2018. november 14. szerda, Aliz napja
Sosem tűnt egyhangúnak
Révay András
2018.06.24 19:21
„Lehettem volna költő, képzőművész, zenész” – mondta egy alkalommal önmagáról Huszárik Zoltán, a közelmúlt művészeti életének egyedi tehetségű alakja. Ennek a tehetségnek egyik megnyilvánulási területéről, a grafikai alkotásaiból nyílt most - szeptember 30-ig látogatható - kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban.

A kiállításnak azért van különös jelentősége, mert a most bemutatott művek alkotójának nevét inkább csak filmrendezőként ismeri a közönség. Filmjei közül is főként az 1971-ben bemutatott első nagyjátékfilmje, a Szindbád vált ismertté, nem mellékes módon Latinovis Zoltán zseniális alakítása okán. De az egyéb filmjei is számottevőek, nemzetközi sikereket ér el velük. Az 1965-ben készült Elégia egy évvel később elnyeri az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját és később további díjakat kap Melbourne-ben, Prágában, Barcelonában. Az Amerigo Tot-ról készült rövidfilm 1969-ben ugyancsak Oberhausenben, majd Velencében lett díjazott, a Capriccio 1970-ben nyeri el a legjobb nemzeti műsor díját Oberhausenben. Egy évvel később Berlinben Grand Prix, Barcelonában aranyérem, Krakkóban különdíj a jutalma a Tisztelet az öregasszonyoknak, című filmjének. A Műcsarnok kiállítása pont azért fontos, mert az ország egyik legrangosabb művészeti színhelyén egy alkotó eddig sokak számára kevéssé ismert tevékenységére irányítja a figyelmet.

Képzőművészeti tehetsége korán megmutatkozott, és még szerencséje is volt. Az aszódi gimnáziumban a híres festőművész Schéner Mihály volt a rajztanára – mutatott rá az életpálya egyik momentumára Szegő György, a Műcsarnok igazgatója. A fiatal Huszárik Zoltán képességeit jól jelzi, hogy az érettségi után a szegedi Orvostudományi Egyetemre, a Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is beadja jelentkezését – és mindhárom helyre fel is veszik! A Filmművészetit választja, de elvégezni már nem volt lehetősége. Hamis vád alapján kuláklistára kerül, 1953-ban eltávolítják és csak 1959-ben veszik vissza. Ám a kettő közötti éveket nem tekinti elveszettnek. „Voltam olajbányász, vasúti pályamunkás, biztosítási ügynök, szobafestő, részt vettem a Vajdahunyad vára restaurálásában, odahaza meg földet műveltem. Mindez sok új élménnyel gazdagított, jótékonyan hatott rám” – mondta el később arról az időről, amikor az élet iskoláját járta.

Jenei Zoltán zeneszerző a kiállítás megnyitásakor személyes emlékeit elevenítette fel. Még Rómában a Magyar Akadémia ösztöndíjasaiként kerültek közel egymáshoz. Rengeteg filmet néztek együtt és talán ennek nyomán lettek alkotótársak, kérte fel őt – már rendezőként Zoltán – a filmjei zenéjének megírására. Elmondható róla, hogy elképesztő memóriájú, rendkívül jó partner volt. Pontosan tudta, mit akar csinálni, szinte kívülről tudta minden film egész forgatókönyvét. A Szindbádnál például olyan zenét kért, ami nem a megszokott háttér filmzene, hanem rendeltetése van a filmben. Az egyik jelenetben szereplő a cukrászdában ül, valaki pedig a szomszédban gyakorol, a zongorahang kiszűrődik valahonnan, a színész pedig hallgatja. A kritikára végletesen érzékeny volt. Minden hibát arra használt fel, hogy kijavítva, okuljon belőle. Munka közben, olvasás közben, vágás közben is állandóan rajzolt. Ontotta a rajzokat.

