2017. október 22. vasárnap, Előd és Korinna napja
A kifinomultság, az elegancia itala
Révay András
2017.06.13 18:14
Ha egy eseményt három egymást követő évben megszerveznek, az már joggal nevezhető hagyományosnak. Igaz ez az állítás a „Pezsgő Június” esetében is Budapesten, a Hotel Corinthia báltermében, ahol a szakemberek és a pezsgőkedvelő közönség is számos ritkasággal és érdekességgel találkozhatott.

A választás nem volt egyszerű, hiszen harminchat asztalnál, kilencvennél is több, különféle pezsgő kóstolására volt lehetőség és akkor nem beszéltünk még a mesterkurzusokon kínáltakról. A tájékozódást azért nagyban megkönnyítette, hogy a bálterembe lépő azonnal a Garamvári Pincészet asztalával találta szemben magát, róluk pedig annyit már nagyon sokan ismernek, hogy „pezsgőt készíteni számunkra életforma”! Az igazán minőségi pezsgő előállítása pedig örökös fejlődés és megújulás eredménye. Négy fajta 0,75 literes, és 3 magnum palackos pezsgőt hoztak, közülük talán a legérdekesebb a Brut Nature, mely – mint a neve is mutatja - teljesen száraz. Balatonlellén termelt Pinot Blanc – Pinot Noir alapborok, 60 : 40 arányú házasításával készült. Illatában a Blanc fehér virágos jegyei érezhetők, ízében viszont a Pinot Noir gyümölcsössége dominál. A keskeny magas pohárba töltve gyöngyözése igen finom, a szájban gyengéden elolvad.

 Hogy Spanyolországban jó borok vannak, azt minden borkedvelő tudja. Mivel a bemutatón a hazaiak mellett számos neves külföldi pincészet is megjelent, alkalom nyílott a spanyol pezsgőkkel való ismerkedésre is. Kezdve mindjárt egy szóval, mert ott „Cava” a pezsgő neve. Készítéséhez – a nemzetközi fajták mellett - főleg három fehér szőlőfajtát használnak, ezek a Macabeo, a Parellada és a Xarel-lo. A cava készítésének szigorú szabályai vannak. Kilenc hónapig kell seprőn állnia, ám a reserva név használatához már 15, a gran reserva esetében pedig ennek az időnek 30 hónapnak kell lennie. A választékból érdemes megemlíteni a Sumarroca pincészet organikus cava-ját, ahol a kifejezés talán a mi bio megjelölésünkkel rokonítható leginkább és mindhárom alapborra egyaránt vonatkozik, melyeket a pezsgőkészítés során házasítanak, és amikre a spanyol boroktól általában elvárt gyümölcsösség jellemző. A készítési eljárás a champagnei-val azonos, a másodlagos erjesztésre is a palackban kerül sor. Ennek következtében nugátos, pörköltes, élesztős jegyek is megjelennek.

 Az Erdélyben – Szatmár és Zila között - található Kárásztelek nevét valószínűleg nem sokan ismerik nálunk. Írásban először 1241-ben említik és Báthory Zsófia egy adományleveléből azt is tudjuk róla, hogy 1650-ben itt már szőlőtermeléssel foglalkoztak. Ám a pincészet, amelyik most erre a bemutatóra érkezett még nem tekint ilyen patinás múltra vissza. Kifejezetten pezsgőkészítésre álmodta meg id. Gál Tibor 2004-ben és 2011 óta működik, 22 hektáron. A Budapestre elhozott pezsgőjük vadonatújnak számít, párhuzamosan egyszerre jelentek meg vele a román és a magyar piacon. Chardonnay-ból készült a Blanc de Blancs, Pinot Noirból a rosé pezsgő, az extra brutnak pedig Pinot Blanc az alapbora. Mindhárom a tradicionális módon, hosszú palackos érleléssel készült, hogy minél gazdagabb ízviláguk legyen. Bátran nevezhetők akár az erdélyi Champagne-nak is, mert nemcsak a módszer, de a fajták is azonosak a francia területével.

