2019. szeptember 24. kedd, Gellért és Mercédesz napja
Élet egy görög hegyen
Révay András
2017.12.20 21:34
Van egy hely Görögországban, ahová a Föld lakosságának fele nem teheti be a lábát. Ahol nem érvényesek az egyenlő elbánásról szóló elvek, senki nem foglalkozik azzal, hogy itt valamiféle folyamatos hátrányos megkülönböztetés zajlik. Bár a terület jogilag nem önálló állam, mégis úgy viselkedik, úgy is nevezi magát és a benne élők nem kívánják tudomásul venni, hogy egy másik, szuverén állam polgárai. Ami pedig a legérdekesebb, hogy ezt kint is, bent is mindenki tudomásul veszi, senki nem háborodik fel rajta. Így van már vagy ezer éve!

 Különös vendége volt a budapesti Bolgár Kulturális Intézetnek, az „Athosz-hegy és az ortodoxia” című kiállításának megnyitóján. Egy olyan ember, aki pontosan ismeri, mi zajlik és miért, azon a furcsa helyen, amit úgy is neveznek: Athosz-hegyi Köztársaság. Ha szigorúan csak a bizonyítható történelmi tényeket nézzük, a Chalkidiki-félsziget keleti földnyelvén álló hegyen az első kolostort 963-ban alapították. A Bizánci Birodalom segítségével több újabb kolostor épült a XI. században és a szerzetesek közösségének 1060-ban adott alkotmányt a bizánci császár. Kiváltságos helyzetét még az1913-ig tartó török uralom alatt is megőrizhette, miközben ötven évig orosz gyámság alatt is állt. Amikor a balkáni háborúk során a görög hadsereg végül elfoglalta a területet, a Szent-hegyet önálló, semleges állammá nyilvánították.

 Bár Görögország szerves részét képezi, 1926-ban teljes körű belső önkormányzatot kapott, amit a görög alkotmány tiszteletben tart. Ma a Köztársaság az ortodox vallás fő központja, 20 kolostorban élnek szerzetesek, a legősibb bizánci hagyományoknak megfelelően. A terület 1988 óta a világörökség részét képezi. Nőket nem engednek be a kolostorok területére. A monda szerint azért, mert egy bizánci hercegnő előtt megjelent Szűz Mária és kiüldözte onnan. Ez a tilalom még a nőstény állatok többségére is vonatkozik! A Szent György kolostor a Szent-hegy egyik legnagyobb kolostora. Jelenleg harminchét szerzetes lakik benne. Könyvtárában értékes, középkori kéziratokat, kódexeket őriznek. A legnagyobb kincseket jelentő iratokat elkülönítve, három lakattal elzárva tartják. A lakatokhoz tartozó kulcsokra három szerzetes vigyáz, az ajtókat kizárólag mindhármójuk jelenlétében lehet csak kinyitni.

Az athoszi Szent-hegy, az Isten szülőanyjának kertje. A történet pedig úgy szól, mondta el a kiállítás megnyitásán megjelent Athanaszij archimandrita, - a szó a kolostor főnökét jelenti - hogy Szűz Mária, Szent Jánossal Ciprus felé tartott. A csónakjuk imbolyogni kezdett, majd a viharos tengeren ketté is tört. Szűz Mária kiúszott a partra és a hely szépsége hatására imájában megkérte fiát, adja meg neki kertjének ezt a helyet. Válaszul egy hangot hallott: „Legyen ez a hely a te örökséged és a te kerted!” Attól kezdve ezt a helyet a Szűzanya kertjének tartják és más nő oda nem mehet. Nőstény háziállat is csak tyúk és macska lehet, más nem. Több, mint tízszer jártam már az Athosz-hegyen, de amikor az ember beteszi oda a lábát, mintha megállna az idő – emlékezett látogatásaira az archimandrita. Nem veszi észre, hogy este nyolc óra van, hogy lefeküdt és hajnali 3.30-kor felkel, mert részt kíván venni a 4 órakor kezdődő misén, ami eltart reggel nyolcig.

