- elérhetőségeink telefon: +36 20 539 6061
e-mail: utazonet@utazonet.hu
2015. március 1. vasárnap, Albin és Albina napja
A Banff Mountain Film and Book Festival a legrangosabb nemzetközi hegyi-film fesztivál, melyet 1976 óta rendeznek meg. Szervezője a kanadai Banff Központ, mely a világ legnagyobb kulturális inkubátora. A filmek versenyére pályáznak amatőr filmesek és napjaink vezető kalandsport-film készítő stúdiói is egyaránt, a hegyek világához kapcsolódó legkülönbözőbb témákban: hegymászó-expedíciók, kalandok földön, vízen és levegőben; különleges helyszínek, valamint bolygónk utolsó érintetlen vidékeit bemutató történetek. A kiemelkedő emberi teljesítmény, a természet tisztelete valamint az ötletes, újszerű és olykor művészi látásmód mindegyikben egyaránt fellelhető.
Idén is megrendezésre kerül az ország legnagyobb turisztikai kiállítása 2015. február 26. és március 1. között. A kiállítás belföldi díszvendége Székesfehérvár, külföldi díszvendége pedig Románia.
A Francia Intézet a Filmalap közreműködésével 2015. február 28-án szombaton 14.30 – 16.30 óra között filmszakmai beszélgetést szervez az Auditóriumában Laurent Cantet Arany Pálma-díjas forgatókönyvíró-filmrendezővel.
Azt már hónapokkal ezelőtt bejelentették, hogy a Rembrandt-kiállítás végeztével a Szépművészeti Múzeum is bezár. Nem csak egy szimpla átrendezés idejére, hanem sokáig. Három évre! Az intézményben ez idő alatt nagyszabású átalakítást, korszerűsítést végeznek.
kiemelet ajánlataink
Szeretettel várjuk ebben a különleges környezetben, ahol a varázslatos természet és a magyar vendégszeretet harmonikus összjátéka várja a testet – lelket egyaránt elkényeztetni vágyó vendégeket.
A város szállodasorán a Mátyás Király sétányon található a városi Hungarospa Gyógy- és élményfürdő komplexum közvetlen szomszédságában.
Hévíz első wellness és gyógy szállodája „all inclusive” szolgáltatásokkal. Kényeztető kezelések a világhírű termál tó ásványokban gazdag vizével és gyógyító iszapjával.
Rovatok
Budapest
A rendezvény mindkét előző évben kinőtte önmagát, ezért a III. Budapesti Halfesztivál szervezői idén sokkal nagyobb területen rendezik meg Európa legnagyobb halfesztiválját. Február 19-től 22-ig a Vajdahunyad várában több mint százféle halétellel, különleges halfajtákkal, érdekes halászati eszközökkel, főzőversennyel, gyermekprogrammal, és könnyűzenei koncertekkel találkozhatnak a látogatók.
Napra pontosan Budapest felszabadulásának hetvenedik évfordulóján nyitották meg az európai antifasiszta ellenállás történetét és eseményeit bemutató vándorkiállítást a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székházában. A kiállítás sajnos csak két hétig marad a Sajtóház nagytermében.
Ha még kérdéses, mi is legyen az idei program a szerelem ünnepén, van néhány tippünk a piros szívecskéktől hemzsegő nap tartalmas eltöltéséhez.
gasztronómia
Volt idő, amikor Grúzia nevének hallatán, Magyarországon az embereknek elsőként a konyak jutott eszébe. Azután a grúz konyak évekre eltűnt az üzletekből, míg egyszer csak, tavaly Budapesten, az Andrássy út elején, megjelent egy grúz étterem, melynek azóta párja is született.
Fontos bejelentés megtételére gyűltek össze a hazai vendéglátó-ipar legjobb szakemberei. A nagy elődjükről elnevezett Gundel Károly-díj idei nyerteseinek nevét hirdették ki.
Bár a hét az özönvízszerű esőzések jegyében telt Szolnokhoz kegyes volt az ég. Szakadt az eső pénteken és vasárnap is, de szombaton reggeltől a késő délutáni eredményhirdetésig száraz maradt az idő.
művészet
A Várnegyed Galéria időről – időre egy-egy, Budavár testvérvárosában dolgozó művészt hív meg, hogy a magyar közönség is megismerhesse alkotásait. Az év első tárlatán a lendvai Cvetka Hojnik festőművész mutatkozott be a budapesti közönség előtt.
A budapesti Radnóti Miklós Művelődési Központ az évadnyitó kiállításon a Siklósi Szalon művészeinek munkáit mutatja be. A közel negyedszázada működő, képzőművészekből, iparművészekből és művészettörténészekből álló csoport negyvenhat alkotójának száz műve látható itt 2015. február 8-ig.
A Magyar Üvegművészeti Társaság ismét megrendezte háromévenkénti, nagyszabású csoportos kiállítását a HuGlass-t. A kiállításon 46 művész mintegy 100 alkotása látható az üvegművészet legkülönbözőbb területeiről. A nagy, nemzetközileg is elismert nevek mellett fiatal művészek is bemutatkoznak.
