2017. május 1. hétfő, Fülöp és Jakab napja
Borok az ünnepi asztalra
Révay András
2016.12.03 22:25
Egy kis felújítás után ismét megnyitotta kapuit a Zwack Múzeum és Látogatóközpont. Tíz borász, több mint 30 féle bor és az idei karácsonyi Zwack Open vendégei találkozhattak egymással, hogy a kóstolgatás, beszélgetés során eldönthessék, ki-ki melyik palackot látná majd legszívesebben az ünnepi asztalon?

 A Bussay Pincészet Zalában, a hármas határ közelében, Csörnyeföldön található. A hét hektáron zömmel fehér fajtákat termelnek, de vannak kékszőlőik is. A karácsonyi bemutatóra hoztak Traminit, Szürkebarátot, Pinot Noirt és Csókaszőlőt. Míg az első három név a borfogyasztók számára ismerősen cseng, a negyedikről nem mondható el ugyanez. Ez a kékszőlő fajta őshonos volt a Kárpát-medencében, de sajnos kihalt. A pincészetet 1989-ben megalapító dr. Bussay László viszont találkozott vele a régi szőlők megmentésével foglalkozó, kiváló borász, Szentesi József birtokán. A fajta több odafigyelést igényel, veszői vastagabbak, a metszés nehezebb. Zalában a csapadék vagy sok, vagy nagyon sok, de ez a szőlő jól bírja, mert vastagabb héjú, nem túl lédús. Nevezik „kádkongató”-nak is, mert kevés levet ad, a húsa kocsonyás. A fürt nagy, de a bogyók lazán állnak, rothadásra kevéssé hajlamos. Bora határozottan meggyes, cseresznyés illatú, intenzitása az évjárattól, a hordós és palackos érleléstől függ. A Pinot Noirnál testesebb, de nem tartozik a nehéz borok csoportjába. Ezért nem annyira az ételekhez, mint inkább a hangulathoz illően ajánlható

 Egerben nyugodtan várhatják a karácsonyt, hiszen nagyon jó éven és összességében egy nagyon jó szüreten vannak túl. Bolykiéknál a késői érésű fajtáknak is kedvezett az idő. A közönség pedig szintén örülhet, hiszen december elején mutatkoznak be a 2015-ös borokkal, így annak is lesz mit a fa alá tenni, aki Bolyki János munkásságának a hódolója. A kóstolón 2015-ből az Indián Nyárral, a Bikavérrel és a Bolyki Merlot-val találkozhattunk. Új évjáratú Bikavérük gerincét a Kékfrankos adja (40%), mellette még 25 % Merlot, ugyanennyi Cabernet Franc, valamint némi Blauburger, Zweigelt és Portugieser rejtőzik a palackban. Összetétele fűszerességet, gyümölcsösséget garantál, így sokféle – inkább könnyedebb - ételhez illik a bor. A Karácsony alkalom a kellemes családi összejövetelre, ahol ez a tartalmas, nem túl nehéz vörösbor a beszélgetésekhez is kiváló társ lehet. Már most látszik, hogy a borkedvelő közönség gyorsan felfedezte magának, külföldön is nagyon keresik. Legalább ennyire különleges lett az „Indián nyár”, mely minden évben a legesleggyümölcsösebb vörösborok házasítása! Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Merlot együttese, mely hasonlít a Bikavérhez, de a hangsúlyok mások. Igazán „jól iható” bor kerekedett ki belőlük.

