Savaria - Szombathely az egyetlen olyan település a Kárpát-medencében, ami a római kori alapítása (I.e. 43.) óta folyamatosan lakott. A városközpontban, közvetlenül egymás mellett, egy háromszög csúcspontjában, három fontos épület található. Szombathely kereskedőváros lévén, egykor nagy létszámú zsidóság élt itt. Az akkori városhatáron kívül, a Batthyány birtokon engedték meg a nekik a zsinagóga építését. A háború alatt lebombázták, a város később megvette, átépítette. Most egy hátsó épületben van egy kis imaterem, hozzá nagyon helyes, kicsi zsidómúzeum tartozik, benne egy tipikus zsidó család berendezett szobája és fotókiállítás a szombathelyi zsidó nőkről. Az eredeti zsinagóga épületében ma már egy modern hangversenyterem működik, Ausztriából is sokan vesznek ide bérletet, ezért minden programfüzet és bármilyen közlés kétnyelvű. A zsinagógával szemben áll a nyolcvanas években épült képtár. Itt nemcsak a város szülötte, Derkovits Gyula emlékkiállítása tekinthető meg, hanem a mai modern művészet központja is lett. Textilgyűjteménye különösen látványos. Mellette pedig ott van - ami talán ebben a városban a legnagyobb érték - az Iseum!
Az Iseum épületének bejárata előtt a Római Birodalom térképén állunk. Ennek a birodalomnak a közepén volt a Földközi-tenger, mely nem elválasztott, hanem összekötött. Hihetetlenül integratív társadalom élt körülötte. Így jutott az Isis kultusz is Savariába, most itt áll a világ ma ismert harmadik legnagyobb Isis szentélye! Noha leletek már a XVI. században is előkerültek, az első romokat 1955-ben fedezték fel, amikor egy Vas-műszaki KTSZ építésébe fogtak e helyen. Az építkezés szerencsére leállt, később, a szakszerű feltáráskor mintegy félmillió (!) tárgyat találtak, így ezeket nem vitték múzeumba, hanem a hely fölé emeltek múzeumot. Ísis fontos istennő, a gabonatermesztés és a tengerhajózás istene volt. Temploma nem Savaria méretére épült, az egész Duna-vidék Isis hívőinek, Pannóniának szakrális központja lett, noha Savaria sem volt éppen kicsi.
Itt ülésezett az akkori Parlament, Magyarország mai területén pedig a legkorábban városi rangot kapott római település volt. A templom egykori oszlopcsarnoka helyén kialakított, a XXI. század igényeinek megfelelő tágas terekben elrendezett kiállítás az Iseumban talált leletek mellett, az antik ember mindennapjait betöltő vallásosság emlékeit interaktív formában kínálja a látogatóknak. A programot szabadtéri rendezvények, operaelőadások gazdagítják. A régi korokra emlékezve rendezik meg minden évben, augusztus 20. után a Savaria Történelmi Karnevált, ahol a város lakói színes kosztümökbe öltözve, históriás játékkal elevenítik fel a múlt történetét a római kortól az államalapításig. A Karnevál a belváros mellett az Iseum, a Romkert területére is kiterjed. A szentély mellett haladt el a Borostyán-út, vonala a városban máshol is megtalálható.
Savariáról sokat tudunk, keveset látunk! Ebben a városban bárhol kezdenek építkezni, római kori maradványok kerülnek elő. Így volt ez az OTP esetében is. A főtér egyik oldalát lezáró épületsor alatt 4600 m2 területen bukkantak romokra. A feltárás után, 1998-ban, mintegy 100 négyzetmétert láthatóvá tettek. A bankfiókban üvegpadlón át lelátni a Borostyánkő útra. Az épületen kívülről, egy oldalajtón át le is lehet menni, vezetett csoportok látogathatják. Létrán jutunk le, 13 létrafokon 1900 évet megyünk vissza a múltba. Azokon a településeken, ahol az út áthaladt, ez volt a főutca, lakóházak szegélyezték. Az útburkolat alatt futott a 13 kilométer hosszú szennyvízcsatorna, a rómaiak belevezették a Gyöngyös patak vizét, az átöblítette. A csatornába is le lehet menni, jól látszik, hogy boltozata kötőanyag nélkül épült mázsás kőtömbökből, de még ma is hibátlanul kitart.
Még a Római Birodalomban, 316-ban született Savariának az a polgára, akit a katolikus világban Tours-i Szent Mártonként tisztelnek. A hagyomány szerint egykori szülőháza felett áll a róla elnevezett templom. Apját követte a katonai pályán, 19 évesen lépett be a légióba. Legendája közismert. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát. Egy téli este éppen kilépett Ambianensium (a mai Amiens) kapuján, amikor nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította. Álmában megjelent előtte Jézus, a koldusnak adott köpenydarabban. Ennek hatására 339-ben megkeresztelkedett. Ő alapította az első európai szerzetes kolostort, Tours püspökévé 371-ben választották meg. Szombathelyen a templomában őrzik a márványtáblát, melynek felirata szerint HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS, „Itt született Szent Márton”. A templom előtti kút már 1360 óta ismert, a szobor azt ábrázolja, amikor a szent megkereszteli az édesanyját.
Az első után 1675 évvel később, 1991. augusztus 19-én érkezett Szombathelyre a bevezetőben említett másik szent, a nem sokkal halála után szentté avatott II. János Pál pápa. Miséjén szólt a város védőszentjéről: „Járjon közben mindnyájunkért Szent Márton! Példája és segítsége támogasson mindnyájunkat a tökéletesség útján, tevékeny szeretetté alakítva át a mindennapi életet.” Látogatást tett a Sarlós Boldogasszony Székesegyházban és a Püspöki Palotában is. Az egyházmegyét 1777-ben hozta létre Mária Terézia. Első püspöke Szily János nagyszabású építkezésbe kezdett, a templom és a püspöki palota máig a város dísze. A 23 évig tartó munkálatok alatt számos neves művész és mester dolgozott a templomon, közülük a leghíresebbek Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) és Dorffmaister István (1729 k.–1797) voltak. A II. Világháború befejezése előtt egy hónappal, 1945. március 4-én pusztító bombatámadás érte a várost, melynek a templom freskói és a díszes üvegablakok is áldozatul estek.
A késő barokk, klasszicista stílusban épült püspöki palota szerencsére jobbára épen maradt. Földszintjén állandó kiállítás keretében lehet megtekinteni az egyházmegye történetét. Dísztermében jelenleg rekonstrukció folyik, felújítják a szürkészöld grisaille technikával készült eredeti Maulbertsch freskót, várhatóan egy év múlva készül el. A palota jelentős része viszont múzeumként látogatható. A püspöki tárgyalónak használt Szent Pál termet Dorffmaister festmények díszítik. A 3500 kötetes püspöki magánkönyvtár közepén, az asztalon fekszik a pápa által pontifikált szentmisén is használt ortodox Biblia. A házi kápolna alabástrom feszülete Johann Dorffmaister munkája. Különlegessége, hogy a még felfelé tekintő, élő Krisztus van a kereszten és fölötte a felirat a megszokott INRI helyett négynyelvű.
(folytatjuk)
