2018. január 18. csütörtök, Piroska napja
Nílus-parti vacsorától a tengerparti vacsoráig
Révay András
2017.10.09 19:58
A társasutazásokon résztvevők jól tudják, hogy az utazási irodák mindig kínálnak fakultatív kirándulásokat. Itt sincs ez másként. A nyaralás színhelyének Marsa Alamot azért érdemes választani, mert Karnak és Luxor mellett, innen Asszuánba, és ami még fontosabb, Abu Szimbelbe is eljuthatunk! Ez utóbbi helyre csak kétnapos kirándulás keretében, de a csodálatos, páratlan látvány bőven kárpótol a fáradtságért.

A rövidebb időre, egy hétre, tíz napra érkezők többsége csak egynapos kirándulásra vállalkozik. Az egyik ilyen, Karnak és Luxor évezredes emlékeihez viszi el az érdeklődőket. Nincs értelme itt felsorolni mindazt, amit e két helyről az interneten bárki megtalálhat és az útra készülve előzetesen elolvas. Sokkal érdekesebb, amit a magyarul kitűnően beszélő idegenvezető, Mohamed Ramada mesél az ősi egyiptomi hieroglif írásról és a kartusokról, az ovális keretbe foglalt jelcsoportról, mely szinte ókori útlevélnek számított. Minden embernek volt, nem csak a fáraóknak! A legfontosabb jelek a lótuszvirág, mely a szerelem; a fekvő, füles kereszt – az élet kulcsa, a hosszú élet jelképe. A szkarabeusz a szerencse; Hórusz szeme pedig a védelem megtestesítője. Ha egy szobor bal lábával előre lép, élőt ábrázol, ha a két láb együtt van – halottat. A hatalmas oszlopcsarnok száz évig épült, 134 oszlop van benne.

Az időutazás után vissza a jelenbe: a kirándulók kis hajóval kelnek át a Nílus másik partjára, egy hangulatos étterembe ebédelni. Ez az étterem nem önkiszolgáló, a választéka szűkebb, Mohamed mindenkitől megkérdezi, mit választ, telefonon még útközben megrendeli, érkezéskor már várakozni sem kell, hiszen az idő drága. Aznapra még van program bőven. A minőségre sem volt kifogás, így a társaság jó hangulatban keres fel egy alabástromkészítő műhelyt, ahol némi szakmai bevezető és egy kis szemléltetés mellett kiderül: az áttetsző, mindössze nyolcvandekás váza eredetileg hétkilós kőtömbből készül! A vendégek jó tanácsokat is kapnak, miként lehet felismerni a valódi alabástrom tárgyakat és megkülönböztetni az utcán olcsón árult – többnyire gipsz - hamisítványoktól.

 Ezen a túrán a Memnón kolosszusok gyors megtekintése után ismét évezredekkel ezelőtti korba megyünk vissza. A cél a Királysírok völgye és ott lehetőség van három sír megtekintésére is – belülről! Sajnos itt nem szabad fényképezni. Ezek sziklába vájt belső terek, gazdagon díszítve, festve. Csoda, hogy ilyen állapotban megmaradtak ennyi ideig. A felszínről jól kiépített lejtőn lehet lesétálni mindegyikbe. Az első, II. (Nagy) Ramszesz fia és egyben utóda, Merenptah fáraó sírja. Ez a legmélyebb, a visszaúton ajánlatos lassítani, idősebbeknek az emelkedő kissé megterhelő lehet. Itt különösen a bejárathoz közeli domborművek szépek. Színesebb és tágasabb a programban másodikként felkereshető IX. Ramszesz sírja, benne a mozgás is kényelmesebb. A harmadik, a legtágasabb, IV. Ramszeszé. Több terme is látható, még a szarkofág is a helyén van. Falain a festmények jól restauráltak, szinte az eredeti színekben láthatjuk a fáraó végső lakhelyét. A múmiák persze már egyik sírban sincsenek, régen elvitték őket a múzeumokba. A napot Hatsepszut fáraó templomának megtekintésével zárjuk. I. Tothmesz lánya, férfiként uralkodott közel 22 évig. Övé az egyetlen olyan templom, ami háromemeletes, és aminek lejtős feljárata van. Itt szabad a fényképezés.