 Ha valaki a Pfneisl Pince borát teszi az asztalra, ne lepődjön meg, ha azt kérdezik tőle: „Szabad egy táncra?” A Tango-t még a szüleink nevezték el – árulta el róla Katrin Maria Pfneisl. Merlot, Cabernet Sauvignon és Shyraz házasítás, melyben a lágyabb Merlot a nőt ábrázolja, a testesebb Cabernet jeleníti meg a férfit, a Shyraz pedig fűszerességével a szenvedélyt idézi. Az asztalra viszont az „Újra együtt” Kékfrankost ajánlanák, ez nevében is a Karácsonyt idézi. Húszéves ültetvényről szüretelték és a friss bort három hónapig használt barrique hordóban érlelték. De jól illik mellé a „Távoli világ is”. Ez utóbbi, a nővérem, Birgit életéről szól - folytatta a történetet Katrin – ő bejárta a világot. Dolgozott Chilében, Argentínában, Új Zélandon, Ausztráliában, Kaliforniában, Olaszországban, megismerte az ottani szőlőfajtákat. Ötöt meg is rendeltünk, Fertőrákoson telepítettük, és a „Távoli világ” lett az eredmény. Ez az ő életrajza, palackba zárva. Mindegyik szépen beérik, gond csak a Malbec-kel van, ugyanis az őzek is nagyon szeretik!

 Körülnézve a karácsonyi Zwack Open kínálatában, azt láttuk, hogy a Gere Pincészet hozta a legtöbb bort a bemutatóra. Nyolc palackból álló tekintélyes borsorral jöttek. A nagy klasszikusok – Solus (2009) és Kopár (2012) – mellett kóstolható volt a 2013-as Athus Cuvée, valamint a Phoenix, szintén ebből az évjáratból. Roséból már az idei, míg a fehér Friciből a 2015-ös, de a Cabernet Sauvignon Barrique (2012) is helyet kapott az asztalon. Villányban az idei év ugyan nehéz volt, de biztató, nagyon szép borokra lehet számítani 2016-ból. Villányban a klasszikus borok a „hétköznapok jó bora” csoportba tartoznak. Könnyedek, a tannin nem uralkodik bennük. Van mellettük egy prémium kategória, a Sauvignon, a Shyraz, no meg a valóban „alkalmi” borok, mit a Kopár és a Solus. Ezeket a borkedvelők már jól ismerik, ám számukra is új lehet a Phoenix, mely az első Weninger – Gere borok közé tartozik. Neve – a madárra utalva – Villány felemelkedésére céloz. Hogy próbáljunk valamit kihozni ebből a borvidékből! Franz Weninger és Gere Attila közös elképzelése, hogy a vidékre jellemző fajtákból megfelelő arányokban, évjáratról évjáratra – kategóriaként létrehozva töltenek palackba. Eleinte Kékfrankos, Portugieser és Cabernet Sauvignon adták az alapját. Később tevődött hozzá egy kis Pinot Noir, most pedig Shyraz, Merlot, Sauvignon Franc is van a tipikus Villányt bemutató házasításban. A legtöbbekhez akar szólni.

Az időjárás enyhén szólva sem volt kegyes a Balaton északi partján. Az országos tavaszi fagyra itt még egy hatalmas jégverés is jött július közepén. A Figula Pincészetben ráadásul sokáig kivártak a szürettel, hogy minél szebb szőlőket szedjenek, de akkor meg a seregélyekkel gyűlt meg a bajuk. Ennek ellenére összeraktak egy hatszereplős, dűlőszelektált Olaszrizlinget 2015-ből, aminek az igazi érdekessége, hogy hat különböző dűlőből, ugyanabból az évjáratból, ugyanabból a fajtából, ugyanolyan borászati munkával készültek, és így kaptak 6 teljesen különböző bort. Az oka pedig mindennek az, hogy arrafelé nem hogy községenként, de községen belül, dombonként mások a talajviszonyok. Ezeket a dűlőket a saját, eredeti ízeiben kívánták bemutatni, mert olyan intenzíven hordozzák az ásványos jegyeket, hogy a laikus számára is nyilvánvaló: a hat bor különböző! Nagyon izgalmas sor lett ebből - még nincs is kereskedelmi forgalomban - ennek most az egyik szereplőjét, a Sóskút Olaszrizlinget el is hozzák a Zwack Openre. A mészkőbánya alatt fekvő, rendkívül kötött talajról származó bor utóíze kifejezetten sós. Annyira testes, hogy megdönti a régi, rossz beidegződést, mely szerint vörös húshoz vörös bort, fehér húshoz fehéret kell adni. Nyugodtan adható, borjú-, bárány-, kacsahúsból készült ételekhez, roston sült harcsához, akár még töltött káposzta mellé is!

