2017. december 16. szombat, Etelka és Aletta napja
Az első öröm a gazdáknak
Révay András
2017.11.29 19:22
Lezajlott a szüret utáni időszak – borokról szóló - első nagyszabású rendezvénye; a most már joggal hagyományosnak tekinthető XIV. Újbor és Sajt Fesztivál. A helyszíne is a megszokott volt, két napon keresztül Budapesten, a Városligetben a Mezőgazdasági Múzeumban lehetett találkozni a termelőkkel, kóstolni a borokat, sajtokat. Az esemény rangját egyetlen szám is jól jelzi: a borversenyre szerte az országból 456 minta érkezett!

A Fesztivál részeként lezajló verseny nagyon jó, mert a borászok, megmutathatják, mire képesek, elhelyezhetik magukat az ország bortermelését megjelenítő palettán – hangsúlyozta dr. Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a rendezvény megnyitásakor. Az is jó, hogy a mostani fiatal borászok egy jelentős részének már nem azon kell gondolkodni, hogyan lesz pincéjük, miből lesz palackozógépük – folytathatják az apáik által megkezdett munkát. Van erejük, energiájuk, hogy új utakat járjanak, kísérletezzenek. A világ folyamatosan változik, mindig kell valami újat mutatni a fogyasztóknak. Ráadásul a fogyasztók is egyre képzettebbek, igényesebbek. Igaz mindez a sajtok világára, és hasonlóság az is, hogy a borhoz és a sajthoz is nagyon jó minőségű alapanyagra van szükség. Ebből mindkettő megvan Magyarországon, csak egy jó borász, egy jó sajtmester kell a technológia mellé. Az időjárásra sem lehetett az idén panasz, hiszen a szüreten túl már most látjuk, hogy az 1947-es, 56-os, 72-es mellett, az 2017-es év lesz az, amit nagyon sokáig fogunk emlegetni és az újbor után – ami az első öröm a gazdának – a többi borra is nagyon büszkék leszünk.

 A Balaton-felvidékről, Dörgicséből érkező Pántlika pincészet 40 hektáron gazdálkodik és azon 13 szőlőfajtát termeszt. A fesztiválra elhozták a 2017-es Bece-blanc (valójában Sauvignon Blanc) borukat és egy Chardonnay battonage-t. Ez utóbbi francia kifejezés azt jelenti, hogy a bort hosszabb ideig a hordóban finom seprőn érlelik és a seprőt időnként felkeverik. Az eljárás a bor savháztartására van befolyással. A másik – szintén magyarázatra váró – a szó a Bece, ami persze nem azt jelent, hogy a bor becézni szeretnék. Az a termőhely, a Bece-hegyi dűlő neve. Alapkőzete a 230 millió éves triászi mészkő, ami jól tartja a meleget és ez a meleg a szőlő érésére igen jó hatással van. Így azután a pohárba töltött bor frissessége az, ami legelőször feltűnik a kóstolónak. Ízébe megjelennek a trópusi gyümölcsök, amit csak elősegít, hogy különleges dél-tiroli élesztőt használtak az erjesztéshez.

Nagy volt az érdeklődés a magyaralmási termékek asztalánál. A Székesfehérvártól 14 kilométerre, Győr felé fekvő községben 2014 óta dolgozik a tejfeldolgozó üzem, azóta gyártanak – igen sokféle – tejterméket. Sajtot, tejfölt, túrót, joghurtokat, kefirt, vajat. A fesztivállátogatók főleg a kéregben érlelt sajtokról szóltak elismerően. Az eljárás során a sajtot ételviasz bevonattal látják el és ebben érlelik, legalább három hónapig, de vannak 6 és 9 hónapig érlelt sajtjaik is. A fenyődeszkára helyezett sajtokat eleinte naponta, majd kétnaponta meg kell forgatni az érlelőben, ahol a hőmérsékletet és a páratartalmat is gondosan szabályozzák. A sajtok minőségét elég egyetlen adattal jelezni. A 9 hónapig érlelet, szinte már parmezános jellegű Páter sajt Franciaországban, nemzetközi sajtversenyen ezüstérmet kapott.