érdekesség
Az utazások iránt érdeklődő magyar közönség többsége az 1000 Út utazási irodát eddig jórészt az Oroszországba irányuló utak kínálatából ismerte. Bár szerveztek más országokba is utakat, tevékenységük fő területe ez volt. Palettájuk idén új színekkel gazdagodik.
Kicsit titkos, ám biztosan érdekes, misztikus világ, de könnyű megszeretni. Nincs is távol tőlünk, mégis alig ismerjük, bár lehet, hogy ez utóbbi állítás már nem lesz sokáig érvényes.
Japánban léteznek olyan hagyományos ünnepek, melyek talán ismeretlenek a legtöbb ember számára. Lássunk egy párat ezek közül!
könyv
Bár a „Holokauszt Év” hivatalosan már véget ért, az emlékezések sora még nem. Az Örkény Könyvesbolt 2015. évi programjának első rendezvénye, egy új könyv bemutatása is ebbe a sorba illeszkedik.
Az ünnepek elmúltával elérkezett a könnyelmű újévi fogadalmak megvalósításának ideje. Azoknak, akinek a listáján a fogyás is szerepel, jó segítséget nyújthat az Alexandra Kiadónál még karácsony előtt megjelent könyv, az „Olasz tészták, hagyományos ételek”.
Soha jobb alkalom nincs arra, hogy kézbe vegyük Jens Piewe könyvét, mint éppen néhány nappal Szilveszter előtt. Ilyenkor szerezzük be a kortyolni valót a hajnalig tartó mulatsághoz.
koncert, fesztivál
A tavasz egyik legjobban várt elektronikus zenei rendezvénye kétségkívül Fritz Kalkbrenner budapesti dupla fellépése április 16-án és 17-én az Akvárium Klubban!
Budapestre jön a generációk zenei ízlését meghatározó Thievery Corporation alapítótagja, Rob Garza! A nu-disco pioneer Budapest egyik legizgalmasabb zenei - kulturális eseménye, a Petőfi Rádió BACKSTAGE vendégeként lép fel február 12-én, csütörtökön az Akvárium Klubban.
Június 13-án 22.00 órai kezdettel egyedülálló fényárba borul a 16. Open Road Fest nagyszínpada, amikor is felcsendül a rock egyik univerzális himnusza, a Final Countdown.
Blog ajánló
Egy nap a városban Őrült kísérlet: megpróbálunk rendes túrós tésztát készíteni
A világ legegyszerűbb étele, négy alapanyag szükséges hozzá, tészta, túró, tejföl, cukor és szalonna, és szerintem nem is kell különösen felkészülten nekiállni a készítésének: olvastam olyan receptet, amelyikben a pörcöt először nem is sütik, hanem főzik, de én nem szeretnék ilyen mélységeibe belemenni. A terv az, hogy a tésztát megfőzöm, a szalonnát megsütöm, majd a túróval és a tejföllel együtt a tésztára helyezem, és megeszem. Bum! Egyszerűnek hangzik, de mondom, miért nem az: pontosan ezt a módszertant alkalmaztam az utóbbi években, de sosem voltam elégedett a végeredménnyel. Az ugyanis élvezhetetlen volt. Pedig pont úgy csináltam mindent, mint a szüleim húsz éve, de a boltokban kapható élelmiszerek nagy része annyira leromlott, hogy egy ilyen kevés összetevős, elsősorban az alapanyagok minőségére építő kaja egyszerűen élvezhetetlenné vált. Nem tudtam rendes túrós tésztát csinálni, pedig ez a világ legegyszerűbb étele. Úgyhogy projektbe kezdtem: elkezdtem beszerezni a jó alapanyagokat. A helyzet tragédiáját mutatja, hogy ehhez négy különböző helyre kellett elmennem. Egy négy alapanyagos ételhez. A túrót a Fény utcai piacról szereztem be a Bűvös szakács útmutatója alapján, ahol Galló János árulja Jersey teheneinek tejéből készített spéci túrót (1200 Ft/kiló): Van tejföl is ugyanezekből az állatokból, de az túl karakteres, savanykás a túrós tésztához. Szóval tejfölből az örökös tesztgyőztest, a Cserpest választottam, persze a 25 százalékost (250 Ft/doboz): A tésztát még a Zöldségkosáron keresztül rendeltem a szokásos heti zöldségadaggal, Halász Szabóné L. Ibolya a szegedi Árvácska utcában gyúrta a 10 tojásos szélesmetéltet (700 Ft/400 gramm), amitől persze kapásból apokrif lesz a végeredmény, hiszen nem csuszatésztát használok, de én ezzel szoktam meg gyerekkoromban. Még jobb, ha házilag csinálod a tésztát, egy következő fordulóban meg is próbálom, most viszont szeretném, ha az alapanyagok elővétele és a falás közt nem telne el több húsz percnél. A pörcnek valót az Őshonosból hoztam, csodálatos mangalicaszalonnáik vannak kilónként háromezer alatt: És akkor lássuk a bonyolult receptet: a tésztáz megfőztem, a szalonnát megpirítottam, majd egy tányérra halmoztam mindent. Ilyen lett: És hogy az íze olyan-e, mint gyerekkoromban? Nem. Egész más. A tejföl sokkal lágyabb, a mangalicaszalonna íze sem ugyanaz, mint a rendes sertésszalonnáé. A túró meg tök más dimenzió, mint a régi boltiak. Semmi sem olyan, mint húsz-harminc éve, de: megint jó. Végre értelmezhető. Végre egy rendes túrós tészta, ami ugyan valamivel lágyabb, kiegyensúlyozottabb, mint az emlékeimben (persze lehet, hogy rosszul emlékszem), de ezért is lehet rajongani. Egyébként minden finom volt a tányéron, de a legjobb egyértelműen a túró: azt mostantól csak Gallóéktól, nem kérdés. Egy tányér ára: Tejföl: kb. 125 forintTúró: kb. 70 forintTészta: kb. 125 forintPörc: kb. 130 forint Összesen: kb. 450 forint.
