2020. április 2. csütörtök, Áron napja

Végre egy – legalább részben – kedvező hír, ami a világ szinte minden tájáról egybehangzóan áradó, baljós információkkal ellentétben némi reményre is alkalmat kínál. Erről sem mondhatjuk, hogy ott legalább minden rendben van, de másként, más szemlélettel vették fel a küzdelmet a járvány ellen.

Az idősebb generáció tagjai közül bizonyára sokan emlékeznek még a mondásra, mely szerint; akinek az isten hivatalt adott, annak észt is ad hozzá. Az is valószínű, hogy ugyanolyan sokan – ha nem többen – vannak, akik a saját bőrükön tapasztalták, hogy ez bizony nincs mindig így, Sőt, többnyire nincs így! Miközben igaz ennek az ellenkezője is: vannak jó, olykor kiváló vezetők. Ami pedig még ennél is fontosabb; a vezetés tanulható!

Január második hetében Budapest joggal tekinthette magát dupla fővárosnak! Amellett, hogy változatlanul megmarad hazánk fővárosának, bátran nevezhettük a cirkuszművészet fővárosának is. Január 8. és 13. között itt találkozott a világ cirkuszművészetének krémje. Az artistaművészek nemcsak a közönségnek, hanem a világ különböző pontjairól érkezett cirkuszigazgatóknak, menedzsereknek, impresszárióknak is ekkor mutatkoztak be. Budapesten a legelső ilyen fesztivált még 1996-ban tartották és rövidesen már együtt emlegették a nagy, nemzetközi fesztiválokkal, Monte Carlo, Verona, Moszkva, Wiesbaden, Párizs hasonló rendezvényeivel.

Az UTAZÁS kiállítás hazai díszvendége idén Eger volt és ez jó alkalmat adott arra, hogy ne csak a város, de a tágabb környezete is bemutatkozhasson a közönség előtt. Heves mellett pedig egy másik megye, a 70. születésnapját ünneplő Bács Kiskun megye is kihasználta a lehetőséget, hogy megmutassa, mennyi élményt, különlegességet kínál a látogatóinak.

kiemelet ajánlataink

Zalakaros erdőkkel, szőlőhegyekkel körülölelt vidéke, gyógyvize és –fürdője évtizedek óta csalogatja mind az aktív pihenést kedvelő, mind a gyógyulni, kikapcsolódni vágyó vendégeket.

Cserkeszőlő a Tiszazug szívében található, Szegedtől mintegy 82, Kecskeméttől 42, a fővárostól pedig 127 kilométerre.

A fürdő a város központjában található. A medencéken túl nagy zöld felület áll a vendégek rendelkezésére.

Rovatok
Budapest

Mostanában, amikor szinte az egész világ a klímaváltozás okaival, következményeivel foglalkozik, Budapesten, a XIII. kerületben beszéd helyett inkább tesznek azért, hogy csökkenjen a légszennyezés. Teszik ezt úgy, hogy mindjárt a főváros egyik égető gondjának enyhítéséhez is hozzájáruljanak!

Akár ez is lehetett volna a 79. OMÉK jelmondata, az igazságot ugyanis híven tükrözi. Kiállítóiban és látogatóiban egyaránt vegyes érzelmeket keltett. Mindjárt a belépéskor zavarba jöttek. Az épületeken belül ugyanis - a többi kiállításnál megszokottól eltérően – egyáltalán nem volt semmiféle jelzés, számozás, útbaigazítás! Sem a pavilonok sarkán, sem a közöttük lévő utak felett. Mindenki ténfergett, tekergett, amíg véletlenül rábukkant arra a kiállítóra, akit keresett.

Az épület alapkövét 2017 áprilisában rakták le, 26 hónap múlva pedig a hivatalos átadására kerülhetett sor. Már a terveit is kimagasló minőségűnek ítélte, és díjazta az építészszakma, leglátványosabb megoldása, hogy egy zöld domb alá süllyesztették az üzleteket. A 4,3 milliárd forintos önkormányzati beruházásban felépült Klapka Központ a legkorszerűbb építészeti elképzelések megvalósítása mellett a környezettudatos gondolkodást is tükrözi.

gasztronómia

A február első hetében megrendezett - Budapesten már a negyedik - SIRHA Nemzetközi Szálloda, Vendéglátás és Élelmiszerkereskedelmi Kiállításon a versenyek és bemutatók megtekintése mellett a résztvevőknek lehetősége volt arra, hogy mintegy kétszáz kiállító kínálatával ismerkedhessenek meg. Az elsősorban szakemberek számára tartott rendezvényen érdemes volt egy kicsit fogyasztói szemmel is körülnézni.

