2020. április 10. péntek, Zsolt napja
Bács-Kiskun megyétől Algériáig – II. rész
Révay András
2019.02.23 17:25
Az idei UTAZÁS kiállítás külföldi díszvendége Algéria volt. Mellette viszont szomszédos, közeli és igen csak távoli országok felkeresésére is egyaránt talált magának lehetőséget, aki azért látogatott a Vásárközpontba, hogy eldönthesse: eddig meg nem valósult tervei közül végül az idén melyiket választja vagy akinek még terve sem volt és most ötletet akart kapni a nyaralásához. Vizsgálódásaink során az újdonságokra helyeztük a hangsúlyt.

 Algéria, Észak-Afrika egyik legnagyobb országa. Sok érdekes látnivalóval, változatos tájakkal várja a látogatóit. Olaszország után a második olyan hely a világon, ahol legjobban maradtak meg a római Birodalom emlékei. Ám odaérve egy teljesen más világ fogad bennünket. Kultúrája sajátos keveréke az arab, a francia, a római kori és berber múltnak, nem véletlen az itt megtalálható UNESCO Világörökségi helyszínek sokasága. A természet kedvelőit sokszínűség, változatos tájak fogadják. A fő vonzerő mégis a mediterrán tengerpart, olíva- és narancsligetekkel, de nem hiányoznak a hósapkás hegyek, a sivatag, az oázisok, ahol 35 fajta - köztük a világ egyik legjobbjának tartott - datolyát termesztenek. A tenger mellett legtöbben a Szahara vidékére kíváncsiak, itt meneteltek Rejtő Jenő hősei a homokban. Az ősi fővárost a törökök alapították. Óvárosa, a Kashbah igazi romantikus útvesztő, melyben órákig lehet ámulva barangolni.

 A Kanári-szigetek ma már egyáltalán nem ismeretlenek a magyar utazóközönség előtt, de a Via Sale Travel-nél minden évben kínálnak valami újat is. Az egyik legfontosabb ilyen – aminek főleg a Nyugat-Magyarországon élők örülhetnek - hogy most már a budapesti mellett, Bécsből indulva is el lehet jutni Tenerifére, Gran Canariára és Fuerteventurára egyaránt. Lanzarotera majd csak télen, mert oda csak akkor van repülőjárat és pont ezért, ez a sziget a legkevésbé ismert a magyar utazók körében. Pedig ilyenkor nagyon jó ott, múlt hét pénteken, február 15-én például 30 fok volt a hőmérséklet. Sokat javít az ember hangulatán, ha ilyekor is világos környezetben sétálhat estig és nem sötétedik be már délután. Nyáron viszont azért jó ott, mert nincs az a zsúfoltság, mint a legtöbb, más tengerparton. Kellemes az idő, nincs nagy hőség, van viszont rengeteg strand és látnivaló. Helyben élő, a területet jól ismerő, magyar idegenvezetők várják a látogatókat. Ott is vannak kijelölt búvárhelyek, ahol merülés nélkül, snorkel pipával is lehet szép tengeri élővilágot látni. A szigeteken nincsenek biztonsági problémák, nincs fertőzésveszély, bár a csapvíz itt sem iható, mert jóddal fertőtlenítik és arra többen érzékenyek lehetnek.

Tunézia is már régóta kedvelt a magyar utazók körében, ám ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – itt is mindig kínálnak újdonságokat. A kezdetekkor a tengerpart miatt volt népszerű Tunézia, mostanában viszont már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az ország sokszínűségét, a golfot, a gasztronómiát, a kultúrát mutassák meg. Az utóbbi években előtérbe került például a bio-élelmiszerek felhasználása. Az viszont szintén igaz, hogy a csapvíz fogyasztását ott sem ajánlják. Védőoltásokra sincs szükség. Széles választékát nyújtják a kirándulási lehetőségeknek, egy napon belül a tengerparton és a sivatagban is jelen lehetünk és a kulturális emlékek tárháza is roppant gazdag. Bátran elmondható: többször is el kell látogatni ebbe az országba, hogy minden szépségét felfedezhessük!

