2018. január 18. csütörtök, Piroska napja
Szolgálat, de nem szervilizmus
Révay András
2018.01.08 11:14
Megszokott dolog, ha olyan cikkekkel találkozhat az olvasó, melyek az utazókat, a különféle szolgáltatásokat igénybe vevőket igyekeznek tájékoztatni. Érdekes helyszíneket, kulturális eseményeket, szórakozási lehetőségeket, különlegességeket ajánlanak. Ezúttal eltérünk ettől a gyakorlattól. A vendégeket várók, az éttermi, szállodai szakemberek figyelmét kívánjuk felhívni egy fontos és érdekes könyvre, ami azért a vendégeknek is tanulsággal szolgálhat.

Már évtizedekkel ezelőtt elkopott ötleteket ma eladni próbáló amerikai üzleti „sikerkönyvek” helyett érdemes egy friss könyvet kézbe venni, forgatni, megfogadni egy neves magyar szakember tanácsait. Dr. Erdei János – már a címében is rendhagyó – könyve, a „Somlói galuskás gulyásleves” egy sokat próbált, ám határozottan sikeres ember tapasztalatainak összegzése – élvezhető, olvasmányos formában. Nagyot téved, aki azt gondolja: a cím csak hatásvadász, ilyen étel nincs, nem volt és nem is lesz soha. Fogadjuk el a szerző tanúbizonyságát: ez az étel létezett! Létrejöttének körülményeiből pedig mindjárt le is von hasznos következtetéseket. Ám hogy ezt megtehesse, előzőleg kacskaringós utat kellet bejárni. Gazdag, csaknem 45 esztendőt felölelő szakmai pályafutása során - ahogy a pesti humor mondaná – volt minden, csak akasztott ember nem. Gőzkalanderes majd kabinos a Széchenyi fürdőben, rikkancs, totószelvény kiértékelő, vendégcipőket pucoló londiner a Gellért szállóban, míg ott elő nem léptették - liftkezelőnek. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál végigjárta a ranglétrát az ellenőrtől kezdve, előadótól főosztályvezetőig, végül a marketing- és értékesítési részlegek vezetőjéig. Épített és működtetett szállodát Bécsben, volt Magyarország turisztikai képviselője ugyanitt, majd az egész német nyelvterület gazdájaként Frankfurtban, Berlinben, Münchenben, még Hollandiában is. Felsorolni is hosszú lenne, hány helyen, hány szállodában volt vezérigazgató, elnök – de talán ennyi is elég annak érzékeltetésére: bőven volt lehetősége tapasztalatokat szerezni ötleteket kipróbálni, hogy azokat most megoszthassa a vendéglátás titkai iránt érdeklődőkkel. Könyvének ez már második, bővített kiadása, előbb nyomtatásban, a második már digitálisan, pdf-ben jelent meg.

 Az első gondolat, melyet egyik szakmai elődjét idézve vesz át a szerző, sokunknak Dobó István juttatja eszébe. Ő mondta Eger váráról, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Szállodáról, étteremről szólva ez annyiban változik, hogy azok minőségét nem az épület határozza meg, hanem vendégköre és személyzete! Ahol romlik a vendégkör minősége, romlani fog a dolgozók morálja, ahol viszont motiváltak a dolgozók, azt a vendégek azonnal észreveszik és gyakran pont ezért járnak majd vissza. Egyértelmű tehát: a személyzet képzése, továbbképzése, motiválása a lehető legjobb befektetés! Ugyanakkor viszont a vendéggel való törődés tudománya nem iskolai végzettség függvénye, hanem egyfajta készségé. Vagy van, és akkor fejleszthető vagy nincs – akkor viszont az illetőnek érdemes más szakmát választani. Ahol a dolgozókat bevonják a döntésekbe, véleményüket meghallgatják, ügyelnek arra, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön, ott az elvándorlás csekély, a vendégek pedig mindig ugyanazokat a mosolygó arcokat látják, akikkel egy idő után már nevükön szólítják egymást.