 Székelyudvarhely mellől, Székelyszentlélekről érkezett Imre Pál. Családi vállalkozása száznál több kecskét, juhot, négy tehenet nevel. Tizenkét féle sajtot hoztak, ordát, juhtúrót, telemiát. Ez utóbbi a románok jellegzetes, általában harminc napig sólében érlelt, feta jellegű sajtja. Magyarországon kevéssé ismerik, elsősorban salátákhoz ajánlják. Az édes orda is érdekes módon készül. Amikor a sajtnak valót kiszűrték tejből, ott marad a savó. Ha ezt 90 fokra melegítik, a savófehérje összeáll, feljön a lé tetejére, onnan leszedhető. Sietni kell, mert hamar vissza is ereszkedik. Ruhába teszik, lecsepegtetik, semmit nem adnak hozzá, tartósítószert sem használnak. Mivel nem is fűszerezik, édeskés íze marad. Sajtjaik közül Székelyföldön a medvehagymás iránt a legnagyobb a kereslet. Ezen kívül készítenek még köménymagos, kakukkfüves, bazsalikomos ízesítésű sajtokat.

Urbán Tibor sajtkonyhája, a Tolbán Kézműves Natúr Élelmiszerek készítője, Nógrád megyében, Erdőkürtön működik. A Fesztiválon a bemutató asztalnál dolgozók is az erdőkürti népviseletet hordták. Otthon kecskét, birkát, tehenet tartanak. Füstöl sajtot, parenyicát, sajtos desszertkrémeket készítenek, ez utóbbihoz a gyümölcsmártásokat is maguk főzik. Egy elhivatott sajtkészítő csapat tagjaként a street food jellegű ételekben is tudnak újat nyújtani. Különlegességük a „cheese to go” apró sajtocska nudlik, amit chips helyett ajánlanak. Sokkal egészségesebb! Krémsajtjukhoz hasonlót Magyarországon senki más nem gyárt. Készül belőlük barackos, kökényes, áfonyás, málnás, erdei gyümölcsös.

 Aki elindult a túrán a Tour de Dúzsi útján három bort is találhatott. Az első a Fürtike nevet viselő, legnagyobb részben Ezerfürtű (70 %) és Sauvignon Blanc (30 %) szőlőből készült könnyű fehérbor, a második egy rosé: Blauburger és nagyobb részt Zweigelt házasítás, míg a harmadik ugyanezen összeállítású, de már vörösbor. Mindhárom Márton-napi újbor. Az Ezerfürtű, ősi magyar szőlőfajta, talán az országban máshol nem is található, csak Szekszárd mellett a Dúzsi birtokon. Pohárba töltve a világos színű bor finom virágillatokkal hívja fel magára a figyelmet. Az idő előrehaladtával már egy kicsit komolyabb arcát is mutatja. A rosé szintén illatos, „jól iható”, a hiedelemmel ellentétben hosszabb idő után sem veszít értékéből. Megfelelő körülmények között tartva három, akár négyévesen is finom marad.

