2019. április 23. kedd, Béla napja
Életforma és szent dolog
Révay András
2018.11.26 20:16
A borkedvelők már a nyár kezdetén rendszeresen kérdezgetik, milyen lesz az évjárat? Pontos választ persze a legutolsó pillanatig sem képes senki adni, és ez a legutolsó pillanat ilyenkor érkezik el. Pohárban vannak az újborok. A XV. Újbor és Sajt Fesztiválon borász és fogyasztó egyaránt meggyőződhetett arról: a 2018-as évjárat jónak nevezhető!

Gál Péter, az Agrárminisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a fesztivál megnyitásakor elmondta: 5,5 millió mázsa szőlő termett, négymillió hektoliter bor készült. Az elmúlt tíz évben az ültetvényeink fele megújult, jóval korszerűbb, nagyobb hozamú ültetvényeink vannak, ezek magasabb minőséget is adnak! A szőlészettel - borászattal foglalkozók úgy tekintünk erre az ágazatra, mint ami egyrészt életforma, másrészt pedig szent dolog! Ez így is van, de azt is jelenti, hogy a munka a termeléssel nem ér véget. Ezt az állítást az idei évjárat igazolta. A szervezettséget növelni kell, fejleszteni a piacról való gondolkodást. El kell sajátítani a hosszú távú, piacalapú gondolkodást. Kötelező ez a legkisebb, pár ezer négyzetméteren dolgozó vagy sok tízezer hektót előállító borászatban is!

 A fesztivál címében a sajt is szerepel, hiszen sokak értenek egyet azzal, hogy ez a két termék kitűnő kiegészítője egymásnak, miközben mindkettő önállóan is megállja a helyét. Párhuzamosan a borok versenyével, sajtverseny is zajlott, ráadásul – ahogy a borokhoz – a sajtokhoz is mindenki ért, aki megkóstolja. Így a zsűri különös gonddal hozta meg döntéseit. Vezetője, Dudás János, az Agro-Legato kft. ügyvezető igazgatója „Az év sajttermelője” díj átadásakor hangsúlyozta, igen sok kitűnő sajttal találkoztak a bírálat során, mely kétféle módon zajlik. Az „objektív” vizsgálati módszerrel, műszerekkel mérik a sajt kémiai összetevőit, zsír-, fehérje-, sótartalmát. Ezek eltérőek a lágy, félkemény és kemény sajtok esetében. Ennél nagyobb szerep van a „szubjektív” vizsgálatnak, ami - hasonlóan a borokéhoz – a kóstoló egyéni véleményét tükrözi. Van ugyan kidolgozott, húszpontos módszer, de mégis csak az egyén véleménye kerül a pontozólapra. Értékelik, milyen a sajt színe, illata, állaga, keménysége, vágási felülete – na és persze az íze!

 „Az év sajttermelője” díjat 2018-ban a beszédes nevű TEBIKE Kft. kapta. A szó elárulja, hogy tehén-, birka- és kecsketej feldolgozásával készülnek sajtjaik, Ménfőcsanakon, Győr mellett. Múltjuk a negyvenes évekig tekint vissza, mert már a nagypapa is sajtkészítéssel foglalkozott, csakúgy, mint ma a gyerekei unokái. Pár éves kihagyás után, most negyedszer vesznek részt a Fesztiválon és a visszatérésük határozottan sikeres volt. A díjat nem egy sajt kapta, többet is neveztek a versenyre, így bizonyos, hogy az általános teljesítményük hozta az eredményt. A Fesztivál közönsége is sokféle sajtot kóstolhatott az asztaluknál, a választékban két különlegesség is helyet kapott. A félkemény Lajta és a Pálpusztai valójában családnak számít. Olyan baktérium bevonattal érlelt sajtok, ami a sajt fehérjéjét bontja és sajátos, a fogyasztók által kedvelt ízt, illatot képez.

