2017. október 22. vasárnap, Előd és Korinna napja
Aranymetszés
Révay András
2017.10.10 21:07
Bár a szó nem annyira a szőlőskertek táján, inkább a képzőművészet és a geometria berkeiben honos, mégis jól írja le azt a filozófiát, amit az Olaszrizling Október rendezvényén a kiállító borászok többsége magára nézve elfogad. Tökéletes arányokat és teljes harmóniát jelent.

 Az idei – sorrendben már az ötödik – Olaszrizling Október rendezvényen nyolcvan borász, mintegy kétszáz bort mutatott be. Ez kitűnő alkalmat kínált, hogy a vendégek összehasonlíthassák a különböző borvidékekről származó borokat, az eltérő stílusokat, behatóbban megismerkedjenek az egyes termőhelyek sajátosságait legjobban megmutató, dűlőszelektált borokkal vagy akár a késői szüretelésű desszertborokkal is. Mivel több kiállító borászatnál a hagyományos Olaszrizling mellett a Rajnai Rizling is kóstolható volt, lehetőség nyílt a kétféle fajta eltérő karakterének megtapasztalására is. Azok számára, akik a borokkal való behatóbb ismerkedést is célul tűzték ki, a Borkollégium – négy különböző témában szervezett - ingyenes előadásai nyújtottak erre módot. A legfontosabb persze mégis csak az volt, hogy személyesen találkozva a borásszal, meghallgathattuk az ő véleményét saját borairól.

Kezdjük mindjárt a legjobbal: A Winelovers közel száz bort felvonultató vakkóstolóján Kamocsay Ákos 2015-ös Prémium Sós-hegy Olaszrizlingje végzett az első helyen. Lendületes, a fajtajelleget jól mutató, elegáns bor. Finom hordóhasználat és harmónia jellemzi. Tíz hónapig volt acéltartályban, azóta pedig a palackban érlelődik. A bort a 37. Magyar Bormustrán aranyéremmel jutalmazták, a Prestige Reserve versenyen pedig Vinum bonum díjat kapott. Vörös Attila borszakértő ezt a bort – miután viszonylag teltebb, gazdagabb Olaszrizling, melyben szép, lekerekedett savakkal találkozunk, vargányagombás, tejszínes tagliatelléhez, de akár egy töltött káposztához is nyugodtan oda merné adni. Komplex, sokrétű bor, amit ízgazdag, fűszeres ételek mellé bátran ajánlhatunk.

 Mint korábban is mindig, a borbemutatónak most is volt egy tájékoztató füzete. Benne pedig egy érdekes állítás: „Ha csak öt bort kóstolhatnánk meg az Olaszrizling Október Nagykóstolón, akkor biztosan ezek lennének azok.” Az utána következő felsorolásban pedig  a Borbély Pincészet 2015-ös Bács-hegy Olaszrizlingje állt az első helyen. A bemutatóra öt különböző stílusú bort hoztak – mondta el Borbély Tamás – a nyertesből ráadásul két évjáratot is. A pincészet a könnyed, reduktív, „mindennapok” Olaszrizlingjétől, a hordós, területválogatásokon keresztül, a késői szüretelésű, desszertbornak szánt Olaszrizlingen át, egészen a jégborig különbözőeket kínál. A 2015-ös, igazán szép, ásványos ízű, félévet töltött hordóban, így a „hordókarakter” csak szolidan érezhető a háttérben. A fajtára jellemző gyümölcsös ízek jobban érvényesülnek. Az idén „Tapolca város bora”lett.

 A Nagykóstolónak most is volt kiállítója Szlovákiából. A Movino Borászat Nagykürtösről érkezett és már másodszor vesz részt ezen a rendezvényen. A tapasztalatuk nagyon jó, annál is inkább, mert tavaly ők nyerték a borversenyt és az idén is mind a három benevezett mintájuk benne volt az első tízben. Jelszavuk: „Az íz művészete…” és ez valóban illik a boraikra. Igen kedvezően fogadta a közönség az édesebb, késői szüretelésű Olaszrizlingjüket, aminek a cukortartalma már a szüretkor 16 fokos volt. Boraikat többnyire acéltartályban kezelik, de az utóbbi években már féléves, fahordós érlelést is alkalmaznak. Ők az Olaszrizlinget elsősorban szárnyasból, csirkéből készített ételekhez ajánlják. Bár ezek a borok Magyarországon még nem kaphatók, az érdeklődők könnyen hozzájuthatnak, hiszen Nagykürtös Balassagyarmattól mindössze tizenhét kilométerre van.

