2017. október 22. vasárnap, Előd és Korinna napja
Nílus-parti vacsorától a tengerparti vacsoráig
Révay András
2017.10.09 19:58
A társasutazásokon résztvevők jól tudják, hogy az utazási irodák mindig kínálnak fakultatív kirándulásokat. Itt sincs ez másként. A nyaralás színhelyének Marsa Alamot azért érdemes választani, mert Karnak és Luxor mellett, innen Asszuánba, és ami még fontosabb, Abu Szimbelbe is eljuthatunk! Ez utóbbi helyre csak kétnapos kirándulás keretében, de a csodálatos, páratlan látvány bőven kárpótol a fáradtságért.

A rövidebb időre, egy hétre, tíz napra érkezők többsége csak egynapos kirándulásra vállalkozik. Az egyik ilyen, Karnak és Luxor évezredes emlékeihez viszi el az érdeklődőket. Nincs értelme itt felsorolni mindazt, amit e két helyről az interneten bárki megtalálhat és az útra készülve előzetesen elolvas. Sokkal érdekesebb, amit a magyarul kitűnően beszélő idegenvezető, Mohamed Ramada mesél az ősi egyiptomi hieroglif írásról és a kartusokról, az ovális keretbe foglalt jelcsoportról, mely szinte ókori útlevélnek számított. Minden embernek volt, nem csak a fáraóknak! A legfontosabb jelek a lótuszvirág, mely a szerelem; a fekvő, füles kereszt – az élet kulcsa, a hosszú élet jelképe. A szkarabeusz a szerencse; Hórusz szeme pedig a védelem megtestesítője. Ha egy szobor bal lábával előre lép, élőt ábrázol, ha a két láb együtt van – halottat. A hatalmas oszlopcsarnok száz évig épült, 134 oszlop van benne.

Az időutazás után vissza a jelenbe: a kirándulók kis hajóval kelnek át a Nílus másik partjára, egy hangulatos étterembe ebédelni. Ez az étterem nem önkiszolgáló, a választéka szűkebb, Mohamed mindenkitől megkérdezi, mit választ, telefonon még útközben megrendeli, érkezéskor már várakozni sem kell, hiszen az idő drága. Aznapra még van program bőven. A minőségre sem volt kifogás, így a társaság jó hangulatban keres fel egy alabástromkészítő műhelyt, ahol némi szakmai bevezető és egy kis szemléltetés mellett kiderül: az áttetsző, mindössze nyolcvandekás váza eredetileg hétkilós kőtömbből készül! A vendégek jó tanácsokat is kapnak, miként lehet felismerni a valódi alabástrom tárgyakat és megkülönböztetni az utcán olcsón árult – többnyire gipsz - hamisítványoktól.

 Ezen a túrán a Memnón kolosszusok gyors megtekintése után ismét évezredekkel ezelőtti korba megyünk vissza. A cél a Királysírok völgye és ott lehetőség van három sír megtekintésére is – belülről! Sajnos itt nem szabad fényképezni. Ezek sziklába vájt belső terek, gazdagon díszítve, festve. Csoda, hogy ilyen állapotban megmaradtak ennyi ideig. A felszínről jól kiépített lejtőn lehet lesétálni mindegyikbe. Az első, II. (Nagy) Ramszesz fia és egyben utóda, Merenptah fáraó sírja. Ez a legmélyebb, a visszaúton ajánlatos lassítani, idősebbeknek az emelkedő kissé megterhelő lehet. Itt különösen a bejárathoz közeli domborművek szépek. Színesebb és tágasabb a programban másodikként felkereshető IX. Ramszesz sírja, benne a mozgás is kényelmesebb. A harmadik, a legtágasabb, IV. Ramszeszé. Több terme is látható, még a szarkofág is a helyén van. Falain a festmények jól restauráltak, szinte az eredeti színekben láthatjuk a fáraó végső lakhelyét. A múmiák persze már egyik sírban sincsenek, régen elvitték őket a múzeumokba. A napot Hatsepszut fáraó templomának megtekintésével zárjuk. I. Tothmesz lánya, férfiként uralkodott közel 22 évig. Övé az egyetlen olyan templom, ami háromemeletes, és aminek lejtős feljárata van. Itt szabad a fényképezés.