 Egy másik verseny díjait is a Fesztiválon adták át. A „Magyarország legszebb szőlőskertje” különleges elismerést a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékének közreműködésével ítélték oda. A kitüntető oklevelet elsőként Esztergomban, a Duna közelében dolgozó Dunai László vehette át. Már 6-7 éves kora óta a szőlőben volt, felnőttként pedig ötven éve szőlészkedik. Eredetileg kárpótlási jeggyel vásárolta a területet, hasig érő tarack borította a TSZ évek óta elhagyott, negyvenéves kordonjai között a földet. Ma a háromméternyi közbe, a kordon ok közé krumplit, paprikát, paradicsomot telepített, a szőlő pedig a régi Othello helyett négyféle saszla lett. Egy másik terület Szamárhegyen parlag volt, ma viszont ott saját telepítésű Oportó, Zweigelt, Kékfrankos, Merlot, Cabernet és egy német nemesítésű ritkaság a vörösbort adó Dornfelder kapott helyet.

 Közelében, Komárom – Esztergom között félúton található a Szöllősi Pincészet. Szöllősi Zoltán személyesen vehette át a „2018 Legjobb Újbora” díjat, Traminijük bekerült a legjobb 15 közé! Fő fajtáik az Irsai, Cserszegi, Olaszrizling és csak kiegészítésül termelnek Traminit, amiből eddig nem készítettek bort. Most pont ez lett a sikeres! Szépen megmutatkozik benne a Tramini rózsás illata, köszönhetően annak, hogy az időjárás kicsit előbbre hozta a szüreti időpontot. Augusztus 24-én „kapták el” a megfelelő pillanatot. Van mivel büszkélkedniük más is, mert a Sauvignon boruk tavaly három nemzetközi versenyen – Bécsben, Párizsban és Londonban - lett aranyérmes, csakúgy, mint az itthoni Országos Borversenyen. A Pincészet az Irsai Olivérről is híres és az Olaszrizling is aranyérmes lett tavaly.

 Elnyerte a legjobb újbor kitüntető címét egy családi pince, a Szekszárdon dolgozó Prantner. Bár Prantner Ferenc családja sok nemzedékre visszamenőleg szőlőtermesztéssel foglalkozott, a rendszerváltás után öt hektárral kezdte, most tizenötnél tartanak. A dűlők termését külön kezelve, szigorú hozamkorlátozással dolgoznak. A díjat a Kékfrankos rosé nyerte, van benne egy nagyon kevés, úgy 10 százaléknyi Syrah és Merlot is. Acéltartályban, hűtve erjesztve készült, talán ebből is adódik, hogy illata friss, epres, málnás maradt. Palackozáskor kevés széndioxidot is adtak hozzá, ez még frissebbé teszi a bort. Tizenötféle palackozott boruk van. Nagyon büszkék a Rajnai Rizlingre, a csúcskategóriában pedig – szekszárdi lévén - a bordói házasítás, Bikavér, Kékfrankos, Syrah kap helyet.

 Díjnyertes lett a Varga Pincészet Aranymetszés elnevezésű, egri Sauvignon Blanc bora is. Ezt az egri pincészetet 2015-ben kezdték el építeni, egy marhalegelő helyén. A Sauvignon Blancnál mostanában legnépszerűbbek az üde, friss, intenzíven bodzavirág illatú, ízében trópusi gyümölcsökre emlékeztető jegyek. Korábban inkább a túlérett szőlőből készültet kedvelték, de ma már nem azt keresik. A cél elérése érdekében ez a bor most reduktív technológiával, oxigéntől teljesen elzárva készült. A palackozáskor csavarzárat kapott ez garantálja a levegő kizárását. Így egy évig biztosan megőrzi frissességét, minőségét még akkor is, ha otthon, lakásban nem hűtve, fektetve tároljuk. Jól itatja magát, felbontva viszont már érdemes hűtőbe tenni. Nem foglal sok helyet, mert biztos, hogy hamar elfogy!

