2019. november 13. szerda, Szilvia napja
A téli szezon a Gerbaudban kezdődik
Révay András
2017.09.04 19:49
Már a kilencedik – tehát joggal hagyományosnak nevezhető - bemutatóját tartotta a Szlovák Turisztikai Képviselet Budapesten, a Gerbaud Házban. Ilyenkor a turisztikai újdonságok, érdekességek mellett a szlovák konyha remekeinek megismertetésére is jó alkalom kínálkozik, és ami legalább ilyen fontos, a magyar szakemberek a szakterület magas rangú szlovák vezetőivel is találkozhatnak.

Az együttműködés sikeres, állapította meg Soňa Jelinková, a Szlovák Turisztikai Képviselet budapesti irodájának vezetője, a találkozó kezdetén. Bizonyíték erre a hivatalos statisztika, ami évről-évre, sőt hónapról hónapra emelkedő számokat mutat, folyamatosan egyre több magyar utazó keresi fel Szlovákiát. Ráadásul tudjuk, hogy ezek a számok nem a valós értéket jelzik, hiszen nagyon sokan utaznak rokonokhoz, barátokhoz, és ők nem vesznek igénybe regisztrált szálláshelyeket. A szezon-eleji bemutatóknál igyekszünk mindig valamilyen, már ismert hellyel kezdeni, ennek a fejlődését felmutatni, és ez így van most is. Ennek a tájékoztatónak a főszereplője Donovaly lesz. Ez az a hely, ahol már a nagyapák és dédnagyapák is jártak, most pedig az unokák tanulnak síelni.

 Nem gondoltam – emlékezett vissza Pintér Katalin, a Gerbaud Ház igazgatója – amikor az első szlovák gasztronómiai hetet szerveztük itt, hogy ebből hagyomány lesz. Azóta bizonyossá vált: a szomszéd főztje finom! Ugyan más, de a másság érdekességet is hordoz. A szlovák konyhában az a jó, hogy bátran mer szlovák lenni, nem akar nemzetköziesedni. A jó söröcske mellé jó ízeket is kínál. Hogy ez mennyire így van, arról bárki maga is meggyőződhet, aki szeptember 4-től 9-ig, minden nap 12 órától este 23 óráig ellátogat a Gerbeaud Bistróba. Ebben az időben itt a Koliba Goral Donovaly konyhafőnöke és csapata a szlovák konyha remekeivel várja a vendégeket. Ez a konyha jóval több, mint a bryndzové halusky, amit nálunk sztrapacskának ismernek. Változatosak a különféle vadhús ételek és érdemes megkóstolni a szlovák palacsintát. Majdnem olyan, mint a mienk – de mégse! Erdei gyümölcsökkel tálalva különösen finom.

 A Donovaly Síközpont két nemzeti park között terül el, az egyik az Alacsony Tátra, a másik pedig a Magas Tátra – mutatta be a területet a Skipark Donovaly marketing igazgatója Miro Dobrota. A központ is két részre oszlik, a tapasztalt síelők és a most tanulók külön kapnak helyet. Összesen tizenegy kilométer lesiklópálya található benne, két lanovka-típusú és 14 más sífelvonó segíti a feljutást. Donovalyban a gyermekek paradicsoma vitathatatlanul a legnépszerűbb hely – legalább is a gyerekek körében. A Fun Parkban kifejezetten a legkisebbek számára hoztak létre egy mini pályát. Szórakozásban a többiek sem szenvednek majd hiányt. A kedvenc mesefigurák táncolnak, ők vonják be a gyerekeket a különféle programokba. A szülők akár egész napra is otthagyhatják a csemetéket és élvezhetik a gondtalan téli szabadságot. A parkot az egész téli szezon alatt egy sí-iskolával közösen működtetik – és a mi a legfontosabb, szülői kíséret mellet a gyerekek nyolc éves korig ingyen síelhetnek!