A világ legegyszerűbb étele, négy alapanyag szükséges hozzá, tészta, túró, tejföl, cukor és szalonna, és szerintem nem is kell különösen felkészülten nekiállni a készítésének: olvastam olyan receptet, amelyikben a pörcöt először nem is sütik, hanem főzik, de én nem szeretnék ilyen mélységeibe belemenni. A terv az, hogy a tésztát megfőzöm, a szalonnát megsütöm, majd a túróval és a tejföllel együtt a tésztára helyezem, és megeszem. Bum! Egyszerűnek hangzik, de mondom, miért nem az: pontosan ezt a módszertant alkalmaztam az utóbbi években, de sosem voltam elégedett a végeredménnyel. Az ugyanis élvezhetetlen volt. Pedig pont úgy csináltam mindent, mint a szüleim húsz éve, de a boltokban kapható élelmiszerek nagy része annyira leromlott, hogy egy ilyen kevés összetevős, elsősorban az alapanyagok minőségére építő kaja egyszerűen élvezhetetlenné vált. Nem tudtam rendes túrós tésztát csinálni, pedig ez a világ legegyszerűbb étele. Úgyhogy projektbe kezdtem: elkezdtem beszerezni a jó alapanyagokat. A helyzet tragédiáját mutatja, hogy ehhez négy különböző helyre kellett elmennem. Egy négy alapanyagos ételhez. A túrót a Fény utcai piacról szereztem be a Bűvös szakács útmutatója alapján, ahol Galló János árulja Jersey teheneinek tejéből készített spéci túrót (1200 Ft/kiló): Van tejföl is ugyanezekből az állatokból, de az túl karakteres, savanykás a túrós tésztához. Szóval tejfölből az örökös tesztgyőztest, a Cserpest választottam, persze a 25 százalékost (250 Ft/doboz): A tésztát még a Zöldségkosáron keresztül rendeltem a szokásos heti zöldségadaggal, Halász Szabóné L. Ibolya a szegedi Árvácska utcában gyúrta a 10 tojásos szélesmetéltet (700 Ft/400 gramm), amitől persze kapásból apokrif lesz a végeredmény, hiszen nem csuszatésztát használok, de én ezzel szoktam meg gyerekkoromban. Még jobb, ha házilag csinálod a tésztát, egy következő fordulóban meg is próbálom, most viszont szeretném, ha az alapanyagok elővétele és a falás közt nem telne el több húsz percnél. A pörcnek valót az Őshonosból hoztam, csodálatos mangalicaszalonnáik vannak kilónként háromezer alatt: És akkor lássuk a bonyolult receptet: a tésztáz megfőztem, a szalonnát megpirítottam, majd egy tányérra halmoztam mindent. Ilyen lett: És hogy az íze olyan-e, mint gyerekkoromban? Nem. Egész más. A tejföl sokkal lágyabb, a mangalicaszalonna íze sem ugyanaz, mint a rendes sertésszalonnáé. A túró meg tök más dimenzió, mint a régi boltiak. Semmi sem olyan, mint húsz-harminc éve, de: megint jó. Végre értelmezhető. Végre egy rendes túrós tészta, ami ugyan valamivel lágyabb, kiegyensúlyozottabb, mint az emlékeimben (persze lehet, hogy rosszul emlékszem), de ezért is lehet rajongani. Egyébként minden finom volt a tányéron, de a legjobb egyértelműen a túró: azt mostantól csak Gallóéktól, nem kérdés. Egy tányér ára: Tejföl: kb. 125 forintTúró: kb. 70 forintTészta: kb. 125 forintPörc: kb. 130 forint Összesen: kb. 450 forint.