A kiskőrösi Szentpéteri Családi Borbirtok „atyja” nem várt eredménnyel térhet haza a fesztiválról. A fiával együtt Kiskőrös és Soltvadkert legjobb szőlőtermő területein gazdálkodnak és „hisznek a Kunsági borvidékben”. Ezen a Fesztiválon is négy kunsági bor került a legjobb 15 közé és a Szentpéteri 2018-as Olaszrizling válogatás jutott a csúcsra, az lett a Champion-díjas, az egyedüli nagy-aranyérmes bor! Már a bor elődje, az 1917-es Olaszrizling válogatás is mindent megnyert, Párizsban, Berlinben, idehaza is mindenhol aranyérmes lett. Pohárba töltve már az illata után mindenki kóstolni szeretné. Zöld őszibarackos illata győz meg bennünket arról, hogy „nagyon szép vagyok, friss vagyok, lendületes”. Íze rendkívüli harmonikus, alkoholtartalma 12,5, a legjobban fehér húsokhoz, halhoz illene, de egy jó sajttálhoz is óriási élményt ad!

A XV. Újbor és Sajt Fesztivál iránt megnyilvánuló érdeklődést jelzi, hogy megjelent a rendezvényen Vass Norbert is, a METRO áruházak borszakértője. Első mondata az volt: Szeretjük a feltörekvő pincészeteket! Azt tapasztalják, hogy a magyar fogyasztók 90 százaléka magyar bort választ. Az ilyen fesztivál jó lehetőség az áruházláncnak, hogy a nagy nevek mellett újak felszínre kerülését is segítsék. Polcaikon a leghíresebb hazai és külföldi pincészetek bora is megtalálható, de folyamatosan keresik az új termelőket, akiket bemutathatnak a közönségnek.

Kapcsolódó témák

Kemény próba, a programfüzet tanúsága szerint 162 különféle bor megkóstolásának lehetősége várt azokra, akik bemerészkedtek az immár hagyományosnak számító, „Badacsony New Yorkban” rendezvényre. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett sétakóstolón a látogatók a borvidék hegyeit „járhatták be” és ismerkedhettek az adott hegy borászataival, boraival. Budapesten, a New York kávéház látványos helyiségeiben 37 pincészet mutatta be borait, mi most persze – nem vitatva az önkényesség vádját - ennek csak egy töredékére vállalkozhatunk.

Nem első eset már a budapesti Veritas Borkereskedés történetében, hogy Magyarországtól távol eső vidékek borait mutatják be törzsközönségüknek. Volt már a poharakban Dél-Afrikából és Kaliforniából származó bor, most a meghívás még nagyobb távolságra szólt – egészen Új-Zélandig!

A borkedvelők körében már évek óta tisztes rangot vívott ki magának egy hagyományos rendezvény a Zwack Múzeumban. Ám az idei utolsó Zwack Open még külön nevet is kapott – nem véletlenül. Az Adventi Zwack Open során tíz kiállítóval, az ők közel ötven borával, ráadásul még néhány meglepetéssel is találkozhatott a látogató.

Igaz ez akkor is, ha eltekintünk a gyermek születésének misztériumától és a kifejezést a szó tágabb értelmezésében fogjuk fel. Minden évben eljön az ideje a borok születésének is, szeretjük, keressük, várjuk az újbort, a szüret utáni első megjelenését nagy érdeklődés kíséri. Míg korábban csak a franciáknál volt nevezetes ünnep az újbor, a Beaujolais Nouveau megérkezése, az elmúlt években nálunk is mind népszerűbbé vált ez az esemény. Olyannyira, hogy az idén már tizenötödik alkalommal fogja megtölteni a Vajdahunyad vár termeit az Újbor és Sajt Fesztivál közönsége.

Akik részt szeretnének venni Európa legnagyobb sörünnepén, azoknak nem kell egészen Münchenig utazniuk, hiszen most Budapesten is átélhetik a legnagyobb sörfesztivál minden örömét 2018. szeptember 27-30. között az Októberfest Budapesten! Az arányok persze mások lesznek, de ez számunkra inkább kellemesebb.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!