Aki egy hétnél több időt szán az egyiptomi nyaralásra, jól teszi, ha nem riad vissza egy kétnapos, kissé fárasztónak látszó kirándulástól, melynek során Asszuán és Abu Szimbel is felkereshető. A száraz tények ezekről is megtalálhatók az interneten, hogy Asszuánnál nem egy, hanem két gát is épült a Níluson, az adatok is fellelhetők – hanem a látvány! A tengernyi tó képe lenyűgöző, ám az odavezető út sem érdektelen. Az első állomás Edfu. Leghíresebb épülete, a Hórusz kapu előtt máris törpének érzi magát a látogató. A következő megálló Philae szigete, ide persze hajóval jutunk el, a felduzzasztott Nílustól megmentett ókori építmények szépsége itt is elbűvölő. Az oldalukon a fekete csík jól mutatja, hogy kimentésük előtt meddig ért fel a folyóból lett tó vize.

 Mivel a kirándulás kétnapos, teljes ellátással jár. A szállodából reggeli csomaggal indulunk, út közben – és majd a visszaúton is – az ebéd az asszuáni Porto Sono étteremben. Különösen a halételei, salátái finomak. Csak alkoholmentes sört tartanak, de a Birell, határozottan jó, a kiszolgálás gyors. A délutánt még egy nílusi hajókázás színesíti – igazán kellemes, vidám - majd végül megérkezünk a Pyramisa Isis Hotelbe. Lássuk be: van abban valami különleges, ha az ember egy Nílus parti szálloda úszómedencéjéből nézi a naplementét és a folyó szemközti oldalán a Núbiai sivatag színes homokja látszik. A szállodában töltjük az éjszakát, ám előtte jön még egy meglepetés. A vacsorát – erről is csak jó mondható el – a Nílusra néző teraszon szolgálják fel, hangulatát az asztalon lobogó gyertya fénye és a müezzin idáig hallatszó éneke teszi emlékezetessé.

Abu Szimbel két temploma maga a csoda. Az út szervezőinek köszönhetően korán, a mindent elárasztó japán turisták előtt sikerült megérkezni, így volt időnk elmélyülten szemlélődni, engedni, hogy hasson ránk a hely valóban különleges hangulata. Ahogy az indiai Taj Mahal-ról tartják, hogy egy legendás szerelem emlékműve, ugyanez igaz itt is. II. Ramszesz építtette az i.e. 13. században, egyet magának, és egyet imádott feleségének, Nofertarinak. Nem sírok, hanem templomok. A bejáratuknál lévő szobrok őrzik a fáraó és asszonya hiteles arcmását. Odabent nem lehet szabadulni a kérdéstől: mit tudtak ezek a több mint háromezer évvel ezelőtt élt emberek, hogy ilyen nagyszerű építményeket voltak képesek létrehozni? Nehéz elszakadni a látványtól, az ember távoztában vissza-vissza néz és nem meglepő, hogy egy ideig mindenki csendben van.

 A kétnapos kirándulásról visszaérkezve a Brayka Bay Hotelbe, jól esik egy kis semmittevés, melynek csúcspontja egy romantikus vízparti vacsora lehet. Ez nincs benne a teljes ellátásban, de nem drága és igazán megéri az árát. A friss halból, rákból készült ételekhez néhány pohár finom fehérbor, mellettünk a tenger hullámai halkan csapódnak a parthoz és lassan besötétedik, csak a gyertya világít az asztalunkon. Kell ennél több? Bár van még valami! Idehaza sokan kérdezik: miért is mennek annyian a Vörös-tengerhez? Sokféle indok sorolható, ám egyről érdemes külön is szólni – és ez a sznorkelezés. Ilyenkor az ember a szemét és orrát takaró maszkot visel, amihez oldalt egy csövet kapcsolnak. A cső egyik vége a szánkban van, a másik vége kiáll a vízből, ezen át veszünk levegőt. A víz felszínén, lefelé nézve, bámuljuk a színes, víz alatti világot, megfeledkezve szinte mindenről. Odalent percről-percre, óráról-órára, napszakról-napszakra, minden változik. Egyiptomban a tengerparti szállodák többségét olyan helyre építik, ahol a parthoz nagyon közel korallzátonyok vannak. Olykor már a térdig érő vízben is, ahol úszástudásra sincs semmi szükség.

