2019. március 21. csütörtök, Benedek és Napsugár napja
Bács-Kiskun megyétől Algériáig – I. rész
Révay András
2019.02.22 22:06
Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Aki figyelmesen sétált a pavilonok között egészen meglepő címkéjű borokat is felfedezhetett. Ilyen például a Bistronauta, melyekről egy másik palack segítségével annyi azért kiderül, hogy Nyékládházáról származik. A Gallay Pincészet a Bükki Borvidéken dolgozik, a kiállításra hozott boraik kimagaslóan jó minőségűek, kiváló termőterületről származnak. Bizonyítja ezt a Magyar Bor Nagydíj pecsétje is az egyik palackon. A Bistronauta név onnan származik, hogy könnyed, „fiatalos” bort akarnak a bisztróknak, borbároknak adni. Fehérboruk Zenit, Cserszegi Fűszeres és Pinot Blanc házasítása. Vörösboruk tiszta Zweigelt, a Nyékládháza pedig hagyományos, hordós eljárással, tisztán Zenit szőlőből készült. Mindhárom borról elmondható, magas beltartalmi értékkel bíróak, bár száraz, de inkább feminin jellegűek, „könnyen ihatók”.

 Bács-Kiskun megyéből harmincegy kiállító érkezett, ennek megfelelően az érdeklődés is nagy volt irántuk. Képviselőik elhozták Budapestre a megye legjobb pálinkáját, de valószínűleg nemcsak ezért volt pavilonukban területükön, több helyen is olvasható a „Boldoggá tesz” felirat. Az is igaz, hogy itt van az ország legnagyobb szőlőtermő területe, ám még ez sem elég indok a boldogságra. Kiváló borászaik is vannak és jó ételékért sem kell messzire menniük. A megyében van a híres Tanyacsárda, mely egykor az ország legelső ilyen magánvállalkozása volt. Ráadásul az „Év borásza” cím viselői mellett az „Év biotermelője” is itt dolgozik, sőt az „Év természetfotósa” címet is itteni fotóművész nyerte. A „Boldoggá tesz” felirat használatának jogossága statisztikailag igazolt. Ilyen vizsgálatot a közvélemény-kutatók többször végeznek és tavaly kiderült, a magyarországi megyék közül a Dél-Alföldön élő emberek körében nőtt – a korábbiakhoz képest – legmarkánsabban, a legnagyobb mértékben a boldogság index, a jó életérzés. Ezt szeretnék sugallni az oda utazó vendégeknek is.

 A Hungary Card 1996-ban jelent meg először a piacon. Ennyi idő után már elég nehéz valami újat is kínálni, de ez eddig még mindig – így az idén is sikerült. A cég tulajdonosa, Gál Gábor örömmel újságolta, hogy az idei évtől kezdődően a zalakarosi gyógyfürdő is csatlakozott a kártyatulajdonosoknak kedvezményt adók sorához. Tovább fejlesztették együttműködésüket az Autóklubbal a Hungary Card mellé ingyenes klubtagság is jár, persze regisztrálni kell hozzá a klub honlapján, de a tagság át is ruházható. Nagyon jó az együttműködés Hatvan városával és Nagyvázsonnyal, annak környékével is. Az ország más vidékein élők közül kevesen ismerik, milyen csodálatos a hatvani vadászkastély, kiváló strand- és gyógyfürdő is van ott. Fontos tény a kártyáról, hogy béren kívüli juttatásban, csekély értékű ajándékként adható a dolgozóknak, akik viszont komoly megtakarításokat érhetnek el vele például egy családi kirándulás alkalmával. Fizetéskor a SZÉP-kártya is használható, ami azt jelenti, hogy annak a vásárlóértéke megnövekszik! Százezer forintból így 150 ezret is költhetünk a kedvezmények miatt!

