2017. november 23. csütörtök, Kelemen és Klementina napja
Borok az ünnepi asztalra
Révay András
2016.12.03 22:25
Egy kis felújítás után ismét megnyitotta kapuit a Zwack Múzeum és Látogatóközpont. Tíz borász, több mint 30 féle bor és az idei karácsonyi Zwack Open vendégei találkozhattak egymással, hogy a kóstolgatás, beszélgetés során eldönthessék, ki-ki melyik palackot látná majd legszívesebben az ünnepi asztalon?

 A Bussay Pincészet Zalában, a hármas határ közelében, Csörnyeföldön található. A hét hektáron zömmel fehér fajtákat termelnek, de vannak kékszőlőik is. A karácsonyi bemutatóra hoztak Traminit, Szürkebarátot, Pinot Noirt és Csókaszőlőt. Míg az első három név a borfogyasztók számára ismerősen cseng, a negyedikről nem mondható el ugyanez. Ez a kékszőlő fajta őshonos volt a Kárpát-medencében, de sajnos kihalt. A pincészetet 1989-ben megalapító dr. Bussay László viszont találkozott vele a régi szőlők megmentésével foglalkozó, kiváló borász, Szentesi József birtokán. A fajta több odafigyelést igényel, veszői vastagabbak, a metszés nehezebb. Zalában a csapadék vagy sok, vagy nagyon sok, de ez a szőlő jól bírja, mert vastagabb héjú, nem túl lédús. Nevezik „kádkongató”-nak is, mert kevés levet ad, a húsa kocsonyás. A fürt nagy, de a bogyók lazán állnak, rothadásra kevéssé hajlamos. Bora határozottan meggyes, cseresznyés illatú, intenzitása az évjárattól, a hordós és palackos érleléstől függ. A Pinot Noirnál testesebb, de nem tartozik a nehéz borok csoportjába. Ezért nem annyira az ételekhez, mint inkább a hangulathoz illően ajánlható

 Egerben nyugodtan várhatják a karácsonyt, hiszen nagyon jó éven és összességében egy nagyon jó szüreten vannak túl. Bolykiéknál a késői érésű fajtáknak is kedvezett az idő. A közönség pedig szintén örülhet, hiszen december elején mutatkoznak be a 2015-ös borokkal, így annak is lesz mit a fa alá tenni, aki Bolyki János munkásságának a hódolója. A kóstolón 2015-ből az Indián Nyárral, a Bikavérrel és a Bolyki Merlot-val találkozhattunk. Új évjáratú Bikavérük gerincét a Kékfrankos adja (40%), mellette még 25 % Merlot, ugyanennyi Cabernet Franc, valamint némi Blauburger, Zweigelt és Portugieser rejtőzik a palackban. Összetétele fűszerességet, gyümölcsösséget garantál, így sokféle – inkább könnyedebb - ételhez illik a bor. A Karácsony alkalom a kellemes családi összejövetelre, ahol ez a tartalmas, nem túl nehéz vörösbor a beszélgetésekhez is kiváló társ lehet. Már most látszik, hogy a borkedvelő közönség gyorsan felfedezte magának, külföldön is nagyon keresik. Legalább ennyire különleges lett az „Indián nyár”, mely minden évben a legesleggyümölcsösebb vörösborok házasítása! Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Merlot együttese, mely hasonlít a Bikavérhez, de a hangsúlyok mások. Igazán „jól iható” bor kerekedett ki belőlük.

 Ha valaki a Pfneisl Pince borát teszi az asztalra, ne lepődjön meg, ha azt kérdezik tőle: „Szabad egy táncra?” A Tango-t még a szüleink nevezték el – árulta el róla Katrin Maria Pfneisl. Merlot, Cabernet Sauvignon és Shyraz házasítás, melyben a lágyabb Merlot a nőt ábrázolja, a testesebb Cabernet jeleníti meg a férfit, a Shyraz pedig fűszerességével a szenvedélyt idézi. Az asztalra viszont az „Újra együtt” Kékfrankost ajánlanák, ez nevében is a Karácsonyt idézi. Húszéves ültetvényről szüretelték és a friss bort három hónapig használt barrique hordóban érlelték. De jól illik mellé a „Távoli világ is”. Ez utóbbi, a nővérem, Birgit életéről szól - folytatta a történetet Katrin – ő bejárta a világot. Dolgozott Chilében, Argentínában, Új Zélandon, Ausztráliában, Kaliforniában, Olaszországban, megismerte az ottani szőlőfajtákat. Ötöt meg is rendeltünk, Fertőrákoson telepítettük, és a „Távoli világ” lett az eredmény. Ez az ő életrajza, palackba zárva. Mindegyik szépen beérik, gond csak a Malbec-kel van, ugyanis az őzek is nagyon szeretik!