 Kevés pincészet dicsekedhet azzal, hogy az UNESCO felvette a világörökség listára. A legelső olasz pezsgőház, a Gancia, ezzel az elismeréssel is büszkélkedhet! Palackjaikat már 1850 óta valóságos földalatti katedrálisban őrzik, a piemonti Canelli városa alatt. A mésztufa kőzetréteg tökéletes hőszigetelő hatása miatt az ebbe vájt pincék hőmérséklete állandóan 12 – 14 fok között marad, ideális körülményeket teremtve ezzel a kiváló borok és pezsgők készítéséhez. Két eredetvédett termékük van: az Asti és a Prosecco nevet csakis az innen kikerülő italokra használhatják. Nálunk sokan gondolják úgy, hogy az ASTI márkanév – ám ez tévedés. Minőségjelzőről van szó. Ami ASTI, az édes, tudtuk meg a cég pezsgőt kínáló asztalánál. A Gancia Prosecco viszont száraz, a gondosan válogatott Glera szőlőből készítették, aperetifnek is tökéletes, de kiválóan illik egy könnyű tésztához, rizsételekhez, friss sajtokhoz vagy a tenger gyümölcseihez. Mindkét pezsgő fogyasztását 8-10 fokos hőmérsékletre hűtve ajánlják.

Bár a brit szigetek sok mindenről híresek, a pezsgőről eddig még nem voltak azok. Ám lehet, hogy ez rövidesen megváltozik. A Corinthiában a bemutatón három angol pezsgővel is megismerkedhettek a látogatók. A 2013-as Berry Brothers & Rudd nem pincészet, hanem Nagy Britannia legidősebb borszaküzletének nevét viseli. Az ő címkéjük alatt 73 % Chardonnay, 22 % Pinot Noir és 6 % Pinot Meunier borból készült pezsgő rejtőzik, mely a másodlagos erjedés során 18 hónapot töltött palackban. Kellemes, gyümölcsös karakterű. A Nyetimber is ugyanazen szőlőfajtákból készített klasszikus cuvée, csak az arányok mások, 55 : 35 : 10 a megoszlás. Ennél a pezsgőnél az évjáratokat is keverték. A legtöbb 2013-as, de 2009-es és 11-es is van benne. A sort egy Hambledon rosé zárja, ami az Angliában legrégebbi, 1951-ben alakult pezsgőház terméke. Náluk egy neves francia pezsgőmester dolgozik, aki korábban, 20 éven keresztül a Champagne-beli Duval-Leroy pezsgőit készítette. Nincs túl nehéz dolga, mert ugyanaz a talaj és hasonló a klíma is, mint a híres francia borvidéken. Így tehát minden adott ahhoz, hogy a franciával versenyképes minőségű pezsgő szülessen Angliában is. Erről pedig a Pezsgő Június látogatói Budapesten már meg is győződhettek.

Kapcsolódó témák

Bár karácsonyig még több, mint két hónap van hátra, a tervezgetés már bizonyára sok helyen elkezdődött. Legalább a listaírás, hogy ki ne maradjon senki a megajándékozottak közül. Ha a kinek, már megvan, jöhet a mit? Ehhez pedig egy jó tanács sosem jöhet elég korán. Igaz?

A régi sláger dallamára, akár azt is énekelhetnénk: nehéz a szójátéknak ellenállni… kivált, ha ennyire kézenfekvően kínálja magát. Bár kitapasztalni a tapas-t, egy alkalom biztosan kevés, azért Spanyolország Nagykövetsége és a Spanyol Idegenforgalmi Hivatal által, a Tapas Világnapja alkalmából a budapesti El Asador de Pata Negra étteremben szervezett bemutatón mégis bőséggel nyílott rá lehetőség.

A budavári Hilton Budapestben tartották a HoReCa Marketplace idei rendezvényét és ez a kijelentés nyomban némi magyarázatot is igényel. Feltételezhető ugyanis, hogy csak a beavatottak tudják: a HoReCa betűszó egy rövidítés, jelentése Hotel, Restaurant, Café. A rendezvény pedig alkalom volt arra, hogy a három terület szakemberei, éttermek, 3-4-5 csillagos budapesti és vidéki szállodák felelős munkatársai, az érintett szektorok hazai beszállítói, Magyarország iránt érdeklődő beszállítók Ausztriából és Szlovákiából, séfek, menedzserek, étteremvezetők és tulajdonosok találkozzanak egymással.