Ha az aranymetszés fogalmát kibontjuk, a tökéletes harmónia jut eszünkbe és mi ugyanezt keressük ezekben a prémium borokban is – erősítette meg Varga Máté, a Varga Pincészet egyik tulajdonosa. A helyi jelleg és a magasabb technológia között kívánjuk megtalálni a harmóniát. Elvünk – tudtuk meg tőle – hogy mindennel a lehető legprofesszionálisabb szinten foglalkozunk. Kezdve ott, hogy nagyon jó szakembergárdával dolgozunk, van egy kutatónk is, aki folyamatosan új technológiákkal kísérletezik. A szőlőtermelésben, feldolgozásban és a borászati folyamatokban is a lehető legmagasabb minőségi színvonalat próbáljuk elérni, ezeknél a prémium tételeknél. Gondosan választjuk meg azokat a dűlőket, ahonnan a magas színvonalú borokat várjuk. Az Olaszrizlingünk a Balatonra „néz”. A szőlő is ott szeret lenni, ahol az ember, bár nem a táj szépségében gyönyörködik, de élvezi a vízfelület klímakiegyenlítő hatását. Mintegy 70 mázsa hektáronkénti terméskorlátozást is alkalmazunk az igazán jó minőség elérése érdekében.

A Málik Pincészet boraira a palack címkéjén lévő vaddisznófej hívja fel a figyelmet. Gyorsan szögezzük le: nem kell attól félni, hogy a fogyasztói válnak hasonlatossá egy idő után a derék négylábúhoz. Málik Zoltán, a pincészet tulajdonosa és főborásza, a helyi vadásztársaság elnöke is. A múlt és a jelen összekapcsolására választották ezt a jelképet. A boraik viszont határozottan finomak. A 2012-es Olaszrizling szőlőjét például teljes érettségben szüretelték, az erjedést és az első fejtést követően majdnem félévig, nagy fahordóban, finomseprőn tartották. A fa nem, csak az oxigén hatása és a seprő krémessége érződik a borban. A bor spontán erjedt, tehát nem használtak hozzá sem élesztőt, sem más kezelőanyagot, így joggal elmondható róla, hogy valóban természetes, naturális bor keletkezett. A 2016-os tétel teljesen új, most kóstoltatták először a közönséggel, már megmutatható, de néhány év palackos érlelés még vár rá. A 2015-ös ezt már megkapta, a savak, az aromák és az alkohol harmóniája szépen ki is alakult benne. A magasabb alkoholtartalom miatt a zsírosabb ételekhez ajánlják.

A korábbi évektől eltérően, új címkékkel jelentek meg a Dobosi Pincészet borai. Az arculatváltás egyik oka – mondta el Dobosi Győző – hogy megszületett náluk egy új termék, ami eddig nem volt: egy hordós érlelésű bor. A másik ok pedig, hogy az üzletekben nemcsak a borok, a címkék is versenyeznek egymással! Ide, most háromféle Olaszrizlinget is elhoztak. Az egyik a reduktív, bio Olaszrizling. Kissé eltér ettől a Balatonbor, ami szintén tiszta Olaszrizling, könnyű gyümölcsös. A harmadik pedig a Hegybor Olaszrizling, ennek a fele ötszáz literes, másodtöltésű fahordókban érett. Igen jól sikerült és ezt jelzi az is, hogy a hegyközségek által szervezett idei országos borversenyen két különdíjat is kapott. A legjobb nagytestű fehérbor lett és a legjobb kárpát-medencei fajtából készült bor címet is elnyerte. Megmutatja a rizling sokszínűségét, változatos, szép arcát. A levél díszítésű palack anyaga víz-zöld, zöldalmás aromájú bor van benne. Színre igaz ez a Balatonborra is, viszont itt a frissessége mellett jobban érvényesül a klasszikus, keserűmandulás rizling-hatás. A hordós pedig nagyon szépen hozza illatban és zamatban is az érett körte, birsalma jegyeit. „Hosszú” kissé olajos szerkezetű, sárgásabb színű bor. Olyan harmonikus, mint amilyen életre vágyunk és olyan alkalmakkor kell fogyasztani, amikor béke van bennünk, amikor meg tudjuk adni a tiszteletet a bornak és saját magunknak!