 Körülnézve a karácsonyi Zwack Open kínálatában, azt láttuk, hogy a Gere Pincészet hozta a legtöbb bort a bemutatóra. Nyolc palackból álló tekintélyes borsorral jöttek. A nagy klasszikusok – Solus (2009) és Kopár (2012) – mellett kóstolható volt a 2013-as Athus Cuvée, valamint a Phoenix, szintén ebből az évjáratból. Roséból már az idei, míg a fehér Friciből a 2015-ös, de a Cabernet Sauvignon Barrique (2012) is helyet kapott az asztalon. Villányban az idei év ugyan nehéz volt, de biztató, nagyon szép borokra lehet számítani 2016-ból. Villányban a klasszikus borok a „hétköznapok jó bora” csoportba tartoznak. Könnyedek, a tannin nem uralkodik bennük. Van mellettük egy prémium kategória, a Sauvignon, a Shyraz, no meg a valóban „alkalmi” borok, mit a Kopár és a Solus. Ezeket a borkedvelők már jól ismerik, ám számukra is új lehet a Phoenix, mely az első Weninger – Gere borok közé tartozik. Neve – a madárra utalva – Villány felemelkedésére céloz. Hogy próbáljunk valamit kihozni ebből a borvidékből! Franz Weninger és Gere Attila közös elképzelése, hogy a vidékre jellemző fajtákból megfelelő arányokban, évjáratról évjáratra – kategóriaként létrehozva töltenek palackba. Eleinte Kékfrankos, Portugieser és Cabernet Sauvignon adták az alapját. Később tevődött hozzá egy kis Pinot Noir, most pedig Shyraz, Merlot, Sauvignon Franc is van a tipikus Villányt bemutató házasításban. A legtöbbekhez akar szólni.

Az időjárás enyhén szólva sem volt kegyes a Balaton északi partján. Az országos tavaszi fagyra itt még egy hatalmas jégverés is jött július közepén. A Figula Pincészetben ráadásul sokáig kivártak a szürettel, hogy minél szebb szőlőket szedjenek, de akkor meg a seregélyekkel gyűlt meg a bajuk. Ennek ellenére összeraktak egy hatszereplős, dűlőszelektált Olaszrizlinget 2015-ből, aminek az igazi érdekessége, hogy hat különböző dűlőből, ugyanabból az évjáratból, ugyanabból a fajtából, ugyanolyan borászati munkával készültek, és így kaptak 6 teljesen különböző bort. Az oka pedig mindennek az, hogy arrafelé nem hogy községenként, de községen belül, dombonként mások a talajviszonyok. Ezeket a dűlőket a saját, eredeti ízeiben kívánták bemutatni, mert olyan intenzíven hordozzák az ásványos jegyeket, hogy a laikus számára is nyilvánvaló: a hat bor különböző! Nagyon izgalmas sor lett ebből - még nincs is kereskedelmi forgalomban - ennek most az egyik szereplőjét, a Sóskút Olaszrizlinget el is hozzák a Zwack Openre. A mészkőbánya alatt fekvő, rendkívül kötött talajról származó bor utóíze kifejezetten sós. Annyira testes, hogy megdönti a régi, rossz beidegződést, mely szerint vörös húshoz vörös bort, fehér húshoz fehéret kell adni. Nyugodtan adható, borjú-, bárány-, kacsahúsból készült ételekhez, roston sült harcsához, akár még töltött káposzta mellé is!