A mondást, hogy „a gulyás a legmagyarabb étel”, sokan ismerik és mindenki egyet is ért vele. A hivatalos elismerés – bármennyire is meglepő – ez idáig még hiányzott. A Terra Madre Világnap alkalmával azonban ebben is változás következett. Elnyerte a HÍR, tehát a Hagyományok – Ízek - Régiók Védjegyet.

Bár a cím igaz, a világért se gondoljunk valami piros karikás 18-as rendezvényre! Ezt a fesztivált – néhány tízezer felnőtt mellett - több ezer gyerek is látogatta és minden korosztály nagyon jól érezte magát. Az égiek is kegyesek voltak, hőség nem volt, csak szép, napos idő, mindhárom napon. Mindezek mellett a 18-nak mégis helye van. A látogatók egyöntetűen sikeres rendezvényként őrzik majd magukban a nagykorúságába lépett, 18. Szolnoki Gulyásfesztivál emlékét!

Blog ajánló
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Egy nap a városban Ha Egerben jársz, és jót akarsz enni, ide menj - Macok és Brumbrum
Egyre több jó étterem nyílik az országban, Budapesten kívül. Na jó, nem nevezhetjük ezt robbanásnak, inkább arra hasonlít, mint amikor mézet öntünk az asztallapra, és nézzük, ahogy szétterül, mégis, egyértelmű a javulás. Most már a legtöbb nagyobb városban van legalább egy étterem, ahová érdemes elmenni, ha ott járunk, mert izgalmakat, de legalább jó kaját ígér. Itt tartunk most. Egerben ez az étterem feltétlenül a Macok. Ráadásul az étterem nem az az “eldugott, titkos tipp” kategória, gyakorlatilag az egri vár bejárata mellett található, pont olyan turisztikai csomópont mellett, ahol egyébként ritkán mennénk étterembe. És mégis. Az étlap ideális, szezonális, nem túl bő, de azért lehet választani, két minőségi húsmentes, és egy rakás húsos étel. És ezek nagyon választékosak, nincs két egyforma alapanyag: a fogas, pisztráng, csülök, marhapofa, szűz, kacsacomb, kacsamell mellett nyúl és muflon is kérhető, a húsokat szuperül készítik el, és ha szükséges, a köret (ez a szűk keresztmetszet) mellé relish-t vagy mártást készítenek, hogy kiegészítsék az ízkép hiányos vagy laposabb részeit. A levesek pedig hátborzongatóan jók. A főételek 3000 környékéről indulnak, lehet egész jó áron degusztációs menüt kérni, de van ebédmenü is, ami 1800 forintért három fogást kínál, és egyáltalán nem degradálja le a minőséget holmi tojásos nokedlire (amit egyébként imádok, na de értitek). Legfeljebb kisebb adagokat hoznak, a jóllakásnak a “hosszú élet titka” típusú, lájtosabb verzióját valósítja meg, de az ízek és a tömény állagok miatt így is eltelünk. Egy budapesti mezőnyben is best buy gyanús lenne. A helyen egyébként nemcsak a belső dizájn, a külső, hangulatos terasz, meg a kaják dobnak, hanem láthatóan nagyon megdolgozott vele egy marketinges. A borokat például sajátmárkás dobozokban tárolják egy üvegfalú szobában, mindegyikre ráírva: Hello Bikavér, Hello Csillag. A szódavízre azt írták: Hello Szódavíz. A “Hello valami” szókapcsolat mindenhol visszaköszön, saját betűtípussal, szóval a brandet elég komolyan veszik. Aki azonban erre jár, és nem szeretne egy gyors vacsiért kiadni 10 ezer körüli összeget, annak a szomszédban idén nyitott meg a  Brumbrum. A bohókás nevéből és a belső dizájnból sejthető, hogy a Macok testvéréről van szó, ugyanazon tulajdonosi körrel, medvés szimbólumokkal mindenfelé, csak itt még kötetlenebb a bisztróhangulat, sőt, a Brumbrum odáig megy, hogy magát büfének nevezi. Pontosabban lényegében, lényegében, lényegében büfének. A