Egy nap a városban Hold utcai piac: Potenciálisan ez Budapest új gasztrotemploma
Van Lisszabonban egy fantasztikus hely, a Time Out Mercado da Ribeira. Ez egy régi csarnokból kialakított gasztropláza a belváros szélén, ahonnan az elővárosi vonatok indulnak az óceánpartra, Estorilba, és ahol a város legjobb éttermei üzemeltetnek egy szűkített menüvel operáló kis egységet. Legalább húsz hely verseng egymással különleges, de tökéletesen megfizethető fogásokkal, a csarnok mindig tele van, az asztalok roskadoznak a különleges ételektől, és arra is van megoldás, ha több helyről halászod össze az ebéded: kapsz egy kis eszközt, ami pittyegni kezd, amikor elkészült a fogásod. Anélkül, hogy túlbonyolítanám: csodálatos hely, kötelező program, ha Lisszabonban jársz. Ez a projekt jutott eszembe, amikor megnéztem az átalakított Hold utcai piacot, ami elindult a Time Out-osodás útján, csak most még a senki földjén van: nyílt két szuper étterem az emeleten, rövidesen jön egy harmadik is, mellettük azonban ott sorakoznak tucatszámra egyre üresebben a rántott sajtokat infralámpával melegen tartó kifőzdék, az alsó szinten meg a népies ajándékokat áruló kofák. Nagyrészt azonban tök üres az árutér. Sőt, az emelet is, sor csak a két menő étterem előtt van, ezekbe viszont alig lehet beférni. Ráadásul a kettőből az egyik pontosan azt a receptet követi, mint az említett lisszaboni projekt: a Séf utcája Bíró Lajos projektje, aki a Bock bisztróban évek óta ostromolja a csúcsgasztronómiát, a Hold utcába viszont a meglévő szemléletre építve kínál bukolikus, megfizethető fogásokat kínál. Magas minőség, jó technika, lecsókolbász. Van menü is, ez naponta változik. Ma, pénteken például sólet van. Egészen pontosan ez: 1700 forintba kerül, és van benne libamáj és, meg füstölt csülök. Drágább persze, mint a legolcsóbb kifőzde sóletje, de ahhoz képest, hogy milyen magas minőséget kapsz, megfizethető. Karakteres a csülök, a libamáj illik a puhára, de nem pépesre sült babhoz, a kenyér kívül roppanós, belül puha, és… És ennyi. Ez a lényeg. A Séf utcája nem a varázslatról szól, hanem a megfizethető áron kínált tisztességes minőségről. És arról, hogy az út menti büfékben árult fogásokat is el lehet jól készíteni, csak oda kell figyelni a minőségre. Ennek megfelelően hétfőn például lúdkása van, szerdán pacalpörkölt, csütörtökön véres hurka és még szombaton is van menü: konfitált kacsacomb 1400-ért, ami remek ár. Baj talán csak a hőmérséklettel van: a nagy csarnok elég hideg télen és az étel is hamar kihűl, ami egyik magyaros fogásnak sem tesz túl jót. De hát gyorsan kell enni. És akkor a végső konklúzió: szép lett a Hold utcai piac, de látszik, hogy jelenlegi formájában életképtelen. A piactér kong az ürességtől, alig vannak kofák, és akik megpróbálják, azok is csak unatkoznak egész nap. Hasonló a helyzet az emeleten: az olcsó ételeket áruló büfékben akad azért vevő, de nem sok. A minőségi konyhát üzemeltető Séf utcája és Vörös Homár (erről is írunk majd) viszont tömve van, el sem férnek az emberek. És nemsokára beveszi a Hold utcán Gianni is, aki minőségi tésztaételeket árul majd, és ott van az épület oldalában a csodálatos magyarosokra építő Kispiac. És ez a jó irány: ha a piacon nyílna még legalább tíz hasonlóan színvonalas étterem, akár el is takaríthatnák a földszintről az üres pultokat és telerakhatnák padokkal, pont, mint Lisszabonban a Time Outot. Figyelembe véve, hogy ebédidőben már most is vadászni kell az emeleten a helyre a Vörös Homárnál és a Séf utcájánál, ha sokkal több minőségi hely lenne, gyorsan megtelne a földszint. Gyorsabban, mint most, amikor tök üres. Szerintem óriási lehetőség van ebben a piacban, amint elfogadjuk, hogy ez nem piac, hanem potenciálisan Budapest legizgalmasabb gasztrocentruma. A folyamat megindult, minél több jó étterem lesz itt, paradox módon annál nagyobb sor fog várakozni előttük, én mondom. A Séf utcájaHold utca 13.06703907757
Van Lisszabonban egy fantasztikus hely, a Time Out Mercado da Ribeira. Ez egy régi csarnokból kialakított gasztropláza a belváros szélén, ahonnan az elővárosi vonatok indulnak az óceánpartra, Estorilba, és ahol a város legjobb éttermei üzemeltetnek egy szűkített menüvel operáló kis egységet. Legalább húsz hely verseng egymással különleges, de tökéletesen megfizethető fogásokkal, a csarnok mindig tele van, az asztalok roskadoznak a különleges ételektől, és arra is van megoldás, ha több helyről halászod össze az ebéded: kapsz egy kis eszközt, ami pittyegni kezd, amikor elkészült a fogásod. Anélkül, hogy túlbonyolítanám: csodálatos hely, kötelező program, ha Lisszabonban jársz. Ez a projekt jutott eszembe, amikor megnéztem az átalakított Hold utcai piacot, ami elindult a Time Out-osodás útján, csak most még a senki földjén van: nyílt két szuper étterem az emeleten, rövidesen jön egy harmadik is, mellettük azonban ott sorakoznak tucatszámra egyre üresebben a rántott sajtokat infralámpával melegen tartó kifőzdék, az alsó szinten meg a népies ajándékokat áruló kofák. Nagyrészt azonban tök üres az árutér. Sőt, az emelet is, sor csak a két menő étterem előtt van, ezekbe viszont alig lehet beférni. Ráadásul a kettőből az egyik pontosan azt a receptet követi, mint az említett lisszaboni projekt: a Séf utcája Bíró Lajos projektje, aki a Bock bisztróban évek óta ostromolja a csúcsgasztronómiát, a Hold utcába viszont a meglévő szemléletre építve kínál bukolikus, megfizethető fogásokat kínál. Magas minőség, jó technika, lecsókolbász. Van menü is, ez naponta változik. Ma, pénteken például sólet van. Egészen pontosan ez: 1700 forintba kerül, és van benne libamáj és, meg füstölt csülök. Drágább persze, mint a legolcsóbb kifőzde sóletje, de ahhoz képest, hogy milyen magas minőséget kapsz, megfizethető. Karakteres a csülök, a libamáj illik a puhára, de nem pépesre sült babhoz, a kenyér kívül roppanós, belül puha, és… És ennyi. Ez a lényeg. A Séf utcája nem a varázslatról szól, hanem a megfizethető áron kínált tisztességes minőségről. És arról, hogy az út menti büfékben árult fogásokat is el lehet jól készíteni, csak oda kell figyelni a minőségre. Ennek megfelelően hétfőn például lúdkása van, szerdán pacalpörkölt, csütörtökön véres hurka és még szombaton is van menü: konfitált kacsacomb 1400-ért, ami remek ár. Baj talán csak a hőmérséklettel van: a nagy csarnok elég hideg télen és az étel is hamar kihűl, ami egyik magyaros fogásnak sem tesz túl jót. De hát gyorsan kell enni. És akkor a végső konklúzió: szép lett a Hold utcai piac, de látszik, hogy jelenlegi formájában életképtelen. A piactér kong az ürességtől, alig vannak kofák, és akik megpróbálják, azok is csak unatkoznak egész nap. Hasonló a helyzet az emeleten: az olcsó ételeket áruló büfékben akad azért vevő, de nem sok. A minőségi konyhát üzemeltető Séf utcája és Vörös Homár (erről is írunk majd) viszont tömve van, el sem férnek az emberek. És nemsokára beveszi a Hold utcán Gianni is, aki minőségi tésztaételeket árul majd, és ott van az épület oldalában a csodálatos magyarosokra építő Kispiac. És ez a jó irány: ha a piacon nyílna még legalább tíz hasonlóan színvonalas étterem, akár el is takaríthatnák a földszintről az üres pultokat és telerakhatnák padokkal, pont, mint Lisszabonban a Time Outot. Figyelembe véve, hogy ebédidőben már most is vadászni kell az emeleten a helyre a Vörös Homárnál és a Séf utcájánál, ha sokkal több minőségi hely lenne, gyorsan megtelne a földszint. Gyorsabban, mint most, amikor tök üres. Szerintem óriási lehetőség van ebben a piacban, amint elfogadjuk, hogy ez nem piac, hanem potenciálisan Budapest legizgalmasabb gasztrocentruma. A folyamat megindult, minél több jó étterem lesz itt, paradox módon annál nagyobb sor fog várakozni előttük, én mondom. A Séf utcájaHold utca 13.06703907757
Városlátogatások Nizza és a Karnevál
Nizza és a KarneválA Cote d'Azur fővárosa, Nizza megőrizte egyedülálló turisztikai vonzerejét, itt élvezhetjük az élet szinte minden szépségét. A várost, mi magyarok, az olaszok által adott néven Nizzának ismerjük. A franciák Nice-re ("Nisz-re") keresztelték, az utcákat, tereket is többnyire átnevezték.A város megközelítően 500 évig a Savoyai-ház fennhatósága alá tartozott, és csak 1860-ban került (népszavazás eredményeként) vissza Franciaországhoz.Ekkor adta át Nizza polgármestere a város kulcsait III. Napóleonnak, a középkori hagyományokhoz híven, lándzsavégre tűzve. Nem minden hely kapott új nevet, egy szép tér neve például ma is arra emlékeztet, hogy 1807-ben itt született az olasz szabadsághős, Giuseppe Garibaldi.A Palais Lascaris, a Lascaris család palotája 1648-ban épült, és egészen a francia forradalomig a család tulajdonában maradt. IV. Béla felesége, Mária Lascaris lány volt.Érdekesség, hogy derék királyunk a feleség családi ékszereinek árából kezdte építetni a visegrádi fellegvárat 1249-ben.