2019. június 26. szerda, János és Pál napja
A fa városa - a város fája
Révay András
2019.04.14 12:33
Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

A város nevét hallván, sokan inkább folyóra gondolnának, pedig Pest megyének ebben a részében nincs folyó! Erdő annál több. A vegetáció zömét kitevő erdős sztyepp fáinak többsége viszont tölgy, nincs köze a város nevéhez. A törökök nemcsak megkímélték a várost mintegy másfél évszázadig, még privilégiumokat is adtak, mert szükségük volt rá – pontosabban az innen befolyó adóra. Egyebek, többek között - a salétrom mellett - évente kétszáz szekér fát is kellett szállítani a városból a budai basának. Mivel a lakossága nem pusztult el, az itt élők megőrizték sajátos „ő-ző” beszédüket. A rejtvény megoldásához közelebb visz, ha eláruljuk; a pusztai tölgyesek mellett a vidék második leggyakoribb fája a kőris. A hely első írásos említése 1266-ban történt, IV. Béla okleveléből tudjuk, hogy a település, Kalanguerusi – Kalánköröse, egy kőrisfáról kapta a nevét. A fa a mai napig szerepel Nagykőrös város címerében.

A város életében mindig is fontos szerepet töltött be a piac. A heti két nagypiac megtartásának jogát még Mária Terézia adományozta az 1700-as évek közepén. Ma már a hétfő kivételével minden nap nyitva piac és a hónap utolsó vasárnapján a külső nagy piactéren országos állat- és kirakodóvásárt is tartanak. Idén, március 8-án hivatalosan is megnyitották a belvárosban, a szabadtéri elárusítóhelyek mellett az új – 600 millió forintos költséggel felépült piacépületet. A tervezők úgy rendezték el a három üzlethelyiség és a főbejárat portálját, hogy azok távolról nézve a PIAC szó betűit formázzák. A csarnokban a kereskedők pavilonjai sorakoznak, kívül az őstermelők árulhatnak.

 Nagy Lajos király 1368. október 2-án kelt oklevele nevezte először mezővárosnak Nagykőröst. Tavaly, a 650. évforduló tiszteletére sok épületet felújítottak. A belváros központi terén még 1896-ban felépült egy szálloda. Az I. Világháború után bezárták, majd a 30-as években átalakították, Kulturális Központ lett belőle és az maradt napjainkban is. Felújítására negyvenmillió forintot költöttek. A bálterméből 400 személyes, minden szükséges technikai eszközzel felszerelt színházterem lett, az ország minden tájáról érkeznek ide színházak előadást tartani. Négy korosztály – tipegő, gyermek, ifjúsági és felnőtt - számára hirdetnek bérleti előadásokat, mindegyik telt házat vonz. Van még a házban hetvenszemélyes mozi és a földszintjén egy galéria is helyet kapott.

 Joggal büszke a város fejlődésére dr. Czira Szabolcs polgármester. Nagykőrös és környéke hétezer éve lakott hely. A régészeti leletek tanúsítják az újkőkori, a rézkori, majd a bronzkori településeket. A népvándorlás kezdetétől lakók voltak itt a szarmaták, majd az avarok az ő jelenlétükről tanúskodik az avar fejedelmi aranykard. A honfoglaláskor a Bor–Kalán nemzetség szálláshelye lett a vidék. Az évszázadok persze nem múltak el nyomtalanul, de a közelmúlt már sok szép sikert hozott és ezeket a saját erejükből érték el. Ötszáz védett épületük van, a településfejlesztésben elért eredményekért 2014-ben elnyerték a Hild János-díjat, tavaly pedig az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében – az 500 ezernél kevesebb lakosú városok között lettek elsők! Jövőre, Ausztriában ők képviselik Magyarországot. További fejlődési lehetőség a balneoterápia területén kínálkozik. A Rehabilitációs Szakkórház már kétszer volt „Az Év Kórháza”. Az alatta megbújó termálvíz felhozatalával a tevékenysége kiszélesíthető lenne.