Aki egy hétnél több időt szán az egyiptomi nyaralásra, jól teszi, ha nem riad vissza egy kétnapos, kissé fárasztónak látszó kirándulástól, melynek során Asszuán és Abu Szimbel is felkereshető. A száraz tények ezekről is megtalálhatók az interneten, hogy Asszuánnál nem egy, hanem két gát is épült a Níluson, az adatok is fellelhetők – hanem a látvány! A tengernyi tó képe lenyűgöző, ám az odavezető út sem érdektelen. Az első állomás Edfu. Leghíresebb épülete, a Hórusz kapu előtt máris törpének érzi magát a látogató. A következő megálló Philae szigete, ide persze hajóval jutunk el, a felduzzasztott Nílustól megmentett ókori építmények szépsége itt is elbűvölő. Az oldalukon a fekete csík jól mutatja, hogy kimentésük előtt meddig ért fel a folyóból lett tó vize.

 Mivel a kirándulás kétnapos, teljes ellátással jár. A szállodából reggeli csomaggal indulunk, út közben – és majd a visszaúton is – az ebéd az asszuáni Porto Sono étteremben. Különösen a halételei, salátái finomak. Csak alkoholmentes sört tartanak, de a Birell, határozottan jó, a kiszolgálás gyors. A délutánt még egy nílusi hajókázás színesíti – igazán kellemes, vidám - majd végül megérkezünk a Pyramisa Isis Hotelbe. Lássuk be: van abban valami különleges, ha az ember egy Nílus parti szálloda úszómedencéjéből nézi a naplementét és a folyó szemközti oldalán a Núbiai sivatag színes homokja látszik. A szállodában töltjük az éjszakát, ám előtte jön még egy meglepetés. A vacsorát – erről is csak jó mondható el – a Nílusra néző teraszon szolgálják fel, hangulatát az asztalon lobogó gyertya fénye és a müezzin idáig hallatszó éneke teszi emlékezetessé.

Abu Szimbel két temploma maga a csoda. Az út szervezőinek köszönhetően korán, a mindent elárasztó japán turisták előtt sikerült megérkezni, így volt időnk elmélyülten szemlélődni, engedni, hogy hasson ránk a hely valóban különleges hangulata. Ahogy az indiai Taj Mahal-ról tartják, hogy egy legendás szerelem emlékműve, ugyanez igaz itt is. II. Ramszesz építtette az i.e. 13. században, egyet magának, és egyet imádott feleségének, Nofertarinak. Nem sírok, hanem templomok. A bejáratuknál lévő szobrok őrzik a fáraó és asszonya hiteles arcmását. Odabent nem lehet szabadulni a kérdéstől: mit tudtak ezek a több mint háromezer évvel ezelőtt élt emberek, hogy ilyen nagyszerű építményeket voltak képesek létrehozni? Nehéz elszakadni a látványtól, az ember távoztában vissza-vissza néz és nem meglepő, hogy egy ideig mindenki csendben van.

 A kétnapos kirándulásról visszaérkezve a Brayka Bay Hotelbe, jól esik egy kis semmittevés, melynek csúcspontja egy romantikus vízparti vacsora lehet. Ez nincs benne a teljes ellátásban, de nem drága és igazán megéri az árát. A friss halból, rákból készült ételekhez néhány pohár finom fehérbor, mellettünk a tenger hullámai halkan csapódnak a parthoz és lassan besötétedik, csak a gyertya világít az asztalunkon. Kell ennél több? Bár van még valami! Idehaza sokan kérdezik: miért is mennek annyian a Vörös-tengerhez? Sokféle indok sorolható, ám egyről érdemes külön is szólni – és ez a sznorkelezés. Ilyenkor az ember a szemét és orrát takaró maszkot visel, amihez oldalt egy csövet kapcsolnak. A cső egyik vége a szánkban van, a másik vége kiáll a vízből, ezen át veszünk levegőt. A víz felszínén, lefelé nézve, bámuljuk a színes, víz alatti világot, megfeledkezve szinte mindenről. Odalent percről-percre, óráról-órára, napszakról-napszakra, minden változik. Egyiptomban a tengerparti szállodák többségét olyan helyre építik, ahol a parthoz nagyon közel korallzátonyok vannak. Olykor már a térdig érő vízben is, ahol úszástudásra sincs semmi szükség.

 Lebegünk a sós tengervízben, elúszunk a színes korallok fölött és gyönyörködünk a különböző, ugyancsak színes halak százaiban. Marsa Alam, a Brayka Bay (Brayka öböl) pont ilyen hely! Akik úszni tudnak, a bójákkal kijelölt, biztonságos, mélyebb vizeket is felkereshetik, ahol – a Nap állásától függően – akár 7-8 méter mélységig is leláthatnak a tökéletesen tiszta tengervízben. Veszélyes állatok itt nincsenek, még tengeri sün sem fordul elő! Sokan csak azért járnak vissza Egyiptomba, hogy ezt a látványt egy-két hétig élvezhessék. Egyre több – a zátonyok körül úszkáló – vendég kezében van víz alatti fényképezőgép. Az emlék így egy életre szól és mutogatható a barátoknak, rokonoknak. Majd csodálkoznak és talán nekik is kedvük támad ide jönni – akár már a jövő nyáron!