A karácsonyi asztal sokak szerint elképzelhetetlen tokaji bor nélkül. A karácsonyi Zwack Open látogatói szerint halételek mellé leginkább a száraz Furmint – mind a Birtok Furmint, mind pedig a Betsek Furmint – de még az Izabella utca is, ami egy tokaji Pinot Noir különlegesség - ajánlható, bár ez vadhoz, őzgerinchez, vadas nyúl mellé is jól illik. Bátran elengedhetjük a fantáziánkat a tokaji borokkal, mert véres hurkához próbálták már a 6 puttonyos Tokaji Aszút – és nagyszerűen bevált! Sütőtök vagy éppen roséra sütött kacsamell párja lehet a Mylitta, 5 puttonyos Aszú és a kacsamáj, libamáj, 6 puttonyos Aszú és a gorgonzola vagy bármely más pikánsabb kéksajt lehetnek igazán jó barátok. Ezen a bemutatón debütált a 2015-ös Betsek Furmint – júliusban került palackba. Szép, könnyű évjárat volt, igazán kedvezett a Furmint számára. A legidősebb, több mint negyvenéves ültetvényről szüretelték, mindössze két hordónyi, 621 palack készült belőle, mert alacsony, összesen egy kilogrammnyi tőketerhelést alkalmaztak. Ez mutatja meg legjobban, hogy mennyire „furmint” egy ilyen Furmint. 

Kapcsolódó témák

A Kékfrankos hazánk legelterjedtebb kékszőlő-fajtája. Szinte az egész ország területén találkozhatunk vele. A Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóján a 12 hazai borvidék, közel ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére mellett, határon túli magyar borászatok és osztrák pincék Kékfrankosai tették igazán izgalmassá a választékot.

Huszonkilenc borászat, mintegy százötven borával – no és természetesen magukkal a borászokkal is – találkozhatott a látogató a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület hatodik alkalommal megtartott bemutatóján, Budapesten, a város legszebb kávéházában, a New York Palota termeiben.

A szemközti, frissen tatarozott ház faláról, szépen kialakított fülkékből, Árpád és öt vezér néz le őrzőn egy új üzletre. Van mire vigyázniuk: a budapesti Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán, új helyére költözve, megnyílt a GoodSpirit Bar és Whisky szaküzlet.

Új söröző nyílt Budapesten, a József körúton, ám az állítás így – egymagában – nem teljesen fedi a valóságot. Valami már volt ott, de lehet, hogy a tulajdonosok úgy gondolták: még nem az igazi.

Akár csak tavaly, idén is, a tizenharmadik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A közönség egyöntetű álláspontja szerint jó lenne, ha ebből is hagyomány jöhetne létre. Ez a fesztivál ugyanis már az!