A fesztivál legnagyobb érdeklődéssel várt pillanata az eredményhirdetés volt. Bizony nem kevés időbe telt, amíg a zsűri döntésre jutott a 465 minta rangsorolásában. A „vakkóstolás” lényege, hogy a zsűritagok nem tudhatják, kinek a borát kóstolják, csak azt ismerhetik, milyen fajta van a poharukban. Hiszen mást kell várni egy Chardonnaytól, mint egy Sauvignontól, mást egy Kékfrankostól, mint egy Portugiesertől. Egymástól függetlenül pontoznak, végül a pontokat összehasonlítják, és ez adja a rangsort. A 100-92,00 pont közötti eredmény jutalma a Nagy Aranyérem. Aranyat ér a 91,99-88,00 pont, míg az ezüstöt 87,99-84,00 ponttal lehetett kiérdemelni. Ezen a fesztiválon bronzérmet nem adtak ki. Nagy Arany és Arany értékű oklevelet összesen 62 bor szerzett. A legnagyobb elismerést a TOP TÍZ-be jutás jelenti, ezek a következők: Rosé cuvée (Günzer Tamás Pincészete), Chardonnay (Kányaváry Borbirtok), Kékfrankos rosé (Dubicz Borászat), Villányi Portugieser ( Stier Pincészet), Irsai Olivér (Galántai Pincészet), Móri Chardonnay (Molnár Borház), Sauvignon Blanc (Bárdos és Fia Pincészet), Rosée cuvé (Frittmann testvérek), Villányi Franc (Gere Tamás), Generosa (Molnár Borház). A sorban az első kettő jutalma volt a Nagy Arany értékű oklevél.

Külön kell szólni a Fesztiválnak egy olyan színfoltjáról, amiről joggal feltételezhetjük, hogy máskor, más körülmények között, még sokat fogunk hallani róluk. A Veszprémben működő Pannon Várszínház fiatal művésze, Szente Árpád Csaba vezetésével 2015-ben alakult meg egy roppant figyelemre méltó háromtagú énekegyüttes, az In Vino. Tavaly az Újbor és Sajtfesztiválon már bemutatkoztak, most más felállásban, Ágoston Máté és Gábor Márkó alkotta a triót. Részben az operaszínpadokon klasszikussá vált „nagy elődök”, valamint a nem kevésbé világhírű – négytagú – Il Divo és a 2015-ös San Remo-i Dalfesztivált megnyerő Il Volo zenei stílusát követik. Tavaly olyan opera- és könnyűzenei világslágereket adtak elő, melyek – ha olykor áttételesen is – de kapcsolatba hozhatók voltak a borral. A kitűnő hangú énekesek néha már a csodálatos, az örök mintának számító „Három tenor” színvonalát idézték. Egészen elképesztő hangzásokig képesek emelkedni. Idén – kitűnő kiejtéssel – ismert angol dalokat adtak elő. A közönség tetszését különösen JOsh Groban dala, a „You raised me up” és Sinatra világslágere a „My way” három hangra adaptált átdolgozása nyerte el. Sokan mondták, hogy szívesen hallanának tőlük egész estés előadást is. Lehet, hogy erre talán már nem is kell olyan nagyon sokat várni.

Kapcsolódó témák

A cím talán félreérhető is lenne, ha valamiféle bortartó edényt vagy nagyobb tároló helyet gyanítanánk az olvasatán. Egészen másról van szó! Egy eddig még sosem volt, de elképzelhető, hogy ezután majd máskor megismétlődő rendezvény zajlott a budapesti Olasz Kultúrintézet patinás épületében. Az viselte ezt a címet.

Mint az elmúlt 26 évben mindig, az idén is kihirdették „Az év bortermelője – 2017” díj nyertesét. A kiválasztás folyamata egy évig tart és megszervezését, lebonyolítását a Magyar Bor Akadémia - mint a szőlő- és bortermelés legnagyobb szakmai szervezete – tartja kézben.

2017.12.06 17:16

Nagyon ritkán van arra lehetőség, hogy tíz – egyaránt a prémium kategóriába tartozó - borásszal találkozzon az ember egyazon este, és ráadásul még mindegyikük borait és történeteit élvezhesse saját hangulatának, kedvének megfelelő sorrendben. Most, karácsony közeledtével, erre kínált alkalmat a Gastro Design díjjal elismert Zwack Füves Bár, az idei decemberi Zwack Open keretében.

November 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.