(A szerző a Kartago Tours Utazási Iroda szervezésében járt a helyszínen.)

Kapcsolódó témák

Hogy kerül ez a három tevékenység egymás mellé, egy mondatba? Marsa Alamban, a Brayka Bay Hotelben egyazon, jól szervezett program részei. Rólunk magyarokról köztudott, hogy szeretünk jókat enni, inni. A megszokott ízekhez való ragaszkodás sokakat elbizonytalanít, ha más kontinensre, más kultúrába való utazás lehetősége kerül szóba. Pedig érdemes, sok élménnyel lehetünk gazdagabbak ilyenkor!

Sikerülni valószínűleg nem fog, de már akkor is jól járunk, ha legalább megpróbáljuk. Pontosabban: azok járnak jól, akik megpróbálják. Mit? Hol? Hogyan? Egy szállodát vagy akár csak egy részét, a Vörös-tenger partján, Egyiptomban, pusztán már azzal, hogy odamegyünk.

A Szerb Kultúra Hónapja bevezető rendezvényeként, „Lásd Szerbiát!” címmel tartott bemutatót Budapesten Szerbia Idegenforgalmi Szervezete. Az este folyamán, melyen fellépett Bilja Krstić és a Bistrik zenekar is, a meghívott turisztikai szakemberek betekintést nyertek abba a színes kínálatba, amit Szerbia jelenthet az odalátogatóknak.

Vetélkedő műsorokban is megállná a helyét a kérdés: melyik a harmadik város a világon, amit kifejezetten fővárosnak terveztek és építettek? Az első kettőt már elöljáróban eláruljuk. Az első - Per-Ramszesz - ma már nem létezik, II. Ramszesz egyiptomi fáraó építtette. A másodikról már sokkal többen hallottak – remélhetőleg látták is – ez Washington, az Amerikai Egyesült Államok fővárosa. No de a harmadik?

Már a kilencedik – tehát joggal hagyományosnak nevezhető - bemutatóját tartotta a Szlovák Turisztikai Képviselet Budapesten, a Gerbaud Házban. Ilyenkor a turisztikai újdonságok, érdekességek mellett a szlovák konyha remekeinek megismertetésére is jó alkalom kínálkozik, és ami legalább ilyen fontos, a magyar szakemberek a szakterület magas rangú szlovák vezetőivel is találkozhatnak.

