2020. február 22. szombat, Gerzson és Zétény napja
Elpirult a Szürkebarát
Révay András
2018.04.18 23:18
Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást!

A legfontosabb persze mégis csak a bor és kitűnő borokban arrafelé nincs hiány. A tavasz egyik hírnöke a köznyelv által Aranyesőnek nevezett, szép virágú Aranyvessző, ám a Borbély Családi Pincészet háza táján ezen túlmenően is valódi aranyeső köszöntött be. A Veszprém-megyei Palackos Borok Versenyén Nagy Arany érmet nyert a 2015-ös évjáratú Olaszrizling jégboruk, mellette aranyérmet kapott a késői szüretelésű Olaszrizling és az ugyancsak késői szüretelésű Zeusz is. A jégbor a magyar piacon kedvelt és keresett, édes desszertbor, az előállítása viszont nehéz. Egyre ritkábban nyílik rá lehetőség az éghajlat melegedése következtében. Az egészséges, ép szőlő a tőkén kell megfagyjon hozzá! Ehhez pedig legalább 5-6 napon át -6 C fok alatti hőmérséklet szükséges. Fagyottan kell szüretelni, préselni, nagyon tömény, édes, de kevés must lesz belőle. Ennek lassú erjedéséből születik a jégbor. A két másik aranyérmes bor is 2015-ös évjáratú. Az Olaszrizling jól ismert, a Badacsonyi Kutatóintézetben nemesített Zeusz még kevésbé, bár az utóbbi években kezd elterjedté válni a borvidéken. Készítenek száraz bort is belőle, de ezt kifejezetten késői szüretre alkalmasnak nemesítették. A magas cukortartalom mellett szép savakat is őriz. Az Olaszrizling nem csak a borvidék egyik legfontosabb fajtája, de a Borbély Családi Pincészetben is az. Ebből a könnyed, gyümölcsös bortól kezdve, a válogatásokon át az édes desszertborokig minden készíthető. Most a töppedt, koncentrált szőlőből nagyon finom, harmonikus hatású bor lett.

 Először csak a régies hangzású nevükkel hívja fel magára a figyelmet az – együtt dolgozó – Tilia Badacsonyi Borvendéglő és a Hotel Neptun Badacsony. A „Tilia” a hársfa latin neve és az étterem valamikor Hárskert néven működött. Itt húzódott egy római út, így a „latinosság” illik a helyhez. A vendégek is kedvelik. A hotel egy 1905-ben épült kúria-épületben helyezkedik el, eleve szálláshelynek épült, ez volt az első badacsonyi hotel. Az idők során később volt családi nyaraló, kórház, SZOT üdülő, a „Badacsony festője”, Egri József is itt betegeskedett a háború alatt, a szerelmével is itt ismerkedett meg. Jelenleg 16 szobás, háromcsillagos – de a négyhez inkább közelebb álló – szálloda, nagyon kellemes kis wellness részleggel. Igazi kis romantikus „elbújós”, felnőttbarát szálláshely. Az étteremben, a téli szezonban a vadhúsokból készült ételek, nyáron inkább a halak bő választékát kínálják, a badacsonyi borokhoz társítva. Télen 20-30, nyáron akár 60-80 féle borból válogathatnak a vendégek.

Az A’Capella Szőlőbirtok nem csak a nevében őrzi a régies hangzást. Az egyik palackján – bár az palack és nem szelence – a „Burnot” szó olvasható. Nem is dohány van benne, hanem a Pinot Blanc szőlő bora. Ábrahámhegy települést kettévágja a Burnót patak, ami a Káli-medence egyetlen természetes vízlefolyása. Ez alakította ki a Balaton északi partjának egyetlen fövenyes strandját. A Pinot Blanc pedig burgundi fajta, így a szójáték és a terep adottsága éppen egybevág. Ez a bor kissé naturálisabb, illata nem annyira intenzív, hivalkodó. Más borvidékeken kiváló pezsgő alapborként dolgozzák fel. Itt, mivel szinte mediterrán viszonyok között termelnek, igencsak tüzes bort ad. Teljes érésben szüretelik, ez magasabb alkoholtartalmat eredményez. Hoztak a bemutatóra még Rajnai Rizlinget, 2015-ös, Olaszrizlinget, az Iniciálé, pedig Olaszrizling alapú Pinot Blanc, Rajnai Rizling, Zeusz házasítás, mindegyik új, kis fahordóban 7-8 hónapig érlelve. Nyári estékre a Rajnai vagy éppen a Burnot, a kicsit komolyabb eseményekhez, tartalmasabb ételekhez az Olaszrizling vagy a házasítás illene leginkább.

