2019. július 23. kedd, Lenke és Borisz napja
A bor és a sajt ünnepe
Révay András
2014.12.02 19:07
A 2014-es évet egymással versengve szidják a borászok. Van, aki egyenesen az utóbbi ötven év legrosszabb évjáratának nevezte. Ám aki eljött a Vajdahunyad várba az Újbor és Sajt Fesztiválra, meglepve tapasztalhatta, hogy már az újborok között is igen figyelemre méltót kóstolhatott. A sajtoknál pedig évjárati gondokról egyáltalán nem beszélhetünk. A megszokott, magas minőséget nem volt, ami veszélyeztesse.

Magyarország számára különösen fontos, hogy a kiváló mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinkből minél többet meg tudjunk mutatni a világnak. Ezek között a bor előkelő helyet foglal el – kezdte a fesztivált megnyitó beszédét dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Hazánk tökéletes hely a bortermelésre. Ezt az ország sok helyén megrendezett borfesztiválok iránti óriási érdeklődés is mutatja. Az év vége felé azonban kifogyunk a fesztiválokból. Az Újbor és Sajt Fesztivál idén az utolsók egyike, ahol a borszerető közönség még hódolhat szenvedélyének. A borászatban az új évjárat mindig egy új ígéret. Az újborok, melyek novemberre már minden pincében készen vannak, azt a célt szolgálják, hogy míg a komoly tételek érnek a hordóban, addig se maradjunk bor nélkül a tél folyamán. A rendezvény szervezői - nagyon helyesen - a bor ünnepét összekötötték a sajt ünnepével. Felismerték, hogy a sajt és a bor milyen nagyszerűen kiegészítik egymást. Kölcsönösen kiemelik egymás előnyös tulajdonságait és sok rokon vonás is van közöttük: a bor és a sajt is legősibb élelmiszereink közé tartozik, eredetük visszanyúlik a történelem előtti időkre. Mindkettő sok munkával, törődéssel készül, gondosan érlelik, míg végül élvezhetővé válik. Előállításuk sok évszázados tapasztalásokon alapul. Kíváncsian várjuk, hogy kinek az „alkotása” nyeri el az idén a Magyarország kézműves sajtja elismerő címet.

 Nos, az államtitkár kérdésére a választ alig fél órán belül megkapta közönség. A hivatalos megnyitó ünnepség után röviddel már az eredményhirdetésre gyülekezhettek az érdeklődők. Gyorsan kiderült: nem akármilyen sajtok, sajtkészítők jelentek meg az idén. A versenyre csak tíz feldolgozó küldte a termékeit, de a bemutatón ennél jóval többen kínálták sajtjaikat. Nagy Zsuzsa Etyekről, először jött a fesztiválra, harmonikusan ízesített, kiváló karakterű sajtokat hozott. A zsűri neki ítélte a harmadik díjat. A versenyről szólva a pontozók elmondták, megállapítható, hogy a fogyasztói igény egyre inkább az ízesített sajtok felé „megy el”. Ez pedig sokszor a valódi „sajtszerűség”, a sajtok igazi értékének háttérbe szorulásával jár.

 Erdély kincse néven hozta 2. díjjal jutalmazott sajtjait a Gordon Food Kft. Székelyudvarhelyről. Adalékot, ízfokozót nem tartalmaznak, csak tehéntejből készültek. Telemea sajtjukat Magyarországon még kevéssé ismerik. Sós lében, általában harminc napig érlelt, feta-jellegű sajt, salátákhoz ajánlják. Egy másik sajtversenyen már első díjat is nyert az 56 napig érlelet Trappista sajtjuk. A minőségére jellemző, hogy egy kilogramm sajthoz tíz liter tejet használnak fel. Látványnak is érdekes a fonott, füstölt sajt, mely Erdélyben hagyománynak számit. Bükkfafüstön nyeri el jellegzetes ízét.

 „Az Év Sajttermelője” címet és a vele járó egyetlen példányban készült, kalocsai díszítésű vázát a Hungarotej Kereskedőház nyerte Kunszentmártonból, St. Mártoni márkanevű termékeivel. Vásárlóik nagyon kedvelik a grillsajtokat és ezeket a zsűri is magasra értékelte. Különböző csomagolásban hozzák forgalomba, így attól függően, hogy ki mekkora kerti partira készül, mekkora társaságot lát vendégül, pont a kellő mennyiséget veheti meg. Sajttekercseik is népszerűek, tálaláskor egy sajttál díszei lehetnek. Zöldfűszeres sajtkrémmel, illetve sertéscomb-sonkával töltve készülnek. Füstölt sajtjaikat ők is bükkfa-forgácson füstölik, nem kémiai úton érik el a füstízt.

