2020. január 29. szerda, Adél napja
Életforma és szent dolog
Révay András
2018.11.26 20:16
A borkedvelők már a nyár kezdetén rendszeresen kérdezgetik, milyen lesz az évjárat? Pontos választ persze a legutolsó pillanatig sem képes senki adni, és ez a legutolsó pillanat ilyenkor érkezik el. Pohárban vannak az újborok. A XV. Újbor és Sajt Fesztiválon borász és fogyasztó egyaránt meggyőződhetett arról: a 2018-as évjárat jónak nevezhető!

Gál Péter, az Agrárminisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a fesztivál megnyitásakor elmondta: 5,5 millió mázsa szőlő termett, négymillió hektoliter bor készült. Az elmúlt tíz évben az ültetvényeink fele megújult, jóval korszerűbb, nagyobb hozamú ültetvényeink vannak, ezek magasabb minőséget is adnak! A szőlészettel - borászattal foglalkozók úgy tekintünk erre az ágazatra, mint ami egyrészt életforma, másrészt pedig szent dolog! Ez így is van, de azt is jelenti, hogy a munka a termeléssel nem ér véget. Ezt az állítást az idei évjárat igazolta. A szervezettséget növelni kell, fejleszteni a piacról való gondolkodást. El kell sajátítani a hosszú távú, piacalapú gondolkodást. Kötelező ez a legkisebb, pár ezer négyzetméteren dolgozó vagy sok tízezer hektót előállító borászatban is!

 A fesztivál címében a sajt is szerepel, hiszen sokak értenek egyet azzal, hogy ez a két termék kitűnő kiegészítője egymásnak, miközben mindkettő önállóan is megállja a helyét. Párhuzamosan a borok versenyével, sajtverseny is zajlott, ráadásul – ahogy a borokhoz – a sajtokhoz is mindenki ért, aki megkóstolja. Így a zsűri különös gonddal hozta meg döntéseit. Vezetője, Dudás János, az Agro-Legato kft. ügyvezető igazgatója „Az év sajttermelője” díj átadásakor hangsúlyozta, igen sok kitűnő sajttal találkoztak a bírálat során, mely kétféle módon zajlik. Az „objektív” vizsgálati módszerrel, műszerekkel mérik a sajt kémiai összetevőit, zsír-, fehérje-, sótartalmát. Ezek eltérőek a lágy, félkemény és kemény sajtok esetében. Ennél nagyobb szerep van a „szubjektív” vizsgálatnak, ami - hasonlóan a borokéhoz – a kóstoló egyéni véleményét tükrözi. Van ugyan kidolgozott, húszpontos módszer, de mégis csak az egyén véleménye kerül a pontozólapra. Értékelik, milyen a sajt színe, illata, állaga, keménysége, vágási felülete – na és persze az íze!

 „Az év sajttermelője” díjat 2018-ban a beszédes nevű TEBIKE Kft. kapta. A szó elárulja, hogy tehén-, birka- és kecsketej feldolgozásával készülnek sajtjaik, Ménfőcsanakon, Győr mellett. Múltjuk a negyvenes évekig tekint vissza, mert már a nagypapa is sajtkészítéssel foglalkozott, csakúgy, mint ma a gyerekei unokái. Pár éves kihagyás után, most negyedszer vesznek részt a Fesztiválon és a visszatérésük határozottan sikeres volt. A díjat nem egy sajt kapta, többet is neveztek a versenyre, így bizonyos, hogy az általános teljesítményük hozta az eredményt. A Fesztivál közönsége is sokféle sajtot kóstolhatott az asztaluknál, a választékban két különlegesség is helyet kapott. A félkemény Lajta és a Pálpusztai valójában családnak számít. Olyan baktérium bevonattal érlelt sajtok, ami a sajt fehérjéjét bontja és sajátos, a fogyasztók által kedvelt ízt, illatot képez.

