2019. július 17. szerda, Endre, Elek és Dzsesszika napja
A repülő kályhacsőtől a repülő csirkecombig
Révay András
2016.09.20 20:53
A katonai repülőgépek világában járatlanok számára a cím joggal kelthet némi megütközést, ám mentségünkre szóljon, hogy mindkettő valós, ténylegesen használt elnevezés. Ráadásul mindkettő létjogosultságát a név eredeti – békés – viselőjéhez való nagyfokú hasonlóság támasztja alá. Ez állítás igazságáról bárki meggyőződhet, ha ellátogat Szolnokra a nemrég megnyitott RepTár kiállításra.

 A szolnoki Indóház utcában megnyitott RepTár persze még számtalan egyéb érdekességet is tartalmaz. Kezdjük mindjárt a címével. Azért Indóház az utca neve, mert itt áll Magyarország legöregebb vasútállomásának épülete. Azt sokan tudják, hogy Magyarország első vasútvonalát, Pest és Vác között, 1846. július 15-én nyitották meg. Azt már sokkal kevesebben, hogy a második a Pest – Szolnok vonal volt, 1847. szeptember 1-én. A szolnoki állomás, az „Indóház” épülete átvészelte a háborúkat, épen maradt egészen mostanáig. Feladatát régen elveszítette, a város már 1857-ben nagyobb állomást kapott. A legelső, szeptember 1-i időponthoz igazodva, ezen a napon nyílt meg a felújított és belül a célnak megfelelően átalakított épületben egy olyan különleges gyűjtemény, mely minden bizonnyal a hazai hadászati repülés és a történelem szerelmeseinek egyik zarándokhelye lesz. Ez a Szolnoki interaktív Repülőmúzeum, a RepTár.

 A cikk címét ezzel persze még nem magyaráztuk meg, következzen tehát az indokolás. A Szovjetunióban a II. Világháború alatt – és utána is – több híres repülőgép-tervező dolgozott. Közülük kettő, Artyom Mikojan és Mihail Joszifovics Gurevics már 1939-ben önálló tervezőcsoportot, később irodát hozhatott létre. Innen kerültek ki azok a repülőgépek, melyeket a tervezők nevének kezdőbetűi alapján MiG néven ismert meg a világ. Igazán komoly hírnévre először a Koreai Háború alatt tettek szert, a MiG-15-ösök kiváló harci gépeknek bizonyultak. Alakjuk viszont valóban csőszerű, elől-hátul nyitott volt, joggal nevezték hát repülő kályhacsőnek. A „csirkecomb” is szovjet iroda, a moszkvai MIL asztaláról került le az 1960-as évek elején. Könnyű, elsősorban polgári célokra készített helikopter volt, de katonai alkalmazására is sor került. A Mi-2 némi fantáziával akár jó húsos csirkecombra is emlékeztethet.

 A RepTár gyűjteménye Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában is egyedülálló. Az összesen 60 ezer négyzetméteres területen nemcsak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendkívül értékes gyűjteményét - repülőgépeit és légvédelmi eszközeit - érdemes megnézni, hanem a modern, interaktív múzeumpedagógiai eszközökkel még érdekesebbé válik az ismeretszerzés. A tervezők egyik célja az volt, hogy a több kisebb hazai katonai repüléstörténeti kiállítás anyaga egyetlen, kifejezetten erre a célra kialakított helyen legyen látható. Így a látogatók jól elrendezett, a modern elvárásoknak megfelelő terekben gyűjthetnek ismereteket, élményeket és a gépek állagának megóvása is könnyebb. Ráadásul a külföldről, akár a nyugati országokból érkező turistáknak is újdonságot kínál majd, hiszen sok olyan gép és fegyver szerepel a kiállítás anyagában, amelyet ők történelmi okoknál fogva otthon nem találnak meg. A látogató az újonnan felépített hatalmas hangárban alaposan körbejárhatja a kiállított gépeket, sőt, egyesekbe be is ülhet!

A kiállításon a repülés hazai története jól követhető. A tárlókban bőséges információ rejlik a polgári és katonai repülés hőskoráról, a két világháború közötti időről, amikor Magyarországnak katonai repülőgépei egyáltalán nem lehettek, pilótaoktatás is csak álcázva, rejtve történhetett. Bőséggel találunk adatokat a Trianon utáni években végzett tevékenységről, a titkos légierő kereteinek megteremtéséről, külföldön kiképzett pilótákkal való feltöltéséről Van működő, sőt repülőképes példány egy ritkaságszámba menő 1936-os Messerschmitt Bf 108 Taifun repülőgépből és a lassan nyíltan is kialakuló magyar légierő tárgyi emlékei is megtekinthetők. A látogatók megismerkedhetnek a korabeli egyenruhákkal, rangjelzésekkel, a fegyverekkel és azokkal a fontos eseményekkel, amelyek meghatározták a magyar légierő történetét.

