2020. január 23. csütörtök, Zelma, Rajmund és Emerencia napja
Fedezd fel magad!
Révay András
2019.09.30 16:59
Akár ez is lehetett volna a 79. OMÉK jelmondata, az igazságot ugyanis híven tükrözi. Kiállítóiban és látogatóiban egyaránt vegyes érzelmeket keltett. Mindjárt a belépéskor zavarba jöttek. Az épületeken belül ugyanis - a többi kiállításnál megszokottól eltérően – egyáltalán nem volt semmiféle jelzés, számozás, útbaigazítás! Sem a pavilonok sarkán, sem a közöttük lévő utak felett. Mindenki ténfergett, tekergett, amíg véletlenül rábukkant arra a kiállítóra, akit keresett.

 Részletes térkép sem volt, az ilyen helyzetben persze minek, és az információs pultoknál dolgozók is tehetetlenül tárták szét a karjukat, semmiféle hasznos tájékoztatást nem tudtak adni arra vonatkozóan, hogy mi, hol található. Csak remélni lehet, hogy azon a két nagyszabású rendezvényen, amit Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a vadászati pavilon megnyitásakor említett, ez a kínos malőr nem ismétlődik majd meg. Az államtitkár ugyanis bejelentette: „a háttérben gőzerővel folynak az előkészületek”. Vadászati Világkiállítás nyílik majd 2021-ben, több mint 90 partnerrel vagyunk már kapcsolatban, 43 szerződést kötöttek meg eddig, több százmillió forinttal kezdődött meg a programok kivitelezése. A HUNGEXPO területe addig teljesen meg fog újulni, már 2020-ra az Eucharisztikus Kongresszus idejére olyan, világszínvonalú épülettel gazdagodik, ami méltó kerete lesz a rendezvényeknek.

 Az OMÉK díszvendége az idén Marokkó volt. Az ország négy régiójából – Fes Méknes, Benimellal Khénifra, Dakhla, valamint Marrakech - 12 cég érkezett áruival Budapestre. A négyszáz négyzetméteres pavilonban több helyen is egy érdekes jelmondattal találkozhatott a látogató: Kingdom of Taste, Az Íz Királysága vagy talán Íz Királyság is lehet ez a megnevezés. Egyet is értett vele mindenki, aki megkóstolta a kínált zöldségeket, gyümölcsöket, ízgazdagságuk határozottan érezhető! A bemutatott áruk közül a narancsot, koktél-paradicsomot, uborkát, zöldpaprikát idehaza is jól ismerjük, néhányan talán még a saláták érdekes ízesítőjét, a kapribogyót is. Általánosságban is elmondhatjuk, hogy növekszik nálunk az arab és közel-keleti konyha népszerűsége. Halételek, mártások különleges ízesítője lehet például az argánolaj, ami mandula, mogyoró ízzel teszi gazdagabbá az ételeket, de a gyógyászat és a kozmetikai ipar is alkalmazza. Szinte ugyanez mondható el a sáfrányról, amit gyógynövényként, fűszernövényként is sok különféle módon használnak fel.

 Huszonötéves fennállásának jubileumát ünnepelte az OMÉK-on a Bolyhos Pálinkafőzde. A Bolyhos és Fia Bt. 1994-ben alakult meg - mondta el a cég történetéről Bolyhos Zoltán. Akkor döntöttek úgy édesapjával, Bolyhos Lászlóval, hogy a vendéglátás mellett pálinkafőzéssel is elkezdenek foglalkozni. Az első főzdét még Tápiószőlősön építették meg, ahol tíz éven keresztül bérfőzést végeztek. Bolyhos László ágyaspálinka főzésről szóló szabadalma teremtette meg az alapot a magasabb színvonalú munkához. A Gyulai Pálinkafesztiválon 2001-ben már sok érmet nyertek saját pálinkájukkal, ez adta a lendületet, hogy 2004-ben Újszilváson, az ágyaspálinka főzésre berendezett új főzdét építettek fel. Innen keltezhető a ma már nemzetközi hírnevet szerzett Bolyhos ágyaspálinka. A kezdeti nehézségek, jövedéki adó, ÁFA, nem vette el a kedvüket és mintegy öt év alatt az ország megismerte a termékeiket. Igaz, ebben a munkában az egész család részt vett.

(OMEK-5) Mára a Bolyhos pálinka márka, és saját vevőköre van. A Külügyminisztérium és több hazánkba akkreditált nagykövet is elismerősen nyilatkozott ezekről az ágyaspálinkákról. Aki ellátogat az üzembe, meglepve áll meg a díjak sokaságának láttán. Vannak nyílt napok, olyankor meg lehet tekinteni a főzdét, bemutatják a főzőmesterek, gyakran valamelyik családtag vezeti körbe a látogatókat. Kóstolni is lehet, majd vásárolni a helyi mintaboltban. Egész évben tudnak – legfeljebb ötvenes létszámú - csoportokat is fogadni. Számukra kemencés ételeket is készítenek. Számtalan díjat nyertek, ezek közül érdemes kiemelni az ágyas Cigánymeggy pálinkát, ami 2007-ben a Gyulai Pálinkafesztiválon nyerte meg a Magyarország Legjobb Pálinkája címet, 2012-ben a főzde lett Magyarország legjobb Kereskedelmi Pálinkafőzdéje, illetve 2018-ban Budapesten, az Országos Pálinkaversenyen az Ágyas Szilvapálinka nyert aranyérmet, Champion-díjat és Nagydíjat – bizonyítékául annak, hogy ötezer literes, nagy tételben is lehet kiváló minőségű pálinkát készíteni. Ez a család számára mindig nagyon fontos is volt. A sikereknek ezzel még nem volt vége, ugyanebben az évben nyerték el a Magyarország Legszebb Birtoka közönségdíját!

