2019. április 23. kedd, Béla napja
Bort hozott a róka
Révay András
2017.11.07 09:38
Még attól sem tartott, hogy közben hálóba kerül. Igaz, a Borhálóban mindig szívesen fogadják, mert a Lisicza Borházból ide olyan különlegességek érkeznek, melyek az országban sehol máshol nem kaphatók. Meggyőződhettek erről mindazok, akik elfogadták az angyalföldi Borháló szaküzlet meghívását Lisicza borok kóstolójára.

 Elöljáróban persze azt is illenék megmagyarázni, hogyan is kerül a róka a (bor)hálóba? A válasz roppant egyszerű – tudtuk meg Lisicza Sándortól – a nevük horvátul kis rókát jelent! Családi vállalkozásuk, a Lisicza Borház Kft. 1998-ban jött létre a Pécsi Borvidéken. Ez a terület különböző éghajlati viszonyok és kultúrák találkozásánál fekszik, ennek következtében gazdag és egyedülálló borászati örökséget mondhat magáénak. Céljuk, hogy ezekre az adottságokra építve – és modern technológiával ötvözve – mutassák be a borvidékben rejlő, igazán még ki nem aknázott lehetőségeket. Ennek szellemében ültetvényeik kialakításához fokozatosan fogtak hozzá és több lépcsőben érték el a jelenlegi, 15 hektáros méretet. Az ültetvény gazdag fajtaválasztékában helyet kapott a klasszikus világ- és a hagyományos magyar fajták mellett a borvidék különlegessége, a Cirfandli is. A korszerű borászati üzemben főleg saját – erős hozamkorlátozással előállított – termésüket dolgozzák fel.

 Bár a Zöld Veltelini eredetileg Észak-Magyarország, Sopron környékének jellegzetes fajtája, jól érzi magát a Pécsi Borvidéken is. A Lisicza Borházban mindössze három éve foglalkoznak vele, de mennyiségét tekintve máris a második legnagyobb fajta lett a Sauvignon Blanc mellett. Minden évben reduktív technológiával készítik, könnyű, alacsony alkoholtartalmú, jó fröccsnek való bor lesz belőle. Most kezdi elfoglalni a helyét idehaza, külföldön főleg Németországban népszerű. Sok jó tulajdonsága van a fajtának, leginkább az, hogy csak egyszerű borászati technológiát igényel. Ha metszéskor nem hagyunk sok világos rügyet - alacsony vagy közepes tőketerhelésnél - zamatos, illatos, élénk savtartalmának köszönhetően üde bort termelhetünk rajta.

 A kóstolón másodikként egy egészen friss Sauvignon Blanc került a poharakba. Intenzív citrusossága azonnal érezhető volt. Ez a Borház legismertebb, legnagyobb mennyiségben készített bora. Nehéz vele dolgozni, nagyon „évjáratos” fajta, a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. Persze kivétel az olyan évjárat, mint az idei, amikor „minden jó”. Ez nagyon ritka, utoljára 2006-ban volt ilyen, amikor a kékszőlők és a fehérszőlők is egyaránt fantasztikus minőséget produkáltak. A Sauvignont most három lépcsőben szüretelték, néhány nap eltérés volt az egyes szedések között, a cukortartalom még így is gyorsabban emelkedett – 13 alkoholfokos bor lett belőle, de szerencsére az a savtartalommal még tökéletes harmóniában van.

 Az elöljáróban említett, az országban sehol máshol nem kapható bor, a Pécsi Cirfandli. Származása bizonytalan, egyes források szerint Ausztriából Gumpoldskirchen környékéről ered, ott termesztik is. Osztrák kutatók szerint viszont a Como-i tó környékéről származik a fajta. Magyarországra az 1870-es években hozta magával a pécsi káptalan, és igen rövid idő alatt a borvidék egyik legjobb minőséget adó szőlője lett. Sajnos a művelés módjára, évjáratra, betegségekre nagyon érzékeny, a nagyüzemi termelést nem bírta, ezért a tömegtermelés korában szinte teljesen eltűnt a borvidékről. Csak a Pécsi Kutatóintézet fajtagyűjteményében maradt meg. Onnan sikerül újból rendszerbe állítani. Ez a bor is „sok szürettel” készül, először még teljes érés előtt, utána teljes érésben, majd kicsit túléretten, végül – ha van – akkor a töppedt, botrytis-es szemeket külön szedik. A teljes érésben és túléretten szedett mennyiséget külön erjesztik, egyiket reduktíven a másikat hordóban, a borok házasítása november végén történik. Készül egy „prémium” kategóriájú bor is belőle, ami még egy félévet tölt 500 literes barrique hordóban és csak az érlelés után, május végén palackozzák, de csak a következő nyáron kerül piacra. Elbír még 3-4 éves palackos érlelést és - ellentétben a fehérborok többségével – ezt nem jó nagyon hidegen fogyasztani.