Az újborok második bemutatóján ezúttal a Dél-Balatoni Borvidék pincészetei hoztak közel kilencven bort, palackozottat, tartály- és hordómintát a VERITAS WINEBAR-ban megrendezett kóstolóra. A borászok mind egyetértettek abban, hogy idén az időjárásra nem lehetett panasz.

Blog ajánló
Egy nap a városban A tényleg, de komolyan jó vegán gyorskaja - Las Vegans
Nekem alapvetően szimpatikus a vegánok hozzáállása a táplálkozáshoz: ha ártasz vele, inkább egyél mást. Nem is nagyon lehetne ezzel vitatkozni, ha valahol mégis vita alakul ki, azt a szélsőségek között lehet keresni. A vegán aktivisták és a nehogymármegmondják-aktivisták tudnak kiélezett helyzetet előidézni, egyik sem tesz jót egyébként a vegánok ügyének. Tudjátok, a vegán aktivistáknak mit kellene csinálniuk? Főzni. Alig van jó vegán kajálási lehetőség a városban, és sokszor azok is pocsékok. A pozitív kampány lényege, hogy nem ellenzed mások viselkedését, hanem mutatsz nekik jobbat. Senki nem gondolná, hogy az elektromos autó menő, amíg egy Tesla le nem gyorsulja a világ legdrágább sportautóit. Abban a pillanatban az emberek nem a hátrányait kezdik el látni az újdonságnak, láss csodát. A Las Vegans lakókocsiját láttam már párszor, de valahogy sosem mertem erre kísérletezni, legalábbis voltak prekoncepcióim, félelmeim. Volt már, hogy korábban is megkaptam: miért hasonlítom a vega, vegán kaják ízét másokhoz? Ami megint furcsa kérdés, tekintve, hogy az életem első felében evett falatjaimhoz hasonlítani életem második felében kóstolt falatjaimat eléggé logikus, az emberi gondolkozás alapja. És hát nem is vagyok vegán, úgyhogy ritkán találkozom ilyen ételekkel, legfeljebb a tízórai alma és a vacsora utáni narancs az, amiről bátran ki merem jelenteni, hogy nem tartalmaz állati eredeti dolgot. Ez egy igen hosszú bevezető volt. Szóval odaléptem a lakókocsihoz a Bijó parkolójában (ott is megjelentek átmenetileg az egyik hétvégén), egyszercsak. Szükség volt rá, Évi átmenetileg tejmentes diétát tart, így a vegán lehetőségek csábítónak tűntek a sajtokat igencsak kedvelő feleségem számára. Az, hogy rántott sajtos szendvicset ehet, teljesen felvillanyozta. Vettem neki egyet. Tehenet, tőgyet nem látott persze. És ledöbbentem, mikor kaptam egy kóstoló falatot. A sajt nyúlós volt, a pirított padlizsán isteni, a buci kellemes, a hagymalekvár meg jól aládolgozott mindennek. Legszívesebben kitéptem volna Évi kezéből a kaját, mert ekkorra már rájöttem, hogy kettőt kellett volna kérni. Akkor épp nem volt nálam fényképezőgép, ezért az ALLEE-nál pár nappal később megint kértem egy szejtános burgert, meg egy csicseriborsós tálat: A szejtános szendvics is nagyon jó volt. Nem annyira, mint a másik, de állatian élveztem ezt is, különösen a mellé adott vegán majonézt, ami egyáltalán nem volt olyan, amilyennek elképzeltem. Teljesen jó cucc. Szóval utasításba kaptam, hogy hetente többször hozzak a Las Vegansból haza szendvicseket, úgyhogy megpróbálom rávenni a tulajokat, hogy nyissanak egy helyet egy nekem útba eső helyen. Arra gondoltam, hogy ha a poszt miatt esetleg szóba állnak velem, lehet velük tárgyalni, szurkoljatok. (A Bijó parkoló pont jó lesz állandóra köszi) Egyébként holnap lesz valami vegán wonderland az Anker'tben, ott árul majd pizzát a vegażżi is, hogy az ég áldja meg a keresőoptimalizált nevüket, akikre nagyon kíváncsi vagyok. Csak egy tipp, ha már vegán. (Ők is eshetnének útba, ha van kedvük) Las VegansKaraván udvar (Kazinczy u. 18.) és ALLEE sétány