 Lebegünk a sós tengervízben, elúszunk a színes korallok fölött és gyönyörködünk a különböző, ugyancsak színes halak százaiban. Marsa Alam, a Brayka Bay (Brayka öböl) pont ilyen hely! Akik úszni tudnak, a bójákkal kijelölt, biztonságos, mélyebb vizeket is felkereshetik, ahol – a Nap állásától függően – akár 7-8 méter mélységig is leláthatnak a tökéletesen tiszta tengervízben. Veszélyes állatok itt nincsenek, még tengeri sün sem fordul elő! Sokan csak azért járnak vissza Egyiptomba, hogy ezt a látványt egy-két hétig élvezhessék. Egyre több – a zátonyok körül úszkáló – vendég kezében van víz alatti fényképezőgép. Az emlék így egy életre szól és mutogatható a barátoknak, rokonoknak. Majd csodálkoznak és talán nekik is kedvük támad ide jönni – akár már a jövő nyáron!

(A szerző a Kartago Tours Utazási Iroda szervezésében járt a helyszínen.)

Kapcsolódó témák

Van egy hely Görögországban, ahová a Föld lakosságának fele nem teheti be a lábát. Ahol nem érvényesek az egyenlő elbánásról szóló elvek, senki nem foglalkozik azzal, hogy itt valamiféle folyamatos hátrányos megkülönböztetés zajlik. Bár a terület jogilag nem önálló állam, mégis úgy viselkedik, úgy is nevezi magát és a benne élők nem kívánják tudomásul venni, hogy egy másik, szuverén állam polgárai. Ami pedig a legérdekesebb, hogy ezt kint is, bent is mindenki tudomásul veszi, senki nem háborodik fel rajta. Így van már vagy ezer éve!

Bizonyára sokan ábrándoztak már arról, milyen érdekes lenne egy karácsonyt a hideg, ködös tél helyett egy kellemesen meleg estén, vízparton tölteni. Gyorsan el is vetették a gondolatot, hiszen ki is akarna ezért legalább egy napig utazni. Hát most érdemes az ötlettel újra foglalkozni, mert egy ilyen tengerpart Budapestről úgy négy, négy és fél óra repülőúttal elérhető!

Hogy kerül ez a három tevékenység egymás mellé, egy mondatba? Marsa Alamban, a Brayka Bay Hotelben egyazon, jól szervezett program részei. Rólunk magyarokról köztudott, hogy szeretünk jókat enni, inni. A megszokott ízekhez való ragaszkodás sokakat elbizonytalanít, ha más kontinensre, más kultúrába való utazás lehetősége kerül szóba. Pedig érdemes, sok élménnyel lehetünk gazdagabbak ilyenkor!

Sikerülni valószínűleg nem fog, de már akkor is jól járunk, ha legalább megpróbáljuk. Pontosabban: azok járnak jól, akik megpróbálják. Mit? Hol? Hogyan? Egy szállodát vagy akár csak egy részét, a Vörös-tenger partján, Egyiptomban, pusztán már azzal, hogy odamegyünk.

A Szerb Kultúra Hónapja bevezető rendezvényeként, „Lásd Szerbiát!” címmel tartott bemutatót Budapesten Szerbia Idegenforgalmi Szervezete. Az este folyamán, melyen fellépett Bilja Krstić és a Bistrik zenekar is, a meghívott turisztikai szakemberek betekintést nyertek abba a színes kínálatba, amit Szerbia jelenthet az odalátogatóknak.

