2019. április 25. csütörtök, Márk, Márkó és Márkus napja
Egyéves lett Elizabeth
Révay András
2018.10.18 22:33
Vendégeket hívott első születésnapjának megünneplésére Elizabeth. Ám az érkezőket nem habos kakaó és csokoládétorta várta, bohóc sem bújt elő a sarokból. Jóféle pálinkával köszöntötték őket, és kisvártatva frissen főtt, ízletes halászlét tálaltak eléjük, finom borok sorakoztak az asztalon. Ennyiből máris sejthető, nem kisgyerek volt az ünnepelt!

 A vendégeket a Szabó család üdvözölte – no nem a boldog emlékezetű, egykori rádióműsor szereplői, hanem ma élő vállalkozók. A papa: Szabó Márton, a fia: Szabó Attila és az ő felesége, Szabó Attiláné, Zsanett. Régi álmuk valósult meg azzal, hogy Baja kertvárosi részén egy évvel ezelőtt megnyílhatott az Elizabeth Hotel. Az épület korábban tíz évig üresen állt, előtte panzió működött benne. Megvásárolták, saját erőből felújították – és ahogy Szabó Attila elmondta – pár éve elveszített édesanyjáról nevezték el. Őt hívták Erzsébetnek, ám ilyen néven több szálloda is működik az ország különböző pontjain. Ezért inkább az Elizabeth nevet adták az új hotelnek, mely konferenciák, nagyobb családi vagy más rendezvények befogadására is alkalmas, a Bajára látogatókat pedig étteremmel és huszonhét, szépen berendezett szobával várja. Az épülethez zárt, kamerával megfigyelt parkoló tartozik.

A szobák valóban kényelmesek, tágasak, légkondicionáltak, korszerűen, de mégis – harmonizáló színekkel - ízlésesen berendezettek. A széles ágyak, mellett olvasólámpa, az asztalon nagyképernyős, lapos TV, a vendég saját információs eszközeinek használatát WIFI könnyíti meg. A fürdőszobák a legmodernebb, elegáns tervezésű felszerelést kapták, a hajszárító, a sminktükör, kézmosáshoz és fürdéshez a folyékony szappan, a fűtött törülközőtartó egyikből sem hiányzik. A minden szükséges felszereléssel, kiváló színvonalú hang- és fénytechnikával ellátott rendezvényterem – a megrendelő kérésének megfelelően – 250 személy befogadására is alkalmas, az egyre gyakrabban tartott lakodalmak alkalmával pedig 150 vendég is kényelmesen elfér.

 Egy szálloda működéséhez – főleg a legelső évben – ennyi talán elég is lenne, ám a tulajdonosok most mégsem pihennek, ezzel nem elégedtek meg. Az első születésnapra elkészült az éttermi terasz alatti udvaron a hagyományos tüzelésű kemence és a kerti sütő, valamint a három bográcsot is egyszerre fogadni képes, gázfűtéses bográcsozó hely. Hogy mindezek milyen minőségű ételek előállítására alkalmasak, arról a vendégeknek a nap folyamán többször is volt lehetőségük meggyőződni. A tulajdonosok viszont azt is elmondták: az egykori panziónak van még egy – felújításra váró – eddig kihasználatlan épületrésze. Tervezik, hogy itt még hét, tágas apartmant alakítanak ki, illetve az egykori bowlingpálya helyén wellness részleget hoznak létre. Elképzelhető, hogy ezek finanszírozására pályázati lehetőség is adódik.

 Noha Baja köztudottan a halászléről híres, a vendéglátók az ünnepen nem elégedtek meg egy „közönséges” bajai halászlé feltálalásával. A kétbográcsnyi halászlé elkészítését Hosszú István, a háromszoros olimpiai, hétszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok úszónő Hosszú Katinka édesapja vállalta magára. Ő a vendégeket mindjárt a halászlé-főzés családi titkába is beavatta, a recept nem is akárhonnan származik. Az én drága édesapán halászként dolgozott – mondta el a köré gyűlt hallgatóságnak - ezért hetente legalább kétszer-háromszor ettünk halat valamilyen formában. A halászleve nagyon finom volt, elkészítését ő is az ősöktől tanulta! A lényege: mi Baján azt valljuk, hogy az embernek a halászlé miatt van öt ujja. Csak öt dolog kell ugyanis hozzá: hal, víz, hagyma, paprika, só. Nem készül külön alaplé és nem passzírozzuk a halat. Gyorsan elkészül az étel.

 Én három-négy órával a főzés előtt megpucolom és lesózom a halat, így elég puha lesz a hús, de nem fő szét – folytatta már az asztal mellett, ahol a látogatók még csinos védőkendőt is kaptak a nyakukba, ruhájuk védelmére. Először annyiszor 1,2 liter vizet öntök a bográcsba, ahány kiló halat főzök, aztán beledarabolok vagy öt fej vöröshagymát. Ha ez elkezd forrni, belemegy a hal és a pirospaprika is. Bő félórát főzöm, és ha jól összeállt a lé, beállítom a sósságot. Akkor kész, ha a gőzébe belenyúlva, az ragad. A bajai halászlé különlegessége a gyufatészta, valóban gyufaszálhoz hasonló, négyzetes keresztmetszetű tészta. Mi külön tálaljuk a levet és külön a halat, a gyufatésztát pedig külön főzzük a hallétől. Együtt, egymás mellett kerülnek az asztalra és mindenki a maga ízlése szerint szed magának többet vagy kevesebbet mindegyikből.

