2018. október 16. kedd, Gál és Aurélia napja
Csak tettekkel lehet példát mutatni!
Révay András
2018.10.02 10:41
Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Jehudi Menuhin kezdeményezésére, 1975-ben A Zene Világnapja rangjára emelte október elsejét. Ezt az alkalmat választotta Budapest Főváros XIII. Kerületének Önkormányzata, hogy emléktáblát avasson a kétszeres Kossuth-, valamint Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Kocsis Zoltán tiszteletére.

A későbbi zseniális művész kisgyerekként szegény családban élt, a társbérlet egyetlen szobájában alig fért el a zongora. Háromévesen kezdett el zongorázni, különleges tehetsége korán kitűnt. Előbb a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tagozatán tanult, Kadosa Pál és Rados Ferenc tanítványa volt. A nemzetközi zenei világ 18 éves korában figyelt fel rá, amikor megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét. Idehaza a legrangosabb zenei elismerést, a Liszt Ferenc-díjat 21 évesen, a Kossuth-díjat először huszonöt évesen kapta meg. Rövidesen már a világ minden jelentős zenei központjába és fesztiváljára meghívták, fellépett a világ számos vezető zenekarával, mint például a Berlini Filharmonikusok, a Royal Filharmonikus Zenekar, a Bécsi Filharmonikusok vagy a Chicagó-i, a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekar.

 Lehetetlen feladat volna bármilyen mértékegységben kifejezni, hogy mennyire emeli egy település rangját, értékét a kiemelkedő tudású emberek száma, akik azon a környéken élnek, éltek. Nem vitatható, hogy a legnagyobb érték azok szellemisége, alkotó munkája, közösségformáló ereje, akik ott dolgoztak. A XIII. kerület büszke ezekre az emberekre – mondta el dr. Tóth József polgármester – és emléktábla-állító programjában most a 231. tábla felavatására kerül sor. Köztünk élt kiválóságaink listáján olyan nevek szerepelnek, mint például Gábor Miklós, Hegedűs Géza, Kazimir Károly, Nemeskürty István, Papp László, Popper Péter, Cziffra György, Fischer Annie. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet. Segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. Kocsis Zoltán gyermekkorától 1971. május 7-ig lakott a Szent István körút 22-ben. A domborműves emléktábla – Budai István szobrászművész alkotása - most ennek a háznak a falát díszíti.

 Itt volt gyerek, itt kezdte tanulmányait innen indulva vált a világ zeneművészetének korszakos jelentőségű, meghatározó alakjává. Ő magáról szólva ezt mondta: „a Nyugati környékén, utcagyerekként nőttem fel”. Első nagy sikerét, a Beethoven-verseny megnyerését is még itt, a Szent István körúti lakásban ünnepelték. A főiskolán egyszerre végzett Ránki Györggyel, együtt lettek tanársegédek, adjunktusok és 1979-től docensek. Kocsis Zoltán egyszerre volt zongoraművész, karmester, zeneszerző, zenekari főigazgató, a magyar zeneművészet legnagyobb alakjai közé tartozik. Rendszeres sztárvendége volt fesztiváloknak. Párizs, Luzern, Salzburg versenyzett érte. Zongoraművészként a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott. A Budapesti Fesztiválzenekart 31 évesen alapította, Fischer Ivánnal együtt.

 Karmesteri pályafutását 35 évesen kezdte. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek felvételéért 1984-ben Edison-díjat, és még ugyanebben az évben Debussy lemezéért Gramophone-díjat kapott. Idehaza ekkor lett Érdemes művész. A Bartók teljes életművét felölelő felvétel-sorozatba 2006-ban kezdett, neki volt köszönhető, hogy Bartók lassan elkezdett közkinccsé válni. „Olyan zenék, melyek mellett vállvonogatva mentünk el régebben, a te kezedben gyémánttá váltak” – mondta róla Kurtág György. Külföldi fellépései során a közönség mindenütt világsztárokat megillető lelkesedéssel ünnepelte. Legendásan híres volt precíz zongorajátékáról. A legvirtuózabb megoldásokkal, drámai hangulatteremtéssel volt képes mély nyomokat hagyni a közönségben. Művészetéről azt vallotta: „Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket.”

Tanári munkájában az egyéniségek nevelésére törekedett és mindig figyelmeztette tanítványait az önkritikusságra. Úgy vélte, a szavak elveszítették súlyukat, csak tettekkel lehet példát mutatni, hogy azután erőnktől és tehetségünktől függően icipicit igazíthassunk a világon. Igen sokat dolgozott. Mintegy száznegyven zenekari hangszerelést, zongorára való átdolgozást készített. Többek között Bach, Johann Strauss, Haydn, Ravel, Wagner, Bartók és Kodály műveiből. Tagja és támogatója volt a világhírű Gyermekmentő Szolgálatnak. A születésnapján – 1990 óta – minden évben koncertet adott, melynek bevételét a Szolgálatnak ajánlotta fel. Szembenézett a betegségével is. Arra törekedett, hogy életművét szakmai igényességgel zárja le, élete alkonyáig a zenének élt. Magáról azt mondta: „annyira vagyok beteg, amennyire a munkabírásomon látszik”, koncentráltan, humorral kezelte helyzetét. Az utolsó fellépése 2016. október 9-én volt, 64 éves korában, 2016. november 6-án hagyott itt bennünket.

 

Kapcsolódó témák

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Budapest Főváros XIII. kerülte 2013 óta ítéli oda a XIII. kerületi Építészeti-díjat. A díj a kerület közigazgatási területén, az elmúlt harminc évben megépült és használatbavételi engedélyt kapott, kiemelkedő építészeti színvonalú épületek tervezőinek elismerésére szolgál. Odaítélésről a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásbizottság dönt.

Meglehetősen nehéz újat mutatni akkor, ha egy eseményre már a tizenhatodik alkalommal kerül sor. Pedig Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata és a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. – évente ismétlődően - már a tizenhatodik alkalommal rendezte meg az egynyári virágok bemutatóját a Gyöngyösi sétányon. Az adatokból kiderült, hogy bár a bemutató itt volt, a virágos felületek a kerületben mindenhol megújultak.

Szép környezetben fekvő, ismert szálloda volt a maga idején, Budán, a Hotel Rege. Az egykor jobb napokat látott épület most újra feltámadni látszik, benne, a helyén nyílik meg 2018 decemberében a Rege Residence – Szépkorúak Otthona.

A külföldről érkezett és saját országaikat bemutató kiállítók mellett legalább akkora érdeklődés kísérte a hazai utazási irodák és más turisztikai szolgáltatók ajánlatait. Számos, egészen meglepő is akadt közöttük, sőt olyan is, amelyik nem pénzköltésre, hanem egyenesen megtakarításra nyújtott lehetőséget!

Blog ajánló
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!