2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Bort hozott a róka
Révay András
2017.11.07 09:38
Még attól sem tartott, hogy közben hálóba kerül. Igaz, a Borhálóban mindig szívesen fogadják, mert a Lisicza Borházból ide olyan különlegességek érkeznek, melyek az országban sehol máshol nem kaphatók. Meggyőződhettek erről mindazok, akik elfogadták az angyalföldi Borháló szaküzlet meghívását Lisicza borok kóstolójára.

 Elöljáróban persze azt is illenék megmagyarázni, hogyan is kerül a róka a (bor)hálóba? A válasz roppant egyszerű – tudtuk meg Lisicza Sándortól – a nevük horvátul kis rókát jelent! Családi vállalkozásuk, a Lisicza Borház Kft. 1998-ban jött létre a Pécsi Borvidéken. Ez a terület különböző éghajlati viszonyok és kultúrák találkozásánál fekszik, ennek következtében gazdag és egyedülálló borászati örökséget mondhat magáénak. Céljuk, hogy ezekre az adottságokra építve – és modern technológiával ötvözve – mutassák be a borvidékben rejlő, igazán még ki nem aknázott lehetőségeket. Ennek szellemében ültetvényeik kialakításához fokozatosan fogtak hozzá és több lépcsőben érték el a jelenlegi, 15 hektáros méretet. Az ültetvény gazdag fajtaválasztékában helyet kapott a klasszikus világ- és a hagyományos magyar fajták mellett a borvidék különlegessége, a Cirfandli is. A korszerű borászati üzemben főleg saját – erős hozamkorlátozással előállított – termésüket dolgozzák fel.

 Bár a Zöld Veltelini eredetileg Észak-Magyarország, Sopron környékének jellegzetes fajtája, jól érzi magát a Pécsi Borvidéken is. A Lisicza Borházban mindössze három éve foglalkoznak vele, de mennyiségét tekintve máris a második legnagyobb fajta lett a Sauvignon Blanc mellett. Minden évben reduktív technológiával készítik, könnyű, alacsony alkoholtartalmú, jó fröccsnek való bor lesz belőle. Most kezdi elfoglalni a helyét idehaza, külföldön főleg Németországban népszerű. Sok jó tulajdonsága van a fajtának, leginkább az, hogy csak egyszerű borászati technológiát igényel. Ha metszéskor nem hagyunk sok világos rügyet - alacsony vagy közepes tőketerhelésnél - zamatos, illatos, élénk savtartalmának köszönhetően üde bort termelhetünk rajta.

 A kóstolón másodikként egy egészen friss Sauvignon Blanc került a poharakba. Intenzív citrusossága azonnal érezhető volt. Ez a Borház legismertebb, legnagyobb mennyiségben készített bora. Nehéz vele dolgozni, nagyon „évjáratos” fajta, a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. Persze kivétel az olyan évjárat, mint az idei, amikor „minden jó”. Ez nagyon ritka, utoljára 2006-ban volt ilyen, amikor a kékszőlők és a fehérszőlők is egyaránt fantasztikus minőséget produkáltak. A Sauvignont most három lépcsőben szüretelték, néhány nap eltérés volt az egyes szedések között, a cukortartalom még így is gyorsabban emelkedett – 13 alkoholfokos bor lett belőle, de szerencsére az a savtartalommal még tökéletes harmóniában van.