A karácsonyi asztal sokak szerint elképzelhetetlen tokaji bor nélkül. A karácsonyi Zwack Open látogatói szerint halételek mellé leginkább a száraz Furmint – mind a Birtok Furmint, mind pedig a Betsek Furmint – de még az Izabella utca is, ami egy tokaji Pinot Noir különlegesség - ajánlható, bár ez vadhoz, őzgerinchez, vadas nyúl mellé is jól illik. Bátran elengedhetjük a fantáziánkat a tokaji borokkal, mert véres hurkához próbálták már a 6 puttonyos Tokaji Aszút – és nagyszerűen bevált! Sütőtök vagy éppen roséra sütött kacsamell párja lehet a Mylitta, 5 puttonyos Aszú és a kacsamáj, libamáj, 6 puttonyos Aszú és a gorgonzola vagy bármely más pikánsabb kéksajt lehetnek igazán jó barátok. Ezen a bemutatón debütált a 2015-ös Betsek Furmint – júliusban került palackba. Szép, könnyű évjárat volt, igazán kedvezett a Furmint számára. A legidősebb, több mint negyvenéves ültetvényről szüretelték, mindössze két hordónyi, 621 palack készült belőle, mert alacsony, összesen egy kilogrammnyi tőketerhelést alkalmaztak. Ez mutatja meg legjobban, hogy mennyire „furmint” egy ilyen Furmint. 

Kapcsolódó témák

November 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.

Az újborok második bemutatóján ezúttal a Dél-Balatoni Borvidék pincészetei hoztak közel kilencven bort, palackozottat, tartály- és hordómintát a VERITAS WINEBAR-ban megrendezett kóstolóra. A borászok mind egyetértettek abban, hogy idén az időjárásra nem lehetett panasz.

Még attól sem tartott, hogy közben hálóba kerül. Igaz, a Borhálóban mindig szívesen fogadják, mert a Lisicza Borházból ide olyan különlegességek érkeznek, melyek az országban sehol máshol nem kaphatók. Meggyőződhettek erről mindazok, akik elfogadták az angyalföldi Borháló szaküzlet meghívását Lisicza borok kóstolójára.

Szeptember elején megnyitott Budapest legújabb és legnagyobb borbárja, a VERITAS WINEBAR.‬ A Dohány utca nyüzsgő részén, a körút szomszédságában lévő vendéglátóhely mind ital- és ételválasztékában, mind belsőépítészeti megoldásaiban igazán egyedi színfoltja lett a pesti bárvilágnak. Márton nap közeledtével – húsz pincészet részvételével – itt sikeres újbor-bemutatót tartottak.

Bár a szó nem annyira a szőlőskertek táján, inkább a képzőművészet és a geometria berkeiben honos, mégis jól írja le azt a filozófiát, amit az Olaszrizling Október rendezvényén a kiállító borászok többsége magára nézve elfogad. Tökéletes arányokat és teljes harmóniát jelent.