Kapcsolódó témák

A Magyar Borút Rallye sikerének igazolására nem is kell több, mint egy szám: már 21 éve, mindig megrendezik. Az új ötlet tavaly társult hozzá; az autók mellett legyen egy rallye a motorok kedvelői számára is. Lett, és a kedvező tapasztalatok okán, az idén ismét megszervezik! A mezőny június 2-4. között vág neki a baráti és üzleti kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget kínáló motoros élménytúrának.

2017.05.05 22:24

Bizonyára bármelyik kvízműsorban sokaknak súlyos fejtörést okozna, ha ennek a három szónak a megfejtését kérné a játékvezető. Így elöljáróban azt is elárulhatjuk, hogy a minapi Zwack Open, borértőnek joggal nevezhető közönsége között is a megkérdezettek többsége, általában csak az egyikre tudta a választ.

Téved, aki a cím láttán gépelési hibára gondol. Nem elírás, nem véletlenül került az F helyére a T. A szó nagyon is átgondolt, ötletes lelemény, pontosan adja vissza egy rendezvény célját és hangulatát. Egy nagy szállodalánc borainak válogatása, tehát teszt zajlott, igazi fesztivál hangulatban.

A Kékfrankos hazánk legelterjedtebb kékszőlő-fajtája. Szinte az egész ország területén találkozhatunk vele. A Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóján a 12 hazai borvidék, közel ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére mellett, határon túli magyar borászatok és osztrák pincék Kékfrankosai tették igazán izgalmassá a választékot.

Huszonkilenc borászat, mintegy százötven borával – no és természetesen magukkal a borászokkal is – találkozhatott a látogató a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület hatodik alkalommal megtartott bemutatóján, Budapesten, a város legszebb kávéházában, a New York Palota termeiben.

