2019. június 26. szerda, János és Pál napja
Szolgálat, de nem szervilizmus
Révay András
2018.01.08 11:14
Megszokott dolog, ha olyan cikkekkel találkozhat az olvasó, melyek az utazókat, a különféle szolgáltatásokat igénybe vevőket igyekeznek tájékoztatni. Érdekes helyszíneket, kulturális eseményeket, szórakozási lehetőségeket, különlegességeket ajánlanak. Ezúttal eltérünk ettől a gyakorlattól. A vendégeket várók, az éttermi, szállodai szakemberek figyelmét kívánjuk felhívni egy fontos és érdekes könyvre, ami azért a vendégeknek is tanulsággal szolgálhat.

Már évtizedekkel ezelőtt elkopott ötleteket ma eladni próbáló amerikai üzleti „sikerkönyvek” helyett érdemes egy friss könyvet kézbe venni, forgatni, megfogadni egy neves magyar szakember tanácsait. Dr. Erdei János – már a címében is rendhagyó – könyve, a „Somlói galuskás gulyásleves” egy sokat próbált, ám határozottan sikeres ember tapasztalatainak összegzése – élvezhető, olvasmányos formában. Nagyot téved, aki azt gondolja: a cím csak hatásvadász, ilyen étel nincs, nem volt és nem is lesz soha. Fogadjuk el a szerző tanúbizonyságát: ez az étel létezett! Létrejöttének körülményeiből pedig mindjárt le is von hasznos következtetéseket. Ám hogy ezt megtehesse, előzőleg kacskaringós utat kellet bejárni. Gazdag, csaknem 45 esztendőt felölelő szakmai pályafutása során - ahogy a pesti humor mondaná – volt minden, csak akasztott ember nem. Gőzkalanderes majd kabinos a Széchenyi fürdőben, rikkancs, totószelvény kiértékelő, vendégcipőket pucoló londiner a Gellért szállóban, míg ott elő nem léptették - liftkezelőnek. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál végigjárta a ranglétrát az ellenőrtől kezdve, előadótól főosztályvezetőig, végül a marketing- és értékesítési részlegek vezetőjéig. Épített és működtetett szállodát Bécsben, volt Magyarország turisztikai képviselője ugyanitt, majd az egész német nyelvterület gazdájaként Frankfurtban, Berlinben, Münchenben, még Hollandiában is. Felsorolni is hosszú lenne, hány helyen, hány szállodában volt vezérigazgató, elnök – de talán ennyi is elég annak érzékeltetésére: bőven volt lehetősége tapasztalatokat szerezni ötleteket kipróbálni, hogy azokat most megoszthassa a vendéglátás titkai iránt érdeklődőkkel. Könyvének ez már második, bővített kiadása, előbb nyomtatásban, a második már digitálisan, pdf-ben jelent meg.

 Az első gondolat, melyet egyik szakmai elődjét idézve vesz át a szerző, sokunknak Dobó István juttatja eszébe. Ő mondta Eger váráról, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Szállodáról, étteremről szólva ez annyiban változik, hogy azok minőségét nem az épület határozza meg, hanem vendégköre és személyzete! Ahol romlik a vendégkör minősége, romlani fog a dolgozók morálja, ahol viszont motiváltak a dolgozók, azt a vendégek azonnal észreveszik és gyakran pont ezért járnak majd vissza. Egyértelmű tehát: a személyzet képzése, továbbképzése, motiválása a lehető legjobb befektetés! Ugyanakkor viszont a vendéggel való törődés tudománya nem iskolai végzettség függvénye, hanem egyfajta készségé. Vagy van, és akkor fejleszthető vagy nincs – akkor viszont az illetőnek érdemes más szakmát választani. Ahol a dolgozókat bevonják a döntésekbe, véleményüket meghallgatják, ügyelnek arra, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön, ott az elvándorlás csekély, a vendégek pedig mindig ugyanazokat a mosolygó arcokat látják, akikkel egy idő után már nevükön szólítják egymást.