 A felnőttek körében nagyon népszerű a nyolcórás jegy amivel – a neve szerint – nyolc órát lehet síelni. Aki nem akar egész heti bérletet vásárolni, mert nem kíván egész nap síelni, az ezzel a jeggyel úgy osztja be az idejét, ahogy kedve tartja. Délelőtt síel 2-3 órát, délután a szállodában úszik, pihen, másnap kirándulni megy, harmadnap megint síel valamennyit – ahogy tetszik. Akinek pedig még az is kevés, hogy nappal síel, neki lehetősége van arra, hogy este kilencig, kivilágított pályán élvezze a havat. Ha pedig valaki nem a lesiklást kedveli, őrá a rendszeresen karbantartott sífutó pályák várnak, tizennyolc kilométer hosszan. Donovalyban van még akadálypálya hódeszkásoknak, rajta 12 különféle akadály, itt készül fel a szlovák válogatott akrobata síelők csapata is. Lehetőség van úgynevezett hótalpas túrákra, havas területről induló siklóernyőzésre és kirándulásra kutyafogattal, lovas fogattal, ráadásul még a korcsolyapálya is ingyenesen rendelkezésre áll.

Ne feledkezzünk meg végül arról sem, hogy Donovaly nem csak téli paradicsom. Rendkívül sok látogató keresi fel tavasszal, nyáron és ősszel is. A területen összesen 245 kilométer hosszú kerékpárút található. A lanovka ilyenkor minden nap este hatig működik. A szórakozást szolgálja a tobogán-pálya, a mászófal és ebben az évben nyílt egy újdonság, a gyermek vízi park, a bobpálya közvetlen közelében. A jelszó itt, hogy a víz nyáron nem csak fürdésre való! A különféle eszközökkel a gyerekek játékos módon megtanulhatják még a fizika alapjait is. Már több éve működik viszont a Habakuky gyermek mesepark, ahol naponta egy ismer szlovák meseíró figurái elevenednek meg. A nyári programok már csak hétvégenként, de még szeptember – október folyamán is látogathatók.

 Az évadnyitó rendezvény kiemelkedő jelentőségét jelzi, hogy megjelent a bemutatón Érsek Árpád, a Szlovák Köztársaság közlekedési és építőipari minisztere. Ahogy azt Miro Dobrota úr is elmondta, tavaly Donovaly területén – a Szlovák Közlekedési minisztériummal közösen – bevezették a Szlovák Minőségi Rendszert, a minősítést az országban elsőként szerezték meg. Talán ennek is köszönhető, hogy a tavalyi év statisztikai adatai különösen magyar szempontból impozánsak. Az természetes, hogy a látogatók több, mint fele (51,65%) szlovákiai, 17,51 százalékuk Lengyelországból érkezett, de a harmadik helyet a sorban Magyarország foglalja el, 14,66 százalékkal. Ez a szám nagyobb, mint az utánuk következő másik hét országé együttvéve! Ugyanakkor még ez sem a teljes igazság, hiszen Magyarország nagyon közel van és igen sokan csak egy napra ruccannak át, nem foglalnak szállást, így nem szerepelnek a hivatalos statisztikában. 

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Hol lehet a legjobb hummuszt enni a zsidónegyedben?
Ki gondolta volna még pár éve, hogy ilyen címmel írok posztot? Én biztosan nem! A helyzet az, hogy a város multikulti gasztronómiai palettája folyamatosan bővül, egyre megszokottabbak lesznek idegen országok gulasch-ai, sőt már túl is haladunk azokon, a fejlődés következő szintjeit ostromolva. Ahogy a pho leves uncsivá vált abban a szent pillanatban, hogy elfogadható mennyiségű helyen lehetett belőle elfogadható minőséget enni (a szusi az egyetlen, ami azelőtt ment ki a divatból, hogy ehettünk volna belőle jókat ötnél több helyen), úgy jár ugyanerre a sorsra talán a hummusz is nemsokára. Pedig most kezdene beindulni. Izraeli ismerősünk például úgy húzza a száját a budapesti hummuszra, mintha Tel-Avivban minden sarkon lehetne első osztályú gulyást enni. Volt azonban egy hely, ami neki is megfelelt, sőt, oda jár minden alkalommal, amikor Budapesten időzik. “Olyan, mint Izraelben” - mondja. Úgyhogy kíváncsi voltam, hol ez a rejtélyes hely a zsidónegyedben. Először azt hittem, a Dobrumba lesz az. A helyen a megnyitása óta nagyon nehéz leülni evésidőkben, én a legjobb hummusz tálamat itt ettem például. A FEJEDELMI HUMMUSZ TÁL nevű költemény egy szem húst nem tartalmaz, de nem is hiányzik belőle. Van rajta tahinikrém, marinált csicseriborsó, bio hagyma saláta, savanyú uborka, zöld olivabogyó, tojás, koriander és sült édeskömény. Baromi