2020. április 8. szerda, Dénes napja
Boldog Tavaszünnepet!
Révay András
2019.01.29 15:48
Látványos fesztivállal köszöntötték Budapesten a kínai Holdújévet, a közelgő Tavaszünnepet. Mivel erre a rendezvényre Magyarországon már harmadik alkalommal került sor, a szervező, a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület, stílszerűen, háromnaposra tervezte az eseményt. Az ünnepség jelentőségét emelte, hogy idén van a magyar – kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik évfordulója is.

A 2019-es, harmadik Magyar „Kínai Tavaszünnep” Kulturális Fesztivál külön címet is kapott: Gyönyörű Kína – Boldog Tavaszünnep és ez a két állítás, minden tekintetben meg is felel a valóságnak. Hogy Kína természeti szépségekben, kulturális értékekben milyen gazdag, azt itt lehetetlen volna felsorolni. Arról viszont szólni kell, hogy február 5-én kezdődik Kína – és egyben a világ népességének mintegy negyede számára - a legfontosabb, hagyományos ünnep a Holdújév, a Tavaszünnep. A készülődés rá már hetekkel korábban elkezdődik. Mivel a piros a szerencse, a bőség, a gazdagság színe, ez az alapszíne minden újévi dekorációnak. Ilyenkor az ablakokba papírból kivágott virágdíszeket tesznek, piros lámpásokat akasztanak ki, ősi táncokat – köztük tűztáncot – járnak. A családok összejönnek, sokféle ételt készítenek, gazdag vendéglátást szerveznek, mert az óévről bőségesen maradt ennivaló az újévben kedvező előjelnek számít. A tavalyi, meglepő fordulatokban gazdag Kutya évét idén február 5-én egy harmonikusabb, békésebb időszak, a Disznó éve váltja.

A budapesti fesztiválon nem Tűztáncot, hanem Sárkánytáncot mutattak be a Kínai Nemzeti Kulturális és Művészeti Egyesület táncosai. A zsúfolásig megtelt nézőtéren, a Millenáris Park B épületében kitűnő program fogadta a látogatókat. Természetesen volt Kung fu bemutató, amihez Kung fu, Tai chi és Wudang előadás is csatlakozott, így a látványon kívül a nézők ismeretekkel is gazdagodtak. Volt népzenei műsor, fellépett ének- majd hegedűművész szólista, táncszámot mutattak be a Selyemút Kínai Iskola tanulói és ugyancsak hagyományos kínai táncot láthatott a közönség a Magyarországi Kínai Nőszövetség Egyesületének tagjaitól. A pécsi egyetem Confucius Intézetének tagjai az egészséges életmódra helyezték a hangsúlyt, csoportos táncuk címe „Égjen a kalóriám” volt, de szerelmes dal sem hiányzott a műsorukból.

 A fesztiválon számtalan, Magyarországon dolgozó kínai cég is bemutatkozhatott. A látogatók megismerkedhettek például egy kínai gyógynövény likőrrel – sőt meg is kóstolhatták. A Jing likőrt – bár gyógynövényekből készítik – nem kizárólag gyógyászati célból fogyasztják. Kínában rendkívül népszerű, nyolcszáz millió (!) palackkal fogy belőle évente. Élettani hatásai ott közismertek: serkenti a vérkeringést, csökkenti a fáradtságot, erősíti az immunrendszert. Más hatásai is lehetnek, mert úgy is hívják, hogy a hölgyek öröme. Valószínűleg nem véletlenül. Receptje több ezer éves. Lényeges eleme a tiszta forrásvíz, van benne jam gyökér, aranyszekfű, angyalgyökér, fahéj, cukor – és még más is. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hagyományos kínai orvoslásnak az alkohol fontos összetevője, ez a likőr is 35 % alkoholt tartalmaz, gyerekeknek tehát nem való! Kínában nem gyógyításra, hanem megelőzésre használják, minden nap isznak belőle egy keveset, hidegen a legjobb.