konyha ugyanaz, amit a Macokban is megszoktunk, csak ahelyett, hogy megszerkesztett ételpoétika kapna teret, itt egyszerűbb a koncepció, egyszerűbbek az ételek. Csirkepaprikás, borjúláb, toszkán pacal volt többek között a főételkínálatban ottjártamkor, de kérhetőek egri katonák is. Ezek kis falatok, amik bor mellé csúsznak nagyon kellemesen, szóval ide italozni-falatozni is be lehet térni. Sőt, kifejezetten annak szánták, amolyan egri DiVinónak. A Macokban kétszer ettem, a Brumbrumban egyszer, szóval azt hiszem bátran kijelenthetem: nem bánjátok meg, ha itt rendeltek. Nem hibátlan a konyha, de ügyesek, fantáziadúsak. Külön ezért ideautózni még éppen nem érdemes, de azért van programlehetőség Egerben bőven. Macok és BrumbrumCím: Eger, Tinódi Sebestyén tér 4. Nyitva MACOK BISZTRÓ ÉS BORBÁRHÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK: 12-22PÉNTEK-SZOMBAT: 12-23VASÁRNAP: 12-18 BRUMBRUM LÉNYEGÉBEN BÜFÉHÉTFŐ-KEDD: ZÁRVASZERDA-PÉNTEK: 12-23SZOMBAT: 8-23VASÁRNAP: 8-22
Egy nap a városban A populáris kimaxolva - Cserkuti Dávid kiállítása (ami ritkaságnak számít)
Emlékszem, jó néhány évvel ezelőtt kerestünk egy képregényrajzolót, akivel háromkockás képregények gyártásába foghatunk. Sorra kilincseltem a grafikusoknál, akik egymás után adták le a vázlatokat, de néhány reményteli pillanatot leszámítva nem sikerült megtalálni, amit kerestünk. Az utolsó grafikus, akivel ez ügyben tárgyaltam, azt mondta, akkor keresd meg Cserkuti Dávidot. Na neee. Ez volt az első reakcióm. Dávid nagyjából a magyar képregénykultúra császára, én pedig egy kis költségvetésű hobbiprojekthez akartam valakit, így aztán úgy gondoltam, mégse trombitás zenekart kérjünk fel úszógumit felfújni. Aztán némrég Dávid maga keresett meg. Egy ötlete volt, azt szerette volna megbeszélni velem, és mint kiderült, évekkel korábban is ismerősként üdvözölt volna, hiszen követte a blogokat, így még az is lehet, hogy lett volna belőle valami. A tanulságokat ebből mindenki vonja le maga, igen, jó nagy hülye voltam. Cserkuti Dávid munkáival mindenki találkozott, Piszkos Fred karaktereinek Korcsmáros Pál által eredetileg 1964-ben rajzolt fekete-fehér rajzait ő elevenítette fel, és az Unicum (és egyéb) reklámokon, de még az olyan világhírű videojátékokban is felbukkannak a munkái, mint például az Assasin’s Creed vagy a Skylanders. Most pedig kiállította (ez az első kiállítása, picit megváratott vele minket) jó néhány munkáját, grafikákat, storyboardokat, karakterrajzokat, plakátokat, könyveket, társasjátékot, el lehet merülni kicsit az univerzumában. Bár nagyon nem kell erőlködni, két másodperc alatt elfoglalja az agyad minden szegletét egy-egy munka. Cserkuti Dávid rajzai, hiába tartoznak teljes egészében a popkultúra zászlaja alá, mégis olyan elevenek, annyira ízük, szaguk van, hogy egy-egy grafika mellett el lehet időzni negyed órát is, amíg teljesen átadjuk magunkat az ottani világba.   Dávid nem emeli magát piedesztálra. Nem alkot úgy és olyan helyeken, ahol csak a szakma és néhány érdeklődő láthatja a munkáit, ő a tömegekre szeretne hatással lenni, a tömegkultúra keretein belül. Mert ő tudja, hogy ha a közepes vagy gyenge tehetségű művészeknek hagyják meg az emberek 99 százalékának elérhető vizuális élményeket, akkor bizony az emberek 99 százaléka joggal hiheti, hogy a mai vizuális művészet szar. A kiállítás október 27-ig megtekinthető a kArton galériában, az Alkotmány utca elején (18-as szám) hétköznapokon, be kell csengetni. Siessetek, hogy elérjétek még. Egyébként hamarosan a mozikban is találkozhatunk Dávid (és Garisa Zsolt) munkáival, eléggé menő lesz, nézzétek a lenti előzetest. Akik érdekelnek Dávid munkái, a blogján követheti ezek születését.