izgalmas cucc, élmény, nem a hummusz miatt persze. Az egyszerűen csak rendben van, amilyen rendben csak egy hummusz lehet. Mint kiderült izraeli ismerősöm nem erre a helyre gondolt, bár ezt is próbálta. A Dobrumbát lelkes utazók alapították, összesen hat barát, akik bejárták a Közel-Keletet, és egyszerre szeretik az izraeli, az arab, az örmény, a török konyhát, mindezt pedig egyben mutatják meg, egy nagyvárosi food barban. Azt a helyet, amit mi keresünk, izraeli tulajdonos nyitotta, és első ránézésre semmilyen körülmények között nem mennél be. Már a neve is olyan, mint ami saját magát is unja: Falafel Bar. Pedig a Wesselényi utcában található hely tényleg ígéretes. A 2600 forintos dubrumbás fejedelmi tál helyett itt a maximum, amit kiadhatsz egy hummusz tálért, az 1990 forint, 1890-ért csirkehúsos verziót adnak, sok zöldséggel. A zöldségek frissek, ízletesek, de nem olyan izgalmasak, mint a másik helyen. Ami izgalmat adhat, az a csípős szósz, meg persze a hús is nagyon rendben van. Összességében viszont a tál jó, ízletes, öröm: De kóstoljátok meg magatok, ne bízzatok bennem. Mindkettő szuper élmény, jó hummusztál, mindenféle jósággal. A Falafel Bar inkább az "utcai verzió", helyi zöldségek, könnyű elkészítés, míg a Dobrumba a bisztrós verzió, különlegesebb, aprólékosabb cuccokkal. DobrumbaCím: 1074 Budapest, Dob u. 5 Falafel BarCím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 30.
Városlátogatások Chania
Chania, Kréta szigetének egykori fővárosaAz egyedülálló hangulatú, történelmi város Kréta északnyugati részén fekszik, 160 km-re a fővárostól, Herakliontól. Az ókori települést még Homérosz is említi Odüsszeusz történetében. A minószi királyság idején a virágzó város neve Kydonia volt, mai elnevezése a bizánci birodalomhoz köthető, eleinte Al Hanim-nak nevezték, majd az arab nevet módosítva, a Hania (Chania) lett a város neve. A település az évezredek során több ízben is gazdát cserélt, a görög, arab, bizánci, velencei és török uralom jellegzetességei ma is fellelhetőek. Az óváros jelentős része a velenceiek által létrehozott kikötő köré épült. A világ egyik legöregebb és legszebb világítótornya. ma a város jelképe. A kikötőt védő hullámtörő végére épült torony, ma már nem navigációs pont, csak történelmi emlék.A varázslatos település sajátos, mediterrán hangulatát, a faborítású ablakok, a tengerparti éttermekkel és kávézókkal díszített sétány, és a gyönyörű aprócska tereken megbúvó templomok teszik teljessé.A Velencei kikötő:A velenceiek által épített ívelt kialakítású kikötő, ma már történelmi és turisztikai látványosság, melynek egyik oldalán a várost védő Firka erőd bástyái magasodnak, míg a másik oldalon a már említett, egy minaret formáját utánzó világítótorony áll.A védett öbölben épült a Velencei hajógyár, melynek 23 műhelyéből napjainkra csak 7 maradt fenn.Panagia Trimartiri (Szűz Mária) templom:A templom a 13. századtól a török megszállásig (17. század) fogadta a hívőket, ekkor a hódítók elűzték a papokat és szappangyárat működtettek az épületben. Később megegyeztek a törökökkel és velencei stílusban újjáépítették.Agora:Chania árubőségtől roskadozó, a marseille-i piac mintájára tervezett, fedett piaca az agora, szintén a város egyik szimbólumává vált. A Hassan Pascha mecset:Az öbölben, a vízpart közelében található a gyönyörű mecset, amelyben most művészeti kiállítások láthatóak. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát.Fedezzük fel a történelmi város igazi arcát, sétáljunk az óváros zegzugos utcáin és régi, szemet gyönyörködtető velencei épületek, hangulatos kávézók és éttermek bukkannak elénk.Nézzünk meg egy videót:           https://www.youtube.com/watch?v=hotI_cIF08A                                                                   Készítette: vinpet                             
Egy nap a városban Házi tárlatvezetés egy fotóművésztől, aki mobillal fotózza a várost, ahol éppen jár
