2019. május 21. kedd, Konstantin napja
A természetvédelem ünnepe
Révay András
2018.11.09 22:13
Immár 26. alkalommal írta ki a naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége, Magyarország és Közép-Európa legrangosabb természetfotós pályázatát, mely a korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is izgalmas küzdelmet hozott. A zsűri összesen 294 pályázótól 4000-nél is több képből válogatott és az értékes díjakért az utolsó fordulóban 125 mű versengett. A díjakat 2018. november 6-án adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol egyúttal megnyitották a pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítást, és bemutatták a döntőbe jutott fotókból összeállított, Az év természetfotói - Magyarország 2018 című kötetet is, amely az idén is két nyelven, magyarul és angolul jelent meg.

A naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége, 27 esztendővel ezelőtti megalakulása után első feladatai egyikeként olyan fotópályázat megrendezését tűzte ki célul, amely alkalmas arra, hogy a magyar természetfotósok évről évre összemérhessék képességeiket, és bemutathassák legszebb alkotásaikat – hangsúlyozta az eredmények kihirdetése előtt Fáth Péter, a Szövetség elnöke. Ebben a szellemben írta ki a szövetség az idén is „Az Év Természetfotósa” pályázatot, melynek névadó támogatója a Lenergy Magyarország Kft. A naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetségének nem szűnő törekvése, hogy a természetfotózást egyre jobbá, egyre magasabb színvonalúvá emelje Magyarországon. Az igazi természetfotós teljesítményt akarjuk kiemelni, és azokat a képeket előtérbe helyezni, amelyek a fotós természetismeretét, kitartását és technikai tudását tükrözik.

Ezért - bár nem zártuk ki a fizetős lesekből készült képeket – „Az év természetfotósa”-cím odaítélésénél ezek nem vettek részt a számításban, csak az olyan képek, amelyek valóban egyéni teljesítmény eredményei. A pályázat során ezúttal is nagy súlyt helyeztünk a transzparenciára, a bírálat menetének átláthatóságára. A beérkezéskor minden kép egyedi kódszámot kap, és a zsűri egyáltalán nem ismeri a pályázó személyét. Mindig héttagú zsűri értékel, és „minimum-maximum” szabály szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszám mindig kiesik, így még az esélyét is kizárják az esetleges részrehajlásnak. Az utolsó fordulóba kiválasztott (idén 385 db) kép esetében bekérjük az eredeti kamera-RAW file-t, és a technikai ellenőrzés során megnézzük, hogy a beadott pályamű (JPEG formátumú kép) előállítható-e a kiírásban meghatározott digitális feldolgozási eszközökkel.

 Erre a versenyre én úgy tekintek, mint egy ünnepre, a magyar természetvédelem ünnepére – mondta el Gál Péter, a fő támogató, a Lenergy Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Cégünknél, kilencvennél is többen dolgozunk azért, hogy környezettudatos, a lehető legjobb szolgáltatásokat és berendezéseket tudjuk partnereinknek nyújtani a klímatechnika és az energetika terültén. Mindezt úgy, hogy az általunk kínált eljárás a lehető legkevesebb környezetszennyezéssel és széndioxid-kibocsátással járjon! Ha most kimegyünk az utcára, mindenki érzi, hogy novemberben húsz fok van, ami önmagában jelzi: kritikussá vált a helyzetünk. Ez az oka annak, hogy minden olyan tevékenységet segíteni próbálunk, ami a természet védelméhez hozzájárul. Igyekszünk részt venni a környezeti nevelésben és természeti értékeink, Nemzeti parkjaink bemutatásában.

 Tóth József, a Nemzeti Közművek Áramhálózati Kft. ügyvezető igazgatója ezt még azzal egészítette ki: cégük több mint harmincezer kilométer villamosenergia-hálózatot üzemeltet és tisztában vannak azzal, hogy a szabad vezetékek az itt élő és átvonuló madarak számára veszélyt jelentenek. Éppen ezért – szorosan együttműködve a madárvédőkkel – igyekeznek a veszélyt mérsékelni. Több ezer kilométernyi vezetéket építettek át „madárbaráttá”. Olyan szigetelő berendezéseket szerelnek fel az oszlopokra, amik megakadályozzák, hogy a madarak áramütést szenvedjenek. Délkelet-Magyarország a gólyák kedvelt területe és itt már több mint 1500 gólyafészek van az oszlopokon. Most a túzok védelme került előtérbe. Ez a nagytestű madár repülni ugyan képes, de a mozgását a levegőben nehezen irányítja. Különösen a dürrögése idején válik veszélyeztetetté. Legfontosabb élőhelyén, a Kiskunságon most a legfontosabb területeken a szabad vezetéket földkábellel cserélik fel. Ebbe a körbe illeszkedik a természetfotósok támogatása is.

