2019. december 8. vasárnap, Mária és Marion napja
A jó már nem elég, nagyon jó kell!
Révay András
2019.12.03 19:42
Minden eddigit felülmúló sikerrel zárult az idei – sorrendben már a XVI. Újbor és Sajt Fesztivál. A borversenyre korábban sosem látott mennyiségű, 525 minta érkezett, mutatva ezzel a fesztivál rangjának növekedését a borásztársadalomban. Megrendezésének helye is változott, a Vajdahunyad várból az Erzsébet körútra, az egykor volt Royal, ma Corinthia Hotel díszes termeibe költözött.

 Az Újbor és Sajt Fesztivált már negyedik alkalommal nyitotta meg a Veszprémben működő Pannon Várszínház In Vino Együttesének műsora, először szerepel viszont az erdélyi Torockóról érkezett – fiatalokból álló furulya együttes. A Gyulafehérvártól 60 kilométerre fekvő, 550 lakosú faluban 2004 óta működik a Kis Szent Teréz Gyermekotthon. A Fesztiválra érkezett csapat pásztorfurulyán zenél és népdalokat énekel igen szép stílusban. A gyermekotthon a Böjte Csaba atya által 1994-ben létrehozott Alapítvány támogatásával működik, eddig több mint 6000 nehéz sorsú gyerek élt az összesen 83 helységben fenntartott házakban. Állami, magyar iskolákba járnak, együtt a többi, családban nevelkedő gyerekekkel. A Budapestre érkezett együttesben a legfiatalabb előkészítő osztályos, még csak hatéves, a legidősebb viszont már 19 éves, egyetemre jár, dokumentáció- és információtudományt tanul Kolozsváron. Végzés után szívesen visszamenne valamelyik otthonba dolgozni.

 Ebben az évben a Fesztivál díszvendége Bács-Kiskun Megye volt. Sajnos lépten-nyomon látjuk, hogy az emberek túl sok falat építenek és túl kevés hidat – mondta a rendezvény megnyitásakor Vedelek Norbert, a megyei Önkormányzat alelnöke, majd hozzátette: emberek, települések, országrészek között hidak felépítésének igen kiváló eszköze a bor, a bortermelés. A Duna-borút például kitűnően szolgálja az alföldi borok jó hírének erősítését és egyben a borturizmus fejlesztését is! Ennek keretében például elkészült a magyar-szerb határ környékén a borturizmus élénkítésének terve, Bács-Kiskun Megyében és a Vajdaságban dolgozó borászatok együttműködésének fokozása érdekében. A megyei Bormustrára a Vajdaságból is érkeznek borászok és a mieink is mennek át oda hasonló rendezvényekre.

 Amikor tizenöt évvel ezelőtt – egy fagyos november végén - útjára indítottuk ezt a rendezvényt, az első alkalommal 115 nevezés érkezett a versenyre – emlékezett vissza a kezdetekre Ferenc Vilmos, a fesztivál főszervezője. Most 525 borból választotta ki a zsűri a legkiválóbbakat, ekkora mezőny eddig még soha nem volt. A nevezők nagy száma bizonyítja, hogy a hazai bortermelőknek fontossá vált ez a verseny, büszkék – teljes joggal – az itt elért eredményekre. A bírálók nyolc bizottságban dolgoztak a nemzetközi borversenyek szokásos szabályai szerint. A beküldött minták 60 százaléka fehér-, 32 % rozé és 8 % volt a vörösbor. Ez pontosan megfelel a hazai szőlő-bortermelés sajátosságainak. A verseny magas színvonalát az is jelzi, hogy két olyan pincészet is volt, amelyiknek két bora került a TOP 16 közé.

