2019. június 19. szerda, Gyárfás napja
Élet egy görög hegyen
Révay András
2017.12.20 21:34
Van egy hely Görögországban, ahová a Föld lakosságának fele nem teheti be a lábát. Ahol nem érvényesek az egyenlő elbánásról szóló elvek, senki nem foglalkozik azzal, hogy itt valamiféle folyamatos hátrányos megkülönböztetés zajlik. Bár a terület jogilag nem önálló állam, mégis úgy viselkedik, úgy is nevezi magát és a benne élők nem kívánják tudomásul venni, hogy egy másik, szuverén állam polgárai. Ami pedig a legérdekesebb, hogy ezt kint is, bent is mindenki tudomásul veszi, senki nem háborodik fel rajta. Így van már vagy ezer éve!

 Különös vendége volt a budapesti Bolgár Kulturális Intézetnek, az „Athosz-hegy és az ortodoxia” című kiállításának megnyitóján. Egy olyan ember, aki pontosan ismeri, mi zajlik és miért, azon a furcsa helyen, amit úgy is neveznek: Athosz-hegyi Köztársaság. Ha szigorúan csak a bizonyítható történelmi tényeket nézzük, a Chalkidiki-félsziget keleti földnyelvén álló hegyen az első kolostort 963-ban alapították. A Bizánci Birodalom segítségével több újabb kolostor épült a XI. században és a szerzetesek közösségének 1060-ban adott alkotmányt a bizánci császár. Kiváltságos helyzetét még az1913-ig tartó török uralom alatt is megőrizhette, miközben ötven évig orosz gyámság alatt is állt. Amikor a balkáni háborúk során a görög hadsereg végül elfoglalta a területet, a Szent-hegyet önálló, semleges állammá nyilvánították.

 Bár Görögország szerves részét képezi, 1926-ban teljes körű belső önkormányzatot kapott, amit a görög alkotmány tiszteletben tart. Ma a Köztársaság az ortodox vallás fő központja, 20 kolostorban élnek szerzetesek, a legősibb bizánci hagyományoknak megfelelően. A terület 1988 óta a világörökség részét képezi. Nőket nem engednek be a kolostorok területére. A monda szerint azért, mert egy bizánci hercegnő előtt megjelent Szűz Mária és kiüldözte onnan. Ez a tilalom még a nőstény állatok többségére is vonatkozik! A Szent György kolostor a Szent-hegy egyik legnagyobb kolostora. Jelenleg harminchét szerzetes lakik benne. Könyvtárában értékes, középkori kéziratokat, kódexeket őriznek. A legnagyobb kincseket jelentő iratokat elkülönítve, három lakattal elzárva tartják. A lakatokhoz tartozó kulcsokra három szerzetes vigyáz, az ajtókat kizárólag mindhármójuk jelenlétében lehet csak kinyitni.

Az athoszi Szent-hegy, az Isten szülőanyjának kertje. A történet pedig úgy szól, mondta el a kiállítás megnyitásán megjelent Athanaszij archimandrita, - a szó a kolostor főnökét jelenti - hogy Szűz Mária, Szent Jánossal Ciprus felé tartott. A csónakjuk imbolyogni kezdett, majd a viharos tengeren ketté is tört. Szűz Mária kiúszott a partra és a hely szépsége hatására imájában megkérte fiát, adja meg neki kertjének ezt a helyet. Válaszul egy hangot hallott: „Legyen ez a hely a te örökséged és a te kerted!” Attól kezdve ezt a helyet a Szűzanya kertjének tartják és más nő oda nem mehet. Nőstény háziállat is csak tyúk és macska lehet, más nem. Több, mint tízszer jártam már az Athosz-hegyen, de amikor az ember beteszi oda a lábát, mintha megállna az idő – emlékezett látogatásaira az archimandrita. Nem veszi észre, hogy este nyolc óra van, hogy lefeküdt és hajnali 3.30-kor felkel, mert részt kíván venni a 4 órakor kezdődő misén, ami eltart reggel nyolcig.

Mintha beleolvadna ebbe a szótlan életbe, Elkezd magába nézni, kérdezősködni. Vajon merre megy, és hogyan folytatja, vajon a helyes úton jár-e? Vannak emberek, akik soha nem gondolkodtak ilyenen, soha nem tartottak be bármilyen normát, de megérkezvén a Szent-hegyre, az a maga szellemiségével olyan hatást gyakorolt rájuk, hogy megnyílt a lelkük. Ott mi azzal a vigasztalással élünk, hogy nincs mitől tartanunk, félnünk, amíg Athosz létezik, és ott nem szűnik meg a szerzetesek állandó imája, fohászkodása. A budapesti Bolgár Kulturális Intézetben megnyílt fotókiállítás ezt a hangulatot szeretné nézőinek is tolmácsolni.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!