad tovább kórokozót, mert ő maga szív. A nyála nem áramlik vissza a szúrt csatornába.
A védekező-szerek közül a gyerekek jobb, ha a testre a spray helyett a golyós változatot használják. Azzal a csuklót, lábakat, nyakat végig tudják kenni. A permetezőt össze-vissza fújják, nem biztos, hogy oda jut, ahová kell. A kirándulási csomagban mindig legyen kullancseltávolító kanál. Használata egyszerű – és ami a legfontosabb, nem szorítja meg az állat testét, nem nyomja vissza belőle a váladékát az emberbe! Legyen velünk egy kis – zárható – üvegecske is. A kivett kullancsot vigyük haza. Kullancs-teszt segítségével megtudhatjuk, fertőzött volt-e vagy sem. Ha nem volt az, minden jó! Ha az volt, meg tudjuk mondani az orvosnak, hogy fertőzött kullancs csípett meg, így mindjárt a megfelelő kezelést kaphatjuk, a gyógyulás biztos. A Lyme-kór emberi vérből nem mutatható ki azonnal. Hat-nyolc hetes lappangási ideje van. Ezért kell a csípés idején a kullancsot vizsgálni az ember helyett.
Dr. Varga Károly gyermekorvos, a budai gyermekügyeleti szolgálat vezetője is megerősítette, hogy a Lyme-kór egyre növekvő gondot jelent. Egy-egy orvosnál évente 8-10 eset fordul elő és az országban 1500 házi-gyermekorvos dolgozik! A 4-5 ezer TBC-s beteg szinte pánikot idézett elő, itt ennek a sokszorosáról beszélünk! Ugyanakkor nem szabad a gyerekeket eltiltani a természettől azért, mert – esetleg – megfertőzheti a kullancs. Ha mégis megcsípte, távolítsuk el mi magunk, szakszerűen az állatot. Ne zsírozzuk, ne kenegessük semmivel! Ekkor még orvoshoz sem kell vinni a gyereket. Azt ellenőrizzük, hogy a kullancs fertőzött volt-e vagy sem, mert még az a kokárda-szerű tünet sem jelentkezik mindig. A későbbi, bizonytalan ízületi panaszok, zsibbadás, láz pedig félrevezetheti az orvost, ha nem tudjuk pontosan megmondani, hogy kullancs-csípés állhat a háttérben. A legfontosabb a védekezés, amit a gyerekek még játékként is elvégezhetnek.
Fontos tényre hívta fel a figyelmet dr. Kapiller Zoltán állatorvos, zoológus. Egy 2005-ben végzett vizsgálat szerint a begyűjtött kullancsok 17,3 százaléka volt fertőző. Másfél évvel ezelőtt egy országos szűrővizsgálaton ez a szám közel 50% volt! Ezért a megelőzés része kell legyen, hogy a bozótos, magas-füves területre ne menjünk be, a gyermekeinket se engedjük be, főleg a reggeli és az esti órákban. A másik lényeges dolog, hogy a kirándulási csomagban, az autó elsősegély dobozában legyen kiemelő csipesz és ellenőrző készlet. Ha a kullancs fertőzöttnek bizonyul és a csípés után valami betegség-tünet jelentkezik, ez az adat irányt mutat az orvosnak. A kullancs megőrzésére azért is szükség van, mert legújabban megjelent Magyarországon egy új faj, a tigriskullancs. Alapszíne barnásvörös, hosszanti csíkokkal a testén. Sajnos ez is Lyme-kór hordozó lehet.
A tájékoztató végeztével Kapiller doktor kullancsvadászatra indult a Margitszigeten és alig néhány perc alatt többet is fogott a fűben. Közben elárulta azt is: a Lyme-kórral szemben nem alakul ki védettség. Aki egyszer megfertőződött, ha ki is gyógyul, újból megkaphatja, akár még ugyanabban az évben! Sajnos a szúnyogok támadása is erősödik. Magyarországon 42 fajta szúnyog él, közülük 7 már hordozója a szív- és bőrférgességnek, mely kutyákat és embereket egyaránt megbetegít. Ez a betegség sokáig csak tőlünk délebbre létezett, de a felmelegedés hatására már nálunk is megjelent. A szúnyogok a kullancsoknál azért veszélyesebbek, mert naponta nemcsak egy, hanem akár 10-12 embert is megszúrhatnak. Van viszont egy érdekes megfigyelés, melynek az okát még nem tudják. Akit szeretnek a szúnyogok, azt elkerülik a kullancsok és ez fordítva is igaz. A megelőző védekezés, a gyógyszertárakban kapható riasztószer viszont mindkettő ellen hatásos. (www.kullancsszovetseg.hu)
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
