2019. június 19. szerda, Gyárfás napja
Az igazságért, egy igaztalan világban
Révay András
2018.02.19 21:53
Az 1985-ben elhunyt, Nobel-díjas német író, Heinrich Böll munkái, napjainkban idehaza nem tartoznak a legolvasottabbak közé. Pedig életében, életművében kitüntetett szerep jutott Magyarországnak. Az író három regénye köré csoportosítva ebből a kapcsolatrendszerből mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum most megnyílt, és május 6-ig látogatható kiállítása néhány kevésbé ismert, vagy éppen ismeretlen mozzanatot.

Az első regény, a magyarul 1957-ben megjelent Ádám, hol voltál? azokon a tapasztalatokon alapul, amelyeket Böll 1944 nyarán sebesültként a sepsiszentgyörgyi, debreceni és szentesi katonakórházakban szerzett. A második, az Egy bohóc nézetei csak húsz év késéssel jelenhetett meg magyarul, mivel a „polgári humanista” író e művét betiltották a hajdani NDK-ban. Ám amikor 1982-ben végre kiadták itthon, Böll a politika számára kínos gesztussal, honoráriumát az illegális, Szegényeket Támogató Alap (SZETA) javára ajánlotta fel. De Böll, aki 1956-tól fogva figyelemmel kísérte a magyarországi fejleményeket, már korábban is a politikai rendőrség fókuszába került, hiszen amikor 1971-ben a nyugat-német PEN-elnökeként Magyarországra érkezett, már számos íróval, fordítóval és filológussal állt kapcsolatban. Ebben az évben jelenik meg a később Nobel-díjjal elismert Csoportkép hölggyel című regénye, amely 1973-ban magyarul is napvilágot lát – néhány „apró” kihagyással.

Tavaly decemberben lett volna Heinrich Böll százéves – kezdte a visszaemlékezést Pröhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója – a kiállítás megnyitásakor. Bár a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években szívesen olvastuk műveit, magyarországi története többé-kevésbé ismeretlen maradt. Amikor Németországban nemrég kiadták a háborús naplóit, sokakat meglepett az a szeretetteljes hang, ahogyan a magyarországi időszakáról ír. Nos, a születésnap és a napló kapcsán előkerült emlékek indítottak minket arra, hogy érdemes lenne az ő itteni kapcsolatait bemutatni és eljutni valahogy ahhoz az általános tanulsághoz is, melyek túlmutatnak az irodalmi életen. Alakját a XX. század végének története nagyon erősen összekapcsolta politikai aktivitásával. Legyen szó a békemozgalomról, a zöldekkel kapcsolatos szimpátiájáról vagy mindarról, ami a hetvenes évek Németországában annyi turbulenciát gerjesztett. Bizonyos értelemben a politikai mögött Németországban mintha el is halványodott volna az irodalmi jelentősége. Nálunk ez fordítva volt. Mi az író Heinrich Böllt ismertük meg, az új prózastílust, amit ő honosított meg, később pedig a Nobel-díjas írót tiszteltük benne.

 Ezek mögött viszont rejtve maradt életének nem csak az a része, amikor német katonaként Magyarországon járt, hanem az a fajta érdeklődése is, ami a 70-es, 80-as évek magyar ellenzékéhez fűzte. Fontosnak tartotta, hogy a vasfüggönyön túli politikai mozgalmakat nyomon kövesse, hogy a magyarországi jogdíjainak egy részét – talán az egészet- a Szegényeket Támogató Alapnak adta. Ezek az irodalmi jelentőség mögött nálunk akkor rejtve maradtak. Míg a kiállítás német látogatói számára érdekes lesz, hogy milyen módon volt Böll következetes moralitásában, gondolkodásában – nem pusztán Németországban, hanem a német határokon túl is, a magyar közönség számára meg tudjuk mutatni, hogy az akkoriban sokat olvasott és értékelt Böll közéleti szempontból mennyire fontos szerepet játszott, mennyire érdeklődött mindazon fejlemény iránt, melyek errefelé zajlottak. Tenni is próbált az igazságért, egy igaztalan világban.

Ezzel együtt Heinrich Böll mindannyiunk számára elsősorban irodalmi jelentősége miatt fontos. Nagyon jó lenne, ha az ő általános ismertsége Németországban, Magyarországon tovább nőne, műveit tovább olvasnánk és ez a kiállítás ennek lendületet adna. Böll naplóiból kiderül, hogy az állandó feszültség, ami benne élt abban fejezhető ki, hogy míg ő a fülével a német katonadalt, a Westerwald Lied-et hallotta, belül azért mindig Beethoven művei csengtek. A külső valóságnak és az ő belső világának ellentéte jelenik meg számos művében. A kiállítás látogatóit talán meglepi, hogy mit keres a bemutatott tárgyak között egy magyar katonaköpeny, de a számos ellentét érzékeltetésére nagyon is alkalmas. Maga Böll írja róla következőket: „Amerikai katonák fogtak el, utána britek viselték gondomat, bár belgák őriztek, mert a kölni közigazgatási terület az ő megszállási körzetük lett a brit övezetben. 1945. IX. 15-én azonban német fogságból bocsátottak el. Öltözékem magyar tiszti köpeny, finom szövetből, piros parolikkal…”

 Ám a látogatók a legtöbb időt valószínűleg egy másik tárgy előtt fogják eltölteni. Ez Heinrich Böll Nobel-díjának oklevele. Svédül bizonyára kevesen értenek majd, de alatta ott van az indoklás lényege magyarul is: „Korát széles perspektívában ábrázoló, nagy, jellemző erejű írásaiért, melyekkel a német irodalom megújításához járult hozzá.” Ezt a véleményt jól támasztja alá a naplója, melyet sebesülése idején, magyarországi ápoláskor is vezetett. Ebből is olvashatunk részleteket. Sepsiszentgyörgyön, 1945. június 5. táján például ezt írta: „Gyűlölöm a háborút, teljes szívemből gyűlölöm, a háborút, és minden dalt, minden szót, minden gesztust és mindenkit, aki valami mást is érez a háború iránt, mint gyűlöletet. Hiszen oly mértékben értelmetlen, és a politika oly mértékben aljas és romlott, hogy soha sem lehet igazolható, egy ilyen háborúba kezdeni és azt ilyen embertelenül sokáig fenntartani…Már tudom, hogy a háború egy gaztett, egy abszolút gaztett, a legrosszabb! Minden más gaztettet magában foglal, mindet, mindet…” Ezekhez a gondolatokhoz fölösleges lenne bármit is hozzátenni!

Kapcsolódó témák

Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban.

Jól igazolja ezt az állítást – no meg még egy másikat is – a Hibernia Kiadó népszerű útikönyv sorozatának legújabb tagja, a „Varázslatos Csehország”. A másik állítás ugyanis így hangzik: Csehország nem csak Prága! A könyvben erre nézve is bőséges bizonyítékot, egyebek mellett például negyven térképet is találunk.

Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.

Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.

Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

Blog ajánló
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!