Részletes térkép sem volt, az ilyen helyzetben persze minek, és az információs pultoknál dolgozók is tehetetlenül tárták szét a karjukat, semmiféle hasznos tájékoztatást nem tudtak adni arra vonatkozóan, hogy mi, hol található. Csak remélni lehet, hogy azon a két nagyszabású rendezvényen, amit Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a vadászati pavilon megnyitásakor említett, ez a kínos malőr nem ismétlődik majd meg. Az államtitkár ugyanis bejelentette: „a háttérben gőzerővel folynak az előkészületek”. Vadászati Világkiállítás nyílik majd 2021-ben, több mint 90 partnerrel vagyunk már kapcsolatban, 43 szerződést kötöttek meg eddig, több százmillió forinttal kezdődött meg a programok kivitelezése. A HUNGEXPO területe addig teljesen meg fog újulni, már 2020-ra az Eucharisztikus Kongresszus idejére olyan, világszínvonalú épülettel gazdagodik, ami méltó kerete lesz a rendezvényeknek.
Az OMÉK díszvendége az idén Marokkó volt. Az ország négy régiójából – Fes Méknes, Benimellal Khénifra, Dakhla, valamint Marrakech - 12 cég érkezett áruival Budapestre. A négyszáz négyzetméteres pavilonban több helyen is egy érdekes jelmondattal találkozhatott a látogató: Kingdom of Taste, Az Íz Királysága vagy talán Íz Királyság is lehet ez a megnevezés. Egyet is értett vele mindenki, aki megkóstolta a kínált zöldségeket, gyümölcsöket, ízgazdagságuk határozottan érezhető! A bemutatott áruk közül a narancsot, koktél-paradicsomot, uborkát, zöldpaprikát idehaza is jól ismerjük, néhányan talán még a saláták érdekes ízesítőjét, a kapribogyót is. Általánosságban is elmondhatjuk, hogy növekszik nálunk az arab és közel-keleti konyha népszerűsége. Halételek, mártások különleges ízesítője lehet például az argánolaj, ami mandula, mogyoró ízzel teszi gazdagabbá az ételeket, de a gyógyászat és a kozmetikai ipar is alkalmazza. Szinte ugyanez mondható el a sáfrányról, amit gyógynövényként, fűszernövényként is sok különféle módon használnak fel.
Huszonötéves fennállásának jubileumát ünnepelte az OMÉK-on a Bolyhos Pálinkafőzde. A Bolyhos és Fia Bt. 1994-ben alakult meg - mondta el a cég történetéről Bolyhos Zoltán. Akkor döntöttek úgy édesapjával, Bolyhos Lászlóval, hogy a vendéglátás mellett pálinkafőzéssel is elkezdenek foglalkozni. Az első főzdét még Tápiószőlősön építették meg, ahol tíz éven keresztül bérfőzést végeztek. Bolyhos László ágyaspálinka főzésről szóló szabadalma teremtette meg az alapot a magasabb színvonalú munkához. A Gyulai Pálinkafesztiválon 2001-ben már sok érmet nyertek saját pálinkájukkal, ez adta a lendületet, hogy 2004-ben Újszilváson, az ágyaspálinka főzésre berendezett új főzdét építettek fel. Innen keltezhető a ma már nemzetközi hírnevet szerzett Bolyhos ágyaspálinka. A kezdeti nehézségek, jövedéki adó, ÁFA, nem vette el a kedvüket és mintegy öt év alatt az ország megismerte a termékeiket. Igaz, ebben a munkában az egész család részt vett.
(OMEK-5) Mára a Bolyhos pálinka márka, és saját vevőköre van. A Külügyminisztérium és több hazánkba akkreditált nagykövet is elismerősen nyilatkozott ezekről az ágyaspálinkákról. Aki ellátogat az üzembe, meglepve áll meg a díjak sokaságának láttán. Vannak nyílt napok, olyankor meg lehet tekinteni a főzdét, bemutatják a főzőmesterek, gyakran valamelyik családtag vezeti körbe a látogatókat. Kóstolni is lehet, majd vásárolni a helyi mintaboltban. Egész évben tudnak – legfeljebb ötvenes létszámú - csoportokat is fogadni. Számukra kemencés ételeket is készítenek. Számtalan díjat nyertek, ezek közül érdemes kiemelni az ágyas Cigánymeggy pálinkát, ami 2007-ben a Gyulai Pálinkafesztiválon nyerte meg a Magyarország Legjobb Pálinkája címet, 2012-ben a főzde lett Magyarország legjobb Kereskedelmi Pálinkafőzdéje, illetve 2018-ban Budapesten, az Országos Pálinkaversenyen az Ágyas Szilvapálinka nyert aranyérmet, Champion-díjat és Nagydíjat – bizonyítékául annak, hogy ötezer literes, nagy tételben is lehet kiváló minőségű pálinkát készíteni. Ez a család számára mindig nagyon fontos is volt. A sikereknek ezzel még nem volt vége, ugyanebben az évben nyerték el a Magyarország Legszebb Birtoka közönségdíját!