 Nagykőrös története Arany János életétől elválaszthatatlan. A költő, nemzetőr volt 1848-ban a szabadságharcban. A bukás után Geszten, a Tisza családnál volt házitanító, ott érte a nagykőrösi egyháztanács felkérése, hogy vállaljon tanári állást a református főgimnáziumban. Az iskola ugyanis csak elegendő tanár esetén tudott megszabadulni a németesítő törekvésektől. Arany és családja 1851-ben érkezett Nagykőrösre és hamarosan megfelelő lakást is találtak. Bár ő nem volt pedagógus, az iskolában magyar nyelv és irodalmat, latin és görög nyelvet tanított, osztályfőnök is volt. Még tankönyvet is írt a magyar irodalom történetéről. A diákjai tisztelték, szerették. Kilenc évig, 1860-ig élt Nagykörösön, olyan versei születtek itt, mint a Walesi bárdok, a Szondi két apródja vagy az V. László. Többek között egészségi állapotának romlása miatt költözött végül Pestre. Emlékét azóta is ápolják, 1935 óta rendszeresen megtartják az Arany-napokat.

Az Aranyt ábrázoló számos nagykőrösi szobor közül kiemelkedik a „Családi kör” elnevezésű. Róla és családjáról, a lánya esküvője előtt, 1863-ban készült egy fénykép – akkor már nem lakott Nagykőrösön. Látható rajta – balról jobbra - a költő, a felesége Ercsey Julianna, a leányuk Juliska, mögötte az ő jegyese Szél Kálmán, hátul pedig a Petőfi által is megénekelt Arany Laci áll. Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész részben szobor, részben domborművű alkotását a nagykőrösi önkormányzat rendelte meg Arany János születésének 200. évfordulójára. Az eredeti fénykép különlegessége még, hogy a költő egyedül ezen a képen látható csizmában. Egy másik híres Arany-szobor a református templomkertben áll. Strobl Alajos alkotását 1910. szeptember 25-én avatták fel. Magas oszlop tetején látható a költő életnagyságú bronz mellszobra, ennek tövében pedig a két versben is megörökített Csonka Márton, a „Vén gulyás” ül, mellette a kutyája, Hattyú.

 Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény 1837-ben eredetileg huszárkaszárnya céljára emelt épülete előtt egy szobor és egy szoborcsoport áll. A szobor annak emléke, hogy a honfoglaláskor Bor–Kalán nemzetségfő a területének megjelölésére leszúrta a lándzsáját, a monda szerint az gyökeret eresztett, ez volt az első kőrisfa, ami később ligetté terebélyesedett. A szoborcsoportban Arany János és főgimnáziumi tanártársai állnak, akik között akkor nem kevesebb, mint hat akadémikus volt! A múzeum 1928-ban jött létre, 2017-ben egymilliárd forintos pályázat segítségével sikerült az épületet kívül-belül megújítani. A gyűjteménynek számos becses darabja van. Itt látható az egész Kárpát-medence leghíresebb avar kori kardja, számos lelet a honfoglalás idejéből, későbbi ezüstleletek. A kiállítás-építés különlegessége, hogy - az országban itt egyedül – a magyar történelem eseményeit a világtörténelemmel állítják párhuzamba. Természetesen számos Arany János relikviát is őriz a múzeum.

 A városba látogató turista, ha mindent látni akar, jól teszi, ha egy napnál hosszabbra tervezi a kirándulást. Szálláshely ugyan kevés van, panzió mindössze négy, magánszállásból többet is kínálnak. Étterem, kávézó, cukrászda már jóval több akad, közülük az egyik legérdekesebb a Tímárház kávézó. Az 1820-as években épült műemlék épületben eredetileg tímárok dolgoztak. A kávézót tavaly nyitotta meg Holló Róbert, célja pedig, hogy különlegességeket kínáljon. Helyben őrölt Guatemala-i és brazil kávét is kapható nála, kézműves sörökből Békésszentandrásról hoz igen nagy választékot. Van meggysör, szilvás sör, felsőerjesztésű baksör. A Betyár Király négy gyümölcságyon készült sör, mellette ott van még az Óarany és az Ogre. A borválaszték ugyancsak bőséges, a szekszárditól, villányitól a tokaji-ig terjed. Étel kevesebb van, inkább különféle húsokkal, szilvalekvárral töltött lepényeket sütnek.

