A feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a hatodik században telepedtek le a Kárpát-medencében. Első államuk a hetedik században jött létre, később a Frank Birodalom részévé váltak. A kereszténységet is valamikor ekkortájt vehették fel. Később – úgy a 14. században - a terület a Habsburgok birtokába került és ez így is maradt az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásáig. Az Első Világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, ami a nevét 1929-ben Jugoszláv Királyságra változtatta. Ez sem létezhetett sokáig. Jött a II. Világháború, vele a német, olasz, magyar megszállás, egészen 1945-ig. A háború után a királyságból népköztársaság lett, de Tito halála után a soknemzetiségű Jugoszlávia is felbomlott. A függetlenségét a mai Szlovénia 1991. június 25-én kiáltotta ki és a jugoszláv hadsereggel folytatott tíznapos háborúval meg is őrizte.
A negyedszázada függetlenné vált EU-tagország, a szlovéniai, muravidéki magyar és magyarországi, rábavidéki szlovén kisebbség közreműködésével megtartott ünnepi fogadásán őexcellenciája Škrilec Ksenija asszony, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövete is megerősítette, hogy a két ország és a kisebbségek kapcsolatai példaértékűek nemcsak Közép-Európában, hanem az Európai Unióban is. A jövőbe tekintő közös tervek pedig ezt az eddigi példás együttműködés folytatását és erősítését vetítik előre. Ilyenek: a közös eurórégió kialakítása a Muravidéken és Rábavidéken, sűrűbb kapcsolati hálók szövése, közös ambiciók az energetika, az infrastruktúra, kultúra, tudomány területén - és nem utolsósorban az idegenforgalom élénkítése terén.
A szlovén nemzetnek a történelem és a sors nem adta meg, hogy a nemzetiségileg hozzátartozó összes területet saját nemzetállamának határain belül tudhassa – hangsúlyozta az ünnepségen Gorazd Žmavc, a Szlovén Köztársaság határon túli és külhoni szlovénekért felelős minisztere. Azonban önállóságunk első 25 évében közösen bebizonyítottuk - mondta, hogy a szlovénség meghaladja az országhatárokat, hogy a szlovénség a szívben van, hiszen az identitásunk köt össze minket, amelyen keresztül építjük és tágítjuk a közös szlovén területet. Már régóta nagyon jól tudjuk, hogy az anyaország határain kívül élő szlovének fontos összekötő kapcsot jelentenek a nemzetek között. A rábavidéki szlovének, ahogy a Magyarországon élő többi szlovén is, kulturális-gazdasági-politikai hidat képeznek Szlovénia és Magyarország között, egyben pedig a szlovén nemzeti identitás építői és megőrzői is. Magyarországot és Szlovéniát tehát azon kívül, hogy szomszédos országok, az Európai Unió tagállamai, melyeket az emberi jogok, a béke és a demokrácia védelmének alapelvei vezérelnek, a két nemzetiség is összeköti, a rábavidéki szlovének Magyarországon és a muravidéki magyarok Szlovéniában. Ez olyan kapocs, ami a nemzetek együttélésének és az egymás közti jó kapcsolatok építésének jelentőségét is bizonyítja.
