2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Élet egy görög hegyen
Révay András
2017.12.20 21:34
Van egy hely Görögországban, ahová a Föld lakosságának fele nem teheti be a lábát. Ahol nem érvényesek az egyenlő elbánásról szóló elvek, senki nem foglalkozik azzal, hogy itt valamiféle folyamatos hátrányos megkülönböztetés zajlik. Bár a terület jogilag nem önálló állam, mégis úgy viselkedik, úgy is nevezi magát és a benne élők nem kívánják tudomásul venni, hogy egy másik, szuverén állam polgárai. Ami pedig a legérdekesebb, hogy ezt kint is, bent is mindenki tudomásul veszi, senki nem háborodik fel rajta. Így van már vagy ezer éve!

 Különös vendége volt a budapesti Bolgár Kulturális Intézetnek, az „Athosz-hegy és az ortodoxia” című kiállításának megnyitóján. Egy olyan ember, aki pontosan ismeri, mi zajlik és miért, azon a furcsa helyen, amit úgy is neveznek: Athosz-hegyi Köztársaság. Ha szigorúan csak a bizonyítható történelmi tényeket nézzük, a Chalkidiki-félsziget keleti földnyelvén álló hegyen az első kolostort 963-ban alapították. A Bizánci Birodalom segítségével több újabb kolostor épült a XI. században és a szerzetesek közösségének 1060-ban adott alkotmányt a bizánci császár. Kiváltságos helyzetét még az1913-ig tartó török uralom alatt is megőrizhette, miközben ötven évig orosz gyámság alatt is állt. Amikor a balkáni háborúk során a görög hadsereg végül elfoglalta a területet, a Szent-hegyet önálló, semleges állammá nyilvánították.

 Bár Görögország szerves részét képezi, 1926-ban teljes körű belső önkormányzatot kapott, amit a görög alkotmány tiszteletben tart. Ma a Köztársaság az ortodox vallás fő központja, 20 kolostorban élnek szerzetesek, a legősibb bizánci hagyományoknak megfelelően. A terület 1988 óta a világörökség részét képezi. Nőket nem engednek be a kolostorok területére. A monda szerint azért, mert egy bizánci hercegnő előtt megjelent Szűz Mária és kiüldözte onnan. Ez a tilalom még a nőstény állatok többségére is vonatkozik! A Szent György kolostor a Szent-hegy egyik legnagyobb kolostora. Jelenleg harminchét szerzetes lakik benne. Könyvtárában értékes, középkori kéziratokat, kódexeket őriznek. A legnagyobb kincseket jelentő iratokat elkülönítve, három lakattal elzárva tartják. A lakatokhoz tartozó kulcsokra három szerzetes vigyáz, az ajtókat kizárólag mindhármójuk jelenlétében lehet csak kinyitni.

Az athoszi Szent-hegy, az Isten szülőanyjának kertje. A történet pedig úgy szól, mondta el a kiállítás megnyitásán megjelent Athanaszij archimandrita, - a szó a kolostor főnökét jelenti - hogy Szűz Mária, Szent Jánossal Ciprus felé tartott. A csónakjuk imbolyogni kezdett, majd a viharos tengeren ketté is tört. Szűz Mária kiúszott a partra és a hely szépsége hatására imájában megkérte fiát, adja meg neki kertjének ezt a helyet. Válaszul egy hangot hallott: „Legyen ez a hely a te örökséged és a te kerted!” Attól kezdve ezt a helyet a Szűzanya kertjének tartják és más nő oda nem mehet. Nőstény háziállat is csak tyúk és macska lehet, más nem. Több, mint tízszer jártam már az Athosz-hegyen, de amikor az ember beteszi oda a lábát, mintha megállna az idő – emlékezett látogatásaira az archimandrita. Nem veszi észre, hogy este nyolc óra van, hogy lefeküdt és hajnali 3.30-kor felkel, mert részt kíván venni a 4 órakor kezdődő misén, ami eltart reggel nyolcig.

Mintha beleolvadna ebbe a szótlan életbe, Elkezd magába nézni, kérdezősködni. Vajon merre megy, és hogyan folytatja, vajon a helyes úton jár-e? Vannak emberek, akik soha nem gondolkodtak ilyenen, soha nem tartottak be bármilyen normát, de megérkezvén a Szent-hegyre, az a maga szellemiségével olyan hatást gyakorolt rájuk, hogy megnyílt a lelkük. Ott mi azzal a vigasztalással élünk, hogy nincs mitől tartanunk, félnünk, amíg Athosz létezik, és ott nem szűnik meg a szerzetesek állandó imája, fohászkodása. A budapesti Bolgár Kulturális Intézetben megnyílt fotókiállítás ezt a hangulatot szeretné nézőinek is tolmácsolni.

Kapcsolódó témák

Szerbia Köztársaság idegenforgalmi kínálatának megismertetésére látványos turisztikai fórumot tartottak a Köztársaság budapesti nagykövetségén a témakör magyarországi szakemberei számára. A rendezvényt a belgrádi Szent György Folklór Egyesület tánccsoportjának műsora nyitotta meg.

Amerika más, Amerika nagy, Amerikát nem lehet elmesélni - szokták mondani azok, akik ott élnek vagy már sokszor jártak az Egyesült Államokban. Mert hiszen Amerika valóban nagy! Két nagy kontinens, Észak- és Dél-Amerika és persze nemcsak egy ország helyezkedik el rajtuk. Ám - itt Magyarországon – ha kimondjuk a nevét, szinte mindenki, automatikusan az északi részen található Egyesült Államokra (U.S.A.) gondol és eszébe sem jut, hogy mondjuk Mexikó is Amerika és azt is egyesült államok alkotják.

Nem nézték el a naptárt, nem is tévedtek, pusztán csak előrelátó gondoskodással szeretnének az utazók kedvébe járni. Hogy könnyebbé tegyék a tervezést. Ebből a megfontolásból mutatta be már most a 2018 őszi – téli és a 2019 téli – tavaszi időszakra szóló katalógusát az 1000 Út Utazási Iroda.

Úgy hozta a sors, hogy az itt következő beszámoló szerzője csak kétjegyű számmal írhatná le, hányszor tette meg a Budapest – New York távolságot. Igénybe vette a Malév, Delta, Air France, British Airways, Air Berlin szolgáltatásait és máskor, más irányokban is megismert még néhány légitársaságot. Összehasonlítási alapja tehát elég széles. Idén Pennsylvaniába utazott.

A 2018-ra szóló utazási ajánlatainak katalógusában az 1000 Út Utazási Iroda 140 oldalon rengeteg olyan érdekességet vonultatott fel, ami sok-sok ember gyerekkori álmainak megvalósulását jelentheti. Olykor még a pénztárca sem lehet akadály, mert – bármennyire hihetetlen – százezer forint alatti kínálat is szerepel benne.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!