 A Rubik-kockáról az egész világ hallott, de feltalálója édesapjának a nevét csak a repülésben járatosak ismerik. Idősebb Rubik Ernő a magyar repülőgép-tervezés és repülőgépipar egyik kiemelkedő alakja volt. A kiállításon, a hangárban két általa tervezett gép is látható. A kétüléses, kétkormányos kiképző vitorlázórepülő, a Góbé, az általa létrehozott gépcsalád legismertebb, legsikeresebb modellje. A mai napig is nélkülözhetetlen a fiatal pilótanövendékek oktatásában. Ugyancsak az ő keze alól került ki a roppant érdekes felépítésű Lepke is. Mellettük a hangárban, a földön vagy felfüggesztve a levegőben különböző korú és rendeltetésű repülőgépek egész sora található. Itt van a Jak-11 Ölyv, ami a RepTár hivatalos emblémájában is megjelenő oktatógép. A magyar légierő legfontosabb, kiképzési célokra alkalmazott típusa volt az 1950-es években. Egy Il-2 Sturmovik roncsa is hever a földön. Valódi haditechnikai kuriózumként felbecsülhetetlen értéket képvisel: bár a típusból mintegy 36 000 példány épült, mindössze tíz maradt fenn az utókor számára.

 A hangárból kilépve, a kiállítás nagyobb részét a szabadtéri repülőgéppark alkotja. Repülőgépek, helikopterek, légvédelmi eszközök, rakéták, radarok – mind, mind kifogástalan állapotban. Közöttük sétálva hosszú időt lehet eltölteni. Némelyiknek saját, külön történte is van, mint például a sárgára festett MiG-21-esnek. A gép nyilvános repülőnapon, légiharcot bemutató repülés során az ellenség szerepét játszotta és ezért különleges festést és nevet kapott. Ő lett „Cápeti” és előbb idehaza, majd később külföldön is hatalmas sikere volt. Persze egy katonai ihletettségű parkban a látvány önmagában kevés. Egy kicsit mindenki szeretne csinálni is valamit. Erre kínál lehetőséget a hatéves kortól már kipróbálható akadálypálya, mely bátorságot, erőt és állóképességet, valamint logikai készséget egyaránt igénylő szórakozási lehetőséget teremt a múzeumot meglátogató, kihívásokat kedvelő vendégek számára.

 Aki fizikai megterhelés nélkül, de az egyszerű sétálgatásnál mégis több élményhez szeretne jutni, az helyet foglalhat a 18 férőhelyes 4D moziban. A látogató különleges szemüvegeket kap, a filmek térhatását pedig mozgó székek teszik teljesebbé. A székek stilizált katapultülések, amelynél a becsatoló hevederek hasonló funkciót látnak el, mint egy valódi repülőgépnél. A „műsorban” ejtőernyős ugrás, műrepülés szerepel, meglepően élethű módon. Ezt követően valóban eljöhet a pihenés ideje, hiszen ha egy család délelőtt 10 órakor érkezik, délután három előtt valószínűleg nem szabadul el. Főleg ha kellően aktív, érdeklődő gyerekek is vannak velük. Nekik bátran ajánlható a RepTár étterme, ahol minden frissen készül, az ételek valóban ízletesek, az adagok igazán szépek és drágának sem nevezhetők. A ráadás pedig egy érdekesség, a WC-k előterében egy automatából kis csomagolt fogkeféhez is hozzá lehet jutni! A RepTár keddtől vasárnapig, 10-től 18 óráig tart nyitva, a látogatáshoz 50 százalékos vasúti menetjegy váltható és a helyi buszjártra is kedvezmény van.

www.reptar.hu

Kapcsolódó témák

A Kiskunságban olyan ételeket és italokat kóstolhatnak az érdeklődők, melyek egyedülállóak hazánkban. Azon belül is, a Kiskunmajsához közeli, mindössze 2600 lakosú kisközség, Szank hívja fel magára számos érdekességgel a figyelmet. Aki már járt ott, egyet fog érteni azzal; még átutazóban is érdemes megállni itt, kicsit körülnézni, enni egy jó ebédet, megkóstolni más, helyi különlegességet. Az ittenieknek két jelmondatuk is van, a vendég tetszés szerint választhat belőlük. Az egyik filozofikusabb: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!”, a másik vidámabb: „Itt édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye”. A falu lakói dolgos, szorgalmas emberek és mindenek előtt optimisták. Hisznek abban, hogy még nagy fejlődés áll előttük. Erre a legjobb bizonyíték a falu határában felállított – a látogatókat fogadó – kép, melyen községükben toronyépületek láthatók. Ez az ő jövőjük: Szank-Franciso!

