2017. május 25. csütörtök, Orbán napja
A népvándorlás hozta Európának
Révay András
2017.04.23 22:23
A Kékfrankos hazánk legelterjedtebb kékszőlő-fajtája. Szinte az egész ország területén találkozhatunk vele. A Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóján a 12 hazai borvidék, közel ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére mellett, határon túli magyar borászatok és osztrák pincék Kékfrankosai tették igazán izgalmassá a választékot.

 Dr. Dula Bence nevét nemcsak a hazai borász társadalom és a borkedvelő közönség ismeri. Széles nemzetközi kitekintésű, külföldön is elismert szakember. Szerinte a Kékfrankos „nehéz műfaj”, mert valójában az egész Kárpát-medencéhez tartozik. Eredete ismeretlen, valahol az Eufrátesz és a Kaukázus közti tájak szülték és Európába nem a hagyományos úton, a Római Birodalom közvetítésével került. A népvándorlás hozta el Európának! Itt terjedt el, ma már a Kárpát-medence a hazája. Gyönyörűek az ültetvények Arad-hegyalján, nagyon szépek vannak Szerémségben, még Pozsony fölött, Modrában is. Az itt élő nemzeteknél több száz évre tekint vissza ennek a fajtának a termesztése. Ebből pedig következik egy ízvilág, amire kicsit mindenki rácsodálkozik. Davisben például az egyetemen, az ottani barátai mindig elmondják, hogy nagyon szeretik a Bikavért, nagyon jó az Pinot Noir, de hozzon már Kékfrankost! A világban máshol nem találkoznak ilyen ízzel. Nagyszerű, bársonyos, de mégis van egy markánssága. Nem a tanninjaival akar villogni, nem a súlyosságával, hanem azzal, hogy jó inni! Ha össze tudnánk fogni, ez lehetne a Kárpát-medence szimbólum bora. Már ma is képesek lennénk 70-80 millió palackot készíteni belőle, és ha sikerülne egységes minőségben megegyezni, jelentős tényező lehetne a világpiacon. Az emberek megszeretnék. Erre a bemutatóra meglepetésként egy 15 éves(!), 2002-es Kékfrankost hozott. Olyan vonások jelennek meg benne, amelyikre nem sok fajta képes: ilyen hosszú távon fajtajelleget, érettséget és frissességet is megtartani nagyon figyelemre méltó sajátosság.

Dula Bence állításának igazolását mindjárt a bemutató szomszéd asztalánál is megtalálhattuk, hiszen a Kasnyik Pincészet a Felvidékről, Kürt községből érkezett. A családi birtok 2004-től működik, filozófiájuk a hagyományokon alapszik. Biológiai növényvédelem mellett, a valaha régen használt eljárásokat alkalmazzák. Spontán, fahordós erjesztés, fahordós, söprűn való érlelés jellemző a munkájukra, úgy dolgoznak, ahogyan azt az elődök tették. Erre a rendezvényre 39 éves telepítésből származó, 2015-ös Kékfrankost hoztak. Megfelelő korú tehát a szőlő, hogy minőségi termést adjon. Október közepén, 22 mustfokkal szüretelték, nyílt kádban tizenkét napig erjedt, a hordóban hosszan, kilenc hónapig, kén nélkül, söprűn érlelték, utána palackozták. Azt tartják, az a bor ad pozitív élményeket, amiben az iváskor harmóniát tapasztalunk. Annak ellenére, hogy ez a bor még fiatal, már nevezhetjük harmonikusnak. A gyümölcsös ízek mellett még fűszeres ízt és illatot kínál. A csúcson egy-két év múlva lesz, de már most is igen élvezhető.