 Ha a közönség vitába szállhatott volna a zsűrivel, biztos, hogy Nagy Róbert László sajtjait igen magasra értékeli. A Dégen dolgozó, önmagát találó szóval „sajtász”-nak nevező őstermelő pultja előtt folyamatosan nagy tömeg sorokozott – nem is véletlenül. Már a sajtok látványa is impozáns volt, hasonlókat ritkán látni. Az általa használt sajtkészítési mód kiment a divatból, különlegesnek számít, pedig úgy dolgozik, ahogyan azt a paraszti udvarokban eleink tették. A sajt a szűrőronggyal együtt mindjárt a présbe kerül, ott nyeri el a formáját. A bemutatott sajtok többsége füstölt, ízesített. A közös füstölés miatt egyforma színűeknek kellene lenniük, de a Kárpát-medence fűszereivel, különböző magvaival, gyümölcsökkel ízesítettek és ezek mindegyik sajttestre más hatással vannak. Van, amelyik pirított, sokkolt dióval készült. Ez utóbbi kifejezés azt jelent, hogy a forró diót jéghideg savóba merítik, ezért a mag a sajtban még hónapok múlva is frissen pirított ízű marad. Egy másik sajt rózsaszín küllemét és ízét a kisüsti pálinkában áztatott vörös áfonya adja, de van barna rumban áztatott, foghagymás aszalt szilvával töltött is. Testesebb vörösborok mellé javasolja a mester a mákos füstölt sajtot. A mák nem csak kívül, de belül is gazdagítja, csakúgy, mint a fokhagymás-kapros ízesítés egy következő sajtnál. Mindegyik kettő és négy hónap közötti érlelés után kerül a fogyasztóhoz.

A Kaposvár közeléből, érkező Kisasszondi keménysajt készítői túlságosan is szerények voltak. A pultjuk mögötti falra akasztott okleveleket csak az vehette észre, akinek a figyelmét külön is felhívták rá – pedig volna mire büszkének lenniük. Füstölt sajtjukkal 2011-ben Nantwich-ben az International Cheese Awards versenyén világbajnokok lettek. Sajtjaik - a Kisasszondi kemény-, félkemény-, füstölt- és natúrsajt - alapja a friss házi tej, melyet saját teheneik adnak. Szarvasmarha állományuk – ugyancsak saját, vegyszermentes legelőkön - teljesen házi nevelésben él és ez garantálja termékeik kiváló és egyedi minőségét. A sajtok a sajtkultúrán, a folyékony tejoltón és a són kívül semmilyen adalékanyagot nem tartalmaznak és 1, 4, 8 kg-os kerek formában történő préselés útján nyerik el végleges formájukat. A 3 - 36 hónapi érlelés első szakaszában viasszal kenik be a sajtokat, fajtától függően különböző színekre. A füstölt sajtokat minimum 2 hónapos érlelés után hagyományos módon füstölik, bükkfa felhasználásával.

Az Újbor és Sajt Fesztivál egyik rendszeres résztvevője a Dobosi család. Sikerekben sem szűkölködte soha a korábbiakban és ez az idén sem változott. A fesztivált megelőző napokban megtartott országos újbor versenyen a benevezett négy boruk közül a Chardonnay aranyérmes, az Olaszrizling és a Kéknyelű ezüstérmes lett. A díjak értékét két körülmény növeli. A Dobosi pincészetben évtizedek óta kizárólag biogazdálkodás folyik, a nyertes borok is bioborok! A másik pedig, hogy az újborokat új, azaz fiatal borászok értékelik, az elismerést tehát versenytársaktól kapták! Az aranyérmes bornál a zsűri főként azt értékelte, hogy sokkal illatosabb, mint az várható lett volna, ráadásul az illat a bor ízével is harmóniában van. A pincészet maga, a borvidéken arról híres, hogy folyamatosan fejlesztenek, bővítenek valami. December végén a korábbi három mellé három új vendégszobát nyitnak meg. A kényelmes – de TV-mentes(!) – szobákba olyanokat várnak, akik néhány napig a teljes kikapcsolódás, a finom házi ételek és kiváló borok élvezetének szeretnék átadni magukat.

