2020. március 29. vasárnap, Auguszta napja
Elpirult a Szürkebarát
Révay András
2018.04.18 23:18
Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást!

A legfontosabb persze mégis csak a bor és kitűnő borokban arrafelé nincs hiány. A tavasz egyik hírnöke a köznyelv által Aranyesőnek nevezett, szép virágú Aranyvessző, ám a Borbély Családi Pincészet háza táján ezen túlmenően is valódi aranyeső köszöntött be. A Veszprém-megyei Palackos Borok Versenyén Nagy Arany érmet nyert a 2015-ös évjáratú Olaszrizling jégboruk, mellette aranyérmet kapott a késői szüretelésű Olaszrizling és az ugyancsak késői szüretelésű Zeusz is. A jégbor a magyar piacon kedvelt és keresett, édes desszertbor, az előállítása viszont nehéz. Egyre ritkábban nyílik rá lehetőség az éghajlat melegedése következtében. Az egészséges, ép szőlő a tőkén kell megfagyjon hozzá! Ehhez pedig legalább 5-6 napon át -6 C fok alatti hőmérséklet szükséges. Fagyottan kell szüretelni, préselni, nagyon tömény, édes, de kevés must lesz belőle. Ennek lassú erjedéséből születik a jégbor. A két másik aranyérmes bor is 2015-ös évjáratú. Az Olaszrizling jól ismert, a Badacsonyi Kutatóintézetben nemesített Zeusz még kevésbé, bár az utóbbi években kezd elterjedté válni a borvidéken. Készítenek száraz bort is belőle, de ezt kifejezetten késői szüretre alkalmasnak nemesítették. A magas cukortartalom mellett szép savakat is őriz. Az Olaszrizling nem csak a borvidék egyik legfontosabb fajtája, de a Borbély Családi Pincészetben is az. Ebből a könnyed, gyümölcsös bortól kezdve, a válogatásokon át az édes desszertborokig minden készíthető. Most a töppedt, koncentrált szőlőből nagyon finom, harmonikus hatású bor lett.

 Először csak a régies hangzású nevükkel hívja fel magára a figyelmet az – együtt dolgozó – Tilia Badacsonyi Borvendéglő és a Hotel Neptun Badacsony. A „Tilia” a hársfa latin neve és az étterem valamikor Hárskert néven működött. Itt húzódott egy római út, így a „latinosság” illik a helyhez. A vendégek is kedvelik. A hotel egy 1905-ben épült kúria-épületben helyezkedik el, eleve szálláshelynek épült, ez volt az első badacsonyi hotel. Az idők során később volt családi nyaraló, kórház, SZOT üdülő, a „Badacsony festője”, Egri József is itt betegeskedett a háború alatt, a szerelmével is itt ismerkedett meg. Jelenleg 16 szobás, háromcsillagos – de a négyhez inkább közelebb álló – szálloda, nagyon kellemes kis wellness részleggel. Igazi kis romantikus „elbújós”, felnőttbarát szálláshely. Az étteremben, a téli szezonban a vadhúsokból készült ételek, nyáron inkább a halak bő választékát kínálják, a badacsonyi borokhoz társítva. Télen 20-30, nyáron akár 60-80 féle borból válogathatnak a vendégek.

Az A’Capella Szőlőbirtok nem csak a nevében őrzi a régies hangzást. Az egyik palackján – bár az palack és nem szelence – a „Burnot” szó olvasható. Nem is dohány van benne, hanem a Pinot Blanc szőlő bora. Ábrahámhegy települést kettévágja a Burnót patak, ami a Káli-medence egyetlen természetes vízlefolyása. Ez alakította ki a Balaton északi partjának egyetlen fövenyes strandját. A Pinot Blanc pedig burgundi fajta, így a szójáték és a terep adottsága éppen egybevág. Ez a bor kissé naturálisabb, illata nem annyira intenzív, hivalkodó. Más borvidékeken kiváló pezsgő alapborként dolgozzák fel. Itt, mivel szinte mediterrán viszonyok között termelnek, igencsak tüzes bort ad. Teljes érésben szüretelik, ez magasabb alkoholtartalmat eredményez. Hoztak a bemutatóra még Rajnai Rizlinget, 2015-ös, Olaszrizlinget, az Iniciálé, pedig Olaszrizling alapú Pinot Blanc, Rajnai Rizling, Zeusz házasítás, mindegyik új, kis fahordóban 7-8 hónapig érlelve. Nyári estékre a Rajnai vagy éppen a Burnot, a kicsit komolyabb eseményekhez, tartalmasabb ételekhez az Olaszrizling vagy a házasítás illene leginkább.