Sajnálatosan kevés filmet készíthetett. Két nagy filmje, a Szindbád és a Csontváry megalkotása között tíz év telt el. A filmforgatások közötti kényszerű szünetekben rajztehetsége adta a megélhetést. A legváltozatosabb eszközökkel, a legváltozatosabb anyagokra rajzolt. Papírra, könyv- vagy újságoldalra, levélre, mindenre, ami a kezébe került. Használt ceruzát, tollat, rajzszenet, pasztellkrétát, tust – mikor, mit talált. Hatalmas mennyiségű mű maradt ránk, értő feldolgozásuk még hosszú ideig munkát fog adni a műtörténészeknek. Többségük csak töredék, vázlat, egy pillanatnyi gondolat tükörképe. Azt, hogy valóban érett, mesterségbeli tudással felfegyverzett, egyéni művészi látásmódú alkotó kezéből kerültek ki, leginkább a – jóval kevesebb számú – valóban befejezettnek tekinthető grafikák igazolják.

Hiszen ha megállunk egy kép előtt, engedjük hatni ránk és egy kicsit „mögé nézünk”, akkor látni véljük azt is, aki alkotta a képet. Életművében a két sík egybetartozik, szétválaszthatatlanok. Filmjeinek mindegyike önálló képzőművészeti alkotás is. Talán azért is ilyen különleges az ő pályája és különlegesek a filmjei, mert képi megjelenésükben sok a rajzszerű. A rajzok pedig akár a gondolatok feljegyzését helyettesítő vázlatoknak is felfoghatók. Még azok is, amelyek – első ránézésre – kész, befejezett alkotásoknak tűnnek. Például az, ahol az arc jól kidolgozott, az ábrázoláson a tekintet a néző szemét is lefelé viszi. Az óvatlan látogató már lépne is tovább, a következő képhez, és csak akkor tűnik fel, hogy a fekete hajkorona fölött van még valami. Rózsa, fejdísz, kezek? Már bele is estünk a művész csapdájában – gondolkodásra kényszerít bennünket. Valójában ez Huszárik Zoltán művészetének lényege és életében ezért is sokasodtak a konfliktusai – Bármit is tett, alkotott, azon gondolkodni kellett! Így van ez a mostani kiállításán is a Műcsarnokban.

 