 Egy másik verseny díjait is a Fesztiválon adták át. A „Magyarország legszebb szőlőskertje” különleges elismerést a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékének közreműködésével ítélték oda. A kitüntető oklevelet elsőként Esztergomban, a Duna közelében dolgozó Dunai László vehette át. Már 6-7 éves kora óta a szőlőben volt, felnőttként pedig ötven éve szőlészkedik. Eredetileg kárpótlási jeggyel vásárolta a területet, hasig érő tarack borította a TSZ évek óta elhagyott, negyvenéves kordonjai között a földet. Ma a háromméternyi közbe, a kordon ok közé krumplit, paprikát, paradicsomot telepített, a szőlő pedig a régi Othello helyett négyféle saszla lett. Egy másik terület Szamárhegyen parlag volt, ma viszont ott saját telepítésű Oportó, Zweigelt, Kékfrankos, Merlot, Cabernet és egy német nemesítésű ritkaság a vörösbort adó Dornfelder kapott helyet.

 Közelében, Komárom – Esztergom között félúton található a Szöllősi Pincészet. Szöllősi Zoltán személyesen vehette át a „2018 Legjobb Újbora” díjat, Traminijük bekerült a legjobb 15 közé! Fő fajtáik az Irsai, Cserszegi, Olaszrizling és csak kiegészítésül termelnek Traminit, amiből eddig nem készítettek bort. Most pont ez lett a sikeres! Szépen megmutatkozik benne a Tramini rózsás illata, köszönhetően annak, hogy az időjárás kicsit előbbre hozta a szüreti időpontot. Augusztus 24-én „kapták el” a megfelelő pillanatot. Van mivel büszkélkedniük más is, mert a Sauvignon boruk tavaly három nemzetközi versenyen – Bécsben, Párizsban és Londonban - lett aranyérmes, csakúgy, mint az itthoni Országos Borversenyen. A Pincészet az Irsai Olivérről is híres és az Olaszrizling is aranyérmes lett tavaly.

 Elnyerte a legjobb újbor kitüntető címét egy családi pince, a Szekszárdon dolgozó Prantner. Bár Prantner Ferenc családja sok nemzedékre visszamenőleg szőlőtermesztéssel foglalkozott, a rendszerváltás után öt hektárral kezdte, most tizenötnél tartanak. A dűlők termését külön kezelve, szigorú hozamkorlátozással dolgoznak. A díjat a Kékfrankos rosé nyerte, van benne egy nagyon kevés, úgy 10 százaléknyi Syrah és Merlot is. Acéltartályban, hűtve erjesztve készült, talán ebből is adódik, hogy illata friss, epres, málnás maradt. Palackozáskor kevés széndioxidot is adtak hozzá, ez még frissebbé teszi a bort. Tizenötféle palackozott boruk van. Nagyon büszkék a Rajnai Rizlingre, a csúcskategóriában pedig – szekszárdi lévén - a bordói házasítás, Bikavér, Kékfrankos, Syrah kap helyet.

 Díjnyertes lett a Varga Pincészet Aranymetszés elnevezésű, egri Sauvignon Blanc bora is. Ezt az egri pincészetet 2015-ben kezdték el építeni, egy marhalegelő helyén. A Sauvignon Blancnál mostanában legnépszerűbbek az üde, friss, intenzíven bodzavirág illatú, ízében trópusi gyümölcsökre emlékeztető jegyek. Korábban inkább a túlérett szőlőből készültet kedvelték, de ma már nem azt keresik. A cél elérése érdekében ez a bor most reduktív technológiával, oxigéntől teljesen elzárva készült. A palackozáskor csavarzárat kapott ez garantálja a levegő kizárását. Így egy évig biztosan megőrzi frissességét, minőségét még akkor is, ha otthon, lakásban nem hűtve, fektetve tároljuk. Jól itatja magát, felbontva viszont már érdemes hűtőbe tenni. Nem foglal sok helyet, mert biztos, hogy hamar elfogy!

A kiskőrösi Szentpéteri Családi Borbirtok „atyja” nem várt eredménnyel térhet haza a fesztiválról. A fiával együtt Kiskőrös és Soltvadkert legjobb szőlőtermő területein gazdálkodnak és „hisznek a Kunsági borvidékben”. Ezen a Fesztiválon is négy kunsági bor került a legjobb 15 közé és a Szentpéteri 2018-as Olaszrizling válogatás jutott a csúcsra, az lett a Champion-díjas, az egyedüli nagy-aranyérmes bor! Már a bor elődje, az 1917-es Olaszrizling válogatás is mindent megnyert, Párizsban, Berlinben, idehaza is mindenhol aranyérmes lett. Pohárba töltve már az illata után mindenki kóstolni szeretné. Zöld őszibarackos illata győz meg bennünket arról, hogy „nagyon szép vagyok, friss vagyok, lendületes”. Íze rendkívüli harmonikus, alkoholtartalma 12,5, a legjobban fehér húsokhoz, halhoz illene, de egy jó sajttálhoz is óriási élményt ad!