A könyv egyik igen figyelemre méltó fejezetéből levonható tanulság több mint ötszáz évre tekint vissza. Az ausztriai Klagenfurt közelében működik egy családi panzió – 1492 óta! Hihetünk tehát a tapasztalataiknak. Az ő jelmondatuk: „Szolgálat, de nem szervilizmus”.  Étlapjuk tizenöt éve azonos, ám a konyhájuk remek! A vendégek minden rezdülésére odafigyelnek, törzsvendégeikkel lassan már közös történelmet élnek. A szerző másik – nem kevésbé fontos - tanácsa: kerüld a középszerűséget! A különleges, gyakran nincs is olyan távol tőlünk. Sokszor éppen csak a munkatársainkat kell megfelelően motiválnunk, hogy legyenek ötleteik, véleményük. Érdemes olyan légkört teremteni, ahol ezeket el is merik mondani, meg is valósíthatják. A vezetőnek személyében is azonosulnia kell a cégével. Az ideális vezetőnek legalább három lényeges tulajdonsága van: víziója, ami követhető, vonzó, lelkesítő. Van hozzá stratégiája, amivel a vízió megvalósítható és motivációs készsége, amivel a munkatársait maga mellé tudja állítani. Ha hiányzik valamelyik, akkor legfeljebb csak jó vezető lehet, ha kettő hiányzik, akkor már az sem!

 Eredményesen hasznosíthatunk ősi Távol-keleti gondolatot is. A Japánban honos „kaizen” szerint az élet minden területén, ahol emberek tevékenykednek, mindig jobbá és jobbá lehet tenni bármilyen tevékenységet, így annak eredményét is. A gondolat a termelésben, a szolgáltatásban ismeretes elsősorban, de otthon, az iskolában, az üzleti életben, mindenhol alkalmazható. A vállalatoknál használják a folyamatok hatékonyságának növelésére, a minőség javítására, a kitűzött célok elérésére. A kaizen a japán nyelvben összetett szó, két jelből áll, jelentétese változtatás (kai) a jó (zen) irányába. Azt üzeni nekünk: bármivel is foglalkozol, vizsgáld meg, úgy jó-e az, ahogy éppen van? Nem lehetne-e másként, még jobban, hatékonyabban csinálni? Az ilyen gondolkodásmód követője soha nem ül a babérjain. Kutatja a fogyatékosságokat és gondolkodik a még jobb megoldásokon. Ám van még egy fontos eleme: azt erősítsd tovább, amiben erős vagy és eszed ágába se jusson, hogy helyette a gyengéidet próbáld meg legalább közepes szintre fejleszteni! Ami időt, energiát elfecsérelsz erre, azalatt erősségedet továbbfejleszthetted, megszilárdíthattad volna. Versenytársaid eközben erősségedben beértek, elhagytak, így aztán korábbi erősséged legjobb esetben is már csak középszerűnek számít! Ez a munka persze egyedül aligha végezhető sikeresen, igyekezzünk tehát társakra lelni. Segítőit a szerző könyvében három csoportba sorolja. A legfontosabb – és persze a legritkább – a „hegymászótárs”. A bizalom bennük abszolút és korlátlan, mint akik közös kötélen függnek a meredek hegyoldalon és partnerük hibája mindkettőjükre végzetes lehet. Ők egyben legmegbízhatóbb kritikusaink is. Vannak a „harcosok” akik nem elsősorban a pénzért, hanem a mienkével egyező értékrend megvalósításáért, közös célokért társultak hozzánk. Ha azt látjuk, hogy kezdenek elhagyni minket, akkor célszerű sürgős önvizsgálatot tartani. Ha maradnak, lehet, hogy idővel némelyikből hegymászótárs lesz. Végül seregünk elengedhetetlen részei a „zsoldosok”. Kizárólag a pénzért vannak mellettünk, miközben lehetnek akár kiválóak is. Többet várni tőlük azért nem szabad, nagyobb jövedelemért készek odébbállni. Ha e könyv olvastán olykor számba vesszük, munkánkban melyik csoportból hány emberünk van, a csapatszemle eredményén elgondolkodunk és észrevételünket hasznosítjuk, gyorsan fel fogjuk ismerni, milyen fontos segítséget kaptunk.

       

                        Dr. Erdei János
                        Somlói galuskás gulyásleves
                        Turizmus Kiadó-2008
                        ADUPrint Kft Nyomda
                        ISBN 978 963 06 4794 6
Kapcsolódó témák

Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban.

Jól igazolja ezt az állítást – no meg még egy másikat is – a Hibernia Kiadó népszerű útikönyv sorozatának legújabb tagja, a „Varázslatos Csehország”. A másik állítás ugyanis így hangzik: Csehország nem csak Prága! A könyvben erre nézve is bőséges bizonyítékot, egyebek mellett például negyven térképet is találunk.

Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.

Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.

Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

Blog ajánló
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!