Blog ajánló
Egy nap a városban A tökéletes újcirkusz: All genius are idiots
Sosem felejtem el, ahogy a színpad elé lépve megpillantottam a magasban a gitározó és éneklő transzvesztitát, szarvasagancsban. Egy dús szőrű, olasznak látszó spanyol ugrott a lábaim elé, mint egy kutya, el akarta lopni az egyik néző táskáját, de minduntalan rászólt a gazdája, egy kétméteres svéd.  És akkor még le sem ültem a székemre, az előadás előtt voltunk. Imádom az újcirkuszt. Írtam már róla sokat, miért. A régi vándorcirkuszok romantikáját nem az előadásokban, hanem az életmódban kell keresni, két műsor között. Az újcirkusz ennél már több: szabadon választhatja meg, hogy látványos show-kkal értelmezi újra a műfajt, mondanivalót, sztorit álmodik egy-egy előadás mögé, brutálisan őszinte kitárulkozással teszi szerethetővé magukat a cirkuszosokat, vagy zenével, esetleg egyéb művészeti eszközökkel segíti meg az előadást. Mindegyik megoldás egyetért abban, hogy a cirkusz többről szól, mint mutatványok egymásutánja. Kell valami, ami a mutatványoknak értelmet ad, a közönségnek pedig színházélményt nyújt. Nem cirkuszélményt. Eldöntheti mindenki, melyik tetszik neki inkább. A látvány és a dramaturg fejlődése többek között a Recirquel világa, ők próbálnak ezen a területen fejlődni, és szépen haladnak. De ahogy a filmes, úgy a cirkuszi ízlésem is inkább a kis költségvetésű, underground felé hajló kísérleti megoldások irányába tol. Azt szeretem, amikor a kreativitás inkább a műfajok egyesítésében, kísérletezésben fejeződik ki, amikor valaki olyat alkot, amit más nem tudna. Ilyen élmény volt nekem a Cirkus Cirkör Undermän előadása. És ilyen volt az All Genius Are Idiots is, a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik előadása, a Svalbard, vagyis a Négy Emberi Állat agyszüleménye. Ők a stockholmi tánc- és cirkuszművészeti egyetemen találkoztak, és rögtön tudták, hogy együtt kell továbbmenniük. Így tettek.   Szóval ott énekel egy szál gitárral a nőnek öltözött férfi, szarvasaganccsal. Odalent hülyéskednek a többiek. Aztán beindul a koreográfia: az előadás a táncelőadások szabályai szerint zajlik, mozdulatokkal zajló párbeszédekkel. Aztán minden megáll, valódi párbeszédeket látunk. Aztán egy cirkuszi mutatvány. Aztán zene. Aztán a transzvesztita odalép egy bevásárlókocsiba épített komplett DJ-szetthez, ahol a saját hangjával, hangszerekkel és repeaterekkel komplett koncertélményt ad. És a zene jó, és szívesen ülnék egy ilyen koncerten.  De ez nem koncert. Odafent a kötélen tekerednek a többiek. Idelent alsógatyában a szőrös spanyol hülyül. Akkor mi ez? Mi a fene ez? Nem tudom. Nem tudja senki. Egy káosz, tánc, cirkusz, koncert és mindennek a komédiája egyszerre, úgy, hogy talán egyik műfaji ág sem nő a többi fölé. A zseni és az idióta vékony határvonalának megtestesítője, ahogy az előadás nevéből is kitűnik. Nem áll össze egyetlen mondanivalóvá, de erős karakterekkel (Ben Smith alakítása transzvesztitaként például annyira erős, hogy a végén meg sem kellett mozdulnia, a tartásával volt képes kommunikálni), műfaji kísérletezéssel egy olyan egyveleget alkot, ami hihetetlenül izgalmas. És ami egymagában megindokolja, hogyan lehet Stockholmban tánc- és _cirkusz_művészeti egyetem.  Ők nem is olyan rég még ott tanultak. Mi vár erre a műfajra nemsokára? Hemzsegni fognak a fantasztikus alkotók. Szóval aki rám hallgat, velem együtt szereti az újcirkuszt, a Müpában pedig a látványos, a Trafóban az elgondolkoztató előadásokat kutatja velem együtt. 
Városlátogatások Bari,az olasz csizma ékessége
