2017. március 26. vasárnap, Emánuel, Larissza és Manuéla napja
Borok az ünnepi asztalra
Révay András
2016.12.03 22:25
Egy kis felújítás után ismét megnyitotta kapuit a Zwack Múzeum és Látogatóközpont. Tíz borász, több mint 30 féle bor és az idei karácsonyi Zwack Open vendégei találkozhattak egymással, hogy a kóstolgatás, beszélgetés során eldönthessék, ki-ki melyik palackot látná majd legszívesebben az ünnepi asztalon?

 A Bussay Pincészet Zalában, a hármas határ közelében, Csörnyeföldön található. A hét hektáron zömmel fehér fajtákat termelnek, de vannak kékszőlőik is. A karácsonyi bemutatóra hoztak Traminit, Szürkebarátot, Pinot Noirt és Csókaszőlőt. Míg az első három név a borfogyasztók számára ismerősen cseng, a negyedikről nem mondható el ugyanez. Ez a kékszőlő fajta őshonos volt a Kárpát-medencében, de sajnos kihalt. A pincészetet 1989-ben megalapító dr. Bussay László viszont találkozott vele a régi szőlők megmentésével foglalkozó, kiváló borász, Szentesi József birtokán. A fajta több odafigyelést igényel, veszői vastagabbak, a metszés nehezebb. Zalában a csapadék vagy sok, vagy nagyon sok, de ez a szőlő jól bírja, mert vastagabb héjú, nem túl lédús. Nevezik „kádkongató”-nak is, mert kevés levet ad, a húsa kocsonyás. A fürt nagy, de a bogyók lazán állnak, rothadásra kevéssé hajlamos. Bora határozottan meggyes, cseresznyés illatú, intenzitása az évjárattól, a hordós és palackos érleléstől függ. A Pinot Noirnál testesebb, de nem tartozik a nehéz borok csoportjába. Ezért nem annyira az ételekhez, mint inkább a hangulathoz illően ajánlható

 Egerben nyugodtan várhatják a karácsonyt, hiszen nagyon jó éven és összességében egy nagyon jó szüreten vannak túl. Bolykiéknál a késői érésű fajtáknak is kedvezett az idő. A közönség pedig szintén örülhet, hiszen december elején mutatkoznak be a 2015-ös borokkal, így annak is lesz mit a fa alá tenni, aki Bolyki János munkásságának a hódolója. A kóstolón 2015-ből az Indián Nyárral, a Bikavérrel és a Bolyki Merlot-val találkozhattunk. Új évjáratú Bikavérük gerincét a Kékfrankos adja (40%), mellette még 25 % Merlot, ugyanennyi Cabernet Franc, valamint némi Blauburger, Zweigelt és Portugieser rejtőzik a palackban. Összetétele fűszerességet, gyümölcsösséget garantál, így sokféle – inkább könnyedebb - ételhez illik a bor. A Karácsony alkalom a kellemes családi összejövetelre, ahol ez a tartalmas, nem túl nehéz vörösbor a beszélgetésekhez is kiváló társ lehet. Már most látszik, hogy a borkedvelő közönség gyorsan felfedezte magának, külföldön is nagyon keresik. Legalább ennyire különleges lett az „Indián nyár”, mely minden évben a legesleggyümölcsösebb vörösborok házasítása! Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Merlot együttese, mely hasonlít a Bikavérhez, de a hangsúlyok mások. Igazán „jól iható” bor kerekedett ki belőlük.

 Ha valaki a Pfneisl Pince borát teszi az asztalra, ne lepődjön meg, ha azt kérdezik tőle: „Szabad egy táncra?” A Tango-t még a szüleink nevezték el – árulta el róla Katrin Maria Pfneisl. Merlot, Cabernet Sauvignon és Shyraz házasítás, melyben a lágyabb Merlot a nőt ábrázolja, a testesebb Cabernet jeleníti meg a férfit, a Shyraz pedig fűszerességével a szenvedélyt idézi. Az asztalra viszont az „Újra együtt” Kékfrankost ajánlanák, ez nevében is a Karácsonyt idézi. Húszéves ültetvényről szüretelték és a friss bort három hónapig használt barrique hordóban érlelték. De jól illik mellé a „Távoli világ is”. Ez utóbbi, a nővérem, Birgit életéről szól - folytatta a történetet Katrin – ő bejárta a világot. Dolgozott Chilében, Argentínában, Új Zélandon, Ausztráliában, Kaliforniában, Olaszországban, megismerte az ottani szőlőfajtákat. Ötöt meg is rendeltünk, Fertőrákoson telepítettük, és a „Távoli világ” lett az eredmény. Ez az ő életrajza, palackba zárva. Mindegyik szépen beérik, gond csak a Malbec-kel van, ugyanis az őzek is nagyon szeretik!