A Szegi Családi Gazdaság asztalán, ezen a bemutatón kilenc – különféle ízesítésű – friss sajt és kétféle, pincében érlelt sajt sorakozott. A frissek közül most éppen a medvehagymás idénye van, alapanyagát a saját területükről szedik. A sajt készítéséhez ecetsavas kicsapást alkalmaznak, így a sajt már másnap fogyasztható, grillezhető. A tehenek nagyon szeretik a medvehagymát, ha azt legelik, jól érezhetően medvehagymás tejet adnak, de a sajt másként készül. A jól megmosott leveleket felaprítják, és azt teszik a sajtmasszába. Az érlelt sajtok közül a vörösboros érlelésű a legérdekesebb. A 2017 októberében tehéntejből oltóanyaggal készült sajtmasszát melegítik, szűrik, formázzák, préselik. Utána sófürdőben nyeri el a kérgét. Majd pár napig lubickol a saját termelésű vörösborban és ettől még sajátos ízanyagokkal lesz gazdagabb.

 Rácáfolt a nevére a Badacsonyörsről érkezett, Csendes Dűlő Szőlőbirtok, mert az asztala körül igen élénk társalgásba merültek a vendégek. Ennek egyik oka az volt, hogy valóban kitűnő borok sorakoztak az asztalon. Három fő fajtával foglalkoznak, ezek az Olaszrizling, a Hárslevelű és a Kéknyelű, ez utóbbiból övék a harmadik legnagyobb egybefüggő terület Badacsonyban és 2015-ös évjáratú boruk az idén Düsseldorfban ezüstérmet nyert. Szép ásványos, kissé sós utóízű ez a Kéknyelű. Minden boruk legalább egyéves palackos érlelés után kerül forgalomba, ezért minősége most még tovább fog javulni. A Hárslevelű „kuriózum” náluk, Badacsonyban is viszonylag kevesen foglalkoznak vele, pedig minden évjáratban nagyon szépen terem, akár a mennyiségét, akár a minőségét nézzük. A reduktív eljárás mellett rövidesen hordós erjesztésűt is készítenek, a könnyedebb borok kedvelő számára pedig a 2017-es évjáratból habzóbort is állítottak elő belőle. A birtokon mostanában vendégházat is nyitottak egy tökéletesen tájba illő, tornácos épületben. Három apartman van benne, az aljában pedig egy télen is látogatható kóstolóterem kapott helyet.

A Váli Pincészet meglepetéssel jött a bemutatóra. Rosénak látszó bora valójában héjon áztatott, 2016-os Szürkebarát, amelyik félig fahordós, félig reduktív eljárással készült, így nyerte el ravasz, sokakat megtévesztő színét. A szürkebarát, ha beérik, a bogyó héja nem fehér, majdnem olyan, mintha kékszőlő lenne, ám a kipréselt lé fehér. Itt viszont 36 órát még rajta hagyták a héjon, ahogy azt a vörösboroknál teszik és ettől lett a szép hagymahéjas színe. Elpirult a Szürkebarát! Íze, illata gyümölcsös, de a bor száraz maradt. Hoztak ezen kívül Budai Zöldet, amit ma már Badacsonyi Budainak hívnak, ugyanis eredeti helyén, az Etyek-Budai Borvidéken a filoxéra vész idején kipusztult. A badacsonyi Kutatóintézet honosította meg Badacsonyban. Bora könnyed, friss, citrusos, gyümölcsös hatású. Azt mondják, hogy annak idején Krúdy is a híres fröccsét (9 dl bor 1 dl szóda) ilyen borból itta. A bemutatón ezt senki nem próbálta ki, de a kóstolók véleménye egyöntetűen kedvező volt róla.

Kapcsolódó témák

Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide.

A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást.

A Békési Pálinkafőzde idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi főzdéje ez alkalommal prémium termékcsaládját új taggal bővítette, debütál a Békési Barackpálinka – derült ki a forgalmazónál, a Veritas borkereskedésben tartott tájékoztatón.

Minden eddigit felülmúló sikerrel zárult az idei – sorrendben már a XVI. Újbor és Sajt Fesztivál. A borversenyre korábban sosem látott mennyiségű, 525 minta érkezett, mutatva ezzel a fesztivál rangjának növekedését a borásztársadalomban. Megrendezésének helye is változott, a Vajdahunyad várból az Erzsébet körútra, az egykor volt Royal, ma Corinthia Hotel díszes termeibe költözött.

Miközben határozottan örvendetes tény, hogy a pezsgőfogyasztás egyre népszerűbbé válik, az itallal kapcsolatos ismeretek elterjedtségéről nincsenek ilyen kedvező adatok. Érdekes felmérés tárgya lehetne például a kérdés: hányan vannak valóban tisztában, a címben szereplő három szó értelmével?