 Az idei pályázat is nagy csatát hozott. A fotóművészet egyik legösszetettebb és legtöbb fáradsággal járó ágának hazai és határon túli képviselői ezúttal is alaposan kitettek magukért. Látványosan bizonyítják ezt azok a rendkívüli fotók, amelyek újra és újra meghökkentenek, elgondolkodtatnak, vagy éppen megnevettetnek bennünket – olvashatjuk a képeket bemutató könyv hátsó borítóján. Ezúttal Potyó Imre nyerte el a legmagasabb természetfotós elismerést Magyarországon, és így először lett „Az Év Természetfotósa”. A fotózással komolyabban 2007 óta foglalkozik. Legkedvesebb témái azok a különös hangulatok, érdekes közelképek és kompozíciók, amelyeket többnyire a „kékóra” és az éjszaka fényeiben örökít meg. Számára a hangsúly az elvont és a szokatlan bemutatásán van.

 A zsűri „Az Év Természetfotója" kitüntető címet Nagy Bertold: Délutáni pihenő c. alkotásának adományozta. A kép valóban különleges. Szerzője elmondta róla: Miután leesett az első hó, először régi barátomat, egy macskabaglyot látogattam meg. Az odavezető úton azon gondolkodtam, hogyan tudnám egy különleges képben megörökíteni a téli erdő hangulatát és a délutáni pihenőjét töltő baglyot. Végül a multiexpozíció mellett döntöttem. A felvétel valóban meghökkenti a szemlélőt. Az első pillanatban nem is látja meg a baglyot, néhány másodpercnek el kell telnie, amíg a fekete-fehér képen elkülönül a fa kérge és kirajzolódik a madár feje. Annak érdekében, hogy a figyelmünk mégse kalandozhasson el nagyon, a háttér teljesen elmosódott, az erdő fái helyett csak foltokat látunk, szinte csak a fák szimbólumát.

 „Az Év Ifjú Természetfotósa” címet Füssi-Nagy Regő, a Sárospataki Református Gimnázium tanulója nyerte. Első fényképezőgépét tízéves korában kapta és már mindjárt olyan minőségű képet készített, ami a National Geographic Kid-ben jelent meg. A komolyabb gépek iránt 2013 telén kezdett el érdeklődni, gyűjtötte, növelte tudását a fotózásról, a technikáról. Még a télen elkészítette első természetfotóit és a tavasszal leshelyek építésébe is belefogott. Végül – 2016 telén – a ragadozó madarak fotózása ragadta meg és minden szabad idejét erre fordította. Napjainkban többféle téma érdekli, de leginkább a tanyájuk körül járja a természetet és elsősorban helyi témákat fotóz. Ám szívesen túrázik a Bodrogközben, a Zempléni-hegységben és mindig magával viszi a fényképezőgépét.

        Az év természetfotói
                        MAGYARORSZÁG 2018
                        Alexandra Kiadó
                        Alföldi Nyomda Zrt.
                        ISBN 977 178 523 307 5
Kapcsolódó témák

Jól igazolja ezt az állítást – no meg még egy másikat is – a Hibernia Kiadó népszerű útikönyv sorozatának legújabb tagja, a „Varázslatos Csehország”. A másik állítás ugyanis így hangzik: Csehország nem csak Prága! A könyvben erre nézve is bőséges bizonyítékot, egyebek mellett például negyven térképet is találunk.

Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.

Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.

Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

Egy tavaly létrejött – utazó – kiállítás megörökítésére vállalkozott a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Könyvet adott ki a sörről – együttműködésben a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal. A kiállítás a tervek szerint évekig fog utazni az országban és az is elképzelhető, hogy külföldre is kiviszik. Ez az egyik oka annak, hogy a könyv maga is kétnyelvű, a szövege magyarul és angolul olvasható, nyelvgyakorlásnak is jó!

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!