2018. december 10. hétfő, Judit és Loretta napja
Amerika – a megunhatatlan – IV. rész: A nagyváros vonzásában
Révay András
2018.10.10 23:03
Bár az utazás egyik célja egy kis vidéki kikapcsolódás volt, New York vonzereje leküzdhetetlen. Sorozatunk befejező részében oda látogatunk. A négy keréken másfélórányi távolság amerikai szemmel nézve macskaugrás, semmiből sem áll tehát egy-egy egész napot eltölteni a városban, melyről tudjuk: sohasem alszik. Látnivalókban pedig nem napokra, de akár évekre is ellát bennünket, csak győzzünk válogatni!

 No jó, hát menjünk, de hová? Vannak persze helyek, melyeket „feltétlenül látni kell” – ilyen minden nagyvárosban akad jócskán. Minél nagyobb a város, annál több van belőlük. New York nagyon nagy város, sok ilyenje van, kénytelenek vagyunk válogatni. Segítséget is kapunk hozzá. Minden olyan helyen, ahol sok turista fordul meg, ingyen kaphatunk egy alig 240 oldalas, de zsebre rakható méretűre nyomtatott füzetet, ami megkönnyíti az eligazodást. ABC sorrendben sorolja fel, ismerteti a szállodákat, múzeumokat, színházakat, rengeteg éttermet, az éjszakai élet színhelyeit, a kilátónak is alkalmas toronyépületeket, külföldi kulturális intézményeket – ez utóbbiak között magyar nincs. Néhány kitéphető kupon is van benne, amivel múzeumi belépőket, városnéző hajóutat, három italt is magába foglaló night club belépőt vásárolhatunk olcsóbban. Ráadásként pedig egy egészen jól használható várostérkép is van benne.

Az Amerikai Egyesült Államok viszonylag fiatal ország. Létének kezdetét 1776. július 4-től számíthatjuk, amikor 13 brit gyarmat képviselői Philadelphiában aláírták a Függetlenségi nyilatkozatot és ezzel elszakadtak Nagy-Britanniától. Rómához vagy Párizshoz hasonló, sok évszázados műemlékeket itt hiába is keresnénk. Városnéző sétánk célpontjaiként viszont olyan helyeket sem érdemes kiválasztani, amit amúgy is felkeres minden turista: az Empire State Building, Liberty Island vagy a legújabb, a lerombolt Ikertornyok helyére épített One World Observatory, mely jelenleg a város legmagasabb épülete. Idegen városban járva jól tesszük, ha megnézünk legalább egy templomot, lehetőség szerint az ottani leghíresebbet. Vegyünk fel a listánkra egy – valamilyen szempontból érdekes – középületet és persze látogassunk meg egy minket érdeklő múzeumot! Legyen tehát a mi választásunk a St. Patrick’s Székesegyház, a Rockefeller Center és a különös, de talán éppen ezért roppant népszerű Tenement Museum. Indulás előtt még egy dolgot tisztáznunk kell. Amit a külföldi általában New Yorknak gondol, az a városnak csak egy - nem is a legnagyobb – része: Manhattan szigete, melyet körutunk során mi sem hagyunk el.

A Szent Patrick katedrális alapkövét 1858. augusztus 15-én rakták le, kapui 1879. május 25-én nyíltak meg. Építését a polgárháború megszakította, tornyai például csak 1888-ra készültek el. Története tükrözi a város történetét. A vallásszabadság és tolerancia demokratikus szellemében épült, nem csak a szegény bevándorlók ezreinek adományából, hanem 103 olyan kiemelkedő állampolgár is volt, akik személyenként 1000 dollárral járultak hozzá a költségekhez. Az épület annak az állításnak jelképe, hogy egy generáció nem épít székesegyházat. Ez inkább egyfajta folyamatos beszélgetés, amely összekapcsolja a múltbeli, a jelen és a jövő generációit. Az építkezés kezdetén a terület még a városon kívül esett, szinte a „vadonba”. Azóta az „Újvilág” legszebb gótikus katedrálisa már a város szívében áll.

 Működése során folyamatosan szépült, gazdagodott. A Lady Chapel ólomüveg ablakainak első része 1909-ben készült el, a többit a következő huszonöt évben Angliában, Franciaországban és Németországban tervezték és gyártottak Az első pápa, aki a Szent Patrick székesegyházban járt, XVI. Benedek volt, 2008. április 19-én. A belső terek folyamatos megújulása jegyében a gótika klasszikus elemei mellett helyet kapott a korszerű is. A látogatók közül szinte mindenki megáll Szent Sharbel Makhlouf, a libanoni, maronita keresztény szerzetes emlékkápolnája előtt. Jousef Antoun Makhlouf 1828-ban született Észak-Libanonban. Már fiatalon elhatározta, hogy szerzetes lesz és ennek megfelelő aszkétikus életet élt. A maronita rendhez 1851-ben csatlakozott és akkor vette fel a Sharbel nevet. Életének részletes történetével a látogatók a szép kivitelű emlékhely mellett ismerkedhetnek meg, VI. Pál pápa 1977. október 9-én avatta szentté.