A könyv egyik igen figyelemre méltó fejezetéből levonható tanulság több mint ötszáz évre tekint vissza. Az ausztriai Klagenfurt közelében működik egy családi panzió – 1492 óta! Hihetünk tehát a tapasztalataiknak. Az ő jelmondatuk: „Szolgálat, de nem szervilizmus”.  Étlapjuk tizenöt éve azonos, ám a konyhájuk remek! A vendégek minden rezdülésére odafigyelnek, törzsvendégeikkel lassan már közös történelmet élnek. A szerző másik – nem kevésbé fontos - tanácsa: kerüld a középszerűséget! A különleges, gyakran nincs is olyan távol tőlünk. Sokszor éppen csak a munkatársainkat kell megfelelően motiválnunk, hogy legyenek ötleteik, véleményük. Érdemes olyan légkört teremteni, ahol ezeket el is merik mondani, meg is valósíthatják. A vezetőnek személyében is azonosulnia kell a cégével. Az ideális vezetőnek legalább három lényeges tulajdonsága van: víziója, ami követhető, vonzó, lelkesítő. Van hozzá stratégiája, amivel a vízió megvalósítható és motivációs készsége, amivel a munkatársait maga mellé tudja állítani. Ha hiányzik valamelyik, akkor legfeljebb csak jó vezető lehet, ha kettő hiányzik, akkor már az sem!

 Eredményesen hasznosíthatunk ősi Távol-keleti gondolatot is. A Japánban honos „kaizen” szerint az élet minden területén, ahol emberek tevékenykednek, mindig jobbá és jobbá lehet tenni bármilyen tevékenységet, így annak eredményét is. A gondolat a termelésben, a szolgáltatásban ismeretes elsősorban, de otthon, az iskolában, az üzleti életben, mindenhol alkalmazható. A vállalatoknál használják a folyamatok hatékonyságának növelésére, a minőség javítására, a kitűzött célok elérésére. A kaizen a japán nyelvben összetett szó, két jelből áll, jelentétese változtatás (kai) a jó (zen) irányába. Azt üzeni nekünk: bármivel is foglalkozol, vizsgáld meg, úgy jó-e az, ahogy éppen van? Nem lehetne-e másként, még jobban, hatékonyabban csinálni? Az ilyen gondolkodásmód követője soha nem ül a babérjain. Kutatja a fogyatékosságokat és gondolkodik a még jobb megoldásokon. Ám van még egy fontos eleme: azt erősítsd tovább, amiben erős vagy és eszed ágába se jusson, hogy helyette a gyengéidet próbáld meg legalább közepes szintre fejleszteni! Ami időt, energiát elfecsérelsz erre, azalatt erősségedet továbbfejleszthetted, megszilárdíthattad volna. Versenytársaid eközben erősségedben beértek, elhagytak, így aztán korábbi erősséged legjobb esetben is már csak középszerűnek számít! Ez a munka persze egyedül aligha végezhető sikeresen, igyekezzünk tehát társakra lelni. Segítőit a szerző könyvében három csoportba sorolja. A legfontosabb – és persze a legritkább – a „hegymászótárs”. A bizalom bennük abszolút és korlátlan, mint akik közös kötélen függnek a meredek hegyoldalon és partnerük hibája mindkettőjükre végzetes lehet. Ők egyben legmegbízhatóbb kritikusaink is. Vannak a „harcosok” akik nem elsősorban a pénzért, hanem a mienkével egyező értékrend megvalósításáért, közös célokért társultak hozzánk. Ha azt látjuk, hogy kezdenek elhagyni minket, akkor célszerű sürgős önvizsgálatot tartani. Ha maradnak, lehet, hogy idővel némelyikből hegymászótárs lesz. Végül seregünk elengedhetetlen részei a „zsoldosok”. Kizárólag a pénzért vannak mellettünk, miközben lehetnek akár kiválóak is. Többet várni tőlük azért nem szabad, nagyobb jövedelemért készek odébbállni. Ha e könyv olvastán olykor számba vesszük, munkánkban melyik csoportból hány emberünk van, a csapatszemle eredményén elgondolkodunk és észrevételünket hasznosítjuk, gyorsan fel fogjuk ismerni, milyen fontos segítséget kaptunk.

       

                        Dr. Erdei János
                        Somlói galuskás gulyásleves
                        Turizmus Kiadó-2008
                        ADUPrint Kft Nyomda
                        ISBN 978 963 06 4794 6
Kapcsolódó témák

Bár az időszámításunk első századának második felében élt római politikus és történetíró élete, munkássága ma már nem igazán közismert, egy mondása feltétlenül túlélte az évszázadokat: „sine ira et studio”. Jelentése: harag és elfogultság nélkül, vagy részrehajlás nélkül, mondhatjuk úgy is, pártatlanul. A jelen és a múlt eseményeinek megértéséhez erre bizony igen csak szükségünk van.

A Hibernia Nova Kiadó és az Evangélikus Egyház hivatalos kiadója, a Luther Kiadó közös gondozásában egy karcsú, de mégis sokatmondó kötet jelent meg. Olyan, ami útmutatásul szolgálhat a hívőknek, de legalább annyira hasznos az egyszerű turistáknak is. A szerkesztők célja Luther életútján a fontosabb állomásainak bemutatása volt úgy, hogy az egyes helyszínekről egyben jó útikalauzt is adjanak.