Erre a bemutatóra nem csak a Felvidékről hoztak Kékfrankost, érkezett Ausztriából, több területről is. Bár az üzletben, a KisBécsben, harmincnál több pincészet, közel 200 osztrák bora található, ide most csak Kékfrankosokkal érkeztek. Két területről, Carnuntum vidékéről és Burgenland Fertő-tó dombvidék régióból, összesen négy pincészettől,  Carnuntum-ból a Glatzer, Burgenlandból pedig a Prieler,  az Esterházy és a Freiler- Artinger Pincészettől kínáltak kóstolót, friss, gyümölcsös boroktól egészen a 2009-es dűlőszelektált tételekig. Az Esterházynak a 2013-as Leithaberg DAC bora, mint neve is mutatja, a Lajta-hegység dűlőiről származik, ami megadja azt a kis finom alaphangját, hogy meszes talajról érkezik, nagyon szépen, jól benapozott területről. Egy kis vasas felhang is található benne. Nem annyi, mint az Eisenbergben, de egy kicsi itt is megvan. Ez a 13-as tétel most már a negyedik évébe lépett a palackozás után. Jól látszik, amint halad előre a korban, egyre kerekedik. Hordóban 16 hónapot volt, és ahogy érik össze benne a hordó adta íz, a gyümölcs és a fűszerek, egyre inkább megfelel a nemzetközi kívánalmaknak. A gyümölcs a fő tényező, finom hozzáhangolt taninnal kiegészítve. Ennek az igénynek ez a bor kiválóan megfelel.

 A Winelovers által szervezett bemutatókon mindig szép számmal találunk olyan hazai pincészeteket, amiket joggal mondhatunk „nagy nevek”-nek, de a figyelmes szemlélő fellelhet olyat is, amelyik a pályája elején áll. Ilyen volt például a Gobri Pincészet Gyöngyöstarjánból. A hét hektáron dolgozó, kis, családi pincészetről Ludányi Gábor mondta el, hogy borkészítéssel 2008-bankezdtek el foglalkozni, palackos boraik 2011-től vannak. Őt a keresztapja kicsi korától kezdve „Gobri vitéz”-nek becézte, ezt az emléket őrzi a pince neve is. Termelnek Zöldveltelinit, Olaszrizlinget, Sárga Muskotályt, de az igazi szerelem a Kékfrankos, ami mellett észérvek nem szólnak, megragadott és magával sodort – ismerte el a tulajdonos. A fogyasztók visszajelzései igazolják, hogy ez a szerelem gyümölcsöző. Hűvösebb, franciás stílusú, gyümölcsös, szinte könnyű meggylé-szerű arcot kap náluk a Kékfrankos. Ugyancsak egyéni véleménye az is, hogy a legszimpatikusabb rosé Kékfrankosból készül. A 2016. szeptember közepe körül szüretelt szőlő három és fél órát állt a présben, ebből a léből készül náluk a rosé. Egy éjszakáig tartó ülepítés után 12 fokra hűtött acéltartályban erjedt, derítés, szűrés után, decemberben már palackozták is. Az évjáratnak köszönhetően nagyon üde, friss „ropogós” rosé, illata szamócás, picit meggyes, ízében is ezek a jegyek köszönnek vissza. Nyári melegben kifejezetten jó, szomjoltó nedű!

 A hétköznapi borfogyasztó számára a Kékfrankos, az soproni. A Jandl Pincészetnél erre szándékosan rá is erősítenek. A borvidék gazdáival közösen el szeretnék érni, hogy aki Sopronra gondol, a Kékfrankosra gondoljon! Hihetetlenül értékes fajta. Ezerarcú. Az egészen könnyed rosétól a nagyon nagytestű vörösborig minden készíthető belőle. Számukra a Kékfrankos megismertetése nem csupán feladat, sokkal inkább misszió, ahogy ezt az egyik palackjuk címkéjén is látjuk. Ilyen néven már 17. éve palackoznak Kékfrankost, de van mellette rosé és egy, a hétköznapokat szolgáló „kékcímkés”, reduktív eljárással készült bor is. A Missio a fertőrákosi Újhegy dűlőből származik és egy évig hordóban érlelik. A soproni Kékfrankos valószínűleg attól több, mint az összes többi, hogy – bár északi vidék – a terroir jellegzetességei építik a bort. A pincészet filozófiája szerint mindössze kétféle bor létezik: jó és rossz! A Missió jó bor, koncentrált, komolyabb beltartalmi értékkel bír. Lágyabb, nem savanyú, nem karcol, kiérzik belőle a hordós érlelés, ám az mégsem „telepszik rá” a borra.