 A szálloda a megnyitása óta eltelt évben máris nevet szerzett magának a bajaik körében. Köszönhető ez részben a látványosan berendezett étteremnek, ahol az egyik hosszanti falat végig nagyméretű akváriumok díszítik. Sokáig el lehet időzni előttük, mindegyiket másfajta halakkal népesítették be. Az egyikben még a híres, vöröshasú piranhák is vannak – most még picik, de máris harapósak. Az étlap gazdag, változatos és a mi legfontosabb az árak csöppet sem borsosak! Italokból is bő a választék. Az ünnepi vacsorához a főételek – malac-, nyúl- és kecskepecsenye – a nemrég felépült, kinti kemencében készültek. A hely vonzerejét – az ételek mellett – a programok is növelik. A tavaszi nagy sikerű „Kurtizánképző” nyomán, most annak párja, a zenés esttel egybekötött „Úr-Kurzus” lesz majd október 22-én. A téma: „szerelmi okosítás uraknak és érdeklődő hölgyeknek.” A táncos kedvűek pedig már most kezdhetnek készülődni november 17-re, mert akkor lesz az Erzsébet napi bál!

 A szálloda vezetői gondoskodnak arról is, hogy vendégeiknek segítséget nyújthassanak a falakon kívüli szórakozásban. Baja városa, sok érdekességet, látnivalót rejt és azokat a szállodához rendelhető, kedves kinézetű kisvonattal kényelmesen fel lehet keresni. A kalandos életű szabólegény, Jelky András szobra egy földgömbön áll, érdemes néhány percet eltölteni előtte. Híres szülötte a városnak Türr István, olasz királyi altábornagy, a Korinthoszi-csatorna egyik építője, akinek a nevét múzeum, szobor és emlékhely is őrzi Baján. Sokan keresik fel az 1836-ban újjáépült Kálvária–kápolnát, a legnagyobb látványosság azonban mégis csak a híres Bajai Halfőző Fesztivál. A főtéren és a környező utcákban ilyenkor sok-sok száz bográcsban rotyog a nagyszerű étel. A rendezvény 2000-ben a Rekordok könyvébe is bekerült, mert akkor éppen kétezer bográcsban főzték.

 Ha van elegendő vállalkozó kedvű vendég, őket a szálloda - a saját autóbuszával - kicsit messzebbre is elviheti. Talán emlékeznek még néhányan erre a névre: dr. Homoki Nagy István, és az ő csodálatos, színes természetfilmjére, az 1953-ban bemutatott „Gyöngyvirágtól lombhullásig”-ra. „Főszereplője” Közép-Európa legnagyobb, összefüggő ártéri erdeje, a Gemenci-erdő, alig néhány kilométerre van Bajától. Egykor 57 ezer, ma már csak 18 ezer hektár területű. Rövid, pár órás – egyáltalán nem megterhelő - sétát, jelzett, kék-túra útvonalon tehetünk meg benne. Az itt dolgozók tapasztalják, hogy a mai kor embere menekül a városból az erdőbe, nagy az érdeklődés, sok a látogató – de ez nem baj. A Gemenci Erdőgazdaság és a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai sokat tesznek annak érdekében, hogy a kirándulók itt igazi békés, erdei hangulattal találkozhassanak. Az ártér nem teszi lehetővé, hogy „kiszolgáló egységek” létesüljenek benne, ez itt a „vadon”, de a látogatók pont ezt keresik.

 Igaz, nem maradnak magukra. A jelzett túraútvonalon kívül lehet hajózni, és egy erdei kisvonat is működik, így a gyaloglás egy része alól is mentesülhetnek a fáradékonyabbak. Az utak jelenleg szárazak, mert öt éve nem volt árvíz – és ez gond. Egy ártéri erdőnek nem tesz jót a szárazság. A talajvíz szintje évente másfél centivel süllyed! Az Erdőgazdaság iparszerű fakitermelő gazdálkodást folytat, a Nemzeti Park pedig minél nagyobb területet szeretne védeni, ezért a két szervezet konfliktusban – olykor többszörösen is – perben áll egymással. Mindkettő állami cég, így azután ilyenkor a Magyar Állam perli a Magyar Államot! Az állatoknál ilyen visszás helyzet nem fordulhat elő, mert a szarvasoknál például nem a bika, hanem a borjas tehén a falkavezér! Mivel az anyai ösztön azt diktálja, hogy a borjának megtalálja a legkedvezőbb helyeket, a többiek ezt tudomásul veszik és őt követik. A kirándulók helyzete könnyebb, az erdőben pontos útvonal- és irányjelzéseket követhetnek, eltévedni szinte lehetetlen. Végül pedig menedéknek ott a kisvonat, mely a fáradt turistát visszaviszi az autóbuszához és a szállodában már a jó hideg sör várja.

 

Kapcsolódó témák

Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Ezoterikus és természetgyógyászati előadások, művészeti programokm ingyenes állapotfelmérés, tanácsadás, biobüfé, kiállítások és vásár.

Nem utazási iroda, mégis vásárolhatunk a segítségével utazást, foglalhatunk hotelszobát, panziót. A nevét mindenki ismeri, bár hallatán egy nagy bevásárlóközpont tűnik fel lelki szemeink előtt. Önálló irodája – ahová bemehetnénk tárgyalni, utakat válogatni – nincs, ugyanakkor már jó néhány éve jelen van a magyar piacon. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon jó árakat kínál!

Salgótarján környéke már a két világháború közötti időszakban is a bakancsos turisták egyik paradicsoma volt. Az enyhe emelkedők nem tették igazán próbára a természetjárókat, a táj szépsége, a várromok romantikája elegendően vonzónak bizonyult. Ma sincs ez másként, a helyzet annyival jobb, hogy a környék várait látogathatóvá tették és bár a szakemberek egyik-másik megoldást vitatják, azért mégis csak folyt helyreállítás.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!