 Az egyik a Gál Szőlőbirtok és Pincészet – őket a borkedvelő társadalom már jól ismeri. A másikról, a Zalaszabarban, 3,5 hektáron dolgozó Kányaváry Borbirtok Kft.-ről eddig hiányosabbak voltak az ismereteink. 2009 óta dolgoznak, ők úgy gondolják, fiatal borászatként is lehet nagyon jó borokat készíteni! Egyik céljuk, hogy újra visszaállítsák a zalai borok hírnevét. Ennek érdekében, eredményükkel ezen a fesztiválon komoly lépést tettek. Az Olaszrizling Üstökös és a Chardonnay Krónika boruk bekerült a TOP 16 közé, a 2019. év Legjobb Újbora díjat kapta. Az Olaszrizling üde, friss, reduktív eljárással készült, ezért jól érezhetők benne a fajta jellegzetes tulajdonságai. A Chardonnay „ravaszabb”. A 30 százaléka fahordóban erjedt, érlelődött, majd tisztulás és derítés után házasították acéltartályban készült borral. Szeretnék a birtokot még egy hektár területtel növelni és megállni ezen a szinten, hogy a továbbiakban is kézműves borászat maradhassanak, mert így tudják tartósan a legjobb minőséget kínálni.

A Pécsi Borvidéken az egyik legnagyobb a Belward Pincészet. Egy régi nagyüzemi pincészetből jött létre. Jelenlegi formájukban 2013 óta dolgoznak, a Hásságy vidékén, összesen 33 hektáron, időjárási szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű területen. Errefelé már 1058 óta termelnek szőlőt! A Pincészetnek ez az első bemutatkozása a Fesztiválon – és mindjárt nem várt eredménnyel! Ez a Sauvignon Blanc bekerült a TOP 16 közé, tehát a 2019. év Legjobb Újbora díjat szintén megkapta. A győztes bor szőlőjét 4,6 hektáron termelik és a teljes termést feldolgozzák, reduktív, tehát acéltartályos technológiával. Készül náluk klasszikus, hordóban erjesztett, érlelt bor is, ebbe a csoportba Olaszrizling, Chardonnay, Rajnai Rizling, Hárslevelű kerül.

A 2019. év Legjobb Újbora címet a Paulus Molnár Borház F&C Cserszegi Fűszerese is elnyerte. A borház 2012-ben vált ki a Móri Bor Kft.-ből, a borkészítés mellett rendezvényszervezéssel is foglalkoznak. Azt mondják magukról, hogy ez „Egy borászat, tele élménnyel és szenvedéllyel”. A TOP 16-ba sorolt Cserszegi mellett aranyérmes lett náluk a Chardonnay és Szürkebarát is. A Cserszegi száraz, 12 alkoholfokos fehérbor, szép, kerek savakkal, a fajtára jellemző illat- és zamatvilággal vívta ki magának az elismerést. Annyira friss, hogy kifejezetten erre a bemutatóra szűrtek egy kisebb tételt, még a palackozása sem kezdődött el. Nem ez az első nagy sikerük. A Magyar Bormustrán 2015-ben a Paulus Brut pezsgőjük az „Év Csúcspezsgője” lett, a 2018-ban rendezett Országos Borversenyen pedig a Paulus Rosé az „Ország Legjobb Rosé bora” díjat nyerte.

A kezdetektől jelen volt a Fesztiválon a Birkás Bor- és Pálinkaház, mert tulajdonosa, Birkás Zoltán mindig is fontosnak tartotta, hogy a Kunsági Borvidék képviseltesse magát ezen a rendezvényen a gyümölcsös, lendületes, friss, üde, fehér és rozé boraikkal. Náluk a nagypapája kezdett borászkodni, ezért ő most már harmadik generációs borásznak mondhatja magát. A nagypapa 1950-ben telepítette az első – Magyarországon különleges fajtának mondható – Sárfehér szőlőtőkéket, a terület ma is a birtokukban van. A Fesztiválra Irsai Olivért, Kékfrankos rozét és természetesen a zászlós borukat az Aranysárfehért hozták, ezzel nyertek is egy ezüstérmet. Tapasztalják, hogy egyre nagyobb a verseny, ma már nem elég jó bort készíteni, nagyon jót kell! Hagyománya van náluk a pálinkafőzésnek is, már a kezdetektől készült törkölypálinka, ez ma is „vendégváró” azok számára, akik ellátogatnak hozzájuk Izsákra.