Blog ajánló
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Egy nap a városban Ha Egerben jársz, és jót akarsz enni, ide menj - Macok és Brumbrum
Egyre több jó étterem nyílik az országban, Budapesten kívül. Na jó, nem nevezhetjük ezt robbanásnak, inkább arra hasonlít, mint amikor mézet öntünk az asztallapra, és nézzük, ahogy szétterül, mégis, egyértelmű a javulás. Most már a legtöbb nagyobb városban van legalább egy étterem, ahová érdemes elmenni, ha ott járunk, mert izgalmakat, de legalább jó kaját ígér. Itt tartunk most. Egerben ez az étterem feltétlenül a Macok. Ráadásul az étterem nem az az “eldugott, titkos tipp” kategória, gyakorlatilag az egri vár bejárata mellett található, pont olyan turisztikai csomópont mellett, ahol egyébként ritkán mennénk étterembe. És mégis. Az étlap ideális, szezonális, nem túl bő, de azért lehet választani, két minőségi húsmentes, és egy rakás húsos étel. És ezek nagyon választékosak, nincs két egyforma alapanyag: a fogas, pisztráng, csülök, marhapofa, szűz, kacsacomb, kacsamell mellett nyúl és muflon is kérhető, a húsokat szuperül készítik el, és ha szükséges, a köret (ez a szűk keresztmetszet) mellé relish-t vagy mártást készítenek, hogy kiegészítsék az ízkép hiányos vagy laposabb részeit. A levesek pedig hátborzongatóan jók. A főételek 3000 környékéről indulnak, lehet egész jó áron degusztációs menüt kérni, de van ebédmenü is, ami 1800 forintért három fogást kínál, és egyáltalán nem degradálja le a minőséget holmi tojásos nokedlire (amit egyébként imádok, na de értitek). Legfeljebb kisebb adagokat hoznak, a jóllakásnak a “hosszú élet titka” típusú, lájtosabb verzióját valósítja meg, de az ízek és a tömény állagok miatt így is eltelünk. Egy budapesti mezőnyben is best buy gyanús lenne. A helyen egyébként nemcsak a belső dizájn, a külső, hangulatos terasz, meg a kaják dobnak, hanem láthatóan nagyon megdolgozott vele egy marketinges. A borokat például sajátmárkás dobozokban tárolják egy üvegfalú szobában, mindegyikre ráírva: Hello Bikavér, Hello Csillag. A szódavízre azt írták: Hello Szódavíz. A “Hello valami” szókapcsolat mindenhol visszaköszön, saját betűtípussal, szóval a brandet elég komolyan veszik. Aki azonban erre jár, és nem szeretne egy gyors vacsiért kiadni 10 ezer körüli összeget, annak a szomszédban idén nyitott meg a  Brumbrum. A bohókás nevéből és a belső dizájnból sejthető, hogy a Macok testvéréről van szó, ugyanazon tulajdonosi körrel, medvés szimbólumokkal mindenfelé, csak itt még kötetlenebb a bisztróhangulat, sőt, a Brumbrum odáig megy, hogy magát büfének nevezi. Pontosabban lényegében, lényegében, lényegében büfének. A konyha ugyanaz, amit a Macokban is megszoktunk, csak ahelyett, hogy megszerkesztett ételpoétika kapna teret, itt egyszerűbb a koncepció, egyszerűbbek az ételek. Csirkepaprikás, borjúláb, toszkán pacal volt többek között a főételkínálatban ottjártamkor, de kérhetőek egri katonák is. Ezek kis falatok, amik bor mellé csúsznak nagyon kellemesen, szóval ide italozni-falatozni is be lehet térni. Sőt, kifejezetten annak szánták, amolyan egri DiVinónak. A Macokban kétszer ettem, a Brumbrumban egyszer, szóval azt hiszem bátran kijelenthetem: nem bánjátok meg, ha itt rendeltek. Nem hibátlan a konyha, de ügyesek, fantáziadúsak. Külön ezért ideautózni még éppen nem érdemes, de azért van programlehetőség Egerben bőven. Macok és BrumbrumCím: Eger, Tinódi Sebestyén tér 4. Nyitva MACOK BISZTRÓ ÉS BORBÁRHÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK: 12-22PÉNTEK-SZOMBAT: 12-23VASÁRNAP: 12-18 BRUMBRUM LÉNYEGÉBEN BÜFÉHÉTFŐ-KEDD: ZÁRVASZERDA-PÉNTEK: 12-23SZOMBAT: 8-23VASÁRNAP: 8-22
Egy nap a városban A populáris kimaxolva - Cserkuti Dávid kiállítása (ami ritkaságnak számít)
Emlékszem, jó néhány évvel ezelőtt kerestünk egy képregényrajzolót, akivel háromkockás képregények gyártásába foghatunk. Sorra kilincseltem a grafikusoknál, akik egymás után adták le a vázlatokat, de néhány reményteli pillanatot leszámítva nem sikerült megtalálni, amit kerestünk. Az utolsó grafikus, akivel ez ügyben tárgyaltam, azt mondta, akkor keresd meg Cserkuti Dávidot. Na neee. Ez volt az első reakcióm. Dávid nagyjából a magyar képregénykultúra császára, én pedig egy kis költségvetésű hobbiprojekthez akartam valakit, így aztán úgy gondoltam, mégse trombitás zenekart kérjünk fel úszógumit felfújni. Aztán némrég Dávid maga keresett meg. Egy ötlete volt, azt szerette volna megbeszélni velem, és mint kiderült, évekkel korábban is ismerősként üdvözölt volna, hiszen követte a blogokat, így még az is lehet, hogy lett volna belőle valami. A tanulságokat ebből mindenki vonja le maga, igen, jó nagy hülye voltam. Cserkuti Dávid munkáival mindenki találkozott, Piszkos Fred karaktereinek