A Kékfrankos kóstolón egy asztalon nem borok sorakoztak, hanem üvegtégelyek és bennük különféle szarvasgomba kombináció. A bor és a szarvasgomba között a rokonság annyi, hogy amiként egy jó bor emeli az étkezés színvonalát, ugyanezt teszi a szarvasgomba is. Házasítható bármilyen fogáshoz, amivel a vendégeinket szeretnénk megörvendeztetni. Bár egyre többet hallunk a szarvasgombáról, a közönség viszonylag keveset tud róla. A többi gombafélével ellentétben ennek a teste nem jön fel a föld felszínére, alatta marad. Ezért nehéz megtalálni. Franciaországban régen disznókkal túratták ki, manapság inkább kutyák keresik. Különleges aromát, új ízt kölcsönöz az ételeknek. Jól társítható előételekhez, rizottókhoz, sültekhez, sajtokhoz, de ugyanígy vörösborokhoz, elsősorban Kékfrankoshoz, még tokajihoz is.

A Kékfrankos Kóstolón persze nem csak a közönség kóstolt. Megtette ezt már a rendezvény előtt a szakemberekből álló zsűri. Az első helyezést elnyert Gere Tamás & Zsolt Pincészetben – mint azt a díjkiosztás után megtudtuk – egy új sorozatot hoztak létre. A Gere Zsolt borcsaládban olyan neveket használnak, ami elsősorban a fiataloknak szól. Két ilyen vörösboruk is van. Az egyik a „Ficsúr”, a 2014-es évjáratból egy könnyedebb Cabernet Franc és Merlot házasítás, a másik pedig a „Gentleman”, az igazán elegáns Kékfrankos, a részletgazdag, nagy vörösbor. Valójában szinte még kísérleti évjárat, az első termése a Kopár-dűlőbe, annak is az alsóbb részébe, 2013-ban telepített ültetvénynek, oda, ahol egy kicsit már jobb a talaj vízmegkötő képessége. A tenyészidő is hosszabb lehet, itt indul ugyanis a legkorábban a tavasz és ez a Kékfrankosnak - ami korai fajta - kedvez. Szépen be is érik, ezért a szőlő vonzó, gyümölcsös jegyek megtartására képes. Jól mutatja mindezt a most elnyert első díj is.

Kapcsolódó témák
2017.05.05 22:24

Bizonyára bármelyik kvízműsorban sokaknak súlyos fejtörést okozna, ha ennek a három szónak a megfejtését kérné a játékvezető. Így elöljáróban azt is elárulhatjuk, hogy a minapi Zwack Open, borértőnek joggal nevezhető közönsége között is a megkérdezettek többsége, általában csak az egyikre tudta a választ.

Téved, aki a cím láttán gépelési hibára gondol. Nem elírás, nem véletlenül került az F helyére a T. A szó nagyon is átgondolt, ötletes lelemény, pontosan adja vissza egy rendezvény célját és hangulatát. Egy nagy szállodalánc borainak válogatása, tehát teszt zajlott, igazi fesztivál hangulatban.

Huszonkilenc borászat, mintegy százötven borával – no és természetesen magukkal a borászokkal is – találkozhatott a látogató a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület hatodik alkalommal megtartott bemutatóján, Budapesten, a város legszebb kávéházában, a New York Palota termeiben.