A város érdekessége a Cifra kert. Kezdetben városi kezelésben volt, majd 1859-től egy fürdőtársaság bérelte. A „Svájci ház” 1872-ben épült, két lakosztálya vendégeknek szolgált szálláshelyül - ma kiállítóhely, rendezvényterem. Az 1900-as évek elején zenepavilont emeltek mellé, itt a kor hagyományainak megfelelően katonazenekar játszott. A kert mai formáját 2017-ben a Norvég Alap 94 millió forintos támogatásával nyerte el, játszótér, színpad, görkorcsolya-pálya épült hozzá. A kerttel szemben a mesterséges tavat az 1800-as évek végén Mierka Károly huszártiszt hozta létre, ő alapította meg Nagykőrösön az első korcsolyaegyletet. A tó különlegessége, hogy befolyó vízutánpótlása nincs, a talajvíz tölti fel. Egy jól tervezett mederkotrással, 2011-től kezdődően sikerült ezt állandóvá tenni. Ha befagy, telente ma is korcsolyáznak rajta.

 A várost körülvevő természetvédelmi terület kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A vidék eredeti, őshonos, gyöngyvirágos-tölgyes vegetációjából 400 hektár még megvan, ennek része Pálfája, egy Kocsányos tölgy, a városhoz legközelebb eső – mintegy 350 éves – jelfa. Több évszázadon át ezek a fák a területhatár jelzésére szolgáltak. A famatuzsálemekből jelenleg 14-et tartanak nyilván. Egy 650 éves fát a 90-es évek elején vétkes felelőtlenségből kivágtak! A környező homokpuszta gyepek, láprétek sok védett növénynek és madárnak adnak otthont. A Tartós szegfű az egész világon csak itt található, 102 madárfaj rendszeresen itt költ, közöttük fokozottan védett a Piroslábú cankó, átvonuló fajokból pedig még sokkal több van. A Pálfája Oktatóközpont Erdei Tábor munkatársai az óvodás kortól a nyugdíjasokig minden látogató csoport számára tartanak ismertetőket, a tanösvényen egyes pihenőknél QR kódos tájékoztató segíti az eligazodást.

Kapcsolódó témák

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti - bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat.

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Ezoterikus és természetgyógyászati előadások, művészeti programokm ingyenes állapotfelmérés, tanácsadás, biobüfé, kiállítások és vásár.

Vendégeket hívott első születésnapjának megünneplésére Elizabeth. Ám az érkezőket nem habos kakaó és csokoládétorta várta, bohóc sem bújt elő a sarokból. Jóféle pálinkával köszöntötték őket, és kisvártatva frissen főtt, ízletes halászlét tálaltak eléjük, finom borok sorakoztak az asztalon. Ennyiből máris sejthető, nem kisgyerek volt az ünnepelt!

Nem utazási iroda, mégis vásárolhatunk a segítségével utazást, foglalhatunk hotelszobát, panziót. A nevét mindenki ismeri, bár hallatán egy nagy bevásárlóközpont tűnik fel lelki szemeink előtt. Önálló irodája – ahová bemehetnénk tárgyalni, utakat válogatni – nincs, ugyanakkor már jó néhány éve jelen van a magyar piacon. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon jó árakat kínál!