Korcsmáros Pál által eredetileg 1964-ben rajzolt fekete-fehér rajzait ő elevenítette fel, és az Unicum (és egyéb) reklámokon, de még az olyan világhírű videojátékokban is felbukkannak a munkái, mint például az Assasin’s Creed vagy a Skylanders. Most pedig kiállította (ez az első kiállítása, picit megváratott vele minket) jó néhány munkáját, grafikákat, storyboardokat, karakterrajzokat, plakátokat, könyveket, társasjátékot, el lehet merülni kicsit az univerzumában. Bár nagyon nem kell erőlködni, két másodperc alatt elfoglalja az agyad minden szegletét egy-egy munka. Cserkuti Dávid rajzai, hiába tartoznak teljes egészében a popkultúra zászlaja alá, mégis olyan elevenek, annyira ízük, szaguk van, hogy egy-egy grafika mellett el lehet időzni negyed órát is, amíg teljesen átadjuk magunkat az ottani világba.   Dávid nem emeli magát piedesztálra. Nem alkot úgy és olyan helyeken, ahol csak a szakma és néhány érdeklődő láthatja a munkáit, ő a tömegekre szeretne hatással lenni, a tömegkultúra keretein belül. Mert ő tudja, hogy ha a közepes vagy gyenge tehetségű művészeknek hagyják meg az emberek 99 százalékának elérhető vizuális élményeket, akkor bizony az emberek 99 százaléka joggal hiheti, hogy a mai vizuális művészet szar. A kiállítás október 27-ig megtekinthető a kArton galériában, az Alkotmány utca elején (18-as szám) hétköznapokon, be kell csengetni. Siessetek, hogy elérjétek még. Egyébként hamarosan a mozikban is találkozhatunk Dávid (és Garisa Zsolt) munkáival, eléggé menő lesz, nézzétek a lenti előzetest. Akik érdekelnek Dávid munkái, a blogján követheti ezek születését.
Városlátogatások A Gemenci-erdő
A Gemenci-erdő A Sió torkolatától délre, a Sárközben elterülő, 180 km2-es kiterjedésű Gemenci-erdő hazánk legnagyobb ártéri erdeje, melyet rendszeresen elönt az áradó Duna és a víz folyamatosan alakítja, formálja a tájat. Az erdő és a folyó találkozása kitűnő élőhelyet biztosít az állat és növényvilágnak. Az erdő sokáig szinte áthatolhatatlan vadon volt. A nemzeti parki védettséggel bíró terület nem őserdő, de ne számítsunk parkerdőre sem.Pörbölyi Ökoturisztikai KözpontPörböly „Gemenc Kapuja” az ártéri erdő szélén található. Az Ökoturisztikai Központban megismerhetjük az ártéri erdő élővilágát, és a Sárköz népművészetét.Ha kisvasúttal szeretnéd felfedezni az ártéri erdőt, innen indulnak a Gemenci Erdei Vasút járatai. Az ártéri erdészeti kisvasút nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad. A 30 kilométeres pályán hétköznap Malomtelelőig, hétvégén Keselyűsig illetve Gemenc-Dunapart állomásig utazhatnak a kirándulók. Nyári hétvégéken a nosztalgiát a „Rezét” gőzmozdony biztosítja, időnként hatalmas füstfelhőket eregetve.A mozdony füstje színes függönyt terít a fák lombjai között.Az erdei vasút mentén tanösvények is várják a kirándulókat. A vadmegfigyelő, hangulatos erdei környezetben 15 perces sétával érhető el, ahol a bekerített erdőrészletben gímszarvasokat és vaddisznókat láthatunk.Látnivalók:NagyrezétAz erdei vasút nagyrezéti megállójából induló gyalogösvényen elérjük a Méhészeti Gyűjteményt, ahol többek között az üvegfalú kaptárokban élő méhek életével és méhészeti eszközökkel ismerkedhetünk meg.LassiAz állomáson Halászati Kiállítás és pihenőpark, kiépített tűzrakó hellyel várja a kirándulókat. MalomtelelőA Molnárka tanösvényen végig sétálva ismerkedhetünk meg a gemenci erdő állat és növényvilágával. Az állatvilág értékes egyedei: A védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és barna kánya. Na és a nagyvadak: gímszarvas és a vaddisznó. NyárilegelőA Rezéti-Duna partján található megállóhely magas partjáról jó rálátás nyílik a legnagyobb Gemenci mellékágra és a szemben lévő Veránka-sziget festői füzeseire. Gemenc- DunapartA megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjára vezet, ahol a madárlesből közvetlen közelről figyelhető meg a tó növény- és állatvilága.Keselyűs A Holt-Sió parton található állomás mellett a Keselyűsi tanösvény várja a kirándulókat. A tájékoztató táblák az erdőszerkezet átalakítását, valamint az erdő élővilágát mutatják be a látogatóknak.BárányfokA Bárányfoki tanösvény a jellegzetes ártéri tájat, a növényvilág jellemzőit és az erdei élőhelyeket mutatja be.Nézzünk meg néhány fotót az ártéri erdőről.A gemenci erdő Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, páratlanul gazdag vadállományával, Gemenc hazánk egyik legjelentősebb vadászterülete. Itt játszódik Homoki Nagy István többszörös díjnyertes természetfilmje:Gyöngyvirágtól lombhullásig.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=F9vm2XV18Eo                                                                                                      by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!