A középületek közül választásunk az 1930-ban elkezdett és 1939-ben befejezett Rockefeller Centerre esett – nem véletlenül. Nincs ugyanis abban semmi túlzás, hogy látogatói számára így hirdeti önmagát. „Egy tapasztalat, amit nem fog elfelejteni.” Alapítója, a jótékonysági akcióiról híres John D. Rockefeller Jr. már önmagában azzal is sokat tett, hogy a nagy gazdasági világválság idején, ebben az építkezésben negyvenezer embernek adott munkát! A ma már több toronyépületből álló komplexum egyik legfőbb nevezetessége és egyben legmagasabb épülete, a - jelenlegi nevén - Comcast Building, amely New York egyik turista látványossága is. A 259 méter magas, hetvenemeletes felhőkarcoló tetejét, a 70. emeletet azért szeretik a turisták, mert itt hézagos az üvegburkolat, kitűnő hely a fényképezésre. Annyian keresik fel, hogy a Center önmagában is ma már az U.S.A. 51. legnagyobb városa lenne!

Ok persze bőven van rá, hiszen itt télen-nyáron, mindig van valami érdekes. Az épület az 5. és a 6. Avenue közötti tömböt foglalja el. A 6. Avenue felöli oldalon nyílik a látványos Promenade, szobrokkal, szökőkutakkal. Télen mindkét oldalát karácsonyi angyalok díszítik, középen pedig – 1933 óta - itt állítják fel a város központi karácsonyfáját, ami előtt műjégpálya működik. Itt található a Center és egyben a város legismertebb, legtöbbet fényképezett szobra, a nagyszerű Prometheus, mely nyáron önálló látványosság, télen pedig kitűnő kiegészítése a karácsonyfának. Az 5. Avenue-ra nyíló oldalon egy másik híres szobor látható, a földgolyót a vállán hordozó Atlas. A Centerhez tartozó, de különálló épületben kapott helyet a híres Radio City Music Hall, melynek megnyitása óta jelmondata: „Ne azt add az embereknek, amit akarnak, adj valami jobbat!”

A múzeum – úgy általában- olyan helyet szokott jelenteni, ahová bemegyek, nézelődöm, ami megragadott, ott hosszabb időt eltöltök, ami kevésbé érdekel, onnan továbbmegyek egy másik terembe. Hát a múzeum, ami Manhattan délkeleti részén a Lower East Side-on, az Orchard Street 103. címen található – bizony nem ilyen. Ám mielőtt magáról a múzeumról szólnánk, érdemes kicsit körülnézni a környezetében. A Lower East Side ugyanis a városnak nevezetes vidéke. Jól illik rá a „gateway” kifejezés, ami angolul kaput, bejáratot, átjárót is jelent – esetünkben mindhármat. Ide érkezett ugyanis az 1800-as évek első felében az európai bevándorlók első hulláma, főleg írek és németek. Annyi német jött, hogy kezdetben – Berlin és Bécs után – New York volt a világ harmadik legnagyobb német nyelvű városa. Ezt a részt úgy is hívták, hogy Kleindeutschland – Kis Németország.

 Még ma is nagyon színes a lakossága, gyalog is közel van Chinatown – a kínai városrész és közvetlenül mellette az árulkodó nevű Little Italy - „Kis Olaszország”. Mindkettőt sok turista keresi fel, látványnak sem utolsók – főleg este, kivilágítva – és vásárolni is jól lehet errefelé. A múzeumtól alig két háztömbnyi távolságra egy élelmiszerpiac is található, az Essex Street Market. Kapható benne szinte minden, ami a környéken lakók konyháiban szükséges lehet. A nyári nagy melegben itt sokan nem fagylaltot, hanem hűtött gyümölcstálat vásárolnak, benne vegyesen, megtisztított, felkockázott gyümölcsökkel – igen finom. Van hely, ahová le lehet ülni és asztalok mellett elfogyasztani. Itt tűnt fel a falon egy tábla, címe Commitment to equality – legyen mondjuk: Elkötelezettség az egyenlőség mellett. Nyolc nyelven szól arról, hogy senkitől sem tagadható meg a kiszolgálás, nem lehet megkülönböztetésben része bőrszín, nemzetiség, kor, nem, vallás, nemi önazonossága, rokkantsága vagy bármi más alapján. Nem ártana ilyet néhány helyen Magyarországon is megkövetelni!