Mintha beleolvadna ebbe a szótlan életbe, Elkezd magába nézni, kérdezősködni. Vajon merre megy, és hogyan folytatja, vajon a helyes úton jár-e? Vannak emberek, akik soha nem gondolkodtak ilyenen, soha nem tartottak be bármilyen normát, de megérkezvén a Szent-hegyre, az a maga szellemiségével olyan hatást gyakorolt rájuk, hogy megnyílt a lelkük. Ott mi azzal a vigasztalással élünk, hogy nincs mitől tartanunk, félnünk, amíg Athosz létezik, és ott nem szűnik meg a szerzetesek állandó imája, fohászkodása. A budapesti Bolgár Kulturális Intézetben megnyílt fotókiállítás ezt a hangulatot szeretné nézőinek is tolmácsolni.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Meglepően jó túrótortát ettem, túró nélkül - Cziniel
Mivel a feleségem, Évi nem ehet tejfehérjét, egyre többször futunk bele alternatív megoldásokba a vegán édességek terén, amiknél a felhasznált alapanyagok között nem lehet tejtermék. Korábban a tojást is kizártuk. Nehéz ügy. A túró például egy olyan jelenség ebben az  alternatív univerzumban, mint nálunk az ezotéria. Elvileg létező dolog, gyakorlatilag túlságosan el kell vonatkoztatni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk. Mondjuk egy dolog mindig is segítette a hazai próbálkozásokat: nálunk általában csak rossz túrót kapni. Nem nehéz tehát egy ehhez hasonló műtúrót kreálni, és nem várt helyről érkezett a megoldás: az óbudai Cziniel cukrászda oldotta meg a kérdést. A Cziniel olyan arrafelé, mint délebbre a Daubner. Többen mennek oda megszokásból, mint meggyőződésből. Vannak egészen jó, és egyészen átlagos dolgaik. Ági például esküszik a muszkauerjükre, és tényleg egészen jó. Viszont én nem ezért jöttem, hanem mert korábban egy baráti születésnapon kínáltak meg a Cziniel áltúrótortával, ami mellesleg paleo összetevőkkel is bír. Basszus, mondom, ez simán elmenne egy átlagos túrótortának, ami nagy szó. Aztán kiderült, hogy tojás azért van benne, ebben tévedtek az akkori vendéglátóink: a túró tojásfehérjehabból, kókuszkrémből és kókuszolajból készült, amihez a cukrászdában külön kanálon érkezik az erdei gyümölcs öntet, ami meg egyenesen fantasztikus. Nem túl édes, a torta sem, viszont együtt elég komoly élményt adnak.   Ha holnaptól nem fejnénk több tehenek, ezzel ellennénk innentől kezdve. Nem lenne életünk legjobb túrója, de az átlag magyar túrót simán hozza. Gratula. CzinielCím: 1031 Budapest, Nánási út 55.
Egy nap a városban Ilyen, amikor a sztárpék fánkozót nyit - Bomboloni
A Pozsonyi úton nyílt nemrég Szabadfi Szabolcs, a Panificio il Basilico tulajdonos-pékjének új egysége. Megszoktuk, hogy az Olaszországból hazaimportált tudást itthon befektető gasztro-üzletember nem ijed meg egy-egy új hely nyitásától a munkaerőhiány kellős közepén sem, és ezek a helyek a legritkább esetben hagyományos pékségek, sőt igen változatosak. Szabi munkabírása irigylésre méltó. A legújabb hely egy fánkozó. Tudom, fánkozóból van már egy pár, és sokan arra használják ezt az édességet, hogy kevés befektetett tudással, erős marketingeszközökkel becsalják az újdonságra vágyó budapestieket, de Szabi a másik irányból érkezik. Abból az irányból, amit a “Freyja - The croissant story” mutatott be a legszebben: ha összezsugorítod a portfóliót, és csak egyvalamire koncentrálsz, akkor nemhogy arányosan kisebb lesz a sikered, de egyenesen nagyobb. Merthogy simán árulhatna egy pék fánkot, és valószínűleg árul is sok helyen, vállat vonunk rá. De ha a fánkjait egy külön üzletbe teszi, saját branddel, teljes koncentrációval, akkor eldurran az agy. Szabitól elvárható az is, hogy figyel a minőségre, a vajra, a tojásra, a lisztre. Nem is felejtette el a logó alá odaírni: by Panificio Il Basilico. A bomboloni jelentése gyakorlatilag fánk, vagyis: fánkok, a bombolone többesszáma. Olasz fánk, és persze ahány régió, annyiféle recept, amihez nyilván a pék is hozzáadja a saját ízlését és szokásait. A Bomboloni fánkjainak tésztája masszívabb, rágósabb-gumisabb állagú, íze sem az olaj és fehérliszt behízelgő találkozása, hanem egy karakteresebb fánkíz. Különféle feltétekkel kérhető, házi készítésű lekvárokat raktak el külön erre a célra - láthatóak a polcon is a hatalmas üvegek -, de kérhető pisztáciakrémes változat is, ami tényleg szemet gyönyörködtető. A krém íze remek, az állaga viszont a formázhatósági szempontok miatt túl határozott nekem, én inkább a lekvárokra voksolok, meg a krémesebb betöltött cuccokra, ha lesznek. Az árak is a termék állagához hasonlóan határozottak, a pisztáciás fánk 690 forint volt. Egy próbának jó, de nem érzem a vágyat arra, hogy visszatérjek ide, viszont a Szent István parkban játszadozó gyerekek édesség iránti vágya jobb, ha itt teljesedik ki, mint az üzletekben. Szóval jó a pozicionálás, kellett ide a Bomboloni, és sikeres is lesz. BomboloniCím: 1137 Budapest Pozsonyi út 49.
Városlátogatások A Neretva folyó völgyében
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!