 A Hungary Card bemutató mellett, egy másik asztalon egy sereg palack is sorakozott. Többségük tartalmának megszokott italszínei vannak, de kettőé feltűnően elüt a többitől. A kék palackok gyümölcsbort rejtenek, alapjuk kajszibarack és a bodza termésével színezik kékre. Itt az UTAZÁS Kiállításon mutatták be legelőször a fogyasztóknak. A titok Csömörön, Sápi Tímea kézműves gyümölcsbor manufaktúrájában fejthető meg. Náluk készült Magyarország első kézműves gyümölcsbora. Kizárólag csak tiszta gyümölcs alapanyagokat dolgoznak fel, semmilyen mesterséges színezéket, íz- vagy illatfokozót nem használnak, ezért már elnyerték a Prémium Hungaricum minősítést is. Boraikat szabályozott erjesztéssel, reduktív eljárással készítik, kapható náluk őszibarack-, eper-, cseresznye-, fekete ribizli- és kökénybor is.

A nyaralóhajózás Európa-szerte elterjedt nyaralási forma a tavakon, folyókon és csatornákon. A legismertebb talán Hollandiában. Bárki kipróbálhatja, mivel a nyaralóhajók vezetéséhez nem szükséges hajóvezetői engedély, rövid betanítást követően máris, önállóan vezethetők. A 10-15 kilométer/óra sebességű motoros hajók használata biztonságos és egyszerű. A nyaralóhajózás több mint csak hajókázás. Napközben fürödhetünk, horgászhatunk vagy éppen a hajóra magunkkal vitt biciklikkel kikötés után elindulhatunk felfedezni a környéket. Párok, családok, baráti társaságok is mehetnek együtt a különböző, 2, 3, vagy négykabinos hajókkal, melyek berendezése kényelmes apartmanhoz hasonlít. Mindegyikben van melegvizes zuhanyozó, WC, konyha, étkező szalon. A hajók fűthetők, így kora tavasztól késő őszig élvezni lehet ezt a különleges kikapcsolódást.

Kapcsolódó témák

Ezoterikus és természetgyógyászati előadások, művészeti programokm ingyenes állapotfelmérés, tanácsadás, biobüfé, kiállítások és vásár.

Vendégeket hívott első születésnapjának megünneplésére Elizabeth. Ám az érkezőket nem habos kakaó és csokoládétorta várta, bohóc sem bújt elő a sarokból. Jóféle pálinkával köszöntötték őket, és kisvártatva frissen főtt, ízletes halászlét tálaltak eléjük, finom borok sorakoztak az asztalon. Ennyiből máris sejthető, nem kisgyerek volt az ünnepelt!

Nem utazási iroda, mégis vásárolhatunk a segítségével utazást, foglalhatunk hotelszobát, panziót. A nevét mindenki ismeri, bár hallatán egy nagy bevásárlóközpont tűnik fel lelki szemeink előtt. Önálló irodája – ahová bemehetnénk tárgyalni, utakat válogatni – nincs, ugyanakkor már jó néhány éve jelen van a magyar piacon. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon jó árakat kínál!

Salgótarján környéke már a két világháború közötti időszakban is a bakancsos turisták egyik paradicsoma volt. Az enyhe emelkedők nem tették igazán próbára a természetjárókat, a táj szépsége, a várromok romantikája elegendően vonzónak bizonyult. Ma sincs ez másként, a helyzet annyival jobb, hogy a környék várait látogathatóvá tették és bár a szakemberek egyik-másik megoldást vitatják, azért mégis csak folyt helyreállítás.

Salgótarjánt és környékét sokáig a magyar szénbányászat fontos területeként tartották számon, ipara is jelentős volt. Mára se bányászat, se ipar, az itt élők figyelemre méltó küzdelmet vívnak a megmaradásért. Egy dolog viszont szinte változatlan maradt az elmúlt ezer évben: a természeti környezet, és ezt részben kiegészítheti az épített környezet, a műemlékek. Lassan már egy évtizede, hogy kezdik felfedezni az ebben rejlő lehetőségeket.