2019. augusztus 21. szerda, Sámuel és Hajna napja
A fa városa - a város fája
Révay András
2019.04.14 12:33
Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

A város nevét hallván, sokan inkább folyóra gondolnának, pedig Pest megyének ebben a részében nincs folyó! Erdő annál több. A vegetáció zömét kitevő erdős sztyepp fáinak többsége viszont tölgy, nincs köze a város nevéhez. A törökök nemcsak megkímélték a várost mintegy másfél évszázadig, még privilégiumokat is adtak, mert szükségük volt rá – pontosabban az innen befolyó adóra. Egyebek, többek között - a salétrom mellett - évente kétszáz szekér fát is kellett szállítani a városból a budai basának. Mivel a lakossága nem pusztult el, az itt élők megőrizték sajátos „ő-ző” beszédüket. A rejtvény megoldásához közelebb visz, ha eláruljuk; a pusztai tölgyesek mellett a vidék második leggyakoribb fája a kőris. A hely első írásos említése 1266-ban történt, IV. Béla okleveléből tudjuk, hogy a település, Kalanguerusi – Kalánköröse, egy kőrisfáról kapta a nevét. A fa a mai napig szerepel Nagykőrös város címerében.

A város életében mindig is fontos szerepet töltött be a piac. A heti két nagypiac megtartásának jogát még Mária Terézia adományozta az 1700-as évek közepén. Ma már a hétfő kivételével minden nap nyitva piac és a hónap utolsó vasárnapján a külső nagy piactéren országos állat- és kirakodóvásárt is tartanak. Idén, március 8-án hivatalosan is megnyitották a belvárosban, a szabadtéri elárusítóhelyek mellett az új – 600 millió forintos költséggel felépült piacépületet. A tervezők úgy rendezték el a három üzlethelyiség és a főbejárat portálját, hogy azok távolról nézve a PIAC szó betűit formázzák. A csarnokban a kereskedők pavilonjai sorakoznak, kívül az őstermelők árulhatnak.

 Nagy Lajos király 1368. október 2-án kelt oklevele nevezte először mezővárosnak Nagykőröst. Tavaly, a 650. évforduló tiszteletére sok épületet felújítottak. A belváros központi terén még 1896-ban felépült egy szálloda. Az I. Világháború után bezárták, majd a 30-as években átalakították, Kulturális Központ lett belőle és az maradt napjainkban is. Felújítására negyvenmillió forintot költöttek. A bálterméből 400 személyes, minden szükséges technikai eszközzel felszerelt színházterem lett, az ország minden tájáról érkeznek ide színházak előadást tartani. Négy korosztály – tipegő, gyermek, ifjúsági és felnőtt - számára hirdetnek bérleti előadásokat, mindegyik telt házat vonz. Van még a házban hetvenszemélyes mozi és a földszintjén egy galéria is helyet kapott.

 Joggal büszke a város fejlődésére dr. Czira Szabolcs polgármester. Nagykőrös és környéke hétezer éve lakott hely. A régészeti leletek tanúsítják az újkőkori, a rézkori, majd a bronzkori településeket. A népvándorlás kezdetétől lakók voltak itt a szarmaták, majd az avarok az ő jelenlétükről tanúskodik az avar fejedelmi aranykard. A honfoglaláskor a Bor–Kalán nemzetség szálláshelye lett a vidék. Az évszázadok persze nem múltak el nyomtalanul, de a közelmúlt már sok szép sikert hozott és ezeket a saját erejükből érték el. Ötszáz védett épületük van, a településfejlesztésben elért eredményekért 2014-ben elnyerték a Hild János-díjat, tavaly pedig az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében – az 500 ezernél kevesebb lakosú városok között lettek elsők! Jövőre, Ausztriában ők képviselik Magyarországot. További fejlődési lehetőség a balneoterápia területén kínálkozik. A Rehabilitációs Szakkórház már kétszer volt „Az Év Kórháza”. Az alatta megbújó termálvíz felhozatalával a tevékenysége kiszélesíthető lenne.