Blog ajánló
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Egy nap a városban Ha Egerben jársz, és jót akarsz enni, ide menj - Macok és Brumbrum
Egyre több jó étterem nyílik az országban, Budapesten kívül. Na jó, nem nevezhetjük ezt robbanásnak, inkább arra hasonlít, mint amikor mézet öntünk az asztallapra, és nézzük, ahogy szétterül, mégis, egyértelmű a javulás. Most már a legtöbb nagyobb városban van legalább egy étterem, ahová érdemes elmenni, ha ott járunk, mert izgalmakat, de legalább jó kaját ígér. Itt tartunk most. Egerben ez az étterem feltétlenül a Macok. Ráadásul az étterem nem az az “eldugott, titkos tipp” kategória, gyakorlatilag az egri vár bejárata mellett található, pont olyan turisztikai csomópont mellett, ahol egyébként ritkán mennénk étterembe. És mégis. Az étlap ideális, szezonális, nem túl bő, de azért lehet választani, két minőségi húsmentes, és egy rakás húsos étel. És ezek nagyon választékosak, nincs két egyforma alapanyag: a fogas, pisztráng, csülök, marhapofa, szűz, kacsacomb, kacsamell mellett nyúl és muflon is kérhető, a húsokat szuperül készítik el, és ha szükséges, a köret (ez a szűk keresztmetszet) mellé relish-t vagy mártást készítenek, hogy kiegészítsék az ízkép hiányos vagy laposabb részeit. A levesek pedig hátborzongatóan jók. A főételek 3000 környékéről indulnak, lehet egész jó áron degusztációs menüt kérni, de van ebédmenü is, ami 1800 forintért három fogást kínál, és egyáltalán nem degradálja le a minőséget holmi tojásos nokedlire (amit egyébként imádok, na de értitek). Legfeljebb kisebb adagokat hoznak, a jóllakásnak a “hosszú élet titka” típusú, lájtosabb verzióját valósítja meg, de az ízek és a tömény állagok miatt így is eltelünk. Egy budapesti mezőnyben is best buy gyanús lenne. A helyen egyébként nemcsak a belső dizájn, a külső, hangulatos terasz, meg a kaják dobnak, hanem láthatóan nagyon megdolgozott vele egy marketinges. A borokat például sajátmárkás dobozokban tárolják egy üvegfalú szobában, mindegyikre ráírva: Hello Bikavér, Hello Csillag. A szódavízre azt írták: Hello Szódavíz. A “Hello valami” szókapcsolat mindenhol visszaköszön, saját betűtípussal, szóval a brandet elég komolyan veszik. Aki azonban erre jár, és nem szeretne egy gyors vacsiért kiadni 10 ezer körüli összeget, annak a szomszédban idén nyitott meg a  Brumbrum. A bohókás nevéből és a belső dizájnból sejthető, hogy a Macok testvéréről van szó, ugyanazon tulajdonosi körrel, medvés szimbólumokkal mindenfelé, csak itt még kötetlenebb a bisztróhangulat, sőt, a Brumbrum odáig megy, hogy magát büfének nevezi. Pontosabban lényegében, lényegében, lényegében büfének. A konyha ugyanaz, amit a Macokban is megszoktunk, csak ahelyett, hogy megszerkesztett ételpoétika kapna teret, itt egyszerűbb a koncepció, egyszerűbbek az ételek. Csirkepaprikás, borjúláb, toszkán pacal volt többek között a főételkínálatban ottjártamkor, de kérhetőek egri katonák is. Ezek kis falatok, amik bor mellé csúsznak nagyon kellemesen, szóval ide italozni-falatozni is be lehet térni. Sőt, kifejezetten annak szánták, amolyan egri DiVinónak. A Macokban kétszer ettem, a Brumbrumban egyszer, szóval azt hiszem bátran kijelenthetem: nem bánjátok meg, ha itt rendeltek. Nem hibátlan a konyha, de ügyesek, fantáziadúsak. Külön ezért ideautózni még éppen nem érdemes, de azért van programlehetőség Egerben bőven. Macok és BrumbrumCím: Eger, Tinódi Sebestyén tér 4. Nyitva MACOK BISZTRÓ ÉS BORBÁRHÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK: 12-22PÉNTEK-SZOMBAT: 12-23VASÁRNAP: 12-18 BRUMBRUM LÉNYEGÉBEN BÜFÉHÉTFŐ-KEDD: ZÁRVASZERDA-PÉNTEK: 12-23SZOMBAT: 8-23VASÁRNAP: 8-22
Egy nap a városban A populáris kimaxolva - Cserkuti Dávid kiállítása (ami ritkaságnak számít)
Emlékszem, jó néhány évvel ezelőtt kerestünk egy képregényrajzolót, akivel háromkockás képregények gyártásába foghatunk. Sorra kilincseltem a grafikusoknál, akik egymás után adták le a vázlatokat, de néhány reményteli pillanatot leszámítva nem sikerült megtalálni, amit kerestünk. Az utolsó grafikus, akivel ez ügyben tárgyaltam, azt mondta, akkor keresd meg Cserkuti Dávidot. Na neee. Ez volt az első reakcióm. Dávid nagyjából a magyar képregénykultúra császára, én pedig egy kis költségvetésű hobbiprojekthez akartam valakit, így aztán úgy gondoltam, mégse trombitás zenekart kérjünk fel úszógumit felfújni. Aztán némrég Dávid maga keresett meg. Egy ötlete volt, azt szerette volna megbeszélni velem, és mint kiderült, évekkel korábban is ismerősként üdvözölt volna, hiszen követte a blogokat, így még az is lehet, hogy lett volna belőle valami. A tanulságokat ebből mindenki vonja le maga, igen, jó nagy hülye voltam. Cserkuti Dávid munkáival mindenki találkozott, Piszkos Fred karaktereinek