Óvárosi hangulatok:A város védőszentjének tiszteletére épült a 17. században a Szent Réparate templom. A templom mellett láthatjuk a száz évvel később épült harangtornyot. A szűk utcák, lépcsők, barokk templomok, lakóházak, az erkélyekről és az épületek között kifeszített kötélen száradó fehérnemű olaszos hangulatot ad az óvárosnak.A város leghíresebb útja az Angyalok-öble mentén húzódó, pálmafákkal szegélyezett Angol Sétány (Promenade des Anglais), mely minden képeslapon szerepel. A kéklő tengerben visszatükröződnek az elegáns szállodák.A szállodasor legnevesebb épülete, a Hotel Negresco. Egy bukaresti fogadós fia, Henri Negresco építette 1912-ben. Az egyik kaszinó vezetőjeként szedte össze a pénzt, és a kapcsolatokat a munkához. Az első világháború előtt ez volt az orosz hercegek szállodája. A világ egyik legszebb szállodájának tartják.Nizza, az orosz arisztokraták körében is nagyon népszerű hely volt, sokan telepedtek le a városban. Itt áll a legnagyobb Oroszországon kívül található hagymakupolás, orosz ortodox katedrális is, melyet II. Miklós cár emeltetett, hogy honfitársai Nizzában se maradjanak saját templom nélkül.A kikötő mögött magasodik az egykori "várhegy", ahol hajdan a görög kereskedők megtelepedtek. Innen fantasztikus a rálátás a városra. Távolból még havas csúcsok övezik a látóhatárt. Naplemente az Angol SétányonEgyéb érdekességek:Az egyik ház falán tábla állít emléket "Nizza hősének", Catherine Seguranának, aki helyi Dobó Katicaként az 1543-as török ostrom alatt harcra buzdította a város lakóit.Egyes történészek szerint a termetes asszonyság csak a városfalon állva megemelte a szoknyáját az ellenség felé, mire azok hanyatt-homlok elmenekültek. Lehet, hogy nekünk is ezt a módszert kellett volna alkalmazni a török hódítás idején.A legnépszerűbb étel a socca, ami a csicseriborsó lisztjéből sütött kocsikeréknyi méretű lepény, ami a turistáknak is egyik kedvenc étele. Sajnos, a meglátogatott piac socca árusa nyugdíjba ment, pótlásáról még nem gondoskodtak.A templomok közül a vesztett ügyek védőszentjének, Szent Ritának a templomába szerettünk volna betérni, de vesztett ügy volt, mert mise miatt nem engedtek be. Szent RitaA Nizzai karnevál története:Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, a Nizzai karnevál. Az ünnepség előzményei, hasonlóan más tavaszköszöntő vagy téltemető karneválokhoz, szintén a középkorba nyúlnak vissza. 1294-ben Charles d'Anjou herceg rendezte az első vidám mulatságot. Az igazi, egész városon végigvonuló menetet azonban csak 1830-ban szervezték meg, ma a farsangi időszakban több mint egy millió látogató érkezik a francia városba.Ahogyan más tájakon is a hosszú böjt előtt az emberek szerettek kicsit szórakozni. Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai karnevál alapja.Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon. A virágcsata mára inkább virágparádévá alakult. A több száz éves hagyományokkal rendelkező nizzai karnevál ma már nem a szokásos télbúcsúztatás. A karnevál minden évben egy adott téma köré épül, amely meghatározza a felvonulók díszeit, ruháit, táncait. A Nizzai karneválon (virágparádén) a virággal feldíszített kamionok követik egymást. A fő díszítőelem a mimóza, amely, a sok napsütésnek köszönhetően már január végén virágzik.Minden évben tizenöt-húsz virággal feldíszített gépjármű gurul végig, azAngol-sétány /Promenade des Anglais/ lezárt szakaszán. A kompozíciók egyenként négy-ötezer szál virágból állnak, és a kocsikról csinos, tarka jelmezekbe öltözött lányok folyamatosan szórják a virágokat a nézők közé. Az előírások szerint egy-egy kocsi díszítésének négy-ötezer tőből kell állni. A legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építményt teljesen be kell fedni virággal.Eleinte csak mimózacsokrokat hajigálnak, később minden virágdíszítést. Még szerencse, hogy cserepes virágok nincsenek a kocsikon.A felvonulásokat óriási hangzavar kíséri, a felvonulók, az afrikai tam-tam doboktól a tangóharmonikán, a skót dudásokon át, különböző zenei stílusban mutatják be színpompás virágruházatukat.A felvonulások két héten át többször is ismétlődnek az úttesten, melyet virágok választanak el.A tenger felőli oldalon tribünöket állítanak fel, a szállodák előtti járdákról, pedig állva lehet nézni a menetet. A legújabb találmány a spagetti spray. A több méterre kilövellő vékony műanyag szálat fújnak a flakonból.A fehér és színes szálak, mint valami pókfonál lepik be a felvonulókat és a nézőket. Mivel a műanyag már a levegőben megszilárdul, nem kell félni attól, hogy a hajunkba, ruhánkra ragad.Virágnak öltözött lányokat és félelmetes tűzokádó sárkányt is láthatunk a menetben.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=VoPNn-ixGHM Made by Peter
Nizza és a KarneválA Cote d'Azur fővárosa, Nizza megőrizte egyedülálló turisztikai vonzerejét, itt élvezhetjük az élet szinte minden szépségét. A várost, mi magyarok, az olaszok által adott néven Nizzának ismerjük. A franciák Nice-re ("Nisz-re") keresztelték, az utcákat, tereket is többnyire átnevezték.A város megközelítően 500 évig a Savoyai-ház fennhatósága alá tartozott, és csak 1860-ban került (népszavazás eredményeként) vissza Franciaországhoz.Ekkor adta át Nizza polgármestere a város kulcsait III. Napóleonnak, a középkori hagyományokhoz híven, lándzsavégre tűzve. Nem minden hely kapott új nevet, egy szép tér neve például ma is arra emlékeztet, hogy 1807-ben itt született az olasz szabadsághős, Giuseppe Garibaldi.A Palais Lascaris, a Lascaris család palotája 1648-ban épült, és egészen a francia forradalomig a család tulajdonában maradt. IV. Béla felesége, Mária Lascaris lány volt.