 Nagykőrös története Arany János életétől elválaszthatatlan. A költő, nemzetőr volt 1848-ban a szabadságharcban. A bukás után Geszten, a Tisza családnál volt házitanító, ott érte a nagykőrösi egyháztanács felkérése, hogy vállaljon tanári állást a református főgimnáziumban. Az iskola ugyanis csak elegendő tanár esetén tudott megszabadulni a németesítő törekvésektől. Arany és családja 1851-ben érkezett Nagykőrösre és hamarosan megfelelő lakást is találtak. Bár ő nem volt pedagógus, az iskolában magyar nyelv és irodalmat, latin és görög nyelvet tanított, osztályfőnök is volt. Még tankönyvet is írt a magyar irodalom történetéről. A diákjai tisztelték, szerették. Kilenc évig, 1860-ig élt Nagykörösön, olyan versei születtek itt, mint a Walesi bárdok, a Szondi két apródja vagy az V. László. Többek között egészségi állapotának romlása miatt költözött végül Pestre. Emlékét azóta is ápolják, 1935 óta rendszeresen megtartják az Arany-napokat.

Az Aranyt ábrázoló számos nagykőrösi szobor közül kiemelkedik a „Családi kör” elnevezésű. Róla és családjáról, a lánya esküvője előtt, 1863-ban készült egy fénykép – akkor már nem lakott Nagykőrösön. Látható rajta – balról jobbra - a költő, a felesége Ercsey Julianna, a leányuk Juliska, mögötte az ő jegyese Szél Kálmán, hátul pedig a Petőfi által is megénekelt Arany Laci áll. Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész részben szobor, részben domborművű alkotását a nagykőrösi önkormányzat rendelte meg Arany János születésének 200. évfordulójára. Az eredeti fénykép különlegessége még, hogy a költő egyedül ezen a képen látható csizmában. Egy másik híres Arany-szobor a református templomkertben áll. Strobl Alajos alkotását 1910. szeptember 25-én avatták fel. Magas oszlop tetején látható a költő életnagyságú bronz mellszobra, ennek tövében pedig a két versben is megörökített Csonka Márton, a „Vén gulyás” ül, mellette a kutyája, Hattyú.

 Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény 1837-ben eredetileg huszárkaszárnya céljára emelt épülete előtt egy szobor és egy szoborcsoport áll. A szobor annak emléke, hogy a honfoglaláskor Bor–Kalán nemzetségfő a területének megjelölésére leszúrta a lándzsáját, a monda szerint az gyökeret eresztett, ez volt az első kőrisfa, ami később ligetté terebélyesedett. A szoborcsoportban Arany János és főgimnáziumi tanártársai állnak, akik között akkor nem kevesebb, mint hat akadémikus volt! A múzeum 1928-ban jött létre, 2017-ben egymilliárd forintos pályázat segítségével sikerült az épületet kívül-belül megújítani. A gyűjteménynek számos becses darabja van. Itt látható az egész Kárpát-medence leghíresebb avar kori kardja, számos lelet a honfoglalás idejéből, későbbi ezüstleletek. A kiállítás-építés különlegessége, hogy - az országban itt egyedül – a magyar történelem eseményeit a világtörténelemmel állítják párhuzamba. Természetesen számos Arany János relikviát is őriz a múzeum.

 A városba látogató turista, ha mindent látni akar, jól teszi, ha egy napnál hosszabbra tervezi a kirándulást. Szálláshely ugyan kevés van, panzió mindössze négy, magánszállásból többet is kínálnak. Étterem, kávézó, cukrászda már jóval több akad, közülük az egyik legérdekesebb a Tímárház kávézó. Az 1820-as években épült műemlék épületben eredetileg tímárok dolgoztak. A kávézót tavaly nyitotta meg Holló Róbert, célja pedig, hogy különlegességeket kínáljon. Helyben őrölt Guatemala-i és brazil kávét is kapható nála, kézműves sörökből Békésszentandrásról hoz igen nagy választékot. Van meggysör, szilvás sör, felsőerjesztésű baksör. A Betyár Király négy gyümölcságyon készült sör, mellette ott van még az Óarany és az Ogre. A borválaszték ugyancsak bőséges, a szekszárditól, villányitól a tokaji-ig terjed. Étel kevesebb van, inkább különféle húsokkal, szilvalekvárral töltött lepényeket sütnek.