A XV. Újbor és Sajt Fesztivál iránt megnyilvánuló érdeklődést jelzi, hogy megjelent a rendezvényen Vass Norbert is, a METRO áruházak borszakértője. Első mondata az volt: Szeretjük a feltörekvő pincészeteket! Azt tapasztalják, hogy a magyar fogyasztók 90 százaléka magyar bort választ. Az ilyen fesztivál jó lehetőség az áruházláncnak, hogy a nagy nevek mellett újak felszínre kerülését is segítsék. Polcaikon a leghíresebb hazai és külföldi pincészetek bora is megtalálható, de folyamatosan keresik az új termelőket, akiket bemutathatnak a közönségnek.

Kapcsolódó témák

A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást.

A Békési Pálinkafőzde idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi főzdéje ez alkalommal prémium termékcsaládját új taggal bővítette, debütál a Békési Barackpálinka – derült ki a forgalmazónál, a Veritas borkereskedésben tartott tájékoztatón.

Minden eddigit felülmúló sikerrel zárult az idei – sorrendben már a XVI. Újbor és Sajt Fesztivál. A borversenyre korábban sosem látott mennyiségű, 525 minta érkezett, mutatva ezzel a fesztivál rangjának növekedését a borásztársadalomban. Megrendezésének helye is változott, a Vajdahunyad várból az Erzsébet körútra, az egykor volt Royal, ma Corinthia Hotel díszes termeibe költözött.

Miközben határozottan örvendetes tény, hogy a pezsgőfogyasztás egyre népszerűbbé válik, az itallal kapcsolatos ismeretek elterjedtségéről nincsenek ilyen kedvező adatok. Érdekes felmérés tárgya lehetne például a kérdés: hányan vannak valóban tisztában, a címben szereplő három szó értelmével?

Megszokott helyszínéről, az épületből kikerülve, ismét a gyárudvaron, a szabad levegőn fogadta vendégeit a Zwack Open rendezvénye. Míg Petőfi öt pohár bor után írta magáról, hogy „…ing a lábam, a hangom meg elakad” – itt tizenkét borászat hatvan borával nézhettek szembe a kóstolásra vállalkozók. Várta őket Don Olivér Centurio – igaz, a név ez esetben nem egy római katonatiszt, hanem két bor megjelölésére szolgált.