A szemközti, frissen tatarozott ház faláról, szépen kialakított fülkékből, Árpád és öt vezér néz le őrzőn egy új üzletre. Van mire vigyázniuk: a budapesti Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán, új helyére költözve, megnyílt a GoodSpirit Bar és Whisky szaküzlet.

Új söröző nyílt Budapesten, a József körúton, ám az állítás így – egymagában – nem teljesen fedi a valóságot. Valami már volt ott, de lehet, hogy a tulajdonosok úgy gondolták: még nem az igazi.

Blog ajánló
Városlátogatások A Vaskapu és a Kazán szoros
A Vaskapu és a Kazán szorosA Duna hajózhatóvá tétele egészen a Fekete tengerig, már a római korban is foglalkoztatta az embereket. Az Al-Duna medre sziklákkal tarkított vadregényes zúgóin lehetetlen volt hajóval átkelni. A „Kazán” elnevezés is innen ered: úgy tartották, hogy a víz mélyén hatalmas, forró üstök vannak, és azok miatt fortyog állandóan a víz. A hajózás megkönnyítésére Tiberius császár  a szoros jobb partján utat építtetett a hajók vontatásának elősegítésére, melyet később Trajánusz császár folytatott.A történelem során, több helyen is alkalmazták ezt a módszert, gondoljunk csak a „volgai hajóvontatókra”. A római építmények pusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött, egészen a XIX. század elejéig. A Duna a Kárpátok déli áttörésénél volt legnehezebben hajózható.Nobel találmányának köszönhetően Széchenyi István és Vásárhelyi Pál irányításával a sziklák lerobbantásával és meder mélyítésével, ill. a part mentén sziklába vágott út építésével elérték, hogy a korábbi 150 nap helyett évente 290 nap lett hajózható a Duna ezen szakasza. Alacsony vízállásnál a hajók rakományait szekerekre rakták és a part mentén létesített úton fuvarozták tovább, majd rakták vissza a hajókra.Ma tábla jelzi a római császárok és Széchenyi emlékét, igaz az utóbbi már csak régi felvételeken látható, mivel víz alá került.A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. A szabályozás gigantikus mérnöki munkája, csak a Szuezi és a Panama csatornák beruházásaihoz volt hasonlítható. Jules Verne a „Dunai hajós”, míg Jókai Mór az „Aranyember” című regényeiben emléket is állít a Dunán legyőzendő akadálynak. A 125 éve elhunyt Baross Gábor a heroikus munka során fázott meg, és 44 éves korában, 1892. május 9-én tüdőgyulladásban meghalt. A szabályozás során 85 munkás vesztette életét.Ada Kaleh sziget egy korabeli képeslapon. A sziget legendája Kaleh szultán és Ada nevű felesége boldogtalan szerelméről szól.A 1972-ben a Vaskapu vízlépcső megépítésével a Duna vízszintje jelentősen megemelkedett, biztosítva a hajózást az északi tengertől a Fekete tengerig. (Rajna-Majna-Duna csatorna)A duzzasztás hatására helyenként 80 méteres mélységet elérő folyó elborította többek között a kis Ada Kaleh-szigetet, Orsova történelmi városrészét, és a Széchenyi utat.A Kazán-szoros két részből áll. A felső a Nagy-Kazán-szoros, ami után átmenetileg kiszélesedik a folyó, majd újra összeszűkül: ez a Kis-Kazán-szoros. Közeledve a Kis-Kazán szoroshoz, a Mraconia öbölnél, egy sziklás hegyoldalban megpillantjuk Decebal dák király monumentális domborművét, melyet egy helyi oligarcha készíttetett pénzt nem kímélve.Tovább hajózva a Mraconia kolostor mellett haladunk el, melynek érdekes története van. A régi, középkorban épült templom az orosz-osztrák-török háború során megsemmisült. 1931-ben kezdték el a kolostor újjáépítését, ám az egészet elnyelte a vaskapui vízi erőmű. 1993-ban rakták le a legújabb kolostor alapkövét. A régi kolostorból csupán az ikonosztáz ajtói maradtak meg.A csónakos turisták kedvelt helye a Veteráni-barlang, mely nevét Veteráni Frigyes osztrák tábornokról kapta. A folyó egy kanyarulatot vesz, mielőtt víztömege a Vaskapuhoz érne. Gyakorlatilag ez az a hely, ahol a Duna végleg kilép a Kárpát-medencéből.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=XlvPk8VX5ys&                                                                                                   by vinpet                                                                                                                                 Forrás: internet