 Ennyi eredmény után azt is el kell mondani: boldogan vagyunk jelen itt, az OMÉK-en, de egy kicsit keserű a hangulat – folytatta Bolyhos Zoltán. Családi vállalkozásunk 25 évig fejlődött. A 2019-es év viszont határozott megtorpanást hozott. Közel ötven százalékban esett vissza a forgalom! Nem azért mert romlott volna a minőségünk, egészen más oka van. Egy adónem bevezetése nyomán állt elő ez a helyzet. A Népegészségügyi termékadó – közismertebb nevén a chips-adó – hatására január elsejétől úgy áll össze az adózás, hogy a jövedéki adó, a chips-adó és az ÁFA elérte literenként az ötezer(!) forintot. Ennyit kell befizetnünk minden egyes liter pálinka után az államnak. Az eltelt nyolc hónap tapasztalatai után bátran kijelenthetjük: ennyi adót egy termék nem bír el! Ezzel kezdeni kell valamit, mert nemcsak a kereskedelmi pálinkafőzdék fognak ebbe tönkremenni, hanem a gyümölcstermelők is. Nagyon sok pálinkafőzde már az idén azt a választ adta a termelőknek, hogy ebben az évben nem vásárolunk gyümölcsöt, mert a tavalyi készleteket sem bírtuk még eladni. Sajnos mi is ugyanezzel a problémával szembesültünk, azért küzdünk, hogy fenn tudjuk tartani a vállalkozásunkat!

 Nem csak pálinkát, bort is kóstolhattak az OMÉK látogatói. Ordován György sommelier roppant érzékletesen beszélt a borvidékekről és a borokról, miközben a poharak sem maradtak üresen. Elsőnek egy 2018-as Badacsonyi Kéknyelűvel ismerkedhettek meg a Laposa Pincészetből. A Kéknyelű a Kárpát-medence egyik jellegzetes fajtája, ilyen sehol máshol nincs a világon. Újrafelfedezése Szeremley Huba nevéhez fűződik. A borvidéknek a szürkebarát a leggyakoribb fajtája, de mellette sok Olaszrizling is megtalálható. Ezt a Kéknyelűt a birtok déli lejtőjén szüretelték, szépen mutatja a termelő filozófiáját, a borvidék arculatát és a bazaltos talaj sajátosságait. Mindezekhez a Balaton mikroklimatikus hatása külön értéket képvisel. A bor reduktív jellegű, gyümölcsös, fiatalos ízkarakterű.

 

A Szekszárdi Borvidéket Heimann Zoltán 2018-as Kadarkája képviselte. A meszes, löszös, vörösagyagos talajról későn szüretelt szőlő érett, tüzes, fűszeres, jó illatú bort adott. Jó bázis a házasításhoz, például a sokat vitatott eredetű Bikavérhez is. A Kadarka hazája Szerbia, Montenegró volt, nálunk az 1700-as évektől kezdődően jelenik meg. Régen vörös aszút is készítettek belőle. A kóstoló utolsónak kínált bora Villányból, a Günzer Pincészet 2015-ös Cabernet Franc-ja volt. A szőlő meszes, dolomitos talajon nőtt, mivel egy melegebb évjáratból származik, bordói stílusú bor készült belőle. Ennek ellenére magyaros jellegzetességeket is hordoz, a szőlő íze érezhető benne, a hordó, a „barrikolás” hatása visszaszorult. A borkóstoló látogatói már ebből a három pohár borból is hiteles képet alkothattak maguknak borvidékeink változatosságáról és boraink valóban kitűnő minőségéről.

 

Kapcsolódó témák

Az épület alapkövét 2017 áprilisában rakták le, 26 hónap múlva pedig a hivatalos átadására kerülhetett sor. Már a terveit is kimagasló minőségűnek ítélte, és díjazta az építészszakma, leglátványosabb megoldása, hogy egy zöld domb alá süllyesztették az üzleteket. A 4,3 milliárd forintos önkormányzati beruházásban felépült Klapka Központ a legkorszerűbb építészeti elképzelések megvalósítása mellett a környezettudatos gondolkodást is tükrözi.

Jelenleg már – próbaüzemben - a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Párisi Udvar Hotel Budapest. A Ferenciek terén álló Párisi Udvar, Budapest egyik legismertebb, Európában is egyedülálló épülete, melynek teljes felújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A történelmi jelentőségű helyreállítás szigorú műemlékvédelmi szabályok szerint, szakrestaurátorok bevonásával, a legkiválóbb szakemberek közreműködésével zajlott.

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Blog ajánló
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictator mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!