Blog ajánló
Egy nap a városban Milyen az, amikor az orvos áll ki stand up show-t tartani?
Nemrég egy érdekes előadás-kísérletet láttam. Orvosok álltak ki a színpadra, és mondták el néhány percben szakmájuk, munkájuk velejét. Egy aneszteziológus elmesélte egy átlagos, mindenki számára láthatatlan napját, egy sterilizációs szakasszisztens elmondta, hogyan kell kezet mosni, egy proktológus pedig a székletürítési trendekről beszélt. Mindezt profin, lazán, érdekesen. A Róbert Károly Magánkórház szervezte tizedik születésnapja alkalmából ezt a műsort, amire meghívtak jónéhány partnert, és a MOM Kulturális Központban gyakorlatilag tartottak egy TEDx-es rendezvényt. Ugyanazok készítették fel a kórház előadóit, akik a magyar TEDx-es előadókat is kezelésbe veszik, az előadások is ugyanolyan feszesek, rövidek és tömörek voltak, még a vörös X is ott állt a háttérben. Amit lehetett értelmezni 10-ként is, a születésnapra rímelve. A Róbert Károly kórház nevével egyre többször találkozunk, ahogy egyre inkább magánrendelésekre, magánkórházakba járunk az állami egészségügy helyett. Eleinte főleg meddő párok körében volt ismert, vagy épp jó körülmények között szülni vágyóknak számított egy biztos pontnak, ma már egy városi kórház szokásos széles palettájában kínálnak orvosi ellátást. Piacvezető magánkórház lett, mind a kínált szolgáltatások spektruma, mind az árbevétel tekintetében. Mekkora az esélye annak, hogy egy fiatal, veszteséges magánkórház Angyalföldön eredményessé váljon? Így indult az előadássorozat, elsőként Lantos Gabriella, a kórház operatív igazgatója beszélt a fenti kérdésről, amire csak az egyik válasz evidens. Ugyanis akármennyire is logikusnak tűnik, hogy a magyar egészségügy egyre süllyedő mocsara mellett egy korrekt magánkórház magához terelje az ügyfeleket, ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Ugyanis egy eleinte masszívan veszteséges magánkórháznak kellett magához csábítania orvosokat abból a süllyedő mocsárból, úgy, hogy az intézmény jövője nemhogy nem volt biztosítva, de még a magánkórház fogalma sem volt annyira evidens, mint most. Gabriella lehetetlen helyzetben érkezett a kórház vezetői pozíciójába, hiszen sem tőke, sem sok szakember nem volt, sőt az infrastruktúra sem állt készen egy ilyen profi kórházi ellátásra. Ő azonban az akadályokra lehetőségként nézett: ha egyszer bevett szokás, hogy a kórház orvosa munkaidő után a kórház versenytársaként saját otthonában fogadja a betegeit, akkor ez lehetőség volt arra, hogy ehelyett egy korrekt megállapodást állítsanak be. Az orvos olyan feltételeket kap itt, hogy ne kelljen azon gondolkoznia, hogyan játssza ki okosban a maradék idejét. A korrekt és átlátható, tiszta működés nemcsak egy szlogen lett, de ez adta a lehetőséget a tisztulásra. Szó esett a meddőségről és a születésről is. Kiderült, hogy míg korábban a kórházba érkező meddő párok 15 százaléka volt 40 feletti, ma már a fele az. És kiderült az is, hogy először a férfiak lesznek feleslegesek: a mesterséges - egyéb testi sejtből előállított - hímivarsejteket és petesejteket célzó kísérletek egyre jobb eredményeket mutatnak fel. Persze ez a dizájnerbébik korát vetíti elő, a mesterségesen kiválasztott tulajdonságokat, a tökéletes és egyforma embereket, ami rémisztő lehet. Nem időztünk sokat a jövőben, épp elég a gond a jelenben is. Dr. Fülöp István, a kórház meddőségi specialista főorvosa arról beszélt, hogy ma már a betegeknek vannak elvárásai, amiknek az orvosok szeretnének megfelelni (tudom, teljesen sci-fi, hogy a mai Magyarországon ilyen problémával foglalkozik egy kórház, még ha magán is, de próbáljuk elképzelni, hogy így van). Igény lenne rá, hogy komplexen kezeljék a betegséget, ne szakorvosok külön-külön diagnosztizáljanak, egyetlen területre fókuszálva, nem felismerve a nagyobb képet - amit a háziorvosnak kellene, ami legtöbbször szintén sci-fi -, de mondom a rossz hírt: belátható időn belül ilyenfajta orvoslásra kicsi az esély Magyarországon. Dr.Willner Péter sebész-főorvost, aki a szarról tartott egy laza negyed órás előadást, csak amolyan