 Körülnézve a karácsonyi Zwack Open kínálatában, azt láttuk, hogy a Gere Pincészet hozta a legtöbb bort a bemutatóra. Nyolc palackból álló tekintélyes borsorral jöttek. A nagy klasszikusok – Solus (2009) és Kopár (2012) – mellett kóstolható volt a 2013-as Athus Cuvée, valamint a Phoenix, szintén ebből az évjáratból. Roséból már az idei, míg a fehér Friciből a 2015-ös, de a Cabernet Sauvignon Barrique (2012) is helyet kapott az asztalon. Villányban az idei év ugyan nehéz volt, de biztató, nagyon szép borokra lehet számítani 2016-ból. Villányban a klasszikus borok a „hétköznapok jó bora” csoportba tartoznak. Könnyedek, a tannin nem uralkodik bennük. Van mellettük egy prémium kategória, a Sauvignon, a Shyraz, no meg a valóban „alkalmi” borok, mit a Kopár és a Solus. Ezeket a borkedvelők már jól ismerik, ám számukra is új lehet a Phoenix, mely az első Weninger – Gere borok közé tartozik. Neve – a madárra utalva – Villány felemelkedésére céloz. Hogy próbáljunk valamit kihozni ebből a borvidékből! Franz Weninger és Gere Attila közös elképzelése, hogy a vidékre jellemző fajtákból megfelelő arányokban, évjáratról évjáratra – kategóriaként létrehozva töltenek palackba. Eleinte Kékfrankos, Portugieser és Cabernet Sauvignon adták az alapját. Később tevődött hozzá egy kis Pinot Noir, most pedig Shyraz, Merlot, Sauvignon Franc is van a tipikus Villányt bemutató házasításban. A legtöbbekhez akar szólni.

Az időjárás enyhén szólva sem volt kegyes a Balaton északi partján. Az országos tavaszi fagyra itt még egy hatalmas jégverés is jött július közepén. A Figula Pincészetben ráadásul sokáig kivártak a szürettel, hogy minél szebb szőlőket szedjenek, de akkor meg a seregélyekkel gyűlt meg a bajuk. Ennek ellenére összeraktak egy hatszereplős, dűlőszelektált Olaszrizlinget 2015-ből, aminek az igazi érdekessége, hogy hat különböző dűlőből, ugyanabból az évjáratból, ugyanabból a fajtából, ugyanolyan borászati munkával készültek, és így kaptak 6 teljesen különböző bort. Az oka pedig mindennek az, hogy arrafelé nem hogy községenként, de községen belül, dombonként mások a talajviszonyok. Ezeket a dűlőket a saját, eredeti ízeiben kívánták bemutatni, mert olyan intenzíven hordozzák az ásványos jegyeket, hogy a laikus számára is nyilvánvaló: a hat bor különböző! Nagyon izgalmas sor lett ebből - még nincs is kereskedelmi forgalomban - ennek most az egyik szereplőjét, a Sóskút Olaszrizlinget el is hozzák a Zwack Openre. A mészkőbánya alatt fekvő, rendkívül kötött talajról származó bor utóíze kifejezetten sós. Annyira testes, hogy megdönti a régi, rossz beidegződést, mely szerint vörös húshoz vörös bort, fehér húshoz fehéret kell adni. Nyugodtan adható, borjú-, bárány-, kacsahúsból készült ételekhez, roston sült harcsához, akár még töltött káposzta mellé is!

