2018. október 16. kedd, Gál és Aurélia napja
Az első öröm a gazdáknak
Révay András
2017.11.29 19:22
Lezajlott a szüret utáni időszak – borokról szóló - első nagyszabású rendezvénye; a most már joggal hagyományosnak tekinthető XIV. Újbor és Sajt Fesztivál. A helyszíne is a megszokott volt, két napon keresztül Budapesten, a Városligetben a Mezőgazdasági Múzeumban lehetett találkozni a termelőkkel, kóstolni a borokat, sajtokat. Az esemény rangját egyetlen szám is jól jelzi: a borversenyre szerte az országból 456 minta érkezett!

A Fesztivál részeként lezajló verseny nagyon jó, mert a borászok, megmutathatják, mire képesek, elhelyezhetik magukat az ország bortermelését megjelenítő palettán – hangsúlyozta dr. Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a rendezvény megnyitásakor. Az is jó, hogy a mostani fiatal borászok egy jelentős részének már nem azon kell gondolkodni, hogyan lesz pincéjük, miből lesz palackozógépük – folytathatják az apáik által megkezdett munkát. Van erejük, energiájuk, hogy új utakat járjanak, kísérletezzenek. A világ folyamatosan változik, mindig kell valami újat mutatni a fogyasztóknak. Ráadásul a fogyasztók is egyre képzettebbek, igényesebbek. Igaz mindez a sajtok világára, és hasonlóság az is, hogy a borhoz és a sajthoz is nagyon jó minőségű alapanyagra van szükség. Ebből mindkettő megvan Magyarországon, csak egy jó borász, egy jó sajtmester kell a technológia mellé. Az időjárásra sem lehetett az idén panasz, hiszen a szüreten túl már most látjuk, hogy az 1947-es, 56-os, 72-es mellett, az 2017-es év lesz az, amit nagyon sokáig fogunk emlegetni és az újbor után – ami az első öröm a gazdának – a többi borra is nagyon büszkék leszünk.

 A Balaton-felvidékről, Dörgicséből érkező Pántlika pincészet 40 hektáron gazdálkodik és azon 13 szőlőfajtát termeszt. A fesztiválra elhozták a 2017-es Bece-blanc (valójában Sauvignon Blanc) borukat és egy Chardonnay battonage-t. Ez utóbbi francia kifejezés azt jelenti, hogy a bort hosszabb ideig a hordóban finom seprőn érlelik és a seprőt időnként felkeverik. Az eljárás a bor savháztartására van befolyással. A másik – szintén magyarázatra váró – a szó a Bece, ami persze nem azt jelent, hogy a bor becézni szeretnék. Az a termőhely, a Bece-hegyi dűlő neve. Alapkőzete a 230 millió éves triászi mészkő, ami jól tartja a meleget és ez a meleg a szőlő érésére igen jó hatással van. Így azután a pohárba töltött bor frissessége az, ami legelőször feltűnik a kóstolónak. Ízébe megjelennek a trópusi gyümölcsök, amit csak elősegít, hogy különleges dél-tiroli élesztőt használtak az erjesztéshez.

Nagy volt az érdeklődés a magyaralmási termékek asztalánál. A Székesfehérvártól 14 kilométerre, Győr felé fekvő községben 2014 óta dolgozik a tejfeldolgozó üzem, azóta gyártanak – igen sokféle – tejterméket. Sajtot, tejfölt, túrót, joghurtokat, kefirt, vajat. A fesztivállátogatók főleg a kéregben érlelt sajtokról szóltak elismerően. Az eljárás során a sajtot ételviasz bevonattal látják el és ebben érlelik, legalább három hónapig, de vannak 6 és 9 hónapig érlelt sajtjaik is. A fenyődeszkára helyezett sajtokat eleinte naponta, majd kétnaponta meg kell forgatni az érlelőben, ahol a hőmérsékletet és a páratartalmat is gondosan szabályozzák. A sajtok minőségét elég egyetlen adattal jelezni. A 9 hónapig érlelet, szinte már parmezános jellegű Páter sajt Franciaországban, nemzetközi sajtversenyen ezüstérmet kapott.

 Székelyudvarhely mellől, Székelyszentlélekről érkezett Imre Pál. Családi vállalkozása száznál több kecskét, juhot, négy tehenet nevel. Tizenkét féle sajtot hoztak, ordát, juhtúrót, telemiát. Ez utóbbi a románok jellegzetes, általában harminc napig sólében érlelt, feta jellegű sajtja. Magyarországon kevéssé ismerik, elsősorban salátákhoz ajánlják. Az édes orda is érdekes módon készül. Amikor a sajtnak valót kiszűrték tejből, ott marad a savó. Ha ezt 90 fokra melegítik, a savófehérje összeáll, feljön a lé tetejére, onnan leszedhető. Sietni kell, mert hamar vissza is ereszkedik. Ruhába teszik, lecsepegtetik, semmit nem adnak hozzá, tartósítószert sem használnak. Mivel nem is fűszerezik, édeskés íze marad. Sajtjaik közül Székelyföldön a medvehagymás iránt a legnagyobb a kereslet. Ezen kívül készítenek még köménymagos, kakukkfüves, bazsalikomos ízesítésű sajtokat.