Városlátogatások A Gemenci-erdő
A Gemenci-erdő A Sió torkolatától délre, a Sárközben elterülő, 180 km2-es kiterjedésű Gemenci-erdő hazánk legnagyobb ártéri erdeje, melyet rendszeresen elönt az áradó Duna és a víz folyamatosan alakítja, formálja a tájat. Az erdő és a folyó találkozása kitűnő élőhelyet biztosít az állat és növényvilágnak. Az erdő sokáig szinte áthatolhatatlan vadon volt. A nemzeti parki védettséggel bíró terület nem őserdő, de ne számítsunk parkerdőre sem.Pörbölyi Ökoturisztikai KözpontPörböly „Gemenc Kapuja” az ártéri erdő szélén található. Az Ökoturisztikai Központban megismerhetjük az ártéri erdő élővilágát, és a Sárköz népművészetét.Ha kisvasúttal szeretnéd felfedezni az ártéri erdőt, innen indulnak a Gemenci Erdei Vasút járatai. Az ártéri erdészeti kisvasút nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad. A 30 kilométeres pályán hétköznap Malomtelelőig, hétvégén Keselyűsig illetve Gemenc-Dunapart állomásig utazhatnak a kirándulók. Nyári hétvégéken a nosztalgiát a „Rezét” gőzmozdony biztosítja, időnként hatalmas füstfelhőket eregetve.A mozdony füstje színes függönyt terít a fák lombjai között.Az erdei vasút mentén tanösvények is várják a kirándulókat. A vadmegfigyelő, hangulatos erdei környezetben 15 perces sétával érhető el, ahol a bekerített erdőrészletben gímszarvasokat és vaddisznókat láthatunk.Látnivalók:NagyrezétAz erdei vasút nagyrezéti megállójából induló gyalogösvényen elérjük a Méhészeti Gyűjteményt, ahol többek között az üvegfalú kaptárokban élő méhek életével és méhészeti eszközökkel ismerkedhetünk meg.LassiAz állomáson Halászati Kiállítás és pihenőpark, kiépített tűzrakó hellyel várja a kirándulókat. MalomtelelőA Molnárka tanösvényen végig sétálva ismerkedhetünk meg a gemenci erdő állat és növényvilágával. Az állatvilág értékes egyedei: A védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és barna kánya. Na és a nagyvadak: gímszarvas és a vaddisznó. NyárilegelőA Rezéti-Duna partján található megállóhely magas partjáról jó rálátás nyílik a legnagyobb Gemenci mellékágra és a szemben lévő Veránka-sziget festői füzeseire. Gemenc- DunapartA megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjára vezet, ahol a madárlesből közvetlen közelről figyelhető meg a tó növény- és állatvilága.Keselyűs A Holt-Sió parton található állomás mellett a Keselyűsi tanösvény várja a kirándulókat. A tájékoztató táblák az erdőszerkezet átalakítását, valamint az erdő élővilágát mutatják be a látogatóknak.BárányfokA Bárányfoki tanösvény a jellegzetes ártéri tájat, a növényvilág jellemzőit és az erdei élőhelyeket mutatja be.Nézzünk meg néhány fotót az ártéri erdőről.A gemenci erdő Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, páratlanul gazdag vadállományával, Gemenc hazánk egyik legjelentősebb vadászterülete. Itt játszódik Homoki Nagy István többszörös díjnyertes természetfilmje:Gyöngyvirágtól lombhullásig.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=F9vm2XV18Eo                                                                                                      by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!