A karácsonyi asztal sokak szerint elképzelhetetlen tokaji bor nélkül. A karácsonyi Zwack Open látogatói szerint halételek mellé leginkább a száraz Furmint – mind a Birtok Furmint, mind pedig a Betsek Furmint – de még az Izabella utca is, ami egy tokaji Pinot Noir különlegesség - ajánlható, bár ez vadhoz, őzgerinchez, vadas nyúl mellé is jól illik. Bátran elengedhetjük a fantáziánkat a tokaji borokkal, mert véres hurkához próbálták már a 6 puttonyos Tokaji Aszút – és nagyszerűen bevált! Sütőtök vagy éppen roséra sütött kacsamell párja lehet a Mylitta, 5 puttonyos Aszú és a kacsamáj, libamáj, 6 puttonyos Aszú és a gorgonzola vagy bármely más pikánsabb kéksajt lehetnek igazán jó barátok. Ezen a bemutatón debütált a 2015-ös Betsek Furmint – júliusban került palackba. Szép, könnyű évjárat volt, igazán kedvezett a Furmint számára. A legidősebb, több mint negyvenéves ültetvényről szüretelték, mindössze két hordónyi, 621 palack készült belőle, mert alacsony, összesen egy kilogrammnyi tőketerhelést alkalmaztak. Ez mutatja meg legjobban, hogy mennyire „furmint” egy ilyen Furmint. 

Kapcsolódó témák

A szemközti, frissen tatarozott ház faláról, szépen kialakított fülkékből, Árpád és öt vezér néz le őrzőn egy új üzletre. Van mire vigyázniuk: a budapesti Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán, új helyére költözve, megnyílt a GoodSpirit Bar és Whisky szaküzlet.

Új söröző nyílt Budapesten, a József körúton, ám az állítás így – egymagában – nem teljesen fedi a valóságot. Valami már volt ott, de lehet, hogy a tulajdonosok úgy gondolták: még nem az igazi.

Akár csak tavaly, idén is, a tizenharmadik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A közönség egyöntetű álláspontja szerint jó lenne, ha ebből is hagyomány jöhetne létre. Ez a fesztivál ugyanis már az!

Beváltották a szervezők a tavaly – a XII. Újbor és Sajtfesztivál megnyitásán - tett ígéretüket. Persze könnyű dolguk volt, hiszen nem volt művészet előre látni, hogy 2016-ban olimpia lesz. Nos, idén, november 26-27-én, szombaton és vasárnap, a XIII. Újbor és Sajtfesztivált valóban az olimpia jegyében rendezik meg Budapesten, a Vajdahunyad várban.

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.