Egy nap a városban A legjobb ebédmenük nyomában: Zing
Ezt a sorozatot még kábé a blog indulásakor indítottuk el, nyomaszt is annyira a súlya minket, hogy csak akkor írjunk valamiről, ha valami igazán érdekesbe botlunk bele. Hiszen annak idején nagyon sok helyről hallottuk vissza, hogy ez a sorozat sokat tett azért, hogy az emberek leszokjanak a gyorséttermes ebédelésről és kipróbálják a környék jó éttermeit, szóval ilyen előzmények után az ember nem dobálózik csak úgy a szavakkal. De most azért csak muszáj volt legalább egy rész erejéig feléleszteni a sorozatot, mert az például még engem is meglepett, amikor kiderült, hogy a Zingnek is van ebédmenüje, nemcsak mindenféle hamburgere. Legalábbis a Nádor utcai Zingben van ilyesmi, a többiben szerintem nincs. A Nádor utcai étterem a jelek szerint valamiféle keltetőként funkcionál: itt próbálnak ki új recepteket, új fogásokat, új struktúrákat és ennek a része ez a menüztetés is déltől háromig. A két fogás 1490-be, a három 1790-be kerül, persze legalább, hiszen a fogásokat tudod pimpelni is, ami növeli az árukat (maximum 600 forinttal). Szóval amit ettünk: mentás zöldborsóleves joghurthabbal, quesadilla mártogatóssal, bárány curry és panna cotta sós karamellel. Kezdem a végé: az egész életemet le tudnám élni a desszert nélkül, az jött be legkevésbé. Sőt, az nem jött be. Viszont minden, ami előtte volt, az messze túlmutat egy 1490 fogásos ebédmenün, mert sokkal fantáziadúsabb és finomabb a mezőny átlagánál. A zöldborsóleves kísérletező, könnyű, friss, néhány éve még sokan még a balatonszemesi Kistücsökbe utaztak volna az ilyesmiért, most meg már megkapod ezt a minőséget menüben, Budapest belvárosában (a Kistücsök meg persze azóta tovább fejlődött). De az igazi csavar a második fogás volt: a quesadilla jobb, mint amit a legtöbb budapesti mexikói étteremben kapsz, a bárány curry meg jobb, mint amit a legtöbb budapesti indiaiban, hiába néz ki úgy, mint a sertéspörkölt tarhonyával. Utóbbi már tényleg majdnem a Pándzsáb Tandori szintje, ami meg versenyben van Mumbai jó indiai éttermeivel, ebédmenüben meg ez a minőség és változatosság egészen kivételes. Ja, és a Zing is Város Hőse tag, szóval aki támogatja az éhező gyerekeket, itt kedvezménnyel fogyaszthat. Nem ebédmenüt, de mindenféle más dolgot igen. Zing Nádor utca 17.H-Sze 9-23Cs-Szo: 9-24V: 10-18
Egy nap a városban Tökmag: a mosolygós vegán
Az egy négyzetméterre eső vegán helyek száma Újlipótvárosban kezdi elérni a kettőt, de ennek biztos köze lehet ahhoz, hogy az itt lakók igénylik az ilyesmit. Illetve nemcsak vegán, van hanem mentes, meg paleo, meg a többi izé is. Nem azért hívom izének, mert bármi bajom van az ilyesmivel, csak kevéssé vagyok érintett, így nem is tudom annyira lekövetni, hogy melyiknek milyen skillje van, melyik miben jó. A Tökmagban mindenesetre mindenki szuper kedves, szóval ha a vegánságtól ilyen lesz az ember, már megéri (nyilván nem). És ezzel rögtön jól meg is különbözteti magát a mezőnytől a Tökmag, na nem mintha a többi helyen mindenki undok lenne, de tényleg annyi magos, mindenmentes és alternatív hely nyílt már itt két-három háztömbnyi területen, hogy azt ilyen markáns