2018. július 20. péntek, Illés napja
Szépség és hasznosság
Révay András
2017.06.22 14:14
A két fogalom nem zárja ki egymást. Annál is inkább, mert az ember és a tárgy viszonya már évezredek óta a civilizáció egyik központi kérdésévé vált. A mindennapjainkban hasznos tárgyak egy érdekes – olykor művészi – csoportjára enged betekintést a Műcsarnok legújabb kamarakiállítása, mely szeptember 3-ig látogatható.

A „Kávé a szalonban” című kiállítás kapcsolódik a hazai iparművészet és tervezőművészet kortárs eredményeit áttekintő Nemzeti Szalonhoz. Különlegessége, hogy több mint kétszáz év időívében mutatja be a kávéfogyasztás szertartásához használt eszközeit, az empire, a biedermeier, a historizmus, a szecesszió és az art deco művészeti korszakain át, napjainkig. A Merényi Gusztáv magángyűjteményből válogatott tárgyak a XIX – XX. században készültek a világ rangos műhelyeiben. Nemcsak az egykori arisztokratikus és nagypolgári szalonokat idézik meg, de a bennük folyt beszélgetések társadalomformáló erejére is utalnak. Emlékeztetnek a későbbi kávéházakban, az ott találkozó értelmiségi és művésztársaságok szerepére is. A muzeológusok ambivalens módon viszonyulnak a gyűjtőhöz. Általában nem szeretik a gyűjtőt, mert megveszi a szakember elöl azt, amit ő is szeretne, de amire a múzeumnak nincs pénze. Másfelől viszont a gyűjtővel együtt lehet működni és akkor nagyszerű kincsek tárulnak föl, pont úgy, ahogy ebben az esetben is történik!

A kávézás a XVI. században a törökökkel jelent meg Magyarországon – emlékeztetett rá, és még sok egyéb másra is Saly Noémi Budapest-történész, muzeológus. Ez az ital a magyarok körében akkor nem vált népszerűvé. Megkóstolták, nem ízlett nekik, a kávézás edényei hadizsákmányként kerültek birtokukba. Európa más részein fokozatosan vált ismertté a „fekete leves”. Nagyot fordult a világ, amikor a tengeri kereskedelem központja áttevődött Velencéből Amszterdamba. Innentől a hollandok diktálták az árakat, amibe a hajóbiztosítás költségeitől a matróz-árvák neveltetéséig, mindent beépítettek. Így, bár az alkalmas éghajlatú gyarmatokon hamarosan mindenhol ott zöldellnek az ültetvények, a kávé sokáig méregdrága maradt, csak az arisztokrácia és a nagypolgárság engedhette meg magának. Ezért a főzés módszere is egészen más lett, az iszapsűrű arab-török kávé helyére a szinte áttetszően híg, narancsbarna folyadék lépett, amit gondosan szűrve, tejjel és cukorral kínáltak. Tudjuk: Beethoven egyesével számolta ki azt a hatvan szem kávébabot, amiből a reggelijét főzték és tajtékozva írta le naplójában inasa borzalmas gaztettét, amikor rajtakapta, hogy kicsent a kupacból pár szemet!

 A XIX. századra kialakult és rögzült a három népszerű egzotikus ital kannáinak máig hagyományos formája. A teáskanna almaformán gömbölyded, a kávéskanna körteformán nyúlánk, a csokoládéskanna pedig a kávéskannához hasonlít, de általában nem füle, hanem nyele van. Mégpedig oldalt, a csőrre merőlegesen, mert így lehet biztonságosan kitölteni belőle a sűrű italt. Az arab-török kávésvilág beérte két edénnyel. Az ibrikben főzték, a findzsából itták. Az európai szalonokban viszont „elszabadul a pokol”. Ha már ilyen méregdrága – no, szerencsére mi is elég gazdagok vagyunk – adjuk meg a módját! A tojáshéj finomságú, aranyozott, virágdíszes, porcelánkészletek alatt ezüst a tálca, míves ötvösmunka a szintén ezüst – ha nem aranyozott – kiskanál. Zsabós inas egyensúlyozza a szalon asztalára, hadd üsse meg a cousin-t a guta!