Érdekesség, hogy derék királyunk a feleség családi ékszereinek árából kezdte építetni a visegrádi fellegvárat 1249-ben.Óvárosi hangulatok:A város védőszentjének tiszteletére épült a 17. században a Szent Réparate templom. A templom mellett láthatjuk a száz évvel később épült harangtornyot. A szűk utcák, lépcsők, barokk templomok, lakóházak, az erkélyekről és az épületek között kifeszített kötélen száradó fehérnemű olaszos hangulatot ad az óvárosnak.A város leghíresebb útja az Angyalok-öble mentén húzódó, pálmafákkal szegélyezett Angol Sétány (Promenade des Anglais), mely minden képeslapon szerepel. A kéklő tengerben visszatükröződnek az elegáns szállodák.A szállodasor legnevesebb épülete, a Hotel Negresco. Egy bukaresti fogadós fia, Henri Negresco építette 1912-ben. Az egyik kaszinó vezetőjeként szedte össze a pénzt, és a kapcsolatokat a munkához. Az első világháború előtt ez volt az orosz hercegek szállodája. A világ egyik legszebb szállodájának tartják.Nizza, az orosz arisztokraták körében is nagyon népszerű hely volt, sokan telepedtek le a városban. Itt áll a legnagyobb Oroszországon kívül található hagymakupolás, orosz ortodox katedrális is, melyet II. Miklós cár emeltetett, hogy honfitársai Nizzában se maradjanak saját templom nélkül.A kikötő mögött magasodik az egykori "várhegy", ahol hajdan a görög kereskedők megtelepedtek. Innen fantasztikus a rálátás a városra. Távolból még havas csúcsok övezik a látóhatárt. Naplemente az Angol SétányonEgyéb érdekességek:Az egyik ház falán tábla állít emléket "Nizza hősének", Catherine Seguranának, aki helyi Dobó Katicaként az 1543-as török ostrom alatt harcra buzdította a város lakóit.Egyes történészek szerint a termetes asszonyság csak a városfalon állva megemelte a szoknyáját az ellenség felé, mire azok hanyatt-homlok elmenekültek. Lehet, hogy nekünk is ezt a módszert kellett volna alkalmazni a török hódítás idején.A legnépszerűbb étel a socca, ami a csicseriborsó lisztjéből sütött kocsikeréknyi méretű lepény, ami a turistáknak is egyik kedvenc étele. Sajnos, a meglátogatott piac socca árusa nyugdíjba ment, pótlásáról még nem gondoskodtak.A templomok közül a vesztett ügyek védőszentjének, Szent Ritának a templomába szerettünk volna betérni, de vesztett ügy volt, mert mise miatt nem engedtek be. Szent RitaA Nizzai karnevál története:Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, a Nizzai karnevál. Az ünnepség előzményei, hasonlóan más tavaszköszöntő vagy téltemető karneválokhoz, szintén a középkorba nyúlnak vissza. 1294-ben Charles d'Anjou herceg rendezte az első vidám mulatságot. Az igazi, egész városon végigvonuló menetet azonban csak 1830-ban szervezték meg, ma a farsangi időszakban több mint egy millió látogató érkezik a francia városba.Ahogyan más tájakon is a hosszú böjt előtt az emberek szerettek kicsit szórakozni. Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai karnevál alapja.Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon. A virágcsata mára inkább virágparádévá alakult. A több száz éves hagyományokkal rendelkező nizzai karnevál ma már nem a szokásos télbúcsúztatás. A karnevál minden évben egy adott téma köré épül, amely meghatározza a felvonulók díszeit, ruháit, táncait. A Nizzai karneválon (virágparádén) a virággal feldíszített kamionok követik egymást. A fő díszítőelem a mimóza, amely, a sok napsütésnek köszönhetően már január végén virágzik.Minden évben tizenöt-húsz virággal feldíszített gépjármű gurul végig, azAngol-sétány /Promenade des Anglais/ lezárt szakaszán. A kompozíciók egyenként négy-ötezer szál virágból állnak, és a kocsikról csinos, tarka jelmezekbe öltözött lányok folyamatosan szórják a virágokat a nézők közé. Az előírások szerint egy-egy kocsi díszítésének négy-ötezer tőből kell állni. A legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építményt teljesen be kell fedni virággal.Eleinte csak mimózacsokrokat hajigálnak, később minden virágdíszítést. Még szerencse, hogy cserepes virágok nincsenek a kocsikon.A felvonulásokat óriási hangzavar kíséri, a felvonulók, az afrikai tam-tam doboktól a tangóharmonikán, a skót dudásokon át, különböző zenei stílusban mutatják be színpompás virágruházatukat.A felvonulások két héten át többször is ismétlődnek az úttesten, melyet virágok választanak el.A tenger felőli oldalon tribünöket állítanak fel, a szállodák előtti járdákról, pedig állva lehet nézni a menetet. A legújabb találmány a spagetti spray. A több méterre kilövellő vékony műanyag szálat fújnak a flakonból.A fehér és színes szálak, mint valami pókfonál lepik be a felvonulókat és a nézőket. Mivel a műanyag már a levegőben megszilárdul, nem kell félni attól, hogy a hajunkba, ruhánkra ragad.Virágnak öltözött lányokat és félelmetes tűzokádó sárkányt is láthatunk a menetben.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=VoPNn-ixGHM Made by Peter