Blog ajánló
Egy nap a városban Titkos tipp a Palatinus: a fürdő, ami szinte csak a tiéd
Budapest tele van fürdőkkel, rogyásig pakolták, szügyig, Budapest dúskál a fürdőkben. Ez azért nem gond, mert akármelyikbe bemész, tele van vendéggel: generációkon átívelő szórakozás fürdőbe járni, erre a biztos alapra jöttek bónuszként a turisták, akik közül sokan eleve azért érkeztek ide, mert hallották, hogy milyen jókat lehet itt fürdőzni. Szóval garantált a siker, ebből meg következik az, hogy a legtöbb hely akármennyire menő a történelmi-modern skála bármelyik végén, tele van látogatókkal. Szóval nem tudsz úgy leülni valahova, hogy ne ülne már ott eleve valaki. És akkor van egy fürdő, ami a legmodernebb mind közül, miközben úgy terpeszkedhetsz odabent, ahogy nem szégyellsz. Ez a Palatinus uszoda, amit iszonyú pénzekből újítottak fel két év alatt, nyáron jól tele is volt, télen viszont tök üres, mert ez történelmileg nem egy téli hely. A bauhaus épületet ugyanis nem nagyon használták évtizedeken keresztül semmire, az 1938-as építkezés óta csak folyamatosan romlott az állapota, kezdve azzal, hogy a világháború alatt szétkapták a homlokzatot egészen az évtizedek alatt bekövetkezett lassú elhasználódásig. Aztán 2015-ben nekiálltak az egésznek, elköltöttek rá közel 3 milliárd forintot, nyáron mindenki örült a szuper Palatinusnak, télen meg… télen meg mindenki elfelejtette, hogy nyitva van, vagyis senki sem felejtette el, az emberek eleve nem is tudják. Pedig tényleg megéri elmenni. Mondjuk busszal, mert mással nem jutsz be oda, de a 26-os elég sűrűn jár a Nyugati és az Árpád híd között, felugrasz rá és öt percen belül ott is vagy. A fürdő öltözője nagyon rendben van, látszik, hogy most készültek el vele, sehol semmi elhasználódás, kényelmes fülkék, megfelelő méretű kis tárolószekrények, amiket a karszalagoddal nyitsz, zársz. Mázli, hogy van egy gép, ami megmondja, melyik a te szekrényed, én ugyanis elég nagy zavarban voltam, amikor másfél órányi láblógatás után visszatértem az öltözőbe. Van sok hajszárító, tükör és van mérleg is, amit ingyen használhatsz. A fürdő két szinttel az öltöző alatt van. Az egyik oldalon találod a gyermekmedencét, ami hétköznap dél környékén konkrétan annyira üres volt, hogy ha odalátogatsz a gyerekeddel, úgy érzitek majd, mintha az egész csak a tiétek lenne. De a másik oldalon, a felnőtt medencében is csak négy-öt vendég volt, egy-egy szobányi sarkot el tudsz úgy foglalni, hogy csak a tiéd. A környezet egyébként kellemes, próbálták idézni a bauhaust, szóval semmi sincs túldíszítve, néhány elegáns fabetét, jól kiválasztott szék és növény dobja fel a hangulatot. A két fürdő közt van szauna, geotermikus szauna és gőzfürdő, egy folyosón végigsétálva meg a kültéri medencében találod magad, amit száz főre méreteztek, de összesen voltunk benne öten. Nyilván ez az állapot hamar változni fog, amikor megtalálják maguknak a Budapestien, feltelik majd a Palatinus, de még akkor is az egyik legjobb állapotú, legtisztább fürdő marad a városban, ráadásul itt vannak olyan spéci dolgok, mint a futójegy. Ezt direkt a futóknak szánják, kiváltod, átöltözöl, futsz egy kört, vagy többet, aztán újra belépsz, fürdesz egy kicsit, a kiváltástól számítva három órád van az egész bulira. Disclaimer: a Palatinus az Egy nap a városban blog hirdetője. PalatinusH-V: 8-20Budapest, Soó Rezső stny. 1, 1003