Blog ajánló
Egy nap a városban Van egy műemlék, ami még a Párisi udvarnál is jobban megváltozik hamarosan
Eladja a Danubius Hotels Group a Gellért szállót - olvasom tegnap. A magyar vevő felújítja az épületet, majd az üzemeltetést egy nemzetközi szállodaláncra bízza. Nem is hinnénk, mi fog történni a következő években. Senki sem sejti, aki nem járt még a Gellért Hotelben, és nem is fogja: legtöbbünk számára a felújítás a homlokzat letakarítását jelenti majd. A Gellért szálloda, mint név ugyanis a mai napig annyira erős a külföldiek szemében, hogy simán foglalják le a szobákat, lakosztályokat az egykor jobb időket is megért szállodában. Aztán amikor megérkeznek, akkor jönnek rá, hogy bizony itt megállt az idő abban a távoli múltban, amikor a Gellért név többet jelentett. Nekem rendkívül szórakoztató volt meglátogatni néhány évvel ezelőtt, egy Márton napi borozás alkalmával, a Nixon lakosztályt. Nem is nagyon részletezném, mit tapasztaltam, a képek magukért beszélnek. Egy gigantikus SZOT üdülő - fejezte ki magát az egyik tervezőnk az Én Menő Lakásom csapatából, akit inkább megdöbbentettek az állapotok. A szállóból luxusszálloda lesz tehát, miközben szerintem az ide érkező külföldieknek eddig is az volt a fejében, hogy ez az. Ahogy nekünk is. Gellért - micsoda marketing erővel bíró név, nem? Egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, mert megint megszűnik egy élő múzeum, ami úgy volt az elmúlt évszázad kiállítása, hogy nem is akart az lenni. Nevet, mert az épület megkapja végre azt a törődést, ami jár neki, ami a nevéhez illik. Hogy honnan gondolom? A vevő az Indotek Csoport, Jellinek Dániel, a tulajdonos pedig nem szokta elszámolni magát, ha ingatlanról van szó. Pontosan tudja, mit csinál. A fürdőt nem érinti az adásvétel, az továbbra is a fővárosi gyógyfürdőket kezelő cégnél marad. Apropó. A szállodáról nemrégiben készült, aztán gyorsan el is kapkodott könyv, Saly Noémi Gellért100 című nagysikerűjét, amiben a szálloda kalandos történetét kutatta fel, újranyomtatták. A legolcsóbban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnál kapható, így a mai Múzeumok Éjszakája remek alkalom arra, hogy megvegyük.
Egy nap a városban Melyik volt a legmenőbb budapesti színház 1999-ben?
Úgy esett, hogy kezembe került egy 1999-es Internetto kiadvány. Bocs, INteRNeTTo. Aki nem tudná, mi ez: az index.hu elődjének tekinthető hírportál az egyik legnépszerűbb volt itthon a 90-es években, mellesleg a feleségem is dolgozott itt. Volt egy papír alapú programajánló füzetük, amiben már akkor a Port.hu egész oldalas hirdetése futott, és amiben borzasztóan pixeles képekkel, hol jobb, hol rosszabb minőségű papírra nyomtatva leírták, mit lehet csinálni a fővárosban. Bár a lapban, a csetprogramokról szóló cikkben úgy írnak a “korai netezőkről”, mint valami rég letűnt fajról, ma már ennek ellenére pontosan tudjuk, hogy 1999-ben még simán mindenki korai netező volt. És én találtam egy olyan oldalt is, ami ezt mindennél jobban bizonyítja. A színházak programjairól szóló részt. Itt Kliq! névvel, egy kiemelt dobozban megmutatták, hogy milyen weboldalakra lehet kattintani az adott oldal kapcsán. Ez a színházak esetében azt jelentette, hogy felsoroltak MINDEN olyan budapesti színházat, aminek VAN weboldala. Ki is nyomtatták mellé néhányuk kisméretű fotóját. A lista nem túl terebélyes. Egészen pontosan két olyan színház volt, ami saját nevét használta domainként: az azóta bezárt Bárka, és a Vígszínház. Így utólag, hogy tudjuk, mennyire fontossá váltak a weboldalak, ezeket a színházakat nevezhetjük a leghaladóbbaknak: picivel a többiek előtt léptek, és menősödtek. A Merlinnek, a Katonának, a Kolibrinek is volt saját oldala, de ezeket hosztolták, így aloldalként lehetett őket csak elérni. Átmeneti megoldásnak bizonyult ez, hiszen a fentiek közül a két ma is létező helynek - természetesen - már saját névre hivatkozó domainje van. Kolibriszinhaz.hu és Katonajozsefszinhaz.hu. Hogyhogy ilyen szűk ez a lista? Kicsit utánanéztem a ma is létező színházi weboldalaknak, mikor jegyezték be őket először. Az alábbi listát állítottam össze, a korai évekből: barka.huBejegyzés: 1998 vigszinhaz.huBejegyzés: 1998 thalia.huBejegyzés: 1998 trafo.huBejegyzés: 1999 opera.huBejegyzés: 1999 merlinszinhaz.huBejegyzés: 2000 katonajozsefszinhaz.huBejegyzés: 2003 kolibriszinhaz.huBejegyzés: 2006 ujszinhaz.huBejegyzés: 2000 radnotiszinhaz.huBejegyzés: 2000 nemzetiszinhaz.huBejegyzés: 2000 madachszinhaz.huBejegyzés: 2000 jozsefattilaszinhaz.huBejegyzés: 2000 operettszinhaz.huBejegyzés: 2001 Vagyis a lapból vagy (entweder) kimaradt néhány szereplő, vagy (oder) azoknak ugyan le volt már foglalva a domain, viszont tartalom még nem volt rajta elérhető. Egyetlen olyan színházat találtam, aminek a mai napig nincs saját oldala, ez pedig az Erkel, ami az Opera oldaláról elérhető. De az erkelszinhaz.hu ma is lefoglalható domain bárkinek. A magyar napfogyatkozás is ebben az évben volt, ha jól emlékszem. Az érettségire készültem. Mindegy.
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!