A város érdekessége a Cifra kert. Kezdetben városi kezelésben volt, majd 1859-től egy fürdőtársaság bérelte. A „Svájci ház” 1872-ben épült, két lakosztálya vendégeknek szolgált szálláshelyül - ma kiállítóhely, rendezvényterem. Az 1900-as évek elején zenepavilont emeltek mellé, itt a kor hagyományainak megfelelően katonazenekar játszott. A kert mai formáját 2017-ben a Norvég Alap 94 millió forintos támogatásával nyerte el, játszótér, színpad, görkorcsolya-pálya épült hozzá. A kerttel szemben a mesterséges tavat az 1800-as évek végén Mierka Károly huszártiszt hozta létre, ő alapította meg Nagykőrösön az első korcsolyaegyletet. A tó különlegessége, hogy befolyó vízutánpótlása nincs, a talajvíz tölti fel. Egy jól tervezett mederkotrással, 2011-től kezdődően sikerült ezt állandóvá tenni. Ha befagy, telente ma is korcsolyáznak rajta.

 A várost körülvevő természetvédelmi terület kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A vidék eredeti, őshonos, gyöngyvirágos-tölgyes vegetációjából 400 hektár még megvan, ennek része Pálfája, egy Kocsányos tölgy, a városhoz legközelebb eső – mintegy 350 éves – jelfa. Több évszázadon át ezek a fák a területhatár jelzésére szolgáltak. A famatuzsálemekből jelenleg 14-et tartanak nyilván. Egy 650 éves fát a 90-es évek elején vétkes felelőtlenségből kivágtak! A környező homokpuszta gyepek, láprétek sok védett növénynek és madárnak adnak otthont. A Tartós szegfű az egész világon csak itt található, 102 madárfaj rendszeresen itt költ, közöttük fokozottan védett a Piroslábú cankó, átvonuló fajokból pedig még sokkal több van. A Pálfája Oktatóközpont Erdei Tábor munkatársai az óvodás kortól a nyugdíjasokig minden látogató csoport számára tartanak ismertetőket, a tanösvényen egyes pihenőknél QR kódos tájékoztató segíti az eligazodást.

Kapcsolódó témák

A számos különböző szellemi hatásokból táplálkozó zsidó kultúra bemutatása fontos feladat. Hiszen a közös kultúra köti össze a zsidókat és nem zsidókat, a vallásosokat és nem vallásosokat, a fiatalokat és időseket, az anyaországi és a határon túli magyarokat. Erre a feladatra vállalkozik évek óta Budapest legnagyobb zsidó rendezvénye, a most már 22. alkalommal megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivál.

A Kiskunságban olyan ételeket és italokat kóstolhatnak az érdeklődők, melyek egyedülállóak hazánkban. Azon belül is, a Kiskunmajsához közeli, mindössze 2600 lakosú kisközség, Szank hívja fel magára számos érdekességgel a figyelmet. Aki már járt ott, egyet fog érteni azzal; még átutazóban is érdemes megállni itt, kicsit körülnézni, enni egy jó ebédet, megkóstolni más, helyi különlegességet. Az ittenieknek két jelmondatuk is van, a vendég tetszés szerint választhat belőlük. Az egyik filozofikusabb: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!”, a másik vidámabb: „Itt édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye”. A falu lakói dolgos, szorgalmas emberek és mindenek előtt optimisták. Hisznek abban, hogy még nagy fejlődés áll előttük. Erre a legjobb bizonyíték a falu határában felállított – a látogatókat fogadó – kép, melyen községükben toronyépületek láthatók. Ez az ő jövőjük: Szank-Franciso!

2019.07.08 21:05

Nincs abban semmi meglepő, hogy az első olvasáskor mindenki értetlenül néz majd a címre. A szavak jelentésével talán, ha két-háromszáz ember lehet tisztában, valahol a magyar Alföldön, egy kiskunsági faluban. Annyit viszont már most – elöljáróban – is elárulhatunk, érdemes eljönni erre, megismerkedni mindazzal, amit a vidék és az emberek kínálnak a látogatónak.

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti - bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat.