Blog ajánló
Egy nap a városban Hihetetlen: még jobb kenyerek, még távolabb Budapest központjától
Amikor legutóbb véletlenül belefutottam a Vadkovászos pékségbe az Örsön, és gyorsan rákerestem Google Mapsban, van-e valahol még belőle, valami különöset vettem észre. A találatok között felbukkant két Vadkovászos és egy harmadik, Vadkovász nevű pékség is. A 16. kerületben, nem sokkal Budapest határa mellett, több mint 13 kilométerre a 0-ás kilométert jelző Clark Ádám tértől. Nem messze egyébként a város egyik legjobb pizzájától, a 16. kerületi Kemencéstől. Többen mulattak legutóbb azon, hogy külvárosnak írtam le az Örs vezér tere környékét, de soha ilyen messze a központtól nem tudtam fellelni értékelhető kenyeret. És a poén az, hogy abban a pillanatban, amikor ezt megtaláltam, megtaláltam a Google Mapsszal még egyet, ennél sokkal messzebb. Már csak el kellett jutnom oda, hogy kipróbáljam, hűek-e a nevükhöz, és tényleg jó, kovászos kenyereket kapni-e ott. Esetleg jó kovászosat. (Ha nem érted, a vesző eltüntetése miért jelent változást a jelentésben, hamarosan egy külön posztomból megérted majd). Falusias környezetben egy családi házas autóbeállóra összeütött kis műhely hirdeti, hogy itt pékség található. Délután kettőkor nyitnak, legelőször keddenként a héten. Ekkor kezdik el árusítani az egész nap elkészült tésztákat, különféle kenyereket és péksütiket. A kenyerekben csak víz, liszt, só. Élesztőt nem használnak saját bevallásuk szerint, ahogy adalékanyagokat sem, a szakmában jónak számító Szabó Malom és a Garat Malom lisztjét veszik. A kenyerek kovászosak, a weboldal szerint 18-32 óráig érlelik, mielőtt kenyér születik belőle. Ez az idő nem a kovász érésére vonatkozik, az ugyanis náluk folyamatosan etetett, tehát immár három éves cucc. Ennek megfelelően a kenyerek drágábbak, közelítenek a belvárosi árakhoz, a fehér kenyér kilóára 1000 forint körül van (930 és 1200 forint között, attól függ, mekkora kiszerelést veszel). A végeredmény nagyon jó kenyér, nem éri el a legjobbak szintjét Budapesten, de közelítenek abba az irányba. Itt, Budapest keleti határánál pedig egyszerűen sci-fi. Ahogy korábban már kiszámoltam a pékségek megtérülésénél, kenyérrel nemigen lehet eltartani egy ilyen pékséget, hacsak nem csupa családtag dolgozik, lelkesedésből. Ennek megfelelően édes és sós péktermékeket is árulnak, túrós töltött batyut - vagy mit -, pogácsákat, csigákat. A kakaós csigájuk egyszerűen annyira valószerűtlenül SÁRGA volt, hogy nem bírtam otthagyni. Otthon beleharapva kiderült a megoldás: kurkumát tettek bele, ettől egzotikus íze is lett, meg jól is nézett ki. Oké, ez már make-up, de abból egy elegáns fajta. Összefoglalva: nem hiszem el, hogy imáim meghallgattak. Vajda ”Pékműhely” Józsi kakaós csigájának és kenyerének 2012-es felfedezése óta azt hangoztatom, hogy eljön az idő, hogy minden sarkon lesz kézműves pék, mert megéri. Az első, 2013 és ez utáni évek robbanása után azonban megtorpant a dolog, és noha kifizetődő lett jó péknek lenni, a pékségek száma egyáltalán nem követte mondjuk a speciality kávézók megállíthatatlan szaporulatát. Most látom újra, hogy megindult a második menet. Ezek az új helyek nem feltétlenül a csúcsot ostromolják, mert külvárosban inkább egy olyan kompromisszumot keresnek, amivel kifizetődő marad az üzlet, és a kereslet is megmarad. Viszont mivel látom, hogy megindult a differenciálódás, itt az ideje egy következő posztban leírni, hogyan értékelhetjük a pékségeket, és mit jelentenek az egyes minőségi szintek. Hogy mindent a helyén tudjunk értékelni, és azon belül üdvözölni vagy elutasítani. Vadkovász PékségCím: 1165 Budapest, Újszász u. 57.
Egy nap a városban Egy város legendás gasztrohelyei - az állandóság forradalma