 Márton-napra a Lisicza Borház is elkészítette roséját, a náluk jellemző Pinot Noir – Kékfrankos - Merlot házasítást. Ezek a fő összetevők, de mindig jut bele egy kis érett Cabernet is. Általános szabály, hogy a rosé legjobb minőségét a szürettől számított egy évig őrzi meg, utána már veszít az értékéből. A kóstolón bemutatott tétel, a klasszikus eljárással készült, már majdnem siller volt. Ugyanakkor mind nagyobb szerephez jut náluk egy korai érésű fajta a Néró. Ez sötétkék színű, bő levű, fűszeres zamatú csemegeszőlő-fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető. Sok jó tulajdonsága van, normális évjáratokban nem kell permetezni, ellenáll a betegségeknek. Kezdetben csak kísérletként telepítették, de hamar kiderült, hogy az egyik legkiválóbb, rosénak való, a közönség körében is egyre kedveltebb lesz.

 A kóstoló végére két vörösbor maradt, az első, a 2014-es Cabernet Franc volt. A 2014-es év hatalmas „küzdelem”, nagyon nehéz évjárat volt. Párában állt az egész ország, majd egész szeptemberben folyamatosan esett. A bordói fajták ugyanolyan érettségi fokon voltak szeptember végén, mint augusztusban. Szerencsére októberben – egészen huszadikáig – kitartott a napsütés, így ha csúcsborok nem is, de nagyon kellemes vörösborok készülhettek ebben az évben. Nem lettek annyira tanninosak, de a savak szépek maradtak. Ahol a Borház dolgozik, a Mecsek és a Zseliz találkozási pontja, a szigetvári körzet, általában hidegebb résznek számít, az altalaj meszes lösz, a termőréteg barna erdőtalaj és ez meglátszik a borok karakterén.

A birtok nagyobb része a Baranya megyei Helesfán terül el. A filoxéra vész előtt ez jó termőterületnek számított, 300 hektáron termeltek szőlőt az ott élők. A Lisicza család az 1850-es évektől foglalkozott borászkodással, úgy 10-12 holdon dolgoztak. Következett az államosítás, majd a kárpótlás során tudtak valamit visszaszerezni, a 2004-2005-ös évjárattal indultak el újra. A múlt emlékét őrzi a 2015-ös Helesfa cuvée. Az alapja – 85 % - egy nem túl nagytestű Cabernet Sauvignon, amihez 7,5 százaléknyi Cabernet Franc és ugyanannyi Merlot társul. Nagyjából ezt az arányt a következő évjáratokban is meg kívánják őrizni. A termést nem túlságosan korlátozzák és arra ügyelnek, hogy egyéves érlelés alatt optimális állapotba kerüljön a bor. A fő cél nem a „robosztusság”, az alkoholtartalom 14,5 -15 fok körül mozog. Így kellemes, ételekhez bátran ajánlható vörösbor kapnak.

Kapcsolódó témák

Kemény próba, a programfüzet tanúsága szerint 162 különféle bor megkóstolásának lehetősége várt azokra, akik bemerészkedtek az immár hagyományosnak számító, „Badacsony New Yorkban” rendezvényre. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett sétakóstolón a látogatók a borvidék hegyeit „járhatták be” és ismerkedhettek az adott hegy borászataival, boraival. Budapesten, a New York kávéház látványos helyiségeiben 37 pincészet mutatta be borait, mi most persze – nem vitatva az önkényesség vádját - ennek csak egy töredékére vállalkozhatunk.

Nem első eset már a budapesti Veritas Borkereskedés történetében, hogy Magyarországtól távol eső vidékek borait mutatják be törzsközönségüknek. Volt már a poharakban Dél-Afrikából és Kaliforniából származó bor, most a meghívás még nagyobb távolságra szólt – egészen Új-Zélandig!

A borkedvelők körében már évek óta tisztes rangot vívott ki magának egy hagyományos rendezvény a Zwack Múzeumban. Ám az idei utolsó Zwack Open még külön nevet is kapott – nem véletlenül. Az Adventi Zwack Open során tíz kiállítóval, az ők közel ötven borával, ráadásul még néhány meglepetéssel is találkozhatott a látogató.

A borkedvelők már a nyár kezdetén rendszeresen kérdezgetik, milyen lesz az évjárat? Pontos választ persze a legutolsó pillanatig sem képes senki adni, és ez a legutolsó pillanat ilyenkor érkezik el. Pohárban vannak az újborok. A XV. Újbor és Sajt Fesztiválon borász és fogyasztó egyaránt meggyőződhetett arról: a 2018-as évjárat jónak nevezhető!

Igaz ez akkor is, ha eltekintünk a gyermek születésének misztériumától és a kifejezést a szó tágabb értelmezésében fogjuk fel. Minden évben eljön az ideje a borok születésének is, szeretjük, keressük, várjuk az újbort, a szüret utáni első megjelenését nagy érdeklődés kíséri. Míg korábban csak a franciáknál volt nevezetes ünnep az újbor, a Beaujolais Nouveau megérkezése, az elmúlt években nálunk is mind népszerűbbé vált ez az esemény. Olyannyira, hogy az idén már tizenötödik alkalommal fogja megtölteni a Vajdahunyad vár termeit az Újbor és Sajt Fesztivál közönsége.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!