2018. július 20. péntek, Illés napja
Aranymetszés
Révay András
2017.10.10 21:07
Bár a szó nem annyira a szőlőskertek táján, inkább a képzőművészet és a geometria berkeiben honos, mégis jól írja le azt a filozófiát, amit az Olaszrizling Október rendezvényén a kiállító borászok többsége magára nézve elfogad. Tökéletes arányokat és teljes harmóniát jelent.

 Az idei – sorrendben már az ötödik – Olaszrizling Október rendezvényen nyolcvan borász, mintegy kétszáz bort mutatott be. Ez kitűnő alkalmat kínált, hogy a vendégek összehasonlíthassák a különböző borvidékekről származó borokat, az eltérő stílusokat, behatóbban megismerkedjenek az egyes termőhelyek sajátosságait legjobban megmutató, dűlőszelektált borokkal vagy akár a késői szüretelésű desszertborokkal is. Mivel több kiállító borászatnál a hagyományos Olaszrizling mellett a Rajnai Rizling is kóstolható volt, lehetőség nyílt a kétféle fajta eltérő karakterének megtapasztalására is. Azok számára, akik a borokkal való behatóbb ismerkedést is célul tűzték ki, a Borkollégium – négy különböző témában szervezett - ingyenes előadásai nyújtottak erre módot. A legfontosabb persze mégis csak az volt, hogy személyesen találkozva a borásszal, meghallgathattuk az ő véleményét saját borairól.

Kezdjük mindjárt a legjobbal: A Winelovers közel száz bort felvonultató vakkóstolóján Kamocsay Ákos 2015-ös Prémium Sós-hegy Olaszrizlingje végzett az első helyen. Lendületes, a fajtajelleget jól mutató, elegáns bor. Finom hordóhasználat és harmónia jellemzi. Tíz hónapig volt acéltartályban, azóta pedig a palackban érlelődik. A bort a 37. Magyar Bormustrán aranyéremmel jutalmazták, a Prestige Reserve versenyen pedig Vinum bonum díjat kapott. Vörös Attila borszakértő ezt a bort – miután viszonylag teltebb, gazdagabb Olaszrizling, melyben szép, lekerekedett savakkal találkozunk, vargányagombás, tejszínes tagliatelléhez, de akár egy töltött káposztához is nyugodtan oda merné adni. Komplex, sokrétű bor, amit ízgazdag, fűszeres ételek mellé bátran ajánlhatunk.

 Mint korábban is mindig, a borbemutatónak most is volt egy tájékoztató füzete. Benne pedig egy érdekes állítás: „Ha csak öt bort kóstolhatnánk meg az Olaszrizling Október Nagykóstolón, akkor biztosan ezek lennének azok.” Az utána következő felsorolásban pedig  a Borbély Pincészet 2015-ös Bács-hegy Olaszrizlingje állt az első helyen. A bemutatóra öt különböző stílusú bort hoztak – mondta el Borbély Tamás – a nyertesből ráadásul két évjáratot is. A pincészet a könnyed, reduktív, „mindennapok” Olaszrizlingjétől, a hordós, területválogatásokon keresztül, a késői szüretelésű, desszertbornak szánt Olaszrizlingen át, egészen a jégborig különbözőeket kínál. A 2015-ös, igazán szép, ásványos ízű, félévet töltött hordóban, így a „hordókarakter” csak szolidan érezhető a háttérben. A fajtára jellemző gyümölcsös ízek jobban érvényesülnek. Az idén „Tapolca város bora”lett.

 A Nagykóstolónak most is volt kiállítója Szlovákiából. A Movino Borászat Nagykürtösről érkezett és már másodszor vesz részt ezen a rendezvényen. A tapasztalatuk nagyon jó, annál is inkább, mert tavaly ők nyerték a borversenyt és az idén is mind a három benevezett mintájuk benne volt az első tízben. Jelszavuk: „Az íz művészete…” és ez valóban illik a boraikra. Igen kedvezően fogadta a közönség az édesebb, késői szüretelésű Olaszrizlingjüket, aminek a cukortartalma már a szüretkor 16 fokos volt. Boraikat többnyire acéltartályban kezelik, de az utóbbi években már féléves, fahordós érlelést is alkalmaznak. Ők az Olaszrizlinget elsősorban szárnyasból, csirkéből készített ételekhez ajánlják. Bár ezek a borok Magyarországon még nem kaphatók, az érdeklődők könnyen hozzájuthatnak, hiszen Nagykürtös Balassagyarmattól mindössze tizenhét kilométerre van.