Na, ez aztán egy igazi, tőrőlmetszett magazinos cím lett, igaz? És akkor most ilyenkor jönne egy húsz perc alatt összecsapott lista olyan helyekről, amik egyáltalán nem legendásak. Na nem. Olyat kaptok eleget máshol. Én pont azon gondolkoztam, vajon vannak-e? És ha nincsenek, mikor lesznek? És ha lesznek, kik válhatnak legendássá? Ott van például a Di Fara Pizza Brooklynban. Sosem voltam ott, de imádom, hogy létezik. Izing Róbert egy plasztikus bekezdésben foglalja össze, miért imádnivaló, részlet: Ha megbetegszik, a bolt bezár, és nincs pizza. Jellemző a hely horderejére, hogy amikor pár éve négy dollárról öt dollárra emelte egy szelet pizza árát, a Wall Street Journal egy teljes cikkben foglalkozott a lépéssel, és azzal, hogy ez milyen hatással lehet a New York-i pizzaárakra. Maga a hely elképesztően lepattant, mosdó nincs. Nem az a lényeg, hogy jó-e a pizzája, mert nyilván jó. Nem az a lényeg, hogy régóta üzemel, mert olyanból is akad pár kutyaütő. A lényeg az, hogy szeretik, töretlenül, megállás nélkül, és a pizzéria is szereti a vendégeket, szintén töretlenül. Sok legendás hely van még a világban, amik, ha megszűnnének, mintha egy darabot tépnének ki a városból. Lehet egy étteremnek akárhány Michelin-csillaga, ha nem része a városnak, ha nincs tele szeretettel, akkor holnap nyugodtan átköltözhetne a szomszédos országba, nem lenne érdemes könnyeket hullatni érte. Én úgy látom, hogy a legendás helyek az alábbi tulajdonságokból többet is fel tudnak mutatni, ideális esetben talán mindet: Kezdetektől a tulajdonosok dolgoznak a boltban A tulajdonosok minden nap megjelennek, mert kézben tartják az étel elkészítését, nem bízzák azt az alkalmazottakra, hacsak ők is nem lettek mára részei a legendának Odafigyelnek az alapanyagokra, a jó minőségre, de nem feltétlenül a csúcsra törekszenek. Általában nem túl gyorsan haladnak a korral, és nem újítják meg a konyhatechnológiát minden ötödik évben, szeretnek hagyományos módon elkészíteni valamit, ahogy elkezdték. Ezt általában el is várják tőlük. A hely régóta nyitva van, és várhatóan csak haláleset miatt zárhat csak be, ideális esetben úgy sem. Nem terjeszkednek, nem nyitnak évente új helyet, mert nem tudnák kézben tartani, és egyébként sem ez a céljuk. Jól érzik ugyanazon a területen magukat évtizedekig. Üzleti körökben az ilyen mozdulatlanságot szokás a lassú elmúlással azonosítani, de ezek a helyek rácáfolnak, és egy nagyon fontosat valósítanak meg így: a kiegyensúlyozottságot és kiszámíthatóságot. Nekünk, itt a budapesti gasztroforrongás utáni években, amikor tisztul ki a zavaros, és elkezdenek mennyiségben is felzárkózni a helyek a minőség után, bezárnak a hullámlovasok, meg sajnos bezárnak sokszor a jók is, mert nincs megbízható munkaerő, szóval nekünk még nem éppen ilyesféle igényünk van. Vagy nem tudjuk, hogy van-e. Akadnak évtizedek óta nyitva lévő, tetemes törzsvendégkört vonzó, nem is rossz éttermek, de valahogy mégis bennük van az a nehezen levakarható álflanc, kezdve a magukat túl komolyan vévő, de egyébként sokszor unalmas ételekkel egészen a pincérek kiszámított profizmusáig. Szóval elkezdtem így nézni a helyeket. A pár éveseket és a negyven éveseket is. Kiben van meg AZ? Ki fejlődhet azzá, hogy Domenico DeMarco pizzériájához hasonlóan Budapest kötelező célpontja legyen, de ne kurvuljon el? Turistacélpont, de nem turistalátványosság. Lehet egy fura hely a nyolcadik kerületben, mint a bezárt Arany Tacskó, csak jó konyhával és elhelyezkedéssel, de lehet az ötödik kerületben is, vagy a föld alatt. Lehet magyaros vagy zsidó konyha, kínai konyha, cigány konyha, mert mindegyik a város és a gasztronómia szerves részeinek számítanak, ahogy az olaszok New Yorknak. Van egy listám, és el is kezdem felkeresni ezeket a vállalkozókat egy mélyebb portréhoz. Lesz itt olyan pali, aki megtanította Budapestet gyrost készíteni, lesz föld alatti, szakadt hely, meg olyan édességek, amiket többé nem lehet kitörölni az emlékezetünkből, mégis csak egy helyen kapni őket. Írtam már róluk, csak nem így, nem ilyen szemmel. Szóval ha van tippetek, itt az alkalom, hogy bővíthessem a listámat, kommentben írjátok meg, szerintetek ki lehetne legendás matéria és miért, a fenti felsorolás mentén.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!