A sajtverseny győztese, a Szarvasi Agrár Zrt. az idén ünnepli jogelődei – és önmaga – megalakulásának hetvenéves évfordulóját! Mindig állami cég volt, hét évtizedes múltja meglehetősen zavarosnak mondható. A privatizációra 2001-ben került sor, ma is ugyanazon magántulajdonosok birtokában van. Foglalkoznak növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, ipari termékfeldolgozással és a vállalkozás – ebben az évben - most már egy sajtkészítő üzemi részleggel is bővült. A közel egymilliárd forint értékű beruházásra azért szánták el magukat, mert a tejtermelés az elmúlt tíz évben csak veszteséget hozott. A tejárak ingadozásából jelentkező mínuszt csak úgy lehet kivédeni, ha a tejet olyan termékké dolgozzák át, ahol ezek a külső hatások nem érvényesülnek. A legelső sajtjaik szeptember elején készültek el, olasz recept alapján, félkemény sajtokat gyártanak. Hogy milyen minőségben, azt a mostani eredményük a Fesztiválon mindennél jobban bizonyítja. Exportra is gondolnak, bíznak abban, hogy a magyar mellett az olasz és közel-keleti piacokon is sikeresek lesznek.

Kapcsolódó témák

Miközben határozottan örvendetes tény, hogy a pezsgőfogyasztás egyre népszerűbbé válik, az itallal kapcsolatos ismeretek elterjedtségéről nincsenek ilyen kedvező adatok. Érdekes felmérés tárgya lehetne például a kérdés: hányan vannak valóban tisztában, a címben szereplő három szó értelmével?

Megszokott helyszínéről, az épületből kikerülve, ismét a gyárudvaron, a szabad levegőn fogadta vendégeit a Zwack Open rendezvénye. Míg Petőfi öt pohár bor után írta magáról, hogy „…ing a lábam, a hangom meg elakad” – itt tizenkét borászat hatvan borával nézhettek szembe a kóstolásra vállalkozók. Várta őket Don Olivér Centurio – igaz, a név ez esetben nem egy római katonatiszt, hanem két bor megjelölésére szolgált.

Akárcsak tavaly az idén sem vette el a látogatók kedvét a fenyegető zivatar, melyből azért jutott a 8. Rosalia idejére is Budapesten, a Városligetben. Szerencsére csak rövid ideig tartó esőről volt szó, így a 63 borászatot felvonultató rendezvény igazi fesztivál hangulatban fogadhatta mindhárom napon a kóstolni, szórakozni vágyó vendégeket. Érdemes is volt eljönni, hiszen az idei VinAgora Nemzetközi Borverseny magasan díjazott boraiból 16 is jelen volt a kóstolólistákon.

Kemény próba, a programfüzet tanúsága szerint 162 különféle bor megkóstolásának lehetősége várt azokra, akik bemerészkedtek az immár hagyományosnak számító, „Badacsony New Yorkban” rendezvényre. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett sétakóstolón a látogatók a borvidék hegyeit „járhatták be” és ismerkedhettek az adott hegy borászataival, boraival. Budapesten, a New York kávéház látványos helyiségeiben 37 pincészet mutatta be borait, mi most persze – nem vitatva az önkényesség vádját - ennek csak egy töredékére vállalkozhatunk.

Nem első eset már a budapesti Veritas Borkereskedés történetében, hogy Magyarországtól távol eső vidékek borait mutatják be törzsközönségüknek. Volt már a poharakban Dél-Afrikából és Kaliforniából származó bor, most a meghívás még nagyobb távolságra szólt – egészen Új-Zélandig!