Bari,az olasz csizma ékességeAz ókori Apulia – a mai Puglia – tartomány fővárosa Bari, Dél-Olaszország egyik legnagyobb városa, melyet tréfásan dél Milánójának is szoktak nevezni.  Az ókori történetírók szerint a város nevét egy illír katonai vezetőről, Barionusról kapta. A település már a normann időszakban virágzott, de fénykorát a Hohenstaufen-dinasztia idején élte, amikor II. Frigyes egyszerre ült a dél-itáliai királyok és a német-római császárok trónján.A történelmi óváros (Barivecchia) egy kis félszigeten helyezkedik el, amely egy sas fejéhez hasonlít, ezért l’aquila barese (jelentése bari sas) néven is emlegetik. Az óváros olyan, mint Nápoly útvesztői, a látogatók szerint, Bari olyan, mint Barcelona és Nápoly eltitkolt gyermeke.A Corso Cavouron érünk a város ősi központjába, melyet Barivecchiának, vagy egyszerűen Centro Storicónak neveznek.  Barivecchia szűk, kanyargós utcái és zegzugos sikátorai, az 50-es évek olasz neorealista filmek hangulatát idézi.Az impozáns méretű kikötő élénk kereskedelmi és turistaforgalmat bonyolít. A pálmafákkal szegélyezett és az erődítmény fala mellett húzódó tengerparti sétány minden napszakban szép látvány.Látnivalók:A Szent Miklós templom:A város védőszentjéről, Szent Miklósról elnevezett bazilika (Basilica San Nicola), az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye. A román stílusú zarándoktemplom a XI. században épült a Törökországból zsákmányolt Szent Miklós ereklyéinek megőrzésére.De, hogy kerültek ide Szent Miklós ereklyéi a törökországi Myrából? Egyszerűen ellopták! Történt ugyanis, hogy 1087-ben, az olasz kereskedők által felbérelt kalózok a csontok egy részét és a sírban lévő ereklyéket Bariba vitték, feltételezve, hogy a tengerészek védőszentjének maradványai megvédik az olasz flottát az ellenségtől és a viharos időjárástól. Más legenda szerint Miklós egy Bari városában élő papnak jelent meg álmában, és kérte, hogy ereklyéit szállítsák a városba.Bari polgársága három hajót küldött Myrába, ahol meg is találták a korábban elrejtett tetem maradványait, mivel azok csodálatos rózsaillatot árasztottak. 1087. május 9-én értek vissza a hajók Bariba, ahol a Szent tiszteletére építették a S. Nicola-templomot, és az oltárán aranykoporsóban helyezték el az ereklyéket. Azóta itt nyugszik Szent Miklós, az igazi Mikulás, hiszen a finnek által kitalált Lappföldi Mikulásfalván élő Joulupukki – Santa Claus village –, csak turista szemfényvesztés.A bazilika napjainkban jelentős keresztény zarándokhely, a római és a görög katolikusok körében egyaránt. Szent Miklóst az ortodox vallás is mélyen tiszteli, mint a hajósok, a kereskedők és a szűzek védőszentjét. Csütörtökönként orosz rítus szerinti misét tartanak a katedrálisban.Különlegesség, hogy az egyik díszes ereklyetartót a mi Nagy Lajos királyunk adományozta a templomnak. A négy oroszlán-lábon álló, tornyos ezüst ládikát a magyar címer díszíti.Egy gyönyörű Szent Miklós ikont is láthatunk.A San Sabino katedrális (Cattedrale di San Sabino) :A város másik jelentős temploma a város eredeti védőszentjéről, Szent Sabino-ról elnevezett székesegyház. Később Szent Miklós is védőszent lett, így Bari városa kettős védelemmel rendelkezik. A katedrálist egy korábban lerombolt bizánci templom helyére építették, és 1292-ben szentelték fel. Érdekesség, hogy a rózsaablak úgy van kialakítva, hogy az ablakon beszűrődő napsugarak, nap-éj egyenlőségkor, a templom padlójára a rózsaformát vetítik. A katedrális kriptájában egy csodálatos bizánci Madonna-képet láthatunk.Castello Normanno-Svevo:A katedrálishoz közelében található a Castello Normanno-Svevo vár, mely 1132-ben épült, de a helyiek néhány évtized múltán lerombolták, majd 1233-ban újjáépítették. Azóta