A kávé viszont demokratikus érzelmű ital, visszakívánkozik oda, ahonnan jött. A fekete folyó szép lassan lecsordogál a nép közé, megnyílnak a polgári kávéházak, ahol minden – majdnem – olyan, mint a szalonokban. Nem porcelán, hanem strapabíró fajansz, nem ezüst, hanem alpakka, a tapéta sem selyembrokát, csak egy szép papír. A kanna fémből készül, így a tűz mellett lehet hagyni, melegen tartva a kész italt, fémből lesz a tejes és a tejszínes kiskanna is, az apróra darabolt cukrot pedig szintén fém tányérkán, gondosan kiszámolva kapja a vendég, kis kávéhoz hármat, nagyhoz ötöt. A pincérek is igazodnak a korhoz, a színes libériát felváltja a még szintén nagyon elegáns, fekete frakk. Ettől a kényelmetlen és drága öltözettől majd csak a huszadik század elején sikerül megszabadulniuk.

A szalonok világában viszont – a lényeget tekintve – nincs változás. Uralkodó marad a porcelán, bár a közép és kispolgárság hétköznapra beéri a fajansszal. A készletek összetétele állandósul: kávéskanna, tejes- és tejszínes kancsó, cukortartó, hat vagy tizenkét csésze és csészealj. Amíg a szűrt, hosszú kávé az egyeduralkodó, a kávéscsészék alig kisebbek, mint a teásak. Amikor azonban, az 1930-as évek közepétől, a háztartásokban is megjelennek az olaszos presszókávé főzésére alkalmas készülékek, a porcelán- és kerámiagyártók kínálatában is nyomban feltűnnek az ehhez igazított kiskannák, kiöntők és aprócska csészék, visszaérkezünk az arab findzsák méreteihez. A kiállításon látható pompás gyűjtemény az otthoni kávézás edényeiből ad válogatást. Van itt minden, ami az elmúlt időszakokba beleférhetett. Keleti és skandináv, barokkos és art deco, hűvösen elegáns és harsányan tiri-tarka, hagyománytisztelő és formabontó, célszerű vagy öncélúan nyakatekert, névtelen kismestertől vagy világhírű formatervezőtől való. Egy valami közös bennük: a kávézásnak, ennek a par excellence társas tevékenységnek az örömét akarták szolgálni. Ez még akkor is süt belőlük, amikor nem az asztalon, hanem a vitrinben csodáljuk őket.

www.mucsarnok.hu

Kapcsolódó témák

Szép környezetben fekvő, ismert szálloda volt a maga idején, Budán, a Hotel Rege. Az egykor jobb napokat látott épület most újra feltámadni látszik, benne, a helyén nyílik meg 2018 decemberében a Rege Residence – Szépkorúak Otthona.

A külföldről érkezett és saját országaikat bemutató kiállítók mellett legalább akkora érdeklődés kísérte a hazai utazási irodák és más turisztikai szolgáltatók ajánlatait. Számos, egészen meglepő is akadt közöttük, sőt olyan is, amelyik nem pénzköltésre, hanem egyenesen megtakarításra nyújtott lehetőséget!

Ez jellemzi a nemzetközi és a hazai turizmust, és ez a két tényező határozta meg a most véget ért 41. Utazás kiállítást is. A HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba 23 ország 280 kiállítója hozta el újdonságait. A belföldi díszvendég Hévíz, a külföldi ezúttal Marokkó volt. A kiállítók – hosszú évek után – ismét két pavilont töltöttek meg, így a látogatók több mint 25 ezer négyzetméteren válogathattak az irodák, régiók és országok kínálatából.

Most még állványerdő borítja a pesti belváros egykor meghatározó szépségű épületét. A kivitelezők viszont máris mintaszoba bemutatóra invitálták a szakmai újságírókat. Ez pedig biztos jele szokott lenni annak, hogy a munkálatok a nem túl távoli jövőben befejeződnek. Az épületben látottak ezt megerősítik.

2018.01.10 17:42

Legalább is ezt állítják a szakemberek, mert több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárjában elkezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum épületét ölelő Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!