2019. június 26. szerda, János és Pál napja
Csak tettekkel lehet példát mutatni!
Révay András
2018.10.02 10:41
Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Jehudi Menuhin kezdeményezésére, 1975-ben A Zene Világnapja rangjára emelte október elsejét. Ezt az alkalmat választotta Budapest Főváros XIII. Kerületének Önkormányzata, hogy emléktáblát avasson a kétszeres Kossuth-, valamint Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Kocsis Zoltán tiszteletére.

A későbbi zseniális művész kisgyerekként szegény családban élt, a társbérlet egyetlen szobájában alig fért el a zongora. Háromévesen kezdett el zongorázni, különleges tehetsége korán kitűnt. Előbb a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tagozatán tanult, Kadosa Pál és Rados Ferenc tanítványa volt. A nemzetközi zenei világ 18 éves korában figyelt fel rá, amikor megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét. Idehaza a legrangosabb zenei elismerést, a Liszt Ferenc-díjat 21 évesen, a Kossuth-díjat először huszonöt évesen kapta meg. Rövidesen már a világ minden jelentős zenei központjába és fesztiváljára meghívták, fellépett a világ számos vezető zenekarával, mint például a Berlini Filharmonikusok, a Royal Filharmonikus Zenekar, a Bécsi Filharmonikusok vagy a Chicagó-i, a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekar.

 Lehetetlen feladat volna bármilyen mértékegységben kifejezni, hogy mennyire emeli egy település rangját, értékét a kiemelkedő tudású emberek száma, akik azon a környéken élnek, éltek. Nem vitatható, hogy a legnagyobb érték azok szellemisége, alkotó munkája, közösségformáló ereje, akik ott dolgoztak. A XIII. kerület büszke ezekre az emberekre – mondta el dr. Tóth József polgármester – és emléktábla-állító programjában most a 231. tábla felavatására kerül sor. Köztünk élt kiválóságaink listáján olyan nevek szerepelnek, mint például Gábor Miklós, Hegedűs Géza, Kazimir Károly, Nemeskürty István, Papp László, Popper Péter, Cziffra György, Fischer Annie. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet. Segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. Kocsis Zoltán gyermekkorától 1971. május 7-ig lakott a Szent István körút 22-ben. A domborműves emléktábla – Budai István szobrászművész alkotása - most ennek a háznak a falát díszíti.

 Itt volt gyerek, itt kezdte tanulmányait innen indulva vált a világ zeneművészetének korszakos jelentőségű, meghatározó alakjává. Ő magáról szólva ezt mondta: „a Nyugati környékén, utcagyerekként nőttem fel”. Első nagy sikerét, a Beethoven-verseny megnyerését is még itt, a Szent István körúti lakásban ünnepelték. A főiskolán egyszerre végzett Ránki Györggyel, együtt lettek tanársegédek, adjunktusok és 1979-től docensek. Kocsis Zoltán egyszerre volt zongoraművész, karmester, zeneszerző, zenekari főigazgató, a magyar zeneművészet legnagyobb alakjai közé tartozik. Rendszeres sztárvendége volt fesztiváloknak. Párizs, Luzern, Salzburg versenyzett érte. Zongoraművészként a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott. A Budapesti Fesztiválzenekart 31 évesen alapította, Fischer Ivánnal együtt.

 Karmesteri pályafutását 35 évesen kezdte. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek felvételéért 1984-ben Edison-díjat, és még ugyanebben az évben Debussy lemezéért Gramophone-díjat kapott. Idehaza ekkor lett Érdemes művész. A Bartók teljes életművét felölelő felvétel-sorozatba 2006-ban kezdett, neki volt köszönhető, hogy Bartók lassan elkezdett közkinccsé válni. „Olyan zenék, melyek mellett vállvonogatva mentünk el régebben, a te kezedben gyémánttá váltak” – mondta róla Kurtág György. Külföldi fellépései során a közönség mindenütt világsztárokat megillető lelkesedéssel ünnepelte. Legendásan híres volt precíz zongorajátékáról. A legvirtuózabb megoldásokkal, drámai hangulatteremtéssel volt képes mély nyomokat hagyni a közönségben. Művészetéről azt vallotta: „Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket.”

Tanári munkájában az egyéniségek nevelésére törekedett és mindig figyelmeztette tanítványait az önkritikusságra. Úgy vélte, a szavak elveszítették súlyukat, csak tettekkel lehet példát mutatni, hogy azután erőnktől és tehetségünktől függően icipicit igazíthassunk a világon. Igen sokat dolgozott. Mintegy száznegyven zenekari hangszerelést, zongorára való átdolgozást készített. Többek között Bach, Johann Strauss, Haydn, Ravel, Wagner, Bartók és Kodály műveiből. Tagja és támogatója volt a világhírű Gyermekmentő Szolgálatnak. A születésnapján – 1990 óta – minden évben koncertet adott, melynek bevételét a Szolgálatnak ajánlotta fel. Szembenézett a betegségével is. Arra törekedett, hogy életművét szakmai igényességgel zárja le, élete alkonyáig a zenének élt. Magáról azt mondta: „annyira vagyok beteg, amennyire a munkabírásomon látszik”, koncentráltan, humorral kezelte helyzetét. Az utolsó fellépése 2016. október 9-én volt, 64 éves korában, 2016. november 6-án hagyott itt bennünket.

 

Kapcsolódó témák

Jelenleg már – próbaüzemben - a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Párisi Udvar Hotel Budapest. A Ferenciek terén álló Párisi Udvar, Budapest egyik legismertebb, Európában is egyedülálló épülete, melynek teljes felújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A történelmi jelentőségű helyreállítás szigorú műemlékvédelmi szabályok szerint, szakrestaurátorok bevonásával, a legkiválóbb szakemberek közreműködésével zajlott.

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Budapest Főváros XIII. kerülte 2013 óta ítéli oda a XIII. kerületi Építészeti-díjat. A díj a kerület közigazgatási területén, az elmúlt harminc évben megépült és használatbavételi engedélyt kapott, kiemelkedő építészeti színvonalú épületek tervezőinek elismerésére szolgál. Odaítélésről a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásbizottság dönt.

Blog ajánló
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!