Egy nap a városban Látogatható Magyarország első magángalériája, csak épp csengetni kell az ajtónál
A budai várnegyed, azon túl, hogy a turisták számára kötelező látnivalókat tartogat, bújtat néhány rejtett gyöngyszemet is. Ilyen a Koller galéria, Magyarország első magángalériája, ahová Ági, az Egy nap a városban túravezető angyala kísért el minket (néha nekünk is tart városnézéseket). Ahhoz, hogy bejussunk, keressük meg ezt a cégért,... ...menjünk be az udvarba, el az utcalány szobra mellett, fel a lépcsőn,...  ... és csengessünk be. Csak bátran. Az ajtó kinyílik, és a galériáról lekukkant ránk Dániel, akinek a nagyapja kezdett még műalkotások értékelésével foglalkozni. - Körülnéznénk csak. - Persze, csak bátran. Ha kérdés van, állok rendelkezésre mondja Dániel, és már el is mélyed fent a munkájában. A falon modern alkotások, középen egy könyv, amiből kinézhetjük a részleteket és az árat. A poszt elején említettem, hogy ez Magyarország első magángalériája. Mit is jelent ez, mióta működik? 1756? 1843? 1911? Dehogy. Természetesen full hivatalosan csak 1989 óta. Hiszen korábban Magyar Fejedelemség, Magyar Királyság, Magyar Népköztársaság vagy Tanácsköztársaság névvel illették az országot, és a magángaléria intézménye a szocializmus magánvagyont korlátozó lépései után legelőször épp 1989-ben lett elérhető. Viszont a Koller galéria a Kft.-k bejegyzési lehetőségének első napján igényelt, és néhány nap múlva kapott is engedélyt, így az előnyük nem ölel fel eónokat, de napokat, heteket mindenképpen. Viszont ugyanezen intézmény korábban, 1953-tól Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége néven élt és virágzott megszakítások nélkül a rendszerváltásig, így azért nagyon is tekintélyes múltra tekint vissza az intézmény. A galéria mostani vezetője Köstler Dániel, akinek a nagyapja, Koller György vezette az alkotóközösséget, és a minőség iránti elköteleződése gyorsan ismertté tette. Ezt olvashatjuk a honlapon: Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt (illetve 1952-ben átmenetileg be is tiltották). Végül Csók István, Szőnyi István, Glatz Oszkár és mások segítségével, elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szorítva Koller György vezetésével tovább működjön akkor még Munkácsy Mihály utcai székhellyel.  Eleinte tehát a Munkácsy Mihály utcában volt a székhely, aztán 1980-ban költöztek a Várnegyedbe, hogy megnyissák az ország első “magángalériát” - itt még csak idézőjelben -, ami azt jelentette, hogy engedélyt kaptak a rézkarcok mellett szobrok, kisplasztikák, valamint festmények bemutatására és forgalmazására. A helyszín: Amerigo Tot, a világhírű magyar-olasz művész háza. Ugyanaz a ház, amit ma is meglátogathatunk, így a méretei is eléggé szűkösek. De pont emiatt nagyon bájos is az egész jelenség, a szűk lépcsővel, különös elrendezéssel és egy mesebeli hátsó kerttel, ahonnan lepillanthatunk a városra. Odafent, az emeleten külön kiállítást találunk az épületet a galériára hagyó Amerigo Tot életéről, itt aztán tényleg nagyon személyes lesz az egész élmény. Egész kellemes kilátással: Szóval tök jó élmény ide eljönni, bátran csengessetek be, ne érezzétek úgy, hogy meg kell vennetek valamit pár százezer forintért, hacsak nem éreztek ellenállhatatlan vágyat rá. Koller GalériaCím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 5.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!