jegyek nélkül nehéz lenne lekövetni. A Tökmagban viszont nagyon aktívan mosolyognak, tök őszintén állítják, hogy egészségesebb leszel a kajájuktól és boldogabb és az is látszik, hogy ez náluk nem marketingszöveg, tényleg hisznek benne. A hely amúgy jól is van berendezve, pedig a puritánság sokszor odáig fajul, hogy az ilyesmivel egyáltalán nem törődnek, a kaják meg határozottan változatosak: van céklaburger, szuper tökös burger, zöldségchips, szotyikrémes, mindenkrémes. És minden kábé annyiba, vagy valamivel többe kerül, mintha nem vegán lenne. Én egy korianderes bazsalikomos tofu csíkos szendvicset kértem, meg egy epres vegán turmixot és egy ilyen desszertet, aminek egyáltalán nem emlékszem a nevére, de azt hiszem, kölesből készült, és okvetlenül rendeld ki te is, ha belépsz hozzájuk, mert bőven megérdemli a kirendelést. A szendvics is messze jobb, mint amire számítottam, bár egy ideje már simán számítok arra, hogy jók ezek a szendvicsek, ez meg még laktató is volt, meg friss is, tényleg, mondom TÉNYLEG nem hiányzott belőle a hús. Még nekem sem. Pedig. TökmagHollán Ernő utca 5H-P: 9-21
Városlátogatások Selmecbánya
SelmecbányaA város alapításának legendája Sebenitz nevű pásztorról szól, aki legeltette nyáját, és két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Ezek hívták fel a pásztor figyelmét a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében. Egy másik legenda szerint, a korabeli Magyarország hármas lakat alatt volt, amelyeket fel kellett nyitni, hogy az ország európai nagyhatalommá válhasson. Az egyik lakat rézből, a másik ezüstből, a harmadik, pedig aranyból készült. Az elsőhöz a rézkulcsot Besztercebánya, a másodikhoz az ezüst kulcsot Selmecbánya, míg az arany kulcsot Körmöcbánya adta.Selmecbánya egy különleges város egyedülálló környezetben. Nagyon gazdag város volt, élénk kereskedelmi forgalommal, a városban fontos bányahivatalok, ismert tudományos és művelődési intézmények működtek. Ezeknek emlékét őrzik ma is a középkori paloták, gazdag polgárházak, és a szűk girbe-gurba utcácskák is, a  régi kis bányászházak között.Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.Mikszáth Kálmán írta a városról:„Ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya”Szentháromság-tér:Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, és itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is.A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították.Városháza:A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették.A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy, pedig az órákat.Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a helyi polgárok úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.Kálvária:Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük.Selmecbánya legértékesebb objektumaihoz tartozik a Kammerhof épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. Az épületben, múzeum és állandó kiállítások is vannak, melyek  a bányászat fejlődését mutatják be, a bányászati tudományokat, és az egyszerű bányászok életét egyaránt.                                                    Az Akadémia épületeA Klopacska:Ennek a fatoronynak a hangja volt az ébresztő, a kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai, majd elindult a völgy irányába a sok száz bányász, kezükben a pislogó bányamécsesekkel.              Csontváry művészetét is megihlette a táj és a város szépsége                                                       Selmecbányai utcarészlet                                                                                                    by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!