 A Tenement Museum viszont – amiért idejöttünk valóban különleges – már a neve is! A „tenement” szó jelentése ugyanis – az Országh féle nagyszótár szerint - „olcsó bérű lakás, lerobbant bérházban”. Nos, a meghatározás pontos. A múzeum pont ezt akarja bemutatni, hogyan éltek az első bevándorlók, a kezdetektől az 1960-as évekig. A múzeum maga az 1863-ban épült bérház, kívülről persze rendbe hozva, belül viszont vannak olyan helyiségei, amiket eredeti állapotukban hagytak meg. Ezért nem lehet itt sétálgatni. Kizárólag – pontosan indított – nagyjából húsz személyes, vezető által kísért csoportok látogathatják. A csoportok előre meghatározott program szerint közlekednek, akár napokkal a jegyváltás előtt választani lehet, ki milyen témájú programhoz csatlakozna. Mindegyikből naponta több is indul, mert a létszám hamar betelik. A vezető jól felkészült, a témájának alapos ismerője, értelmesen beszélő, jó előadó. A külföldiek nyelvtudására tekintettel, ez igen fontos!

(Photo Keiko Niwa/Tenement Museum) 

A bejárás az eredeti körülmények bemutatásával indul. Kezdetben az épületben nem volt vízvezeték – tehát WC sem, a vizet vödrökben cipelték fel az asszonyok az emeletekre. A férfiak dolgoztak, nem voltak otthon. A helyzet csak akkor változott, amikor a zsúfoltság és a körülmények már járványveszélyt jelentettek, ekkor lépett fel a város vezetősége és kötelezték a tulajdonosokat a higiéniás feltételek megvalósítására. A vendégek a látogatás során – az időben előre haladva kapnak képet az életkörülmények változásáról, az igen nyomorúságos, szűkösből a lassan emberibbé alakulásról. Megismerkedhetnek a különböző bevándorló családok, zsidók, olaszok, kínaiak, németek fokozatosan javuló helyzetével. A földszinten – ahogy az más múzeumokban is szokás – egy moziteremben filmen is meg lehet nézni az egész történetet. A film végén elhangzik egy figyelemre méltó mondat. ”Ma már sokféle nép tagjai élnek itt egymás mellett és számukra a legfontosabb feladata volt az elmúlt 50 – 80 évnek: egyetlen nemzetté, amerikaivá válni!”

Talán mind a mai napig ebben áll Amerika titka.

Kapcsolódó témák

Ha az Egyesült Államokról esik szó, többnyire legelőbb New York, Washington, Las Vegas, Los Angeles, San Francisco – a nagyvárosok jutnak eszünkbe. Pedig hát, tudjuk jól, az a hatalmas ország nemcsak városokból áll. E cikksorozat első két részéből már kiderült: utunk célja ezúttal Pennsylvania volt, és ott sem egy nagyváros.

2018.09.29 17:33

Sok érdekes újdonsággal találkozhattak a meghívott magyar szakemberek a Szlovén Turisztikai Szervezet hagyományos, évi bemutatkozó rendezvényén. Az idén az országot a látogatók egy egészen új oldaláról ismerhették meg.

Szerbia Köztársaság idegenforgalmi kínálatának megismertetésére látványos turisztikai fórumot tartottak a Köztársaság budapesti nagykövetségén a témakör magyarországi szakemberei számára. A rendezvényt a belgrádi Szent György Folklór Egyesület tánccsoportjának műsora nyitotta meg.

Amerika más, Amerika nagy, Amerikát nem lehet elmesélni - szokták mondani azok, akik ott élnek vagy már sokszor jártak az Egyesült Államokban. Mert hiszen Amerika valóban nagy! Két nagy kontinens, Észak- és Dél-Amerika és persze nemcsak egy ország helyezkedik el rajtuk. Ám - itt Magyarországon – ha kimondjuk a nevét, szinte mindenki, automatikusan az északi részen található Egyesült Államokra (U.S.A.) gondol és eszébe sem jut, hogy mondjuk Mexikó is Amerika és azt is egyesült államok alkotják.

Nem nézték el a naptárt, nem is tévedtek, pusztán csak előrelátó gondoskodással szeretnének az utazók kedvébe járni. Hogy könnyebbé tegyék a tervezést. Ebből a megfontolásból mutatta be már most a 2018 őszi – téli és a 2019 téli – tavaszi időszakra szóló katalógusát az 1000 Út Utazási Iroda.