Amikor az ember sok dologgal foglalkozik egyszerre, időnként óhatatlanul is összeérnek az egyes tevékenységek. Még akkor is, ha elvileg nem érhetnének össze. Így aztán amikor levelet kaptam Sebestyén Sárától, hogy férjével megnéznék egy különleges helyen lévő high-tech házat, amit épp árulunk az én Menő Lakásom ingatlanközvetítői “lábán”, beugrott valami. Utánanéztem, és tényleg: Sára fotóművész, különleges formákat lát meg maga körül, ezekből pedig olyan összeállításokat készít, amik együtt képzőművészeti szempontból is értékelhető alakzatokat hoznak létre. Ahogy beszéltünk telefonon, rákérdeztem, és kiderült, hogy igazam volt. Közben persze benne voltam az ingatlanközvetítői “szerepben”, ami nálam pont olyan szerep, mint az összes többi, az újságírószerep, az urbanistaszerep, a gasztromegmondóember-szerep, a kritikus-szerep, az Apple-szakértő szerep. Levetkőznivaló, nyűgös, szűk ruha, amit az első adandó alkalommal eldobok, mert utálom, amikor egy elvárt viselkedési mintával vetnek össze. Feszengek, hülyén áll. Elvállalok időnként előadásokat, oktatásokat, moderátori szerepet is, csak hogy azok határait is kifeszegethessem annyira, hogy kényelmesen beleférjek. November végén egy T-Systems-es rendezvényen beszélek majd idegesítő vekkerekről és szemtelen tehenekről. Ez is egyfajta alkotó munka, azt hiszem. De lehet, hogy csak így érzem jól magam, vagy én így lázadok. Így teszem bele magam - a környezetembe. Szóval az ingatlanról gyorsan a művészetre terelődött a szó, onnan meg az ő házukra, ami egy hatalmas modern villa. – Egyébként eladó, nem akarod árulni? Ha eljössz, egy otthoni tárlatvezetést is tartok neked. – De, persze, megpróbálom eladni. A tárlatvezetés meg istenien hangzik, már indulok is. Ezennel összeolvadt a két szakma, elválaszthatatlanul. A ház maga egy nagyon különleges darab, egy 2000-ben átadott háromszintes villa, egy komoly építész munkája, aki értette, hogyan lehet izgalmas tereket létrehozni (eladó is, hehe). Itt kísért körbe Sára, aki elmondta: a képeket Leica lencsével ellátott okostelefonnal készítette, a hétköznapi élete, munkája, gyermekei nevelése közben. Elsőre azt gondolnánk, ilyet bárki készít nap mint nap, aki szeret közeli témákat fotózni, de Sára képei olyan arányokat, formákat fognak meg, amik valahogy, megmagyarázhatatlan módon "egyben vannak", és egyszerre tűnnek időtlennek és pillanatnyinak. Van, amelyik egy háztető és a napsugár találkozását örökíti meg, egy másik viszont egy függöny libbenését. Előbbi inkább időtlen, utóbbi inkább egyszeri és megismételhetetlen. Fény-árnyék, sima és egyenetlen felületek, textúrák. Olyan dolgok, amik körbevesznek minket minden nap, de így, kiemelve a kontextusból, figyelemreméltóvá válnak. Mindez egy különleges ház falain, átjárókban, szobákban, még a garázs egyik kivezető folyosóján is. Sára alkotását először a Három Hét Galériában, Maurer Dóra fotói mellett állították ki (összesen tíz művész munkáit lehetett megnézni), ezt egyébként igen megtisztelőnek érezte. Később Esztergomban, szülővárosában, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában állított ki egy adag fotót Tomas Opitz, a TOBE Gallery vezetőjének kurátori segítsége mellett, nyert már díjat a Ph21 Gallery egyik nemzetközi fotópályázatán, és az Ukiyo-e pályázaton eddig beválogatták a legjobb 60 közé. Szerettem látni, hogy az értékes alkotás lehetősége mindenki előtt ott áll, sem technológiai, sem időbeli akadálya nincs annak, hogy a bennünk élő kreativitást értékes módon éljük ki. Eszembe jutott Ion Barlandeanu, és az Ion B. szerint a világ című dokumentumfilm. A román művész sorsa olyan, mint valami mese: az utcán, pontosabban egy panelház tövében, a szabad ég alatt élt, eközben a szemetesből kikukázott magazinokból vágott ki képeket, majd ezeket kollázsokká illesztette össze. Az így kapott képek annyira erősek és sokatmondóak voltak, hogy sztárművésszé változtatták a hajléktalan Barlandeanu-t, aki még a legfontosabb megnyitója előtt is az utcán borotválkozott meg. Eszköze a művészetére egy koszos olló és ragasztó volt, lehetősége arra, hogy bárki lássa a műveit: gyakorlatilag semmi. Tök jó látni, hogy megtörténhet velünk is, már amennyiben van mondanivalónk, és látásunk a vizuális vagy más művészetekre, esztétikára. És - ez nagyon fontos - alkotunk annak ellenére, hogy tudjuk, valószínűleg magunknak tesszük azt.
