2019. szeptember 24. kedd, Gellért és Mercédesz napja
Bács-Kiskun megyétől Algériáig – I. rész
Révay András
2019.02.22 22:06
Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Aki figyelmesen sétált a pavilonok között egészen meglepő címkéjű borokat is felfedezhetett. Ilyen például a Bistronauta, melyekről egy másik palack segítségével annyi azért kiderül, hogy Nyékládházáról származik. A Gallay Pincészet a Bükki Borvidéken dolgozik, a kiállításra hozott boraik kimagaslóan jó minőségűek, kiváló termőterületről származnak. Bizonyítja ezt a Magyar Bor Nagydíj pecsétje is az egyik palackon. A Bistronauta név onnan származik, hogy könnyed, „fiatalos” bort akarnak a bisztróknak, borbároknak adni. Fehérboruk Zenit, Cserszegi Fűszeres és Pinot Blanc házasítása. Vörösboruk tiszta Zweigelt, a Nyékládháza pedig hagyományos, hordós eljárással, tisztán Zenit szőlőből készült. Mindhárom borról elmondható, magas beltartalmi értékkel bíróak, bár száraz, de inkább feminin jellegűek, „könnyen ihatók”.

 Bács-Kiskun megyéből harmincegy kiállító érkezett, ennek megfelelően az érdeklődés is nagy volt irántuk. Képviselőik elhozták Budapestre a megye legjobb pálinkáját, de valószínűleg nemcsak ezért volt pavilonukban területükön, több helyen is olvasható a „Boldoggá tesz” felirat. Az is igaz, hogy itt van az ország legnagyobb szőlőtermő területe, ám még ez sem elég indok a boldogságra. Kiváló borászaik is vannak és jó ételékért sem kell messzire menniük. A megyében van a híres Tanyacsárda, mely egykor az ország legelső ilyen magánvállalkozása volt. Ráadásul az „Év borásza” cím viselői mellett az „Év biotermelője” is itt dolgozik, sőt az „Év természetfotósa” címet is itteni fotóművész nyerte. A „Boldoggá tesz” felirat használatának jogossága statisztikailag igazolt. Ilyen vizsgálatot a közvélemény-kutatók többször végeznek és tavaly kiderült, a magyarországi megyék közül a Dél-Alföldön élő emberek körében nőtt – a korábbiakhoz képest – legmarkánsabban, a legnagyobb mértékben a boldogság index, a jó életérzés. Ezt szeretnék sugallni az oda utazó vendégeknek is.

 A Hungary Card 1996-ban jelent meg először a piacon. Ennyi idő után már elég nehéz valami újat is kínálni, de ez eddig még mindig – így az idén is sikerült. A cég tulajdonosa, Gál Gábor örömmel újságolta, hogy az idei évtől kezdődően a zalakarosi gyógyfürdő is csatlakozott a kártyatulajdonosoknak kedvezményt adók sorához. Tovább fejlesztették együttműködésüket az Autóklubbal a Hungary Card mellé ingyenes klubtagság is jár, persze regisztrálni kell hozzá a klub honlapján, de a tagság át is ruházható. Nagyon jó az együttműködés Hatvan városával és Nagyvázsonnyal, annak környékével is. Az ország más vidékein élők közül kevesen ismerik, milyen csodálatos a hatvani vadászkastély, kiváló strand- és gyógyfürdő is van ott. Fontos tény a kártyáról, hogy béren kívüli juttatásban, csekély értékű ajándékként adható a dolgozóknak, akik viszont komoly megtakarításokat érhetnek el vele például egy családi kirándulás alkalmával. Fizetéskor a SZÉP-kártya is használható, ami azt jelenti, hogy annak a vásárlóértéke megnövekszik! Százezer forintból így 150 ezret is költhetünk a kedvezmények miatt!