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Blog ajánló
Egy nap a városban Hogyan építs örökmozgó fagyigépezetet? - Minus11
Az ötlet elvileg rendben volt, senki nem tudna belekötni. Örökmozgót akartunk építeni, a végtelenített ingyenfagyi-gépet. Az volt a terv, hogy Misivel felmegyünk a Minus11 fagylaltozóhoz a Máriaremetei útra, egy-egy elektromos rollerrel. Ez egyrészt azért jó, mert régóta ki akartam próbálni a fagyizót, és olyan messze van a központtól, hogy kirándulni kell hozzá, másrészt azért jó, mert 230 méterrel van a tengerszint felett, a Moszkva tér meg csak 130-cal. Namármost. Lejtőn elvileg visszatölti a roller kereke az akksiba a forgási energiát, további, később felhasználható árammá alakítva. Így nem otthon kell töltenünk, ami kész haszon, így akár elkönyvelhetjük elfagyizható nyereségnek is. Azt, hogy a 7800 mAh-s akksiba hány forintnyi áram “fér bele”, szándékosan nem számoltuk ki, hogy ne rontsuk el az örömöt, a perpetuum mobile újabb kísérletét. Mondom, az alapötlet elviekben alá volt támasztva: veszünk odafent egy fagyit, aminek az árát a rollerek akkumulátorába visszatápláljuk, ahol legurulunk a lejtőn. A Moszkva téren megint felszállunk a 61-es villamosra (bérlet adottság, nem kell rá költeni), vagy ami elvisz a fagyizó közelébe, megint eszünk, megint visszatápláljuk. Magasztos küldetés. Örök ingyenfagyi. Akadtak nehézségek. Például hogy a villamos nem vitt el teljesen a fagyizóig - noha olyan sokáig haladtunk, hogy a Winettou-ból ismert tájakba futottunk be -, így felfelé is kellett még menni a rollerrel. Ami alapvetően nem baj, hiszen kellett az akksiba a hiány, hogy legyen mit feltölteni lefelé. Másrészt a fagyi nem olcsó, így a 100 méteres szintkülönbség kevésnek tűnt, különösen hogy baromi finom volt a cucc, így miután mindent végigkóstoltam a kóstolókanalakkal, a kecsketejjel készült XL csoki, a málna és a muscovado, vagyis barnacukor ízesítésű fagyikat is kikértem. A fagyik 440 és 540 forint között mozognak, szigorúan fedő alól, tehát állandó - mínusz 11? - fokos hőmérsékletről kanalazzák ki őket. Külön kanállal, nincs kanálmosás, legalábbis nem minden gombócot követően (komposztálható dolgok is vannak a boltban, így érthető ez a tudatosság). Könnyítette viszont a helyzetet, hogy Misi tej- és málnaallergiás, így nem volt olyan fagyi per pillanat a kínálatban, amit ehetett volna. Így végül is jól zártuk a költési szintet, alulbecsültük az elvártakat. A fagyi egyébként zseniális. A muscovado nem lesz sokak kedvence, visszafogott barnacukor íze nem kínál többet, mint amit egyáltalán adhat, a málna viszont oltári gyümölcsös, a csoki is sírnivalóan jó. Állagra szépen, komótosan olvad a fagyi, nincs az az érzésünk, hogy gumit nyalunk, sem az, hogy szétfolyik a cucc a kezünkben egy perc alatt. Kiültünk a bolt elé, és néztük a népeket, ahogy beállnak a menő autójukkal, és nyalnak. Ja, és ingyen tölthetik meg a kulacsokat vízzel, ha kérjük, a Refill programban is részt vesz a hely. Szimpatikus ez is. Végül elindultunk, hogy ledolgozzuk a bevitt kalóriákat, és kiadott összegeket. A kalóriákat azzal, hogy néha magunk lökjük a járgányt, a pénzt pedig az akksi töltésével. Na. A Fiókánál fogyott ki nafta a járgányokból, amit leginkább csalódott bambulással vettünk tudomásul, mint Walter, amikor megkérték, hgoy dobja ki a táskát a mozgó autóból. A gyakorlat győzött az elmélet felett, megint: a 100 méter szintkülönbséget korántsem egyenletes lejtőkön abszolváltuk, gyorsítottunk, lassítottunk, így nincs mit csodálkozni. Beugrottunk hát egy vacsorára, jólesett, ügyes konyha, közben töltöttünk annyit, hogy el tudtam vele jutni az autómig. Nem éreztem úgy, hogy kudarc volt a kísérlet, inkább találtam egy olyan utat, ami NEM működik az örök ingyen fagyi elérésére. De ez nem jelenti, hogy nem adom fel! A rollert az AQUA Webshoptól kaptuk teszteésre, Motus márkájú. Hamarosan beszámolok egy posztban arról, milyen egy hónapon keresztül csak ilyennel mászkálni a városban. Az AQUA a blog hirdetője.
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!