Blog ajánló
Egy nap a városban Döbbenet ez a Fővám téri étterem-pince, főleg a föld alatt - Up & Down
A Fővám tér, úgy tűnik, kapott egy kis flancot. Nem messze onnan, ahol a város legkorábban nyitó kocsmája volt, hogy a hajnalban érkező kofák még éppen találkozhassanak az éjszakai tivornya végén a biliárdasztalon alvó lumpokkal (ez a mostani Burger King helyén állt a csarnok nyitása után), több olyan hely is nyitott, ami nem az egyszerű megjelenésével hódít. A Váci utcai forgatag egyik fontos kiömlésénél, az egyik nagy budapesti turistanevezetesség, a Központi Vásárcsarnok előtt állunk, így számíthatunk rá, hogy az egyszer beköszönő vendégek felülreprezentáltak lesznek. Az egyik itteni étterem facebookos véleményei például szinte kizárólag idegen nyelven íródtak. Aki ide jön tehát, az jól tudja, kiket akar megszólítani, és az csak részben az itt élő közösség. Így aztán az Up & Down név tökéletesen passzol ebbe az elgondolásba. Nehéz lett volna olyan nevet választani, amiről több vendég tudja, mit jelent. Már csak az a szó, hogy “étterem”, eleve leszűkíti a kört a felére. Aki egy idegen városban el akar igazodni, és meg akarja érteni az útbaigazítást, legalább az irányokat jelölő szavakat ismernie kell angolul. Kivéve Olaszországban, ott kár tudni bármit, bárhogy, az olaszon kívül. Elég menő helyen van az étterem, és a berendezés is eléggé ott van. Első ránézésre úgy érzed, hogy ez valami nagyon drága hely, nem is hinnénk, hogy van például ebédmenü, és nem is olyan unalmas, “adj valami ezeröté” fajtából, ami egyébként is kezd teljesen kiveszni a belvárosból. Steak, friss halak, rákok, szarvasgerinc mellett olyan hagyományos magyaros ételek is kérhetőek, mint a töltött káposzta gulyás vagy mangalica pofapörkölt. Mint mondtam, a turisták...De nemcsak a flanc van itt, hallottam hírét olyan tojásos nokedlinek, aminél a tojássárgáját használták csak fel, és carbonara-szerű nokedlis ételt faragtak belőle, természetesen fejes salátával. Amikor azonban egy ilyet kértem volna, a pincér közölte: már nincs az étlapon ez, és a séf is más lett azóta. Ilyen hamar séfváltás? Nem hangzik úgy, mint egy száz éves pályafutásra ácsingózó hely. De lehet, hogy csak pech, kértem az ebédmenüt. Közben elmentem a mosdóba, amihez egy lépcsőn kellett lemenni az alsó részbe. Én azt hittem, hogy odalent legfeljebb egy raktárat találok (a látványkonyha helyét belépéskor láttam), de meglepetésemre odalent a fentivel megegyező méretű pincébe jutottam. Nem is akármilyenbe: Micsoda kontraszt! Nézzük csak meg egymás mellett, milyen fent és lent. Up & Down: Állítólag amikor kikukázták a lenti részt, találták a falra kihelyezett berendezések, gépek, mérők, csövek, egyebek nagy részét. Persze a börtönajtót máshonnan akasztották, de a teherlift ajtaja - ami most a raktárat rejti - itt volt. Rendezvényekre adják ki. A vécében ezt találtam: Nem tudom, a nőiben mi lehetett, nem akartam benyitni. Az ebéd milyen volt? Nem rossz. Az előétel kocsonya pirítóssal, egészen kellemes állaggal, fürjtojással, nyers, bölléres ízekkel. A csirkemell supreme megfelelő minőségű volt, kissé szűkös adag, a mellé adott hajdinás "rizottó" köret is meglepően jól működött, annak ellenére, hogy a hajdinát nem is szeretem. A desszertet viszont nem tudtam értelmezni, a mézes krémesnek elvileg a krémes és a ropogós állagot kellett volna játékosan kevernie, de inkább száraz volt és kellemetlen. De a konyha láthatóan igyekszik, és vannak jó pillanataik. Viszont a hely maga egy vidámpark igényével bizonyította be, hogy a névadás nem üres frázis, hanem játékos látványosság, ennek pedig nagyon örülök. A kilátás pazar, a hely maga igényes, így érdemes elmenteni magunknak, ha találkozót beszélnénk meg a környéken. Up & DownCím: 1056 Budapest Fővám Tér 1.