Érte némi meglepetés azokat, akik az elmúlt hétvégén, Budapesten, a Tűzoltó utcában betértek az egyik romkocsma területén működő, „Pancs gasztroplacc” termelői piacra. A máshol is megszokott választékot itt most egy gombabolt gazdagította, de önmagában még ez is kevés. A piacon valóságos szarvasgomba minifesztivált rendeztek

Amibe, ha elég nagy volna, talán a Boldogasszony csipkéje is beleférne, de sajnos ez lehetetlen. Ez a tarsoly nem egy régi táska és a csipke sem valamilyen terítő vagy horgolt ruhadísz. Mindkettőt meg lehet enni! Bizonyára sokan meg is fogják, augusztus 18-19-20-án. Ebben a három napban várja ugyanis látogatóit a Magyar Ízek Utcája.

művészet, kultúra

Ismét ünnep, ismét bemutató van az Operettszínházban, ezúttal a Raktárszínházban. Nemcsak a művek, a műfaj is új, ugyanazon az estén két egyfelvonásos darab kerül a közönség elé. Az egyik egy mono-opera, a másik egy táncjáték. Az első témáját jószerint mindenki ismeri; Anna Frank naplójához Grigori Frid komponált zenét. A második zeneszerzője magyar, Dubrovay László, az ötszereplős táncjáték címe: A képfaragó.

Nagyszerű cirkuszművészek látványos előadása, és utána egy kitűnő vacsora ott, helyben, igazán vonzó ajánlat. Hallottuk már, hogy Párizsban vagy Las Vegasban ilyesmi mindennap elérhető – na de Budapesten? Bizony, most már itt is! Az éjszakai Duna-part csodálatos látványától csak néhány lépésnyi távolságra, a Duna Palotában, az V. kerületi Zrínyi utcában.

A szó valószínűleg csak a művészettörténetben jártasak számára cseng ismerősen, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén ez a stílusirányzat az iparművészetben, képzőművészetben, a színházakban, zenében, irodalomban és divatban is erőteljesen megjelent 1869, a Japánnal megkötött diplomáciai szerződés után. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében május 17-ig látható, „Kelet vonzásában” című kiállítás ez időszak fametszeteiből kínál válogatást.

érdekesség

Ne lepődjön meg senki, aki a cím olvastán egy szót sem ért! Bár bizonyára vannak, akik értik, de errefelé nincsenek túl sokan. Pedig egyszerű. A négy szó jelentése: 1 – 2 - 3 – 4 – csakhogy törökül! Az ok pedig, hogy erről szó esik, egy érdekes új tanfolyam, a Budapesti Török Kulturális Intézet, a Yunus Emre Enstitüsü szervezésében.

Van egy szálloda Budapest belvárosában, amelyik egy időben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy helikopter leszállópálya volt a tetején. Aki viszont a járdán megy el előtte, más érdekességekre is felfigyelhet. Nem egy épületből áll, első pillanatban is markáns különbözőségek láthatók. Mindezek ellenére a homlokzat mégis harmonikus, még egy emléktábla is díszíti.

Jól illeszkedik az időszaki kiállítások sorozatába a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum „Füstölgéseink” címmel megnyílt legújabb kiállítása. A kávé története, a sör története után a dohányzás történetét mutatja be – kortárs alkotásokkal együtt. November 10-ig, keddtől vasárnapig látogatható.

sör, bor, pálinka

Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide.

A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást.

A Békési Pálinkafőzde idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi főzdéje ez alkalommal prémium termékcsaládját új taggal bővítette, debütál a Békési Barackpálinka – derült ki a forgalmazónál, a Veritas borkereskedésben tartott tájékoztatón.

tudomány

Egy olyan könyv jelent meg Budapesten 2019 januárjában, mihez fogható még hasonló sincs, sehol, az egész világon. Bár a címéből az következne, hogy csak egy meglehetősen szűk olvasókör, a postagalamb tenyésztők érdeklődésére tarthatna számot, fellapozva, pár oldal után már nyilvánvalóvá válik, ez a kör lényegesen tágabb. Beleférnek mindazok, akik haszonállatot, vagy pusztán csak kedvtelésből háziállatot tartanak.

Blog ajánló
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Városlátogatások A napfényes Olaszország
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!