többször restaurálták, ma szinte új állapotában látható. A védelmi funkció után, az építmény börtön, majd jelzőállomás volt. Három oldalról várárok veszi körül, északi oldaláról pedig a tenger határolja. Nevezetességek:A régi és új VárosházaTovábbi nevezetességek:Séta a városban:Gasztronómia:Bariban járva, feltétlenül keressük meg a „tésztakészítők utcáját”, ahol az utcára nyíló helyiségekben és kint az utcán is szorgos kezű olasz mamák gyártják a fülcimpa vagy kagyló alakú helyi tésztát, az orecchiettét. Szinte oda sem nézve, villámgyors mozdulatokkal készül a különlegesség.Állítólag brokkolival a legfinomabb. Majd kipróbáljuk.Ha már az étkezésnél tartunk, meg kell mondani, hogy nem könnyű meleg ételhez jutni. Ha az egésznapos városnézés után 6-7 óra felé szeretnél vacsorázni, kiderül, hogy minden étterem zárva van. Ha mégis találsz nyitott ajtót, sűrű olasz szöveg kíséretében azonnal elküldenek, az angollal hiába is próbálkozol, itt csak este 8 után kezdődik az élet.Érdekességek:Feltétlenül hozz magaddal eurót, mert itt pénzt váltani szinte lehetetlen. Utcai pénzváltók nincsenek, és a bankokból is elküldenek. Főleg az angol turisták vannak bajban.A Piazza Mercantile-on egy furcsa kőszobor látható. Egykor ehhez kötözték a csalókat és a tolvajokat, a piaci forgatag népe pedig büdös hallal és rothadt zöldséggel dobálta őket. Egy ehhez hasonló nyilvános megszégyenítést a korrupt politikusok is megérdemelnének. Az oszlopon látható bemélyedéseket a láncok és bilincsek okozták. Az oroszlán az igazság szimbóluma, ha megsimogatod a fejét, szerencséd lesz.A városi strand, a Pane e pomodoro (“kenyér és paradicsom”), mert ez volt a szegényebb fürdőzők eledele a strandon, mint nekünk gyerekkorunkban a zsíros deszka. A tenger  sajnos nem túl tiszta.Bari egyedülálló történelmével számos különleges látnivalót és programot kínál, a város és a régió is várja az érdeklődő turistákat. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=H5KqDDWb3XE&                                                                                                     by vinpet                                                                                                   forrás: internet
Városlátogatások Ostuni, a fehér város Pugliában
Ostuni, a fehér városAz olajfaligetek között vezet az út Ostuni felé. Az ősrégi, többszáz éves fák a Getsemani kert olajfáira emlékeztetnek. Festői látvány a dombtetőre épült városka, melynek fehér falai messziről tükröződnek a napsütésben.A legenda szerint, a települést a messzápok alapították, majd a pun háborúk idején Hannibál lerombolta, végül a görögök építették fel Asto Neon, azaz „új város” néven, ami később Ostunira módosult. A „fehér város”, azaz a Città Bianca nevet fehérre meszelt falairól kapta. A bástyákkal védett óváros sikátoriban bolyongva, váratlanul kijutunk egy kis térre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik, az Adriai-tenger kék szalagjával határolt vidékre. A kisvárost egyedi, sajátos atmoszféra jellemzi, a kis utcák labirintusa, a régi olasz filmek neorealista hangulatát idézi.A főtéren Szent Horace tornya magasodik.A fehérre meszelt falú házak közül kiemelkedik a homokszín katedrális és a városháza díszes épülete.Ostuni a legszebb pugliai városok egyike.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=dyd07kXT1Pg&t                                                                                                            vinpet                                                                                                        Forrás: Internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!