A Szegi Családi Gazdaság asztalán, ezen a bemutatón kilenc – különféle ízesítésű – friss sajt és kétféle, pincében érlelt sajt sorakozott. A frissek közül most éppen a medvehagymás idénye van, alapanyagát a saját területükről szedik. A sajt készítéséhez ecetsavas kicsapást alkalmaznak, így a sajt már másnap fogyasztható, grillezhető. A tehenek nagyon szeretik a medvehagymát, ha azt legelik, jól érezhetően medvehagymás tejet adnak, de a sajt másként készül. A jól megmosott leveleket felaprítják, és azt teszik a sajtmasszába. Az érlelt sajtok közül a vörösboros érlelésű a legérdekesebb. A 2017 októberében tehéntejből oltóanyaggal készült sajtmasszát melegítik, szűrik, formázzák, préselik. Utána sófürdőben nyeri el a kérgét. Majd pár napig lubickol a saját termelésű vörösborban és ettől még sajátos ízanyagokkal lesz gazdagabb.

 Rácáfolt a nevére a Badacsonyörsről érkezett, Csendes Dűlő Szőlőbirtok, mert az asztala körül igen élénk társalgásba merültek a vendégek. Ennek egyik oka az volt, hogy valóban kitűnő borok sorakoztak az asztalon. Három fő fajtával foglalkoznak, ezek az Olaszrizling, a Hárslevelű és a Kéknyelű, ez utóbbiból övék a harmadik legnagyobb egybefüggő terület Badacsonyban és 2015-ös évjáratú boruk az idén Düsseldorfban ezüstérmet nyert. Szép ásványos, kissé sós utóízű ez a Kéknyelű. Minden boruk legalább egyéves palackos érlelés után kerül forgalomba, ezért minősége most még tovább fog javulni. A Hárslevelű „kuriózum” náluk, Badacsonyban is viszonylag kevesen foglalkoznak vele, pedig minden évjáratban nagyon szépen terem, akár a mennyiségét, akár a minőségét nézzük. A reduktív eljárás mellett rövidesen hordós erjesztésűt is készítenek, a könnyedebb borok kedvelő számára pedig a 2017-es évjáratból habzóbort is állítottak elő belőle. A birtokon mostanában vendégházat is nyitottak egy tökéletesen tájba illő, tornácos épületben. Három apartman van benne, az aljában pedig egy télen is látogatható kóstolóterem kapott helyet.

A Váli Pincészet meglepetéssel jött a bemutatóra. Rosénak látszó bora valójában héjon áztatott, 2016-os Szürkebarát, amelyik félig fahordós, félig reduktív eljárással készült, így nyerte el ravasz, sokakat megtévesztő színét. A szürkebarát, ha beérik, a bogyó héja nem fehér, majdnem olyan, mintha kékszőlő lenne, ám a kipréselt lé fehér. Itt viszont 36 órát még rajta hagyták a héjon, ahogy azt a vörösboroknál teszik és ettől lett a szép hagymahéjas színe. Elpirult a Szürkebarát! Íze, illata gyümölcsös, de a bor száraz maradt. Hoztak ezen kívül Budai Zöldet, amit ma már Badacsonyi Budainak hívnak, ugyanis eredeti helyén, az Etyek-Budai Borvidéken a filoxéra vész idején kipusztult. A badacsonyi Kutatóintézet honosította meg Badacsonyban. Bora könnyed, friss, citrusos, gyümölcsös hatású. Azt mondják, hogy annak idején Krúdy is a híres fröccsét (9 dl bor 1 dl szóda) ilyen borból itta. A bemutatón ezt senki nem próbálta ki, de a kóstolók véleménye egyöntetűen kedvező volt róla.

Kapcsolódó témák

Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide.

A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást.

A Békési Pálinkafőzde idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi főzdéje ez alkalommal prémium termékcsaládját új taggal bővítette, debütál a Békési Barackpálinka – derült ki a forgalmazónál, a Veritas borkereskedésben tartott tájékoztatón.

Minden eddigit felülmúló sikerrel zárult az idei – sorrendben már a XVI. Újbor és Sajt Fesztivál. A borversenyre korábban sosem látott mennyiségű, 525 minta érkezett, mutatva ezzel a fesztivál rangjának növekedését a borásztársadalomban. Megrendezésének helye is változott, a Vajdahunyad várból az Erzsébet körútra, az egykor volt Royal, ma Corinthia Hotel díszes termeibe költözött.

Miközben határozottan örvendetes tény, hogy a pezsgőfogyasztás egyre népszerűbbé válik, az itallal kapcsolatos ismeretek elterjedtségéről nincsenek ilyen kedvező adatok. Érdekes felmérés tárgya lehetne például a kérdés: hányan vannak valóban tisztában, a címben szereplő három szó értelmével?

Blog ajánló
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Városlátogatások A napfényes Olaszország
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!