Talán még sincs igaza azoknak, akik az olvasni szeretők számának drámai fogyásáról beszélnek. Az állítás cáfolatához elég volt némi időt eltölteni a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Elnézni a dedikálók asztalai előtt kígyózó – véget nem érőnek látszó – sorokat és örvendezni azon, hogy a türelmesen várakozó vásárlók túlnyomó többsége fiatal.

Könyvvel és kiállítással tiszteleg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egy kiváló magyar katona emléke előtt, akit – valami érthetetlen okból – teljesen elfeledtünk. Ez a feledés azért is különösen méltánytalan, mert soha, semmit sem tett, ami árnyékot vethetne a nevére sőt, munkásságának máig ható eredményei vannak.

2016.11.02 23:44

Túl vagyunk 1956. hatvanadik évfordulójának megünneplésén. Elhangzottak a hivatalos beszédek, most ismét a hiteles tanúké lehet a szó. Szerencsére még vannak ilyenek! Olyan is van, akit tehetsége képessé, alkalmassá tesz arra, hogy egy könyvben megossza velünk emlékeit, ne engedje feledésbe merülni súlyos, nehéz évek valós történéseit.

Blog ajánló
Egy nap a városban Titkos tipp a Palatinus: a fürdő, ami szinte csak a tiéd
Budapest tele van fürdőkkel, rogyásig pakolták, szügyig, Budapest dúskál a fürdőkben. Ez azért nem gond, mert akármelyikbe bemész, tele van vendéggel: generációkon átívelő szórakozás fürdőbe járni, erre a biztos alapra jöttek bónuszként a turisták, akik közül sokan eleve azért érkeztek ide, mert hallották, hogy milyen jókat lehet itt fürdőzni. Szóval garantált a siker, ebből meg következik az, hogy a legtöbb hely akármennyire menő a történelmi-modern skála bármelyik végén, tele van látogatókkal. Szóval nem tudsz úgy leülni valahova, hogy ne ülne már ott eleve valaki. És akkor van egy fürdő, ami a legmodernebb mind közül, miközben úgy terpeszkedhetsz odabent, ahogy nem szégyellsz. Ez a Palatinus uszoda, amit iszonyú pénzekből újítottak fel két év alatt, nyáron jól tele is volt, télen viszont tök üres, mert ez történelmileg nem egy téli hely. A bauhaus épületet ugyanis nem nagyon használták évtizedeken keresztül semmire, az 1938-as építkezés óta csak folyamatosan romlott az állapota, kezdve azzal, hogy a világháború alatt szétkapták a homlokzatot egészen az évtizedek alatt bekövetkezett lassú elhasználódásig. Aztán 2015-ben nekiálltak az egésznek, elköltöttek rá közel 3 milliárd forintot, nyáron mindenki örült a szuper Palatinusnak, télen meg… télen meg mindenki elfelejtette, hogy nyitva van, vagyis senki sem felejtette el, az emberek eleve nem is tudják. Pedig tényleg megéri elmenni. Mondjuk busszal, mert mással nem jutsz be oda, de a 26-os elég sűrűn jár a Nyugati és az Árpád híd között, felugrasz rá és öt percen belül ott is vagy. A fürdő öltözője nagyon rendben van, látszik, hogy most készültek el vele, sehol semmi elhasználódás, kényelmes fülkék, megfelelő méretű kis tárolószekrények, amiket a karszalagoddal nyitsz, zársz. Mázli, hogy van egy gép, ami megmondja, melyik a te szekrényed, én ugyanis elég nagy zavarban voltam, amikor másfél órányi láblógatás után visszatértem az öltözőbe. Van sok hajszárító, tükör és van mérleg is, amit ingyen használhatsz. A fürdő két szinttel az öltöző alatt van. Az egyik oldalon találod a gyermekmedencét, ami hétköznap dél környékén konkrétan annyira üres volt, hogy ha odalátogatsz a gyerekeddel, úgy érzitek majd, mintha az egész csak a tiétek lenne. De a másik oldalon, a felnőtt medencében is csak négy-öt vendég volt, egy-egy szobányi sarkot el tudsz úgy foglalni, hogy csak a tiéd. A környezet egyébként kellemes, próbálták idézni a bauhaust, szóval semmi sincs túldíszítve, néhány elegáns fabetét, jól kiválasztott szék és növény dobja fel a hangulatot. A két fürdő közt van szauna, geotermikus szauna és gőzfürdő, egy folyosón végigsétálva meg a kültéri medencében találod magad, amit száz főre méreteztek, de összesen voltunk benne öten. Nyilván ez az állapot hamar változni fog, amikor megtalálják maguknak a Budapestien, feltelik majd a Palatinus, de még akkor is az egyik legjobb állapotú, legtisztább fürdő marad a városban, ráadásul itt vannak olyan spéci dolgok, mint a futójegy. Ezt direkt a futóknak szánják, kiváltod, átöltözöl, futsz egy kört, vagy többet, aztán újra belépsz, fürdesz egy kicsit, a kiváltástól számítva három órád van az egész bulira. Disclaimer: a Palatinus az Egy nap a városban blog hirdetője. PalatinusH-V: 8-20Budapest, Soó Rezső stny. 1, 1003