Ha az aranymetszés fogalmát kibontjuk, a tökéletes harmónia jut eszünkbe és mi ugyanezt keressük ezekben a prémium borokban is – erősítette meg Varga Máté, a Varga Pincészet egyik tulajdonosa. A helyi jelleg és a magasabb technológia között kívánjuk megtalálni a harmóniát. Elvünk – tudtuk meg tőle – hogy mindennel a lehető legprofesszionálisabb szinten foglalkozunk. Kezdve ott, hogy nagyon jó szakembergárdával dolgozunk, van egy kutatónk is, aki folyamatosan új technológiákkal kísérletezik. A szőlőtermelésben, feldolgozásban és a borászati folyamatokban is a lehető legmagasabb minőségi színvonalat próbáljuk elérni, ezeknél a prémium tételeknél. Gondosan választjuk meg azokat a dűlőket, ahonnan a magas színvonalú borokat várjuk. Az Olaszrizlingünk a Balatonra „néz”. A szőlő is ott szeret lenni, ahol az ember, bár nem a táj szépségében gyönyörködik, de élvezi a vízfelület klímakiegyenlítő hatását. Mintegy 70 mázsa hektáronkénti terméskorlátozást is alkalmazunk az igazán jó minőség elérése érdekében.

A Málik Pincészet boraira a palack címkéjén lévő vaddisznófej hívja fel a figyelmet. Gyorsan szögezzük le: nem kell attól félni, hogy a fogyasztói válnak hasonlatossá egy idő után a derék négylábúhoz. Málik Zoltán, a pincészet tulajdonosa és főborásza, a helyi vadásztársaság elnöke is. A múlt és a jelen összekapcsolására választották ezt a jelképet. A boraik viszont határozottan finomak. A 2012-es Olaszrizling szőlőjét például teljes érettségben szüretelték, az erjedést és az első fejtést követően majdnem félévig, nagy fahordóban, finomseprőn tartották. A fa nem, csak az oxigén hatása és a seprő krémessége érződik a borban. A bor spontán erjedt, tehát nem használtak hozzá sem élesztőt, sem más kezelőanyagot, így joggal elmondható róla, hogy valóban természetes, naturális bor keletkezett. A 2016-os tétel teljesen új, most kóstoltatták először a közönséggel, már megmutatható, de néhány év palackos érlelés még vár rá. A 2015-ös ezt már megkapta, a savak, az aromák és az alkohol harmóniája szépen ki is alakult benne. A magasabb alkoholtartalom miatt a zsírosabb ételekhez ajánlják.

A korábbi évektől eltérően, új címkékkel jelentek meg a Dobosi Pincészet borai. Az arculatváltás egyik oka – mondta el Dobosi Győző – hogy megszületett náluk egy új termék, ami eddig nem volt: egy hordós érlelésű bor. A másik ok pedig, hogy az üzletekben nemcsak a borok, a címkék is versenyeznek egymással! Ide, most háromféle Olaszrizlinget is elhoztak. Az egyik a reduktív, bio Olaszrizling. Kissé eltér ettől a Balatonbor, ami szintén tiszta Olaszrizling, könnyű gyümölcsös. A harmadik pedig a Hegybor Olaszrizling, ennek a fele ötszáz literes, másodtöltésű fahordókban érett. Igen jól sikerült és ezt jelzi az is, hogy a hegyközségek által szervezett idei országos borversenyen két különdíjat is kapott. A legjobb nagytestű fehérbor lett és a legjobb kárpát-medencei fajtából készült bor címet is elnyerte. Megmutatja a rizling sokszínűségét, változatos, szép arcát. A levél díszítésű palack anyaga víz-zöld, zöldalmás aromájú bor van benne. Színre igaz ez a Balatonborra is, viszont itt a frissessége mellett jobban érvényesül a klasszikus, keserűmandulás rizling-hatás. A hordós pedig nagyon szépen hozza illatban és zamatban is az érett körte, birsalma jegyeit. „Hosszú” kissé olajos szerkezetű, sárgásabb színű bor. Olyan harmonikus, mint amilyen életre vágyunk és olyan alkalmakkor kell fogyasztani, amikor béke van bennünk, amikor meg tudjuk adni a tiszteletet a bornak és saját magunknak!

Kapcsolódó témák

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást!

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!