Egy nap a városban Fánkot karácsonyra? Ezeket az Isten is arra teremtette!
A Donut Library karácsonyi fánkkollekciót dobott piacra, ami önmagában egy csodálatos ötlet. Főleg, ha megnézzük, hogy festenek ezek a fánkok: És hogy milyen dobozban kapjuk őket: A Donut Libraryről 2013-ban írt először Csaba, azóta a hely a Pozsonyi út híres fánkozója lett. Az akkori dizájn a mai napig megállja a helyét, a high-tech fákospolc találkozása a kopottas könyvekkel nagyon megnyugtató együttállás. Azt a benyomást kelti, hogy járjunk bárhol az időben, ezer év múlva is lesznek könyvek, papírlapokkal, borítóval meg ilyenekkel. És lesz fánk. Lészen. Ahogy Csaba, én sem vagyok nagyon művelt fánkügyben, nem nagyon tudom, mit tud mondjuk a világ legjobb fánkja. Viszont nálam ezek a fánkok, amik kipróbálására a hely hívott el, egy új kategóriát hoztak el, el is neveztem őket bonbonfánknak. Nem azért, mert olyan aprók, rendes fánkméretűek ezek, körbe puha, finom fánktészta, középen töltelék. Viszont ez a töltelék pont olyan meglepetés, és pont olyan elemi erővel tódul a szájba, mint egy jó töltött bonbon esetében. Az eredmény is az lett: az autóban hazafelé, a dugóban állva szórakozottan beleharaptam az egyikbe, aztán még egy harapást, aztán a következőbe, aztán még egybe. Úgyhogy ha vendégségbe viszed, érdemes késsel elosztani, mert mindenki mindegyikből akar majd. A rózsaszín ajándékkal kezdtem, és milyen jól választottam: a mandulaízű töltelékről beugrott egy gyerekkori íz, amit utoljára akkor éreztem. Bumm, óvodás voltam, aki keresgéli az emlékeiben, hol és milyen körülmények között evett ilyet, és mi a fene volt az. A mackó málnakrémet rejt, míg kívül pillecukorral csábít, hogy nem lesz ez egy súlyos, megterhelő falat. Itt kezdesz rájönni, hogy ezeknél a fánkoknál a töltelék főszerepet kaptak. Nem mellékszereplők, hanem átvették az uralmat. A mézeskalács fánk íze - természetesen - mézeskalács. Mézeskalácseszencia. A karácsonyfa meglepő módon mákot rejt. Ettől megint meglepődtem, nem számítottam a visszafogottabb, kevésbé édes ízre. A hópehelyhes egy raffaello golyó fánkosítva. A nyalókás bonbon - bocs, fánk - klasszikus vaníliás ízt hoz, csokival, tök jó. A szakállas ember, nevezzük télapónak, eperízű krémmel van tölve, kicsit savanyú, meg persze édes.   Egy percet sem bántam meg abból a két és fél percből, amíg megettem őket. Amit láttok fent a dobozban, háromezer forint körül vettem. A legjobb “vigyünk valami édességet” tipp karácsonyra, ha nincs kedvünk bejglit készíteni. The Donut LibraryCím: Budapest, Pozsonyi út 22.Budapest, Karinthy Frigyes út 18. XI. kerületBudapest, Károly krt 7. VII. kerületNyitva mindhárom üzlet: H-V: 10:00 – 20:00 óráig Disclaimer: A Donut Library ezúttal az Egy nap a városban hirdetője.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!