A fesztivál borversenye az egyetlen, ahol az esélyek valóban egyenlők, mert itt csak újbor versenyez újborral. Nem segít az évjáratok különbözősége. A díjazás érdekessége pedig, hogy a „Top tíz” csoportba került bor mindegyike viselheti palackján a győzelem megkülönböztető címkéjét. Bár a legjobb tízről van szó, az idén a csoportba csak 9 pincészet (Geszler, Thummerer, Feind, Kányavári, Bárdos, Sziegl, Gál, Galántai, Ivancsics) került. Két bor ugyanis egy helyről, a Bárdos és Fia pincéjéből jutott a legjobbak közé. A Chardonnay-ban a fiatal bor valóságos gyümölcs-kavalkádja érezhető, mintha a körte, a banán, az ananász is jelen lenne a pohárban. A Sauvignon Blanc viszont főként a bodzavirágra, paprikára, fekete ribiszkére emlékeztető illatával tűnt ki.

(ujb-6) Érdekes helyzet állt elő a fesztivál borversenyét követően. A tíz győztes közül a legrangosabb díjat, a Champion-t egy olyan pincészet nyerte, amelyiknek a borát a közönség nem kóstolhatta meg. A Móron dolgozó Geszler Családi Pincészet 2014-es Zöldveltelinije kapta a Magyarország Legjobb Újbora címet. A család már négy generáció óta foglalkozik borászattal. A vidék legjellemzőbb fajtája az Ezerjó, de több gazda is elkezdett már a Zöldveltelinivel foglalkozni. A Geszler Pincészetnél – négy évvel ezelőtti telepítés után - a mostani az első termés, és mindjárt olyan sikeresek is lettek vele, amire maguk sem számítottak. Ezért is csak a versenyre nevezték be, de a fesztiválra nem hoztak ebből a borból. Magas művelésű kordonon kézi metszést kézi szüretelés követett, reduktív erjesztéssel kifejezetten száraz bort állítottak elő. A kereskedelemben januártól lesz kapható.

www.ujboressajtfesztival.hu

Kapcsolódó témák

Az épület alapkövét 2017 áprilisában rakták le, 26 hónap múlva pedig a hivatalos átadására kerülhetett sor. Már a terveit is kimagasló minőségűnek ítélte, és díjazta az építészszakma, leglátványosabb megoldása, hogy egy zöld domb alá süllyesztették az üzleteket. A 4,3 milliárd forintos önkormányzati beruházásban felépült Klapka Központ a legkorszerűbb építészeti elképzelések megvalósítása mellett a környezettudatos gondolkodást is tükrözi.

Jelenleg már – próbaüzemben - a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Párisi Udvar Hotel Budapest. A Ferenciek terén álló Párisi Udvar, Budapest egyik legismertebb, Európában is egyedülálló épülete, melynek teljes felújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A történelmi jelentőségű helyreállítás szigorú műemlékvédelmi szabályok szerint, szakrestaurátorok bevonásával, a legkiválóbb szakemberek közreműködésével zajlott.