Blog ajánló
Egy nap a városban Munkába menet az utcán fotózol mindenféle alakzatot, a következő nap művészettörténeti kontextusba helyezik, amit csinálsz
Talán emlékeztek, hogy milyen kalandos magán-tárlatvezetésen vettem részt nemrég. Sebestyén Sára egy eladó lakás miatt keresett meg, amiről az Én Menő Lakásom blogunkon olvasott, végül meghívást kaptam az otthonukba, amit szintén segítettünk árulni. A bejárás nem volt mindennapi: a falakon lógó fényképeket néztük végig, mert Sára a gyermekei nevelése közben is imádott fotózni - azzal, ami kézügyben volt, a mobiljával. A képek pedig azért voltak kinyomtatva, mert szülővárosában már volt egy kiállítása, Élek címmel. A cím kettős jelentésű, ugyanis a képeken általában erős kontraszttal különféle anyagvégződések, falrészletek, árnyékok, éles szélű tárgyak látszódnak, a körülöttünk lévő valóság olyan apró részletei, amik önmagukban szépek, önmagukban arányosak, harmonikusak. Múlt héten már a Fugában is megnyílt Sára önálló kiállítása, szintén Élek címmel. Sára 50. születésnapján a képek egy nagyon különleges helyre kerültek. A Fuga ugyanis építészeti központ, az itteni kiállítások jellemzően olyan műalkotásokra reflektálnak, amik önmagukban, épített voltukban számítanak alkotásnak, a róluk készült fotó csak hűen bemutatja azok jellegét, látványát, formáit. Sára esetében azonban a képek elkészülte AZ alkotó folyamat, maguk az épített környezet alkotásai, művészeti jelentőségei itt háttérbe szorulnak, nem is látszódnak. A tárlatot Szöllősi-Nagy András nyitotta meg, és méltatta Sára munkáit. Sőt, elemezte. Sőt, behelyezte azt a művészettörténet világában egy meghatározható pontra, mert ez valahol hard edge, de az élek mégsem annyira élesek - lévén a valóság adja a szabálytalan éleket -, valahol colorfield, de a színek sem annyira homogépek. Lévén a valóság tapintható színei. Néztem Sárát és kíváncsi voltam, milyen érzés lehet. Milyen érzés lehet, hogy hirtelen ott találod magad a stílusok és művészek tengerében, és kategóriát kapsz, és azt mondják, építész szemed van, az arányok, a formák úgy vannak felépítve, mint egy struktúra. Amikor a művészetedet a nagyokhoz hasonlítják, nem feltétlenül azt jelenti, hogy te is nagy vagy, de azt mindenképpen, hogy VAN MŰVÉSZETED. Ez a művésszé válás folyamata. Amikor elkezded, hobbinak tűnik, megmutatod a férjednek, a gyerekednek, játszol vele, szűrőket raksz rá. Minden alkotás művészet, persze, de amit magányosan csinálsz, és csak a szűk környezeted látja, csak ő ismeri el, az más. Olyankor béna dolog olyanokról beszélni, hogy ez hard edge, meg colorful. Önkényesen sosem kerülsz méltatásra a művészet világa által létrehozott kategóriákban, abba csak valaki más sorolhat be. Mi kell ahhoz, hogy ebből eljuss addig, hogy kiállítják ezeket a képeket? Akarod-e, hogy ez megtörténjen? Mit teszel érte. De ezt se feledjük: tényleg annyit ér-e, amit csinálsz, hogy ez megtörténjen? Ez utóbbiban sosem biztos az ember, ha alázattal csinálja, akkor még a csúcson sem. De én csak nézem Sárát, aki épp bontogatja a szárnyait, és megtörténik vele épp most az, hogy egyik nap még az utcán fotózott két helyszín között rohanva, hogy odaérjen időben, másnap meg Szöllősi-Nagy András professzor méltatja a munkáját, és a Fugában lógnak a képei, a kirakatban. Soha ne gondold azt, hogy amit csinálsz, azt kell csinálnod életed végéig. Mindig figyelj arra, mivel szeretnél foglalkozni inkább, mert ez mindig változik, és a középiskola végén feltett hülye kérdés, hogy mi akarsz lenni ha nagy leszel, sok embereknél értelmét veszti. Mikor mi. És nem leszel első nap magabiztos, a képességei birtokában lévő nagyság, vagy ha mégis így érzed, akkor már ott elcseszted. Én ezt gondolom. Én imádom, hogy mindig hatféle dologgal foglalkozom egyszerre, városi túrát szervezek céges csapatoknak, oktatok blogírást cégeknek, írok gasztronómiáról, művészetekről, nagy frekvencián történő adatátvitelről, segítek cégeknek saját blogot írni, egyengetem a belsőépítész és kivitelező csapat mindennapjait, tesztelek kütyüket, tanulok villanyszerelést, hogy krach esetén értsek valami kézzelfogható dologhoz. Ja, és írom az első sci-fimet, ami talán sosem jelenik meg, de egy regény azért minden kreatív ember asztalfiókjában ott lapul. Arról szól, hogyan tudunk kilábalni a mostani szorult helyzetünkből, és milyen szorult helyzet lesz a következő. De leginkább és mindenekelőtt nevelem a két kicsi gyerekemet, ez a legfontosabb. De ha nagyobbak lesznek, és felszabadul időm több munkára, akkor svédasztalról válogatok majd, és ez örömmel tölt el. Nem tudom, hogy jutottunk el odáig, hogy magamról beszélek. Ez egy kiállításról szóló anyag, azt hiszem legalábbis, nagyon erősen szubjektív szempontok szerint tálalva. Na tessék.
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!