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások Győr a folyók városa
Győr a folyók városaMár az ókorban is lakott terület volt, római kori neve ma is ismerősen cseng. A Felső Pannóniai római város az Arrabona nevet az Arrabo folyóról kapta, amit ma Rába néven ismerünk. A város a Mosoni Duna, a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is.A település történelme meglehetősen eseménydús volt A honfoglalás előtt hunok, avarok, majd frankok uralták a területet.Szent István székesegyházat építtetett és püspökséget alapított a városban. Győr fontos kereskedelmi központ és várispánsággal az élén megyeszékhely lett. Az évszázadok során dúlták a tatárok, tűzvész pusztította, a török időkben Bécset védő végvár szerepét töltötte be. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan tért vissza. A város korszerűsítése csak a XVII. században kezdődhetett meg. Az ide települő kereskedő és iparosok felépítették Magyarország egyik legszebb barokk városát, mely Mária Teréziától megkapta a szabad királyi város jogát. Egy rövid időre még Napóleon is elfoglalta a várost.Ismerkedjünk meg a mai várossal:Győr történelmi belvárosa:A Király utca a Bécsi kapu tér északi részét köti össze a Széchenyi tér sarkával. A macskaköves borítású ódon hangulatú utca valamennyi háza műemlék. Az utca északi házsora mögött húzódik a Káptalandomb várfala. Az olaszországi hangulatot árasztó sikátorban lakott gyermekkorában Blaha Lujza. Az utca nevezetesebb épületei a Napóleon-ház kétemeletes barokk épülete, a Probst-ház, a Pápai pálosok háza és az egykori Fekete Sas Fogadó.Napóleon császár egy napot töltött az épületben. A győri csatát a franciák olyan nagy fegyvertényként értékelik, hogy a párizsi Diadalívre is felvésték Győr német nevét, Napóleon győztes csatáinak a sorába.Az egykori Fekete Sas Fogadó a Király utcábanA bazilika:A Győri Püspökséget Szent István alapította. A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Az első tornyok Omodé püspök idejében, a XIII. században épültek. A XIV. század végén Héderváry János püspök gótikus kápolnával bővítette a templomot. A Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is itt található. II. János Pál pápa 1996-ban adományozta a bazilika címet.A herma:A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban őrzik. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. A Győrben látható ereklyetartó-másolat a tűzvész után készült. Az ereklye tisztelete az 1763-as földrengés után terjedt el. A hívek Szent Lászlót kérték, hogy a földrengés pusztításától mentse meg a várost. A katasztrófa elmaradt, ezért 1763. június 27-én Zichy Ferenc püspök hálaadó ünnepséget rendezett, és elrendelte, hogy minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét a belvárosban.Püspöki palota:A Káptalan-domb évszázadok óta a város központja Itt található az ezeréves győri püspökség székhelye, a Püspökvár is, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna.A II. világháborúban a kiszolgáltatott asszonyok védelmében vértanúhalált halt és boldoggá avatott Apor Vilmos emlékét kiállítás és szobor is őrzi.A Loyolai Szent Ignác Bencés templom:A kéttornyos kora barokk templom, Győr óvárosának főterén, a Széchenyi téren áll.Karmelita templom:A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legjelentősebb tere, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike. A tér déli oldalán álló templom Győr legjelentősebb barokk épületei közé tartozik.Győr hangulatos sétálóutcája a Baross utca hívogató üzletekkel, teraszos kávézókkal várja a látogatókat. A csónakos szobor mely a „Nosztalgia egy letűnt életkor után” címet viseli, nagy népszerűségnek örvend, mivel a legenda szerint, aki a csónakban ülő férfi fütyiét megérinti, azt a hölgyet szerencse éri a magánéletben. Úgy látszik sokan várnak valami kedvező lehetőségre, mert a testrész egyre fényesebb.A Bécsi kapu téren áll Kisfaludy Károly szobra, kezében jegyzetlapokat és tollat tart. A fáma szerint felírja a későn jövő diákoknak a nevét és a tilosban parkoló autók rendszámát.A Városháza:Korábban a város szimbóluma a Tűztorony, vagy más néven Várostorony volt. Amikor 1894-ben a városvezetés elhatározta, hogy lebontják a tornyot az új városháza építése miatt, a polgárok ragaszkodtak a régi torony megtartásához. A reneszánsz, neobarokk stílusú épületet a középső óratorony mellett, két kisebb toronnyal is díszítették. A toronyból minden órában a „Fújdogál a szél az öreg Duna felől” kezdetű népdal hangzik el, valamint 11 és 17 órakor egy kétperces harangjáték is felcsendül.Egyéb érdekességek:Itt tanított Jedlik Ányos, a dinamó és más elektromos készülékek mellett a szódavíz feltalálója. Történt egyszer, hogy Fáy András szüreti vendégségbe hívta barátait, ahová Jedlik magával vitte szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére szódavizet spriccel a borba. az italt németesen spriccernek nevezete el. Vörösmartynak nem tetszett ez a szó, és fröccsre módosította.Manapság Jedlik tiszteletére Győrben évente Fröccsfesztivált rendeznek. A vaskakas története:Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor állították széljelzőként a Dunakapu térre. A törökök hittek abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolták: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és a félhold teliholddá változik. Később, amikor a magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és a hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.A lőcsei fehér asszony története:Jókai Mór ismert regényhősnője, a „lőcsei fehér asszony”, Korponainé Géczy Julianna 1713-ban a régi városháza börtönében raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Valójában nem volt áruló csak leveleket és üzeneteket közvetített a két harcoló fél között, mégis úgy gondolták, hogy az ő árulása miatt esett el a város. Hosszas bírósági eljárást után 1715. szeptember 25-én a győri piactéren lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg „A lőcsei fehér asszony” című regényében.A városban szebbnél szebb cégéreket is láthatunk.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=MpenzvOljuI                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!