Egy nap a városban Hogyan lehet megkülönböztetni a jó éttermet az izgalmastól?
Tíz év gyakorlata alapján van egy tizenöt-húsz tételből álló csekklistám, amit végigfuttatok a fejemben, ha belépek egy helyre. Muszáj: a fene sem akarja vesztegetni az idejét rossz helyeken, mikor annyi felfedezni váró kincs van a városban. Ebben a listában a bejárat előtti táblák tartalmától kezdve a pincérek viselkedésén keresztül az étlap formátumáig sok minden benne van, hogy még azelőtt menekülhessünk, mielőtt megmelegedne alattunk a párna. Ez a poszt nem erről szól, de ha szeretnétek, egyszer összeszedem ezeket is. Ez a poszt egyetlen nagyon gyors megállapításról szól: az egyébként ígéretes étterem, ahol ülünk, mennyire halad a korral, a séf mennyire tartja rajta a kezét szakmája ütőerén? Tehát feltételezzük, hogy egy friss, ambiciózus étteremről van szó, kizárjuk tehát a versenyből azokat a vendéglátóipari egységeket, ahol az étlap egy pontján azt olvashatjuk: frissensültek. Ők a Karcsikám-helyek, külön értékelési táblát érdemelnek. Vajon miként tudjuk megállapítani, hogy a csillogó felszín és az egyébként tehetséges főzőtudomány mögött lassan ellaposodó unalom, vagy a kihívásokra érzékeny, a trendeket követő lelkesedés dolgozik-e? Hogyan tudjuk gyorsan elválasztani a jót a legjobbaktól? A trükk: nézzük meg, milyen a vegán kínálat az étlapon. Egyáltalán: van-e ilyen fogás, legalább egy, és abban van-e spiritusz? Nem arról van szó, hogy vegánnak kell lenni, vagy hogy szimpatizálni kell a vegánokkal. Ez a trükk a húsevők számára is működik. A tisztán növényi alapú alapanyagok felhasználása ugyanis eleve megkövetel egy olyan fokú rendet a konyhában, ami elképzelhetetlen a közepes helyek esetében. Annyi mindenben van tejpor, tojáspor, hogy kiszűrni ezeket, megtalálni a helyettesítőket, áldozatokat követel. Mint ahogy áldozatokat követel kölesből ízletes habot készíteni, tejszínhab helyett. Másrészt a vegán fogás tehetséget követel minden szakácstól. Nekem az a tapasztalatom, hogy a legtöbbször az tud igazán jó vegán kaját készíteni, aki tud - vagy valaha tudott - nemvegánt is. Az érti az egyensúlyt, a savakat, az ízek egymást kiegészítő egységét, aki nem eleve egy hiányos palettából dolgozik, hanem csakazéris eléri, hogy minden színt használhasson, ha akar. Csak melósabb. (Egész életében vegán szakácsként dolgozó tehetségek most kezdenek kibontakozni, mint második generáció). Nyilván vannak helyek, ahol kizárólag steak-eket árulnak, a világ minden tájáról. Hogy náluk nincs vegán fogás, érthető, mondjuk a konyhának sok dolga nincs, egy ilyen hely inkább a beszerzésről szól. Ha tudsz jó érlelt húst venni, bárki meg tudja sütni a két oldalát. Egy olyan étterem étlapját forgattam a nyár végén, amit eddig sokra értékeltem. Úgy gondoltam, odafigyelnek az alapanyagokra, úgy gondoltam, minden területen tudnak ügyeset alkotni. Tudjátok, milyen vegán