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Blog ajánló
Egy nap a városban Kipróbáltuk a fagyit, amiről most mindenki beszél - Kell fagylalt?
Az utóbbi hetek legfontosabb híre volt fagyi fronton, hogy egy kultikus vidéki fagyizó nyitott budai egységet. A mindszentkállai Kő fagyi? egy olyan nevet választott, ami kicsit a budai úri népeknek ad fricskát. A Kell fagylalt? név önmagában nem poén, de a Kő fagyi? mellett egyértelmű a poén. A hely az Artigiana Gelati, szintén kultikus budapesti fagyizótól nem messze található, picit kiszorulva a Déli - Moszkva tér fő ütőereinek forgalmából, a csendeskés Maros utcában. Amikor ott jártunk, előbbi intézményben 20 fő állt sorba, utóbbiban senki. De ez azért elég hektikusan változik. Meg hát új hely még, de fontos tudni: nincs sor, nem kell fél órát várni, hogy kipróbáld azt, amikről most minden fagyiőrült beszél. A gyümölcsfagyikban nincs tej, tehát tejérzékenyek is simán ehetik, és az ízük mesés. Mégsem ez az igazi erősségük szerintem, én legalábbis a több helyen is kapható Damniczki-féléket, na meg a miskolci Desszertemben kaphatóakat jobban szeretem. Nekem a tejes fagyik jöttek be jobban, a csokoládé, tökmag, és főleg a mogyoró. A gombócokat itt nyugodtan nevezhetjük, debreceniesen, gömbnek. Mert azok, nemcsak a kanálból való távozás után, de kint, a melegben tíz percet ülve is. A citromot leszámítva mindegyik olyan stabilan tartotta magát, mint egyes kerekded szilikonbetétek a ráncosodó bőr alatt. Már-már gyanúsan jól bírták a kiképzést, és a kanál alig tudta megkarcolni őket később is, ami egyrészt jó, mert a nagy melegben tovább tart az állag, másrészt fura érzés ezt az állagot nyalni, vagyis inkább harapni. A Kell fagylalt? egy nagyon jó új fagyizó Budapesten azoknak, akik természetes ízű, jó minőségű fagyikat szeretnének kóstolni. Próbáljátok ki, a héten óriási meleg jön, most még tűrhető, most még annyian sem lesznek, mint eddig. Odabent le lehet ülni, a fagyi gömbje 350 forint. Kell fagylalt?Cím: 1122 Budapest Maros utca 17.
Egy nap a városban Elfogytak Budapest szabad tűzfalai? Lefestették az első budapesti tűzfalfestményt, a Vasarelyt
Amikor a folyamat elkezdődött, nem hittem volna, hogy idáig jutunk. Ma gyakorlatilag lépten-nyomon új tűzfalfestménybe botlunk, az egykor mindenfelé ásító, sokszor leromlott állapotban is lévő tűzfalakra egyre több helyen pingálnak színes alakokat. Eleinte találgattuk, melyik mit jelent, aztán versenyeket is rendeztek így, az utcán. Utcai művészet témakörben. Aztán, ahogy egyre több jött, egyre immunisabbak lettünk a dologra. Ahogy általában lenni szokott, a valódi aranykor sosem az akkor élőknek izgalmas. Az aranykor mindig előtte izgalmas, amikor beindul, és utána, amikor már nincs. A mai tűzfalfestmények egy része tetszik, más részük nem. Egy részüknek van célja, értelme, rendeltetése, másoknak nincs. Nekem nyilván azok tetszenek jobban, amelyeknek van: ilyen például a Róth Miksa festmény, ami Róth Miksa egykori lakóháza - ma Róth Miksa emlékház - közelében került fel a falra, így hatalmas, mindenki által látható formában tárja elénk a művész egy alkotását, és egyben tanít, hogy itt a közelben történt valami ezzel az alkotóval. És még sorolhatnám, de nem teszem. Az első budapesti tűzfalfestmény rendesen megelőzte ezt az aranykort, meg minden azt követő kezdeményezést. Ezt mindenki ismeri: Victor Vasarely egyik alkotását vitte fel a Városháza Park-i tűzoltóság falára Rapa és Vegaz, a Színes Város égisze alatt, immár 9 éve. Az alkotásnak szimbolikus jelentősége volt. Egyrészt ez volt az első, ezzel indult el a budapesti tűzfalfestés folyamata. Másrészt Victor Vasarely, született Vásárhelyi Győző művei egyébként is utcán bukkannak fel itt-ott, szülővárosomban, Győrben például a színház oldalán nézegettem minden nap gyerekkoromban egy művét. Ez a szimbólum most eltűnt. Helyette a napokban ez látszott: Aztán ez: De még nincs kész, legkorábban vasárnap lehet számítani az átadásra (frissül majd a poszt a kész művel). Lefestették tehát - az elsőt. Talán mert elfogytak a szabad felületek? Vagy az utcai művészet, a falfestmény sorsa, hogy vége legyen, átfessék, átadja a helyét az újnak? Megkérdeztem Flór Pétert a Színes Várostól: kiderült, hogy ők festik át a saját első munkájukat, és nem azért, mert nem szerették, vagy mert elfogytak a felületek. A fő ok elmondása szerint az volt, hogy a Vasarely alját hónapokkal ezelőtt telegraffitizték egy éj leple alatt, és ahelyett, hogy helyreállították volna a régit, kitaláltak egy újat. A fal mostantól olyan oplimpikonok előtt állít emléket, akik Budapest nevét öregbítették, olyan sportolók, mint Zsivóczki Gyula, Gyarmati Dezső, Balczó András vagy Egerszegi Krisztina. És nem, nem fogytak el a szabad felületek, a következő tíz évben még simán tudnak dolgozni Péter elmondása szerint üres felületre. Mostantól emlékeinkben létezik már csak az első, ami nekem egyébként nagyon bejött, mert visszafogott volt, nem harsányan, szélig tartó telítettséggel nyomta az arcunkba a színeket, hanem egy igazi művész érzékeny, arányos, valamit és semmit is tartalmazó munkájával. Áginak köszi a képeket
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!