budapesti Dr. House-ként mutatták be. Először azt hittem, ő a Nagy Diagnoszta, aztán kiderült, hogy igen, de inkább a modorára értették a filmes utalást. Nem mintha az előadásán ez látszott volna, viszont állítólag a beteg előtt sem nagyon hagyja, hogy bent rekedjen, ami kikívánkozik, ez pedig egy proktológusnál szuper ajánlólevél. Elmondta, hogy amikor székrekedés esetén a gyógyszerésztől kérdezzük meg, mit ajánl, akkor abban a beszélgetésben két ember van, akinek fogalma sincs, mi a bajunk: mi és a gyógyszerész. Dr. Jósa Valéria fül-orr-gégész szakorvos is megdöbbentett, amikor az egyszerű orrátmosás fantasztikus hatásairól tartott előadást, aminek következtében a szteroidos inhalációt is abbahagyhatták az asztmás kislánynál. Amikor ráébredt, ez a felismerés őt is meglepte. Kiderült, hogy ami 1. olcsó és 2. egyszerű, az nem mindig rossz. Az orvoslásban több ilyen eset is van, ami ezen az estén ki is derült. Az alapos kézmosás életeket ment. Az orrátmosás rendbehozza a durvább betegségeket is. Az aranyóra - a szülés utáni baba-mama kontaktus, amire ebben a kórházban itt nagyon figyelnek - segít türelmesebb, jobb anyák, ezáltal boldogabb gyerekkor kialakításában. Nagyon érdekes volt látni, hogy miközben a magyar egészségügy évtizedek óta leszállópályán zuhan, közben orvosok ugyanezen a piacon TED-hez hasonló konferenciát tartanak, a legújabb kutatások foglalkoztatják őket, és az a céljuk hogy olyan kórházat üzemeltessenek, amire azt mondhatjuk: na végre. Disclaimer: a posztíró gyermeke a Róbert Károly kórházban született, és egyébként is rendszeres páciens az intézményben, bár nyilván szeretne kevesebbszer orvoshoz járni, de ez nem ide tartozik.
Egy nap a városban Felmásztunk Budapest újranyitott kilátójába, tériszonyosoknak izgalmas kaland
Mondhatnám a legújabb kilátónak is, de ez kicsit félrevezető lenne: a Mária Magdolna templom a 13. században épült, úgyhogy ez a város azon kevés épültei közé tartozik, ami tényleg középkorból maradt ránk - nem csak úgy látszik, mintha. Ugyan az egykor előtte álló templomot a helyreállítás helyett leromboltatta Rákosi, és a tornyot is alig sikerült megmenteni előle, ez az épület azóta is áll, és idén újra látogatható lett. Ami nagy szerencse, hiszen ebből a szögből nem nagyon láthatjuk a várost. A torony előterében szedik a jegyeket, 900 forint a teljes jegy (találtam a neten 490-ért is), ezért cserébe bebújhatunk ezen a nem túl bizalomgerjesztő, többé-kevésbé embernagyságú lyukon a lépcsőhöz: Ami nem mondható kimondottan tágasnak, szembejövő forgalom kizárt, így ha halljuk a lépteket közeledni, hangosan, leginkább angolul érdemes kiabálni magunk elé, hogy csókolom jövünk. Persze attól függ ki indult előbb. Az első pihenőnél megnézhetjük a harangjátékot adó szerkezet automatikáját egy lezárt dobozban, innen indulunk tovább. A következő megállónál jön az izgi rész, itt ugyanis már egy kevésbé korhű, viszont annál merészebb csigalépcsővel találkozunk, ami felvisz egészen a tetőre. Na itt kezdődnek a bajok az olyan tériszonyosoknak mint én: félúton picit elkezd darabossá válni a mozgás, két kézzel kell folyamatosan kapaszkodni, és egy fényképezési folyamat a gép zsebből előhalászásától az exponálásig tíz percet simán elvesz az életből. Közben leizzadsz. A jó benne azonban az, hogy lefelé rosszabb. Viszont odafent csodálatos a panoráma, és útközben is, ha a nagy ablakokon keresztül tekingetsz ki, előbukkan a város szinte összes nevezetessége, felülnézetből: A fenti rész is zárt, ebben a randa időben is megéri felmenni, hogy aztán úgy nézzünk le a városra, mint Quasimodo, ha nem is olyan rondán, de legalább olyan magányosan. Nagy turistaáradatra legalábbis nem kell számítani, rejtett kis ékesség ez. A torony és a templom történetéről tök jó a Wikipedia szócikk, érdemes elolvasni a kis túlélő életét. Ezúton is köszi Áginak, az Egy nap a városban túraangyalának, hogy felrángatott. Ha ti is szeretnétek, hogy ilyen, meg még ilyenebb helyekre vigyen titeket a céges csapatépítő során, keressetek minket.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!