fogást találtam a kártyán? Paradicsomsaláta. Ennyi. Még a kovászos uborka esetében sem tudták megoldani, hogy tejpor-mentes kenyérrel indítsák be az erjedést. Ez pedig lustaság, az odafigyelés hiánya, a vendégek egy részét pedig elküldik haza még azelőtt, hogy betették volna a lábukat az ajtón. Vegán fogást tartani az étlapon egyrészt egy szélesebb vendégkör kiszolgálását jelenti, másrészt egy nagy “challenge accepted” bélyegző, annak az üzenete, hogy a szakács szereti a kihívásokat, és nem bújik bele az általa ismert kényelembe. A legjobbak tudják ezt. És a legjobbak az összes fogás esetében felmutatják ezt a kreativitást. Ha valaki éttermet próbál tesztelni, igyekszik olyan fogásokat választani, amik meg tudják mutatni, mit tudnak a falak mögött. Ma ez a fogás számomra a legjobb vegán étel, csak utána jönnek a többiek.
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Városlátogatások Chania
Chania, Kréta szigetének egykori fővárosaAz egyedülálló hangulatú, történelmi város Kréta északnyugati részén fekszik, 160 km-re a fővárostól, Herakliontól. Az ókori települést még Homérosz is említi Odüsszeusz történetében. A minószi királyság idején a virágzó város neve Kydonia volt, mai elnevezése a bizánci birodalomhoz köthető, eleinte Al Hanim-nak nevezték, majd az arab nevet módosítva, a Hania (Chania) lett a város neve. A település az évezredek során több ízben is gazdát cserélt, a görög, arab, bizánci, velencei és török uralom jellegzetességei ma is fellelhetőek. Az óváros jelentős része a velenceiek által létrehozott kikötő köré épült. A világ egyik legöregebb és legszebb világítótornya. ma a város jelképe. A kikötőt védő hullámtörő végére épült torony, ma már nem navigációs pont, csak történelmi emlék.A varázslatos település sajátos, mediterrán hangulatát, a faborítású ablakok, a tengerparti éttermekkel és kávézókkal díszített sétány, és a gyönyörű aprócska tereken megbúvó templomok teszik teljessé.A Velencei kikötő:A velenceiek által épített ívelt kialakítású kikötő, ma már történelmi és turisztikai látványosság, melynek egyik oldalán a várost védő Firka erőd bástyái magasodnak, míg a másik oldalon a már említett, egy minaret formáját utánzó világítótorony áll.A védett öbölben épült a Velencei hajógyár, melynek 23 műhelyéből napjainkra csak 7 maradt fenn.Panagia Trimartiri (Szűz Mária) templom:A templom a 13. századtól a török megszállásig (17. század) fogadta a hívőket, ekkor a hódítók elűzték a papokat és szappangyárat működtettek az épületben. Később megegyeztek a törökökkel és velencei stílusban újjáépítették.Agora:Chania árubőségtől roskadozó, a marseille-i piac mintájára tervezett, fedett piaca az agora, szintén a város egyik szimbólumává vált. A Hassan Pascha mecset:Az öbölben, a vízpart közelében található a gyönyörű mecset, amelyben most művészeti kiállítások láthatóak. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát.Fedezzük fel a történelmi város igazi arcát, sétáljunk az óváros zegzugos utcáin és régi, szemet gyönyörködtető velencei épületek, hangulatos kávézók és éttermek bukkannak elénk.Nézzünk meg egy videót:           https://www.youtube.com/watch?v=hotI_cIF08A                                                                   Készítette: vinpet                             
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!