Olaszországot is sokan ismerik, kedvelik. Friuli-Venezia régió igen csak közel van hozzánk, benne Bibione, Grado és Lignano neve sem ismeretlen. Sokan szeretik az ottani kempingeket, mert olcsóbak, mint a szállodák és mégis jó tengerparti nyaralást lehet bennük eltölteni. Gradoban és Lignanoban egyaránt újdonság – a megszokott kemping elhelyezés mellett - a „Mobile Home” (Le case mobili). Ezek a cölöpökön talajszinttől fél méterre felemelt faházak ideális megoldást jelentenek azoknak, akik az otthoni komfortot a kempingezés szabadságával szeretnék kombinálni. Lignanoban május 25-től egy másik érdekes lehetőség is várja a nyaralókat. A Marinazzurra Resort-ban parthoz kikötött, de mégis úszó, emeletes hajóházakban lakhatnak. Mindegyikben van konyha, fürdőszoba, WC, az emeleten társalgó, nyitott napozóterasz, ahol akár étkezni is lehet. Megtakaríthatók a főzés fáradalmai is, mert a rendszerhez tartozik egy étteremhajó, ami viszont el is hagyhatja a kikötőt.

 Az Európához legközelebb eső afrikai ország, Marokkó, ötvenoldalas, magyar nyelvű, színes, képes tájékoztató füzettel kedveskedett a látogatóknak. Úgy nevezi magát: Az ellentétek országa, de illik rá „A golf királysága” elnevezés is. Itt a természet nem szabott határt a saját képzeletének. Van Atlanti-óceáni és mediterrán partvidéke, magas hegyek, erdők, sivatag, egy sereg meglepetés vár mindazokra, akik elég kíváncsiak, hogy letérjenek a turisták megszokott útvonaláról. Sok évszázados kézműipara rendkívül színes. A modern kultúra is állandóan jelen van, egész évben vannak zenei fesztiválok művészi találkozók. Tetuan városát ötmérföldnyi fal öleli és hét pompásan faragott kapu őrzi. Saidia a Földközi-tenger új gyöngyszeme, repülőgéppel a nagyobb európai városokból 2-3 óra alatt elérhető. Páratlan látványt nyújt Tangier, ahol az Atlanti-óceán találkozik a Földközi-tengerrel. Szemben vele, mindössze 15 kilométerre emelkedik Spanyolországban Gibraltár. Az élményeket egyetlen mondatban lehet összefoglalni, bárhová is érkezzen az utas, királyi fogadtatásban lesz része.

 Közel kétszáz oldalas, legújabb katalógusával jelent meg a kiállításon az 1000 út Utazási Iroda. Kínálatukban szerepel Bajkonur, a város, ahol minden az űrhajózásról szól és lehetőséget ajánlanak arra is, hogy valóban megtapasztaljuk az űrhajósok által átélt zéró gravitációt! Szerveznek utat, ahol erre mindenkinek alkalma nyílik. Akik a kalandok helyett a luxus ragyogására vágynak, azokat Dubai és az Emírségek várják, ötcsillagos kivitelben. Ám lehet, hogy másokat inkább Uganda varázsa ragadná meg, ahol – szerencsés esetben – a Kibale Nemzeti Parkban csimpánzok, kék majmok, fekete arcú majmok, páviánok is láthatók, természetes környezetükben. A titkok iránt vonzódók számára Chile és a Húsvét-sziget, no meg egy csipetnyi Patagónia jelenthet betekintést napjainkig megoldatlan rejtélyekbe és az élményekben gazdag út majd Buenos Airesben ér véget.

Aki pedig bármely okból, de nem akar nagyon messzire utazni, annak igazán „kéznél van” Szlovákia. Az országból tizenkét társkiállító volt jelen, Gömörtől Zsolnáig, Pozsonytól a Szlovák Paradicsomig. Elöljáróban annyit máris érdemes elmondani, hogy a http://slovakia.travel/hu oldalon részletes, magyar nyelvű tájékoztatót találunk a lehetőségekről. Jelen volt a bemutatón Kovács Zoltán, a Szlovák Idegenforgalmi Főiroda vezérigazgatója, aki elmondta: idén Szlovákia rendezi a Jégkorong Világbajnokságot. A játékokat Kassán és Pozsonyban tartják, a szállodák már mind megteltek. Igaz, Magyarországról rengetegen érkeznek rokonokhoz, barátokhoz, ám még így is a negyedik helyen állunk az érkező nemzetek sorrendjében. A kassai repülőtérről a világ számos országa elérhető, sokaknak nálunk ez a repülőtér közelebb van, mint Budapest. A város műemlékekben gazdag, itt van II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírja is. A főutcán hetven kávéház és étterem van, ezért is kapta Kassa a „kulináris forradalom városa” nevet. A mérkőzések szünetében a város körül számos felkeresésre érdemes sörfőzdét és termálfürdőt találunk, vonattal, száz kilométeren belül 18 ilyen hely közül is választhatunk. 

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!