Blog ajánló
Városlátogatások Fót - A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom
A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom):Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom.Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel.A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik.A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse.A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai. Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte.http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs
Városlátogatások Korfu, a zöld sziget
Korfu, a zöld szigetKorfu a Jón tengerből kiemelkedő mediterrán sziget, buja, dús növényzetével érdemelte ki a turisták által ráragasztott jelzőt: „A zöld sziget” Ezen a szigeten esik a legtöbb eső a görög szigetvilágban. Az elnevezés különösen a kora-nyári időszakra igaz, mert nyár végére a forró, görög napsütésben még a falevelek is lebarnulnak. Korfu szigetéhez több mitológiai történet is kapcsolódik. Már a sziget nevének eredete is érdekes. Egyes kutatók szerint Korfu Kerküra nimfáról kapta a nevét. Poszeidón itt rejtette el szerelmét. A tengerek istene beleszeretett a gyönyörű nimfába és elrabolta. Nem volt hova rejtenie a lányt, ezért megvásárolta a szigetet és elnevezte Korkürának. A sziget első lakóit Poszeidón és Kerküra gyermekének, Phaiax leszármazottjainak tartják, a mai lakosság őseit phaiákoknak hívják.Korfu, Homérosz Odüsszeiájában megemlített phaiákok gazdag szigete. Odüsszeusz "kővé dermedt" hajója ma is ott horgonyoz Paleokasztritsa mellett. A kolostorral szembeni szikla volt a legenda szerint Odüsszeusz hajója, amelyet Poszeidón kővé változtatott.Egy kis történelem:Korfu stratégiai fekvése és szépsége miatt több birodalom uralma alá is tartozott, végül 1864-ben lett a Görög Királyság része. A fővárosa, a sokszínű Kerkira a mai napig megőrizte a római, a bizánci és a velencei korok jellegzetességeit. A klasszikus értékek jól megférnek a természeti kincsekkel és a modern infrastruktúrával. 2007-ben felkerült a Világörökségek listájára. A sziget védőszentje Szent Szpiridon, aki 1553-ban Korfut megmentette a pestisjárványtól, majd 1716.-ban elűzte a törököket. A csata egyik sorsdöntő pillanatában megjelent az erőd bástyáján egyik kezében kereszttel másikban égő fáklyával, közben a mennydörgő égbolton villámok cikáztak, a törökök pedig úgy megrémültek a látványtól, hogy elmenekültek és soha többé nem tértek vissza Korfura. Ennek emlékére minden évben, augusztus 11-én látványos körmenetet tartanak. Hálájuk jeléül a sziget lakosai ma is gyakran látogatnak el templomába a szent ereklyéihez. A város:A vidám hangulatú város túlnyomórészt velencei stílusú épületeihez jól illeszkednek a francia és angol építészet elemei. Az óváros szűk, macskaköves sikátorai mellett többszintes épületeket láthatunk, a sétálóutcákon kávézókkal és éttermekkel.A városképet a Régi erőd uralja, mely többszöri újjáépítés után mai formáját 1715-ben kapta. A Szent György kápolna klasszicista épületét az angolok emelték. Fentről gyönyörű kilátás nyílik a városra és a kék tengerre.Esplanada tér:A város központja a régi erőd bejáratával szemben kialakított hatalmas tér. A tágas, levegős teret gyönyörű épületek szegélyezik, melyek az eltérő stílusok ellenére harmonikus összhangba olvadnak. Óváros felöli oldalán áll a Liston árkádos épülete. Ezt a szuezi csatorna építőjének édesapja Leseps mérnök tervezte. A nyári nap elől kellemes menedéket nyújtó árkádsoron lévő kávézók teraszán megkóstolhatjuk a frappét, ami görög módra készített jegeskávét jelent. A tér északi oldalát a Szent Mihály és György palota foglalja el.Homérosz által megénekelt sziget szépsége és a görög életérzés a mai napig vonzza a turistákat. A hely hangulata magával ragadó, elfedi az elhanyagolt, felújításra váró épületek látványát.Végezetül korfui tartózkodásunk egy aktualitása:„Péntek reggel, helyi idő szerint 10:12-kor a Richter -skála szerinti 5,1-es erősségű földrengés rázta meg Görögország középső részét. A legnagyobb földmozgások a Plastiras-tó mellett, Kartditsa elnevezésű településtől nyugatra voltak, de a földrengést Korfu szigetén is érzékelték. A földrengés sehol sem okozott nagyobb károkat, és sérültekről sem érkeztek hírek.”Úgy megijedtünk, hogy rögtön legurítottunk néhány pohár ouzót.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=IkWAwyL0rJU                                                                                                           By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!