A látogató, ha kortyolt a likőrből egy pohárkával, és megjött az étvágya, esetleg elfáradt a nézelődésben, sétálásban – nem maradt éhen. Megjelent a fesztiválon a Monori Center Irodaház étterme, ahol – szemmel láthatóan – csupa kínai szakács dolgozik és frissen, a nézők előtt készült kínai ételt kínáltak. A kezük alatt alakult ki a tésztabatyu, amiben sertéshús van és kínai kel. A darált sertéscombot olyan kínai fűszerkeverékkel ízesítik, aminek az összetevőit magyarul nem tudták megnevezni. Annyit mondtak el róla, hogy évszázados tapasztalatokon alapuló sajátságos keverék. Ezt a batyut ugyanis Kínában mindenhol készítik – mérete hol kisebb, hol nagyobb - és minden vidéken egy kicsit másként fűszerezik. Sertéshúst sem mindenhol használnak, készítik marhahússal vagy csirkével is.

Míg a töltött batyut valószínűleg kevesebben, dr. Chen patikáját annál többen ismerik. Filozófiájuk, hogy a betegségek megelőzésére irányítják a figyelmet és ez volt a fő céljuk a fesztiválon is. Számos gyógynövénykészítményt hoztak a rendezvényre, melyek elsősorban ezt szolgálják. Ilyen például a kitűnő immunerősítő hatású csűdfű (magyarul Baktövis) tea, mely támogatja a szervezet védekező képességét, a legújabb kutatások szerint erősíti a szívizmot, csökkenti a szív- és keringési megbetegedések kockázatát és vízhajtó hatású. Ugyancsak érdekességnek számít a „Szerzetesek körtéje”. Ez Kínában igen elismert gyógynövény, a tüdőre van nagyon jó hatással, kifejezetten az ilyen megfázásos időszakban célszerű fogyasztani. Tisztítja a garatot, hozzá még köhögés és torokfájás csillapító is.

A látogatók között sok volt a gyerek. Őket elég nehéz feladat volt elcsalni a pandákat bemutató fal elöl. Sajnos – érthető okból – élő panda nem volt jelen a fesztiválon, mégis sokat meg lehetett tudni róluk. A panda legalább nyolcmillió éve él a földön, úgy is nevezik: „Kína nemzeti kincse”. Nemzetközileg védett állatfaj. Állatkertben a világ szinte minden országában látható, a kínai-külföldi barátság jelképévé vált. A pandák másféléves korukig számítanak kölyöknek, ettől kezdve fiatal felnőttnek, egészen a hat-hétéves korukban bekövetkező ivarérettségig. A panda, bizonyos szempontból irigylésre méltó életet él. A nap felét evéssel tölti, a másik felét pedig alvással. Ilyenkor több, különböző testtartást is felvesz, amíg megtalálja a számára legkényelmesebb helyzetet. Jelenlegi ismereteink szerint a legidősebb – fogságban tartott – panda életkora 38 év volt.

 A Millenáris Park B épületének földszintjén rengeteg volt a különféle, Kínából származó látnivaló. Ám volt egy kisebb, elkerített terület, ahol ketten egy olyan labdajátékot játszottak, ami – az ott osztogatott füzet szerint – valószínűleg nem kínai eredetű. A füzet szövegéből idézve, a Teqball egy új futballalapú sport, amely mind a profi focisták, mind az amatőr sportbarátok számára kiválóan alkalmas a technikai tudásuk, koncentrációs készségük és állóképességük fejlesztésére! Ám ezen a speciálisan meghajlított asztalon nem csak képességeinket tudjuk fejleszteni. Elég egy ellenfél a Teqball asztal másik oldalán és máris űzhetünk egy könnyen megtanulható és látványos sportot, hiszen ha valaki már hármat tud dekázni, akkor bizonyos szinten már Teqballozni is tud. Nagy előnye, hogy mivel a játékosok nem ütköznek, nem érintkeznek egymással, itt súlyos sérülések nem következhetnek be. Magyarországon mostanában kezd ismertté válni.

 

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!