Városlátogatások Citrom és narancs karnevál Mentonban
Citrom és narancs fesztivál MentonbanA vidék másik nagyszabású eseményének helyszíne, a szintén a Cote d’Azur-ön fekvő festői szépségű városka, Menton, mely az olasz határ szomszédságában fekszik.Rendkívüli szubtrópusi klímájának köszönheti, hogy a téli időszakban Franciaország legmelegebb városa és szinte soha sincs igazi tél. A városka népszerűségét nagymértékben növeli az évente megrendezésre kerülő Citrom és narancsfesztivál. „La Cité des Citrons", azaz a Citromok VárosaA fesztivál apropóját az év első citrom és narancsszürete szolgáltatja, melyek a térség fő terményeit is jelentik egyben, nem csoda hát a méltó ünneplés.A karnevál ideje alatt citrommal és naranccsal díszített óriásméretű kocsik vonulnak végig a városon, hatalmas, életnagyságú szobrok lepik el az apró utcákat, tereket. A Mentonba érkezett táncosok és zenekarok vérpezsdítő muzsikájukkal, egy pillanat alatt igazi mediterrán hangulatot varázsolnak a dél-francia kisvárosban A fantasztikus jelmezekbe öltözött táncos lányokat is megcsodálhatjuk. Az alulnézet sem rosszA felvonuláson kívül, a Bioves Parkban lévő állandó kiállításon több százezer citrom és narancs felhasználásával készített kompozíciók gigantikus palotákat, hajókat, épületeket, sőt még piramisokat is alkotnak.A karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége.Akkor a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és elégetik hatalmas tűzijáték kíséretében. A karneváloknak nemcsak keresztényi, de pogány eredetük is van. A pogányok is ebben az időszakban ünnepelték a tél végét.A keresztény vallás elterjedésével tiltani kezdték a pogány farsangokat, mert azok a nagy zabálások mellett alapvetően a bujaságról szóltak, ami nem volt összeegyeztethető a keresztény erkölccsel.Ezért különösen érdekes, hogy a legbujább farsangi karneválokat az erősen vallásos dél-amerikai országokban látjuk. Gondoljunk csak a szinte meztelem brazil szamba táncosnőkre.Míg például a teljesen pogány, magyar farsangi karnevál, a mohácsi busójárás, teljes mértékben nélkülözi az erotikát, ami a felvonuló busókat látva talán nem is akkora baj.Készítettem egy videót is a karneváli forgatagról:http://www.youtube.com/watch?v=eyzBZxfceLc Made by peter
Citrom és narancs fesztivál MentonbanA vidék másik nagyszabású eseményének helyszíne, a szintén a Cote d’Azur-ön fekvő festői szépségű városka, Menton, mely az olasz határ szomszédságában fekszik.Rendkívüli szubtrópusi klímájának köszönheti, hogy a téli időszakban Franciaország legmelegebb városa és szinte soha sincs igazi tél. A városka népszerűségét nagymértékben növeli az évente megrendezésre kerülő Citrom és narancsfesztivál. „La Cité des Citrons", azaz a Citromok VárosaA fesztivál apropóját az év első citrom és narancsszürete szolgáltatja, melyek a térség fő terményeit is jelentik egyben, nem csoda hát a méltó ünneplés.A karnevál ideje alatt citrommal és naranccsal díszített óriásméretű kocsik vonulnak végig a városon, hatalmas, életnagyságú szobrok lepik el az apró utcákat, tereket. A Mentonba érkezett táncosok és zenekarok vérpezsdítő muzsikájukkal, egy pillanat alatt igazi mediterrán hangulatot varázsolnak a dél-francia kisvárosban A fantasztikus jelmezekbe öltözött táncos lányokat is megcsodálhatjuk. Az alulnézet sem rosszA felvonuláson kívül, a Bioves Parkban lévő állandó kiállításon több százezer citrom és narancs felhasználásával készített kompozíciók gigantikus palotákat, hajókat, épületeket, sőt még piramisokat is alkotnak.A karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége.Akkor a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és elégetik hatalmas tűzijáték kíséretében. A karneváloknak nemcsak keresztényi, de pogány eredetük is van. A pogányok is ebben az időszakban ünnepelték a tél végét.A keresztény vallás elterjedésével tiltani kezdték a pogány farsangokat, mert azok a nagy zabálások mellett alapvetően a bujaságról szóltak, ami nem volt összeegyeztethető a keresztény erkölccsel.Ezért különösen érdekes, hogy a legbujább farsangi karneválokat az erősen vallásos dél-amerikai országokban látjuk. Gondoljunk csak a szinte meztelem brazil szamba táncosnőkre.Míg például a teljesen pogány, magyar farsangi karnevál, a mohácsi busójárás, teljes mértékben nélkülözi az erotikát, ami a felvonuló busókat látva talán nem is akkora baj.Készítettem egy videót is a karneváli forgatagról:http://www.youtube.com/watch?v=eyzBZxfceLc Made by peter
Partnereink
Keress bennünket a Facebookon!