Urbán Tibor sajtkonyhája, a Tolbán Kézműves Natúr Élelmiszerek készítője, Nógrád megyében, Erdőkürtön működik. A Fesztiválon a bemutató asztalnál dolgozók is az erdőkürti népviseletet hordták. Otthon kecskét, birkát, tehenet tartanak. Füstöl sajtot, parenyicát, sajtos desszertkrémeket készítenek, ez utóbbihoz a gyümölcsmártásokat is maguk főzik. Egy elhivatott sajtkészítő csapat tagjaként a street food jellegű ételekben is tudnak újat nyújtani. Különlegességük a „cheese to go” apró sajtocska nudlik, amit chips helyett ajánlanak. Sokkal egészségesebb! Krémsajtjukhoz hasonlót Magyarországon senki más nem gyárt. Készül belőlük barackos, kökényes, áfonyás, málnás, erdei gyümölcsös.

 Aki elindult a túrán a Tour de Dúzsi útján három bort is találhatott. Az első a Fürtike nevet viselő, legnagyobb részben Ezerfürtű (70 %) és Sauvignon Blanc (30 %) szőlőből készült könnyű fehérbor, a második egy rosé: Blauburger és nagyobb részt Zweigelt házasítás, míg a harmadik ugyanezen összeállítású, de már vörösbor. Mindhárom Márton-napi újbor. Az Ezerfürtű, ősi magyar szőlőfajta, talán az országban máshol nem is található, csak Szekszárd mellett a Dúzsi birtokon. Pohárba töltve a világos színű bor finom virágillatokkal hívja fel magára a figyelmet. Az idő előrehaladtával már egy kicsit komolyabb arcát is mutatja. A rosé szintén illatos, „jól iható”, a hiedelemmel ellentétben hosszabb idő után sem veszít értékéből. Megfelelő körülmények között tartva három, akár négyévesen is finom marad.

A fesztivál legnagyobb érdeklődéssel várt pillanata az eredményhirdetés volt. Bizony nem kevés időbe telt, amíg a zsűri döntésre jutott a 465 minta rangsorolásában. A „vakkóstolás” lényege, hogy a zsűritagok nem tudhatják, kinek a borát kóstolják, csak azt ismerhetik, milyen fajta van a poharukban. Hiszen mást kell várni egy Chardonnaytól, mint egy Sauvignontól, mást egy Kékfrankostól, mint egy Portugiesertől. Egymástól függetlenül pontoznak, végül a pontokat összehasonlítják, és ez adja a rangsort. A 100-92,00 pont közötti eredmény jutalma a Nagy Aranyérem. Aranyat ér a 91,99-88,00 pont, míg az ezüstöt 87,99-84,00 ponttal lehetett kiérdemelni. Ezen a fesztiválon bronzérmet nem adtak ki. Nagy Arany és Arany értékű oklevelet összesen 62 bor szerzett. A legnagyobb elismerést a TOP TÍZ-be jutás jelenti, ezek a következők: Rosé cuvée (Günzer Tamás Pincészete), Chardonnay (Kányaváry Borbirtok), Kékfrankos rosé (Dubicz Borászat), Villányi Portugieser ( Stier Pincészet), Irsai Olivér (Galántai Pincészet), Móri Chardonnay (Molnár Borház), Sauvignon Blanc (Bárdos és Fia Pincészet), Rosée cuvé (Frittmann testvérek), Villányi Franc (Gere Tamás), Generosa (Molnár Borház). A sorban az első kettő jutalma volt a Nagy Arany értékű oklevél.

Külön kell szólni a Fesztiválnak egy olyan színfoltjáról, amiről joggal feltételezhetjük, hogy máskor, más körülmények között, még sokat fogunk hallani róluk. A Veszprémben működő Pannon Várszínház fiatal művésze, Szente Árpád Csaba vezetésével 2015-ben alakult meg egy roppant figyelemre méltó háromtagú énekegyüttes, az In Vino. Tavaly az Újbor és Sajtfesztiválon már bemutatkoztak, most más felállásban, Ágoston Máté és Gábor Márkó alkotta a triót. Részben az operaszínpadokon klasszikussá vált „nagy elődök”, valamint a nem kevésbé világhírű – négytagú – Il Divo és a 2015-ös San Remo-i Dalfesztivált megnyerő Il Volo zenei stílusát követik. Tavaly olyan opera- és könnyűzenei világslágereket adtak elő, melyek – ha olykor áttételesen is – de kapcsolatba hozhatók voltak a borral. A kitűnő hangú énekesek néha már a csodálatos, az örök mintának számító „Három tenor” színvonalát idézték. Egészen elképesztő hangzásokig képesek emelkedni. Idén – kitűnő kiejtéssel – ismert angol dalokat adtak elő. A közönség tetszését különösen JOsh Groban dala, a „You raised me up” és Sinatra világslágere a „My way” három hangra adaptált átdolgozása nyerte el. Sokan mondták, hogy szívesen hallanának tőlük egész estés előadást is. Lehet, hogy erre talán már nem is kell olyan nagyon sokat várni.

Kapcsolódó témák

Akik részt szeretnének venni Európa legnagyobb sörünnepén, azoknak nem kell egészen Münchenig utazniuk, hiszen most Budapesten is átélhetik a legnagyobb sörfesztivál minden örömét 2018. szeptember 27-30. között az Októberfest Budapesten! Az arányok persze mások lesznek, de ez számunkra inkább kellemesebb.

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Blog ajánló
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!