Városlátogatások Santorini
Santorini az Égei-tenger gyöngyszemeA napfényben fürdő kék-fehér mesevilág a valóságban is olyan, mint a reklámokban, az utazási irodák prospektusaiban.A tenger felől közelítve a vízből kiemelkedő hatalmas sziklát látod, melyet a hegytetetőn épült hófehér házacskák mirtuszkoszorúként öveznek.A közel 300 méter magas meredek szikla tetejére három féle módon lehet feljutni: felvonóval, szamárháton és gyalog. A 600 lépcső megmászása ember és szamárpróbáló feladat, nézzünk csak az előző képen a cikk-cakkban felvezető útra. Tájékoztatásul csak annyi: az egyirányú szamár 5 € -ba kerül, de lehet retúrjegyet is venni.Egy kis történelem:Santorini a görög szárazföldtől dél-keletre fekvő a Kikládok szigetcsoport legnagyobb és legnépszerűbb szigete. Első lakói a minósziak. Konstantinápoly bukása után velencei uralom alá került, ekkor kapta mai nevét is, korábban Thirának hívták. A következő évszázadokban Naxos urai és az oszmánok irányították a szigetet, egészen addig, míg Görögországhoz nem csatolták. A bájos, idillikus sziget kialakulása meglehetősen drámai módon ment végbe. Mai félhold alakját az ie. 1500 körül bekövetkezett vulkánkitörés után nyerte el a korábban köralakú sziget. A kitörést követő szökőár elpusztította többek között a krétai civilizációt is. Egyes kellő fantáziával megáldott történészek szerint az elveszett Atlantisz legendája szervesen kapcsolódik Santorini történetéhez. Fira, Santorini fővárosa a tengerből kiemelkedő kalderára (vulkáni szikla tetejére), épült. A félhold alakú beomlott kráter meredek és sziklás hegyoldalára, szinte egymásba érve épültek a fehér-kék házak és templomok.A sziget Európa egyik legismertebb idegenforgalmi célpontja, a világ minden tájáról özönlenek a turisták. Az öbölben naponta kötnek ki az óriás, többezer utast szállító luxushajók, az érdeklődők mellett Santorini kedvenc helye a nászutasoknak is, sokan itt fogadnak örök hűséget. Fira luxusüdülőhely, drága szállodákkal és üzletekkel, sok filmcsillag és más celebritás is ellátogat ide. Csodálatos a kilátás innen a kalderára, különösen naplementekor.Fira leghangulatosabb, legszebb utcája a Plátia Firosztefáni, ahol az Ájiu Miná templom is található: a kék kupolás, fehér harangtoronnyal rendelkező templom Fira egyik jelképe.A vakító fehér házak és a kék kupolák mellett, a kis utcácskákat virágerdő övezi, ez tényleg a földi Paradicsom.A sziget teleülései közötti közlekedésre a legnépszerűbb járgány a quad, bár a meredek szerpentineken nem árt az óvatosság. Egy helyi monda szerint a legveszélyesebb kanyarokban még a buszvezetők is becsukják a szemüket.Sétáljunk egy kicsit a szigeten:Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=y6YryG3rldw                                                                                                  Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!