Ennyi eredmény után azt is el kell mondani: boldogan vagyunk jelen itt, az OMÉK-en, de egy kicsit keserű a hangulat – folytatta Bolyhos Zoltán. Családi vállalkozásunk 25 évig fejlődött. A 2019-es év viszont határozott megtorpanást hozott. Közel ötven százalékban esett vissza a forgalom! Nem azért mert romlott volna a minőségünk, egészen más oka van. Egy adónem bevezetése nyomán állt elő ez a helyzet. A Népegészségügyi termékadó – közismertebb nevén a chips-adó – hatására január elsejétől úgy áll össze az adózás, hogy a jövedéki adó, a chips-adó és az ÁFA elérte literenként az ötezer(!) forintot. Ennyit kell befizetnünk minden egyes liter pálinka után az államnak. Az eltelt nyolc hónap tapasztalatai után bátran kijelenthetjük: ennyi adót egy termék nem bír el! Ezzel kezdeni kell valamit, mert nemcsak a kereskedelmi pálinkafőzdék fognak ebbe tönkremenni, hanem a gyümölcstermelők is. Nagyon sok pálinkafőzde már az idén azt a választ adta a termelőknek, hogy ebben az évben nem vásárolunk gyümölcsöt, mert a tavalyi készleteket sem bírtuk még eladni. Sajnos mi is ugyanezzel a problémával szembesültünk, azért küzdünk, hogy fenn tudjuk tartani a vállalkozásunkat!
Nem csak pálinkát, bort is kóstolhattak az OMÉK látogatói. Ordován György sommelier roppant érzékletesen beszélt a borvidékekről és a borokról, miközben a poharak sem maradtak üresen. Elsőnek egy 2018-as Badacsonyi Kéknyelűvel ismerkedhettek meg a Laposa Pincészetből. A Kéknyelű a Kárpát-medence egyik jellegzetes fajtája, ilyen sehol máshol nincs a világon. Újrafelfedezése Szeremley Huba nevéhez fűződik. A borvidéknek a szürkebarát a leggyakoribb fajtája, de mellette sok Olaszrizling is megtalálható. Ezt a Kéknyelűt a birtok déli lejtőjén szüretelték, szépen mutatja a termelő filozófiáját, a borvidék arculatát és a bazaltos talaj sajátosságait. Mindezekhez a Balaton mikroklimatikus hatása külön értéket képvisel. A bor reduktív jellegű, gyümölcsös, fiatalos ízkarakterű.
A Szekszárdi Borvidéket Heimann Zoltán 2018-as Kadarkája képviselte. A meszes, löszös, vörösagyagos talajról későn szüretelt szőlő érett, tüzes, fűszeres, jó illatú bort adott. Jó bázis a házasításhoz, például a sokat vitatott eredetű Bikavérhez is. A Kadarka hazája Szerbia, Montenegró volt, nálunk az 1700-as évektől kezdődően jelenik meg. Régen vörös aszút is készítettek belőle. A kóstoló utolsónak kínált bora Villányból, a Günzer Pincészet 2015-ös Cabernet Franc-ja volt. A szőlő meszes, dolomitos talajon nőtt, mivel egy melegebb évjáratból származik, bordói stílusú bor készült belőle. Ennek ellenére magyaros jellegzetességeket is hordoz, a szőlő íze érezhető benne, a hordó, a „barrikolás” hatása visszaszorult. A borkóstoló látogatói már ebből a három pohár borból is hiteles képet alkothattak maguknak borvidékeink változatosságáról és boraink valóban kitűnő minőségéről.
Amint azt az első részben már szomorúan megállapítottuk, az idei UTAZÁS kiállításon tapasztalható változások nem sok örömre adtak okot. De mindazok, akik valóban azért jöttek ki ide, hogy használható, gyakorlati utazási tanácsokhoz jussanak, mégsem távoztak üres kézzel. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megállapítsuk, a hazai díszvendég, Gyula és Békés Vármegye igazán kitett magáért! A pultjaikon rengeteg, részletes, írásos anyag várta az érdeklődőket, és a szórakoztatásukról is gondoskodtak.
(Ut-2024-1) Igen, tudjuk, fölösleges azon tépelődni, hogy körülöttünk minden megváltozik. Így volt ez, amióta ember él a fölön – sőt már annak előtte is! A szomorú csak az, amikor látjuk, hogy amit szeretünk, nem az előnyére változik, ez pedig sajnos igaz a 46. budapesti UTAZÁS Kiállításra is. Sejtették a szervezők is, ezért a szó mellé egy külön + jelet tettek, hangsúlyozták is erősen a plusz szócskát, elsorolva: mi minden egyéb társult hozzá az idén. Így viszont a „plusz” vált dominánssá! A megszokott „A pavilon” kétharmadát, biciklipálya, lakóautó dömping, és bazárárusok csapata töltötte fel. Az igazán fontos, nagy, ismert, magyar utazási irodák közül egyetlen egy sem volt jelen!
Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében a Budapest Brand nZrt. és a Magyar Cukrász Ipartestület idén egy különleges tortapályázatot hirdet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. Célja egy olyan ünnepi tortával tisztelegni Budapest születésnapja előtt, ami alapanyagaiban a múltat, megjelenésében a jelent képviseli.
Már 45 éve, hogy a Szent Korona újra és végérvényesen hazatért. A Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete azóta minden ötödik évben megünnepli ezt az eseményt. Idén január 6-án tartottak ünnepi megemlékezést Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Templomban, melyen részt vett David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete is.
Ez a kopott ház Budapesten, a XIII. kerületben, a Hun utca és Lehel utca sarkán áll. Bármelyik irányból is jönnénk, elmegyünk mellette, nincs miért felfigyelni rá. Most néhány napig ez másként lesz! A Hun utcai oldalon, a ház falán emléktábla van – egy ideig még friss koszorúk díszítik. Illyés Gyula születésének százhuszadik évfordulóján helyezték el őket, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja ebben a házban élt és dolgozott.