 A Hungary Card bemutató mellett, egy másik asztalon egy sereg palack is sorakozott. Többségük tartalmának megszokott italszínei vannak, de kettőé feltűnően elüt a többitől. A kék palackok gyümölcsbort rejtenek, alapjuk kajszibarack és a bodza termésével színezik kékre. Itt az UTAZÁS Kiállításon mutatták be legelőször a fogyasztóknak. A titok Csömörön, Sápi Tímea kézműves gyümölcsbor manufaktúrájában fejthető meg. Náluk készült Magyarország első kézműves gyümölcsbora. Kizárólag csak tiszta gyümölcs alapanyagokat dolgoznak fel, semmilyen mesterséges színezéket, íz- vagy illatfokozót nem használnak, ezért már elnyerték a Prémium Hungaricum minősítést is. Boraikat szabályozott erjesztéssel, reduktív eljárással készítik, kapható náluk őszibarack-, eper-, cseresznye-, fekete ribizli- és kökénybor is.

A nyaralóhajózás Európa-szerte elterjedt nyaralási forma a tavakon, folyókon és csatornákon. A legismertebb talán Hollandiában. Bárki kipróbálhatja, mivel a nyaralóhajók vezetéséhez nem szükséges hajóvezetői engedély, rövid betanítást követően máris, önállóan vezethetők. A 10-15 kilométer/óra sebességű motoros hajók használata biztonságos és egyszerű. A nyaralóhajózás több mint csak hajókázás. Napközben fürödhetünk, horgászhatunk vagy éppen a hajóra magunkkal vitt biciklikkel kikötés után elindulhatunk felfedezni a környéket. Párok, családok, baráti társaságok is mehetnek együtt a különböző, 2, 3, vagy négykabinos hajókkal, melyek berendezése kényelmes apartmanhoz hasonlít. Mindegyikben van melegvizes zuhanyozó, WC, konyha, étkező szalon. A hajók fűthetők, így kora tavasztól késő őszig élvezni lehet ezt a különleges kikapcsolódást.

Kapcsolódó témák

A számos különböző szellemi hatásokból táplálkozó zsidó kultúra bemutatása fontos feladat. Hiszen a közös kultúra köti össze a zsidókat és nem zsidókat, a vallásosokat és nem vallásosokat, a fiatalokat és időseket, az anyaországi és a határon túli magyarokat. Erre a feladatra vállalkozik évek óta Budapest legnagyobb zsidó rendezvénye, a most már 22. alkalommal megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivál.

A Kiskunságban olyan ételeket és italokat kóstolhatnak az érdeklődők, melyek egyedülállóak hazánkban. Azon belül is, a Kiskunmajsához közeli, mindössze 2600 lakosú kisközség, Szank hívja fel magára számos érdekességgel a figyelmet. Aki már járt ott, egyet fog érteni azzal; még átutazóban is érdemes megállni itt, kicsit körülnézni, enni egy jó ebédet, megkóstolni más, helyi különlegességet. Az ittenieknek két jelmondatuk is van, a vendég tetszés szerint választhat belőlük. Az egyik filozofikusabb: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!”, a másik vidámabb: „Itt édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye”. A falu lakói dolgos, szorgalmas emberek és mindenek előtt optimisták. Hisznek abban, hogy még nagy fejlődés áll előttük. Erre a legjobb bizonyíték a falu határában felállított – a látogatókat fogadó – kép, melyen községükben toronyépületek láthatók. Ez az ő jövőjük: Szank-Franciso!

2019.07.08 21:05

Nincs abban semmi meglepő, hogy az első olvasáskor mindenki értetlenül néz majd a címre. A szavak jelentésével talán, ha két-háromszáz ember lehet tisztában, valahol a magyar Alföldön, egy kiskunsági faluban. Annyit viszont már most – elöljáróban – is elárulhatunk, érdemes eljönni erre, megismerkedni mindazzal, amit a vidék és az emberek kínálnak a látogatónak.

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti - bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat.

Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

Blog ajánló
Egy nap a városban Meglepően jó túrótortát ettem, túró nélkül - Cziniel
Mivel a feleségem, Évi nem ehet tejfehérjét, egyre többször futunk bele alternatív megoldásokba a vegán édességek terén, amiknél a felhasznált alapanyagok között nem lehet tejtermék. Korábban a tojást is kizártuk. Nehéz ügy. A túró például egy olyan jelenség ebben az  alternatív univerzumban, mint nálunk az ezotéria. Elvileg létező dolog, gyakorlatilag túlságosan el kell vonatkoztatni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk. Mondjuk egy dolog mindig is segítette a hazai próbálkozásokat: nálunk általában csak rossz túrót kapni. Nem nehéz tehát egy ehhez hasonló műtúrót kreálni, és nem várt helyről érkezett a megoldás: az óbudai Cziniel cukrászda oldotta meg a kérdést. A Cziniel olyan arrafelé, mint délebbre a Daubner. Többen mennek oda megszokásból, mint meggyőződésből. Vannak egészen jó, és egyészen átlagos dolgaik. Ági például esküszik a muszkauerjükre, és tényleg egészen jó. Viszont én nem ezért jöttem, hanem mert korábban egy baráti születésnapon kínáltak meg a Cziniel áltúrótortával, ami mellesleg paleo összetevőkkel is bír. Basszus, mondom, ez simán elmenne egy átlagos túrótortának, ami nagy szó. Aztán kiderült, hogy tojás azért van benne, ebben tévedtek az akkori vendéglátóink: a túró tojásfehérjehabból, kókuszkrémből és kókuszolajból készült, amihez a cukrászdában külön kanálon érkezik az erdei gyümölcs öntet, ami meg egyenesen fantasztikus. Nem túl édes, a torta sem, viszont együtt elég komoly élményt adnak.   Ha holnaptól nem fejnénk több tehenek, ezzel ellennénk innentől kezdve. Nem lenne életünk legjobb túrója, de az átlag magyar túrót simán hozza. Gratula. CzinielCím: 1031 Budapest, Nánási út 55.
Egy nap a városban Ilyen, amikor a sztárpék fánkozót nyit - Bomboloni
A Pozsonyi úton nyílt nemrég Szabadfi Szabolcs, a Panificio il Basilico tulajdonos-pékjének új egysége. Megszoktuk, hogy az Olaszországból hazaimportált tudást itthon befektető gasztro-üzletember nem ijed meg egy-egy új hely nyitásától a munkaerőhiány kellős közepén sem, és ezek a helyek a legritkább esetben hagyományos pékségek, sőt igen változatosak. Szabi munkabírása irigylésre méltó. A legújabb hely egy fánkozó. Tudom, fánkozóból van már egy pár, és sokan arra használják ezt az édességet, hogy kevés befektetett tudással, erős marketingeszközökkel becsalják az újdonságra vágyó budapestieket, de Szabi a másik irányból érkezik. Abból az irányból, amit a “Freyja - The croissant story” mutatott be a legszebben: ha összezsugorítod a portfóliót, és csak egyvalamire koncentrálsz, akkor nemhogy arányosan kisebb lesz a sikered, de egyenesen nagyobb. Merthogy simán árulhatna egy pék fánkot, és valószínűleg árul is sok helyen, vállat vonunk rá. De ha a fánkjait egy külön üzletbe teszi, saját branddel, teljes koncentrációval, akkor eldurran az agy. Szabitól elvárható az is, hogy figyel a minőségre, a vajra, a tojásra, a lisztre. Nem is felejtette el a logó alá odaírni: by Panificio Il Basilico. A bomboloni jelentése gyakorlatilag fánk, vagyis: fánkok, a bombolone többesszáma. Olasz fánk, és persze ahány régió, annyiféle recept, amihez nyilván a pék is hozzáadja a saját ízlését és szokásait. A Bomboloni fánkjainak tésztája masszívabb, rágósabb-gumisabb állagú, íze sem az olaj és fehérliszt behízelgő találkozása, hanem egy karakteresebb fánkíz. Különféle feltétekkel kérhető, házi készítésű lekvárokat raktak el külön erre a célra - láthatóak a polcon is a hatalmas üvegek -, de kérhető pisztáciakrémes változat is, ami tényleg szemet gyönyörködtető. A krém íze remek, az állaga viszont a formázhatósági szempontok miatt túl határozott nekem, én inkább a lekvárokra voksolok, meg a krémesebb betöltött cuccokra, ha lesznek. Az árak is a termék állagához hasonlóan határozottak, a pisztáciás fánk 690 forint volt. Egy próbának jó, de nem érzem a vágyat arra, hogy visszatérjek ide, viszont a Szent István parkban játszadozó gyerekek édesség iránti vágya jobb, ha itt teljesedik ki, mint az üzletekben. Szóval jó a pozicionálás, kellett ide a Bomboloni, és sikeres is lesz. BomboloniCím: 1137 Budapest Pozsonyi út 49.
Városlátogatások A Neretva folyó völgyében
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!