Korcsmáros Pál által eredetileg 1964-ben rajzolt fekete-fehér rajzait ő elevenítette fel, és az Unicum (és egyéb) reklámokon, de még az olyan világhírű videojátékokban is felbukkannak a munkái, mint például az Assasin’s Creed vagy a Skylanders. Most pedig kiállította (ez az első kiállítása, picit megváratott vele minket) jó néhány munkáját, grafikákat, storyboardokat, karakterrajzokat, plakátokat, könyveket, társasjátékot, el lehet merülni kicsit az univerzumában. Bár nagyon nem kell erőlködni, két másodperc alatt elfoglalja az agyad minden szegletét egy-egy munka. Cserkuti Dávid rajzai, hiába tartoznak teljes egészében a popkultúra zászlaja alá, mégis olyan elevenek, annyira ízük, szaguk van, hogy egy-egy grafika mellett el lehet időzni negyed órát is, amíg teljesen átadjuk magunkat az ottani világba.   Dávid nem emeli magát piedesztálra. Nem alkot úgy és olyan helyeken, ahol csak a szakma és néhány érdeklődő láthatja a munkáit, ő a tömegekre szeretne hatással lenni, a tömegkultúra keretein belül. Mert ő tudja, hogy ha a közepes vagy gyenge tehetségű művészeknek hagyják meg az emberek 99 százalékának elérhető vizuális élményeket, akkor bizony az emberek 99 százaléka joggal hiheti, hogy a mai vizuális művészet szar. A kiállítás október 27-ig megtekinthető a kArton galériában, az Alkotmány utca elején (18-as szám) hétköznapokon, be kell csengetni. Siessetek, hogy elérjétek még. Egyébként hamarosan a mozikban is találkozhatunk Dávid (és Garisa Zsolt) munkáival, eléggé menő lesz, nézzétek a lenti előzetest. Akik érdekelnek Dávid munkái, a blogján követheti ezek születését.
Városlátogatások A Gemenci-erdő
A Gemenci-erdő A Sió torkolatától délre, a Sárközben elterülő, 180 km2-es kiterjedésű Gemenci-erdő hazánk legnagyobb ártéri erdeje, melyet rendszeresen elönt az áradó Duna és a víz folyamatosan alakítja, formálja a tájat. Az erdő és a folyó találkozása kitűnő élőhelyet biztosít az állat és növényvilágnak. Az erdő sokáig szinte áthatolhatatlan vadon volt. A nemzeti parki védettséggel bíró terület nem őserdő, de ne számítsunk parkerdőre sem.Pörbölyi Ökoturisztikai KözpontPörböly „Gemenc Kapuja” az ártéri erdő szélén található. Az Ökoturisztikai Központban megismerhetjük az ártéri erdő élővilágát, és a Sárköz népművészetét.Ha kisvasúttal szeretnéd felfedezni az ártéri erdőt, innen indulnak a Gemenci Erdei Vasút járatai. Az ártéri erdészeti kisvasút nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad. A 30 kilométeres pályán hétköznap Malomtelelőig, hétvégén Keselyűsig illetve Gemenc-Dunapart állomásig utazhatnak a kirándulók. Nyári hétvégéken a nosztalgiát a „Rezét” gőzmozdony biztosítja, időnként hatalmas füstfelhőket eregetve.A mozdony füstje színes függönyt terít a fák lombjai között.Az erdei vasút mentén tanösvények is várják a kirándulókat. A vadmegfigyelő, hangulatos erdei környezetben 15 perces sétával érhető el, ahol a bekerített erdőrészletben gímszarvasokat és vaddisznókat láthatunk.Látnivalók:NagyrezétAz erdei vasút nagyrezéti megállójából induló gyalogösvényen elérjük a Méhészeti Gyűjteményt, ahol többek között az üvegfalú kaptárokban élő méhek életével és méhészeti eszközökkel ismerkedhetünk meg.LassiAz állomáson Halászati Kiállítás és pihenőpark, kiépített tűzrakó hellyel várja a kirándulókat. MalomtelelőA Molnárka tanösvényen végig sétálva ismerkedhetünk meg a gemenci erdő állat és növényvilágával. Az állatvilág értékes egyedei: A védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és barna kánya. Na és a nagyvadak: gímszarvas és a vaddisznó. NyárilegelőA Rezéti-Duna partján található megállóhely magas partjáról jó rálátás nyílik a legnagyobb Gemenci mellékágra és a szemben lévő Veránka-sziget festői füzeseire. Gemenc- DunapartA megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjára vezet, ahol a madárlesből közvetlen közelről figyelhető meg a tó növény- és állatvilága.Keselyűs A Holt-Sió parton található állomás mellett a Keselyűsi tanösvény várja a kirándulókat. A tájékoztató táblák az erdőszerkezet átalakítását, valamint az erdő élővilágát mutatják be a látogatóknak.BárányfokA Bárányfoki tanösvény a jellegzetes ártéri tájat, a növényvilág jellemzőit és az erdei élőhelyeket mutatja be.Nézzünk meg néhány fotót az ártéri erdőről.A gemenci erdő Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, páratlanul gazdag vadállományával, Gemenc hazánk egyik legjelentősebb vadászterülete. Itt játszódik Homoki Nagy István többszörös díjnyertes természetfilmje:Gyöngyvirágtól lombhullásig.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=F9vm2XV18Eo                                                                                                      by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!