2019.07.08 21:05

Nincs abban semmi meglepő, hogy az első olvasáskor mindenki értetlenül néz majd a címre. A szavak jelentésével talán, ha két-háromszáz ember lehet tisztában, valahol a magyar Alföldön, egy kiskunsági faluban. Annyit viszont már most – elöljáróban – is elárulhatunk, érdemes eljönni erre, megismerkedni mindazzal, amit a vidék és az emberek kínálnak a látogatónak.

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti - bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat.

Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Blog ajánló
Egy nap a városban Igazi régi, jó falusi kenyeret lehet venni a Wekerlén!
Tudjátok, milyen az a régi, jó falusi kenyér? Megmondom: amelyiket hétnaposan is jóízűen eszed. Csikorog benne a kés, olyan tömör, annyira egyben van, de nem száraz, hanem még mindig puha, a szónak egy neológ, felfújt biciklibelsős értelmében. Az íze olyan, mint egy érett furmint. Tökéletesen élvezhető, hétnaposan is. Nem savanyú, nem teng benne túl a kovász, de azért ott van az is. De más nincs a liszten, a són és a vízen kívül. Tudniillik hetente egyszer volt sütés. Fontos volt kifejleszteni ezt a fajta kenyeret. Na, egy ilyet találtam a Wekerlén, természetesen a Másik Bolt nevű intézményben. A Másik Bolt eddig - meg hétközben most is - a legjobb budapesti pékektől rendelt kenyeret - már aki szállítóképes -, minden nap más volt a producer. Most viszont ő is beállt a sorba, és pénteken meg szombaton a saját kenyerét árulja. Ami nem akar olyan lenni, mint a többieké, és ez benne a szép. Új stílus, de magas minőség. A pék neve: Irén. Úgy került ide a közigazgatásból, hogy szeretett sütni, és még ráadásul tudott is. És megmutatta Fábinak a tudományát, és Fábi azt mondta, hogy oké. Akkor csinálok egy műhelyet, kemencével, és tessék befáradni, szabad kézzel. Irén 10-15% kovászt használ csak, szemben a kézműveseknél szokásos 20-30% helyett. És frissen a kenyere sokkal nedvesebb, mint a megszokott. Kell egy 24 óra, hogy olyan legyen, mint máshol a friss, aztán még 24, hogy úgy magára találjon. Előtte is jó, de 48 óra kell ahhoz, hogy megtalálja a karakterét. A lendület kitart még pár napig, onnantól pedig az érett kenyér minden előnye megmutatkozik. Vajas vagy zsíros kenyeret most a legjobb kenni: büszkén tartja magán a cuccot, és nem eteti magát halálra. Mire végzel egy karéjjal, megfontoltan, meg tudod válaszolni magadnak tiszta fejjel a kérdést: vajon kell még egy szelet? Mit vittem még a boltból a kenyér mellé? Sárga cseresznyét. Mi mást? A hűtőben találtam virágokat is, de azt visszatettem, mert kissé perverznek találtam. Napi 60 kiló a kibocsátása a műhelynek, az összes kenyér elfogy, vagy le van foglalva. Ha előre szólsz, akkor tudnak félretenni. Csak pénteken és szombaton. Ahogy itt szokás, és ahogy kell is: "laza rendszerességel". A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Egy nap a városban Ha sosem tudtad, miért jó egy saláta, ezt kóstold meg
Baromi jó, és egyben forróság-kompatibilis saláta jelent meg Budapest utcáin. Leginkább a Hollán Ernő utca körúti végén, amit szokás sétálóutcaszakasznak is tartani, és ezzel nem is vitatkoznék, merthogy egyébként abszolúte az. Itt található a Tökmag vegán bisztró, ahol az egyébként jellegtelen vagy kevésbé összeszedett szendvicsek és hamburgerek mellett egy sokkal inkább üdvözlendő - merthogy ritkább - műfajban, a salátában is alkotnak. Amire én a címben utaltam, az a marokkói quinoa saláta, ez:   A hely így jellemzi a saját termékét: Citrom és narancssárga színekben pompázik egyszerre édes és sós, ízélményben pedig a narancs, a cayenne és az édeskés aranymazsola- aszalt sárgabarack kockák dominálnak. Mindez friss roppanós sárgarépa spagettivel, petrezselyemmel és sült csicseriborsóval tálalva. Csak annyit tennék hozzá, hogy a quinoáról itt egy szó sem esik, pedig a magvak, amiket egy növény csúcsáról gyűjtenek össze, és nem is gabonák, baromi jók itt salátaköretnek. Nem szívták tele magukat, mégis megtartják a saláta remek lecsét. Igen, lecsét. A saláták hűtve vannak, amire alapesetben azt mondanám, hogy akkor ez nem annyira friss, mint szeretném, viszont így nyáron baromi jól esik. És nem jutott eszembe a cuccról, hogy nem friss, szerintem pörögnek eleget a saláták itt ahhoz, hogy frisset kapj. TökmagCím: 1136 Budapest Hollán Ernő utca 5.
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!