Blog ajánló
Egy nap a városban Szuper program mára: a Kőbányai Víztározók
Ma délelőtt 10-től délután 4-ig ingyen és szabadon látogatható a Kőbányai Víztározó. A fenti két körülmény egyike sem szokott rendelkezésre állni, ugyanis a tározóban jellemzően nyolc méter magas víz áll, szóval oda lényegében képtelenség bejutni normál körülmények közt, pláne sétálgatni benne. Köszönöm csapatépítő angyalunknak, Áginak, hogy szólt, mert én aztán alaposan lemaradtam volna róla. Pedig ilyen jó móka: Némi további infó: a tározót eredetileg még gőzgépek segítségével látták el vízzel, a mai Kossuth tér mellől nyomták fel ide, jó 33 méterrel magasabbra a Duna szűrt vizét, ma már korszerűbb technológiákkal, de lényegében hasonló elven töltik fel a hatalmas medencéket. És a videóban fel nem ismert izé egyébként a levegőztető. Szóval: pulóvert érdemes vinni és érdemes arra számítani, hogy lesznek sorok, de ha nincs program szombatra, ezt mindenképp érdemes beiktatni, mert remek helyszín, ami ráadásul többnyire tökéletesen megközelíthetetlen. A helyszín az Ihász utca 29, a létesítmény megközelítése tömegközlekedéssel ajánlott, mert a parkolás a környéken nehézkes. Az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal érhető el. Részletek itt.
Egy nap a városban Bazi jó zsidó kaják: Macesz Bistro
A Város Hősével az van, hogy miközben látszólag minden a régi mederben zajlik, valójában rengeteg ponton dolgozunk azon, hogy a rendszer még átláthatóbb, hatékonyabb legyen és hogy még több kisgyereknek tudjunk segíteni. Aki még sosem hallott róla: a Hős (aki lehetsz akár te is) átutal havonta valamilyen összeget az éhező gyerekeknek, cserébe elintézzük neki, hogy egy rakás budapesti étteremben kedvezménnyel fogyaszthasson, szóval a befizetett összeg kedvezmény formájában vissza is vándorol a zsebbe: úgy tudsz segíteni, hogy az nem került semmibe. Már több száz kisgyereket etetünk közösen a Hős Csapattal, ami nagyon menő dolog, és a hősösség egyre híresebb, amit tök jól bizonyít, hogy rengeteg étterem jelentkezik nálunk azzal, hogy be akar állni a sorba. Mi meg kimegyünk Ádámmal, teszteljük a helyet és ha jó, akkor tárt karokkal várjuk. Szóval: új taggal bővül a csapat, a Macesz Bistro ugyanis olyan jó, hogy nem értem, miért nem kerestem meg őket rögtön az induláskor. Ez egy zsidó étterem a belvárosban a Kazinczy utcánál, de a szokásos romkocsmás vagy a hangulatot kizárólag egy krétás táblával megteremteni kívánó helyektől eltérően igazi klasszikus belső térrel. Ilyet nem sokat találsz a bulinegyedben, vagy ha mégis, akkor az vagy erősen túl van árazva, vagy pocsék a kaja, vagy én még nem találtam rá. Fehér abroszok, szép teríték, a falakon régi emlékek, a csillárokon porcelánok. És zsidó kaják minden mennyiségben. Előételnek zsidó tojást ettem pászkával és kenyérrel. Könnyű start (nem), betolod, és érzed, hogy bajban leszel, de hát a munka az munka. Főételnek nyilván jöhetett egy kis sólet: az előétellel együtt ez már bármelyik tisztességes felnőtt embert kiüti. A sólet amúgy remek, a bab, a gersli állaga, mennyisége, íze pont olyan, amilyennek lennie kell, a kicsit zsíros, kívül ropogós, belül omlós libacombért meg tapsikolnak örömükben azok, akik valamiért tapsikolni szoktak, ha jó sóletet esznek. Őszintén szólva desszertet már egyáltalán nem akartam enni, de muszáj volt, mert ez a flódni a felajánlás: aki a Maceszben főételt rendel, flódnit kap ajándékba, ha Hős. És a desszert árát elnézve ez elég nagylelkű felajánlás, de a desszert íze alapján meg abszolút indokolt az ár. Ez ugyanis az egyik legjobb flódni, amit életemben ettem, már maga az alapsüti is kiváló, jók a rétegek, az arányok, az állagok, az alapanyagok, de az a körtés hab mellette már túlmegy minden határon, olyan finom tőle a végeredmény. Szóval: welcome Macesz a Hősök közt, welcome! Macesz BistroBudapest, Dob u. 26, 10720617876164H-Sz: 12-16 18-23Cs-V: 12-16 18-24
Városlátogatások Polignano a Mare - Puglia gyöngyszeme
                          Polignano a MareA vad sziklákra épült városka Puglia tartomány gyöngyszeme, látványa egyszerre félelmetes és romantikus.  Félelmetes, amikor a viharos tenger hullámai megtörnek a barlangokkal tűzdelt, szinte függőleges sziklafalon és romantikus, amikor a végtelen kék tengert látod magad előtt és alatt.Rövid séta után kiérünk a sziklaszirtekhez és csodálhatjuk a nyílt tenger vakító kékjét, mely megihlette a városka világhírű szülöttjét, Domenico Modugno-t is.Modugno itt írta híres dalát, mellyel 1958-ban megnyerte a San Remói fesztivált."Nel blu dipinto di blu" (Szállni a kékre festett égen), ha így nem ismerős, énekeljük a refrént: Volare (repül). Dalával soha nem látott sikereket ért el, és a kis pugliai tengerparti településről indult Mimmo Mr. Volare lett. A tengerparton álló szobra is kifejező, szállni, repülni a kék égbe.Az énekes gyönyörű dalaival beírta magát a szívünkbe. Emlékezzünk csak a tragikus sorsú Szécsi Pál által hazánkban is sikerre vitt „Távollét”, vagy a Piove (Eső), ismertebb címén: „Ciao, ciao bambina” című dalra.Több mint 230 dal, 38 mozifilm, 7 tévéfilm, 13 színházi előadás kötődik a nevéhez. A várost nem csak a romantikus lelkületű olaszok tartják zarándokhelynek, a világ minden részéből érkező turisták dúdolják a felejthetetlen dalokat. A városka tele van éttermekkel, bárokkal és fagyizókkal. A leghíresebb étterem közvetlenül a tengerparti sziklákra épült Ristorante Grotta Palazzese, ahol egy természetes barlang teraszáról gyönyörködhetünk a kilátásban. Sajnos a káprázatos látvány az árban is benne van. A kötelező minimális fogyasztás 100€, ezért mi csak bekukkantottunk egy közeli teraszról.A történelmi óváros sikátoraival, zegzugos ódon utcácskáival, sétára csábít. A keskeny utcák többnyire a tenger fölötti teraszban végződnek, a sziklákon és a fehérre meszelt házakon megtörik a napfény.A hangulatos városka rengeteg olasz filmnek szolgált természetes díszletként. Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=GIklO5R3wVY                                                                                                               by vinpet
Városlátogatások Nagyvárad
NagyváradNagyvárad Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján fekszik. A régészeti kutatások szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábornak köszönhető. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A város alapításáról számos monda maradt fenn. A legtöbbet idézett legenda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A király, Szűz Mária tiszteletére monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Régi feljegyzések szerint a középkori Váradnak, éppen Szent László hatására, Budánál is több temploma volt. A későbbi évszázadokban a püspökség számos híres tudóst és írót adott a magyarságnak. A Szent László templom ajtaján és mennyezetén is a király életéből vett jelenetek láthatóak, vizet fakaszt a sziklából és templomot épít, vagy kunokat üldöz. A királyt a róla elnevezett templomba temették. A kapcsolódó legenda szerint a holttestét, kérése ellenére, nem Nagyváradon, hanem Székesfehérváron kívánták örök nyugalomra helyezni, ám a király földi maradványait szállító szekér csodálatos módon magától megindult Nagyvárad felé. A XV. században Várad a reneszánsz egyik központja lett, és elnyerte a "felix civitas" (boldog város) jelzőt.Később Ady Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa.”Nevezetes látnivalók:A Városháza:Az 1902-1903 között létesített épületegyüttes a Kőrös felőli oldalon látható az óratoronnyal együtt a város szimbolikus létesítménye és meghatározza a városképet. Az 50 méteres torony korábban tűztoronyként működött.Ma kilátóként használják, gyönyörű panoráma nyílik a városra. Persze, ha nem téli, ködös időben látogatunk a városba. Az első szinten található az óra szerkezet mutatja a pontos időt, és minden egész órában az úgynevezett “Iancu Induló” hangzik el a toronyból, felriasztva az ott szundikáló baglyokat.A Szent László templom:Nagyvárad központjának legrégebbi temploma a római katolikusok által épített Szent László templom. Húsz éven át, 1721-1741 között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint átadja a székesegyház kulcsait Várad püspökének. A bécsi akadémista festészet egyik művésze, Friedrich Schilcher alkotása, restaurálása folyamatban van.A Színház:A színház 1900 október 15-én nyílt meg, mely az eklektikus építészet egyik legszebb képviselője. A klasszicista jelleg jól ötvöződik a neoreneszánsz elemekkel. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. Ez a nap más szempontból is jelentős, ugyanis ekkor helyezték üzembe az elektromos közvilágítást. És lőn világosság!A Fekete Sas Palota:A Fekete Sas szálló Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast ábrázoló színes ablak is a város szimbóluma.A Holdas templom:Az ortodox katedrálist mindenki csak holdas templom néven emlegeti. A harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el a fekete és aranyszínűre festett gömb, amely mindig a valóságos holdképet mutatja. A Görögkatolikus Püspöki palota:A barokk és rokokó stílusjegyeket ötvöző görög-katolikus püspöki palota a történelem viharai során többször is rendeltetést váltott, szerencsére laktanya nem volt. Ma felújítva csodálhatjuk meg.A Grand Hotel Astoria:Az egykori kávézó megőrizte rendeltetését az idők folyamán. A gyönyörű szecessziós épület földszintjén rendezték be a híres Emke kávéházat, mely helyet adott a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek. Itt nyomtatták ki a Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket.Az Ady Endre és társai által alapított „Holnap” irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik alappillére. A sétálóutcán felállított szoborcsoport Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül. Talán a pincérre várnak?Az üresen hagyott székre bárki leülhet a „holt költők társaságába,” egy kis szellemi feltöltődésre.A szecesszió városának szépségét, a Pece parti Párizs, sajátos báját még a borongós, télutói időjárás sem csökkentette.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=PsD79v54M4U                                                                                                        By vinpet                                                                                                     Forrás: Internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!