 Az elöljáróban említett, az országban sehol máshol nem kapható bor, a Pécsi Cirfandli. Származása bizonytalan, egyes források szerint Ausztriából Gumpoldskirchen környékéről ered, ott termesztik is. Osztrák kutatók szerint viszont a Como-i tó környékéről származik a fajta. Magyarországra az 1870-es években hozta magával a pécsi káptalan, és igen rövid idő alatt a borvidék egyik legjobb minőséget adó szőlője lett. Sajnos a művelés módjára, évjáratra, betegségekre nagyon érzékeny, a nagyüzemi termelést nem bírta, ezért a tömegtermelés korában szinte teljesen eltűnt a borvidékről. Csak a Pécsi Kutatóintézet fajtagyűjteményében maradt meg. Onnan sikerül újból rendszerbe állítani. Ez a bor is „sok szürettel” készül, először még teljes érés előtt, utána teljes érésben, majd kicsit túléretten, végül – ha van – akkor a töppedt, botrytis-es szemeket külön szedik. A teljes érésben és túléretten szedett mennyiséget külön erjesztik, egyiket reduktíven a másikat hordóban, a borok házasítása november végén történik. Készül egy „prémium” kategóriájú bor is belőle, ami még egy félévet tölt 500 literes barrique hordóban és csak az érlelés után, május végén palackozzák, de csak a következő nyáron kerül piacra. Elbír még 3-4 éves palackos érlelést és - ellentétben a fehérborok többségével – ezt nem jó nagyon hidegen fogyasztani.

 Márton-napra a Lisicza Borház is elkészítette roséját, a náluk jellemző Pinot Noir – Kékfrankos - Merlot házasítást. Ezek a fő összetevők, de mindig jut bele egy kis érett Cabernet is. Általános szabály, hogy a rosé legjobb minőségét a szürettől számított egy évig őrzi meg, utána már veszít az értékéből. A kóstolón bemutatott tétel, a klasszikus eljárással készült, már majdnem siller volt. Ugyanakkor mind nagyobb szerephez jut náluk egy korai érésű fajta a Néró. Ez sötétkék színű, bő levű, fűszeres zamatú csemegeszőlő-fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető. Sok jó tulajdonsága van, normális évjáratokban nem kell permetezni, ellenáll a betegségeknek. Kezdetben csak kísérletként telepítették, de hamar kiderült, hogy az egyik legkiválóbb, rosénak való, a közönség körében is egyre kedveltebb lesz.

 A kóstoló végére két vörösbor maradt, az első, a 2014-es Cabernet Franc volt. A 2014-es év hatalmas „küzdelem”, nagyon nehéz évjárat volt. Párában állt az egész ország, majd egész szeptemberben folyamatosan esett. A bordói fajták ugyanolyan érettségi fokon voltak szeptember végén, mint augusztusban. Szerencsére októberben – egészen huszadikáig – kitartott a napsütés, így ha csúcsborok nem is, de nagyon kellemes vörösborok készülhettek ebben az évben. Nem lettek annyira tanninosak, de a savak szépek maradtak. Ahol a Borház dolgozik, a Mecsek és a Zseliz találkozási pontja, a szigetvári körzet, általában hidegebb résznek számít, az altalaj meszes lösz, a termőréteg barna erdőtalaj és ez meglátszik a borok karakterén.

A birtok nagyobb része a Baranya megyei Helesfán terül el. A filoxéra vész előtt ez jó termőterületnek számított, 300 hektáron termeltek szőlőt az ott élők. A Lisicza család az 1850-es évektől foglalkozott borászkodással, úgy 10-12 holdon dolgoztak. Következett az államosítás, majd a kárpótlás során tudtak valamit visszaszerezni, a 2004-2005-ös évjárattal indultak el újra. A múlt emlékét őrzi a 2015-ös Helesfa cuvée. Az alapja – 85 % - egy nem túl nagytestű Cabernet Sauvignon, amihez 7,5 százaléknyi Cabernet Franc és ugyanannyi Merlot társul. Nagyjából ezt az arányt a következő évjáratokban is meg kívánják őrizni. A termést nem túlságosan korlátozzák és arra ügyelnek, hogy egyéves érlelés alatt optimális állapotba kerüljön a bor. A fő cél nem a „robosztusság”, az alkoholtartalom 14,5 -15 fok körül mozog. Így kellemes, ételekhez bátran ajánlható vörösbor kapnak.

Kapcsolódó témák

Akik részt szeretnének venni Európa legnagyobb sörünnepén, azoknak nem kell egészen Münchenig utazniuk, hiszen most Budapesten is átélhetik a legnagyobb sörfesztivál minden örömét 2018. szeptember 27-30. között az Októberfest Budapesten! Az arányok persze mások lesznek, de ez számunkra inkább kellemesebb.

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!