Egy nap a városban Látogatható Magyarország első magángalériája, csak épp csengetni kell az ajtónál
A budai várnegyed, azon túl, hogy a turisták számára kötelező látnivalókat tartogat, bújtat néhány rejtett gyöngyszemet is. Ilyen a Koller galéria, Magyarország első magángalériája, ahová Ági, az Egy nap a városban túravezető angyala kísért el minket (néha nekünk is tart városnézéseket). Ahhoz, hogy bejussunk, keressük meg ezt a cégért,... ...menjünk be az udvarba, el az utcalány szobra mellett, fel a lépcsőn,...  ... és csengessünk be. Csak bátran. Az ajtó kinyílik, és a galériáról lekukkant ránk Dániel, akinek a nagyapja kezdett még műalkotások értékelésével foglalkozni. - Körülnéznénk csak. - Persze, csak bátran. Ha kérdés van, állok rendelkezésre mondja Dániel, és már el is mélyed fent a munkájában. A falon modern alkotások, középen egy könyv, amiből kinézhetjük a részleteket és az árat. A poszt elején említettem, hogy ez Magyarország első magángalériája. Mit is jelent ez, mióta működik? 1756? 1843? 1911? Dehogy. Természetesen full hivatalosan csak 1989 óta. Hiszen korábban Magyar Fejedelemség, Magyar Királyság, Magyar Népköztársaság vagy Tanácsköztársaság névvel illették az országot, és a magángaléria intézménye a szocializmus magánvagyont korlátozó lépései után legelőször épp 1989-ben lett elérhető. Viszont a Koller galéria a Kft.-k bejegyzési lehetőségének első napján igényelt, és néhány nap múlva kapott is engedélyt, így az előnyük nem ölel fel eónokat, de napokat, heteket mindenképpen. Viszont ugyanezen intézmény korábban, 1953-tól Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége néven élt és virágzott megszakítások nélkül a rendszerváltásig, így azért nagyon is tekintélyes múltra tekint vissza az intézmény. A galéria mostani vezetője Köstler Dániel, akinek a nagyapja, Koller György vezette az alkotóközösséget, és a minőség iránti elköteleződése gyorsan ismertté tette. Ezt olvashatjuk a honlapon: Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt (illetve 1952-ben átmenetileg be is tiltották). Végül Csók István, Szőnyi István, Glatz Oszkár és mások segítségével, elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szorítva Koller György vezetésével tovább működjön akkor még Munkácsy Mihály utcai székhellyel.  Eleinte tehát a Munkácsy Mihály utcában volt a székhely, aztán 1980-ban költöztek a Várnegyedbe, hogy megnyissák az ország első “magángalériát” - itt még csak idézőjelben -, ami azt jelentette, hogy engedélyt kaptak a rézkarcok mellett szobrok, kisplasztikák, valamint festmények bemutatására és forgalmazására. A helyszín: Amerigo Tot, a világhírű magyar-olasz művész háza. Ugyanaz a ház, amit ma is meglátogathatunk, így a méretei is eléggé szűkösek. De pont emiatt nagyon bájos is az egész jelenség, a szűk lépcsővel, különös elrendezéssel és egy mesebeli hátsó kerttel, ahonnan lepillanthatunk a városra. Odafent, az emeleten külön kiállítást találunk az épületet a galériára hagyó Amerigo Tot életéről, itt aztán tényleg nagyon személyes lesz az egész élmény. Egész kellemes kilátással: Szóval tök jó élmény ide eljönni, bátran csengessetek be, ne érezzétek úgy, hogy meg kell vennetek valamit pár százezer forintért, hacsak nem éreztek ellenállhatatlan vágyat rá. Koller GalériaCím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 5.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!